Re: [Küldetés] Kapocs 02 - A gyűrűk titka

by **Kayaba Akihiko** Pént. Ápr. 25 2014, 15:49

The member 'Peter Worker' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Küldetés] Kapocs 02 - A gyűrűk titka - Page 4 4767249862_5877ffd2ef_s

[Küldetés] Kapocs 02 - A gyűrűk titka - Page 4 4767249862_5877ffd2ef_s

by **Strea** Pént. Ápr. 25 2014, 18:35

Pete eltalálja a Vezért, ám annak nem esik komolyabb baja.

Chan jön. Smile

életek:

sorrend:

by **Chancery** Pént. Ápr. 25 2014, 20:40

Kiszakad a levegő a tüdőmből, mikor meglátom, hogy mi történt. Az árnyharcostól is megszabadultunk ugyan, de félek, hogy az ára viszont túl nagyra nőtt.
~CSAN!~
Megremegek, mikor a fejemben felhangzik az ingerült, szigorú hang. Álomkelő sárga szemei villannak rám a csatamezőről, miközben a hang folytatja egy rövid ideig.
~Most ne törődj vele! Majd később!~
A legrosszabb, hogy igaza van, bár kissé már késő. A harc iránti hevességem oda, pedig tudom, hogy nem kéne elveszítenem a fejem, józanul kell gondolkodjak. Tudom, hogy Álomkelő valószínűleg továbbra is az íjászt próbálja féken tartani, elvégre Saya elég bravúros leány tud lenni olykor, ezen kívül nem felejtem el, hogy életemelső vereségét egy íjásztól kaptam. Na meg életem egyik legnagyobb hátsófél-feje is egy íjász ._.;
Én viszont kétlem, hogy a Vezért kéne tovább ütnöm. Mármint, igaz a mondás, hogy csapat vezér nélkül mit sem ér, viszont egy Vezér sem tehet sokat a csapata nélkül. Magam sem tudom, hirtelen miért gondolom ezt; talán az adrenalin jelentős csökkenése teheti. Mindenesetre a botot két kézre fogom és hátrébb ugrok, kihasználva az Akrobatika minden eddig elérhető mozdulatát.
Gyorsan nézzünk akkor végig a helyzeten. Egyenlőre még mindig mindenki zöld, viszont hárommal kevesebben vannak már. A harcost egyértelműen utolsó helyre kell rakni, a többiek jöhetnek szép sorban. És ne felejtsem el, hogy ne nullázzam le őket...
Szegény Shukaku... legalábbis ami az indikátorát illeti, hiszen a harcban meglepően ügyes. Nem hittem volna, hogy ennyi rejlik benne; vagy talán ez is Timidus hatása? :3
Míg a macska ismét az íjász nyomába ered és kimeresztett karmokkal ugrik a lábikrájának, addig én jobbnak látom, ha megkísérlem megcsapni a lovagot, illetlen módon hátulról, hogy ne védhesse ki a pajzsával. Azzal nyugtatom magam, hogy ez élet-halál harc... most nem szabad teljesen illedelmesnek lennem, különben oda az életem.

//Első kocka ÁK, az íjászt támadva, sebzése 32.
Második én, a Lovagot támadva, sebzésem 15.

Edit: ritkán dobok ekkora bazinagy luftot, az Isten verjen meg... facepalm

//

by **Kayaba Akihiko** Pént. Ápr. 25 2014, 20:40

The member 'Chancery' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Küldetés] Kapocs 02 - A gyűrűk titka - Page 4 4767251444_0f76bf2817_s

by **Chancery** Pént. Ápr. 25 2014, 21:31

+ töbletkör a lovagra. hátha ._.

by **Kayaba Akihiko** Pént. Ápr. 25 2014, 21:31

The member 'Chancery' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Küldetés] Kapocs 02 - A gyűrűk titka - Page 4 4767251444_0f76bf2817_s

by **Strea** Pént. Ápr. 25 2014, 21:41

Lehet, hogy Chan zökkent ki egy kicsit, terelve a petje figyelmét, lehet, hogy csak az ellenfeleitek jöttek rá, kit fogtok támadni és hogyan. Mindegy is, a lényeg, hogy ezúttal nem történt sebzés.

Az íjász kikerüli Álomkelőt, hátrébb ugrik, majd a macsek idomárját támadja, tehát Chant. Be is talál, 12 sebződést okozva a lánynak.

Saya jön.

