Re: [Küldetés] Rejtélyek Háza

by **Chakna** Vas. Dec. 20 2020, 21:16

Kihúzom a dugót, bár így azért nem kicsit nehezebb feljutni a köpenyemhez. De legalább a fulladással nincs probléma. Komoly előrelépés az eddigiekhez képest. A ketrecet viszont hiába próbálom arrébb tolni. Ahhoz olyan jártasság kellene, amivel én nem rendelkezem. Azért próbálkozom egy utolsó nekidurálással, de.. hiába.
Sokat nem elmélkedem a dolgon, mert van egy kulcs, meg egy zárt doboz. Van okom remélni, hogy ezekkel már megvan a nyitja a problémámnak. Arra jutok, hogy a kulcs inkább illik a dobozka kis zárjába, mint a lábamon lévő béklyóéba, úgyhogy ki is nyitom vele, és megkönnyebbülve tapasztalom, hogy a benne lévő újabb kulcs viszont illik a bilincsbe, így végre szabadon távozhatok a teremből.
A levelet már menet közben olvasom el. Egy percet sem fogok itt tölteni azon kívül, amit muszáj.
Első felvonás... miért nem tetszik ez nekem? Gyorsan elhatározom, hogy közelébe sem megyek semmiféle ágynak, kizárólag azt keresem, ami az enyém, aztán már itt sem vagyok. Szórakozzanak mással.
Pillanatnyilag még nem tervezem, de erősen érlelődik valahol a tudatom határán az elgondolás, hogy ezt a helyet fel kell számolni, amihez a Rendtől kérhetnék tanácsokat. Egy tapasztalatlanabb, alacsonyabb szintű játékos belefulladt volna a medencébe... Nem is akarok belegondolni, hányan járhattak így...
Közben nem figyelem merre visz a lábam... azt sem tudom, akad-e közben választási lehetőség. Csak megyek az orrom után bekapcsolt jártasságokkal, ls ha út közben olyan helyre akadok, amit érdemes átvizsgálni, megteszem. Egy bemélyedés a falon, egy váza, bármi, ami elrejthet a szemem elől olyasmit, amit fontos lehet.
Egy alkalmas pillanatban pedig az inventroymba is benézek, hátha rájövök, miféle játékot akar még űzni velem az az eszelős, aki ide hozott.

by **Takada Hiroshi** Hétf. Dec. 21 2020, 20:33

Takada az „Inkább pocsékba, mint kárba!” elvet követve magához veszi az ételt és az italt, mert a végén még a szavatossága lejártával csak elpixeleződne, ami kész katasztrófa lenne. ~Legrosszabb esetben kifizettetik velem~ gondolja, de már az anyagi dolgok nem zavarjak.

Jöhet a levél. A folytatás kilátásba helyezése nem eloszlatta az aggodalmát, hanem inkább fokozta. De egyelőre kénytelen úgy ugrálni, ahogy fütyülnek, lévén teleport kavics híján csak a hagyományos úton tud távozni, ami az eddigi tapasztalatai alapján nem lesz egyszerű. Az utasítást követve, szépen bele néz a tárgylistájába, és engedelmesen fel is hajtja a lötyit, lévén, hogy igencsak vörösben van már az életcsíkja.

Az ajtó egyelőre talonban, de tudomásul veszi az ott létét. A könyvespolcon a könyvek közül néhányat ki is emel a polcról, mert akár még mögöttük is lehet valami esetleg elrejtve. A következő a kandalló feletti kép és falikarok. Mint említettem volt esetleges nyitó mechanizmusokat is keres, szóval nem csak meghúzni, de elforgatni is próbálja őket, valamint a képet leakasztva a hátulját is megvizsgálja. A kandalló párkány elég simának tűnik, szóval kicsi a valószínűsége, hogy valami rejtett gomb, vagy retesz lenne, de azért a biztonság kedvéért azt is végig simítja. A következő állomás a kanapé, és annak is leginkább a párnák által eltakart része, illetve az ülőfelület hézagjai (ha vannak), ahová igyekszik beszuszakolni az ujjait vagy akár a tenyerét, hogy végig húzva azt talán elakad-e valamiben. Végül az utolsó klasszikus rejtekhely a csillár központi lemezének öble. Ha tud, akkor a dohányzó asztalra felállva próbál bele tekinteni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor felnyújtva karját beletapicskolni (remélhetőleg nem egy piranha-s akvárium).

A kutakodás befejeztével még szusszan egy párat, és amíg nincs valami kényszerítő intézkedés, vagy nem unja el magát, addig nem foglalkozik a tovább vezető ajtóval.

by **Kirigaya Suguha** Vas. Jan. 10 2021, 22:52

Szóval a pihenőkörötöket... egyikőtök sem használja fel pihenésre. Na nem mintha a Játékmestert sértené ez a fejlemény, mi több, valószínűleg jól szórakozik rajta. Bizonyára tele vagytok energiával, azért nem tudtok megmaradni a feneketeken.

A kutakodás mindkettőtök részéről sikertelen. Nem találtatok az égvilágon semmit. Azt azonban nem mondanám, hogy eseménytelenül telt el az idő, korántsem. Chakna ugyanis végigsétál a folyosón, aminek a végéből egyetlen egy ajtó nyílik egy szobára. Egy nappalira. Történetesen ugyanarra a nappalira, ahol Takada épp egy dohányzóasztalon ácsorogva igyekszik a lámpát átfésülni - eredménytelenül.

