Re: [Játékos Küldetés] Airborne

by **Koshitsu Esutel** Pént. Május 16 2014, 20:35

*Facepalmoltam, amikor Mirika ebben a feszült helyzetben elmozdult. Hát nem csoda, hogy hirtelen néhány elf elengedte az íjhúrt ezzel megcélozva Judyt. Ezután kértem őket, hogy ne támadjanak, s mondtam el nagy szent beszédemet. Mivel meghajlásom miatt semmit nem láttam, zavaró volt, hogy semmilyen reakciót nem látok, s nem is hallok. Most mi lesz? Lelőnek? Gondolkodnak? Most mi van? Nem értettem. De a rengés fokozódott, s arra kellett felegyenesednem, hogy a békák és elfek elviharzottak. Az orrom előtt csapott le először a kéz, elsodorva ezzel pár elfet. Szemeim kikerekedtek. Majd Isei zuhant. Majd a srác a magasban fejjel lefelé. *
- Heh?
* Csak hogy végre ennyit ki tudtam nyögni. Először mozdulni sem tudtam a sokk miatt. Ahogy megláttam ezt a boss féleséget, kis szünet után semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, itt az ideje menekülni.*
- Futás!
* Neki is iramodtam, de aztán hamar megálltam, mert rémlett, hogy egyesek fogságba estek. Visszanéztem. Judy egy fának szegezve, a srác meg segítségért nyöszörög a hatalmas vasmarokban.*
~ Nem hagyhatom őket itt. Mit tegyek? ~
* Ekkor szólalt meg Mirika. Higgadtnak tűnt. Nem is feleltem szavaira, egyszerűen nem éreztem elég erőt magamban, hogy fecsegésre pocsékoljam. Judyra pillantottam, majd a fiúra. Majd újra és újra. Majd elhatároztam magam. Összevontam a szemöldökömet kissé bosszúsan, majd kilőttem a huzalt Judyhoz közel egy fához. Majd odarepítettem magam, s Judy előtt nagy nehezen megálltam a faágon.*
- Te ostoba! Jobban teszed, ha ezek után meg sem szólalsz!
* Szóltam rá a lányra, majd szépen sorban kezdtem kihúzni a nyílvesszőket, amik gátolták a lányt a mozgásban. Közben hátra-hátra pillantottam, nem-e támad-e a fekete indikátoros mob-e rám-e. ( ) Ha sikeresen megszabadítottam a fát a felesleges hurkapálcikáktól, rászóltam a lányra.*
- Te most inkább ne keménykedj, menj, s keresd meg Mirikát és Iseit. Nézz az életcsíkodra! Ne hősködj, menj haza, ha tudsz!
* Muszáj volt ezt mondanom. Ha nem tartja meg a javaslatom, hát az ő baja. Tudom: ki vagyok én itt, hogy parancsokat osztogassak, vagy bárkinek is megmondjam, mit tegyen?! Nem érdekelt, hogy van-e jogom ilyesmit tenni vagy nincs. Meg akartam menteni mindenkit. Ezután a hatalmas kolosszus felé fordultam, majd újabb huzal kilövése után kerültem egyet, s próbáltam Mirika javaslata szerint arra az oldalára kerülni, ahol a kezében a fiú raboskodott. Vészesen közeledett a szájához a fiú. *
~ Mi a fenét csináljak? ~
- Tarts ki!
* Nem volt időm bátorságot venni, vagy végiggondolni a helyzetet. A mob szeme felé céloztam. *
~ Vajon ezzel a huzallal kilőhetem a szemét? ~
* Majd lőttem. Ha nem is találtam el, de a közelében megakadt a huzal, a másik gombot nyomva felé kezdtem el húzni magam. *
~ Most meghalok, most meghalok, most meghalok... ~
* Nyafogtam gondolataimban. Egyenesen száguldoztam a fekete indikátoros feje felé. Majd csatakiáltás.*
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh!!!
* Végülis valakinek biztatnia kell engem, ha másnak nem is, hát nekem! S azzal a lendülettel, ahogy odaértem (ha odaértem), megpróbáltam megvágni a mobot a szeménél. ( Ha a huzallal kilőttem a szemét, akkor a másik szemét próbálom megvágni.)

