[Saját küldetés] Kincsem futam

by **Keita** Szomb. Ápr. 02 2022, 14:24

Kincsem futam

Résztvevők:
Saibāitachi (lv38)
Kotaro (lv10)

Jó játékot :3

by **Saibāitachi** Vas. Ápr. 03 2022, 14:46

//Köszönjük!//

Ütemes de nem sietős léptekkel hagyta el a teleportpadot, miután megérkezett a szintre. Noha védett területen haladt, azért az óvatosságából nem engedett. Megölni nem ölhetik meg, de a börtönkristállyal kellemetlen helyzetbe hozhatják. Persze hallotta ő a pletykákat miszerint a kristályok jelenleg nem működnek, de simán el tudja képzelni, a sok önjelölt bíráskodni vágyó játékosról, hogy kamuból terjesztik ezt a pletykát, hogy elaltassák a hozzá hasonlók gyanakvását. Ugyan ezen okból kitérő nélkül egyenesen a Kotaróval egyeztettet találkaponthoz ment, a kikötő bejáratához.
Noha már elcsitultak az általa felkavart hullámok, de annyira megszokta már az új búvóhelyét, hogy igazából semmi kedve visszaköltözni a céhházba. No meg sokkal biztonságosabb is, annak ellenére, hogy nem védett övezetben van. Az ő esetében nem az övezet minősége, hanem az ismeretlensége adja a nagyobb védelmet.

A megbeszélt helyre érkezve aztán türelmesen várta társát, és bízott benne, hogy nem fog, vagy csak keveset, késni a Taichō mert nem nagyon szeretne sokáig szem előtt maradni. Ennek megfelelően, amint megérkezett, a kölcsönös üdvözlés után rögtön a tárgyra is tér.
– Valahol ezen a partszakaszon mászkál az NPC aki a küldit adja. A pontos kinézetéről nem kaptam infót, de egy kalózos külsejű pasit kell keresni. – tájékoztatja a céhvezért – Vélhetőleg észszerű távolságra kell keresnünk a kikötőtől, hiszen a küldi első lépése, hogy hajót kell majd bérelni. Te menj jobbra én meg majd erre keresem. – int fejével a kikötő bejáratához képest balra eső partszakasz felé. Ha van észrevétele, vagy megjegyzése Kotarónak akkor azt még meghallgatja és válaszol, de amint ezzel végeznek el is indul megkeresni a küldetést adó NPC-t.

A parti fövenyen sétálva sokkal inkább érzi magát egy játékban, mint úgy általában máskor, ~ez a part túl steril… sehol egy uszadékfa, vagy partra sodort hínár esetleg tengerifű~ töpreng, mert van rá lehetősége. A part ezen időben annyira kihalt, hogy kényelmesen elkalandozhat a figyelme, mert akkora távolságokra vannak egymástól az emberek. Legyenek azok játékosok, vagy épp nem játékos karakterek. Végül egy kisebb sziklánál visszanézve úgy itéli meg, eléggé eltávolodott már ahhoz a kikötőtől, hogy ezen a részen már ne legyen értelme a keresésnek, így visszaindul remélve, hogy Kotaro nagyobb szerencsével járt.

// Észlelést bekapcsolom, bár saját küldiben lehet ennek semmi jelentősége.

by **Kotaro** Vas. Ápr. 10 2022, 21:18

Kotaro kora reggel kel fel és végzi el a szokásos "rituáléját", amit a kinti világban megszokott tenni. Bár itt a lőgyakorlatot azt kényszeresen ki kell hagynia. Nem mintha különösen zavartatná magát, hiszen így a kaszájával gyakorol mozdulatokat. Reggelijét egy macha teával zavarta le amivel kellő képpen fel tud élénkülni, majd ezt követően, ha minden más teendőjét befejezte elindult arra a helyre amit lebeszélt az előző vezérrel.

