Re: [Küldetés] Polipúr és nyuszisrác

by **Simeon** Kedd Júl. 07 2020, 20:02

Simeon fülig érő vigyorral beszélte el a helyzetet Noiseon keresztül Fuwának, aki kezdte érteni már a dolgot.
- Köszönöm Noise! - ölelte meg a nyuszi a kisrókát hálásan és kitörő örömmel, amikor pedig Fuwa végül felállt, rámosolygott mindkettejükre és odabújt a csodás domborulatok és Noise puha szőre közé. Hogy ő mennyire szereti ezt a párost! És így, hogy érti Noiset is, sokkalta egyszerűbb a helyzetnek... ez a része. Csak az a kár, hogy Fuwa nem érti őt, de mivel ez eddig (a róka közreműködése miatt) nem okozott túl sok problémát, Simeon nem is törődött vele túlzottan. Arcán az enyhe pír jelezte, mennyire is elégedett a dolgok alakulásával és a lány jelenlétével és ameddig ki nem értek az udvarra, nem is igazán foglalkozott mással. Még azt az üzenetet is elfelejtette, amit a Leo testbe zárt nyúl kapott nem sokkal korábban... pedig az is biztos fontos volt, ugye?
De... mégsem annyira fontos, mint Fuwa ölében lenni. Sőt, a lány az előbb még meg is simogatta őt! Igaz... kéz a kézben járkálni és átölelni egymást sokkalta jobb érzés ennél. Ez a gondolat egy kicsit lelohasztotta az idomárfiú lelkesedését és miközben Fuwa kilépett velük az udvarra, ő odafordult Noisehoz, az egyetlenhez, aki értette őt most:
- Mi lesz, ha nem cserélődünk vissza? - kérdezte ijedten, habár a róka nem tudhatta a választ és ezt valahol Simeon is jól tudta. Bánatosan nézett fel Fuwára, figyelmét viszont hamarosan a sárkány kötötte le, aki éppen Leoval beszélgetett - Mit mondott neki? - tudakolta kíváncsian, még a füleit is arrafele fordította, hátha meghall valamit a diskurzusból - Elvisz minket Tengerszemhez? - kérdezte aztán, mert látta már Hinarit Nestoron repülni és azt ő is mindig ki akarta próbálni. Nyúlúr biztos ezt szervezi le nekik, ugye? De szuper lesz és Tengerszem hogy fog örülni majd nekik!

by **Leonard** Kedd Júl. 07 2020, 20:50

Leo

Tengerszem kérdésére csak bólintott. Habár nem volt szó szerint vett küldetésük, visszajutni a saját testükbe egy igazi küldetés volt. A szóhasználat ide illett és a könnyebb érthetőség kedvéért jobb volt így fogalmazni, ráadásul az ismerős környezet talán kicsit megnyugtathatta a srácpolipot is.
Tengerszem meglehetősen gyorsan tanult. Olyan volt, mint egy fejlődő kisgyerek, vagy talán még annál is értelmesebb. Leo meglepődött rajta, hogyan is férhetett bele ennyi minden egyetlen programba, mintha ő maga is élne. Néha az volt az érzése, hogy ezek a körülötte lévő NPC-k és főleg a petek mintha mindannyian valós személyek lennének. Furcsa érzés volt kedvelni, mi több, szeretni valakit, akiről tudod, hogy igazából nem is létezhet. Olyasmi, mint az érzelmek egy könyv szereplője iránt; megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan, testetlen, de valódi válaszreakció.
- A kristály - csapott a homlokára a fiú, aki polip testbe volt zárva - így aztán rögtön három csáppal is arcon sikerült vágnia magát. - Hihetetlen, hogy erre eddig nem is gondoltam! Naná, teleportáljunk a kristállyal oda! - bólintott vidáman és hirtelen eszébe jutott, milyen jó lenne egy vészhelyzeti folyosó kristály ilyenkor a céhek között. Lehet, fel kellene vetnie Hinari számára az ötletet.
Így, hogy ez az ötlet az eszükbe jutott már nem is volt szükség többé a képességre, habár Leo türelmesen meghallgatta Tengerszem magyarázatát, hátha mégis szükségük lesz rá. Az üzenet csipogása azonban épp azt a halvány reménysugarat jelezte, amire vártak és ami garantálja, hogy ne kelljen túl sokáig ezekben a testekben maradniuk, csupán délig.
Fejét Simeon vállához dugta és immár biztos volt benne, hogy a polip gyorsan és ügyesen le fogja tudni nyitni a kis panelt. Hangosan olvasni kezdte a választ.
Röviden elgondolkodott. Habár Tapsi eltűnése némi aggódásra adhatott volna okot, Leo tudta jól, hogy ez rendszeresen előfordul nála és legkésőbb akkor vissza fog térni, amikor először megkordul a gyomra - aminek az ideje nem lehet messze, ha nem reggelizett ma még. Fuwa pedig okos lány, Simeonnal összedugva a fejüket biztos kifundálnak valamit. Ráadásul biztos örülnek, hogy egy kicsit együtt lehetnek, nem kellene őket túl korán sem megzavarni ebben az idillben.
- Írjuk meg nekik, hogy legkésőbb háromnegyed tizenkettőkor találkozzunk a Fő téren. Teleport kristállyal megyünk! - bólintott maga elé végül vidáman és diktálni kezdte Tengerszemnek a betűket, hagyva, hogy most ő nyomhasson rá az egyes betűkre, amíg el nem fárad benne. Élvezte, hogy taníthatta őt - különös figyelmet fordított arra, hogy az állat megtanulja leírni a saját nevét -, az idő pedig így, hogy már nem kellett megtanulniuk járni, egyáltalán nem volt szűkös, sőt. Miután elment az üzenet még azt is felajánlotta, hogy fogyasszanak el egy kis édességet a titkos raktárból - ha van még ott valami.

