[Küldetés] Kapocs 02 - A gyűrűk titka

The member 'Peter Worker' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :

Kiszakad a levegő a tüdőmből, mikor meglátom, hogy mi történt. Az árnyharcostól is megszabadultunk ugyan, de félek, hogy az ára viszont túl nagyra nőtt.
~CSAN!~
Megremegek, mikor a fejemben felhangzik az ingerült, szigorú hang. Álomkelő sárga szemei villannak rám a csatamezőről, miközben a hang folytatja egy rövid ideig.
~Most ne törődj vele! Majd később!~
A legrosszabb, hogy igaza van, bár kissé már késő. A harc iránti hevességem oda, pedig tudom, hogy nem kéne elveszítenem a fejem, józanul kell gondolkodjak. Tudom, hogy Álomkelő valószínűleg továbbra is az íjászt próbálja féken tartani, elvégre Saya elég bravúros leány tud lenni olykor, ezen kívül nem felejtem el, hogy életemelső vereségét egy íjásztól kaptam. Na meg életem egyik legnagyobb hátsófél-feje is egy íjász ._.;
Én viszont kétlem, hogy a Vezért kéne tovább ütnöm. Mármint, igaz a mondás, hogy csapat vezér nélkül mit sem ér, viszont egy Vezér sem tehet sokat a csapata nélkül. Magam sem tudom, hirtelen miért gondolom ezt; talán az adrenalin jelentős csökkenése teheti. Mindenesetre a botot két kézre fogom és hátrébb ugrok, kihasználva az Akrobatika minden eddig elérhető mozdulatát.
Gyorsan nézzünk akkor végig a helyzeten. Egyenlőre még mindig mindenki zöld, viszont hárommal kevesebben vannak már. A harcost egyértelműen utolsó helyre kell rakni, a többiek jöhetnek szép sorban. És ne felejtsem el, hogy ne nullázzam le őket...
Szegény Shukaku... legalábbis ami az indikátorát illeti, hiszen a harcban meglepően ügyes. Nem hittem volna, hogy ennyi rejlik benne; vagy talán ez is Timidus hatása? :3
Míg a macska ismét az íjász nyomába ered és kimeresztett karmokkal ugrik a lábikrájának, addig én jobbnak látom, ha megkísérlem megcsapni a lovagot, illetlen módon hátulról, hogy ne védhesse ki a pajzsával. Azzal nyugtatom magam, hogy ez élet-halál harc... most nem szabad teljesen illedelmesnek lennem, különben oda az életem.

//Első kocka ÁK, az íjászt támadva, sebzése 32.
Második én, a Lovagot támadva, sebzésem 15.

Edit: ritkán dobok ekkora bazinagy luftot, az Isten verjen meg... //

The member 'Chancery' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :

+ töbletkör a lovagra. hátha ._.

The member 'Chancery' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :

The member 'Strea' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :

Hugi rosszallóan elfintorodik, mikor a Shukaku megöli az árnyharcost. Aztán elvigyorodik.
~Nem is tudtam, hogy ilyen hajlamai vannak a csajnak...~
Szerintem meg nincsenek, tutira csak véletlen volt!
~Én kétlem, de te tudod...~
Újabb nyilat rak az idegre, közben pironkodva, hogy bár inkább a kései lennének. De én továbbra is tartom magam ahhoz, hogy a kések az egy dolog, én az íjat szeretem jobban, meg amúgy is legyőztelek, én vagyok a mestered  Erre ő mondjuk csak fintorog és úgy tesz, mintha nem is hallana, de én tudom, hogy hall, meg hogy érti, csak játszik velem.
Most, hogy az árnyharcos már nincs, azon töpreng, kit vegyen célba ezúttal. A cicafül a lovagot támadta, de sikertelenül, a Peter a Vezért üti, mint a sakkban, Shukaku meg ügyesen kerülgeti a rá érkező csapásokat. A Hugi végül úgy dönt, hogy megpróbálja az idegesítő madarat lelőni az égből, csak az a sas nagyon mocorog ._.
~Hogy állna le csak egy picit...~
De nem fog, repüléshez folyamatosan kell haladnia.
~Tudom. Befognád a szád egy percre?~
Igenis, bocsánat ._.
Hugi még a nyelve hegyét is kidugja, ahogy céloz, próbálja bemérni a sas pályáját, vagy hogy kire mikor támad. Amikor a madár épp nyugalomban siklik az égen, egész közel hozzánk, akkor engedi el a nyilat, de kivételesen nem is figyeli, hogy célba ért-e vagy sem, ehelyett elővesz egy újat és az idegre teszi. Miért? O.o
~Hogy legyen elég időnk gyorsabban reagálni.~
Jaaa, értem. Máris előkészülsz, az jó. Majd én is fogom csinálni.
~Miért? Mikor harcolnál?~
Nem tudom, de valamikor biztosan Tanulnom kell.
~Ez az első eset talán, mikor egyetértek, és nem hülyeséget mondasz.~