Teleportálást követően az volt az első dolga, hogy körbe nézzen, (Nem mintha ez másképp zajlana más játékosoknál.) hiszen ez egy új szint volt a számára. Végül a megadott koordináták alapján elindult. Az úton még akkor se tudott volna óvatosan menni ha akart volna, hiszen semmi jártassága nincs amivel elkerülhetné az esetleges konfliktusokat. Számára az világos volt, hogy védett övezetben van és még az indikátora is zöld, így akik leghamarabb veszélyeztetni tudnák azok a szörnyek, de azokat meg könnyedén le tudná nyomni... Legalábbis ezt gondolja. Szerencséjére az út simán ment és össze is futott Itachival.
-Akai! - Köszönt a fiúnak egyszerűen, mindenféle mellébeszélést elkerülve. Kotarora amúgy se vallott rá az a fajta köszönés, hogy "Szia, mizu, hogy s mint?" És egyéb hasonlók.
A fiúnak tetszett, hogy Itachi egyből a lényegre tér, így tudta, hogy azért elég jó összhang lehet kettejük közt. Bele is egyezett a szétválásba és amint Ita elindult a saját irányába, Kotaro elindult a számára mondott irányba. Amilyen jól tudja adni a parancsokat Kotaro másoknak olyan jól teljesíti a másoktól kapott parancsot.

Miközben a fiú kereste a küldetést adó NPC-t elgondolkodott a társain, hogy mennyire tudnak nélküle meglenni hosszabb távon. Bízott a társaiban és arra jutott, hogy ez az idő mindenkire jó hatással lesz. A kint lévő társai megtanulnak Kotaro nélkül akciókat végre hajtani, míg a fiú az egyéni teljesítményére fókuszálhat és akár új dolgokat tanulhat itt amiket a későbbiekben felhasználhat.

Nem sokkal később meg is látta a kalózos kinézetű NPC-t akinél már voltak és már a távozásra készültek. Kotaro nem várta meg Itachit és ő is oda ment a küldetést adó kalózhoz, hogy felvegye azt. Mivel a kikötő bejáratnál fog találkozni Itachival addig követte az előző partit.
-Mások is elfogadták a küldetést. - Mondta Kotaro Itának, mikor találkoztak. -Valószínűleg már hajót keresnek, mert a kikötőbe mentek.

by **Saibāitachi** Szer. Ápr. 13 2022, 12:37

Ita még visszafele haladt, mikor a rendszerüzenet megérkezett, hogy a party vezető felvett egy küldetést. Gyorsan le is okézta és sietett vissza a kikötőbe.

A vezér közlését kissét vegyes érzelmekkel fogadta. Nem igazán örült a dolognak, hogy konkurenciájuk akadt, de ha már így alakult, akkor viszont kezelni kell a problémát. Miközben társával a kikötő belseje felé igyekeztek, átgondolta mi lenne a legjobb megoldás, majd ezt közölte is a harcművésszel.
– Mivel a másik brigád csak téged látott, azt is gondolhatják, hogy csak egyedül vagy. Reméljük így nem tekintenek különösebben komoly ellenfélnek és csak felületesen kezelik az ebből eredő problémát. – kis szünet – Szerintem egyelőre tartsuk őket ebben a tévhitben. Nézz utánuk, hol tartanak a hajóbérlésben és próbáld szabotálni az indulásukat. Rabold el a kapitányt, vagy itasd le a legénységet, bármi ami éppen eszedbe jut jó lehet, csak egy picit tartsd fel őket, hogy ne olyan komoly előnnyel induljanak amit aztán ne tudjunk behozni. Én megyek és szerzek egy fürge hajót. Ha megvan rád írok.
Még vár, hogy van-e ellenvetése vagy hozzáfűzni valója a dologhoz Kotaronak. Ha nincs, vagy azt is kitárgyalták akkor elindul a mólók felé, hogy hajót béreljen. Bár tudja, hogy a küldi felvételekor kaptak 150 aranyat, azzal most nem foglalkozik. Nála van elég ahhoz hogy akár egy flottát is bérelni tudjon, és jelenleg ebben bízik. Mert valjukbe őszintén ennyi pénzből nehéz megfelelő hajót bérelni, így a másik csapatnak alaposan körül kell néznie, ha optimálisan akar dönteni. Ő viszont konkrét elképzeléssel indult el hajót nézni, noha az elképzelése nem kevés kockázattal jár, bízik saját képességeiben.
Megnyitotta a térképét, hogy lással merre jár a fehér hajú. Remélte, hogy rálelt a másik csapatra és teszi amit kell. Kissé megkönnyebbülve látta, a könnyű-szállítók mólóján jelzi a társát a térkép. ~Talán nem is kell olyan nagyon feltartania a másik csapatot.~ húzódott mosolyra a szája.