Valószínűleg egymásra csodálkoztok. Még arra is jut időtök, hogy beszéljetek egymással valamennyit, mielőtt - épp ugyanabban a pillanatban - mindkettőtök üzenetjelzője csippan egyet.

A levél írta:
Egymásra találtatok. Remélem, jó barátok vagytok, ugyanis hatalmas szerepet fogtok játszani egymás életében. Valamelyikőtök hátralévő életében.

Ui.: A tisztító potion hatástalan.
A Játékmester

Azzal - mintha csak egy gombnyomásra történt volna - hirtelen kiemelkedik a padló egyik márványköve a talajból. Egyetlen dobozt találtok alatta, aminek tetejét könnyedén felfeszítitek. Bársonypárnán egy kristályfiolát rejt, benne alig egy kortynyi fehéres, tejszerű főzettel.

Hirtelen légáramot éreztek átsuhanni a szobán, amit beborít egy édeskés, kissé talán túlontúl édes illat. Ha ennyi nem lett volna elég, a folytatást kitalálhatjátok, amint megjelenik a mérgezés ikon a fejetek mellett és életetek egyenletes csökkenésbe kezd. Ráadásul Artemisnek sincs még semmi nyoma...
A feladat egyértelmű.

Chakna:
- 15
140/155 Hp
Takada:
- 5
50/55 Hp

Határidő: 01.17. (Chakna természetesen kap haladékot, ha szüksége van rá, mivel írt hiányzásokba.)

by **Takada Hiroshi** Hétf. Jan. 11 2021, 00:34

Takada amint megpillantja a céhvezetőt illendőn meghajol, bár lehet ez egy kissé mókás így a dohányzóasztalon állva, de ennyi talán belefér.
– Chakna-sama! – majd kis szünet után hozzá teszi – Feltételezem, a vizes ruhájából, hogy Ön sem önszántából van itt. //Az előző hszk alapján úgy vettem ki, hogy Ő is elázott, akárcsak Takada// Vagyis nem mondom, hogy örülök a találkozásnak, mert jobb szeretném, ha Ön biztonságba lenne.
Majd kissé zavartan és elpirulva néz le az immáron üres tálra.
– Igazán röstellem, de nem gondoltam, hogy van itt más is rajtam kívül, így megettem az összes idekészített ételt. – Talán az öreg kissé túlzásba viszi az őszinteséget, de ő már csak ilyen. Az idős tanár a diákjait is mindig úgy nevelte, hogy ha valami rosszat tesznek, azért vállalják a felelőséget. Mert szerinte nem helyes eltusolni dolgokat arra hivatkozva, hogy „amiről a másik nem tud, az nem fáj neki”.

A harcművész számított rá, hogy valami kényszerítő eljárással fogják rábírni a tovább haladásra, de azért elgázosításra nem számított. Amint érzékeli a gázt, karjával eltakarja a száját és az orrát, úgy, hogy a könyökhajlatban összegyűrődő ruhaujjon keresztül szívja a levegőt. Persze tisztában van azzal, hogy ez nem egy aktívszénszűrős gázmaszk, de a semminél talán több. Majd int a társának és megindul a tovább vezető ajtó felé. Nagyon reméli, hogy nincs zárva, mivel a szobát már átkutatta, így idebent biztos nincs a kulcs.
Ha mégis zárva lenne akkor az ablakkal próbálkozik //feltéve, hogy van ablak, mert gondolom a képen lévő szoba nem a játékban szereplő szoba tökéletes mása//. Ha az ablak sem válik be, vagy épp nincs is ablak. Akkor javasolni fogja, hogy próbálják fellelni a gáz beáramlásának helyét, hátha el lehet tömíteni valahogy és akkor nyerhetnek némi időt.

Persze ha az íjász tesz valami javaslatot azt is meghallgatja, de nyilvánvalóan hosszas csevejre nincs idejük.

by **Chakna** Hétf. Feb. 15 2021, 15:06

Nem örültem, hogy bármiféle előremutató nyom nélkül zárul a keresés. Reménykedtem, hogy majd a szobában lesz valami, bár óvatosan nyitottam be... és rögtön meghűlt az ereimben a vér.
- Takada-san... Ön hogy került ide? - kérdezem elhűlve, nem igazán felfogva a meghajlást, sem a megjegyzéseket a biztonságomról, és az elfogyasztott ételről. - Nem találkozott senki mással? - kérdezem reménykedve, hogy nem számol be Liese jelenlétéről valahol... vagy rosszabbról.

Az üzenet csippanására, és a mozgásra annál jobban figyelek, és tmiután eolvastam és megjegyeztem a játékmester újabb üzenetét, óvatosan felnyitom a felemelkedő dobozt, mindenre felkészülve, ami egy ilyen dobozból előugorhat.
Nos... a fiolára nem számítottam. Lehet ha jobban megnézem rájövök mi az, de a hirtelen támadt szél elvonja a figyelmemet, különösen, amikor illat is társul hozzá.
Míg Takada kiutat keres, és felkapom a fiolát, és megnézem kicsit jobban is. Ugye nem méreg? Egészen biztosan nem. Egy korty ital van, és egyikünk marad életben...
Az az egy pedig egészen biztosan nem én leszek.
Ha tényleg nem tűnt az ismerős mérgek közül valónak a fiola tartalma, kérdés nélkül Takada kezébe nyomtam. A szemem sarkában már ott volt a mérgezés ikon, felesleges lett volna az óvatosság.
- Igya meg, és keressünk kijáratot. - kértem, nem igazán tűrve ellentmondást. Ha akadékoskodott, és azt akarta, hogy én igyam meg, akkor megpróbáltam meggyőzni, hogy nem akarom vállalni a kockázatot, hogy valami méreg lesz benne, ezért kérem, hogy ő tegyen próbát.
Ezután pedig minden gyorsaságomat és jártasságomat felhasználva láttam neki, hogy megkeressem a kiutat - Ha más nem, ott, ahol a levegő bejutott, valahogy ki tudom juttatni az idősebb urat. Ameddig bírok, mindenképpen segítek neki.
Elnézést a várakozásért ^^"