életek:

sorrend:

Megjegyzés: eleinte számoltam a támadások számát, a pihikörök miatt. Aztán, mivel mindig adott ellenfélhez kéne viszonyítani, nagyon de nagyon bonyolulttá vált, követhetetlenné. Így egyezményesen, senki sem fog pihenni, sem ők, se ti. A többletkörök viszont maradnak, szólni fogok, ha dobhattok többet.

by **Kayaba Akihiko** Pént. Ápr. 25 2014, 21:41

The member 'Strea' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Küldetés] Kapocs 02 - A gyűrűk titka - Page 4 4766609959_af0c0eb7c7_s

by **Saya** Pént. Ápr. 25 2014, 21:53

Hugi rosszallóan elfintorodik, mikor a Shukaku megöli az árnyharcost. Aztán elvigyorodik.
~Nem is tudtam, hogy ilyen hajlamai vannak a csajnak...~
Szerintem meg nincsenek, tutira csak véletlen volt!
~Én kétlem, de te tudod...~
Újabb nyilat rak az idegre, közben pironkodva, hogy bár inkább a kései lennének. De én továbbra is tartom magam ahhoz, hogy a kések az egy dolog, én az íjat szeretem jobban, meg amúgy is legyőztelek, én vagyok a mestered ˇ^ˇ

Erre ő mondjuk csak fintorog és úgy tesz, mintha nem is hallana, de én tudom, hogy hall, meg hogy érti, csak játszik velem.
Most, hogy az árnyharcos már nincs, azon töpreng, kit vegyen célba ezúttal. A cicafül a lovagot támadta, de sikertelenül, a Peter a Vezért üti, mint a sakkban, Shukaku meg ügyesen kerülgeti a rá érkező csapásokat. A Hugi végül úgy dönt, hogy megpróbálja az idegesítő madarat lelőni az égből, csak az a sas nagyon mocorog ._.
~Hogy állna le csak egy picit...~
De nem fog, repüléshez folyamatosan kell haladnia.
~Tudom. Befognád a szád egy percre?~
Igenis, bocsánat ._.
Hugi még a nyelve hegyét is kidugja, ahogy céloz, próbálja bemérni a sas pályáját, vagy hogy kire mikor támad. Amikor a madár épp nyugalomban siklik az égen, egész közel hozzánk, akkor engedi el a nyilat, de kivételesen nem is figyeli, hogy célba ért-e vagy sem, ehelyett elővesz egy újat és az idegre teszi. Miért? O.o
~Hogy legyen elég időnk gyorsabban reagálni.~
Jaaa, értem. Máris előkészülsz, az jó. Majd én is fogom csinálni.
~Miért? Mikor harcolnál?~
Nem tudom, de valamikor biztosan Razz

Tanulnom kell.
~Ez az első eset talán, mikor egyetértek, és nem hülyeséget mondasz.~

//Tehát sas támadva \o/ //

by **Kayaba Akihiko** Pént. Ápr. 25 2014, 21:53

The member 'Saya' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Küldetés] Kapocs 02 - A gyűrűk titka - Page 4 4767250438_224285ea8b_s

by **Strea** Pént. Ápr. 25 2014, 22:04

A sas egy elegáns mozdulattal tér ki a nyílvessző útjából, majd telepszik le az egyik nagyobb faágra, és kezd el tollászkodni.

Shukaku jön.

életek:

sorrend:

