[Küldetés] Szafari kaland Leo Maxwelddel
+7
Zelolla
Aurora Rainfell
Hürrem
Halász Alex
Asuka
Danee
Rosalia
11 posters
4 / 4 oldal
4 / 4 oldal • 1, 2, 3, 4
Re: [Küldetés] Szafari kaland Leo Maxwelddel
- Nyugodj meg fiam, nem lesz semmi gond! - próbálja egy kedves, de némiképpen ideges mosollyal nyugtatgatni Maxweld Daneet. - A kristály mindenesetre valóban nem árt, ha kéznél van. - int ő is elővigyázatosságra benneteket, majd nagyokat sóhajtozva lépdel mellettetek, amíg a folyóig elértek. Az ő keze ügyébe is kerül egy hazatérés kristály, de annál kíváncsibb természet, minthogy csak úgy elmeneküljön, mielőtt rájön a titok nyitjára. Megfordítani a folyót? Badarságnak hangzik...
A tündér eltűnődve figyel benneteket, rezzenéstelen arccal hallgatva a siránkozást és a helyesnek feltételezett választ. - Te lennél hát a bajnok... - emelei tekintetét egyenesen Hürremre - A válaszod pedig elgondolkodtató. Sosem hallottam még ezt a megoldást, ellenben forrófejű barátodét már többször is. - pillant ekkor Daneera. Aztán váratlanul hátat fordít nektek, anélkül, hogy bárhogyan is reagálna a megoldásra. Csupán pár lépést tesz, mire a professzor rögvest utána eredne. Az nem lehet, hogy csak úgy itthagyjon benneteket, kétségek közt örlődve. Mire azonban elérhetné a Tövis Tündért, annak alakja zöld fénnyel felizzik, s az eddigi rideg küllemét elhagyva egy meseszép lénnyé változik, megmutatva ezzel igazi valóját. Valahogy így fest egy képzeletbeli tündér, nem igaz?
- Kiálltátok próbáimat bátor ifjak és jólelkű vezetőtök. Nem hagytatok cserben egyszer sem, mikor utatok során segítséget kértem tőletek. Bár voltak kétségeim, végül a próbákon sem buktatok el. Könyörületességről és leleményességről adtatok tanúbizonyságot, így hát megérdemlitek, hogy elnyerjétek, amiért ide jöttetek. Sajnálom, hogy kellemetlen benyomást tettem rátok, de olyan sokan pusztítják a természetet, hogy muszáj megvédenünk magunkat a kegyetlen betolakodóktól. - Amelyikőtöknek van észlelése vagy hallgatózása, az hamarabb, de rövid időn belül észrevehetitek mindannyian, hogy miért beszél többesszámban a tündér. Ugyanis állatok tucatjai kezdenek előmerészkedni eddigi biztonságot nyújtó rejtekükből. Farkasok, rókák, vadmacskák, koboldog, manók, madarak, főnixek, sárkánybébik és még sorolhatnánk. Mind egytúl-egyig vörös indikátoros mobok, mégis gyámoltalan kis jószágoknak tűnnnek, kik kíváncsi tekintettel méregetnek benneteket. Most már nem félnek tőletek, most már elnyertétek a bizalmukat, hiszen a tündér megmutatta magát nektek.
- Ezért jöttél ide, ugye? - nyújtja kezét Leo felé a tündér, melyben a hőn áhított Vastag Tövisgyökér lapul. Az öreggel madarat lehetne fogatni, annyira boldog most. Nem elég, hogy sikeres lett végül a küldetés és megúsztátok egy karcolás nélkül, de még az új csapatára is büszke lehet. Sorra köszöni meg előbb a tündérnek majd nektek a segítségnyújtást, nem győz hálálkodni. A Tövis Tündér ezután hozzátok fordul. - Van valami, amire vágytok? Valami, amiből hiányt szenved a készletetek, vagy régóta vágytok már rá? Ebben már nincs semmi talány, szívesen teljesítem a kéréseteket, ha tudom és nem lesztek kapzsik.
A tündér eltűnődve figyel benneteket, rezzenéstelen arccal hallgatva a siránkozást és a helyesnek feltételezett választ. - Te lennél hát a bajnok... - emelei tekintetét egyenesen Hürremre - A válaszod pedig elgondolkodtató. Sosem hallottam még ezt a megoldást, ellenben forrófejű barátodét már többször is. - pillant ekkor Daneera. Aztán váratlanul hátat fordít nektek, anélkül, hogy bárhogyan is reagálna a megoldásra. Csupán pár lépést tesz, mire a professzor rögvest utána eredne. Az nem lehet, hogy csak úgy itthagyjon benneteket, kétségek közt örlődve. Mire azonban elérhetné a Tövis Tündért, annak alakja zöld fénnyel felizzik, s az eddigi rideg küllemét elhagyva egy meseszép lénnyé változik, megmutatva ezzel igazi valóját. Valahogy így fest egy képzeletbeli tündér, nem igaz?
- Spoiler:
- Kiálltátok próbáimat bátor ifjak és jólelkű vezetőtök. Nem hagytatok cserben egyszer sem, mikor utatok során segítséget kértem tőletek. Bár voltak kétségeim, végül a próbákon sem buktatok el. Könyörületességről és leleményességről adtatok tanúbizonyságot, így hát megérdemlitek, hogy elnyerjétek, amiért ide jöttetek. Sajnálom, hogy kellemetlen benyomást tettem rátok, de olyan sokan pusztítják a természetet, hogy muszáj megvédenünk magunkat a kegyetlen betolakodóktól. - Amelyikőtöknek van észlelése vagy hallgatózása, az hamarabb, de rövid időn belül észrevehetitek mindannyian, hogy miért beszél többesszámban a tündér. Ugyanis állatok tucatjai kezdenek előmerészkedni eddigi biztonságot nyújtó rejtekükből. Farkasok, rókák, vadmacskák, koboldog, manók, madarak, főnixek, sárkánybébik és még sorolhatnánk. Mind egytúl-egyig vörös indikátoros mobok, mégis gyámoltalan kis jószágoknak tűnnnek, kik kíváncsi tekintettel méregetnek benneteket. Most már nem félnek tőletek, most már elnyertétek a bizalmukat, hiszen a tündér megmutatta magát nektek.
- Ezért jöttél ide, ugye? - nyújtja kezét Leo felé a tündér, melyben a hőn áhított Vastag Tövisgyökér lapul. Az öreggel madarat lehetne fogatni, annyira boldog most. Nem elég, hogy sikeres lett végül a küldetés és megúsztátok egy karcolás nélkül, de még az új csapatára is büszke lehet. Sorra köszöni meg előbb a tündérnek majd nektek a segítségnyújtást, nem győz hálálkodni. A Tövis Tündér ezután hozzátok fordul. - Van valami, amire vágytok? Valami, amiből hiányt szenved a készletetek, vagy régóta vágytok már rá? Ebben már nincs semmi talány, szívesen teljesítem a kéréseteket, ha tudom és nem lesztek kapzsik.