by **Kotaro** Vas. Ápr. 24 2022, 17:01

Kotaro figyelmesen hallgatta Akait, aki láthatóan nem volt annyira boldog, de idegesnek se lehetett mondani. A fiú mindenben egyetértett a menyéttel, így kérdések se merültek fel benne. Bólintott, majd elindult teljesíteni a feladatát. Kotaro is tudta, hogy ha csak azt látják, hogy egyedül van, akkor alá becsülhetik vagy figyelmen kívül hagyhatják és ezt könnyedén az előnyükre fordíthatják Kotaroék. Egy kicsit sietősen indult, hogy utolérje vetélytársait, akik már lehet, hogy hajót is vettek. Út közben körbenézett, hogy mivel tudná feltartóztatni őket. Végül meglátta a másik csapatot és miközben a fiú óvatosan követte őket meglátott egy kötelet egy lezárt hordón. "Ha nem is fogom tudni leitatni őket, ezzel talán elég időt tudok nyerni." Gondolkodott magában. Azonban eszébe jutott, hogy mivel nincs, se csapata, se ideje ezért az elrablás vagy megkötözés nem kivitelezhető. Ezen felül még a célpontokat sem ismeri.

Pár pillanat után elkezdtek beszélgetni egy NPC-vel, ami miatt Kotaro azt gondolta, hogy most fognak csak hajóra licitálni. A fiú még egyszer nem licitált, de azt tudta, hogy az nem egy fél perces folyamat, hiszen az eladó próbál többet kicsikarni, míg a vásárló igyekszik minél kevesebbet fizetni. Ekkor jutott eszébe, hogy beáll ő is licitálni. Hisz nem az a célja, hogy megnyerje, hanem az, hogy húzza az időt. Elvégre a licitálás puszta logikára alapszik, abból pedig nem szenved hiányt a fiú.
-Khm. Elnézést. - Szólalt meg Kotaro odaérve a licitáláshoz. -Ha nem túl nagy probléma én is szeretnék licitálni a hajóra. - Mondta Kotaro, majd össze nézett a játékosokkal, akik bólintottak egyet.
-Akkor kezdem. 120 arany. - Tette meg a kezdő licitet határozottan a fiú.
-Legyen 140. - Szólalt meg az egyik játékos.
-Én kifizetek itt helyben 100 aranyat, majd 50 aranyat, ha vissza értünk.
-Öm-öm. - Dadogott az egyik játékos, majd elkezdtek sutyorogni.
"Kérlek emelj már a téten 150 aranyról beszélünk, csak van ennél több." Motyogott magában a fiú. Kotaro fokozva a feszültséget a játékosokban, elkezdett sóhajtani, majd hozzá tette.
-Na mi van, nem sikerül dűlőre jutni?
-Cs-csak várj egy percet.
-Várok én többet is, de szeretném tudni, hogy keressek-e másik hajót.
Hosszas várakozás és sugdolózás után megszólalt a licitáló játékos.
-A-akkor mi fizetünk helyben 150-et és, ha vissza értünk akkor még 50 aranyat. - Mondta a játékos remegő hanggal.
"Na erről van szó."
-Ah. Akkor tiétek, ez már sok nekem. - Mondta Kotaro majd tovább állt.

