Re: Erdőség #2

by **Enheriel** Hétf. Szept. 08 2014, 17:26

Nem jöttek közelebb. Biztosan a párbaj miatt. Pedig nem miattuk borult ki Enhi annyira, bár Timidus rátett egy nagy lapáttal. A párbajuk ezelőtt pár nappal kihívta egy másik idomár. Legyőztek minket, de nem ez volt a legrosszabb. Hanem az, hogy az idomár a győzelme után kijelentette, hogy jobban járt volna a lány, ha már az elején meghal, mert csak szégyent hoz Aincrad-ra. S ezt mindenki előtt, mivel az arénába történt. Sokuk szemét módon úgy kiröhögték, s olyanokat vágtak hozzá, hogy Aincrad szégyene, valaki azt, hogy táncolna örömébe, ha megdöglene, meg hogy korcs, stb, hogy Enhi végül sírva fakadva rohant el. Persze ettől jobban röhögtek rajta. Undorodva néztem rájuk, mielőtt a lány után mentem.

Shukaku-val nem volt semmi gond, ezért közelebb mentem hozzájuk. Ha előbb nem is, de most biztosan látták, mekkorát nőttem.
- Helló. - köszöntem nekik. - Shukaku, te közelebb jöhetsz nyugodtan, a párbajon történtek nem miattad történtek. Viszont Timidus nem jöhet Enheriel közelébe! Főleg azután nem, hogy rátett egy lapáttal az akkori lelki állapotára! - vicsorítottam a petre, bár tudtam, hogy nem fogja érdekelni. Ha a lány közelebb jött, elmondtam neki, mi volt a párbajon történtek:
- Mint mondtam, nem a te hibád, ami akkor történt Shukaku. A párbaj előtt pár nappal kihívott minket egy másik idomár, aki a győzelem után azt vágta Enhi fejéhez, hogy már az elején meg kellett volna halnia, mert szégyenbe hozta egész Aincrad-ot. S sajnos egy rakás idióta birka módjára követte a példáját az alázásába, ugyanis az egész az Arénába történt mindenki füle hallatára. Timidus pedig rátett egy lapáttal a szívtelen megjegyzésével. Nem akadt volna ki, ha akkor a szülei nem azzal élték volna ki az örömüket, hogy megkínozzák, megverik, s kikötik az udvarban. - majd eszembe jutott a Bestiakirály. Rájöttem, hogy talán az idomárokra uszíthatja az ég tudja hány szolgájából az egyiket, így megvártam, míg lereagálja az egészet a lány, majd folytattam:
- Illetve lenne még valami... megjelent valami Bestiakirály, aki nem tudom hány bestiamob „agyába” ültette bele, hogy az Idomárok igazából olyan gonosz emberek, akik elfogják a társaikat, s rabszolgaságra kényszerítik. Enhi egyik barátnőjét is megtámadta egy, mert Idomárnak nézte. Légy óvatos, mert lehet, hogy Timidus talán csatlakozni is akarna, vagy lehet megölnék veled együtt "árulásért".

by **Shukaku** Hétf. Szept. 08 2014, 17:53

Mindketten biccentettek Villámlás felé, bár nem nagyon értették, hogy miért kell a petet előre küldeni. Az egésznek valami olyan fennhangja volt, mint amikor a két csapatból kiküldik a vezéreket, hogy utoljára tárgyaljanak a békéről, az összecsapás előtt, csak éppen ők nem is akartak egyáltalán harcolni, valamint ha akartak is volna, az egész hadseregük mindössze két főnöl áll. A griff szavaira azonban megrökönyödött, és durcásan felhúzta az orrát.
-Timi egyáltalán nem akart ártani Enherielnek, ő mindössze csak…
Na jó, igazából ő is belátta, hogy nem volt szép, amit a sárkány mondott, de az sem szép, amit most Villámlás mond, így megpróbált valamiféle békítő hangnemet megütni.
-Tudod… Timidus csak őszinte, és mindig kimondja amit gondol. Nem akarta ő megsérteni Enherielt, elhiheted, és nem is nagyon tudta, hogy mit fognak okozni a szavai. Meg tud sérteni másokat, ha akar, és nagyon is jól csinálja, de ahhoz kevésbé ért, hogy akaratlanul ne sértse meg őket.
És mivel maga a sárkány sem volt sértődékeny, így természetesen rábólintott Shu szavaira, hiszen az idomárnak igaza volt.
-Amennyiben a társad igényli, úgy hajlandó vagyok bocsánatot kérni a nem szándékos sértés miatt, amely nyilvánvalóan félreértésből eredeztethető. Mindössze az volt a célja a tanácsaimnak, hogy a céhetek többi tagját megvédelmezzem, hiszen amennyiben valóban ti vagytok a legerősebbek, úgy igencsak csekély az esélyetek bármilyen külső támadással szemben eredményesen felvenni a harcot.
És bár Shu nem távolodott el Timidus mellől, de ha Villámlás így is megosztotta a történetet, akkor szomorúan csóválta a fejét. A sárkány persze most sem adta jelét a sajnálkozásnak.
-Vannak ilyen gonosz emberek, tudom. De… ha gondolod mi szívesen segítünk abban, hogy erősödjetek. Azt látom, hogy már fejlődési szintet léptél, szóval már magatoktól is sokat elértetek, de ha szeretnétek, akkor tarthatunk egy visszavágót.
És ez olyan dolog volt, amit egyébként Shu nagyon ritkán ajánlott fel, mert nagyon nem szeretett ám harcolni. A Bestiakirályos mesére pedig csak hümmögött egy pár sort, majd komolyan bólintott.
-Igazából… igaza van. Sok ember csak fegyvernek használja a peteket, őket nem is ártana felszabadítani…
Gondolkodott hangosan.
-De amiatt nem kell aggódnod, hogy Timi segítene nekik, ha az olyanokat is rosszaknak tartja, akik jó barátságban vannak az idomárral… de… most már közelebb mehetünk?

by **Enheriel** Szomb. Szept. 20 2014, 14:54

Shukaku próbálta békíteni a feszültséget, amit a sárkánya jelenléte okozott, s elmagyarázta, hogy Timidus túl őszinte, s nem ért ahhoz, hogy véletlenül ne sértse meg a másikat. Hát látszik is rajta, mert a sajnálkozás jelét egyáltalán nem mutatta. A Bestiakirályra az volt a reakció, hogy bár abban igaza van, hogy sok Idomár csupán fegyvert lát a társában, de Timidus nem segít neki, ha az olyanokat is rossznak tart a Bestiakirály, aki jól bánnak a petjükkel. Ez legalább valamennyire megnyugtatott. Vagyis félig, mert a Bestiakirály nem a diplomatikus módszert alkalmazza sajnos, ha minden igaz. Ám a Bestiakirály előtt Shukaku felajánlott egy visszavágót, mivel látta, hogy erősödtünk, legalábbis én már megnőttem. Illetve Timidus a bocsánatkérését az akaratlan megbántás miatt. Illetve Timidus azért mondta azt, amit, mert hogy meg akarja védeni a céhtársainkat.
- Nem kell miattuk aggódni, nagyon nem bújnak elő... Talán nem is viselik a céhlogót, annyira nem csinálnak semmit. - jegyeztem meg rosszkedvűen. - Az összes erős meg inkább megy a többi nagy céhhez, csak mert régebbiek azok, s vannak ott ritka cuccok. Meg elég idióta lehet az, aki pont minket támad meg, mivel nagyon nincs semmink, ami miatt megtámadnának minket. - az utolsó mondat persze nem igaz, de jobb ha inkább csak a céhtagok tudnak róla. Nem hiányoznak nekem szerencsevadászok, akik csak visznek.
- Mellesleg köszönöm a felajánlásodat Shu, Enhivel majd megbeszéljük. S igen, közelebb mehetünk. Úgy is tisztázni kell a dolgokat vele is. - s hagytam, hogy közelebb menjenek Enhihez, illetve én is visszamentem a lányhoz, bár rajta tartottam a szememet Timidus-on, mert az Ég tudja, mit tervez a fejében.
- Óh, szia Shukaku, szia Timidus!^^ - köszönt Enheriel nekik kedvesen, mikor a zajra felnézett a könyvéből.