Rosalia- Admin
- Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.
Re: [Küldetés] Szafari kaland Leo Maxwelddel
Danee-féle oridzsi reakció következik be, ahogy a szájam eltátva, kikerekedett szemekkel, és megzuhant vállakkal nézem végig a metamorfózist
- He? - persze szavakban nem vagyok túl erős, ha meglepnek, az állam is úgy kell visszapócolni a földről két kézzel.
Az elméletem ezzel totál megdőlt. Ezek szerint még mindig rosszhiszemű pesszimista lennék? Semmit se változtam volna?
- Én... én azt hittem... - nyeltem egyet, mert sehogyan se sikerült ennyi idő alatt felfogni a látványt és az átváltozást
- ... azt hittem, hogy egy gonosz szörny vagy, akinek csak azért kellünk, hogy leromboljunk mindent ami szép és... és... talán kiszabadítunk vele valami bebörtönzésből... rászabadítva a világra valami még félelmetesebb formában - valltam meg hebegve
Igazából annyira megkavart az egész, hogy a kristály is kis híján kicsúszott a kezemből, úgy kellett utána kapnom. Csak aztán ugrott be a többi, amit hallottam
- Én... forrófejű? Talán racionális... - mormogtam az orrom alatt, s szomorkásan néztem a társaimra, még ha sikerült is a próba, valahogy mégiscsak vesztesnek éreztem magam
- Hürrem... - állapodott meg a tekintetem rajta. Ez a lány megoldotta a próbát, egy ilyen egyszerű megoldással. Bár a folyó körüli terepátrendezés lett volna a sokadik ötletem, olyasformán, hogy minden fordítottnak tűnjön, de elvetettem, mint hosszadalmas hülyeséget, nem lett volna több mint egy újabb lehetetlen megoldás a részemről, mégis ő egyszerűbbre vette
- Gratulálok! És ezek szerint, neked is Alex! Csak én rontottam el majdnem... ha nincs a professzor
Hiába gratuláltam nekik, én nem lettem elégedettebb ettől, s bár úgy éreztem mindent megtettem a próbán, ezek szerint nekem is csupán ellent kellett volna állnom a tündérrel szemben.
Nem teszek ilyet általában, sőt, volt már hogy NJK-t is megütöttem haragból, most mégis a szégyenérzettől és az áhítattól, amivel a tündér és kísérete varázsolt el féltérdre borultam. Visszagondolva, tiszta röhej meg sablonos...
- Tündér, ha már így szólottál, és valóban teljesítenéd egy kérésem, kérlek segíts ki pár levél faenoval, amennyivel, jónak látod? Hisz úgyis a növények az uradalmad! - nyújtottam az összezárt tenyereim, térdepelve
- He? - persze szavakban nem vagyok túl erős, ha meglepnek, az állam is úgy kell visszapócolni a földről két kézzel.
Az elméletem ezzel totál megdőlt. Ezek szerint még mindig rosszhiszemű pesszimista lennék? Semmit se változtam volna?
- Én... én azt hittem... - nyeltem egyet, mert sehogyan se sikerült ennyi idő alatt felfogni a látványt és az átváltozást
- ... azt hittem, hogy egy gonosz szörny vagy, akinek csak azért kellünk, hogy leromboljunk mindent ami szép és... és... talán kiszabadítunk vele valami bebörtönzésből... rászabadítva a világra valami még félelmetesebb formában - valltam meg hebegve
Igazából annyira megkavart az egész, hogy a kristály is kis híján kicsúszott a kezemből, úgy kellett utána kapnom. Csak aztán ugrott be a többi, amit hallottam
- Én... forrófejű? Talán racionális... - mormogtam az orrom alatt, s szomorkásan néztem a társaimra, még ha sikerült is a próba, valahogy mégiscsak vesztesnek éreztem magam
- Hürrem... - állapodott meg a tekintetem rajta. Ez a lány megoldotta a próbát, egy ilyen egyszerű megoldással. Bár a folyó körüli terepátrendezés lett volna a sokadik ötletem, olyasformán, hogy minden fordítottnak tűnjön, de elvetettem, mint hosszadalmas hülyeséget, nem lett volna több mint egy újabb lehetetlen megoldás a részemről, mégis ő egyszerűbbre vette
- Gratulálok! És ezek szerint, neked is Alex! Csak én rontottam el majdnem... ha nincs a professzor
Hiába gratuláltam nekik, én nem lettem elégedettebb ettől, s bár úgy éreztem mindent megtettem a próbán, ezek szerint nekem is csupán ellent kellett volna állnom a tündérrel szemben.
Nem teszek ilyet általában, sőt, volt már hogy NJK-t is megütöttem haragból, most mégis a szégyenérzettől és az áhítattól, amivel a tündér és kísérete varázsolt el féltérdre borultam. Visszagondolva, tiszta röhej meg sablonos...
- Tündér, ha már így szólottál, és valóban teljesítenéd egy kérésem, kérlek segíts ki pár levél faenoval, amennyivel, jónak látod? Hisz úgyis a növények az uradalmad! - nyújtottam az összezárt tenyereim, térdepelve
A hozzászólást Danee összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Feb. 24 2014, 16:47-kor.
Danee- Lovag
- Hozzászólások száma : 1932
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 32
Tartózkodási hely : Pest
Karakterlap
Szint: 43
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [Küldetés] Szafari kaland Leo Maxwelddel
*.*
Körülbelül akkora csillagok rajzolódtak ki a szeme helyén, hogy az már félelmetes volt. No és ezeket a csillagokat, miután Danee májnövelő dícséretét végighallgatta, ráemelte Meredtihtre.
~ Nah ugye mondtam én! Én vagyok a bátorság bajnoka! Jól csináltam mindent! \o/ ~
Jelezték, sőt kiabálták a csillagok a szeme helyén, Alex helyett is, hogy mire gondol. Meredith majdhogynem kinevette, lenézte és az ő hibájának akarta betudni, hogy ha veszítenek. >.> De ő mindent jól csinált!
A lehető leglogikusabb megoldást választotta, és be is jött! Meredith chan pedig szépen elismerheti ezt neki, még nem elég dagadt a mája.
Habár az erő próbáját még mostanáig sem érti, hogy lehetett ilyen. Logikán felüli a megoldás. A bátorság az egy dolog, bátor dolog annak nemet mondani, aki épp megfenyegetett egy lassú halállal, de mi abban az erő, ha ugyanezt teszed? Legalább is fizikai biztosan nincs. Nincs. De átvitt értelemben az erő is lehet szinonímája a bátorságnak. Nagyon nagy vonalakban. ~.~ Az utolsó feladat pedig ha nem is egyértelmű, de érthető volt. Mindenképpen valamiféle találós kérdés, amit Hürrem chan meg is oldott, még mielőtt Alex odaért volna. Ha most nem lenne lefagyva, illetve azzal elfoglalva, hogyan produkálja magát Meredithnek, akkor meg is tenné. De így ez elmaradt. Még a tüncike is meglepődött a válaszán és hirtelen váltott. Kiderült, hogy mindez csak egy próba volt, hogy megtudja milyen emberek is ők, meg stb stb....
