Hokushin vs Tatsuki Ranmaru

Ez nem is harc volt hanem inkább fogócska. Ő megpróbált minél nagyobb távolságot tartani én pedig ennek ellenkezőjét szerettem volna. Nem értettem miért nem célzott rám közelről de egyelőre nem is foglalkoztam vele. Csak az izgatott, hogy nem lő egy ideig tán a túlzott közelségem zavarja és ezt igyekeztem kihasználni. Bár ő gyorsabb volt mint én így is a sarkában lihegtem akár egy véreb. Az ő specialitása a távolból való gyilkolás volt az enyém pedig, hogy szemtől szembe nézem meg mit forgat az ellenfelem a fejében. Némi szaladgálás után rájöttem azért nem céloz be mert bizonyos távolságból nem képes rá. Valami hasonlóról olvastam abban a kis könyvben amit a boltból hoztam ingyen. Úgy látszik mégsem értéktelen az amit ingyen osztogatnak. Azonban a sok találat kissé kifárasztotta a testemet így ha közel is jutottam hozzá csak a puszta levegőbe hasítottam pengémmel. Nem voltam képes normálisan koncentrálni a vágáshoz. Rohangálás közben véletlenül szélesebbre vettem a kanyart így lemaradtam Ranmaru mögött pár lépéssel. Ennyi neki bőven elég volt ahhoz, hogy végre célba vegyen. Fölösleges volt őt követnem mert a szemem előtt feltűnt a vesztes felírat. Ezeket szerint ha én vesztettem akkor kizárásos alapon ő lett a győztes. Eltettem a kardomat majd mikor odabattyogtam hozzá baráti jobbomat nyújtottam neki.
-Gratulálok megérdemled, hogy nyertél. Nekem ez a harmadik vereségem zsinórba. Szerintem már valami vigasz díjat kellene átadniuk olyan sokat voltam a vesztes oldalon. És mielőtt elfelejtem itt van 15 darab nyílvessző talán ez kárpótol a veszteségeidért. Azért vettem ha netán együtt kalandozunk és szorult helyzetbe kerülünk mindig legyen tartalék.-
Ezzel átadtam neki 15 darab nyílvesszőt és egy baráti kézfogást.