by **Shukaku** Szomb. Szept. 20 2014, 19:34

Timidus számára úgy tűnt, hogy Villámlásnak nem csak a mérete, de a méretével együtt a szája is jóval nagyobb lett. Talán ez így működik a peteknél. Mindenesetre szerencsére -legalább is a sárkány szerint- ehhez valamiféle erősebb kötelességtudat is társult, hiszen ezért is jött elébük az elmondása alapján, hogy megvédje az idomárt a csúnya gonosz Enheriel evő sárkánytól. Ami azonban nem társult, az az elfogulatlanság, vagy éppen kizárólagosan az idomárhoz való elfogultság, és ez alapján a következtetések helyes levonásának lehetősége. Timi még azelőtt a griff mellé röppent, hogy az elért volna a társáig, és közös nyelven szólt hozzá.
-Minek az embernek ellenség ha ilyen barátai vannak? Minek tartjátok még fent azt a céhet, ha senki nincs benne? Egy céh nagyrészt azért működik, hogy megvédjétek egymást. Ha a többiek még a céhlogót viselni is szégyellik, akkor a céhetek már nem is létezik. A feladatod, hogy megvédd az idomárt, amit már most jobban teszel, mint a legutóbb. Fejlődtél. Nektek is azt kellene tennetek, amit az erősek tesznek. Oszlassátok fel az értelmetlenül működő szervezeteteket, és csatlakozzatok egy működő céhhez, mert ott esetleg még fejlődésre is van lehetőségetek, és védelmet is kaptok. Jelenleg csak hátráltat titeket ez a valami, és hidd el, a keselyűk először a gyengékre csapnak le. Láttam már céheket leépülni. Láttam már, hogy hogyan fosztják ki a kiüresedett épületeket. Ha jót akarsz a lánynak, akkor nem várod meg, amíg ez megtörténik.
A sárkány hátrapillantott Shura, majd vissza a másik petre. Saját magától soha nem jutott volna eszébe, hogy a segítségükre siessen, de az, hogy tudta, a lány fontosnak találja az ilyen gyámoltalan félkegyelműek védelmét, így igyekezett a túlélés útjára terelni őket.
-Most ezt csak neked mondtam el. Nem célom kikészíteni újra Enherielt, láthatod. Te talán képes vagy helyesen dönteni, az idomár helyett.
Ezután mindketten odabattyogtak a lányhoz is, Shu meghajolt, majd egy bólintással jelzett a sárkánynak.
-Amennyiben a legutóbbi alkalommal a tanácsaim sértőnek vélted, úgy tudd, nem annak szántam. A sértettséged mindössze félreértés eredménye volt, és ha ebben valamely módon én is hibás vagyok, az esetben elnézésedet kérem.
A sárkány csak és kizárólag akkor kért nyíltan bocsánatot, ha önmaga számára is elismerte, ő, vagy ő is hibázott. Amennyiben ez nem történt meg, úgy csak egy látszatintézkedés volt, hogy az emberek és az ő buta érzelmeik megnyugodjanak, és szót lehessen velük érteni.

by **Enheriel** Pént. Szept. 26 2014, 17:22

Hogy ez a Timidus hogy mennyit tud beszélni! S csak EGYETLEN EGY témáról! Annyit tudtam kielemezni a regéjéből, annyira mondta, hogy oszlassuk fel a céhet, mert szerinte értelmetlenül működik, s csatlakozzunk egy működőhöz, ha fejlődni akarunk, mert csak hátráltat minket a céh.
- Igen, én is akartam mondani, hogy így nincs értelme a céh-nek, de jött egy lovag. Tetsuko Jin, 16-os szintű. Csatlakozott hozzánk, így úgy döntöttem, adok még egy esélyt a céhnek. Ha meg Jin miatt se fog rendesen működni a céh, akkor ráveszem Enhi-t, hogy oszlassuk fel. - feleltem a sárkánynak, mielőtt odaengedtem Enhi-hez őket. Bár második lehetőség, hogy passzolja oda Snowcat-hez. >) Áá, inkább nem mondom neki, azért nem akarom szétszedni őket.

Amikor Enhihez értünk, Shukaku illendően meghajolt. Enhi felállt, s mosolyogva viszonozta a meghajlást, ugyanis rájött, hogy az utóbbi alkalomnál is japán köszöntés volt csak. Timidus meg mondta már a lényeget:
- Amennyiben a legutóbbi alkalommal a tanácsaim sértőnek vélted, úgy tudd, nem annak szántam. A sértettséged mindössze félreértés eredménye volt, és ha ebben valamely módon én is hibás vagyok, az esetben elnézésedet kérem.
- Semmi baj, nem a te hibád, hogy akkor depressziós voltam. - simogatta meg Enhi a pet fejét, ha engedte az. - Sajnos sok rossz dolog ért, ennyi az egész. - hihetetlen, hogy milyen megbocsátó tud lenni ez a lány. Hirtelen valami zajt hallottam az egyik közeli bokorból, amit a lányok nem, s odakaptam a fejemet. Hála istennek csak egy nyúl szaladt el. Már azt hittem, a Bestiakirály egyik szolgálja. Grr, már mindenhol azt az alakok s a csicskáit fogom látni!

by **Shukaku** Pént. Szept. 26 2014, 18:12

Amikor Shu meghajolt, egy apró foltot vett észre a ruháján, és azután ezt kezdte el piszkálgatni, hiszen Enheriel a sárkánnyal foglalkozott, Villámlás is a sárkánnyal foglalkozott, ő pedig eleve nem tudott semmit mondani, és így, hogy úgy tett, mintha valami dolga lenne, már nem is tűnt ez annyira kínosnak. Ahogy azonban kapargatta a foltot, az csak egyre nagyobb és nagyobb lett, majd arra is rá kellett döbbennie, hogy nem a ruháján van, hanem a ruhája előtt a levegőn, és a mutatóujja okozta… és a többit is. Sorra haltak el a pixelek, ahogyan rámutatott valamire, így hát gyorsan ökölbe szorította a kezét. Megijedt, de igyekezett nem mutatni… látott már ilyen hibát, és ez általában hamar el is múlt… az nagyon megrémisztette volna, hogy ő maga rongálja meg Kayaba Bácsi tökéletes világát, így inkább csak magában zsolozsmázott, hogy mihamarabb tűnjék el a hiba, és a többiek ne vegyenek észre semmit.
-Egy lovag. Tizenhatos szinten. Tetsuko Jin.
ismételte el a sárkány a szavakat úgy, mintha szüksége lenne erre az elismétlésre ahhoz, hogy megjegyezze ezeket az új információkat. A céhadatlapon ugyan nem szerepeltek a céhtagok ilyen kaliberű adatai, de úgy tűnt, hogy Enherielék megosztották ezeket egymással, ami azt jelentette, hogy talán többet is tudhat a lány erről az ismeretlen lovagról. A tizenhatos szint már elég magas volt ahhoz, hogy Jin nemsokára frontharcossá váljék, így a sárkánynak el kellett vele kezdenie foglalkoznia, és erre itt is volt a megfelelő alkalom.
-Értem. És tudsz esetleg többet is erről a Jinről? Ha megosztanád egyéb információkat is, akkor akár azt is könnyebben kiokoskodhatnánk, hogy mennyire megbízható egyén, és mennyire mentheti meg a céheteket a pusztulástól. Mindenesetre a feloszlatás előtt mindenképpen keressetek egy olyan helyet, ahova utána menni tudtok. A céhház legalább valami csekély szintű védelmet jelent számotokra.
Amikor Enherielhez értek, akkor a sárkány természetesen engedte, hogy a lány megsimizze, hiszen ez a barátság jele volt, és még ki sem javította őt, hiszen jobb volt a békesség, folyamatosan kijavítani az embereket pedig értelmetlen volt, úgy sem tanultak belőle semmit. Szóval Timidus nem mondta meg, hogy esze ágában sem volt úgy gondolni, hogy ez az ő hibája lett volna. Nyilvánvalóan Enherielnek, vagy azoknak a hibája volt, akik olyan depressziós állapotba hozták akkor, illetve magának az emberi fajnak a hibája, hogy képes ilyen depressziós fázisokba esni. Elgondolkodni már ezen nem tudott, mert Shu, aki most a szokásosnál is csöndesebben viselkedett, eltüsszentette magát. Majd ismét. Majd ismét.
-Egészségedre.
Közölte a sárkány, hiszen tudta, hogy ezt kell mondani, de természetesen furcsállva tekintett a lányra, hiszen ebben a világban nem volt betegség, de Shu csak újra és újra prüszkölt, ám amikor elfordult, hogy zsebkendőjével megtörölgesse az orrát, a tüsszögés alább hagyott. Pár lépés közelebb a pethez, majd egy kicsit távolodva, és már meg is volt a megoldás.
-Timidus… szerintem el kellene menned kicsit mosakodni… összeszedtél valamit a bokrok között, ami miatt…
Szipogta az idomár, mondandóját meg-megszakítva egy egy tüsszentéssel. A sárkány pedig értetlenkedve ugyan, de rábólintott a kérésre, és becélozta magának a közeli tavat. Ám amikor felszállt, egy madárra is figyelmes lett, aki a tó melletti fa ágára szállt le éppen, így úgy döntött, ha már a szafarin vannak, akkor ezt a madárkát is elkapja magának, mielőtt eleget tenne a lány kérésének. Lendületesen röppenve indult el a vad irányába, és minden sikerült is volna, ha a lombok nem takarják el azt, hogy a madár nem egy ágra, hanem egy odúba fészkelte be magát, ahova a sárkány már nem fért be, így mindössze nagyot nyekkenve ütközött bele a törzsbe. Szerencsére azonban a lombok ezt is eltakarták, és mintha mi sem történt volna, a következő pillanatban már csobbant is a vízben.