A jó megkapja jutalmát. Alex mosolyogva nézte végig, ahogy a prof áhítattal veszi kezébe A növényt, amimért jöttek is. Daneera persze nem lehetett nem rá nézni, de csak egy facepalmot kapott. Ez az ember olyan színpadias, hogy az... az egy kínzás. Menjen színházba.
De hát ha már a pojáca így kezdte,és amúgy is japánban "vagyunk", akkor Alex is meghajolva lépett előre.
- Nekem csak némi növényre lenne szükségem, hogy potionokat készíthessek. -
Gondolkozhatott volna, hogy mit is kérjen, de hát nem tudta, hogy mi kell Anatnak, és még nem is tag, hogy megkérdezze. Így aztán ebben maradt. Bármi jó lesz.
_________________
"Alex a minden lében kanál karakter"
by Ranmaru
by Ranmaru
- flamberg:
- Zafírszálas fejpánt:
Statok
Alex és FalánkAlex Flamberggel
Halász Alex- Harcos
- Hozzászólások száma : 1731
Join date : 2012. Dec. 16.
Age : 30
Tartózkodási hely : JL palota; Hinari és Al közös lakrésze
Karakterlap
Szint: 36
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: [Küldetés] Szafari kaland Leo Maxwelddel
//Akkor még pont jókor estem haza pótolgatni //
-Ch. Akkor beszólni, ha nektek van jobb ötleteket. -nézek szúrós szemmel végig a társaságon, főleg a kis vörös hajú lányra, na nem mintha a tündér ne állna a pártjára a végére. Széttárt kezekkel fogadom el, hogy miután a sok lüke baromnak más ötlete nem lévén én lettem a bajnok, rám hárul a felelősség is. Ahhoz képest, hogy én mindössze testőrnek jelentkeztem erre az egész őrültségre, nem hittem volna, hogy idáig eljutok. Bevallom, tán olvastátok is, hogy elgondolkodtam azon, a harmadik próbát átveszem a kis vöröstől, de ez az elhatározásom hamar suttba menetelt. Erre én magam vagyok az, aki megcsinálja szerencséjét és önként áll ki a kínpadra
A tündér válaszán is csak fintorogni tudok, végül inkább elfordulok. Jól van, ha ez sem elég neked, akkor felőlem ott gebedsz meg, ahol szeretnél. A fiúk már előkészítették a kristályaikat, én viszont a professzor nélkül egy tapodtat sem fogok menni sehova, azt már most közlöm.
A tündérke megfordul. A prof utána. Én üvöltök, hogy ne, és indulnék én is, rám nem jellemző rémült arckifejezéssel. Megőrült az ipse, hogy utána akar menni?
Végül kénytelen vagyok a szemem elé kapni a kezem, ha nem akarok vakságban ténferegni az elkövetkezendő években. A tündér fénye fellobban, majd elhal, hogy átadja a helyét valami másnak, valami sokkal kedvesebbnek. Csípőre tett kézzel és ajkamat harapdálva a dühtől hallgatom, miközben arra gondolok: mi a jó édes francért nem tudott eddig is ilyen lenni? Megértem én, hogy természetvédelem meg minden, de egy darab ágért jövő kutatócsoportot nem kéne így megtámadni.
Tekintetem, míg a prof megszerzi, amiért érkezett, végigsiklik az előbukkanó teremtmények megannyi színes garmadáján. Vajon mit kereshetnek ezek itt? Többségük a magasabb szintek lakója, amennyire én tudom, idomárok pedig alapvetően tojást kapnak, nem kell befogniuk az első szinten kóborló kis bestiákat. Bár mindegy is, talán ők ugyanúgy a tündér testőrei, mint amilyenek mi vagyunk a professzor számára.
Végül karba tett kézzel várom a többiek reakcióját. A prof öröme picit talán engem is megérint, halovány félmosollyal figyelem az öreget, és persze egy lassú pislantással veszem köszönetét. -Azért még hazakísérem.
Danee teátrális előadás kíséretében valami leveleket kér, a másik kettő pedig úgy tűnik, gondolkodik. Én csupán kissé félreállok és várok, hogy mikor lesznek kész és indulunk tova. Nekem nem kell semmi. Nincs szükségem semmire, nem szenvedek hiányt semmiben. Ha esetleg mégsem hagynak békén, csak legyintek.
-Mindenkinek adj a kérésére egy picivel többet az én kontómra.
De aztán már komolyan szakadjanak le rólam. Elfáradtam mára.
-Ch. Akkor beszólni, ha nektek van jobb ötleteket. -nézek szúrós szemmel végig a társaságon, főleg a kis vörös hajú lányra, na nem mintha a tündér ne állna a pártjára a végére. Széttárt kezekkel fogadom el, hogy miután a sok lüke baromnak más ötlete nem lévén én lettem a bajnok, rám hárul a felelősség is. Ahhoz képest, hogy én mindössze testőrnek jelentkeztem erre az egész őrültségre, nem hittem volna, hogy idáig eljutok. Bevallom, tán olvastátok is, hogy elgondolkodtam azon, a harmadik próbát átveszem a kis vöröstől, de ez az elhatározásom hamar suttba menetelt. Erre én magam vagyok az, aki megcsinálja szerencséjét és önként áll ki a kínpadra
A tündér válaszán is csak fintorogni tudok, végül inkább elfordulok. Jól van, ha ez sem elég neked, akkor felőlem ott gebedsz meg, ahol szeretnél. A fiúk már előkészítették a kristályaikat, én viszont a professzor nélkül egy tapodtat sem fogok menni sehova, azt már most közlöm.
A tündérke megfordul. A prof utána. Én üvöltök, hogy ne, és indulnék én is, rám nem jellemző rémült arckifejezéssel. Megőrült az ipse, hogy utána akar menni?
Végül kénytelen vagyok a szemem elé kapni a kezem, ha nem akarok vakságban ténferegni az elkövetkezendő években. A tündér fénye fellobban, majd elhal, hogy átadja a helyét valami másnak, valami sokkal kedvesebbnek. Csípőre tett kézzel és ajkamat harapdálva a dühtől hallgatom, miközben arra gondolok: mi a jó édes francért nem tudott eddig is ilyen lenni? Megértem én, hogy természetvédelem meg minden, de egy darab ágért jövő kutatócsoportot nem kéne így megtámadni.