by **Shukaku** Pént. Ápr. 25 2014, 22:12

~Ohshitohshitohsit! Nenene! F*ck!~
Igaz Timidus nem volt birtokában ezen szavak ismeretének, de a saját nyelvén valami hasonló fogalmazódott meg a fejében, amikor az árnyharcos pixeleződni kezd, ám amikor meglátja, hogy piros darabokra hullik szét, akkor kissé megnyugszik, sőt el is vigyorodik, és azonnal a társa felé tekint. A lány csodálkozva nézi a vörös indikátort a feje felett, még nem sikerült felfognia, hogy mi is történt pontosan. Timidus azonnal közbelép, és csipogva közli a legfontosabb információkat.
-Nincs baj! Hisame! Ken!
Shu először nem érti, hogy mire is utal a társa, de a vezér szavait meghallva már ő is feleszmél. Ugyanaz történt, ami akkor, amikor Hisame onehitelte a fiút. Valami képességük van, amivel kijátszhatják a halált. A sárkány pofájára hatalmas vigyor ül ki.
~Idióták! Így még attól sem kell tartanom, hogy megölöm őket. Az előnyötökből hamar hátrány lesz.~
Ezek után az események újra pörögni kezdenek. Shu szemei elkerekednek a lovag szavai hallatán, majd Timidus creepy vigyora lassan az ő arcára is kiül. Talán így még ijesztőbb, mint amikor kifejezéstelen a tekintete. Szerencsére, mivel társainak háttal áll, így ezt ők nem láthatják. Először a harcművész támadja a lányt, aki azonban egyetlen lépéssel kitér. Ezután a harcos próbálkozik, a lány pedig már csak a testét mozdítja arréb, helyet nem változtat. Ezek után a lovag támad, az idomár pedig egy flegma mozdulattal billenti alrébb a fejét a találat elől, Ken támadására pedig már reagálnia sem kell. Jelenleg valahogy így érezheti magát. Ezután azonban a pet támad, és Shu képességének hála ő maga is sebeződik. A lány agya valahol ennél a pontnál borul el. Az ezután történt dolgok már nem jutnak el hozzá. Nyugodt tempóval hívja elő a menüjét, és pár mozdulat után már ott is van annál a pontnál, ahol ki kell jelentkezni a céhből.
-Egyetlen gombnyomás, és már nem vagyok a céh tagja. Nem kötnek a céh szabályai. Nem kell feláldoznom az életem olyasvalakiért, aki engem nem védene meg.
Bezárja a menüt, és belenéz a vezér szemébe.
-Gyáva vagy és önző. Gyűlölöm az ilyen alakokat. Feláldoznád a csapatodat. Feláldoztad volna Mufurcot! Még a petet is, aki véd téged! Mindannyiukat becsaptad!
Közelebb hajol, már csak suttogással szólva, hogy csak a vezér és a közvetlenül mellette állók érthessék.
-Láttad, hogy Timidus mit tud. Őt már nem fogja zavarni a vörös indikátor. A kis cseled miatt már nem érez bűntudatot a gyilkolásnál, és engem sem érdekel a vörös indikátor. Elég sok tanúm van arra, hogy önvédelem volt.
A szeme megvillan és a gyűlölet összes lángja lobog benne.
-Gyilkos vagy. A gyilkosokat pedig meg kell büntetni. De veled akarok harcolni, nem a többiekkel.
Újra lenyitja a menüjét, és elküldi a párbajfelkérést a vezérnek.
-Nem akarlak megölni.
-Nem?
-Nem. De abban sem vagyok biztos, hogy meghalnál, ha lenullázom az életedet. Persze az ilyen emberek általában gyávák, és nem mernek tisztességes harcban kiállni. Még egy kislány ellen sem.
Timidus csak vigyorgott. Ilyen büszke még sohasem volt a társára. Ő ugyan tudta, hogy nem okos dolog dühből harcolni, de most cseppet sem érdekelte. Shu dühös volt, és végre harcolt. Vártak egy ideig, hogy a vezér elfogadja-e a felkérést, majd egyszerre lendültek előre, mindketten őt támadva.

/Első kocka Timidusé második Shué, támadás a vezérre/

by **Shukaku** Pént. Ápr. 25 2014, 22:13

TÁMADÁS!

by **Kayaba Akihiko** Pént. Ápr. 25 2014, 22:13

The member 'Shukaku' has done the following action : Kockadobás

#1 '6-os dobókocka' :
[Küldetés] Kapocs 02 - A gyűrűk titka - Page 4 4767251444_0f76bf2817_s

--------------------------------

#2 '6-os dobókocka' :
[Küldetés] Kapocs 02 - A gyűrűk titka - Page 4 4767250438_224285ea8b_s

by **Strea** Csüt. Május 01 2014, 17:26

- Miért, te talán más vagy? – int a Vezér hanyagul Shu indikátora felé – Gyilkos vagy te is, attól függetlenül, hogy az a kölyök meghalt-e, vagy sem. Te a halálát választottad. El is teleportálhattál volna – von vállat, a felugró párbajfelkérésre azonban felhúzza a szemöldökét – Nocsak, hőst játszik a kislány? És ehhez a naaagy céhvezér vajon mit szól? – húzza a száját gúnyos mosolyra, Peter tekintetét keresve. Az állát vakargatja, hümmög egy kicsit, végignéz mindannyiótokon, majd egy gonosz vigyor mellett rányom a kék gombra, és kiválasztja a teljes életes, halállal végződő verziót.
- Játsszunk.
És már támadnak is, mindkettő Timidust veszi célba.

Nos, kis műsorváltozás :] Ebben a körben mindenkitől várok egy reagot, csak akkor folytatom a mesélést, ha már mindenki reagált a szituációra.