by **Saibāitachi** Szer. Ápr. 27 2022, 15:04

Kotaro hollétének a lecsekkolását követően, az árnyharcos felemelte tekintetét és a figyelmét az előtte lévő mólónál kikötött hajók árbócaira fordította. A mólón sétálva végül megtalálta amit keresett, egyetlen egy hajó rendelkezett lugger vitorlával az egész kompániában, így arra vette az irányt ahol a hajó állt kikötve. Nem sietős de ütemes léptekkel ment a hajóra felvezető rámpához. A palló végén egy NPC tengerész álldogált, akit Ita rögtön le is szólított.
– Hajó bérlés ügyben keresném a kapitányt. – mondta egyszerűen, lévén nem tudta, hogy milyen komolyra van programozva az NPC nyelvi motorja. Aki a vártakhoz mérten csak egy kurta fejrándítással irányította útba a kérdezőt. Ita a jelzett irányba fordult. A kormányállás mellett egy XV. századi klasszikus kapitányi öltözékben díszelgő alak álldogált türelmesen. A játékos egy rövid köszönetnek szánt biccentéssel indult az ürge felé. A hajó és a kapitány öltözéke alapján ígéretesnek tűnt Itachi számára szóval kertelés nélkül a megszerzett információi alapján tette meg ajánlatát.
– Kibérelném a hajóját egy szállításra oda-vissza. Előre fizetek 100 aranyat és ha célba értünk még 50-et. – a kapitány csupán egy röpke pillanatot várva válaszolt is, melynek nyomán az árnyharcos elött meg is jelent a jóváhagyó panel.
– Megegyeztünk! Amint megérkezik az áru kezdhetjük is a bepakolást.
– Az áru felvétel nem itt lesz, hanem a most megadott koordinátákon. – azzal rá is nyomott a küldetés fázis léptetésére, hogy amint lehet induljanak is, mármint az után miután Kotaro befutott. – Itt már csak egy plusz utasra várunk, aki amint megérkezik indulhatunk is.
A cifraruhás NPC biccentett, majd elkezdte kiosztani a kis számú legénységnek az utasításait felkészülve az indulásra. Hamarosan indulásra készen álltak. Két matróz a rögzítőkötelek végénél csupán arra várt, hogy befusson a várt másik utas is.

Amint a harcművész befutott, a köteleket eloldották Ita még megkérte Kotarot, hogy segített a palló behúzásában ezzel is időt nyerve.
A hajó lassan indult meg a kikötő kijárata felé, majd amint elhagyta azt és kiért a nyílt vízre nekilendült. Persze még nem abban a tempóban amire Ita számított, de bízott benne, hogy amint elérik a megfelelő helyet a hajó belehúz.
Kihasználva az időt társához fordult, hogy meséljen mivolt, minden rendben ment, és ha tudja mondja meg milyen hajóval távozott a másik csapat és kb mekkora előnnyel.

by **Kotaro** Vas. Május 08 2022, 18:14

Miután Kotaro a licitálást sikeresen elvesztette, megnézte Akai helyzetét a térképen, aki már egy mólónál volt, ami nem volt közel a fiúhoz, ezért sietősre fogta a dolgokat. Mielőtt el indult volna még vissza nézett a vetélytársakra, hogy hogy állnak a pakolással. "Talán, ha időbe odaérek, nem tart fel semmi akkor nagyjából egyszerre indulunk. Talán ők egy kicsit hamarabb." Futott végig a gondolat a fejébe. A terep szemle után tényleg elindult a társa felé, akit ekkorra már egy hajón talált.

Szerencsére semmi nem volt az útjába így pár percen belül odaért ahhoz a hajóhoz, amit Itachi bérelt.
-A másik csapat mostanra már végezhetett a berakodással, így egy kicsit talán előttünk járhatnak. - Közölte a fiúval a jelenlegi helyzetüket. -Ha esetleg van valami amiben se... - Akadt meg mondandója közben, miután végig nézett a hajón, hogy minden lényeges dolog már a helyén van és csak indulniuk kell. Erre egy fél mosoly jelent meg az arcán. "Akárcsak a valóságban." Jegyezte meg Itachira hasonlítva őt a való életben lévő társaira.