by **Kirigaya Suguha** Hétf. Márc. 15 2021, 13:00

Akárhogy is próbálkoztok, sem az ablakok, sem a tárgyak, sem semmi más nem rejt kivezető utat körülöttetek. A gáz pedig - mint ahogy kutakodásotokból kiderül - több helyről szivárog, betöltve az egész teret ajtón innen és túl is.

Chakna:
- 15
125/155 Hp
Takada:
- 5
45/55 Hp

Elnézést kérek a hatalmas csúszásért! Amennyiben úgy érzitek, már nem tudtok visszarázódni, természetesen nem veszem zokon, ha a küldetés zárását kéritek.

by **Takada Hiroshi** Hétf. Márc. 15 2021, 14:25

– Eddig egy árva lélekkel sem találkoztam, de a különös üzenetekből arra következtetek, hogy valaki vagy valakik figyelnek minket. Hogy mi módon azt nem tudom.

Amint a mérgező gáz elkezd szivárogni, és a tovább haladásuk is gátolva látszik, és az öreg szivárgás megszűntető javaslata sem kivitelezhető, minden más lehetőség hiányában leül a kanapéra.
– Olybá tűnik ennyi volt. – jegyzi meg rezignáltan – Nincs több ötletem.
Majd, amikor a céh vezető odalép hozzá a fiolával fel áll. Az ellentmondást nem tűrő hangvétel okán készségesen átveszi, de nem issza meg. Mivel minden tárgyuk eltűnt, az idős tanár számára elég nyilvánvaló, hogy a fiolát Chakna, valahol itt találta, már pedig akkor igen valószínű, hogy a továbbjutás kulcsa. Ösztönösen ellenkezik, lévén semmi értelme nem lenne, annak, hogy a fiola mérget tartalmazzon, és ennek hangot is ad.
– Nem látom logikus magyarázatát a méreg lehetőségének! Mi értelme lenne, egy már amúgy is megmérgezett személynek egy újabb mérget beadni. Sokkal valószínűbb, hogy az üvegcse tartalma inkább közömbösíti a gáz hatását. – Takada nem látja értelmét a nő győzködésének, mert olyan személynek ismerte meg, aki előbb vállalja magára az áldozati bárány szerepét, minthogy hagyja azt másra. Így egyszerűen kényszerdöntés elé állítja.
– Javaslom, legyen ez azé, aki tovább bírja. Akinek előbb elfogy az életpontja, azon már úgy sem lehet segíteni, így a másiknak nem lesz tovább értelme tartogatni a fiola tartalmát. – mondandója végén az üvegcsét lehelyezi az asztalra. //Úgy vettem ki a korábbiakból, hogy csak egy korty, így nem lehet megfelezni. Erre építve teszem a javaslatot, ha tévedtem kérek róla jelzést, hogy átfogalamzzam a hsz-t// ~Szinte egész biztos, hogy nekem van kevesebb életpontom… Gomen, Chakna sama, de ezúttal nem „nyerhetsz”~ gondolja az öreg és ellép az asztaltól, és a tovább vezető ajtóhoz sétál. Utolsó lehetőségként megérinti a tárgyat és megpróbálja lehívni a menüjét, ha van. ~Talán ez nem immortal object~ reménykedik.

//Én szívesen folytatnám, ha még van hozzá kedved, de eröltetni nem akarom.//

by **Chakna** Hétf. Márc. 22 2021, 17:09

Bizonyos szempontból megnyugtató válasz volt, hogy nem találkozott még mással. Ez azt jelentheti, hogy más nem esett csapdába ebben az eszement játékban... Mármint a játékon belüli játékban.
Nem erőltettem, hogy arra a kérdésre is választ kapjak, hogy került ide az úr, de bólintással nyugtáztam, hogy hozzám hasonlóan kapott üzeneteket valakitől, aki irányítja ezt az egészet.

A megnyugvás viszont pont addig tartott, amíg a gáz el nem kezdett szivárogni a szobába. De már csak Takada rezignált hangja miatt sem adtam fel, hogy valahogyan kijutunk.
És természetesen eszem ágában sem volt belemenni, hogy az Ő élete legyen folyamatos veszélyben.
Az ajkamba harapta, ahogy ugyan azt a gondolatmenetet elmondta, ami alapján én is arra jutottam, hogy a fiola tartalma nem veszélyes. Ezzel a próbálkozásom nem sikerült, de nem voltam hajlandó elfogadni a pont ugyan ennyire átlátszó ajánlatot sem.
- Pont fordítva lenne értelme. - jelentettem ki. Pontosan tudom, ahogy ő is, hogy nagy a szintkülönbség kettőnk között, így biztosan nekem van nagyobb sebzéstűrésem. - Ketten gyorsabban át tudjuk fésülni a szoba minden milliméterét. Ha a gyengébb nullázódik, akkor az erősebbnek is kevesebb esélye marad kijutni. - magyaráztam az észérveket, a tekintetemben fokozódó félelemmel. Közel jártam hozzá, hogy pánikba essek. Talán emiatt nem tudtam uralkodni magamon, és mormoltam hangosan is magam elé - és ha azt hiszi végignézem, ahogy elfogy az életcsíkja, és mentem a saját életemet, hát nagyon téved. -
Ha elfogy az élete, mert nem hajlandó meginni a fiolát, hát lesheti, hogy azután én akár hozzányúlok a tartalmához. Ha csak egyikünk menekülhet meg, az nem én leszek.
Ha ennek ellenére sem volt hajlandó meginni a folyadékot, kijáratot is keresve azon kezdtem gondolkodni, hogyan tudnám tulajdonképpen akarata ellenére belédiktálni. Nem volt célom, hogy mindketten meghaljunk. Körömszakadtáig küzdök a saját életemért - ha őt biztonságban tudom.