Edit: második kocka talált csak, így Timidus 22-őt sebződik, maradt 10 élete

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Május 01 2014, 17:26

The member 'Strea' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Küldetés] Kapocs 02 - A gyűrűk titka - Page 4 4767251444_0f76bf2817_s

by **Shukaku** Csüt. Május 01 2014, 18:05

Ha eddig még lett volna egy cseppnyi önuralma is a lánynak, most azonnal elszállt.
-Hazudsz! Mi mindenkit felszólítottunk a megadásra! Ha itt valaki meghal az csak a te hibád lesz! Ha elteleportálunk, azzal cserbenhagyjuk a többieket. Inkább választom annak a halálát, aki megtámadott minket, mint azokét, akik segítettek nekem!
Egy ideig csak görcsösen szorítja a fegyverét, arcán továbbra is az örült vigyor villog. Azonban a hősködéssel kapcsolatos szavakra kissé meginog, és Peterre néz, immár félve, könyörgő szemekkel. Azonban nem sok ideje van elgondolkodni azon, hogy mit tett, mert a vezér aljas módon választ, és máris támad.
-Switch Timidus!
Gondolkodás nélkül veti magát a sárkány elé, felkészülve arra, hogy mindkét támadást felfogja, de a vezér elől a sárkánynak is sikerül kitérnie önmagától, és csak, hogy tovább hergelje, még rá is ölti a nyelvét. A lánynak azonban a switch után nem sikerül kitérnie, így újra a vezér közelébe kerül, és újra úgy beszél, hogy csak ő hallhassa.
-Látod? Én vállalom a tetteim következményét. Nem hagyom, hogy miattam sérüljön bárki is. Talán több bátorság szorult belém mint beléd?
Ekkor azonban Timidus ereszkedik a lány vállára, és határozott hangon szólal meg. Legalább is Shu érzi a csipogásból a határozottságot.
-Shu! Vége!
-De…
-Vége! Elég lesz!
Az idomár rápillant az életpontjaira, ami jelenleg ugyan még zöld, és negyvenkilenc pontot mutat, de a vezér élete ennél sokkal több sebzéstől is zöld maradt. Ő tisztességes párbajt akart, nem meghalni. Bólint egyet, majd megszakítja a párbajt és kihátrál.
-Gyáva vagy, mert még helyettem is csak Timidust próbáltad támadni. Veszítettél, mert nem mertél kiállni ellenem. De igazad van. Ezt a vezérnek kell eldönteni. Sajnálom, Peter.
Azonban nem Peter mellé áll be, hanem a harmadik csoportot képező Ken mellé sorol.

by **Chancery** Kedd Május 06 2014, 23:48

Döbbenet.
Azt hiszem, ez az egy szó tökéletes leírja az érzést. Ahogy szinte minden és mindenki megállt úgy, ahogy volt. A tekintetek a kislány felé fordultak, még Álomkelő sem használta ki a helyzetet, hogy most senki se figyel. A szívem szinte megáll dobogni, mikor Shukaku azzal fenyegetőzik, kilép a céhből. Némán tátogva sugallom, hogy ne tegye, és a fejem is lassú mozgással jelzi a szándékát, hogy mit szeretne inkább látni.
Szinte fel sem fogom, hogy végül egy komoly párbaj alakult ki kettejük között. Nem merek mozdulni a helyemről, annak ellenére, hogy szívem szerint odarohannék és közéjük vetném magam. El kell telnie pár másodpercnek, mire megmozdul a lábam. A Vezér csapása Timidus felé indul, mikor én is elindulok, és kinyújtom a kezem, mikor Shukaku a sárkány elé veti magát.
Ne csináld, te kis hülye! Ne csináld!
Nem tudom, mennyit sebez az a rohadék, de nem akarom végignézni, ahogy Shukaku...
A csapás eléri, de szerencsére nem ér végig a lány életcsíkján. Tőlük nem messze állok meg végül, mikor Timidus közbelépése után a párbaj véget ér. Mégis úgy érzem, mint aki mérföldeket futott idáig, pedig ez alig volt pár lépés. Ezalatt még azt se vettem észre, hogy a macska közelebb lopakodott hozzánk, és a sós tenger illatával próbálja megnyugtatni felborzolt idegeimet.
Shu beszél, sokat beszél, de egyetlen szava sem ér el hozzám. Dühös, szinte villámló tekintettel mérem végig a magát Vezérnek kikiáltó rohadékot, és most nagyon bánom, hogy nincs olyan képességem, amivel a tekintetemmel képes lennék ölni. Még az indikátort se bánnám, de az, aki így rátámad egy kislányra...
az nem ember.
-Szemétláda. HA MÉG EGYSZER HOZZÁ MERSZ ÉRNI, VELEM GYŰLIK MEG A BAJOD, TE ROHADÉK!
Nagyon ritkán üvöltök teli torokból, de ez most azon pillanatok egyike. A macska védelmezőn sétál elém, de persze csak a térdemig ér, ha valaki csupán rám figyel, őt szinte észre se veszi a földi szürkeségben.
Nem érdekel, hogy ez nem az én dolgom, nem érdekel, hogy elsősorban Petertől várnak reakciót. Nagyon nem érdekel. Én is a céh tagja vagyok, megvan a jogom ahhoz, hogy egy társamat megvédjem akármilyen áron! És hacsak nem fagyok le úgy, mint az imént, hezitálás nélkül képes lennék rá.