Legyen Nyúlúr és Leo teste is 11:45-ig a Fő téren. Teleportálással érkezünk. Gyertek ti is azzal, az a leggyorsabb.
Leo és Tengerszem

by **Simeon** Szomb. Júl. 18 2020, 11:41

Tengerszem

Tengerszem izgatottan bólintott és a kétségbeesése is alábbhagyott a "küldetés" szóra. Voltak már furcsa küldetések résztvevői, de ilyesmit a fiatalkorú még egyáltalán nem tapasztalt! Ráadásul így szót érthetett végre Leoval is és... ha odaérnek, Fuwa is fogja őt érteni? A polip fellelkesedett a gondolatra.
Később a képességüket magyarázta nagyban, de mióta eszébe jutott (igen, neki!) a teleportkristály, azóta ez már nem is volt fontos! Tengerszem megnyugodott - olyannyira, hogy amikor Leo fejbevágta magát saját (vagyishát pontosabban az ő) csápjaival, a pet még el is nevette magát.
- Próbáld megérezni úgy, mintha... - emelte fel az emberkezeket - Mintha minden végtagod egyik és másik oldala különböző lenne - próbált ő is segíteni a fiúnak és közben rettentő büszke volt, hogy a kristályos ötlete tényleg megoldással szolgál. Így rengeteg idejük van! Mondjuk... betűket tanulni. Erre aztán mintegy végszóra megérkezett az ismerős csippanás is és Tengerszem lelkesen nyitotta le a menüt, ráadásul mostmár elsőre is ment! - és dugta oda Simeon kócos fejét a panelhez.
- Olvasol lassan? - kérte a kardforgatót és ujját végigvezette a betűkön. Igaz kicsit megijesztette, hogy Tapsi elszaladt, de Fuwáék nagyon ügyesek, biztos megtalálják őt! Ugye? Az üzenetben megfogalmazott kérdésre aztán Leora nézett nagy szemekkel, de társának már akadt is ötlete rá! - Írom én! - bólogatott a fiatalkorú polip és még a nyelvét is kinyújtotta, úgy koncentrált az írásra - Majd ha odaértünk, elmondom Simeonnak, hogy írtam! - jelentette ki lelkesen és kifáradásig nyomkodta a panelen a betűket. Persze többször is félrenyomott, de ahogy telt az idő, az okos polip egyre több hangot tudott betűvel leütni és az ujjait is egyre magabiztosabban mozgatta külön-külön.
- T-e-n-g-e-r - olvasta fel a betűket és szája széle felfelé ívelt - ssszz (mert ezt egyben kell olvasni!) -e-m - fejezte be és elégedetten fordult Leonard felé dícséretért. Ekkorra már nehezebben vette a levegőt a fáradtságtól, de végül elment az üzenet!
- Pihenjünk a medencében - ajánlotta a fiúnak és esze ágában sem volt kimenni a folyosóra. Inkább elnégykézlábazott az egyik szekrényig és kicsit ügyetlenül felhúzta magát, hogy kinyithassa azt. És mire fel volt ez a nagy megerőltetés? Amikor a fiútestbe zárt polip megfordult, kezei között két újabb zacskót egyensúlyozott. Persze hamar vissza is esett négykézlábra, de a jókedvét ez már nem tudta elvenni, hiszen úgyis kristállyal mennek és talált még ennivalót! - Simeon szobájában mindig van eldugva - vigyorgott és becsobbant a medencébe - Az egyiket neked hoztam! - nyújtotta oda a fiúnak és igaz Leo valószínűleg ezzel nem volt tisztában, de Tengerszem részéről ez igencsak nagy tett volt. Simeonon kívül taláncsak Fuwával csinálta volna meg, igen - de mostmár Leot is a nagy barátjának tekintette! Ő segített neki és még írni és olvasni is! Megérdemelte tehát a polip saját édességkészletének egy részét.

Azt hittem már írtam, elnézést!

by **Ronye Arabel** Kedd Júl. 28 2020, 12:00

Nyúlúr és Simeon:

Noise tanácstalanul döntötte félre a fejét. Nem tudta mi lesz, ha nem cserélődnek vissza, de míg a nyulat mindig megpróbálta elzavarni a lány közeléből, Simeonnal ez eszébe sem jutott, és sokkal jobban tetszett neki az, hogy nem kell küzdenie a betolakodóval.
A sárkánynak nem kell kétszer mondani.
-Nestor köszöni! - morrantja a felajánlásra, és néhány ugrással már az udvarra lépő lány, és a kezében tartott fehér szőrgolyók fölé magasodik.
-Nestor kéri a zsákmányokat. Leo megengedte, hogy megegye őket. - jelenti ki Fuwának, aki eddig nem volt meglepve a sárkány jelenlététől - nem egyszer helyezte már biztonságba a nyuszit, amikor Nestor meg akarta enni - az utóbbi kijelentésre viszont elkerekedett a szeme, és megrázta a fejét, egyet lépve hátra. Leo biztos nem engedte meg, hiszen Leo nincs is itt… És Simeon amúgy sem zsákmány, nem szabad megenni! És Noiset sem!
Aztán meglátta az udvar másik oldalán Leot.. Vagyis Tapsit, és gyorsan megpróbálta kikerülni a várakozón fölé tornyosuló sárkányt. Neki nem jutott eszébe, hogy a sárkány talán segíthetne a helyzetet megoldani.
Közben csippan az üzenetjelzője, és megtorpan, mert Simeon írt… mármint hogy Leo. És Tengerszem, mint kiderült. Miután elolvasta (és közben valószínűleg Simeon is) az üzenetet, bólintott egyet magának, és lépett tovább, egyenesen neki, a közben megint elé telepedő sárkánynak.

