Re: [Küldetés] Thomas Hick, a kalandor

by **Yurihime** Csüt. Okt. 24 2013, 20:50

Amint engedélyt kaptam Fafnir-samától, újra megkerestem a csillogó tárgyat, majd végigfuttattam a tekintetemmel a lény hátát. Úgy gondoltam, képes leszek megcsinálni, hiába nem végeztem hasonló jellegű gyakorlatokat otthon. A kezemet és a karomat viszont Otou-sama alaposan megerősítette, hogy minél szebb és határozottabb legyen a naginata-használatom, hogy ne remegjen a fegyver a kezemben. Óvatosan újra megérintettem az első kapaszkodómként szolgáló pikkelyt, és Fafnir-samát figyelve fellökte magam a sárkány testére. Azt hiszem megérezte, de nem tűnt úgy, hogy esetleg leszakítanám, vagy valami hasonló szörnyűséget tennék vele, amíg finoman bánok vele ^.^" Vettem egy nagy levegőt, és mintha csak küzdenék, úgy csendesítettem el az elméet, hogy jobban tudjak összpontosítani az olyan dolgokra, mint az egyensúlyom, vagy a biztos támaszték. Ezek harc közben is fontosak voltak, így nem volt újdonság. Lehetséges, hogy a mászás és a harcművészet ugyanolyan dolgokra épül? Persze utóbbi esetén a saját testsúlyomat nem szükséges megtartanom, így a karjaimra nagyobb teher hárult.
Apró, ijedt sikkantás hagyta el az ajkaimat, ahogy Fafnir-sama megmozdult, ám furcsa módon ennek hatására könnyebben elértem a következő kapaszkodómat. Ettől függetlenül a szívem kis híján a hangom után eredt, így megtorpantam és lenéztem az alant álló fiatalemberekre. Mindannyian készenlétben álltak, és bár szerettem volna egy mosolyt küldeni feléjük, de erre jelenleg nem voltam képes. Vettem néhány mély levegőt, és folytattam az utamat, sűrűn bólogatva a sárkány minden szavára. Igyekeztem minél finomabban bánni vele, hogy ne okozzak véletlenül fájdalmat, ám egyszer-egyszer emiatt megcsúszott a kezem vagy a lábam, így csak abban bízhattam, hogy nem okozok kínt, s szenvedést neki. Kissé elfáradtam már, mire felértem, és szemeim elé egy beszorult tőr tárult. Felcsillant a szemem, gyönyörű szép fegyver volt. Megpróbáltam minél közelebb kerülni, majd megragadtam a markolatot.
- Most fogom kihúzni, Fafnir-sama ^.^ - figyelmeztettem a szenvedő legendás lényt, és egy határozottat rántottam a késen, kiszabadítva azt a sárkány hátából. Felderült az arcom, és diadalittasan felemeltem a fegyvert a lent állókra tekintve, majd ahogy ügyességemből és gyorsaságomtól, valamint nem utolsó sorban fáradtságomból tellett, lemásztam a kolosszális hátról, és mielőtt a földre ereszkedtem volna, hogy lepihenjek, még megöleltem Thomas-samát, Kotarou-samát és picit ugyan hezitálva, de Lewis-samát is.
- Örülök, hogy... megszabadult a kellemetlenségtől. Hálás vagyok... hogy segíthettem egy ilyen... nemes és kedves lénynek ^.^ - néztem fel Fafnir-samára légszomjammal küzdve, majd vettem egy újabb mély levegőt, és megkíséreltem szabályozni a légzésemet úgy, ahogy tanultam. Eleinte fel sem figyeltem arra, hogy a sárkány újfent hozzám szól, csupán a csörömpölésre kaptam fel a tekintetem, melynek csilingelő hangja megmelengette a lelkemet. Megfordult a fejemben, hogy illene udvariasan visszautasítani a drága kincseket, ám Thomas Hick-sama ezért fáradozott annyit. Nem tehettem meg vele.
- Amennyiben valóban úgy gondolja hatalmasságod, hogy megérdemeljük, úgy szeretnénk elfogadni nagylelkű felajánlásod - hajoltam meg mélyen tiszteletem jeléül, majd a kincsekre pillantottam. Rögtön megragadta a figyelmem a sisak.
- Kirei~ *.* - emeltem fel a csodálatosan csillogó fejfedőt úgy, mintha a legkényesebb kelme lenne, vagy törékeny virág volna. Azt hiszem ebben a pillanatban döntetett el, hogy a Gyémánt Sisak névre hallgató kincset veszem magamhoz. Ha nem is úgy, ahogy eredetileg gondoltam volna, de a kincskeresésünk eredményes volt, és Fafnir-sama igazán jó napot szerzett nekünk ezért a csekélységért cserébe. Visszafelé már nem mondattam nemet a kérésének, és noha különös élmény volt, medvéje hátán medvegéltünk vissza a városba.
- Hálásan köszönjük ezt az élményt, Thomas-sama. Bízom benne, hogy hamarosan hosszú szakállra és nagy hírnévre tesz szert a törték között ^.^ - hajoltam meg hosszú utunk végén, már kissé álmoskásan búcsúzkodva - A mihamarabbi viszontlátásra ^.^ - integettem a fiatalúrnak, s végül Lewis-sama javaslatára útnak indultunk hazafelé mi is, kellemes élményekkel, s szívet melengető pillanatokkal telve ^.^

by **Rosalia** Csüt. Okt. 24 2013, 20:58

keresés:

1-2-3-4: nem talál
5-6: talál

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Okt. 24 2013, 20:58

The member 'Rosalia' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Küldetés] Thomas Hick, a kalandor - Page 2 4767251444_0f76bf2817_s

by **Rosalia** Csüt. Okt. 24 2013, 20:59

- Szíves örömest látom máskor is az oldalamon kalandozásaim során Yurihime, s ha útonálló gazfickók veszélyeztetnék becses életét, tüstént írjon az Ön hódolójának, Thomas hicknek és rögvest ott termek megmentésére! - A törpe ifjú pironkodva búcsúzik a hölgytől, s jobbot nyújt a férfiaknak is. Diadalittasan medvegél el a naplementében Very Happy

Gratulálok, elsősorban Yurihimének, a küldetés sikeres véghezviteléhez! cheers

Lewis részjutalom: 40 exp, 50 arany (megy Henzonnak)
Yurihime: 60 exp, 70 arany, továbbá választott tárgyjutalomképpen egy Gyémántsisakot is kap.

Justice League kap 35 aranyat, továbbá a tagok közt 30 exp oszlik szét a következőképpen: Hinari, Szophie, RenAi, Yurihime és Rita 4 exp, Yuichi és Ozirisz 5 exp

KA-tól kérnék egy zárást, illetve Yurihimének T2-es fegyver recept és T1-es teljes érccsomagot!

by **Kayaba Akihiko** Szer. Okt. 30 2013, 14:45

Yurihime: Fegyverkészítés: Hősi *Kopja/Rövid Kard/Buzogány* Recept, Árnyéktőr Recept
Érclátás: 67 -> 81, 10 Bronzérc, 4 Munkálatlan Bőr, 3 Sida Kő, 1 Halvány Rubin, 2 Vasérc

by Ajánlott tartalom