Miután a vitorlákat le engedték, a horgony felhúzásra került és a hajó megmozdult egy apró javaslatot közölt Kotaro Itachi irányába.
-Ha esetleg össze futunk a másik csapattal akkor lehet el kéne bújnunk, vagy legalábbis nem a fedélzeten lenni, hogy ne vegyenek észre minket. - Tartott egy kis szünetet. -De persze, csak ha gondolod. Téged nem ismernének fel engem viszont igen, szóval a döntésedtől függetlenül én elrejtőzök - Zárta le, majd a fiú válaszát megvárva hátra dőlt a kapitányi kapin oldalára és várta az eseményeket. "Innen amúgy is egyszerű elbújni, csak nem fogják zokon venni a dolgot."

by **Saibāitachi** Kedd Május 10 2022, 14:58

– Ay-ay Taicho! – lendíti kezét halántékához az árnyharcos, de egyelőre nem húzódik le az oldal palánk mögé. Ugyan nem tudja megítélni, hogy ellenfelei mekkora előnnyel indultak, és Kotaro tájékoztatásából azt sem tudta megállapítani, hogy milyen hajóval vágtak neki az útnak, de bízik azon információkban melyekre a tervét építette, és abban, hogy valós fizikai törvények alapján programozták a játékot, ezért egyelőre nem aggódik a küldetés sikere miatt.

Az út első szakaszában nem számított rá, hogy sokat tudnak ledolgozni a hátrányukból, de hamarosan elérik azt a pontot, ahol már nagyon is számít a hajó mérete és a vitorla kiképzése. És a vártaknak megfelelően a kormánynál álló kapitány hamarosan el is kurjantotta magát;
– Fordulunk! Új irány … – ordította, és adta ki a forduláshoz szükséges utasításokat, majd miközben matrózai jobboldalt ki engedték, baloldalt pedig megfeszítették a vitorlázat köteleit, nagy vehemenciával pörgette meg a kormánykereket. A hajó kissé megdőlve fordult miközben a vitorlák éles csattanással álltak be az új szögbe, hogy előre lendítsék a hajót. A sebességük alig csökkent, a lugger vitorlának hála, noha épp szembeszéllel haladtak. Igaz kellett cirkálniuk, de nagyon alacsony szögben, és ez volt az, amiben Ita nagyon is bízott, vagy inkább reménykedett. A kialakuló hajsza enyhe izgalommal töltötte el, és ennek csillapítására az orrba sétált. Bekapcsolta látását és úgy fürkészte a horizontot. Kisidő múlva kaján vigyor jelent meg az arcán, és elkiáltotta magát;
– Vitorla a láthatáron szélfelöl! – a jelzésre a kapitány rögzítette a kormánykereket és egy távcsövet vett elő, amin keresztül méregette a másik hajót. Miközben az árnyharcos odalépett hozzá, megjegyezte;
– Három árbócos könnyű szállító szkúner. Negyedszélben haladnak nagyjából ugyan abban az irányban, mint mi.
– Három árbócos mi?! – jegyzi meg Ita félhangosan. ~Szóval tudnak a viharról~. Ő is ezt a típust választotta volna, ha nincsenek ellenfeleik, de most majd meglátják, hogy ebben a helyzetben bizony ez komoly hátrány lesz. – Mennyi idő míg lehagyjuk őket? ~mert az ügye nem kérdés, hogy lehagyjuk~
– Nem kurtítottak a vitorlákon így elég nagy az oldalsodródásuk, 4-5 maximum 6 forduló és előttünk vagyunk.
Az árnyharcos biccentett a kapitány óvatosnak mondható becslésére, majd lehúzódott a harcművész mellé.
– Taicho, ha van rejtőzésed eljött az ideje a bekapcsolásának. – majd nem kevés vidámsággal a hangjában hozzá tette – Azt tudtad, hogy ezt a hajótípust pont az ilyen kereskedők elfogására használták az északi tengeren? Fogadni mernék, hogy a mi kapitányunk is alkalmilag kiegészíti a keresetét egy kis kalózkodással.

//Bekapcsolom a rejtőzködést

by **Kotaro** Csüt. Jún. 02 2022, 16:24

Bár Kotaro elég informált ember a hajókról, a kalózokról és azok múltjáról nem sok mindent tud. Az ilyen információkat nem tudta, hiszen az ilyeneket megszokott módon megkapta Atsushitól, de ezúttal most ez nem fog működni. Az út első fele nyugodtan telt, semmi jele nem volt a másik csapatnak. Kotaro nem nyugtalankodott bízott abban, hogy társa jó hajót választott. Miközben a fiú türelmesen várta az eseményeket a kapitány felkiáltott. Kotaro meglepődött és egy pillanatra a nagy fordulás közben elvesztette egyensúlyát és megbotlott. El nem esett, mert sikerült megkapaszkodni egy hálóba, de egy pillanatra elkezdett émelyegni. Kotaronak még nem volt ilyenben része emiatt nem volt ilyen problémája, hogy tengeri beteg, de az ilyen fordulás, talán még azt is émelygésre készteti, akinek nincs baja az ilyen utaktól.