by **Enheriel** Vas. Okt. 26 2014, 10:13

- Hogy vagy Shu?^^ - kérdezte Enheriel a lányt, miközben Timidus velem beszélt pet nyelven:
- Értem. És tudsz esetleg többet is erről a Jinről? Ha megosztanád egyéb információkat is, akkor akár azt is könnyebben kiokoskodhatnánk, hogy mennyire megbízható egyén, és mennyire mentheti meg a céheteket a pusztulástól. - istenem, megint kezdi. - Mindenesetre a feloszlatás előtt mindenképpen keressetek egy olyan helyet, ahova utána menni tudtok. A céhház legalább valami csekély szintű védelmet jelent számotokra. - Ez azért már gyanús, hogy ennyire papolja, hogy a céhünk nem jó semmire, s oszlassuk fel. Valamiben sántikál talán? Bár igaz, pár pettől hallottam, hogy Timidus mindenkiről mindent tudni akar, s egyek rossz májúak szerint azért, hogy gátolja a bossok ölését. Tehát a társát egyik bosson se láttuk, s ha úgy van, biztos nem engednék boss közelébe, nehogy ott hagyja a fogát, akkor meg minek akarná védelmezni a bossokat?
- Bosson láttuk először, de mint rájöhettél, nem mostanában, de egész kedves, legutóbb a szafariban beszélgettünk vele, annyi idő után. S jobban megbízható, mint egyesek. - itt konkrétan Tachibaromra meg arra a Suzume nevű libára gondolok, de nem mondtam ki neki, hátha ő is tudja. Hirtelen Shukaku tüsszentett. Majd még egyet, s még egyet.
- Egészség! - mondtam neki, de feleslegesen, mert megint tüsszentett. Rászólt Timidusra, hogy menjen fürödni, mert szerinte rajta van valami, ami miatt tüsszent. Allergiás itt valamire? O.o Kayaba ennyire jól megcsinálta ezt a világot? O.o Amíg Timidus elment fürdeni, valamit meghallok az egyik bokor mögül. Kicsi volt ugyan, de így is meghallottam. Óvatosan megközelítettem a bokrot, majd vártam kicsit, végül ráugrottam a zajcsapóra. Hála istennek nem veszélyforrás volt, hanem csak egy cickány, aki életben volt még, de reszketett a félelemtől.
- Bocsi. - mondtam neki állatnyelven, s elengedtem, a cickány meg huss! El is tűnt.
- Mi volt az? - kérdezte Enheriel.
- Csak egy cickány. Ne félj, nem öltem meg, nem lett volna értelme.

//Cickány//

by **Shukaku** Vas. Okt. 26 2014, 11:19

Ez a hogy vagy kérdés egyrészt meglepi Shut, másrészt lassan kezd az agyára menni.Tipikusan az a fajta kérdés, amire nem lehet jól válaszolni. Hogy vagy? Jól. És amúgy? Amúgy is. Egyébként? Egyébként minden rendben. És máskülönben? Ki az aki jól van, amúgy is jól van, egyébként is, de máskülönben meg rengeteg baja van? Meg eleve nem szereti senki, ha panaszkodunk neki, szóval akkor is azt kell mondani, hogy jól, ha éppenséggel egyáltalán nem vagyunk jól… akkor meg minek ez a kérdés egyáltalán? Persze Shu tudta, hogy kedveskedő gesztus, nem úgy tartotta értelmetlennek, mint Timidus, és jól is esett neki, de emellett frusztrálta, amikor valaki megkérdezte.

( És usernek sincs már fogalma arról, hogy hogy volt Shu, amikor ezt a játékot elkezdtük, hónapokkal ezelőtt. X3 )

-Hát… jól… köszönöm…
És ennél többet nem is tudott és nem is akart mondani. Még a visszakérdezést is majdnem elfelejtette, annyira elbambult a fura események miatt, de szerencsére még időben eszébe jutott.
-És te?
Timidus persze nem foglalkozott azzal, hogy kit is takarhatnak azok a bizonyos egyesek. Egyenes volt, és a legmegbízhatóbb információ mindig az volt, amire rákérdezett, szóval itt is ezt tette. Nem volt értelme spekulálni.
-Kik azok az egyesek? Kikre célzol?
A tüsszentés ugyan meglepte, de már röppent is, bevágódott a közeli patakba, majd kievickélt, és megrázta magát. Az idomár védelmébe az is beletartozott, hogy ne okozzon kellemetlenséget neki, és bár azt sem tudta, hogy mi az az allergia, ha Shun segít az, hogy ő vizes lesz, akkor miért ne tenné meg?
-Nem lett volna értelme.
Bólintott Villámlás szavaira, majd ő is felröppent a levegőbe, majd lecsapott egy másik bokorba, majd újra felröppent, és újra lecsapott. A két bokorból egy nyuszi és egy cickány szaladt elő sértetlenül.

(Nyúl & Cickány)

by **Enheriel** Kedd Nov. 18 2014, 15:56

Cickány előtt:
- Megvagyok, köszönöm. ^^ - miközben Enhi Shukaku-val beszélgetett, Timidus tőlem kérdezett:
- Kik azok az egyesek? Kikre célzol? - jeleztem neki, hogy menjünk távolabb, mert jobb lesz, ha a lányok nem hallják meg egyelőre, majd mikor kicsit messzebbre mentünk, akkor kezdtem el:ú
- Ott van példának Tachibana Makoto. Az a rohadék úgy járt Enhivel rövid ideig, hogy közben Szophie-nak is csapta a szelet, s mikor Enhi mostani párja, Snowcat elcsábította Enhi-t, az a szemét „lovag” nemes egyszerűséggel fogta magát, s elkezdett Szophie-val járni, akit isten tudja hányszor csalt már meg. Ráadásul ha jól tudom, Chancery-re is rá akar mászni Szophie háta mögött. - felborzolom a tollamat a méregtől, mikor eszembe jutott, hogy megtagadta a parancsot, s Chan-t SWITCH-elte le csak azért, mert Judy nem vette be a khm... hátsónyalását. Remélem egy nap azt kapja, amit megérdemel.
- Meg természetesen Suzume. Annak még a szeme sem áll jó, pláne úgy, ahogy viselkedik az a beképzelt liba a többiekkel szemben. Szerintem megölt volna mindannyiunkat, ha ő lett volna a legerősebb.