//Öhm... akkor asszem dobnom kell huzalra (halál/korona), és vágásra is//

by **Kayaba Akihiko** Pént. Május 16 2014, 20:35

The member 'Koshitsu Esutel' has done the following action : Kockadobás

#1 '2 oldal halál/korona' :
[Játékos Küldetés] Airborne - Page 4 4766597959_9de1fd561c_s

[Játékos Küldetés] Airborne - Page 4 4766597959_9de1fd561c_s

--------------------------------

#2 '6-os dobókocka' :
[Játékos Küldetés] Airborne - Page 4 4766612103_86ee832108_s

by **Noxy** Szomb. Május 17 2014, 16:32

Ostobák, ostobák, ostobák! Hát nem azért csináltam ezt az egészet, hogy magamra vonjam minden ellenfél figyelmét, hogy elmenjenek?!
Szóvá tehettem volna, de nyilat zúdultak rám, és pár a fához szögezett. Az utolsó kettőt Isei védte ki. Mint hangoztam, itt egyedül én vagyok az, aki logikusan gondolkodott? És még én vagyok az, akit le kell cseszni? Aztán persze Esutel szent beszéde jött, ami talán egy picurkát enyhített a helyzetben, de annyira nem, hogy még ennél is nagyobb bajba kerüljünk.
Az a baj pedig egy fekete indikátoros boss érkezése volt. Előzményként az elfek és a békák eltűntek, és mégis volt páran közülük, akik nem jártak jobban nálam és Iseinél: a lány lezuhant a mélybe, én még mindig kiszögelt fadíszként vergődtem. Szabadulásra késztettem magam, amennyire az erőpontom engedte. Eközben tisztán és jól hallottam, amint Mirika kiabált Esunak, hogy szabadítson ki, és segítsünk a harcban. A lány megtette, de aztán ő is elkezdett paposkodni és parancsolgatni. Ezt már nem bírtam tovább elviselni.
- Ahogy Isei mondta: Bakák! Direkt azért kockáztattam az életemet, hogy magamra tereljem a figyelmüket, amíg ti gyorsan elmentek, abban az esetben akkor inkább én haljak meg mások életéért! Hát nem volt elég egyértelmű még látszatból sem? Más helyzetben ti mit csináltatok volna, ha a szent beszéd nem válik be? Baka banda! És én ugyan nem fogok hazamenni, mert ha már ennyire nem akartatok eddig továbbmenni, ahogy én is szerettem volna, akkor már itt maradok, és harcolok! És ha már a hősködésnél tartunk, akkor inkább azt tegyük, amit Mirika mondott! Megértetted?
Lehet, hogy túl keményen szóltam le a lányt, de máshogy nem tudtam ezek után tudtára adni legalább egy embernek azt, hogy mit és miért tettem. Máskülönben, ha felfogták volna ezt, akkor már rég mehettek volna tovább vagy vissza. De már teljesen mindegy.
- Mirika, gyorsan mentsd meg Iseit, kérlek! Rajta leszünk, ahogy mondtad!
Ha kiszabadultam, akkor, gyorsan össze kellett szednem magam, hiszen Kincaid bajban volt, és ha nem cselekszünk időben, úgy fog járni, mint Celestia hercegnő Discorddal szemben a Pony.Mov-ban. De előbb valamivel fel kell töltődnöm egy kicsit.

//Megiszok egy Béna Frissítő Potiont (+2 gyorsaság egy körig és +10 HP), mielőtt elkövetném a hülyeséget, hogy így menjek neki a bossfélének XD//

by **Halász Alex** Szer. Május 21 2014, 20:15

Judy élete: 90/25

Esutel támadása sikeres. A Titán a szeméhez kap, ám Kint nem engedi el. A fiúval együtt nyomja öklét a szeméhez.
A vágást, amit Esu ejt, viszont meg sem érezte, ahogy Judy vágása sem sebezte meg,épp hogy csak arra felé lendítette a kezét. A másik kezét.

Egyelőre Judy és Esu úgy néz ki lefoglalja a Titánt.
Kin pedig ha nem is szabadult ki, érezheti, hogy nem szorítja már annyira a hatalmas kéz. Mocoroghat, kitalálhat valamit a szabadulására. Már ha még nem dobta ki a taccsot közben. Rolling Eyes

Mirika sikeresen elkapja Iseit. A lány köszönet képen csak egy halovány "Airgatou, tasukatta"-t ejt meg, majd elfekszik az ágon, amire lerakták.