Tengerszem és Leo:

Lassan igazi mester és tanítvány kapcsolat lesz köztetek, mi? Oda-vissza ráadásul. Nagyon jó. Az üzenet rendben elmegy, ha válasz nem is érkezik, időtök pedig mint a tenger,, ugyebár… Nos.. Hacsak eszetekbe nem jut, hogy lehet nem az utolsó pillanatban kellene próbálkozni a teleportkristállyal. Mert lehet, hogy nem fog működni…
Vagy lehet a titkos édességkészlet fog előbb elfogyni.
De az is lehet, hogy Tengerszem fogy ki a nagy lelkesedésben és tanulásban az energiából? Mindenesetre a céhház folyosóján megint hallatszanak az élet hangjai, az idő pedig ketyeg. De úgy látom ti eltöltitek az időt valahogyan, úgyhogy csak tessék.

10:45 az idő

Határidő: Augusztus 11

by **Ronye Arabel** Hétf. Aug. 17 2020, 16:53

Mi a helyzet fiatalok? Very Happy

Szeretném, ha péntekig írnátok vagy jeleznétek, hogy mi a helyzet. Utána az időtök fogja bánni Razz

by **Leonard** Vas. Aug. 23 2020, 11:55

Tapsi

Tapsi komisz vigyora, amellyel a társaságot - és főleg Nestor ténykedését - követte, levakarhatatlan volt. Ez márcsak azért is volt furcsa, mivel puha kis nyuszi arcán soha, semmikor nem terült el még csak hasonló sem. Hogyan is tudott volna, ha egyszer egy selymes nyusziarc mindig, minden körülmények között aranyos? Leo arca viszont most úgy festett, mint a legmegátalkodottabb kisgyereké. Ezzel - és az apró fintorral, amit tervének látható sikertelensége okozott - beléphetett volna akár az ikrek klubjába is, már ha tudna róluk. Végtére is, ő is csak abban segédkezett, hogy a szerelmes pár össze legyen kicsit zárva, nemde? Simeon jól érzi magát, ő, Nyúlúr is jól érzi magát, valószínűleg Silence is és még az a megátalkodott Noise sem olyan idegesítő, mint lenni szokott. Kivéve, amikor jófej és játszanak, mert olyankor talán elviselhető. Talán.
A sárkány azonban még mindig nem evett meg senkit! Egészen felháborító állapot volt, de legalább vissza sem jött. Ellenben újra és újra elállta Silence útját, ami azt jelentette, hogy talán még nem adta fel a próbálkozást azzal az ebéddel. Na igen, Nestor sosem adja fel, ha nyúlhúsról van szó.
Tapsi közelebb merészkedett, hogy jobban hallja és láthassa, mi történik. A nagy igyekezetében szinte fel sem tűnt neki, hogy végül teljesen előbújt rejtekhelyéből és szinte már csak pár lépés választotta el a méretes sárkánytól - aki így, ebből a testben nézve is nagy volt, de már nem akkora, mint előtte; és így már kevésbé volt félelmetes is, hogy az embert nem akarja megenni. Tapsi megkockáztatta volna, hogy kergetés ide vagy oda, halálfélelem így vagy úgy, de szíve mélyén nem is utálja annyira ezt a behemót bestiát.

by **Leonard** Vas. Aug. 23 2020, 12:13

Leo

Egy újfajta, soha nem látott szövetség köttetett szép lassan a háttérben a fiú testbe zárt polip és polip testbe zárt fiú között. Míg egyikük a polipkarok rengetegében próbált eltájékozódni, addig a másik a betűvetés rejtélyeibe merészkedett bele - és dicséretükre szóljon, mind a ketten remek gyorsasággal tanultak! Leo egy idő után már olyan ügyesen - bár még korántsem ösztönösen és összetetten - használta a csápokat, hogy fel tudott kúszni társa vállára és megpihenni rajta. Sőt, amikor ügyes volt, dicséretként még a feje tetejét is meg tudta paskolni és borzolni, apró kis poliparcára pedig vidám, elismerő mosoly ült. Egy pillanatra felütötte fejét a gondolat, hogy ha valaha is visszatér a valóságba, talán elmehetne tanárnak. Ennél tovább azonban nem tartott, így is alig tudta visszatartani kitörni készülő nevetését. Persze, tanár, hogyne. Az apja meg az ötletet meghallva valószínűleg kiugorna az ablakon, ha nem őt dobja ki kerekesszékestül, mindenestül. Pedig taníthatna angolt, vagy - sandított le Tengerszemre - kisiskolásokat írni és olvasni. Mesélhetne nekik a kalandjairól és óva inthetné őket a butaságtól, hogy úgy járjanak, mint ő.
Egy pillanatra nem tudta eldönteni, hogy a tanítóbácsi vagy a negatív példa szerepe tűnik-e viccesebbnek, de legalább mind a kettő elég szánalmasnak tetszett.
Mélyet sóhajtott, aztán inkább elhessegette a gondolatokat és figyelmét újra Tengerszem kötötte le.
- Az írás fárasztó, ránk fér egy medencézés! - bólintott nagyot vidáman és lekászálódott társáról. - Így is tök jó, hogy ennyi mindent máris megtanultál, a kisiskolás gyerekek sokkal lassabban haladnak, azt hiszem pár naponta csak egy-egy betűt tanulnak meg - ráncolta a homlokát, miközben saját gyerekkori emlékein törte a fejét, és ettől a poliparc elég viccesen festett.
Jólesően belecsobbant aztán a medencébe, testének váratlanul jól esett a víz érintése, simogatása. Valahogy a mozgás is könnyebbnek tűnt így. Lehunyta a szemét és élvezte a pillanatot, aztán figyelmét az ügyködő fiútest vonta magára.
- Hová tartasz? - kérdezte, mivel a polip egyértelműen nem a medence irányába tartott. Válaszra azonban nem volt szüksége, mert addigra már rájött, hogy az úti cél az édességes kamra, amiből nemsokára ő is kapott finomságot. Csillogó szemekkel fogadta el a felkínált falatokat és illedelmesen megköszönte azokat.
- Ezt nevezem életnek! Ülni a vízben és majszolgatni! - lelkendezett és nem is tudta, mikor voltak utoljára ilyen kellemes, kikapcsoló percei.