Cickány után:
Timidus beleugrott a bokorba, s egy cickány s egy nyúl ugrott ki onnan, fejvesztve.
- Ügyes. - mondom neki. Közben néha körbenézek, a Bestiakirály szolgái végett, hisz van egy olyan sejtésem, hogy őket a helyszín nem fogja zavarni, ha idomárokra kell támadniuk. Tudom, hogy Timidus meg tudja Shukaku-t védeni, de akadnak olyan petek, akik nem rég kezdték meg az életüket, s most kicsik s gyengék, illetve olyanok, akik utálják a gazdájukat, vagy fordítva, s szívesen hagynák, hogy valaki felszabadítsa őket.

by **Shukaku** Kedd Nov. 18 2014, 16:52

Timidus csak hallgatta és rögzítette azt a végtelen hosszú értelmetlen csacsogást, amit Villámlás leadott neki. Még sohasem hallott petet így siránkozni, de még Aldo sem csinált ilyet, aki pedig tudvalevőlegesen nagyon szeleburdi volt. De Villámlás csak mondta, és mondta, és igazából a sárkány rengeteg információt le tudott ebből a katyvaszból szűrni, de ezt nem akarta a griff orrára, avagy jelen esetben a csőrére kötni. Sokkal jobb így, ha nem tud arról, hogy miként és hogyan segít neki, hiszen az akár azt is okozhatná, hogy nem akarna segíteni, és információt tartana vissza, ami igencsak megnehezítené a pet dolgát. Timidus ezt már megtanulta, hogy ha az emberek, azaz bizonyos fajaik, mert például ez Hinarira, aki gondolkodni is tudott, és nem adott ki minden infót magáról azonnal, na rá nem vonatkozott, de úgy tűnt, hogy Villámlásra igen, aki nagyon átvette a társa viselkedését. A járás dolgot meg a szelek csapkodását ugyan Timidus nem értette, de valahogy sejtette, hogy olyasmiről lehet szó, mint amit Shu csinált Justinnal. Persze ennek sem volt semmi értelme, hisz Shu szerint nem kell kisajátítani a barátaidat, így az sem volt egészen érthető, hogy Tachit miért illette ilyen jelzőkkel. Mindenesetre azért a Shu által mesélt mesékből annyit már tudott a sárkány, hogy az emberek igen kényesek arra, hogy irigyek legyenek barátok terén.
-Amennyiben a vörös indikátorukon kívül nincsen semmilyen bizonyítékod arról, hogy szánt szándékkal öltek, addig nem tudsz semmit tenni ellenük. Az emberek valamiért nem foglalkoznak azzal, hogy megvédjék önmagukat. Láthatod, a gyilkosok szabadon mászkálnak, és senki nem tesz semmit azért, hogy ne zavarhassanak titeket, vagy Szophiet vagy Chant.
Ezalatt Shu csak kényelmetlenül babrált a ruhájával, nem igazán tudta, hogy mit is kellene mondania vagy tennie.

by **Enheriel** Vas. Nov. 23 2014, 11:30

- Amennyiben a vörös indikátorukon kívül nincsen semmilyen bizonyítékod arról, hogy szánt szándékkal öltek, addig nem tudsz semmit tenni ellenük. Az emberek valamiért nem foglalkoznak azzal, hogy megvédjék önmagukat. Láthatod, a gyilkosok szabadon mászkálnak, és senki nem tesz semmit azért, hogy ne zavarhassanak titeket, vagy Szophiet vagy Chant.
- Tachi ellen már tettünk: szóltunk Szophie-nak, hogy milyen is valójában, úgyhogy legyen vele óvatos. De nem mondd azt, hogy senki nem tesz semmit. Ahhoz, mint te mondtad, bizonyíték kell egy vörösnél, hogy nem-e úgy kényszerítették rá például. - valószínűleg nem fogja érteni, hisz látszik rajta, hogy inkább az összes frontharcos halálát végignézné, mert úgy nem tudna senki se kijutni ebből a játéknak nevezett világból. Meg Shukaku-n is látszik, hogy hogy is mondják az emberek? Ja megvan! Hogy nem százas. Nem tudom, mi ennek az oka, de Shu-n érezni, hogy valami nem stimmel vele. Talán valójában egy őrült, aki isteníti Kayaba-t, s nem akar kijutni a játékból, s ezért bármit megtenne? Áá, nem hinném, hisz csak egy kislány, valószínűleg azt sem tudja, hogy miért nem tud kijelentkezni innen. Túl sokat képzelődök talán, de az biztos, hogy Tachi nem emberek közé való, főleg nem lányok közé! Biztos, hogy Shukaku-ra is rámászna, hamár nem lesz több olyan idióta csaj, aki beveszi a dumáját, s aztán csodálkozik, hogy ott hagyta őt egy másikért, vagy egy harmadikért. Remélem nem fogjuk mostánba látni, mert biztos, hogy majd valamikor vissza akar mászni Enheriel-re, ha már Szophie végleg nem kell neki a kis nyomorék. -.- Ekkor jött a lányokhoz egy játékos, akin látszott, hogy a sűrűben keresett valamit, mert tiszta levél és ág volt.
- Elnézést lányok, de nem láttatok véletlenül egy Tollas Sárkányt erre? Akkora volt majdnem, mint az a fehér a griff mellett, csak bíborlila volt, s fiú, s vörös volt a szeme. Elszaladt egy nyúl után, de azóta nem találom.

by **Shukaku** Vas. Nov. 23 2014, 12:01

-Szóltatok neki. Többet nem tesztek, és ha jól sejtem, már pedig minden okom meg van arra, hogy ezt feltételezzem, ezután a bizonyos szólás után sem állt be semmifajta pozitív változás az ügyben, és jelenleg is védi a gyilkost, a Justice League egy emblematikus figurája, a rendfenntartó céh egy tagja, bármifajta ok nélkül. Nem nekünk kellene bizonyítanunk, hogy ő szándékosan ölt, hanem neki bizonyítani azt, hogy nem szándékosan. Egy mobot is megtámadsz, ha látod a feje felett az indikátort, és nem nézel utána, hogy esetleg van-e különleges szerepe. Túlságosan elnézőek az emberek a gyilkosokkal szemben, és emiatt pusztulnak el. Még Shu is megöl egy mobot, ha az bántani akarja, vagy megpróbál megölni valakit. Az emberek túl önzőek ahhoz, hogy eredményesen megvédhessék egymást.
Villámlásnak voltak ugyan tévképzetei, hiszen Timidus egyáltalán nem akarta semelyik frontharcosnak a halálát azokén kívül, akik veszélyeztették Shu testi épségét, és jelenleg még nem is tartotta fontosnak azt, hogy végezzen a többiekkel. Bőven elég volt az a hátráltató tényező, amit a frontharcosok önmaguk okoztak a saját csapatuknak azzal, hogy idiótákat is beengedtek a boss termébe. Ráadásul a sárkány azt is tudta, hogy ezen nem akarnak változtatni. Anatole már megpróbálta, és nem hallgatnak rá. Amíg élnek, addig ott lesznek az Enherielek, a Judyk, a Suzumék, a Renek és a Tachik, akik semmifajta csapatmunkára nem képesek, addig Timidusnak csak hátra kell dőlnie, és figyelnie, hogy a csapatuk miként zilálja szét önmagát. Na persze a petnek abban igaza volt, hogy Shu isteníti Kayabát, és nem akar kijutni a játékból. Ezt pont jól látta, ám mivel ezt pedig elvetette, tulajdonképpen nem tudott semmit. Az érkezőre persze mindketten felfigyeltek, végighallgatták a kérését, majd Shu arcán látszott, hogy nagyon nem boldog, Timidus pedig meg is adta a választ
-Amennyiben a tollas sárkány hozzád tartozik, és te idomár vagy, úgy láthatod a térképeden a helyzetét. Amennyiben a tollas sárkány egy mob, és te üldözöd, úgy nem láttunk ilyen lényt errefelé, elveszítetted.
-Izé... elmondaná pontosan, hogy mi történt?