Miután a hajó irányba állt megnézte azt, hogy mégis mibe kapaszkodott bele, hiszen, mikor szédül az ember nem figyeli azt, hogy mit fog meg vagy, hogy mibe kapaszkodik meg, hanem azt, hogy ne dőljön el. "Oh, ezek...?" Nézte meg alaposabban a hálókat, majd eszébe jutott valami kis terv féle. Miután az események ismét nyugodttá váltak Kotaro a vizet kezdte el lesni, hátha rá bukkannak a másik csapatra. Azonban Itachi megelőzte őt. Amint ezt meghallotta Kotaro felkapta a fejét és oda sietett Itachi hoz, hogy ő is lássa. Mikor a fiú meglátta a hajót, felvillant egy kép benne, amiben egy ugyan ilyen hajó volt.
-Ők azok, egészen biztosan. - Mondta Itachinak, majd el indúlt a kapitány felé.
Kotaro nem tudta, hogy a kapitány milyen fordulóról beszél, gondolta, hogy valami idő számítás lehet, de nem vette készpénznek.
-Kapitány! - Szólalt fel Kotaro. -Ennyi idő alatt meg tudnánk azt csinálni, hogy egy halász hajónak tettetjük magunkat, itt van pár háló, szerintem ezek jók lennének álcának.
A kapitány ránézett a fiúra, akinek ettől egy mosoly kerekedett ki az arcán.
-HA! Pont mint régen! Remek ötlet. Fiúk! Múnkára! - Adta ki a parancsot a kapitány, Kotaro amiben tudott segített, hiszen gyorsan kellett cselekedni, legalábbis szerinte, elvégre továbbra se tudta, hogy a "forduló" az még is, hány perc akarna lenni.
-Rejtőzésem nincs, emiatt keresek valami helyet ahol megbújhatok. - Informálta Itachit, majd keresett egy helyet, ahol megbújhat. Ami ígéretesnek tűnt, az nem a legbiztosabb hely volt, de talán a célnak megfelelő. Mielőtt találkoztak volna a másik csapattal, Kotaro elbújt az oldal palánk mögé.

by **Saibāitachi** Hétf. Jún. 20 2022, 17:07

Kotaro javaslata nyomán és a kapitány utasítására két legény kitette a hálót, mintha épp fogás után szárítanák, meg a vacsorára félretett szárított halból is kiaggattak párat. Noha a fedélzeten elég nyilvánvaló volt, hogy ezek csak „díszek”, ha valaki távolabbról, távcsövön át figyelte meg a kellékeket, simán hihette azt, hogy a hajó épp halászatról tér vissza valamelyik kisebb szigetre.

A szélbe fordított vitorlák remekül üzemeltek, két balos és egy jobbos fordulót követően, még a szkúner mögött keresztezték annak nyomvonalát, de a negyedikre már előtte jártak, és a nagyobb hajón lévők „szagolhatták” az ő farvizüket.
Ita időnként az aktív rejtőzése mellett kilesett a palánk pereme felett, hogy kövesse az események alakulását. A második balos fordulót követően megnyugodva huppant vissza, mert már biztos, hogy a kapitány óvatos becslése mellett is jelentős előnnyel fognak a szigethez érni. Vagyis átléphetnek a következő fázisra.
– Taicho! A Te dolgod lesz navigálni a bepakolást, én addig megalkuszom a kapitánnyal. – hogy mire és miért kell megalkudni, azt az árnyharcos elfelejtette közölni, vagy az is lehet, hogy csak egyszerűen ezen információt teljeséggel érdektelennek ítélte arra, hogy közölje.