by **Simeon** Hétf. Aug. 24 2020, 20:42

Simeon

Simeon komisz vigyora, amivel a lányt - és főleg annak hozzá egészen közel lévő domborulatait - nézte, levakarhatatlan volt. Nem is nagyon figyelt oda, merre vagy hogyan mennek: nem, Simeon csak örült, hogy itt lehet. Kényelmesen bevackolta magát a meleg, puha testbe és csak néha pillantott a fehér kisrókára, akivel osztozott. Először még Nestort sem vette észre és a sárkánynak kemény perceket kellett a közelükben töltenie, hogy az ifjú - és nem kevéssé szerelmes - srác úgy döntsön, hogy elszakítja pillantását Fuwáról.
- Te is mindig olyan éhes vagy, mint Tengerszem? - csodálkozott aztán rá a föléjük magasodó monstrumra, de nem jutott eszébe, hogy féljen. Se nem az, hogy saját magát zsákmánynak tekintse és így teljes természetességgel kérdezte őt. Sőt, ujjával gyorsan le is akarta hívni a menüt, hogy elővegyen az inventoryjából valamit Nestornak, de a mozdulat ráébresztette, hogy igen, tényleg, Nyúlúr testében van. És Fuwával!
Ez a körülmény aztán visszaterelte az eredeti gondolataihoz.
Hatalmasat nyújtózott (mellső tappancsaival súrolva a lányt ott elöl) és megkereste a lány pillantását. Olyan szépen csillogtak a szemei! Mintha ezernyi napcsík lengené körbe minden, minden egyes percben! Mondjuk most kicsit olyan aggódósnak tűnt, de Simeonnak fogalma sem volt, hogy miért: Tapsi is előbújt a bokorból és egészen közel is jött Leo testében, nem szaladt el sehova, meghát ők is itt voltak... akkor mi a probléma? Üzenet csippant. A nyuszifej kíváncsian futotta végig a sorokat, aztán elkezdett számolni: ha 11:45-re kell odaérniük és a teleport is jó, most pedig... mennyi is az idő? Igen, akkor még egy teljes órája van csak Fuwával, az ő közvetlen közelében! Ez még annál is csodálatosabb volt, mint azt el tudta volna képzelni.
Felpislogott a napot eltakaró sárkányra.
- Fuwa, Noise, addig piknikezzünk! - ajánlotta és el is felejtette, hogy Tengerszem nincs itt. Pedig a polip hogy szereti a piknikeket! ... de főleg a soksok süteményt, ami ilyenkor a kiterített pokrócra kerül.

by **Simeon** Csüt. Aug. 27 2020, 21:15

Tengerszem

Tengerszem még az üzenet írását is abbahagyta, amikor megérezte vállán a saját testét. Szóval ilyen az, amikor ő felmászik Simeon vállára? Mióta megnőtt, igazán nehéz volt megfelelő helyet találni és állandóan le-lecsúszott, de azt nem is sejtette, hogy a fiú ilyen nehéznek érzi őt... legalább annyira, mint most ő a kardforgató srácot. Akkor ezért vett idomárja súlyemelést?
Ránevetett a poliptestbe zárt fiúra és folytatta a levélírást.
Lassan, de biztosan haladt, végül pedig csak elment az az üzenet.
- Igen! - értett egyet Tengerszem a felvetéssel és büszkén csillogott a szeme a dícsérettől. Aztán - ahogy azt Leo tanította - szépen gondosan be is zárta a menüt, miután úgy érezte, eleget várt a válaszra. De nem bánta, hogy még nem jött üzenet: Fuwa biztos Simeonnal meg Nyúlúrral van elfoglalva, talán játszanak vagy... Simeon történetet mesél. Igen, biztos mindenki őt hallgatja éppen! A polip aztán erre a gondolatra meg is nyugodott és figyelmét mostmár teljes egészében egy fontos, nagyon fontos dolognak szentelhette: édességet kell keríteni! Miután pedig ez megtörtént, odaadta az egyik zacskót Leonak, a másikkal együtt pedig odanégykézlábazott a hűs víz széléhez.
- Simeonnal gyakran csináljuk - bólogatott Tengerszem Leo mondatára és kimutatott az ablakon - Innen egész messze ellátni, nézd a fákat! - mondta és ha Leo arrafelé nézett, észrevehette, hogy igaz most ébredtek, de a függönyök nem árnyékoltak le semmit, nem voltak behúzva. Simeon nem szerette, ha reggel nem a napfény fogadja, így egyáltalán nem használták az anyagot: csak nagyon ritkán, például amikor bújócskát játszottak még Tengerszem bébikorában és a tréfás fiú oda bújt el.
- Leo.
Tengerszem a vizet nézte és az édességet szorongatta a kezében.
- Simeon mindig fürdőnadrágra öltözik, mielőtt bemenne - mondta a polip és kérlelő-bizonytalanul nézett újdonsült társára - De nem tudom, hogyan veszi elő - sütötte le a szemét és igazán, igazán be akart már menni, de Simeon szerint ruhában az nem jó érzés. Főleg nem a srác bő alvópólójában és alsójában, amiben ő létezett éppen. A polip felbontotta a nasit és pár darabot rögtön tömött a szájába, hogy megnyugodjon, ám ha egy teljes órájuk van még, ő egészen biztosan nem akar a medence partján üldögélni végig.
- Ha van időnk rá... Megtanítasz? - kérte a fiút és nem, benne fel se merült, hogy van valami olyan az alsónadrág alatt, amit Simeon nem mutogat csakúgy fűnek fának. Nem, őbele az ilyesmit nem programozták bele, ellenben a víz már nagyon vonzotta, így ha Leo nem ellenkezett azonnal, hát el is kezdte levenni a ruháit, teljes fókuszban (és nem kevéssé bénán) végezve a műveletet.