A föld még egyszer, majd még egyszer, egyre sűrűbb időközönként megremeg. Már lassan az is nehézzé válik, hogy megálljatok egy helyben a fák ágain. Suspect

Persze Titánunk ezzel nem foglalkozik. Rolling Eyes

__________________________

Határidő: Május 28.-a

by **Kincaid** Pént. Május 30 2014, 15:41

//Nagyon köszönöm a türelmet, induljon a banzáj! Smile

//

Talán úgy tűnhetett, hogy beszundítottam. Vagy annyira magával sodortak az események, hogy már tetszhalottként sodródom velük. Esetleg totál kikattant a nervegearem, és perszehogy mikormáskor, mintmost. Pfej!
Nem-nem, egyáltalán nem így történt, nagyon is magamnál voltam. Csak… nem igazán volt túl sok terem. Képzeld csak el, amikor góliát nagyságú mobok tenyerében vergődsz, és neked bizony nincs a listádon olyan skill, ami nélkül szabadulni tudnál. Kénytelen vagy a csapattársaidra hagyatkozni. Persze neked sose volt erősséged az együttműködés, és a bizalom, mint olyan, nem túl gyakori vendég a szívedben. Most is max gyanúsan méregeted, hogy mégis mit művelnek.
Mirié lett a vastrón, ő csüccsent az uralkodói székbe. Kis képzavar, ugyanis tette ezt marha aktívan, mert csak a fejemben kapott kapitányi rangot, egyébként nem tett mást, mint parancsokat osztogatott. És a fene egye meg, rohadt ügyesen csinálta!
Hamarosan vészesen közeledni kezdtem a titán arcához, de hála az égnek, és az íjászlány ügyességének, a szeme volt a célpont. Igazán nem akartam majmolósnak tűnni, de ha már az egyik szemét kikezdték, ő pedig szinte tálcán kínálja elém a másikat… Akármennyire is furcsán hangzik ez így, akkor is megpróbálom előkaparni az egyik kezem a meglazult szorításban, és megragadni az alkalmat – pontosabban a kardom, hogy a szemébe vájjam. Úgy igazán istenesen!

Nekem eszembe se jutott volna a szemre, mint csonkítható területre gondolni egy mob testén, de tény, hogy egy ekkora mob esetén már ez nem is utolsó gondolat, sőt, ahogy a mellékelt ábra is mutatja, remekül működik. Minden tiszteletem a csapaté!
Most én is követtem a technikájukat, és nyilván az a célom, hogy végérvényesen szabaduljak a szorításból. És hogy akkor mit fogok csinálni? Hát a minimum az, azt hiszem, hogy már igyekszem is minél magasabbra és távolabbra, lehetőleg a többiekkel együtt… Nyilván talán még az elfekkel is foglalkozni kéne valahogy, de hát ilyen szemtelen zargató(k) egész szépen ki tudják verni az ember fejéből, hogy korábban más problémája is volt.

by **Mirika** Pént. Május 30 2014, 16:25

És most? Isei egyelőre biztonságban, kicsit kómásnak tűnt ugyan, de nem lesz gond vele remélhetőleg. Ám mikor felnéztem, megfogalmazódott bennem a kérdés: és most? Bíztam benne, hogy elég fájdalmat tudunk okozni ennek a behemótnak ahhoz, hogy elengedje a srácot, vagy legalább lazuljon a szorítása annyira, hogy ki tudjon mászni, de úgy tűnt... ez nem jött be. A terv tehát maradt, de halvány lila gőzöm se volt, hol a fenébe fájhat ennek az izének a legjobban, ráadásul ahogy néztem, már kapálózni is kezdett. Ha bármelyikünket is eltalálja... nem, nem akartam erre gondolni. Vettem egy nagy levegőt és megpróbáltam nyugalmat erőltetni magamra, miközben egyensúlyoztam az ágon. Egyre nehezebben ment, fokozódott a rengés.
- Francba, még több jön! - mormogtam magam elé a fogaimat csikorgatva. Mert ugye vajon mitől lehetne ez rázkódás, ha nem egy ekkora szörny lépéseitől? De amit láttunk, az nem lépegetett sehova, szóval... még több jön. Kilőttem a huzalomat, hogy fellendülhessek a többiekhez. Eszem ágában se volt megmondani nekik, mire gondoltam, épp elég volt, hogy én pánikoltam. Mi lesz, ha még több jön? Nem is akartam lejátszani a szitut lelki szemeim előtt.
Felhintáztam. És most? Ha tudnám, hol van az izma, amitől elengedne a szorítása, hót könnyű dolgom lenne. Mi lenne, ha onnan támadnék, ahonnan nem tud elérni? Ránéztem a kardomra... szerintem maximum szúnyogcsípés lenne neki, ha megvágnám mondjuk a hátát. Mint amikor megkarcolom magam egy fogpiszkálóval, kábé annyit érhetett ez a penge. Végül a titán markán landoltam, és megragadtam Kint. Megpróbáltam kihúzni. Ha nem ment, hát vagdosni kezdtem a lény öklét, teljesen random módon. Aztán újra azzal próbálkoztam, hogy kihúzzam a srácot.
- Szedjük ki, aztán teleportáljunk el a francba! - szólaltam meg erőlködve, és vetettem egy pillantást az erszényemre, amiben a legfontosabb kellékeim lapultak, így az a bizonyos kék kristály is. Az tuti, hogy itt nem maradhattunk, pláne ha több is jön. Fekete kurzor... majd valamikor 50. szinten megpróbálkozhatunk ezzel az izével harcolni.