by **Enheriel** Vas. Dec. 07 2014, 12:16

A srácon látszott, hogy nem olyan hozzászólást várt, amit Timidus mondott, de nem mondott semmit, csupán Shu kérdésére felelt.
- Ami azt illeti, pet, de nem az enyém. Tegnap a 11. szinten voltam, s láttam, hogy valami furcsa mob megtámad egy idomárt. Próbáltam megmenteni, s sikerült a mobot elkergetnem, de az megmérgezte az idomárt, aki meg... nos, gondolom tudjátok, mi történt... az idomár azt kérte tőlem, mielőtt meghalt, hogy keressek a petjének, aki az említett tollas sárkány, egy pet nélküli idomárt, így került hozzám amíg nem találok neki egy megbízható társat. Viszont amikor ma elhoztam szafarizni, elszaladt egy nyúl után, s azóta nincsen meg, és félek, hogy esetleg az a mob visszajön elvégezni a munkáját, vagy valaki megöli! - látszott rajta az őszinte aggodalom az arcán. - Tudom, hogy csak egy adathalmaz, de ugyanolyan felelősség, mint egy igazi állat, ráadásul ebben a játékban őrültek is császkálnak úgy, hogy nincs rendőrség itt!
- Ne félj, biztosan itt van valahol, hisz elvileg nem tudnak itt ölni. - persze Enheriel tudta, hogy itt nincs olyan védelmi mechanizmus, mint a városokban, mindössze a fiút próbálta megnyugtatni. Ebben a pillanatban egy éles sivítás hangzott el, amire én azonnal felpattantam, hogy megvédjem a többieket, ám meglepődésemre egy Szőrös Manónak nevezett valami menekült, beleugorva Enheriel kezeibe. Nem ismerem teljesen a játék lényegét, de annyit tudok, hogy Enheriel elkapta a manót azzal, hogy megfogta. Hamarosan jött is az üldözője, az említett Tollas sárkány. Meglepődésemre nem volt neki szárnya, ehelyett a törzsét tollak fedték.
- Árnyék, hála az égnek élsz még!^^ - örült a srác, miközben a pet kíváncsian odament Timidus-hoz, s szaglászni kezdte.

//Szőrös Manó//

by **Shukaku** Vas. Dec. 07 2014, 13:33

Shu rémült tekintettel, szótlanul hallgatta végig a történetet, ám amire megszólalt volna, már minden magától megoldódott, hiszen egy manócskát követve előkerült a tollas sárkány is, aki azonban egyáltalán nem hasonlított Timidusra, sokkal inkább hasonlított keleti sárkányra, és bár Timidus sem az a nyugati fajta volt a hosszúkás testével és kicsiny szarvaival, amiből bár még sem ő, sem az idomár nem tudta, de kifejlett korára majd nem szarvak, hanem agancsok lesznek. Amit azonban tudott, legalább is Timidus biztosan tudott, hogy az elmondott történet nem igazán stimmel minden pontján, és ezt a meglátását ki is hangsúlyozta, hiszen semmi oka nem volt arra, hogy ne így tegyen.
-Hazudik.
-Timidus!
Nézett azonnal a barátjára Shu, és egy halk csipogással megadta neki azt az egyezményes jelüket, amit arra használtak, hogy ha Timidus esetleg akaratán kívül megsértett valakit, hiszen a sárkány nem értette a kegyes hazugság fogalmát, így megelőzhessék az ilyen félreértéseket. Itt azonban nem ez volt a helyzet, és ezt a sárkány jelezte is.
-Nem, nem Enherielről beszélek. Ő is hazudik, ám ez most lényegtelen.
Persze azt nem mondhatta, hogy a lány nem hazudik, hiszen nem volt igaz az, hogy itt nem lehetne ölni, ám a sárkány a fiú felé fordult.
-Mérgezésbe nem lehet meghalni úgy, hogy már megszüntetted a veszélyforrást. Ha igaz lenne amit elmondtál, akkor az idomár csak használta volna a Hazatérés Kristályát, és a védett terület megóvta volna a méreg további káros hatásaitól.
-Timidus… ezt nem mindenki tudja…
Shu csak szomorúan csóválta a fejét, és sóhajtott egyet.
-Tudod jól, hogy rajtunk kívül nem sokan foglalkoznak azzal, hogy megtanítsák a kicsiknek azt, hogy hogyan lehet túlélni.
-Nem értem az embereket.
Jelentette ki Timidus, majd egy kérdő csipogást intézett az őt szaglászó másik sárkány felé.

by **Enheriel** Hétf. Dec. 08 2014, 14:56

- Tessék???!!! - azt gondoltam ebben a pillanatban, hogy a srác hülyét fog kapni, mikor Timidus minden érzelem nélkül kijelentette, hogy hazudik. Mondjuk abban igaza volt, hogy Enheriel is hazudott, de ő azért, hogy megnyugtassa az akkor pánikba esett srácot. Mielőtt kérdeztem volna Timidus-tól, hogy honnan veszi, már el is mondta.
- Hogy őszinte legyek Timidus, ezt nem néztem volna ki belőled... - a srác frusztrált volt, de nem nézte le Timidus-t. Úgy tekintett rá, mint egy igazi élőlényre, nem holmi adathalmazra, mint mások.
- Amúgy igazad van, de hogy őszinte legyek, valami volt az Idomárral. Tudom, az elején kellett volna mondanom, de féltem, hogy akkor meg azt hiszitek, hogy én öltem meg mérgezéssel. Amikor elkergettem a mobot, örültem az elején, hogy sikerült valakit megmentenem, akinek már kevés volt a Hp-ja, de aztán észrevettem, hogy még mindig fogy neki, ezért gondoltam, hogy meg lett mérgezve. Mondtam neki, hogy fogja a hazatérés kristályt, és mondja már egy város nevét, mert ahogy Timidus mondta, még volt ideje rá, de akkor valami furát mondott. Azt mondta, idézem, hogy „A préda elmenekült, így a büntetésem a halál”, s aztán kért meg arra, amire. Azóta nem tudom, hogy miért hagyta, hogy megölje a méreg. Talán valami vadászatra szakosodott céh tagja volt. S elég szigorúak a szabályaik, ha halállal büntetnek... - nem tetszett neki a gondolat, hogy valaki a halállal játszadozzon, s törvénykezelésként használja. Láttam az arcán. Közben Árnyék csipogott Timidus-nak, mint egyfajta kommunikálási próbaként. Ekkor Enheriel a sráchoz fordult.
- Ne haragudj, de szeretnék valamit megbeszélni Shukaku-val, négyszemközt. Megtennéd nekünk azt a szívességet, hogy picit távolabb leszel?
- Persze, nyugodtan. A petekre is vigyázok, ha kell. - mosolygott a fiú, majd kicsit távolabb ment. Én is mentem a fiúhoz Árnyékkal és ha akart, Timidussal, ám elég közel álltam ahhoz, hogy halljam, mit beszél Enheriel a lánnyal.
- Figyelj Shukaku, ez egyrészt üzleti dolognak hangozhat, másrészt viszont szeretnék segíteni neked, mert hallottam, hogy boltod van... szégyellek ilyent kérni, de lenne két darab T3-as tárgy, amire szükségem lenne, s amit jelvényből akarnék kiváltani, de nincs elég szintem. Viszont neked ha jól tudom igen, s úgy gondolom, hogy te megbízható lány vagy, ezért... szeretnék odaadni neked 1000 aranyat, és egy Kristálylevelet, ami neked nagyobb szükséged lehet rá, mint nekem, - itt meg is mutatta, hogy nála van az említett levél – s cserébe annyit kérnék, hogy ha nem jelentene gondot neked, beváltanád. - itt láttam Enhin, hogy nagyon szégyelli magát, amiért ilyesmire kér meg egy kislányt. Ejj, a lelkiismerete...