by **Kirigaya Suguha** Hétf. Márc. 22 2021, 18:44

Áh igen, elnézést, ezt elfelejtettem tisztázni: két ajtó van ugye, az egyik az, ahonnan Takada érkezett, a másik pedig az, ahonnan Chakna. Mindkettő ugyanolyan folyosóra, a folyosó pedig ugyanolyan szobába vezet - ahonnan indultatok. Olyanok, mint egymás tükörképei.

Menütök természetesen van, épp ugyanabban az állapotban, mint eddig. A fiola tartalmát illetően pedig továbbra sem tudtatok megegyezni. Az időtök közben egyre fogy.

Ui.: azt észrevettétek már, hogy hiába van egyiknek több, másiknak kevesebb élete, a csíkotok mégis épp ugyanolyan pozícióban áll?

Chakna:
- 15
110/155 Hp
Takada:
- 5
40/55 Hp

by **Takada Hiroshi** Hétf. Márc. 22 2021, 20:05

//Ja én levágtam, és azt is, hogy a matek alapján Chakna fogja előbb beadni az unalmast. De ezt ügyi a karakterek nem tudják//

Az idős tanár agya teljes fordulaton dolgozik. Minden apró emléket, régi információt átpörget a megoldás keresése közben, majd visszatér a kanapéra és a fiolát kezdi vizsgálgatni. Az állán lévő szakál simogatása közben elmélyülten hümmög. Noha nincs sok idejük töprengeni. De sajnos a jó ötletek nem jönnek azonnal. Végül megpördíti kezében az üvegcsét és felegyenesedik.
– Ami azt illeti nekem lenne egy ötletem, de tartok tőle ez nem lesz az Ön kedvére való megoldás. – mi előtt folytatná a szeme elé emeli az üveget és picit meglötyögteti – És koránt sem biztos, hogy beválik. Az eredmény erősen függ az ital hatásmechanizmusától.
Vár egy pillanatot, hogy ha az íjász kifejezi-e nem tetszését, de ha nem szól akkor megosztja vele azt amire jutott.
– Mivel csak egyetlen adag van, nem tudjuk felezni, de ha a hatását úgy fejti ki, hogy a szervezetbe jutó mérget semlegesíti, akkor viszont a hatás átadható. – figyeli a céhvezért, hogy vajon kapcsol-e, hogy mit is jelent ez. Ha a nő semmi jelét nem adja a megértésnek akkor folytatja. – Az egyikünk megissza a szert, így mikor levegőt vesz a tüdejébe jutó mérget a szer hatástalanítja, vagyis kilégzésnél nem mérgező levegő távozik. Ergo, ha a kilégzést a másikunk tüdejébe végzi, akkor oda nem mérgező levegőt tud juttatni. – itt befejezi, mert ennél a pontnál már egészbiztosan értheti a társa, hogy mit is jelent ez. ~Igen, bizony ehhez szájból-szájba kell lélegeztetni.~ Gondolja át a férfi, és zavarában félre is néz.
– Elég kétes esély, mivel nem tudjuk miként hat a szer. Ráadásul a kijutás problémája még mindig ott van. Viszont ha elég ideig lélegezteti a rezisztens a másikat, akkor jó eséllyel a életcsík visszatöltődik és nyerünk némi időt. – és hogy jelezze ez minden amit fel tud ajánlani, az üvegcsét visszateszi az asztalra és a halkan még hozzá teszi – A döntés az öné. – mivel nem látja értelmét győzködni Chaknát mert szinte egész biztos nem lesz rá hajlandó, hogy Ő igya meg, hozzá teszi – Ha a szavát adja, hogy hajlandó erre, akkor én megiszom az ellenszert.