Mire a megadott helyre érkeztek a versenytársak hajója csupán egy apró pont volt a horizont peremén.
– No akkor munkára! – segítette fel a társát, majd a kapitányhoz lépett. Nagyon is jól tudta, hogy nem ússzák meg alku nélkül, viszont feltett szándéka volt, hogy a szállítmányból nem ad egy rézgarast sem, így ennek megfelelően kezdte a tárgyalási alapot.
– Drága Kapitány uram! Ha jól sejtem mostanra már lefutott az a subrutin ami a tudtára adta, hogy a parton dekkoló cucc nem épp a központi beszerzés részeként kerül a játékba, szóval kész vagyok Önnek további aranyakkal nyomatékosítani, hogy az árunak célt kell érnie. Legyen mondjuk 25 arany.
Az NJK szövegértelmező programja az első mondat első felével nem tudott mit kezdeni, de a végét már illesztette a küldetéshez.
– Az kevés lesz Jóuram! A parton álló csomagok még a hajót is túl fogják terhelni, szóval legalább 50 arany a tovább haladásunk ára.
– Értem én, de a hajó nem egy összvér, ha túl is terhelik, attól még nem eszik többet! legyen 30.
– Valóban nem eszik többet, de nagyobb a kockázat! 45 arany és már így is jól járt.
– 35 most és akkor még az alkuban hátralévő 50-et is megkapja, ami már így 185! Ennyiért már azt a szkúnert is megkaptam volna!
– 40 és az 50 is most, és rendben vagyunk, különben nézhetnek másik hajó után! – Ita érezte, hogy már kezdi túlfeszíteni a húrt így megadóan a kapitány felé nyújtotta a kezét.
– Rendben, áll az alku! – a megpecsételő kézfogást követően inventory-jából folyósította a kért összeget. Bár jelentős kockázatott vállalt, mert tudta, hogy a vihar még hátra van, de kellett az alkutartalék.
Amint ezt az ügyet elrendezte, beállt a pakolásba segíteni.

by **Kotaro** Hétf. Júl. 18 2022, 12:43

Az álca látszólag remekül működött. A másik csapat nem tűnt úgy, hogy gyorsítana, vagy közeledne. Ennek megállapítása után Kotaro önelégülten mosolygott. Nem hiába a lopakodás és az álcázás a specialitása. Ahogy a fiú megnyugodott vissza ült a palánkhoz várva a parthoz való érkezést.

Kotaro lehunyta a szemét elmerülve a hullámok verődésének és az árbocok nyikorgó hangjában. Remek alkalom volt a számára, hogy kicsit gondolkozzon, akár a küldetésen, akár a küldetés utáni teendőiről. Merengését Itachi zavarta meg, aki közölte a fiú feladatát.
-Rendben, ha bármi problémába ütközök, majd szólok. - Zárta rövidre, majd ismét lehunyta szemét.

Pár percen belül meg is érkeztek. Kotaro Ita felé nyújtotta kezét, aki felsegítette. Mikor a fiú felállt a palánk mögül, megnézte, hogy merre vannak a játékosok, akikkel versenyeznek. Pár másodpercbe bele is telt, hogy megtalálja őket, hiszen, alig lehetett észrevenni őket. Még abba sem volt biztos, hogy az a pont valójában ők azok. Azonban Itachi megszólalása nyugtatólag hatottak a fiúra, mert ugye bár Kotaro csukott szemmel utazott, míg Ita talán jobban figyelte a vetélytársakat. Kotaro bólintott, majd neki állt bepakolni a parton lévő árút.

Ahogy a fiú szállt ki a hajóból és ki sétált a partra, pár koboldot pillantott, meg az áruk közelében, akik kíváncsian nézték azt. Kotaro, nem sokat tétovázott, elővette kaszáját, aminek éles hangjára a koboldok felfigyeltek. Ahogy a fiú lassan közeledett a koboldok elkezdtek menekülni. Kotaro nem igazán ismerte a játék által vezérelt szörnyek AI-ját, ezért arra számított, hogy valóban csak elmenekültek. Azt nem tartotta valószínűnek, hogy erősítést hívnának, de nem tartotta kizártnak sem. Akárhogy is a fiú Itachi parancsára/kérésére/utasítására, elkezdte bepakolni az árút. Miután ő is csatlakozott közölte a fiúnak a történteket.
-Láttam pár koboldot az áruk körül, de elmenekültek. Nem tudom, hogy tudnak-e erősítést hívni, de ha még is, akkor sietnünk kell. Szerencsére a csomag fele, már fel van pakolva.