Tekintetem, míg a prof megszerzi, amiért érkezett, végigsiklik az előbukkanó teremtmények megannyi színes garmadáján. Vajon mit kereshetnek ezek itt? Többségük a magasabb szintek lakója, amennyire én tudom, idomárok pedig alapvetően tojást kapnak, nem kell befogniuk az első szinten kóborló kis bestiákat. Bár mindegy is, talán ők ugyanúgy a tündér testőrei, mint amilyenek mi vagyunk a professzor számára.
Végül karba tett kézzel várom a többiek reakcióját. A prof öröme picit talán engem is megérint, halovány félmosollyal figyelem az öreget, és persze egy lassú pislantással veszem köszönetét. -Azért még hazakísérem.
Danee teátrális előadás kíséretében valami leveleket kér, a másik kettő pedig úgy tűnik, gondolkodik. Én csupán kissé félreállok és várok, hogy mikor lesznek kész és indulunk tova. Nekem nem kell semmi. Nincs szükségem semmire, nem szenvedek hiányt semmiben. Ha esetleg mégsem hagynak békén, csak legyintek.
-Mindenkinek adj a kérésére egy picivel többet az én kontómra.
De aztán már komolyan szakadjanak le rólam. Elfáradtam mára.
Hürrem- Hozzászólások száma : 173
Join date : 2013. Aug. 10.
Karakterlap
Szint: 4
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: [Küldetés] Szafari kaland Leo Maxwelddel
- Azta! – csodálkoztam, ahogy a piciny tündér igazi nővé érett, vagy nővé nőtte ki magát előttünk. Nagyon szép volt és igazi nőként még ijesztőbb is lehetett volna korábban, de hogy véget ért ez, csak egyszerű gyönyör volt ő, egy festeni való modell, ha fogalmazhattam így.
- Azta! – csodálkoztam, ahogy piciny tündér igazi nővé éredése közben az erdő lakói is előmerészkedtek a fák menedéket nyújtó rengetegei közül. Mintha titkon figyeltek volna minket. Furcsa volt és a figyelő szemek általi zavar csak most ért el igazán. Mint a hirtelen józanodás, mikor rávilágítanak, hogy alkoholmentes sört ittál eddig. Utólag is rosszul érzed magad, és talán ez történt velem is.
- He? – a kommunikációm egy – egy szóba kimerült, de nem tudtam másképp reagálni Danee térdelős jelenetére. Ez nem nekem való volt. Lehetett erős, az indikátora sejtethetett nekünk rosszat, de térdelni tuti nem térdeltem volna előtte. Vagy csak meg akarta kérni a kezét, de azt még tőle is túlzásnak éreztem volna most.
Jelentkeztem, majd úgy szóltam.
- Én kaktuszt kérnék Alex nadrágjába! Hihi. – kacsintottam a fiúnak, majd vált hirtelen szomorúvá az arcon, hogy eszembe jutott, hogy nem volt fájdalom ebben a világban – A csudába. Vagy inkább ugyanazt kérném, mint ő. – igazából nem tudtam, hogy mire is lett volna szükségem. A küldetés miatt kerültem ide, nem elmélkedtem én ilyenen. Meg hát gyűjtő voltam, az Artesnek meg kellhetett minden. Mi az enyém volt az a céhé is, nem volt külön készletem, így nem szenvedtem hiányt semmiből sem. Tényleg csak kaktuszt kívántam volna Alex gatyájába, de a szúró érzés hiányába a gondolat is elvesztetten a varázsát.
A vállaim vontam és néztem értetlenül, vártam a folytatást.
- Azta! – csodálkoztam, ahogy piciny tündér igazi nővé éredése közben az erdő lakói is előmerészkedtek a fák menedéket nyújtó rengetegei közül. Mintha titkon figyeltek volna minket. Furcsa volt és a figyelő szemek általi zavar csak most ért el igazán. Mint a hirtelen józanodás, mikor rávilágítanak, hogy alkoholmentes sört ittál eddig. Utólag is rosszul érzed magad, és talán ez történt velem is.
- He? – a kommunikációm egy – egy szóba kimerült, de nem tudtam másképp reagálni Danee térdelős jelenetére. Ez nem nekem való volt. Lehetett erős, az indikátora sejtethetett nekünk rosszat, de térdelni tuti nem térdeltem volna előtte. Vagy csak meg akarta kérni a kezét, de azt még tőle is túlzásnak éreztem volna most.
Jelentkeztem, majd úgy szóltam.
- Én kaktuszt kérnék Alex nadrágjába! Hihi. – kacsintottam a fiúnak, majd vált hirtelen szomorúvá az arcon, hogy eszembe jutott, hogy nem volt fájdalom ebben a világban – A csudába. Vagy inkább ugyanazt kérném, mint ő. – igazából nem tudtam, hogy mire is lett volna szükségem. A küldetés miatt kerültem ide, nem elmélkedtem én ilyenen. Meg hát gyűjtő voltam, az Artesnek meg kellhetett minden. Mi az enyém volt az a céhé is, nem volt külön készletem, így nem szenvedtem hiányt semmiből sem. Tényleg csak kaktuszt kívántam volna Alex gatyájába, de a szúró érzés hiányába a gondolat is elvesztetten a varázsát.
A vállaim vontam és néztem értetlenül, vártam a folytatást.
_________________
Élet: 15; Fegyverkezelés: 27; Erő: 26; Kitartás: 11; Gyorsaság: 40; Speciális képesség: 20; Páncél: 67
Meredith White- Lovag
- Hozzászólások száma : 192
Join date : 2012. Dec. 31.
Karakterlap
Szint: 13
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: [Küldetés] Szafari kaland Leo Maxwelddel
Máris ott terem egy kaktusz, ami lendül Alex feneke felé, de félúton megállapodik. Van humora a tövis bigének, meg kell hagyni Bármennyire is pártolja utitársait a professzor, ezen bizony ő is felkuncog, de gyorsan szájára szorítja kezét. Ő maga tökéletesen elégedett a szerzeményével, kívánni sme merne többet. Útközben az öregasszony alakjában még megfelelő mennyiségű kristálytörmeléket is adott a tündér, így biztos nem fogtok lerobbanni a szafari hazaút közepén. S hogy ki mit kap? Hát amit kértetek, bizony nem füllentett! //Végelszámolásban Alex és Mer +5 random növényt kap, Danee pedig +5 faeno levelet.//
Szerzeményeitekkel megtömött inventoryval, rengeteg tapasztalattal és élménnyel felvértezve térhettek haza. Ideje számot vetnetek magatokban, amíg hazazötykölődtők, lapátoló viszont akkor is fog kelleni Összegezzétek a társaitokkal, illetve a professzorral kapcsolatos érzéseteiket és különös figyelemmel írjatok a tündér próbatételeivel kapcsolatos véleményetekről! Végül visszaértek a Maxweld rezidenciára. Az öreg nem győz hálálkodni, fizettségeteket is kiosztja, amiért elkísértétek őt a beszerző útra. Szíves örömest meginvitál benneteket legközelebbi kalandjára is. Ideje búcsúzni és hazatérni! Ki egyedül, ki talán másokkal karöltve.