by **Chakna** Hétf. Márc. 22 2021, 22:39

Előbb szólal meg, minthogy nekem eszembe jutna valami okos megoldás.
Reménykedve fordulok felé, hogy olyan megoldása van, ami egyikünknek sem kerülne az életébe. Vagy legalábbis nem az övébe.
Várakozón, és reményvesztve fonom keresztbe a karom, amikor hangot ad véleményének, hogy nem az én szájam íze szerinti az ötlet.
Egyetlen adag van. Ez tiszta. Nem tudjuk felezni. Ez is tiszta... vagy... Biztos? A hatás átadható... Valamiről elfeledkeztem. Egész biztosan elfeledkeztem valamiről, ami segíthet.
Dörzsölni kezdem az orrom igyekezve rájönni, mit felejtek el, és közben Takada javaslatára is figyelni.
A végére már csak az utóbbi megy. Hosszú pillanatokig pilogok értetlenül.
- Ha kivitelezhető is lenne, hogy ne jusson máshogy levegő a szervezetembe - szólalok meg végül, azért egyértelműsítve, hogy olyan felállás nem jöhet szóba, ahol én iszom meg az ellenszert - akkor is kétlem, hogy a játék programozása ezt működőképessé tenné. - mutatok rá az egyébként logikus gondolat hibájára.
A gondolatot minden egyéb aspektusból letiltja az agyam. Bele gondolni sem akarok, hogy milyenfajta közelséggel járna ez a megoldás. Még csak nem is a korkülönbség miatt, vagy mert taszítana a gondolat, hogy Takadával... Általánosságban taszít a gondolat, hogy még valaha közel kerüljek így bárkihez.
Szerencsére egyértelműen nem volt kivitelezhető az ötlet, így nem kellett ezzel foglalkoznom.
Utólag azért megbánta, hogy ezt az Előtt elmondtam, hogy Takada megitta a szert... Talán az egyetlen esélyem volt, hogy rávegyem.
Vagy...
- Nézze, én a céhbankból hozzáférek bármilyen potionhöz. Ha nem tisztító potionhöz, akkor bámelyik gyógyító potionhoz. Azokkal nem vagyok veszélyben, míg kijutunk innen. Több értelme van nekem tölteni vissza a HP-mat, kevesebb potionbe kerül, és ritkábban szükséges. Ez így elfogadható? - kérdezem, remélve, hogy megnyugszik ettől.
Közben eszembe jutott, hogy a képességem talán segíthetne... de nem akartam vállalni a kockázatot, hogy besül.

by **Kirigaya Suguha** Kedd Márc. 23 2021, 10:35

/Hat kör múlva mind a kettőtöknek 5 HP-ja marad. Ami azt jelenti, hogy a hetedik körre mind a ketten pont egyszerre lennétek halottak - hiába, hogy esetünkben ez úgy nézne ki, hogy a hetedik körre Takadának éppen 0, Chaknának -10 Hp-ja lenne./

Dűlőre még mindig nem sikerült jutni, az üvegcsében ott csillog a folyadék. Azt hiszem, még beszélgetnetek kell egy kört. Az életetek közben tovább fogy.

Chakna:
- 15
95/155 Hp
Takada:
- 5
35/55 Hp

by **Takada Hiroshi** Kedd Márc. 23 2021, 19:25

A céhvezér egyértelműen a tudtára adta, hogy a javaslata kivitelezhetetlen. Bár nem egészen érti, hogy miért, de nincs oka kételkedni a dologban, elvégre ő a nőhöz képest elenyészően csekély ideje van bent. És annak még maga is a tudatában volt, hogy ez az ötlet csak igen silány esélyt adna nekik.
Nem is beszélve arról, hogy a Suzuki sannal történt fürdős esetett követően, rá kellett ébrednie, hogy a kialakított védelme koránt sem sziklaszilárd, ki tudja megint, hogy alakulna utána, az amúgy sem stabil lelki egyensúlya.

Miközben a múlt körül csapongott a gondolata, Chakna elkezdett magyarázni valami céhbankról, amit az öreg megközelítőleg sem értett, de jelen helyzetben nem gondolta, hogy ennek a tisztázására kellene vesztegetniük az idejüket. Annyit tudott leszűrni a dologból, hogy az íjász rendelkezik gyógyító italokkal, amikkel ha szükséges, tudja regenerálni az elvesztett életpontjait. ~Elfogadható?! De mégis mi!~ Bosszankodik magában az öreg, mert időközben arra az ésszerű következtetésre jutott, hogy bármelyikük is marad életben, csak azt éri el vele, hogy lassú gyötrelmes halál vár rá. Mivel a szobából semmiféle kiút nincs.
Ennek okán hangot is ad a nem tetszésének.
– És nyakra-főre vedelni a gyógyitalokat mi értelme lenne. Gondolom eleve nem végtelen a készlet, vagyis előbb vagy utóbb elfogy. – leül az asztalhoz és bűnbánó arccal nézi az üres ételes tálat – Ha meg is inná bármelyikünk a fiola tartalmát és a feltételezésünk szerint tényleg hatástalanítaná a mérget, az ugyan min segítene. Ellátmány hiányában hamarosan szomjan vagy éhen halna, ami valljuk be őszintén elég gyötrelmes halál. – egykedvűen, teljesen színtelen hangon folytatja – Más lenne a helyzet, ha lenne tovább vezető út, és csak azon kellene töprengeni, hogyan nyissuk meg. De így! – mutat körbe a teljesen elzárt szobába.

//Bocsi, én eddig teljesen abban a hiszemben voltam, hogy van lehetőség a tovább haladásban, csak nem tudunk átjutni, így a karakter látta értelmét a küzdelemnek, viszont ebben az aspektusban, hogy esély sincs a tovább haladásra már egész más a helyzet.//

by **Kirigaya Suguha** Vas. Ápr. 11 2021, 14:46

Chakna? Közel három hete várunk rád!