by **Saibāitachi** Hétf. Aug. 01 2022, 10:16

Az árnyharcos felugrott az oldalpalánkra, végigfutott rajta majd egy szaltóval a partra ugrott. Nem mintha lenne a közelben bárki, akit le akarna nyűgözni az akrobatika vagy ugrás jártasságával. Inkább csak a maga szórakoztatására tette.
Amint odaért Kotaróhoz aki a pakolást irányította, az rögvest beszámolt a helyzetükről. Ita csak röviden biccentett, majd megosztotta ismereteit a küldetésükről.
– Mivel egy nagyon gyors hajóval jöttünk, alighanem a felderítők lehettek azok. És igen, erősítésért rohantak el. De azt gondolom emiatt nem kell aggódnunk. Jócskán felül múljuk őket. Viszont az idő ellenünk dolgozik, szóval koboldok ide vagy oda, a bepakolással igyekeznünk kell. – és ezzel a megállapításával összhangban be is állt rögvest a pakoló brigádba.

A kardforgató hatékony irányítása mellett, gyorsan végeztek is, ahogy arra számítani is lehetett. Mire a kobold erősítés megérkezett, már a horgonyt húzták fel és Itachi kaján vigyorral a képén integetett a parton fel-alá futkározó moboknak. Az öböl bejárata nem volt túl messze, ezért az árnyharcos arcáról hamar lefagyott a vigyor, mikor az orr felől kiálltás hangzott.
Amint az orrba ért felmérte a helyzetet. A versenytársaik megérkeztek. Ugyan a nagyobb merülési mélységük miatt nem tudtak beljebb jönni, de hajójukat úgy állították meg, hogy az öbölből való kijutásuknak útját állták. Sem a jobb sem a baloldalukon nem tudtak úgy elslisszolni, hogy ne kerüljenek csáklyázási távolságra.
– Okosak. – jegyzi meg az árnyharcos, majd a társához fordul – No mi legyen? Egyértelműen létszámfölényben vannak. És ha túl sok időt vesztegetünk itt, nem tudunk olyan zónába érkezni, ahol könnyen átvészelhetnénk a vihart. Nem szeretném feladni a küldetést, még úgy sem, hogy tudom a küldi reset ideje nem hosszú, így fel tudnánk újra venni, de nekünk most nagyon kellene az exp amit kapnánk érte. Van ötleted? – néz kíváncsian társára.

by **Strea** Vas. Aug. 28 2022, 14:04

A küldetést kérésre lezárom.

A jutalmak a következők:

Alap jutalmak

Saibaitachi: 115 exp, 144 arany ( +10% Exp +10% Arany Ékkő Gyűrű +10% Arany Akaito )
Kotaro: 104 exp, 110 arany ( +10% Exp Akaito )

Ércek és növények

Saibaitachi:
Növénylátás: Tier 2, 110 -> 120
2 Vastag Tövisgyökér 2 Faeno Ág 2 Vörös Gomba 1 Nihil Levél 3 Óriás Pitypang

Receptek

Saibaitachi: Gyenge Booster Méreg Recept

by Ajánlott tartalom

[Saját küldetés] Kincsem futam

[Saját küldetés] Kincsem futam

Re: [Saját küldetés] Kincsem futam

Re: [Saját küldetés] Kincsem futam

Re: [Saját küldetés] Kincsem futam

Re: [Saját küldetés] Kincsem futam

Re: [Saját küldetés] Kincsem futam

Re: [Saját küldetés] Kincsem futam

Re: [Saját küldetés] Kincsem futam

Re: [Saját küldetés] Kincsem futam

Re: [Saját küldetés] Kincsem futam

Re: [Saját küldetés] Kincsem futam

Re: [Saját küldetés] Kincsem futam

Re: [Saját küldetés] Kincsem futam

Re: [Saját küldetés] Kincsem futam