Szerzeményeitekkel megtömött inventoryval, rengeteg tapasztalattal és élménnyel felvértezve térhettek haza. Ideje számot vetnetek magatokban, amíg hazazötykölődtők, lapátoló viszont akkor is fog kelleni Összegezzétek a társaitokkal, illetve a professzorral kapcsolatos érzéseteiket és különös figyelemmel írjatok a tündér próbatételeivel kapcsolatos véleményetekről! Végül visszaértek a Maxweld rezidenciára. Az öreg nem győz hálálkodni, fizettségeteket is kiosztja, amiért elkísértétek őt a beszerző útra. Szíves örömest meginvitál benneteket legközelebbi kalandjára is. Ideje búcsúzni és hazatérni! Ki egyedül, ki talán másokkal karöltve.
Rosalia- Admin
- Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.
Re: [Küldetés] Szafari kaland Leo Maxwelddel
Meredith "kedves" kis kívánságára, na meg az azt követő kvázi-megvalósulásra csak húzom a szemöldökömet Egy céhben vannak, és Mer egyfolytában Alt piszkálja... csudaszép barátság ez az övéké... vajon Anat egész céhe ilyen?
- Kíííííírály! - konstatálom a kezembe nyomott 5 Faeno levelet, mely jelenleg számomra felér egy kisebb vagyonnal! Sok-sok legyőzött mob, miniboss és rengeteg expé!
Nagy örömmel tápászkodok fel, mutatnám mindenkinek büszkén a jutalmamat, de csak rosszalló tekintetekkel találkozom.
- Most mit néztek úgy rajtam? - az egész társaság olyan szemeket meresztget rám, mint egy fél-bolondra - De hát ez egy szerepjáték! Sárkányokkal, lovagokkal meg hercegnőkkel! Ennyire fura, ha az ember kicsit beleéli magát? - szontyolodtam el
- Tudjátok mit? Hazáig én lapátolom a kazánt, csak ne nézzetek így rám! Légyszi! Annyira rossz...
Hát így történt hogy vért-izzadva egész úton hazafeléazon gondolkodám, miként fogom szólítani rég nem látott lapátoltam, mint egy római gályarabszolga. Neki kellett vetkőzni a munkának mert alig pár perc alatt már pokoli melegem lett, így a menet közben be-becsapó hűs levegő valamelyest lehűtötte a meztelen felsőtestemet
A Maxweld rezidenciára visszaérve azért megkérdem a vörös lóboncú hurrikánt Alex jelenlétében:
- Amúgy Meredith... Te miért piszkálod folyton Alexet? Vagy ez csak olyan komolytalan haveri hülyülés nálatok? Csak mert találkoztam Anatole-lal, a céhvezéretekkel, és nekem nem ez jött le tőle...
Majd a professzorral is akartam ár szót váltani, így a válasz után elköszönve az Artes tagoktól, Maxweldhez sétáltam
- Professzor úr! Igazán köszönöm, hogy részt vehettem az expedícióján! Az igazat megvallva, kicsit másra számítottam, de gondolom nem volt bekalkulálva ilyen sok kitérő, s a tündér se. Remélem legközelebb jobban megismerhetjük majd a munkáját, mert mindenképpen szeretnék egy-két dolgot ellesni a professzor úrtól, ami a herbalizmust illeti!
Végül vele is kezet fogva, megköszönve a fizetséget, a szépséghez fordultam:
- Ano... Hürrem, tervezel valamit holnapra... ? - érdeklődtem a lánynál hamiskásan csillogó szemekkel
- Kíííííírály! - konstatálom a kezembe nyomott 5 Faeno levelet, mely jelenleg számomra felér egy kisebb vagyonnal! Sok-sok legyőzött mob, miniboss és rengeteg expé!
Nagy örömmel tápászkodok fel, mutatnám mindenkinek büszkén a jutalmamat, de csak rosszalló tekintetekkel találkozom.
- Most mit néztek úgy rajtam? - az egész társaság olyan szemeket meresztget rám, mint egy fél-bolondra - De hát ez egy szerepjáték! Sárkányokkal, lovagokkal meg hercegnőkkel! Ennyire fura, ha az ember kicsit beleéli magát? - szontyolodtam el
- Tudjátok mit? Hazáig én lapátolom a kazánt, csak ne nézzetek így rám! Légyszi! Annyira rossz...
Hát így történt hogy vért-izzadva egész úton hazafelé
A Maxweld rezidenciára visszaérve azért megkérdem a vörös lóboncú hurrikánt Alex jelenlétében:
- Amúgy Meredith... Te miért piszkálod folyton Alexet? Vagy ez csak olyan komolytalan haveri hülyülés nálatok? Csak mert találkoztam Anatole-lal, a céhvezéretekkel, és nekem nem ez jött le tőle...
Majd a professzorral is akartam ár szót váltani, így a válasz után elköszönve az Artes tagoktól, Maxweldhez sétáltam
- Professzor úr! Igazán köszönöm, hogy részt vehettem az expedícióján! Az igazat megvallva, kicsit másra számítottam, de gondolom nem volt bekalkulálva ilyen sok kitérő, s a tündér se. Remélem legközelebb jobban megismerhetjük majd a munkáját, mert mindenképpen szeretnék egy-két dolgot ellesni a professzor úrtól, ami a herbalizmust illeti!
Végül vele is kezet fogva, megköszönve a fizetséget, a szépséghez fordultam:
- Ano... Hürrem, tervezel valamit holnapra... ? - érdeklődtem a lánynál hamiskásan csillogó szemekkel
Danee- Lovag
- Hozzászólások száma : 1932
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 32
Tartózkodási hely : Pest
Karakterlap
Szint: 43
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [Küldetés] Szafari kaland Leo Maxwelddel
//Mer chan //
- Heee? Nandeee? O.O Noooooo /o/ -
Aztán mégse akarták kinyírni. Őt a bátorság bajnokát. Meredtih chan gonosz. Félig a levegőben maradt a lába és már ugrani készült, mikor az a bizonyos kaktusz szerte foszlott. Alex paranoid pillantásokat vetett körbe, majd letette a lábait rendesen a talajra, és Mer chant felé fordult. Nagy, zölden villogó szemeit rámeresztette, majd kinyitotta a száját és....aztán be is csukta, majd tovább haladt zsebre dugott kézzel. Meglehet, hogy megsértődött. o.O Talán megsértődött, sőt, valószínűleg megsértődött. Igen, ez lehet az oka. Nem is szólt többet Meredtihez. Danee Há'Istennek lapátolt magától, ami felüdítő volt. Szépen leült a visszafelé vezető úton és meg se mukkant. Nem rágódott Meredtihen, az a lány csak csináljon amit akart. Persze furcsa volt neki, hogy őt kinézte magának. Nem volt sosem gondja ilyesmivel. Épp csak hallott róla japánban meg magyarban arról, hogy osztályokban kinézek pár embert és szekálják. Gyerekesnek gondolta. Éretlen viselkedés. Megfordult persze a fejében, hogy ez a lány is ilyen kicsinyes viselkedésre adta a fejét, kinézné belőle, de nem fért a fejébe, hogy miért pont ő? Sosem volt ilyennek kitéve így nem tudta összeegyeztetni a dolgokat. És aztán hagyta is a fenébe az egészet. Nem foglalkozott se vele se a lánnyal többet.