by **Noxy** Pént. Május 30 2014, 19:47

//Al, nem támadtam a szörnyikét, amikor azt mondtam, hogy "mielőtt elkövetném a hülyeséget, hogy így menjek neki a bossfélének", korántsem jelenti ezt Very Happy

//

Esutel már elindult, és elfoglalta a szörnyikénket, aminek a markából mindenképpen ki kell szabadítani valahogy Kincaid-ot. Addig, hogy valamennyi életerőt visszanyerjek, benyakaltam egy kis Frissítő potit, ami bár sokat nem adott vissza, de ez is valami, ráadásul egy kicsit megnőtt a gyorsaságom is. Szükség is lesz rá,
Na de Mirikának totálisan igaza van. Egy fekete indikátoros óriással felesleges felvenni a harcot. Amint lehet, mindenképpen eltűnünk végre innen a francba. De ha mások oskoskodnak, hogy el kell mennünk innen, akkor miért akarnak mgé maradni? Ezt nem mindig lehet megérteni, bár lehet, hogy abból indulunk ki ennél a pontnál, hogy nem hagyjuk itt egymást, ahogy ezt Esutel képébe is vágtam. De attól még Kincaidet muszáj kiszabadítani.
- Jól van, szabadítsuk ki, Kint, fogjuk Iseit, és húzzuk el innen a csíkot - értettem egyet (odaordítottam Mirikának). - Egy percnél többet én se szeretnék itt tengődni a kedves feketénk körül - Itt a fekete indikátorra sandítottam. Hogy miként lehet valakinek fekete indokátora, az egy igazán jó kérdés. Jó igaz, hogy szerettem volna az életem feláldozni azért, hogy a többiek még időben elmeneküljenek.

Nelly az elefánt itt van újra
Lába közt a dzsungel
Vígan reng a bőrdudája
töff-töff-töff!

Nelly az elefánt itt van újra
És csinálja már a cirkuszt
földet veri a bőrdudája
töff-töff-töff

Erre inkább nem kommentelek semmit.
Én sem... de muris a Kerozin.
Nem tudom miért, de ez a szám jutott az eszembe hirtelen a rengő föld hatására. Úgy tűnik, ha beteljesül a legnagyobb gyanúm, hamarosan újabb hozzá hasonló óriások is megjelenhetnek. Újabb ok, hogy eltűnjünk innen, amint megmentettük Kincaidet, aki úgy látszik már félig szabad, És Mirika is már ott volt segíteni. Most rajtam a sor, hogy ki ne maradjak a sorból. Ritát már elvesztettük és talán Dayuit is a legrosszabb esetben. A többiek elvonják az óriásunk figyelmét. Én csak vártam egy kicsit, hadd nyissa ki a száját. Hátha ez a tervem beválik.

//Dobok a vágásra és a huzalra is, becélzom a szörnyünk száját, és amint kinyitja azt... Very Happy

//

by **Kayaba Akihiko** Pént. Május 30 2014, 19:47

The member 'Judy Noxia' has done the following action : Kockadobás

#1 '2 oldal halál/korona' :
[Játékos Küldetés] Airborne - Page 4 4766591541_a6962e6ebb_s

--------------------------------

#2 '6-os dobókocka' :
[Játékos Küldetés] Airborne - Page 4 4767249862_5877ffd2ef_s