by **Chakna** Hétf. Ápr. 26 2021, 22:29

Rövidre fogtam a magyarázatot, mert Takada elgonodolkodott valamin. Megvártam, míg visszatért a valóságba, és reagált, és csak ezután vettem fel a beszélgetés fonalát.
- Ácsi - vágtam közbe. - Abban biztos vagyok, hogy nem igazán izgatja az ötletgazdát, ha meghalunk, de abban is, hogy nem az a célja, hogy megöljön minket. Szóval ha valamelyikünk megissza ezt a vackot - nyomtam a kezébe az üvegcsét, enyhén meg is emelve a karját, hátha automatikusan be is fejezi a mozdulatot - biztosan megjelenik a kivezető út is. A kérdéses az, hogy mennyi idő kell kijutni, és időm nekem van több, tehát ha jól gondoljuk, és ez ellenszere a méregnek amit beeresztettek ide, akkor nekem van több esélyem nélküle is túlélni. - jelentettem ki, remélve, hogy végre meggyőztem.
Közben talán az észrevehetetlennél talán kicsivel határozottabban mozdult a kezem - szinte magától - hogy egyszerűen beleöntsem a szájába a folyadékot. Főleg látva a lassan ugyan, de fogyatkozó életcsíkját. A kelleténél sokkal, de sokkal gyorsabban fogyott, ami nagyon nem tetszett.
Ami azt illeti, ha elfelejtett ellenkezni, mire észrevettem magam már meg is billent a fiola Takada szája felé közelítve a folyadékot.
De megállítottam a mozdulatot, és kérlelőn néztem a férfira.
- Kérem. Nem tudnál elviselni, ha emiatt már sosem térhetne vissza a szeretteihez. - sóhajtom szinte magam elé, a kezében hagyva a fiolát, a magam karját pedig visszahúzva. Kezdtek a helyzet miatt megjelenni a gesztusaimban, és az arckifejezésemen a pánik jelei, bár még nem tudatosult bennem, hogy lassan eluralkodik rajtam a tehetetlenségérzés miatti rettegés. Nem tudott volna meggyőzni, hogy én igyam meg a potiont, de lassan kétségbeesett megoldásra szántam el magam, ha ő is hozzám hasonlóan makacskodik.

//Bocsánatotkéérek a várakoztatásért. Jobban figyelek erre a küldire a jövőben csigusz

by **Kirigaya Suguha** Kedd Ápr. 27 2021, 11:08

Úgy látszik, a Játékmester kezdi megunni a veszekedéseteket, mert a következő üzenetet kapjátok:

A Játékmester írta:

485302-es feljegyzés: A méreg önmagában nem elég, az alanyok ráérősek. Ajánlott: következő alkalommal dupla dózissal kezdeni.

2031. 02. 04. 17-es parancs: Adag háromszorosra növelése.

Ezzel egy időben pedig a kelleténél talán nagyobb szelet tűnik el az életetekből. Vajon jó ötlet tovább vitatkozni?

Chakna:
- 45
50/155 Hp
Takada:
- 15
20/55 Hp

Határidő: 05. 04.

Húzzunk bele, srácok!

by **Takada Hiroshi** Kedd Ápr. 27 2021, 21:31

Takada lát némi értelmet abban, amit a céhvezér mond, így nagyot sóhajtva hagyja, hogy mint egy óvodást a nő megitassa. Vagy inkább lenyomja a torkán, ha kell akkor fiolástól.

De még ezt megelőzően csipog egyet az üzenet jelző, ami az idős tanárt nem igen hatja meg. ~Nyilván megint valami totál érdektelen üzenet a „vendéglátónktól”~.

A lötyi elfogyasztását követően, azzal a tipikus idősekre jellemző; „most már aztán hagyjanak engem békén” arckifejezéssel hunyja be a szemét és jó mélyen letüdőzi a gázt. Ennek több oka is van, egyrészt bár nem sok reményt fűz hozzá, de talán mégis csökkenti a mérgezés szintjét, valamint /és inkább ezért/ önigazolásként, mert egy teljeséggel értelmetlen megoldás lenne az, hogy attól jelenik meg egy ajtó a falon a semmiből, mert ő megivott egy korty itókát. ~Ezzel az erővel akár csak Dorothy, mi is összeüthetnénk háromszor a sarkunk, azzal a felkiáltással, hogy mindenütt jó de legjobb otthon!~ Duzzogott a harcművész magában.

Egyelőre nem tartotta szükségesnek a szeme kinyitását, ha netán tévedne és tényleg keletkezne egy ajtó a semmiből, majd Chakna szól, hogy menjenek. De addig inkább elmereng azon a gondolaton, hogy vajon tényleg lenne olyan, aki esetleg nem felejtkezett el már róla? Abban biztos volt, hogy várni, nem várja senki. Ami meg az íjász által említetteket illeti nincs egyetlen élő rokona sem, így senki sincs, akinek a viszontlátását ne tudná hanyagolni. De nem tartotta fontosnak, hogy ezekről beszámoljon a vezérnek, mert ezek tökéletesen érdektelen információk, mely semmilyen szinten nem érinti a céh működését.
Viszont erről eszébe jut, hogy ebben a hónapban még nem rendezte el az onsen körüli dolgokat, szóval talán van valami amiért érdemes lenne kijutni innen. ~A céhház túl szép ahhoz, hogy elhanyagoljuk~