by **Ronye Arabel** Szomb. Szept. 19 2020, 22:04

// Elnézést a késlekedésért, kicsit jobban leszívott az elmúlt időszak, mint hittem volna, hogy fog,

Simeon és NyusziÚr
Nestor, bár az érdeklődését kezdte elveszíteni, de teljesen nem adta fel a szándékát Fuwa határozatlanságával találkozva, elvégre megígérték neki, hogy kóstolhat!
Meglepetten pislog a nyusziban ragadt Simeonra. Ez a zsákmány nem szokott beszélni hozzá...
-Nestor nem éhes. Nestor csak kóstolni akar - magyarázta azért
- Nem Szabad! - találta meg a hangját aggodalmában Fuwa aki attól kezdett tartani, hogy Simeon nem is tudja, hogy Nestor tényleg szereti a nyuszit kóstolgatni.
Mivel a sárkány erre csalódottan félreárt, kérdezve, hogy Mikor lehet kóstolni, a lány és a két fehér szőrgolyó végre odaléphetett a Leová változott nyuszihoz.
A kisróka pedig tolmácsolta Simeon ötletét. Fuwa erre tanácstalanul pislogott néhányszor a nyuszira és Leora... vagyis Simeonra és Tapsira... Végül bólintott.
- Le-o is - jelentette ki a szőke fiú felé bökve a fejével, boldogan mosolyogva, hogy rájött, ez jó ötlet.
Szóval... Nyomás piknikezni. Ha pedig Tapsi megpróbálna megint egyedül elkóborolni... Noise pillanatok alatt kiugrik kis gazdája öléből, és morogva közli vele, hogy ez most komoly dolog, és együtt kell maradni, úgyhogy nem mehet sehova.

Leo és Tengerszem
Na kérem... Wellness van, édesség van... Idő van... Nem is kellek én ide...
Vagyis nem kellenék, de az ajtón kopogtatnak
- Simeon, itthon vagytok? - hallatszik Sakuzo hangja az ajtó elől. Na? Válaszoltok neki? Vagy úgy csináltok, mintha nem lennétek itt?

//Ebben a körben is reagáljatok bőven egymásra :3
Itt sem merek most határidőt írni, mielőbb írjatok kérlek, és böködjetek meg meséért.

by **Leonard** Vas. Okt. 04 2020, 18:15

Leonak most végre akadt rá ideje, hogy jó alaposan körbenézzen a szobában és a környezeten. Az Unity céhházának erről a pontjáról meglepően jó kilátás nyílt a környező tájra - talán a többiről is. A fiú még emlékezett rá, hogy régen mennyire pet központú céh is volt ez - a Justice League "kis"testvére. Már akkor is úgy épült, hogy a különböző méretű és igényű petekkel remekül el lehessen férni benne és lám, az udvar és környezet kialakítása során is ez volt a legfontosabb szempont. Innentől kezdve aztán nem is volt annyira meglepő egy szoba, aminek a közepén egy méretes medence található.
- Hogy...? - bukott ki a fiúból a kérdés, miközben Tengerszem kirángatta mélázásából. - Mármint.. fürdőnadrág, hát persze - tért végül észhez, de ahogy végignézett Simeon testén, valahogy nem akaródzott neki elég gyorsan lépni ez ügyben.
- Hát, végül is a menü segítségével nem olyan nehéz átöltözni - köszörülte meg a torkát több perces hezitálás után. Igen, a menüvel ez... gyerekjáték. Ahhoz képest, ami rá várna más esetben. - Ne, ne, ne, ne, ne - kiáltott aztán hirtelen támadt ijedtséggel, ahogy meglátta, a polipsrác mit művel. - Így is jó, de máshogy is lehet - magyarázta inkább türelmesen, mielőtt még megijeszti. Egyáltalán nem akart gonosz lenni, vagy ilyesmi, csak tartott egy esetleges kellemetlen szituációtól. Hogy nézne utána Simeon szemébe?
- Szóval megint nyisd le a menüdet, mint eddig - kezdett bele a magyarázatba. - Aztán nyomj rá arra az ikonra, ami a szekrényt jelöli - mutogatta türelmesen. - Ott fent vannak a ruhák, meg kell keresnünk a fürdőruha opciót és a pipával felvenni, a többit pedig az x-ekkel le - próbálta meg érthetően elmagyarázni és legfőképp úgy, hogy előbb a felvevés legyen meg és csak utána a le. És csak remélni tudta, hogy Simeonnak be van kapcsolva az a funkció, ami védi a kiskorúakat az olyan dolgok ellen, amiket nem kéne látniuk. Suspect

Még jó, hogy a peteknél ez tényleg kikapcsolhatatlan, így neki talán nem kell ettől félnie.
A kopogás aztán megakasztotta egy kicsit. Csendre intette Tengerszemet és hosszú percekig hallgatózott, hogy az idegen elment-e már. Végül lassan kifújta a levegőt.
- Ne hangoskodjunk. El kell hitetnünk velük, hogy nem vagyunk itthon...
És hogy a helyzetjelző tájékoztathat ennek ellenkezőjéről, így a céhtársak elől nem nagyon lehet elbújni? Arról a mesélő néninek nem kell tudnia...