by **Shukaku** Hétf. Dec. 08 2014, 15:21

Annyit már a sárkány is megtanult, hogy ha az emberek ilyen indulatosan teszik fel azt a kérdést, hogy tessék, vagy mi van, vagy ehhez hasonlókat, akkor nem is gondolják komolyan, hogy választ akarnak kapni a kérdésükre, csak az indulatukat akarják kifejezni, és mivel szókészletük nem elég fejlett ahhoz, hogy megfelelően közöljék a másik féllel a megrökönyödésüket, ezért inkább ilyen töltelékszavakat használnak. Azt viszont már nem értette, hogy három perc tizenhét másodperc ismeretség után miként jelenthet ki bármit azzal kapcsolatban, hogy mire számított vagy éppen nem számított a pettől, akit egyértelműen nem is ismer. Na persze ez megint csak az ő baja volt, és nem volt fontos, hogy a sárkány bármit is közöljön ezzel kapcsolatban. Ami viszont már fontos volt, hogy a sárkánynak ismételten jók voltak a meglátásai, és kiderült, hogy a férfi valóban hazudott. Igen, hazudott, hiszen Timidus szemében az igazság elhallgatása is hazugságnak minősült, persze másfajta hazugságnak, úgynevezett félrevezetésnek, amit már ő is alkalmazhatott, de azt nem volt hajlandó eltűrni, ha őt akarták félrevezetni. Na persze Shu igencsak meglepődött ezen a mesén, de a sárkány simán kinézte az emberekből, hogy ilyen baromságokat csináljanak. Míg a kislány csak csóválta a fejét, Timidus kijelentette a sokszor ismételgetett örök igazságát.
-Az emberek furák, és jelen esetben ostobák is, amely ostobaság a halálukhoz vezet.
Arra már inkább nem mondott semmit, hogy ez az emberke vigyázna majd pont a petekre. Az előbbi kijelentés már egyértelművé tette, hogy a petek vigyáznak az emberekre, és nem fordítva, de hát hülyékkel még Timi sem vitatkozik, így inkább ráhagyta. A négyszemközt való beszélgetésre pedig csak bólintott, hiszen tudta jól, hogy Shu úgyis elmondja neki, hogy miről beszéltek. Shu végighallgatta a lány kérését, majd bólintott.
-Csak annyit mondj el, hogy mit kérsz, és mire kell neked pontosan. Szívesen segítek. ^^

by **Enheriel** Vas. Dec. 14 2014, 12:37

- Csak annyit mondj el, hogy mit kérsz, és mire kell neked pontosan. Szívesen segítek. ^^ - egész kedves volt ez tőle. Enheriel elmosolygott.
- Csak egy Topáz Sisakra s egy Kombinált Természetgyűrűre lenne szükségem, mert a felszerelés nagyját sikerült beszereznem. S azért kéne, mert... Ismered Judy-t? - megvárta a választ, majd folytatta:
- Judy... meghalt... - itt szipogni kezdett. - Egy Darkness nevű őrült elcsalta valahova, ahonnan nem tudott elmenekülni és megölte... egy Joey nevű fiút is ezzel akart megölni, de neki az volt a szerencséje, hogy vele mentek a barátai... Félek, hogy rátámad valamelyik céhtársamra vagy valamelyik barátomra, vagy ne adj Isten be jut valamelyik bosshoz, hogy amikor valamelyikünknek elég alacsony legyen a HP-ja, akkor... - itt zokogni kezdett Enheriel. Nekem is bevillant a kép, hogy valamelyik Frontharcosnak amint kicsi lesz a HP-ja, belefúródik egy nyíl, ami megöli. De abban reménykedtem, hogy az a Darkness nevű fiú nem fogja tudni megcsinálni. Közben Enheriel folytatta:
- Nem akarom, hogy valamelyik ismerősöm meghaljon... Meg akarom védeni őket, de félek, hogy ha nem leszek elég gyors felszerelés ügyileg, akkor nem tudom megállítani, ha szembekerül velem... - na igen, olyan szabály sajnos nem létezik, ami megakadályozná, hogy a jobb felszerelésű vörös meg ne támadja a gyengébb felszereléssel rendelkező játékost. Hogy miért nem élednek újra a játékosok, amikor meghalnak ahelyett, hogy ténylegesen, azt nem értem. Tudom, a való életbe se így van, de ez egy olyan világ, ahol elvileg bármi megtörténhet. Akkor miért nem élednek fel a halottak a halálukkor? Miért kell meghalniuk egy apró hiba miatt?

by **Shukaku** Vas. Dec. 14 2014, 13:16

Topáz Sisak és Kombinált Természetgyűrű. Már jegyzetelte is magának a kérést, ám Judy nevének a hallatán eléggé elhúzta a száját. Egyszer találkozott a céhvezérrel, és az akkor is jól átverte meg játszotta az agyát. Egyszóval nem voltak szép emlékei a nőről, ám azt, hogy meghalt nem tudta, és nem is kívánta neki. Igazából senkinek nem kívánta a halálát… jelenleg. A mondatra azonban már Timidus is előrébb lépett, a társa mellé. Ő nem lepődött meg, az összes információ a birtokában volt már egy jó ideje, hiszen heti rendszerességgel ellenőrizte az új neveket a Black Iron Castleben, különös tekintettel azokra, akiket ismertek. Jó volt tudni, hogy kire lehet számítani, és kire nem.
-Feleslegesen aggódsz Enheriel. Darknessről mondj még el információkat. Mindent, amit tudsz. Ha vörös indikátoros, akkor elkaphatjuk és megbüntethetjük. A frontharcosokat védi a burok, ha meghalnának aktiválódni fog. Nem véletlenül nem próbálkozott még eddig senki ilyen akcióval.
Timidust nem érdekelte a zokogás, avagy éppenséggel így próbálta megnyugtatni a lányt, hogy kifejtette, hogy nem kell aggódnia. Shu pedig… nem mert közelebb lépni. Enheriel múltkor is majdnem leharapta a fejüket, amikor ilyen állapotban volt. Nem akart megint elrontani valamit.
-Enheriel… izé… tudod mi Timidussal dolgozunk azon, hogy tegyünk valamit a vörösök ellen. Ilyen… rendőrség féleséget. Már sokat beszélgettünk erről, és majd szeretnénk, hogy ha eljön az ideje, akkor a te céhed is mellénk állna. Van rendfenntartó céh… Hinari… de tudod jól, hogy ők magasról… izé… szóval nem csinálnak semmit.
-Megkapod amit csak kérsz, de nem hagyhatjuk, hogy egyedül harcoljatok. Szövetséget ajánlunk Enheriel. Nincs meg sem a szinted sem a tudásod ahhoz, hogy megvédd a barátaidat. Mi segíthetünk.