by **Chakna** Vas. Május 02 2021, 22:19

Nem akartam. Semennyire sem akartam, hogy csecsemőként elljen megitatnom vele... Nem is értettem, miért árulkodott megadásról a testtartása. Én nem vettem észre az önkéntelen mozdulatomat, csak azt észleltem, hogy az orra alá dugtam a fiolát.
Annál inkább észrevettem az üzenetet, és elolvasva miről szólt, illetve látva az életcsík változását... Nem gondolkodtam tovább, hanem egyszerűen megbillentettem a kezemben maradt fiolát, és a szájába csorgattam. Egy csepp sem ment mellé. A nagymamám nagyon jól megtanította, hogy kell teát tölteni úgy, hogy ne vesszen kárba semmi!
Megkönnyebbülten fújtam ki a levegőt, elvégre ezzel okafogyottá vált az őrültség, hogy ilyen gyors ütemben fogyjon az élete. (A magaméval egyáltalán nem törődtem, minek?)
- Induljunk - tápászkodtam fel bágyadtan. Semmi reakció. Takadára néztem, és döbbenten vettem észre, hogy... teljes letargiában fekszik a földön.
A termet pásztázva ültem le mellé, és nem is néztem rá.
- Tudja... Szükség van magára ebben a világban - mondtam csak úgy előzmény nélkül. - Meg sem tudom számolni, hány olyan fiatal menekült a játékba, akinek soha senki nem tanított az élet dolgairól, és nem mondott egy bíztató szót sem. - fűztem tovább a gondolatot. - Szeretném, ha segítene felkarolni azt, aki hagyja, és élhetőbbé tenni először ezt a börtönvilágot, aztán az odakintit is. - néztem rá egy pillanatra, aztán, ha közben megláttam valamiféle tovább vezető utat, feltápászkodtam és a kezem nyújtottam neki.
- Kérem, segítsen ebben - néztem rá komolyan, valahogy úgy, ahogy egy kezdő néz a szakma tapasztalt mesterére.
Közben vetettem egy pillantást a fejem fölé: Eltűnt vajon a mérgezés ikonja, vagy meg kell gondolnom, mire használom fel az utolsó életpontjaimat?

by **Kirigaya Suguha** Hétf. Május 03 2021, 15:29

Nem akarom megzavarni ezt a gyönyörű pillanatot, igazán rátok fér a beszélgetés, de sajnos vagy sem, ez nem a tökéletes helyzet erre. Akárhogy is, amikor Chakna életpontjai újra zuhanásba kezdenek és nem állnak meg egészen 5 HP-ig, már tudjátok, hogy a szer működött, hiszen Takada életpontjaiban nem következett be változás. Már ha nem volt elég meggyőző a tény önmagában is, hogy eltűnt a mérgezést jelző ikon az életpontjai mellől.
Ami pedig az üvegcse tartalmát illeti... ,ha Takada életében valaha ivott már Tisztító potiont, úgy észreveheti, hogy a most lenyeltnek épp ugyanolyan nem csak a hatása, de az íze is.
Az is lehet, hogy átverés áldozatai lettetek?
Nos, talán még megbeszélitek egymással ezt az információt, talán nem, talán az előző témát folytatjátok, de az is lehet, hogy Chakna életéért aggódtok... Akárhogy is, ismerős illat csapja meg az orrotokat. Épp ugyanaz, amit korábban már a szobában is észrevehettetek. Ólomsúly nehezedik szemhéjatokra, majd egyszer csak azon kapjátok magatokat, hogy elalszotok.

Épp ugyanabban a szobában ébredtek, ahol korábban eldőltetek. Chakna az ágyon, Takada a padló szőnyegén, puha takarón tér magához. Egy-két pillanatig eltart, mire az álom kitisztul a szemetekből, de más nem történik. Tökéletes a nyugalom körülöttetek. Akármi is történt, arról senki sem tud, sem a fogadós, sem más. A szobában sincs semmi nyoma behatolásnak, mérgezésnek, vagy akárminek. Még a felszereléseitek is a helyükön vannak, kivéve egyetlen egy gyűrűt: amit Takada talált korábban, és ami Chaknához tartozik. Talán azt hihetnétek, hogy az egészet csak álmodtátok, de két órával később kaptok némi aranyat, exp-t és egy üzenetet:

A Játékmester írta:
Kúria újraindítás, béta verzió sikeres volt, adatok elmentve, feldolgozás alatt. Köszönjük az együttműködést. Jutalmát átutaltuk.

Utolsó kör!

Határidő: 05.10.

by **Takada Hiroshi** Kedd Május 04 2021, 17:36

Az italt lenyelve és annak ízét érezve, csak egy röpke pillanatig suhan át a gondolat a fején, de nem. Nem emlékszik hasonló ízre korábbról. Viszont úgy tűnik volt hatása egyelőre nem csökkentek tovább az életpontjai. Viszont a vezéré igen. Nincs olyan régen ebben a világban. Nem ismeri annyira, hogy épkézláb ötlete legyen a megoldásra. Egyetlen reménye, hogy a nőnek igaza van, és valljuk be őszintén, valahol tény leg logikus feltételezés, hogy nincs oka a titokzatos „játékmesternek” megölni őket. ~De akkor mi értelme volt ennek az egész „tesztnek”?~ Az öreg bárhogy törte is a fejét, nem jutott semmi indok az eszébe. Végül szükségtelennek ítélte az egész filozofálást, így egy laza sóhajjal elengedte az egészet.
Ekkor tűnt fel neki, hogy Chakna beszél hozzá. Remélte, hogy nem valami olyat mondott amire komolyabb választ vár, mert fogalma sincs miről volt szó. Az utolsó pár szóba kapaszkodva egy amolyan alibi választ tákolt az öreg.
– Jól van, akkor nézzük van-e lehetőségünk innen bármi módon kijutni. – áll fel és néz körül, immáron sokadjára a szobában. Alig teszi ezt meg, máris érzi az illatot, és azt, ahogy lassan elnehezednek a végtagjai. Kénytelen újra leülni, de mire ezt megteszi, már nincs is tudatánál.

A fogadó szobájában tér ismét magához. Felülve néz körül. Az ágyon az íjász, de más minden ugyan az. ~Akkor viszont biztos nem állom volt.~ szögezi le magában, mert abban egészen biztos, hogy amikor megérkezett a céhtársa nem volt a szobában. Hogy elgondolását igazolja, lenyitja az inventoryját. Minden különösebb probléma nélkül találja meg a gyűrűt, amit a folyosóról szedett össze.