Nyúlúr félénken pislogott a társaságra, de főleg Nestorra. Ez a piknik dolog még jó ötletnek is tűnt volna, ha nem lenne egy éhes sárkány a közelükben. Úgy nézett ki, mint aki nem tudja eldönteni éppen, maradjon-e vagy menjen, de végül el nem futott, csak ha Nestor valami olyasmit csinált. Ha pedig megkínálták végre salátával, nagy boldogsággal kezdte el falatozni a zöldséget.

Elnézést a késésért, tökre kiment a fejemből. >< Sajnálom, de ezt most nem tudtam két külön postban.

by **Simeon** Vas. Okt. 11 2020, 19:42

Simeon nem annyira volt tudatában a sárkány viselkedésének okaival és főleg nem kapcsolta ezt össze azzal a ténnyel, hogy ő most éppen Tapsi bőrében van. Amúgyis, Fuwa ölében mindez nem számított, de nem ám! Szépen sütött a nap, itt voltak kint a kertben és még piknikezni is volt idejük! - minden úgy alakult, ahogy annak lennie kellett.
- Igen, Tapsi is jöjjön - bólintott Fuwa ötletére a srác és ha végre letelepedtek valahol, boldogan nyitotta volna le a menüjét egy kis édességért, de... a mozdulatra nem történt semmi - El is felejtettem - nézte meg újra a kicsi, fehér tappancsokat - Sajnálom Noise, pedig lett volna neked valami finom húsom - ült le a róka mellé, aztán felragyogott az arca - De majd ha visszacserélődtünk! - ígérte meg és ha időközben Fuwa kirakodott valamiket a plédre, Simeon éhesen kezdett neki bárminek, amit kellően finomnak gondolt. Csak az volt a furcsa, hogy valahogy... a zöldség jobban annak tűnt. Jobban, mint a húsféle és az édesség, ez pedig nem fért az idomár fejébe, de nem is gondolkozott rajta sokat: elvett egy répát és azt kezdte el rágcsálni, szorosan Fuwa és Noise között. Az időt egyáltalán nem figyelte, de Fuwa csak szól, ha menniük kell, nem? Addigis fel-felnézett a lányra, boldogan és szerelmesen.

Tengerszem azért megszeppent, Leo bármennyire is nyugtatta meg azonnal: megakadt a mozdulatban és úgy pislogott a poliptestre, félig lehúzott pólóval.
- Az egyszerűbb? - kérdezte, aztán bólintott - Akkor csináljuk úgy! - egyezett bele és nagyon, nagyon figyelt, hogy a srác miket mond neki. Szóval ezt is a menüből kell, csak egy teljesen más részéből! Bólintott és megnyomta a szekrényt jelölő gombot (és elsőre sikerült neki! - oda is fordult társához büszkén, hogy ő is látta-e), aztán ahogy Leo magyarázta, felvette a fürdőruhát és... annyira meglepődött a rajta megjelenő úszónadrágtól, hogy elfelejtett egyensúlyozni és hanyatt esett.
És úgy is maradt még hosszú ideig, hiszen kopogtattak. Pizsamában, úszónadrággal, megnyitott menüvel és kicsit ijedten. Leo tanácsára csak bólintott és igyekezett nagyon halkan négykézlábig feltápászkodni, hogy befejezhesse a műveletet.
- Sikerült! - suttogta aztán, amikor eltűnt a pizsama és már ereszkedett is bele a medencébe. Addigis, amíg nem kell indulniuk, majd áztatják magukat és halkan beszélgetnek meg nézik a tájat! Utána pedig végre találkozhat Simeonnal újra! Az ifjú polip alig várta, hogy elmesélhesse idomárjának a kalandjait embertestben és azt is, hogy le tudja írni a nevét!

Akkor én is egybe írtam most Very Happy

by **Ronye Arabel** Vas. Okt. 25 2020, 18:10

Szóóóval Az egyik páros piknikezik, a másik fürdőzik.

Fuwa és Noise is boldogan fogadja a piknik ötletét, a lány Noiset letéve megragadja Leo karját... hogy Tapsi ne szaladhasson el tőle, és már viszi is magával a párost a kert eldugottabb zugába, hogy leterítse a plédet, és elszaladjon, hogy finomságokat hozzon a palotából.
Az idő közben telik a színek, szagok, zümmögés és napfény társaságában. Nestor eddig úgy tűnt elvesztette az érdeklődését a dolgok iránt, és kényelmesen elhelyezkedett az egyik fa árnyékában. Hogy közben le sem vette a szemét a csapatról? Nos, az valószínűleg senkinek nem tűnt fel.
Az viszont biztosan, hogy ahogy a palota ajtaja szépen becsukódik Fuwa mögött, Nestor egy nyújtózást követően már ott is terem a pokróc fölött, a szájába kapva az egyik fehér szőrcsomót. A nyulat akarta, de Noise odaugrott, így a kisróka került a fogak közé.
Nos mit csináltok? Főleg, hogy az idő vészesen fogy. Észre sem vettétek? Pedig eddigre nagyjából 5 perc maradt a találkáig...

Ami Leot és Tengerszemet illeti... Hát... Hogy szeretnétek lerázni Sakuzot? Merthogy a srác nem akar tágítani.
- Ne csináld már, látom a helyzetjelzőt. Találtam valami tök izgalmasat - kérlel az ajtó mögül. Noos... a csend nem jött be. Ott az ablak meg a teleport, hogy lelépjetek, de akarjátok megbántani Sakuzot? Ami az időt illeti... az alaposan elment az oktatással és a sütizéssel, alig 5 percetek maradt a találkozóig.