Ráadásul ha ne is értett egyet Danee bohózatával, attól még át tudta érezni, hogy mit is akart a fiú, és még ő is meghajolt annak a kis szörnynek, amit úgy nevezünk, hogy Tövistündér...vagy mi. A többiek meg jó hogy nem kinevették. xD Nehéz az élet. o3o
Aztán mikor megérkeztek, ő is szépen megvárta, hogy Maxweld professzor úr lefussa mindekivel a kötelező köröket, de őszintén szólva már ment volna a maga útjára. Most az sem érdekelte, hogy Mer válaszol e Danee kérdésére. Vagy inkább az nem érdekelte, hoyg mit mondana. A sweet dreamsben ugyan, ugyan olyan heves vöröske volt, de akkor kedvesen viselkedett vele, sőt biztatta a céhet illetőleg. Most meg, hogy Anat elküldte neki azt a rubin íjat, Mer egyszerre megbántott boszorkaként viselkedik. Vagy a Tégla a baja? Dehát az egy "játék volt? Bárki lehetett volna tégla, és ő akarta előbb kiejteni Alexet. Ezen miért sértődne meg?
Még mielőtt lelépne azért kijavítja Daneet.
- Nem vagyok a céhe tagja, nézd meg előbb a logómat. Solo vagyok. - Majd egyedül lépett le természetesen. Mint jó solos.
- Heee? Nandeee? O.O Noooooo /o/ -
Aztán mégse akarták kinyírni. Őt a bátorság bajnokát. Meredtih chan gonosz. Félig a levegőben maradt a lába és már ugrani készült, mikor az a bizonyos kaktusz szerte foszlott. Alex paranoid pillantásokat vetett körbe, majd letette a lábait rendesen a talajra, és Mer chant felé fordult. Nagy, zölden villogó szemeit rámeresztette, majd kinyitotta a száját és....aztán be is csukta, majd tovább haladt zsebre dugott kézzel. Meglehet, hogy megsértődött. o.O Talán megsértődött, sőt, valószínűleg megsértődött. Igen, ez lehet az oka. Nem is szólt többet Meredtihez. Danee Há'Istennek lapátolt magától, ami felüdítő volt. Szépen leült a visszafelé vezető úton és meg se mukkant. Nem rágódott Meredtihen, az a lány csak csináljon amit akart. Persze furcsa volt neki, hogy őt kinézte magának. Nem volt sosem gondja ilyesmivel. Épp csak hallott róla japánban meg magyarban arról, hogy osztályokban kinézek pár embert és szekálják. Gyerekesnek gondolta. Éretlen viselkedés. Megfordult persze a fejében, hogy ez a lány is ilyen kicsinyes viselkedésre adta a fejét, kinézné belőle, de nem fért a fejébe, hogy miért pont ő? Sosem volt ilyennek kitéve így nem tudta összeegyeztetni a dolgokat. És aztán hagyta is a fenébe az egészet. Nem foglalkozott se vele se a lánnyal többet.
Ráadásul ha ne is értett egyet Danee bohózatával, attól még át tudta érezni, hogy mit is akart a fiú, és még ő is meghajolt annak a kis szörnynek, amit úgy nevezünk, hogy Tövistündér...vagy mi. A többiek meg jó hogy nem kinevették. xD Nehéz az élet. o3o
Aztán mikor megérkeztek, ő is szépen megvárta, hogy Maxweld professzor úr lefussa mindekivel a kötelező köröket, de őszintén szólva már ment volna a maga útjára. Most az sem érdekelte, hogy Mer válaszol e Danee kérdésére. Vagy inkább az nem érdekelte, hoyg mit mondana. A sweet dreamsben ugyan, ugyan olyan heves vöröske volt, de akkor kedvesen viselkedett vele, sőt biztatta a céhet illetőleg. Most meg, hogy Anat elküldte neki azt a rubin íjat, Mer egyszerre megbántott boszorkaként viselkedik. Vagy a Tégla a baja? Dehát az egy "játék volt? Bárki lehetett volna tégla, és ő akarta előbb kiejteni Alexet. Ezen miért sértődne meg?
Még mielőtt lelépne azért kijavítja Daneet.
- Nem vagyok a céhe tagja, nézd meg előbb a logómat. Solo vagyok. - Majd egyedül lépett le természetesen. Mint jó solos.
_________________
"Alex a minden lében kanál karakter"
by Ranmaru
by Ranmaru
- flamberg:
- Zafírszálas fejpánt:
Statok
Alex és FalánkAlex Flamberggel
Halász Alex- Harcos
- Hozzászólások száma : 1731
Join date : 2012. Dec. 16.
Age : 30
Tartózkodási hely : JL palota; Hinari és Al közös lakrésze
Karakterlap
Szint: 36
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: [Küldetés] Szafari kaland Leo Maxwelddel
Utólag mindent könnyű bevallani; tartottam attól, hogy rám ugranak, hogy "ugyan már, kérjek normális dolgot". Szerencsémre ezt senki nem tette, még egy kérdő pillantást sem kaptam, önző banda. Csípőre tett kézzel néztem végig a tövistündérke akcióját a kaktusszal - bevallom, ezt meg is mosolyogtam, amit diszkréten takartam kézfejemmel -, majd az osztogatást. Egyedül a professzor öröme töltötte el azén szívem is némi meleg érzelemmel, bár ennek ellenére a pókra nem szálltam vissza szívesen.
Útközben ehelyett ha lehetett, megpróbáltam minél kevésbé figyelni az imbolygásra és a tényre, hogy nem a földön tartózkodom. Kissé könnyebben ment talán, mint idefele jövet, de talán csak ezt akartam elhitetni saját magammal is. Nem tudom pontosan, de nem is akarom tudni, csak egyre vágyom; hazajutni minél előbb.
Gondolataim végül csak-csak elkalandoznak, ahogy a többiek olykor beszédbe elegyednek egymással. Meredith, a kis vörös hajú tájfun érdekes leányzó, meg kell hagyni, ám ezzel a hozzáállással sosem fog magának pasit fogni. Alex, a komolytalanabb szőkeség, Danee tán egy kissé komolyabb, bár mindkettejükbe, illetőleg mindhármójukban érdekességként merül fel az, mennyire nem feszélyezik magukat a jelenlétemben. Danee még flörtölni is próbált velem, ami bár tetszett, csak nem a pókon való fuvarozás közben. Ugh...