by **Koshitsu Esutel** Szer. Jún. 11 2014, 18:48

*Judy visszapofázására csak ennyit reagáltam.*
- Ch...
* Nem lehet megmenteni azt, aki nem akarja. Lett volna még szavam hozzá, de nem értünk rá cseverészni. Ezután próbálkoztam meg kiszabadítani a fiút. Kicsit megkönnyebbültem sikeremtől, bár egy karcolást sem tudtam ejteni a másik szemén ennek a hatalmas mobnak. Nem akartam ésszel... nem is... inkább szívvel felfogni azt, hogy egy fekete indikátoros ellen harcolunk. Ilyenről csak a kézikönyvben olvastam, sohasem találkoztam. Tudtam, hogy legyőzhetetlen. Nem is akartam én legyőzni, csupán megmenteni a többieket. Szívem a torkomban dobogott, annyira féltem. Újabb nagyobb rezgések következtek, melyre inkább ellöktem magam. A levegőben csak nem vesztem el az egyensúlyom. :roll:Megpróbálkoztam azzal, hogy a szörny azon kezére ugrok, amelyikben a lovag van fogságban. Megtehetném, hogy leswitchelem a srácot. Mármint a képimmel. Ő kiszabadulna, én kerülnék a vasmarok közé. Nem... nem merem megtenni. Kilőttem a huzalt, majd máris repültem a kéz felé. Nem volt könnyű belecsimpaszkodni a hatalmas ujjakba, mert összevissza táncikált ez a hatalmas lény. De végül csak sikerült megállapodnom a csuklóján, s igyekeztem nagyon vigyázni, hogy nehogy felém kapjon a másik kezével. Üvölteni kezdtem. *
- Judy!!!! Tereld el a figyelméééét!!!
* Kockázatos, de ha a lányt próbálja elkapni a szörny, akkor nyugodtan tevékenykedhetek. Óvatosa Kin felé somfordáltam. Négy kéz láb kellett mennem, mert a mob nagyon mocorgott. *
- Ne aggódj, nem fogunk itt hagyni. Ha kiszabadult a kezed, próbáld vágni az ujjait. Ha megbocsátasz...
* Ráléptem a szörny ujjának oldalára, közben belekapaszkodtam Kinbe. Könnyebb volt a vállában kapaszkodni, mint a szörny csuklójába, ráadásul így legalább állni is képes voltam. Felkészültem arra, hogy ha hirtelen kinyitja a markát a ször, hogy én is közé csússzak, akkor abban a pillanatban ugorjak is, s ki is rántsam a fiút. De addig, míg ezt nem tette a szörny, elkezdtem reszelni a karddal a szörny ujjait. *
- Ereszd el, te féreg....
* Motyogtam magamban. *

//Nahát, 28.-a ^^//

by **Halász Alex** Hétf. Jún. 16 2014, 20:42

\o/ Utolsó mesélői reag \o/

A titánunk mosolya lehervad, fáj neki amit csináltok vele! Sad

Szegény kiejti a kezéből Kincaidet, és lógatva hagyja, miközben pixeldarabkák hullanak belőle kifelé, majd szállnak tova. >.> Felordít! Megpróbál elkapni titeket, de fél kézzel nehéz, sőt, az egyre sűrűsödő rengések miatt egyensúlyt is veszít!
A végén nehogy ráessen valamelyikőtökre! /o\

Ha tudtok rendeződni kissé messzebb, ha nem, megláthatjátok az újabb rengések gazdáját. Egyetlen egy mob, az indikátorát viszont nem látni, mert túl nagy! O.O

Emlékezzetek rá, hogy óriási fák két harmadán lehettek épp, és pajkos titánunk is akkora volt, hogy elfért Kincaid a markában. Ez utóbbinak viszont az általatok bántalmazott titán épp csak a derekáig ér fel!

A bökkenő nem is ez, hanem hogy nagyon úgy néz ki, hogy nem akar megállni. Nem is tette, átgázolt kisebb társán minden átmenet nélkül! \0/ Titeket már a rohanása keltette szél is tovább vitt, jobb ha kapaszkodtok! \o\

Amikor kitisztul a látásotok, észrevehettek valamit. Éspedig azt, hogy nem vetettek észre semmit! Nincs titán, nincsenek elfek! A titán helyén pedig, épp veletek szem magasságban egy kiírás látható.

" A questet sikeresen túléltétek! Küldetés befejezett. "
Isei pedig eltűnt....
____________________________
Írjátok le még utoljára, hogy mit csináltok, hazamentek és mi az elképzelésetek Iseiékkel, ha legközelebb találkozni fogtok. Rolling Eyes