//Tehát sas támadva \o/ //

The member 'Saya' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :

The member 'Shukaku' has done the following action : Kockadobás

#1 '6-os dobókocka' :


--------------------------------

#2 '6-os dobókocka' :

The member 'Strea' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :

Ennél jobban semmi sem tud felidegesíteni: nem elég, hogy nem talál az ütésem, de még ki is gyúnyolnak érte ><*
Viszont Kennek a megmozdulása már tetszett: rájött tehát, hogy a rossz oldalon állt, és végül nem hajlandó ellenünk harcolni. Igaz, velünk sem, de mégis csak több a semminél az, hogy nem támad ránk.
Peter támadása a szemeim tapasztalata szerint nem okozott nagy gondot a Vezérnek: továbbra is nyugodtan és fegyelmezetten vezette a csatát. Ebből komolyan még baj lehet...a többiek bár védelmezik őt, de így meg mi válunk pirossá, akárcsak Shu...szegény lány...
Chan talán mintha megrémült volna, vagy nem tudom, de ismét az a kisugárzása jön felém, hogy nem akar itt lenni. Mondjuk ezt megértem: én sem akarok. Haza szeretnék csak menni, semmi mást, hazamenni és eldőlni az ágyon és nem gondolni arra, hogy ilyen elvetemült állatok is vannak ebben a világban, mint ez a Vezér. Mondjuk ha idebent ilyen, akkor kint is ilyen lehet. Istenem, mennyi elmebeteg ember járkálhat köztünk?
Shu reakciója viszont lebénít és megdöbbent. Kihívni párbajra a Vezért? Normális vagy, te lány, meg akarsz talán halni? Egy az egyben senkinek sincs esélye ellene, csakis csapatban, petestől tudjuk legyőzni...habár a saját emberei nem érdeklik, de talán elfogja a félelem, ha már alig lesz valaki vele.
DE főleg akkor ugrottam volna oda, amikor a saját petje elé ugrott a lány: fogalmunk sem volt, mennyit sebez a Vezér, ez meg eléugrik...komolyan nem normális, elment az esze. Fel kellene pofozni, hogy végre magához térjen...bár nem csodálom, ha megőrült...hisz megölt egy embert. Vagy lehet, hogy nem. Ki tudja. Én már lassan azt sem tudom, hogy fiú vagyok-e vagy lány...Valaki tudja esetleg?...
Csak azt nem értem most, hogy akkor Shu azzal, hogy félreállt, már ő sem harcol mellettünk? Vagy ellenünk vagy? Vagy mi..?
Párom üvöltése pedig egyenesen megrémiszt: sosem hallottam őt még üvölteni. Na jó, talán egyszer vagy kétszer, de akkor sem így. Egyértelmű számomra, hogy Shu közel áll hozzá, jó barátja, és nem akarja elveszíteni..de sajnos idebent minden megtörténhet.
Miután Peter megtartotta a kis beszédét, és rám nézett, egyből értettem mit akart. Bólintottam, majd közelebb húzódtam Chanhoz, hogy lássa, értem, és az életem árán is megvédem őt.
A Vezér szavai pedig egyszerűen undorítanak. Hányni tudnék az ilyen emberektől. Azon élvezkedni, ahogy mások szenvednek...
-Te mocsok, rohadék...hogy lehetsz ilyen? Hogy örülhetsz annak, ha más kétségbe van esve?! HOGY LEHETSZ EKKORA ÉRZÉKETLEN FÉREG?!- üvöltöm - ÉS TI, HOGY ÁLLHATTOK EGY ILYEN EMBER MELLETT?!- üvöltöm szintén a többieknek.
-Komolyan ezt akarjátok követni? Egy ilyen elvetemült barmot? Inkább menjetek haza és lépjetek ki a céhből. Elég ember élet veszett már oda csak ma, nem hiányzik még egy. Ez nem céh, amiben vagytok. Itt a vezéretek semmibe vesz titeket. Nem számít neki sem az életetek, se semmi. Nem akartok talán élni? Nem akartok kikerülni innen? Akkor menjetek és öljétek meg magatokat. Csak a saját életetek fölött van jogotok ítélkezni. De másokét ne keserítsétek meg!Majd Chanra nézek, meg a többiekre:
-Itt az ideje, hogy befejezzük ezt. Ne hagyjuk, hogy ez az őrült elvegye az életünket!Fegyveremet magam elé tartva várom az eseményeket......