A tövistündér meg... alaposan meg kell jegyezzem a helyszínt, s soha többé nem keveredni erre. Csalva szuka csupán, aki nem képes felismerni, ki érkezik ártószándékkal és ki nem. Célja, a természet védelme, nemes és tiszteletre méltó feladat, ám én az ő helyében más módszert választanék, és azokat, akik nem bántani vágyó szándékkal érkeznek, segíteni. Ha ő a természet, tudnia kell, ki milyen ember valójában. Avagy pont miattam viselkedett így, hisz sose felejtem el a kismadarak törékeny kis gerincének apró reccsenését az ujjaim között, vagy az élvezetet, mikor gyönyörű és hűséges kaszám megmártózott a nagyszájú liba mellkasában.
Az elmélkedés arra tökéletes volt, hogy rádöbbenjek a végén; a pók megállt és a többiek leszálláshoz készülődnek. Végre. Mercy.
Ezúttal utolsónak mászok le a létrán, s bár mosolygok, csak a professzor felé mutatok őszinteséget. Őt megkedveltem, és valószínűleg többször is meglátogatom még a jövőben, érdeklődve, van-e szüksége segítségre. Ő volt az egyedüli, bármiféle érdemre méltó tag a csapatban...
Danee, természetesen, bár így lenne ötösöm a lottón is, ismét megkörnyékez. Szemtelen kérdése mégis csintalan mosolyt varázsolnak az arcomra.
-Szeretnéd, ha terveznék? -kérdezem ravaszkás, halk hangon, némi kuncogással fűszerezve. Vajh érted-e a lényeget? :]
Viszlát, professzor! Találkozunk legközelebb;
Hűséges (tényleg) testőre: Hürrem szultána
Útközben ehelyett ha lehetett, megpróbáltam minél kevésbé figyelni az imbolygásra és a tényre, hogy nem a földön tartózkodom. Kissé könnyebben ment talán, mint idefele jövet, de talán csak ezt akartam elhitetni saját magammal is. Nem tudom pontosan, de nem is akarom tudni, csak egyre vágyom; hazajutni minél előbb.
Gondolataim végül csak-csak elkalandoznak, ahogy a többiek olykor beszédbe elegyednek egymással. Meredith, a kis vörös hajú tájfun érdekes leányzó, meg kell hagyni, ám ezzel a hozzáállással sosem fog magának pasit fogni. Alex, a komolytalanabb szőkeség, Danee tán egy kissé komolyabb, bár mindkettejükbe, illetőleg mindhármójukban érdekességként merül fel az, mennyire nem feszélyezik magukat a jelenlétemben. Danee még flörtölni is próbált velem, ami bár tetszett, csak nem a pókon való fuvarozás közben. Ugh...
A tövistündér meg... alaposan meg kell jegyezzem a helyszínt, s soha többé nem keveredni erre. Csalva szuka csupán, aki nem képes felismerni, ki érkezik ártószándékkal és ki nem. Célja, a természet védelme, nemes és tiszteletre méltó feladat, ám én az ő helyében más módszert választanék, és azokat, akik nem bántani vágyó szándékkal érkeznek, segíteni. Ha ő a természet, tudnia kell, ki milyen ember valójában. Avagy pont miattam viselkedett így, hisz sose felejtem el a kismadarak törékeny kis gerincének apró reccsenését az ujjaim között, vagy az élvezetet, mikor gyönyörű és hűséges kaszám megmártózott a nagyszájú liba mellkasában.
Az elmélkedés arra tökéletes volt, hogy rádöbbenjek a végén; a pók megállt és a többiek leszálláshoz készülődnek. Végre. Mercy.
Ezúttal utolsónak mászok le a létrán, s bár mosolygok, csak a professzor felé mutatok őszinteséget. Őt megkedveltem, és valószínűleg többször is meglátogatom még a jövőben, érdeklődve, van-e szüksége segítségre. Ő volt az egyedüli, bármiféle érdemre méltó tag a csapatban...
Danee, természetesen, bár így lenne ötösöm a lottón is, ismét megkörnyékez. Szemtelen kérdése mégis csintalan mosolyt varázsolnak az arcomra.
-Szeretnéd, ha terveznék? -kérdezem ravaszkás, halk hangon, némi kuncogással fűszerezve. Vajh érted-e a lényeget? :]
Viszlát, professzor! Találkozunk legközelebb;
Hűséges (tényleg) testőre: Hürrem szultána
Hürrem- Hozzászólások száma : 173
Join date : 2013. Aug. 10.
Karakterlap
Szint: 4
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: [Küldetés] Szafari kaland Leo Maxwelddel
Kuncogtam Alexen, vicces volt, ahogy bohóckodott előttünk. Felém fordult, majd nyitotta a száját, azonban nem szólt, egyszerűen csak lelehelt. Lelehelt! Nem leheltek le még engem így! Rúgtam utána a port látványosan, majd fordultam a Tündér felé és adtam neki egy pacsit.
- Ez ügyes volt. Hihi. – és futottam a többiek után, hisz itt nem volt több tennivalónk.
A pókon ülve elmerengtem. Nem mondom, hogy nem volt jó nézni a dolgozó Daneet, de inkább merengtem, elfáradtam, mást most már nem igazán tudtam tenni.
A tündér feladatai érdekesek voltak, furcsán éreztem magam, hogy mind sikerült, pedig nem gondoltam volna. Ugyanakkor Alex megmaradt gyávának, Danee felelőtlennek és egyedül csak a lány iránt nem éreztem semmi negatívat. Nem mintha pozitívat igen, de negatívat nem. A küldetésről késtem és utána sem tettem semmi lényegeset. Az elfáradásom is inkább csak mutatóba volt, jelezve, hogy lassan vége a napomnak.
Oh, ha Danee látott volna, hogy mit teszek én Anattal és ő velem.
- Egyszerű haveri hülyülés csak, ugye? – öklöztem Alex vállába testvériesen, de választ nem vártam tőle. Nem bírta tovább a fiú, úgy tűnt hamar feladta. Győzelem. Ugráltam egy helyben egy kicsit, majd köszönve a többiektől én is tovább álltam.
A jutalmam megkaptam, melyért tényleg nem tettem sok mindent. Egyrészt volt egy kis bűntudatom, másrészt úgy éreztem, hogy ezt pont így kellett tennem. Siettem, a Tündért még festeni akartam lefekvés előtt, meg beszámolni a vezéremnek a történtekről. A tündérről, na meg Alexról, hogy sosem hagyott nyugtot, s hogy piszkált engem, mint egy rossz szerelmes. Pötyögtem még egy üzenetet, mely címzettje Alex volt: „Mögötted.”
- Ez ügyes volt. Hihi. – és futottam a többiek után, hisz itt nem volt több tennivalónk.
A pókon ülve elmerengtem. Nem mondom, hogy nem volt jó nézni a dolgozó Daneet, de inkább merengtem, elfáradtam, mást most már nem igazán tudtam tenni.