Utána pedig zárom a küldetést. \o/

by **Noxy** Vas. Jún. 22 2014, 19:34

Amióta itt vagyok a játékban, annyi mindent láttam már ahhoz, hogy már egyáltalán ne lepődjek meg semmin - ilyenkor azt szoktam mondani, hogy ez SAO, itt minden megtörténhet a balettozó bálnától kezdve a vérengző bossokig - , ám mégis olyan meglepetésekkel kell néha szembenéznem, amit még én sem néztem volna ki ebből a játékből. Ami megtörtént, már-már rajzfilmekbe illő klisé volt, ami hát... élőben elég durva volt.
Éppen sikerült valahogy kiszabadítanunk Kint, és a rengések és a sérült karja miatt szenvedő és szédülő titántól "elrepülnöm" a gépezetem segítségével, mikor egyszer csak megjelent egy másik mob. És nem is egy akármilyen mob volt ő. Ez a titán, akivel éppen hogy felvettük volna a harcot, elég nagy nekünk... de ehhez az óriáshoz képest semmi!
A a kolosszális monstrum akár majdnem szépen is fogalmazva a szó legszorosabb értelmében áttrappolt a szerencsétlen titánunkon. Ejj, szegényke, most utólag sajnáltam is, hiszen elég baja volt velünk, és egyetlen bűne volt azzal a két lábon járó heggyel - azaz Gregor Clegannel - szemben, hogy rosszkor volt rossz helyen. Minket a rohanás okozta turbulencia ellökött... na jól van, talán beverhettem a fejemet a fába vagy valami másba, mert innen nem igazán emlékeztem a részletekre. Talán használtam még időben a kacatomat? Vagy nem sikerült? Vagy az ütközés folyamán megsérült? Mi történt a többiekkel? Hol van Isei?
Idővel később a világ ismét online-ba lépett. Hogy hol vagyunk? Jó kérdés. Bár még itt vagyunk az erdőben. Hol van a titán? Sehol, de valami olyasmire emlékszem, hogy egy óriási melák átdörömbölt rajta földrengést okozó tappancsaival. A társaim? Itt állnak mindhárman mellettem. Hol van Isei? Jól eltűnt...

" A questet sikeresen túléltétek! Küldetés befejezett. "

Ez az írás fogadott. Azt hiszem, már sejtem egy kicsit, mi történt. Ezek az elit céhesek valami túlélő próba elé akartak minket állítani, nem pedig valami felderítéshez vagy A pontból a B-be jutáshoz kellett a segítségünk. Egyáltalán nem értem, ez mire volt jó nekik... ennek az egésznek semmi értelme nem volt, szinte a semmiért hagytuk ott majdnem a fogunkat egy maroknyi elf és végtelen számú, hangosan brekegő békarmada által. Túlélés... hát nem ezt csináljuk mindennap?!
Akkor hát... ennyi volt ez a küldetés. Ha van valami haszna is ennek az egésznek, akkor talán nem szólnék egy szót sem, bár a Knights of Blood tagjaival lenne még egy-két megbeszélnivalóm a küldetés illetően. Várjunk egy kicsit... vajon ez az egész megtörtént-e egyáltalán?
Fenének teszek fel ennyi hülye kérdést. Hogy miért? Talán erre tudna válaszolni a Fehér Villámfőnix és Jin, habár az utóbbi eléggé elcsendesedett.

/Köszönöm szépen a játékot, Al, nagyon élveztem a békucikat! XD /

by **Mirika** Hétf. Jún. 23 2014, 21:28

Kicsúszott a számon egy káromkodás. Méghozzá a szaftosabb fajtából. Ennek rengeteg oka volt: ideges voltam, izgatott, meg nem is sikerült minden úgy, ahogy jó lett volna. Pedig Esu-chan hathatós segítségével szó szerint kivágtuk valahogy a srácot a szörnyeteg kezéből, és így, hogy kiszabadult, valamelyest megnyugodhattam volna, ha nem azzal vagyok elfoglalva, hogy hát a fenébe is, el kéne menekülni! Ami pedig nem volt egyszerű egy kapálózó óriás mellett, miközben még szilárd talaj se nagyon van a lábunk alatt, annyira remegett a föld. Átéltem pár földrengést, volt egy-két elég ijesztő is, amikor lerepültek a polcról a mangáim és zörgött a csillár, de egyik se volt ilyen erős, mint ez. Eleve ez más volt, csak fel-le rengett a föld, jobbra-balra meg nem. De igazság szerint nem ezek miatt szentségeltem, mert túlságosan lefoglalt a koncentráció, hogy egyáltalán ne csapódjak egy fának, és a felszerelésemmel úgy navigáljak, hogy legalább valami szélesebb ágat találjak a lombok között.

Nem, ott sokalltam be, amikor kiderült, mi a rengés forrása. És ekkor szökkent ki fogam kerítésén az ominózus nyomdafestéket nem tűrő szóvirág.

Eddig se volt fele se tréfa annak, ami eddig történt, de erre hallottam egy olyan kifejezést az általam gyűlölt angol nyelven, hogy shit just got real. És most ez illett ide, ez jutott eszembe egyből, ahogy felpillantottam a kolosszusra. Basszus, a fejét se lehetett látni, annyira nagy és magas volt! Bepánikoltam, teljesen elvesztettem minden kapcsolatot a külvilággal. Csak én léteztem, meg a teleport kristályom. Már az sem érdekelt, hogy a többiek hol vannak, csak menekülni akartam, menteni az életemet. Kétségbeesetten kutattam a kék kristály után a zsebeimben, de az istennek se akart a kezembe akadni, csak minden más. Potik, mérgek, más kristályok. Üres volt a fejem, azért nem tudtam kapásból oda nyúlni, ahol az volt, amire szükségem volt. Pedig ha higgadt lettem volna, egyből tudom, hol is van. Nem voltam higgadt, már nem.