by **Peter Worker** Csüt. Május 08 2014, 02:31

Csak egy helyben álltam és néztem a történteket. Shu szavai megfagyasztottak, rosszabbak voltak, mint Hisame lehelete és ezt még senkinek sem sikerült elérnie. Ezidáig. A párbajra hívás mintha egy rossz rémálom lett volna. Fölösleges fokozás, hisz talán jó rémálom nem is létezett.
A szemeim behunytam egy pillanatra, majd nagyot sóhajtottam. Mozdultam. Előre léptem. A szemeim kinyitottam. Ha nem okoztam volna nagyobb bajt vele, úgy Shu egy pofont kapott volna tőlem. Nem a fájdalom miatt, hisz itt azt úgy sem érezte volna. Egy pofonnak jelentése volt, s annak még inkább, hogy azt én adtam volna. Nem. Eldöntöttem, hogy azt meg is fogja kapni tőlem, miként ennek az egésznek vége. A bocsánatkérését semmibe vettem, Shura sem néztem. Dühös voltam rá.
- Köszi Chan. - tettem a lány vállára a kezem, miként elhaladtam mellette – Innen átveszem. Kérlek, vigyázz Shura. - és elérkezett a pillanat is, hogy a bátortalan Chan is hangot adott magának. Hátra tekintettem egy pillanatra, s jeleztem némán Jay-nek, hogy ő meg a barátnőjére vigyázzon majd. Ez olyan férfiak közti telepatikus képesség volt, melyről a lányok mit sem tudhattak. Kellemetlen és egyben nevetséges érzés volt, hogy a lányoknak nagyobb hangja volt, mint nekünk a védelmező férfiaknak. Hisame mellém lépett, egymás mellett álltunk talán még csak most először ezen a helyen.
- E kisebb zűrzavar után egy újabb párbajra hívás már inkább csak fa lenne a tűzre és félő a ti házatok égne le. - átgondolt szavak voltak – Mit akartok? Shana és Ken az én tulajdonom a gyűrűkkel együtt. Oh, bocsánat.
- A mi tulajdonunk. - javított ki Hisame.
- Na jó, ez túl epikus megszólalás volt. De valóban, ők velünk vannak, s ha akarsz tőlük valamit, úgy tőlem akarsz. Ha akarsz a többiektől valamit, úgy tőlem akarsz. Ha még egyszer párbajozol valamelyikükkel is, úgy velem fogsz harcolni.
- Miért csinálod ezt? Mi a célod? - tette fel a kérdéseit Hisame a Vezérnek.

by **Strea** Pént. Május 16 2014, 22:13

A Vezér hangosan felnevet Shu monológjain, s csak ennyit fűz hozzá:
- Sokat kell még tanulnod, kislány… már ha ilyen hevesség mellett megéled a holnapot – vigyorog rá a lányra, Chan kifakadására csak bólintva egyet, mint aki érti, mit mondtak neki, csak éppen egy kicsit sem érdekli. Peter közeledésére azonban már felfigyel, csöndben várja végig a céhvezér szavait, a végén elmosolyodva:
- Én vagyok az önző, amikor te beszélsz tulajdonokról. Érdekes egy céh ez – villantja Shura a szemét, majd tekintete visszatér Peterhez. Kivár, pár pillanatig nem szól semmit, s a csöndben, a szemetek sarkából talán észrevehetitek, hogy Ken elkezd mocorogni – Nos, az a két gyűrű az enyém. Az én küldetésem volt, direkt könnyűnek találtam ki, s a tökéletes küldetéshez tökéletes alanyokat választottam. Szórakozás, a válasz a kérdésedre, sárkány – felel Hisamének, majd folytatja – A kétségbeesés, látni az arcukon, s az elkeseredettség… édes nektár, mi életben tart ebben a rohadt világban! Hát nem csodálatos? – kezd el nevetni újból, majd Peter felé bök – Tudsz te hasonlót produkálni? Kétlem – komolyodik meg a hangja – Viszont van egy ajánlatom. Lemondok a kígyós lányról, de cserébe kérem a sárkányosat. Az arcát akarom látni, amikor megölöm a petjét… az felér az elmaradt élet-halál harccal.
- Persze ha nem tetszik, még mindig eldönthetjük a sorsukat harccal – tárja szét a karjait, mögötte a megmaradt emberei pedig (Ken kivételével) készenlétbe helyezik a fegyvereiket, s bólintanak, bár már kevésbé elhivatottan, mint eddig. Akinek van Észlelése, az erdőben is láthat egy kevés mozgást.