Akkor legyen 1 reag, és a határidő pedig November 1. (Note: Jövőéten tudok előbb mesélni, ha gyorsak vagytok!!!)
Nincs sok hátra, ne húzzuk \o/

by **Simeon** Kedd Okt. 27 2020, 18:47

Simeon

A srác nyusziszája fülig szaladt, amint Fuwa nem őt, hanem Noiset tette le, hogy megfogja Tapsit: közelebb húzódott a keblekhez és még erősebben nyomta oda magát, hogy menet közben még véletlen se essen le - még akkor se, ha a Leonyúlnak esetleg hirtelen menekülni támadna kedve. Simeon ugyan nem értette, Nestortól minek kell félni, de nem is nagyon foglalkozott ezzel, hiszen majdnem minden tökéletes volt! Majdnem... mert az idomár bizony hiányolta egyetlen petjét.
Aztán végül ő is lekerült Fuwa öléből a földre, de mivel a lány finomságokért szaladt el, Simeon próbálta türelmesen kivárni, hogy visszajöjjön.
- Milyen messze van az a hely, ahova megy? - kérdezte Noiset és egyáltalán nem vette észre a közeledő sárkányt. Kíváncsian pislogott a palota felé, hatalmas tappancsával topogott, így amikor fejét oldalra kapta, már késő volt - Hékás, engedd el! - ijedt meg, mert hirtelen ez a sárkány nagyon, nagyon magasnak tűnt számára. És elkapta Noiset! Simeonnak fogalma se volt, mit csináljon: Fuwa nagyon messze volt és Nestor árnyékban is volt, nem a napon! - Nyúlúr, mondd meg neki, hogy engedje el! - kiáltotta hamarjában, mert nagyon szerette a kisrókát és nem akarta, hogy bármi baja essen. Megpróbált felugrani a sárkányhoz, hátha tud ő is segíteni, de még mindig nem szokta meg a testet, így alaposan elméretezte az ugrást: a pet helyett egy bokorban landolt.

Tengerszem

A polip síri csendben húzta meg magát a medence (ajtóhoz képest) legtávolabbi zugában és tanácstalanul pislogott Leora. Most mit csináljanak? Neki kellene válaszolnia, de mit mondjon? Nem akarta, hogy Sakuzo megharagudjon Simeonra, de innen most nem mehettek el!
- Bocsi, de mindjárt találkoznunk kell Fuwával! - mondta és szinte kétségbeesetten nézett közben a testét birtokló srácra, hogy jól csinálja-e - Holnap megnézzük, jó? - tette hozzá, persze csak akkor, ha Leo is erre bátorította és céhtársa sem elégedett meg az első válasszal.

by **Leonard** Szer. Okt. 28 2020, 17:42

Nyúlúr és Simeon

Nos, ha Simeonnak történt volna mindez, Tapsit valószínűleg egyáltalán nem érdekli. Egye csak meg a nyúlkonkurenciát Nestor úgy, ahogy csak akarja. Akár szőrőstül-bőröstül is. Hátha végre jól lakik és békén hagyja egy kis ideig őt. Na de hogy Noise-t, a kis játszópajtását bántsa valaki? Nem, ezt nem engedhette!
Tapsi - Leo testében - egy pillanat alatt Nestor mellett termett, annak ellenére is, hogy a fiú testében nehezebben mozgott, habár a gyorsasághoz hozzá volt szokva.
- Nem szabad! Noise a barátom! - ütögette meg önmagához képes elég nagy bátorsággal a sárkány orrát és ha az elnyílt, még arra is volt lélekereje, hogy kihúzza belőle a kisrókát.
- Nem szabad megenni! Noise a barátunk! - húzta fel az orrát durcásan és odébb sétált a sárkánytól, lehetőleg olyan helyet keresve, ahol biztonságba helyezheti fehér kis társát. Közben jót szórakozott Simeon nyúltestbe zárt próbálkozásán is, aminek végén a bokorban kötött ki.
És hogy mi lesz a találkával? Nos, Tapsit ez egy percig sem izgatta, az ő nyúlagyáig nem jutott el a tény, hogy akár probléma is lehet belőle, ha lekési.

Leo és Tengerszem

Leo lelkesen bólogatott Tengerszem szavaira. A polip meglepően okosan oldotta meg a dolgot, semmi hozzáfűzni vagy ellenkezni valója nem akadt hát. Az időt viszont elpancsolták és erre akkor jött rá, amikor tekintete teljesen véletlenül az órára tévedt.
- Tengerszem, gyorsan át kell öltözni utcai viseletbe és elindulni! - hadarta rémülten a fiú fülébe suttogva, aki talán még mindig a Sakuzo problémával volt elfoglalva. - El fogunk késni. Emlékszel még rá, hogyan kell átöltözni a szekrényedből pár gombnyomással? Gyorsan vedd le a vizeset és fel a tisztát - magyarázta és ha szükség volt rá, megpróbálta elmutogatni is. Ám ha a művelet nem sikerült elég gyorsan, úgy döntött, inkább utaznak vizesen, csak odaérjenek. Hagyott magának még három percet, hogy elnavigálja társát a kristályok közé, azon belül is - mert Simeonnak rengeteg volt belőle a menüjében! - a teleport kristályhoz. Kissé megizzasztotta a művelet - már amennyire egy polip képes izzadni -, de végül sikerült. Kevesebb, mint kettő percük maradt.
- Jó, most mondd ki az úti célt és elméletileg mindjárt ott is leszünk - adta ki a végső utasítást és nagyon remélte, hogy a teleportáció most is sikeres lesz - "gazda" és "petje" is a megfelelő helyen kötnek ki.

by **Ronye Arabel** Pént. Okt. 30 2020, 17:18

Simeon és Tapsi

Noise nem tudta hova ment Fuwa. Általában nem volt vele a Palotán belül, csak ha éppen arra támadt kedve játszani.
Hosszas elmélkedésre viszont Nestor nem hagyott időt.
A kis róka riadtan vergődött az erős fogak szorításában, és hogyha nem egy játékban történik mindez, programozott petekkel, hát valószínűleg csúnyán meg is sebesült volna.
Azután kezdett különösen is kapálózni, hogy Simeont a bokorba esni látta.
Tapsi nagyobb sikerrel járt: Nestor kissé sértetten eltátotta a száját.
-De Leo megígérte, hogy Nestor ehet zsákmányt. - bosszankodott a sárkány értetlenül a történteken. Ez viszont épp elég volt, hogy Noise meglépjen, és utána nézzen Simeonnak. Nestor pedig nem látva a zsákmányt, morgolódva elvonult a megszokott helyére.
Tapsi előtt ekkor felvillan egy ablak:

Egy perce van megérinteni az eredeti testét.