A tündér feladatai érdekesek voltak, furcsán éreztem magam, hogy mind sikerült, pedig nem gondoltam volna. Ugyanakkor Alex megmaradt gyávának, Danee felelőtlennek és egyedül csak a lány iránt nem éreztem semmi negatívat. Nem mintha pozitívat igen, de negatívat nem. A küldetésről késtem és utána sem tettem semmi lényegeset. Az elfáradásom is inkább csak mutatóba volt, jelezve, hogy lassan vége a napomnak.
Oh, ha Danee látott volna, hogy mit teszek én Anattal és ő velem.
- Egyszerű haveri hülyülés csak, ugye? – öklöztem Alex vállába testvériesen, de választ nem vártam tőle. Nem bírta tovább a fiú, úgy tűnt hamar feladta. Győzelem. Ugráltam egy helyben egy kicsit, majd köszönve a többiektől én is tovább álltam.
A jutalmam megkaptam, melyért tényleg nem tettem sok mindent. Egyrészt volt egy kis bűntudatom, másrészt úgy éreztem, hogy ezt pont így kellett tennem. Siettem, a Tündért még festeni akartam lefekvés előtt, meg beszámolni a vezéremnek a történtekről. A tündérről, na meg Alexról, hogy sosem hagyott nyugtot, s hogy piszkált engem, mint egy rossz szerelmes. Pötyögtem még egy üzenetet, mely címzettje Alex volt: „Mögötted.”
_________________
Élet: 15; Fegyverkezelés: 27; Erő: 26; Kitartás: 11; Gyorsaság: 40; Speciális képesség: 20; Páncél: 67
Meredith White- Lovag
- Hozzászólások száma : 192
Join date : 2012. Dec. 31.
Karakterlap
Szint: 13
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: [Küldetés] Szafari kaland Leo Maxwelddel
Keresés jártasság Daneenak:
1-2-3-4: nem talált
5-6: talált
1-2-3-4: nem talált
5-6: talált
Rosalia- Admin
- Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.
Re: [Küldetés] Szafari kaland Leo Maxwelddel
The member 'Rosalia' has done the following action : Kockadobás
'6-os dobókocka' :
'6-os dobókocka' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: [Küldetés] Szafari kaland Leo Maxwelddel
Újabb sikeres Maxweld expedíció, a prof igazán büszke rátok!
Jutalmak:
Alex: 96 exp 190 arany (+20% exp menedékes dobás miatt)
Danee: 80 exp 230 arany (+20% arany menedékes dobás miatt)
Meredith: 55 exp 170 arany
Aurora után Raven: 23 exp és 30 arany
Hürrem után Sayanak és Channak: 36-36 exp
Liberatorsnak: 171 arany
Artes Liberales: 180 arany céhbankba, 76 exp eképpen oszlik meg a tagok között: Ayato, Saya, Mer és Esu 11-11 exp, Alex, Anat és Raven 10-10 exp, Jun 2 exp (betelt)
----------------------------------eddig beírtam mindent----------------------------------
Nyersanyagosztáskor Alex és Mer +5 random növényt kap, Danee pedig +5 faeno levelet!!!
Alex, Danee és Hürrem 20 látás szintet kap, Meredith 16-ot. Mind a négyen megérdemlik a 20-20 nyersit! Hürrem után Liberators céhbankba kerülnek a nyersik. (Látásokat nem írtam be)
Rosalia- Admin
- Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.
Re: [Küldetés] Szafari kaland Leo Maxwelddel
Halász Alex
Érclátás (65 -> 85): 8 Bronzérc, 1 Munkálatlan Bőr, 2 Sida Kő, 3 Halvány Rubin, 6 Vasérc
Növénylátás (67 -> 87): 8 Kis Tövisgyökér, 2 Faeno Levél, 4 Barna Gomba, 2 Tövisgyökér, 9 Vörös Pitypang
Danee
Érclátás (36 -> 56): 9 Bronzérc, 3 Munkálatlan Bőr, 3 Sida Kő, 3 Halvány Rubin, 2 Vasérc
Növénylátás (16 -> 36): 1 Kristálylevél, 1 Örökké Lángoló Tulipán, 2 Kis Tövisgyökér, 9 Faeno Levél, 2 Barna Gomba, 3 Tövisgyökér, 1 Vörös Pitypang
Hürrem
Érclátás (71 -> 91): 6 Bronzérc, 0 Munkálatlan Bőr, 5 Sida Kő, 5 Halvány Rubin, 4 Vasérc
Meredith
Érclátás (46 -> 62): 6 Bronzérc, 4 Munkálatlan Bőr, 4 Sida Kő, 4 Halvány Rubin, 2 Vasérc
Növénylátás (31 -> 47): 7 Kis Tövisgyökér, 2 Faeno Levél, 4 Barna Gomba, 5 Tövisgyökér, 7 Vörös Pitypang
Érclátás (65 -> 85): 8 Bronzérc, 1 Munkálatlan Bőr, 2 Sida Kő, 3 Halvány Rubin, 6 Vasérc
Növénylátás (67 -> 87): 8 Kis Tövisgyökér, 2 Faeno Levél, 4 Barna Gomba, 2 Tövisgyökér, 9 Vörös Pitypang
Danee
Érclátás (36 -> 56): 9 Bronzérc, 3 Munkálatlan Bőr, 3 Sida Kő, 3 Halvány Rubin, 2 Vasérc
Növénylátás (16 -> 36): 1 Kristálylevél, 1 Örökké Lángoló Tulipán, 2 Kis Tövisgyökér, 9 Faeno Levél, 2 Barna Gomba, 3 Tövisgyökér, 1 Vörös Pitypang
Hürrem
Érclátás (71 -> 91): 6 Bronzérc, 0 Munkálatlan Bőr, 5 Sida Kő, 5 Halvány Rubin, 4 Vasérc
Meredith
Érclátás (46 -> 62): 6 Bronzérc, 4 Munkálatlan Bőr, 4 Sida Kő, 4 Halvány Rubin, 2 Vasérc
Növénylátás (31 -> 47): 7 Kis Tövisgyökér, 2 Faeno Levél, 4 Barna Gomba, 5 Tövisgyökér, 7 Vörös Pitypang
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
4 / 4 oldal • 1, 2, 3, 4
Similar topics
» [Küldetés] Újabb kalandozás Leo Maxwelddel
» [Küldetés] Állati kaland
» [Küldetés] Kalandozás Leo Maxwelddel
» [Küldetés] Kalandozás Leo Maxwelddel (vol. 4)
» [Küldetés] Vadvízi evezés Leo Maxwelddel
» [Küldetés] Állati kaland
» [Küldetés] Kalandozás Leo Maxwelddel
» [Küldetés] Kalandozás Leo Maxwelddel (vol. 4)
» [Küldetés] Vadvízi evezés Leo Maxwelddel
4 / 4 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.