Ha a nő is magához tér, akkor beszámol erről neki, és a gyűrűt is megmutatja. Természetesen, miután kiderül, hogy a céhvezéré, szó nélkül átadja. Amennyiben Chak még kérdez tőle valamit, a legjobb tudása alapján próbál neki választ adni, de amint végeztek ezzel, kijelenti;
– Van egy kis dolgom, a céh épületben. Én innen oda fogok menni, ha sikerül kideríteni valamit, akkor ott megtalál. – majd elköszön a vezértől, és amilyen gyorsan csak lehet, maga mögött hagyja a fogadót.

//Köszönöm a játékot! Szerintem Takada ezt követően messze kerüli fogja a random üzeneteket. Jellem edzés rulez! Very Happy

//

by **Chakna** Kedd Május 11 2021, 00:00

Nem figyeltem beszéd közben az életcsíkomat. Nem az volt a fontos. Az Egyáltalán nem volt fontos. Amikor véletlenül mégis a vörös sávra tévedt a tekintetem csak elmosolyodtam. Működött. Az én életem fogy, viszont Takada HP-ja (amit annál inkább szemmel tartottam a szemem sarkából beszélgetés közben is) ellenben egyhelyben állt.
Nem kapkodtam potion után. Nem tudtam (talán nem is akartam tudni?) hogy elég idő van-e még egy potit megkeresni és meginni. Inkább Takadának nyújtottam segédkezet. A tekintetén látszott, hogy nem figyelt a szavaimra, és most próbálja kitalálni elhangzott-e olyasmi, amit később tudnia kellene. Nem bosszantott a dolog, főleg, mivel elsősorban az is volt a célom, hogy megnyugodjon, és tovább tudjunk lépni. Vagy legalábbis Ő.
Elfogadta a segédkezet, így felsegítettem... Aztán a tagjaimon eluralkodott a zsibbadtság, és már nem láttam, hogy Takada is ugyan így járt. Az elmémet elnyelte egy álom. Egy jónak induló álom. Ahol végre nem én maradtam hátra, hanem valakin segíthettem. Takada túlélte, ha én nem is. És itt ragadt lélekként végignézhettem, ahogy kijut, és átveszi a céhet. Végig kellett néznem, hogy éppen úgy emészti a tehetetlenség, ahogy engem emésztett sokszor. Marta a bűntudat, ahogy engem is, és hiába akartam megnyugtatni, elmondani, hogy én éppen így akartam, és nem tehet semmiről. Hiába akartam már megvédeni az emiatt elkövetett hibáktól... A halálom után itt ragadva épp olyan tehetetlen voltam, mint életem során, ha nem még tehetetlenebb, hiszen egy vigasztaló szót sem tudtam mondani neki.
Nem tudom, mire ébredtem föl. A neszre, vagy egyszerűen a méreg hatásának elmúlása miatt. Mindenesetre riadtan ültem föl, és jópár másodperc kellett, mire az agyam feldolgozta az információt: Ez az a szoba, ahol elaludtam... És itt van Takada is. Itt Van Takada is. És én is. És nem kell marcangolnia magát Miattam.
Mire a tagjaimig is elért a parancs, hogy a megkönnyebbülést nem szabad kifejezésre juttatni, már röviden, de annál melegebben megöleltem a társamat. Valahogy úgy, mint ahogy a gyermek öleli meg a szüleit, miután szem elől tévesztette őket, és megijedt.
Amikor feltűnt, hogy a gyűrűm hiányzik, rákérdeztem Takadánál, hogy nem látta-e, így hamar kiderült, hogy mi lett vele, végül pedig el is hagytuk a szobát.
- Nemsokára én is hazamegyek, de még utána kell itt járnom valaminek. - osztottam meg viszont a további terveimet. Merthog... meg kellett tudnom biztosan, hogy Liese nem járt itt. Illetve azt is megpróbálta egyúttal kideríteni, hogy ki szórakozott velünk, és milyen célból. Nem ígérkezett könnyűnek, legalábbis az első válaszokat hallva, de sose lehet tudni, kinél lapulhat a kulcs a rejtély feloldásához.

//Köszi a küldetést <3 Izgalmas volt * . *

by **Kirigaya Suguha** Szer. Május 12 2021, 18:27

Köszönöm szépen a játékot, én is nagyon élveztem mesélni! A küldetést ezzel lezárom!

Alap jutalmak

Takada: 420 exp, 430 arany
Chakna: 195 exp, 210 arany

Ércek és növények

Takada:
Növénylátás: Tier 1, 31 -> 51
4 Kis Tövisgyökér 4 Faeno Levél 2 Barna Gomba 4 Tövisgyökér 6 Vörös Pitypang
Nyersanyagismeret 1:
2 Barna Gomba
Chakna:
Növénylátás: Tier 1, 100 -> 100
6 Kis Tövisgyökér 2 Faeno Levél 5 Barna Gomba 4 Tövisgyökér 3 Vörös Pitypang

Receptek

Takada:
Fagytér Kristály Recept
Chakna:
Gyenge Lénygyengítő Méreg Recept

Keresés

Takada (Keresés 1. szint):
Nem talál

Hallgatózás

Chakna (Hallgatózás 1. szint): ingyen dobhatsz egy tárgy infót, mindegyik kockánál kettőt levonva.

Céhbónuszok

Az Artes céhe 320 aranyat kap a bankjába, a tagjai összesen 308 expet kapnak. (Chakna 102, Enheriel 103, Takada 103)

by Ajánlott tartalom