Aztán csend lett.

Abbamaradt a remegés, és amikor magamhoz tértem, a kardomat egy fa kérgébe vágva találtam meg, arról lógtam lefelé. Kiesett ez a pár pillanat, nem is emlékeztem arra, ami történt. Lepillantottam a mélybe, majd fel. Zuhanhattam pár métert, mielőtt reflexből belecsesztem a pengét a fába. A szellő még fújta a hajamat. Nagyot nyeltem, és lihegni kezdtem, mintha épp most futottam volna le párszáz métert. Teljesen ki voltam fulladva, ziháltam, tágra nyílt szemekkel. Szívem a torkomban, gyomrom is kavargott. És csak lógtam, percekig, mire összeszedtem magam annyira, hogy legalább a másik kezemmel is megkapaszkodjak. Ezután újabb hosszú pillanatokig tartott, amíg elszántam magam a mozgásra, és lassú, fáradt mozdulatokkal felevickéltem egy faágra. Magam elé meredtem. Remegett a kezem, és én magam is megborzongtam. Csak ezután néztem fel, hogy mi újság. Láttam a többieket, Judyt, Esu-chant, a bossos srácot is, a vérlovagokat viszont nem. És láttam egy feliratot is.
- Túléltük TÚLÉLTÜK, CSESSZE MEG! - üvöltöttem nagyot a szövegezést látva, cinikusan. Odacsaptam az ágnak felháborodásomban, de én húztam a rövidebbet, apró seb keletkezett a kezemen, amiből békésen szálltak fel a picike pixeldarabkák. Elengedtem magam és hátradőltem, neki a fa törzsének. Csak lógattam a karjaimat magam mellett és pihegtem. Túléltük Neutral

// Köszi a küldetést :3 //

by **Koshitsu Esutel** Szer. Jún. 25 2014, 11:57

*Fogalmam sincs, honnan vettem a bátorságot, hogy a boss jelenléte ellenére megpróbáljam a fiút kiszabadítani. Talán nem is azzal foglalkoztam, hogy félek-e vagy bátor vagyok-e. Csak azzal, hogy mi a helyes. Mehetnékem volt, nem tagadhatom. Nem voltam merész, nem voltam érzéketlen a félelemmel szemben. De egyszerűen nem tehettem meg, hogy elmegyek. Végre szétnyíltak a gigantikus ujjak, alig bírtam tartani a fiút, ahogy kicsúszott. *
~ Fenébe, lezuhanunk!! ~
* Nem bírtam volna tovább tartani, így elrugaszkodtam az ujjakról, s a fiúval együtt zuhantam. Tudtam, hogy védő övezeten kívül vagyok, így ha elég nagyot zuhanok, meghalok. Zuhanás közben, míg magamhoz húztam a srácot, kényszerítettem magam a koncentrációra. Hirtelen kilőttem a huzalt, majd a manovergiert használva odahúztam magam egy faághoz. Enélkül magamtól nem is ment volna. Majdnem hogy rácsapódtunk a faágra, de legalább nem zuhantunk le. A fiúra néztem, hogy jól van-e, miután sikerült felülnöm. Ekkor láttam meg azt... Nem igazán fogtam fel a dolgokat, nem tudtam gondolkodni. Menekülni? Ugyan már? Ki a fenének jut eszébe ilyenkor a futás?! Én csak mereven, lesokkolva ültem a faágon. Szemeim és szám is kikerekedve. Láttam a hatalmas lábat, ahogy feldönti az ediggi ellenségünket, s ahogy az eldőlt, s rálépett a hatalmas mob, akkora erőt fejtett ez ki belőle, hogy én már repültem is. Amikor ismét magamhoz tértem, már egészen máshol voltam. Mindenhol fa, de mégis máshol. Csend volt. Túl nagy csend. körbenézve a távolban láttam pár társamat. Mirikát látva arra gondoltam, vajon sikerült-e megmentenie Iseit. Majd egy írás jelent meg előtt. *
- Mi anyád?
* Szökött ki belőlem a kérdés. Egy hatalmasat sóhajtottam, majd a fa törzsének nekidőlve feltekintettem, s élveztem a csendet, a pihenést, s a fák susogását.*