by **Enheriel** Vas. Dec. 14 2014, 18:47

Timidus több információt kért Darkness-ről, pontosabban azt összeset, amit tud róla.
- Nos... Annyit tudok csak róla, hogy pénzért öl embereket, s nem az volt az első, hogy meg akarta ölni Joey-t. Judy-val is találkozott már, s elsőre Judy megúszta, ám most nem volt olyan szerencsés, mint Joey... - majd Shukaku elmondta, hogy ők szeretnének egy rendőrséghez hasonló szervezetet vagy mi a vörösök ellen, s szeretné, hogy ha eljön az ideje, a céhünk mellé álljon, ám Enheriel-t meglepte, mikor kijelentette, hogy Hinari céhe magasról letolja az egészet.
- Pont Hinari? - kérdezte Enheriel döbbenten. - Azt sem veszi figyelembe, hogy Tachibana csak mindenkit kihasznál, aki lány? - látszott Enheriel-en, hogy kicsit ideges lett ettől, hiszen biztos még Hinari-val is kikezdett az a vörös. Majd Timidus folytatta, mintha ő lenne a főnök:
- Megkapod amit csak kérsz, de nem hagyhatjuk, hogy egyedül harcoljatok. Szövetséget ajánlunk Enheriel. Nincs meg sem a szinted sem a tudásod ahhoz, hogy megvédd a barátaidat. Mi segíthetünk.
- Héhé, azért nem kell kapásból azt mondani a másikra, hogy nem tud semmit, mert még benézheted! - szóltam rá, mert a látszat bizony csalóka. Hiszen az a mókus se tűnt veszélyesnek, amíg Enheriel mögé nem került, mikor találkoztunk a Tenkán. Enheriel azonnal a fejemre tette a kezét, hogy csöndbe maradjak, majd megszólalt:
- Ha ragaszkodtok hozzá, rendben, legyünk szövetségesek. ^^ Érzem, hogy ti soha nem hazudnátok a másiknak.^^ - én nem mondanám ezt, de amíg be nem bizonyosodik, hogy nem hazudnak, addig figyelek minden áruló jelre. Hirtelen Árnyék ijedt nyüszítését hallottam meg. Nem kellett több, s megrohamoztam a rémületének forrását, hogy megvédjem. Amikor a földre terítettem, akkor láttam csak, hogy csak egy kacsa az.
- Ugyan, nem kell ettől félni. - feleltem a fekete Tollas Sárkánynak, s eleresztettem a madarat.

//kacsa//

by **Shukaku** Vas. Dec. 14 2014, 19:27

-Pénzért öl embereket? Tehát bérgyilkos. A szintjéről tudsz valamit? Ezek szerint ez a Joey már harcolt vele, tehát lehetnek információi az erejével kapcsolatban. Majd felkeressük, és elkérünk tőle mindent, amit csak tud. Ha meg akarja ölni, akkor később is meg akarja majd, mert még nem kapta meg a pénzét, és ront a hírnevén is egy sikertelen akció.
-Fel akarod…
-Igen. Ez az egyetlen lehetőségünk arra, hogy elkapjuk. De ezt majd Joeyval megbeszéljük. Nemsokára felkeressük őt, és akkor elkapjuk Darknesst. Megígérem.
Shu csak leszegte a fejét, amikor Enheriel tovább beszélt Hinariról, ám nem szólt semmit.
-Szophie a JL egyik tagja, és vele áll kapcsolatban Tachibana. Hinari arra nem fordít energiát, hogy a céhtagjainak a kapcsolatait kivizsgálja, és megvédje őket. Miért gondolod, hogy másokra jobban figyelne? Frontharcos, a legrosszabb fajtából. Nem érdekli más, csak az előrejutás és a saját fejlődése.
-És még csodálkoztok azon, hogy a petek miért gondolnak rosszat az emberekről…
Timidus egy pillanatra Villámlásra emeli a tekintetét, majd legyint a farkával, fúj egyet, és megcsóválja a fejét.
-Túl heves vagy kölyök. Csillapodj, mert a kapkodásod fog oda vezetni, hogy bajba sodord az idomárt. Soha nem mondtam azt, hogy Enheriel nem tud semmit. Azt mondtam, hogy kevés a szintje és a tudása ahhoz, hogy megvédje a barátait. Ezt Judy halála már bizonyította is. Kikérheted magadnak a szavaimat, én is tévedhetek, azonban csak akkor szólalj meg, ha eléggé megfontoltad a kijelentést, máskülönben mindössze nevetségessé válsz a puffogásoddal. Neked is rengeteget kell még fejlődnöd. Túlságosan érzelmessé váltál az emberek mellett. Egy jó harcosnak higgadtnak kell maradnia.
Majd újra a lányra néz, és bólint.
-Én nem hazudok.
És ezen kijelentés után már röppen is, hogy a távolban ismét lecsapjon pár vadra.
-Izé… akkor szerintem mi hozzá is kezdünk a tervezgetéshez. Megkeressük Joeyt és beszélünk vele. Majd a dolgokért gyere be a boltba, és ott odaadom.

(denevér, medve)

by **Enheriel** Hétf. Dec. 15 2014, 16:43

- Én azt nem utálom, akit nem kell. Például Lulu olyan kedves mindenkivel, belőle nem lehet kinézni, hogy bárkinek is ártson. - utána Timidus leokított, hogy csillapodjak le, mert ezzel bajban sodrom Enheriel-t. Pff, rólam legalább nem érződik az, hogy elzárom szegényt a külvilágtól. Abba igaza van, hogy maradjak higgadt, viszont én jobban tudom, hogy ahhoz nem kell úgy viselkedni, mint egy kőszobornak.
-Izé… akkor szerintem mi hozzá is kezdünk a tervezgetéshez. Megkeressük Joeyt és beszélünk vele. Majd a dolgokért gyere be a boltba, és ott odaadom.
- Úgy hallottam, hogy van valahol egy boltja Aranykrajcár Nyersanyagbolt néven, nagyon jól el van dugva. Az egyik barátját kell megkeresni, Grifit, Lulu szerint gyakran van a főtéren. - éppen, hogy megemlítette a lányt, mikor üzenetet kapott Enheriel, majd ijedten elkezdett pakolni.
- Óh istenem, mennem kell, a kedvesemnek gondja akadt, s nem tudja egyedül kezelni! - óóóh, megvan akkor, mi van: megint kozmetikáztatni kell Reginát! Annyira nem szereti ám azt! Múltkor másnapra kellett rakni, mert reggel elbújt, s csak este lett meg végül. Szegény Snowcat-et már a sírás kerülgette, mert azt hitte, hogy Regina végleg megszökött! Mondjuk én is elbújtam volna, mert utálom, mikor a szárnyaimat birizgálják azzal a bolhaszedővel. >.> heh, emlékszem a fára menekültem, ahonnan sehogyan se tudtak leszedni. XD Csak aztán sikerült lecsalniuk engem Nutellával. Olyankor szidom rendszeresen a nutella szeretetemet. ><
- Mindent köszönök Shu és Timidus, majd benézek a boltotokban. ^^ Sziasztok, s vigyázzatok magatokra!^^ Gyere Villámlás! - s gyorsan el is indultunk. Hogy hogyan fog alakulni a jövő velük, nem tudom, de remélem, elég jól.

//ahogy kérted, ezzel zárom is a szafarinkat. Köszönöm a játékot!^^//

by **Shukaku** Szomb. Jan. 03 2015, 14:11

Rózsika

Minden meg volt tervezve. A Déli rész erdőségét választották pihenőhelynek, hiszen aki kiharcolta magának a magasabb szinten való vadászatot és halászatot, azok már mind a keleti részen mászkáltak, a kis szintű, vagy kiképzőtisztes játékosok pedig még mindig az északi rész mezőit és erdejeit lepték el.
-Végre! Végre, vége, végre! Csönd és nyugalom, Timidus! Nincs senki aki zavarjon minket.
-Valóban nincs.
-Gondolkodtál már azon Timidus, hogy abbahagyjuk ezt az egészet?
-Egész mit?
Shu végigfeküdt a pléden, elmerengve bámulta az eget, és úgy beszélt.
-Ezt az egész bűnüldözősdit. Kezd elegem lenni abból, hogy mindenki ilyen hálátlan. Utahime is, az összes többi kezdő is, akiknek segítettünk. Akairo még írt egy levelet, vagy Atoru… ők kedvesek. De Saya még a karácsonyi ajándékát sem bontotta ki, és ő is haragudott ránk a megbeszélés után, meg Alex is, pedig azt hittem, hogy vele már jóban vagyunk, de ezek szerint meg nem, és már Anatnak sem fogadnak szót, pedig ő a céhvezér, meg elvileg… áh, nem is tudom én ezt az egészet! Ott van Jun, meg Atoru, meg kicsit Justin, meg azok a kicsik, akik tényleg keresnek minket, és kell is nekik a segítségünk. Adunk nekik fegyvereket, meg páncélokat, meg minden egyebet, hogy kipróbálhassák, meg meg tudják védeni magukat, de a többi már engem nem érdekel. Ha nekik jó, hogy mindenki meghal… nem tudom… elvileg Hinari is majdnem meghalt amikor a Tenkánál voltak… de úgy látszik Alexet ez sem érdekli. Meg senkit nem érdekel. És most Anat is meghalósat akar játszani, amikor elvileg én mindig az ő Shuja leszek, és meg akar védeni minket… hát a fenét! A felnőtteknek csak a szájuk nagy, de amikor tényleg csinálni kéne valamit, akkor sehol sincsenek. Olyan idegesítőek, Timidus…