Jay már a második körből maradt ki, most mondok egy 500ast, aztán meglátjuk.

by **Jay** Szomb. Május 17 2014, 01:50

Ennél jobban semmi sem tud felidegesíteni: nem elég, hogy nem talál az ütésem, de még ki is gyúnyolnak érte ><*
Viszont Kennek a megmozdulása már tetszett: rájött tehát, hogy a rossz oldalon állt, és végül nem hajlandó ellenünk harcolni. Igaz, velünk sem, de mégis csak több a semminél az, hogy nem támad ránk.
Peter támadása a szemeim tapasztalata szerint nem okozott nagy gondot a Vezérnek: továbbra is nyugodtan és fegyelmezetten vezette a csatát. Ebből komolyan még baj lehet...a többiek bár védelmezik őt, de így meg mi válunk pirossá, akárcsak Shu...szegény lány...
Chan talán mintha megrémült volna, vagy nem tudom, de ismét az a kisugárzása jön felém, hogy nem akar itt lenni. Mondjuk ezt megértem: én sem akarok. Haza szeretnék csak menni, semmi mást, hazamenni és eldőlni az ágyon és nem gondolni arra, hogy ilyen elvetemült állatok is vannak ebben a világban, mint ez a Vezér. Mondjuk ha idebent ilyen, akkor kint is ilyen lehet. Istenem, mennyi elmebeteg ember járkálhat köztünk?
Shu reakciója viszont lebénít és megdöbbent. Kihívni párbajra a Vezért? Normális vagy, te lány, meg akarsz talán halni? Egy az egyben senkinek sincs esélye ellene, csakis csapatban, petestől tudjuk legyőzni...habár a saját emberei nem érdeklik, de talán elfogja a félelem, ha már alig lesz valaki vele.
DE főleg akkor ugrottam volna oda, amikor a saját petje elé ugrott a lány: fogalmunk sem volt, mennyit sebez a Vezér, ez meg eléugrik...komolyan nem normális, elment az esze. Fel kellene pofozni, hogy végre magához térjen...bár nem csodálom, ha megőrült...hisz megölt egy embert. Vagy lehet, hogy nem. Ki tudja. Én már lassan azt sem tudom, hogy fiú vagyok-e vagy lány...Valaki tudja esetleg?...
Csak azt nem értem most, hogy akkor Shu azzal, hogy félreállt, már ő sem harcol mellettünk? Vagy ellenünk vagy? Vagy mi..? ninja

Párom üvöltése pedig egyenesen megrémiszt: sosem hallottam őt még üvölteni. Na jó, talán egyszer vagy kétszer, de akkor sem így. Egyértelmű számomra, hogy Shu közel áll hozzá, jó barátja, és nem akarja elveszíteni..de sajnos idebent minden megtörténhet.
Miután Peter megtartotta a kis beszédét, és rám nézett, egyből értettem mit akart. Bólintottam, majd közelebb húzódtam Chanhoz, hogy lássa, értem, és az életem árán is megvédem őt.
A Vezér szavai pedig egyszerűen undorítanak. Hányni tudnék az ilyen emberektől. Azon élvezkedni, ahogy mások szenvednek...
-Te mocsok, rohadék...hogy lehetsz ilyen? Hogy örülhetsz annak, ha más kétségbe van esve?! HOGY LEHETSZ EKKORA ÉRZÉKETLEN FÉREG?!- üvöltöm - ÉS TI, HOGY ÁLLHATTOK EGY ILYEN EMBER MELLETT?!- üvöltöm szintén a többieknek.
-Komolyan ezt akarjátok követni? Egy ilyen elvetemült barmot? Inkább menjetek haza és lépjetek ki a céhből. Elég ember élet veszett már oda csak ma, nem hiányzik még egy. Ez nem céh, amiben vagytok. Itt a vezéretek semmibe vesz titeket. Nem számít neki sem az életetek, se semmi. Nem akartok talán élni? Nem akartok kikerülni innen? Akkor menjetek és öljétek meg magatokat. Csak a saját életetek fölött van jogotok ítélkezni. De másokét ne keserítsétek meg!Majd Chanra nézek, meg a többiekre:
-Itt az ideje, hogy befejezzük ezt. Ne hagyjuk, hogy ez az őrült elvegye az életünket!Fegyveremet magam elé tartva várom az eseményeket......