//Szupi volt, köszönjük szépen! //

by **Kuradeel** Kedd Júl. 08 2014, 00:07

Exp, céhbónusz és arany beírva! - Klein

Nah >.<

*van olyan jó, és lezárja Alexnek a mesét Cool

*

15 körös mese. @.@

[legközelebb írni fogja mesélőikben hogy hányadik körnél tart @.@ ]

Gratulálok, felfedeztetek egy Ritka mobot. Közepes Titán.
+ 50 arany
Mirika : 165 exp ; 225 arany
Esutel chan: 165 exp; 225 arany
Judy Noxia: 165 exp; 225 arany
Rita Hanami [Macinak?] : 125 exp; 185 arany
Kincaid: ( 7 kört teljesített) : 125 exp; 185 arany

Mirika után [ 83 exp; 113 arany (céhbankba) ]
Kokoro - ( (96/100) exp) + 4 exp
Atoru - ( (255/500) exp ) + 20
Aidor - ( (756/800) exp ) + 20
Kusumi Ayani ( (1620/1700) exp ) + 20 exp
Mirika ( (2623/2700 ) exp) + 19

Koshitsu Esutel után [ 83 exp; 113 arany (céhbankba) ]
Anatole Saito ((3968/4100) exp ) - 15
Meredith White ( (672/700) exp) - 16
Ayato Hironori ( (217/500)) exp ) -16
Halász Alex ( (1900/1900) exp) - betelt
Raven ((1500/1500) exp) - betelt
Saya ((958/1000) exp) - 15 exp
Jun ( (1194/1200 exp) - 6 exp
Esutel ( ( 1460/1500) exp ) - 15

Judy Noxia után [ 83 exp; 113 arany (céhbankba) ]
Joey Chrome ( (777/800) exp) - 23
Nanami Haruka ( (30/500) exp) - 20
Judy Noxia ((1840/1900) exp) - 40 exp

Rita Hanami [Macinak?] : [63 exp ; 93 arany (céhbankba)]
Hinari ( (3789/3800) exp ) - 11
RenAi ((2146/2300) exp) - 17
Szophie ( (2800/2900) exp ) - 17
Yurihime ( (1387/1400) exp) - 13
Hayashi Yuichi ( (1273/1300) exp) - 18
Ozirisz ((693/700) exp) - 7
Aoi Shizuka ((250/500) exp) - betelt

Keresés jártasságosak >.< *este van @.@ *
Judy keresés 1
mázlista
Judy talált egy
Pókháló Pajzs (+3 páncél +1 erő)

Ezennel lezárom a küldetést. Minden mást KAra hagyok. ^^"

Exp, céhbónusz és arany beírva! - Klein

KA-ra vár:
- érc- és növénylátások beírása
- 20 T2 érc és 20 T1 növény Esutelnek
- Két T3-as páncélrecept és 20 szabadon választott T3-as érc Mirikának
- Két T1-es páncélrecept és 20 T1-es érc Judynak
- 10-10 T2-es érc és növény Kincaidnak (fele jutalom beugróként)

by **Kuradeel** Csüt. Júl. 10 2014, 18:17

/// ééés elfejtettem facepalm

///

*hajlongva szabadtkozik, amiért lehagyott egy fontos dolgot, de most pótolja*

Szóval különleges, ritka, Airborne itemetek, a következő.

ManeuverGear [ ruha, stattal nem rendelkezik, meglévő felszerelésre lehet felvenni, Airborne küldetésen kívül kard hiányos, levegőn "szörfölésre" alkalmas eszköz fák, házak vagy bármi amibe meg lehet kapaszkodni, között.]

by **Kayaba Akihiko** Pént. Júl. 11 2014, 19:40

Koshitsu Esutel: Érclátás (T2): 100 -> 120, 1 Tűzkő 5 Fémkő 3 Vastag Bőr 3 Drágakő 4 Tömény Rubin 1 Acél
Növénylátás: 91 -> 100, 6 Kis Tövisgyökér 7 Faeno Levél 4 Barna Gomba 1 Tövisgyökér 2 Vörös Pitypang

Mirika: Páncélkészítés (T3): Obszidián Burgonet Recept
Érclátás (T3): 215 -> 235, 20 választott gyakori

Judy Noxia: Páncélkészítés: Bőr Sisak Recept, Mokaszin Recept
Érclátás: 56 -> 76, 6 Bronzérc 8 Munkálatlan Bőr 2 Sída Kő 2 Halvány Rubin 2 Vasérc

Kincaid: Érclátás (T2): 110 -> 120, 5 Fémkő 1 Vastag Bőr 4 Tömény Rubin
Növénylátás (T2): 110 -> 120, 1 Fagylevél 2 Faeno Ág 2 Vörös Gomba 2 Óriás Pitypang

by Ajánlott tartalom