by **Kusumi Ayani** Hétf. Jan. 05 2015, 20:03

Timi

Halk koppanások jelzik az utamat, amiket patám okoz. A gazda jelen pillanatban éppen egy hím egyeddel játszadozik. Sosem értem a kétlábúakat. Legyen ember, vagy majom, mindegyikük olyan dolgokra pocsékoli az időt, ami lényegtelen. Bár igaz, hogy a szerelem jó, de fölösleges ennyi ideig így elhúzni a dolgokat. bezzeg mi telivérek nem lazafacázunk. Az erősebb vezérhím nyeri a szerelmünket… bár én amondó vagyok, hogyha megfutamodna tőlem nincs helye mellettem. Engem csak ne pátyolgasson egy gyenge. Ahogy lépkedek, testemet átjárja a bizsergés, ahogy lángjaim fel-felperzselnek dolgokat. Bár sokkal inkább élvezetesebb, amikor le is nyelhetem a dolgokat. Sokan azt hiszik csak növényeket eszek, de valójában szinte bármit elemésztek, ami éghető. Igen jól mondtam! Elemésztem. Nincs szükségem táplálékra, mint a legtöbb élőlénynek sem, ebben a világban. De én mégis gyakortájt eszek, ha épp nincs semmi dolgom, mert sokkalta élénkebben, jobban lobog a lángjaim. Meg sokkal frissebbnek is érzem magamat ilyenkor. Nos de itt ezen a területen nem gyújtogathatok. Bár való igaz, hogy ez a zöldesre ráférne egy kicsit a faragás, azért elvileg erre a helyre szüksége lesz még a Gazdának, és még pár embernek… Bár nem értem miért pont Szafarinak hívják. Nem is puszta ez, ez inkább Esőerdőnek, vagy is inkább simán csak Erdőnek. Annyi növény van benne, ami már sok is. Miért pont.. Szafari? Höh… De azért figyelnem kell a környezetemet is.. Igen-igen. Különben elveszthetek egy ígéretes zsákmányt. Ha már az erdőt nem gyújtogathatom, legalább megpróbálok egy vadat elejteni, ha lehet, akkor egy kisebb méretűt. Így visszanyerhetem a nap fáradalmait, és újra tele lehetek energiával! Igen ezt fogom tenni.

by **Shukaku** Hétf. Jan. 05 2015, 21:56

-Lódobogás. Vajon mi lehet ez Timidus?
-Agámapóni vagy Tűzpóni. Rejtőzz és tartsd készenlétben a Hazatérés Kristályt.
-Nem lehet, hogy csak antilopok? Mi van ha…
-Nem. Az antilopoknak futásának nem ilyen a hangja.
-De hát nincs is hallgatózásod Timidus… honnan tudsz te ilyeneket?
-A hallgatózás csak ahhoz kell, hogy jobban hallj. A hallott hangol megkülönböztetéséhez nem. Tudom, hogy milyen hangja a lódobogásnak, és ez pedig lódobogás.
-Oké-oké… de lehet, hogy pet. Az ember lépteit nem hallanánk meg emellett a hangos dobogás mellett, és az is lehet, hogy a hátán ül a pacinak, akkor meg pláne nem. Ugye nem akarod csak úgy ismeretlenül megtámadni.
-Shu, megtennéd, hogy csöndben maradsz? Mindjárt ideér. Készülj.
-Készülök, készülök, ne aggódj már! De ha tényleg valami Tűzpóni, akkor nem fogunk harcolászni, hanem aktivá…
-Csönd!
Utasította ezúttal kicsit erélyesebben a sárkány a barátját, Shu pedig el is hallgatott azon nyomban, majd mindketten a hang irányába figyeltek. Az erdő elég sűrű volt ahhoz, hogy Rózsika ne tudjon vágtatni, de sajnos ahhoz is, hogy igen közel kelljen érnie a kis csapathoz, hogy kivehessék teljesen, hogy kivel is van dolguk. Először a lángok fényét pillantják meg, ez pedig azonnal az agresszív Tűzpónira enged következtetni, ám mire Shu elkezdi kimondani a varázsszót, azaz az ismert városok közül a legrövidebbnek, Taftnak a nevét, Timidus még időben közbevágott.
-Csend! Csak Tűzrózsa az. Látom az indikátorát.
-Tűzrózsa? Ayani? Itt? Azt hittem nem szeretnek szafarizni…
Ekkorra azonban a paci már hallótávolságba is ért, így lehetett köszönteni.
-Szia Tűzrózsa!
És egy pillanat… két pillanat… és még mindig semmi. Ekkor Shu arca ijedtre változott, és szinte hadarva tette fel a kérdést.
-Hol van Ayani? Ugye nem történt semmi baj?

by **Kusumi Ayani** Vas. Jan. 11 2015, 16:22

Lépteimet eléggé lassú vágtába fogom… inkább csak gyenge kocogás, a környezete nem enged meg túlontúl sokat. Szinte soha nem lesz kis prédám, ha nem szedem össze magamat. Jobban mondva, ha nem kapcsolok gyorsabb sebességre. Sajnos lángjaim, melyek az energiámat fejezi ki, sajnos nagyon hivalkodó, és sok állatot elrémisztek… vagy lehetséges, hogy megérzik azt, hogy nem békés szándékkal jövök? Az meglehet, mert én sohasem próbáltam meg leplezni a szándékaimat, és mi sokkal jobban képesek vagyunk megjósolni a bajt az embereknél. Nem is értem, ő nekik miért ilyen pocsék, hogy csak az utolsó pillanatban reagálnak. Meg jó én is szeretek kalandozni, de én tudom hol a határ. Ők képesek belegázolni a tűzbe nem törődve a következményekkel, én viszont hülye lennék átgázolni egy tavon, mondjuk, ha semmi különleges nincs a túlparton… annyira azért még én sem vagyok kalandvágyó, hogy fölöslegesen pazaroljam a lángjaim energiáit. Egyszerűen pocsék ez a viselkedés, de hát ő bajuk, míg a Gazdának nincs fejében, hogy ő is hasonlókat tegyen, addig nincs gond. Ha meg, meg is fordulna, én úgyis lebeszélem róla, ha finom noszogatásokkal nem is, akkor egy-két határozottabb lépéssel… meg rúgással. Végül kiérek egy kisebb tisztásra, vagyis nem olyan sűrűbb környezet, mint eddig, mám egyszer csak 2 személyt pillantok meg. Összehúzom a szemem, ahogy megpillantom a tollas sárkányt, meg a gazdáját. Köszöntek, de én csak álltam és néztem őket, majd szinte meg sem hallva őket megfordultam, és indultam is arra vissza, amerről jöttem. Rohadtul nem volt kedvem se a pettársam, se a gazdája társaságára sem. Hagyjanak csak békén, had tegyem azt amit szeretnék.

by Ajánlott tartalom