/Off: ha támadhatok, akkor a támadás az íjászra megy. És bocsi a késésért, de az íráskészségem jelenleg -500-on van..../

by **Kayaba Akihiko** Szomb. Május 17 2014, 01:50

The member 'Jay' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Küldetés] Kapocs 02 - A gyűrűk titka - Page 4 4766610511_dda12706fc_s

by **Shukaku** Szomb. Május 17 2014, 08:07

Shu fej leszegve, dühtől és szégyentől vörös arccal hallgatja a vezért, de válaszolnia felesleges volt. Tudja jól, hogy meg fogja élni a holnapot, hiszen Timidus mellette van, és a céhtársak mellette vannak… legalább is egyelőre. Ezzel a kis magánakcióval megmutatta az igazi arcát. Azt a lányt, aki bármire képes azért, hogy megvédje Timidust, hogy megvédje akármelyik petet, akiket sokkal magasabbra tart az önző és alávaló embereknél. talán nem volt új a többieknek ez az információ, hiszen Peternek ezt azonnal elmondta azon az estén, amikor a szobájában beszélgettek. Ő nem hazudott, nem áltatta őket… csak valószínűleg akkor sem hittek neki, és úgy gondolták, hogy az egész csak gyermeki fenyegetőzés. Nem az. Bármikor feláldozná magát Timidusért, és a sárkánynak megtiltotta, hogy ugyanezt tegye. Nem sok dolog volt, amit megtiltott a petnek, a szabályokat általában mint követendő példa állította elé. Legyen kedves, figyelmes, udvarias, legyen képes megbocsájtani, védje a gyengébbeket, de legfőképpen önmagát. Azonban az, hogy ha egy harcban végzetes bajba kerülnek, akkor ne ugorjon az idomár elé, egy komoly tiltás volt, egy sarkalatos törvény. Ha hivatalosan Timidus nem is tudott switchelni, így nem előzhette meg soron kívül a lányt, de azt megtehette, hogy elé ugrik. Erre meg volt minden lehetősége, de Shu már régen elmagyarázta neki, hogy a halála értelmetlen lenne. Ő sem tudna tovább élni a sárkány nélkül, így mindössze azzal a pár perccel hosszabbítaná meg az életét, amíg az a valaki, aki a sárkányt legyőzte nem végez vele is, vagy nem éri el a szint szélét. Ez a szabály pedig mindaddig nem fog változni, amíg Shu kezében nem lesz az a bizonyos növény, és nem fogja teleültetni vele az egész kertet.
Azokra a szavakra, amiket ezután a férfi használt, már csak megvető tekintettel tudott figyelni. Ismerte ezt az embertípust. Ugyanaz volt, aki őt bántotta a kinti világban, csak azért, hogy nézze, hogy sír. Élvezetet jelentett számukra más emberek szenvedését látni. A lány tudta erre a megoldást. Letörölte a könnyeit. Nem sírt tovább. Ha nem sír, akkor ez a valaki nem éri el a célját, és nem lesz érdekében bántani. Majd meglátja, hogy ez nem kihívás, mert akármit tesz, Shu nem fog sírni. Többé nem. Értelmetlen volt sírni. Jay akcióját már nem tudta megállítani, de nem is volt joga hozzá. Újra a menüjében kezdett kutatni, és csakhamar el is érte a céhbankot, és meg is találta, amit keresett. Felmutatta a csillogó gyűrűt.
-Tünemény Gyűrű. Ritka tárgy, két életet és öt speciális képességet ad. Annyira ritka, hogy csak úgy előhúztam egyet, és ha akarnám, akkor bármikor szerezhetnék még egyet az egyik kovácstól. Ha ez kell, elhozom neked én magam.
Visszatette a tárgyat a bankba, és a többi kérdésre nem felelt. Az már Peter dolga volt. Ő mindössze meg akarta előzni az ennyire értelmetlen harcot. Bár tudta, hogy ez az egész már nem erről a két vacak itemről szól. Mindketten látták az erdőből közeledő alakokat, bár nem tudták, hogy barát, vagy ellenség. Talán azok térnek vissza, akiket már legyőztek. Persze az idomár kivételével. Az információt Timidus továbbítja azoknak, akik láthatóan a leginkább a helyükön vannak az események alatt, akik leginkább tudják, hogy mit miért csinálnak.
-Álom, Hisame! Erdő!