/Off: ha támadhatok, akkor a támadás az íjászra megy. És bocsi a késésért, de az íráskészségem jelenleg -500-on van..../

The member 'Jay' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :

Végül hátra lettem küldve; a jó szokás szerint, hisz a nők úgysem tehetnének semmit. Igaz-e? Ajkamba harapva engedelmesen hátrébb léptem, s igyekeztem elfojtani a dühömet, ami lassan növekedett bennem. Elcsépelt hasonlat, de ez az érzés valóban olyan, mint a vulkánból kitörő láva.
Sose tartottam magam feministának, most mégis lenéző tekintettel szemlélem, ahogy, véleményem szerint, a férfiak igenis későn lépnek a tettek mezejére. Miért csak azután voltak képesek felszólalni, miután Shukaku lépésre szánta el magát? Miért egy kislánynak kellett veszélybe sodornia a saját életét ahhoz, hogy ezek megtalálják a hangjukat végre? A sok szó, ami elkezdi váltogatni egymást, még az idegességemet is jobban feltüzeli ezek után, és ökölbe szorított kézzel inkább ismét hátrálok egy lépést, hogy jobban visszafoghassam magam.
-Intézzétek csak. -vetem oda válaszképp egy legyintés kíséretében, a hangom furcsán tompa és ingerült. Szívem szerint őt is, Petert is alaposan lehordanám a késedelemért, de nem most teszem... illetőleg talán soha, már ami Petert illeti. Jay, ha élve hazakerülünk, valószínűleg megkapja ezért még a magáét, ismerem magam, ha valami bántja a szívem, az úgyse fog bennem maradni.
Álomkelő érdektelen ábrázattal hallgatózik, egészen addig, amíg Timidustól meg nem kapja a jelzést. Fülei radarként fordulnak felé, de a tekintetét még nem veti arra. Azzal vár pár másodpercet, s mozdulata olyanná is lesz, mintha csak unalmában nézelődne. Végül, mint aki csak gondol egyet, felemelkedik és lassan lépdel a sárkány közelébe, hisz harci helyzet jelenleg úgyse áll fenn.
~Mi van?~ kérdezi, ügyelve rá, hogy csakis Timidus hallhassa gondolatbeli szavait. Nem igazán érti, hogy az erdőbe kéne-e mennie vagy ott van-e valami, hisz Észlelés hiányába ő sem érzékel semmi különlegeset.

//Totál ihlethiány, plusz most fogtam fel, hogy Saya-val elfelejtettem az előző kört is @_@ Majd pótlok vele egy 500-ast//