by **Chancery** Hétf. Május 26 2014, 14:35

Végül hátra lettem küldve; a jó szokás szerint, hisz a nők úgysem tehetnének semmit. Igaz-e? Ajkamba harapva engedelmesen hátrébb léptem, s igyekeztem elfojtani a dühömet, ami lassan növekedett bennem. Elcsépelt hasonlat, de ez az érzés valóban olyan, mint a vulkánból kitörő láva.
Sose tartottam magam feministának, most mégis lenéző tekintettel szemlélem, ahogy, véleményem szerint, a férfiak igenis későn lépnek a tettek mezejére. Miért csak azután voltak képesek felszólalni, miután Shukaku lépésre szánta el magát? Miért egy kislánynak kellett veszélybe sodornia a saját életét ahhoz, hogy ezek megtalálják a hangjukat végre? A sok szó, ami elkezdi váltogatni egymást, még az idegességemet is jobban feltüzeli ezek után, és ökölbe szorított kézzel inkább ismét hátrálok egy lépést, hogy jobban visszafoghassam magam.
-Intézzétek csak. -vetem oda válaszképp egy legyintés kíséretében, a hangom furcsán tompa és ingerült. Szívem szerint őt is, Petert is alaposan lehordanám a késedelemért, de nem most teszem... illetőleg talán soha, már ami Petert illeti. Jay, ha élve hazakerülünk, valószínűleg megkapja ezért még a magáét, ismerem magam, ha valami bántja a szívem, az úgyse fog bennem maradni.
Álomkelő érdektelen ábrázattal hallgatózik, egészen addig, amíg Timidustól meg nem kapja a jelzést. Fülei radarként fordulnak felé, de a tekintetét még nem veti arra. Azzal vár pár másodpercet, s mozdulata olyanná is lesz, mintha csak unalmában nézelődne. Végül, mint aki csak gondol egyet, felemelkedik és lassan lépdel a sárkány közelébe, hisz harci helyzet jelenleg úgyse áll fenn.
~Mi van?~ kérdezi, ügyelve rá, hogy csakis Timidus hallhassa gondolatbeli szavait. Nem igazán érti, hogy az erdőbe kéne-e mennie vagy ott van-e valami, hisz Észlelés hiányába ő sem érzékel semmi különlegeset.

//Totál ihlethiány, plusz most fogtam fel, hogy Saya-val elfelejtettem az előző kört is @_@ Majd pótlok vele egy 500-ast//

by **Peter Worker** Pént. Jún. 06 2014, 09:11

Őrült vagy. Mondtam volna a legszívesebben, de úgy véltem, hogy hallani se hallotta volna meg, vagy épp talán még büszkén is viselte volna ezt a jelzőt. Egyik lányt sem akartam neki adni, ez kérdés sem volt, azonban nem tudtam, hogy miként is lesz a folytatás. Küzdelmet akart, harcolni továbbra is, pedig az imént nagyon úgy tűnt a számomra, hogy mi álltunk jobban a viadalban.
- A harc azt jelentené, hogy ismét a társaidat használnád élő pajzsnak magadnak? - mutattam a mögötte állókra – Mert akkor kösz, de kihagynánk ezt a lehetőséget. - sóhajtottam nagyot – Ha más nem, akkor... - itt tekintettem hátra és néztem körbe a többieken. Shu, Chan, Jay, Saya. Shana és mellette Ken. Egy pillanattal később fordultam is vissza és folytattam – Ha más nem, akkor én és Hisame, te és a sasod ellen. Egy vezérnek ki kell állnia a társaiért, vagy mi. - és így mintha még talán a mögötte állókat is védtem volna. Furcsa volt. Mintha jobban foglalkoztattak volna engem, mint a saját vezérüket.
Hogy hogyan is tovább? Talán válaszra vártam. Nem akartam ilyen helyzetbe kerülni. A filmekben egy csapat vezetője mindig megmutatta, hogy mire is volt képes, hogy mennyire is állt ki a társaiért, hogy mennyire védte őket. Én ezt el akartam kerülni. Nem voltam egy példakép, sem egyéb pozitív jelzővel sem lehetett illetni engem. Persze, szép, kedves, jószívű, de ezeket mind elenyészőnek éreztem vezéri szemmel nézve. Nem volt különösebb kiállásom és egyéb magaslaton sem álltam, hogy fel kelljen nézni rám. Ez talán nem is volt véletlen, ugyanakkor a jelenlegi helyzet, mintha próbára tett volna és ez igencsak kellemetlen volt. Nem akartam ezt, nem illett hozzám.

by Ajánlott tartalom