Hogy pedig még zavaróbb legyen, mostmár egy visszaszámláló is elindul a szeme sarkában.
Erről Simeonnak sem ártana tudni, ugyebár? Főleg, ha érteni is akarja a nyuszi, hogy miről van szó.

Tengerszem és Leo:

- Kár... De akkor holnap - köszön el Sakuzo. Sikerült elkerülni a gondot. Jöhetett a következő.
Rohanva, ügyetlenül, és többedik próbálkozásra, de Tengerszemnek átöltözni is, és a kristályt előhalászni is sikerül.
Ekkor ugrik fel az ablak, ami arról tájékoztat, hogy egy percetek van visszakeverdi a saját testetekbe.
Nos, a teleport működik, így még van is fél percetek, mikor megérkeztek a főtérre. Csak egy gond van. Se Fuwát, se Leot, se Tapsit nem látjátok egyelőre a környéken. Vajon meg fognak érkezni időben? Megvárjátok?

//Határidő: November 7

by **Leonard** Csüt. Nov. 05 2020, 19:25

Tapsi

A nyuszinak hatalmas energiákba telt rávennie magát, hogy közelebb menjen - és még bele is nyúljon! - Nestor szájába, társa épségéért viszont nagyon szívesen megtette mindezt. Még úgy is, hogy egy picit remegett a keze, miközben Noiset biztonságba helyezte.
- De Fuwa megmondta, hogy nem szabad - rázta meg a fejét nem túl magabiztosan, aztán figyelmét elterelte hirtelen egy a látótere közepén megjelenő valami. Idegesen újra megrázta a buksiját, de a cucc nem tűnt el onnan. Kezével a levegőben kezdett el hadonászni, hátha eltűnik, de véletlenül ráment az olvasás gombra, amitől csak megnyílt az üzenet, annak tartalmával együtt. Idegesen ugrott hátra egyet a jelenségtől és újra elkezdte böködni, hogy eltűnjön.
- Menj már innen, butaság - morogta. - Simeon! Simeon, te tudod, hogyan kell eltüntetni? - kommunikált most először a fiúval közvetlenül is, amióta testet cseréltek egymással, lévén nem volt más játékos a közelben, aki segíthetett volna rajta. Azt csak nem várhatta, hogy Noise oldja meg a baját, Nestortól meg akkor sem kért volna segítséget, ha a világ dőlt volna össze körülöttük. Az pedig, hogy mióta volt világos számára - és fogadta is el -, hogy a nyúlkonkurencia valójában Simeon? Úgy tűnik, egy megválaszolatlan kérdés marad - az viszont biztos, hogy nem csak a rókák tudnak ám ravaszok lenni, ha szükség van rá! Wink

Leo

Megnyugodva fújta ki a levegőt. Ez az. Megcsinálták!
Pedig az elmúlt három-négy perc nem kicsit volt stresszes. Tengerszem a kapkodástól egy picikét összezavarodott, Leo pedig csak nehezen tudta megtartani a türelmét így, hogy tudta, ennyire sok múlik az érkezésükön. Remegő csápokkal magyarázta a kristály használatát és ha kellett, azt is elmondta, mit kell mondani, hogy a Fő téren lyukadjanak ki. Végül azonban sikerült gond nélkül ide jutniuk, még épp időben. Pislogva nézett körbe. Aztán újra. És újra. Hol vannak? Biztos kiszúrná a saját testét meg Tapsit a tömegben! Na és persze Fuwát, mert biztos ő is elkíséri őket. Ugye? Ugye?! Toporgott, de megmozdulni nagyon nem mert. Félt, hogy talán épp ettől veszítik el egymást szem elől, na meg attól is, hogy ügyetlen járásán látszódna az idegenek előtt, hogy valami probléma van az avatarjával. Tengerszemre pillantott és próbált nem pánikba esni. Végső soron, csak az egész életét kell polip testben töltenie... Hát, maximum majd kilép a játékból. Neutral

by **Simeon** Csüt. Nov. 05 2020, 20:40

Simeon

Simeon ijedten landolt a bokor tövében és kemény másodperceibe került nyúltalpra vergődni. Még hallotta, ahogyan Noise kapálódzik, aztán Nyúlúr hangját is, végül viszont Nestor úgy tűnt elengedte Noiset. A srác láthatóan megkönnyebbült, amikor meglátta a rókát és azonnal a nyakába ugrott, úgy megörült neki:
- De jó, hogy nem esett bajod! - vigyorgott - Nem is tudtam, hogy Nestor ennyire veszélyes tud lenni - csodálkozott el, több idő viszont nem volt megvitatni a helyzetet, ugyanis Nyúlúr a segítségét kérte. A nyuszitestbe zárt srác feje előbukkant a bokorból.
- Mit? - kérdezte óvatosan és azért körülkémlelt, nem látja-e a sárkányt a közelben, a Leo előtt lévő panel viszont rögtön elfeledtette vele a veszélyt. Odaügyetlenkedett és gyorsan elolvasta a sorokat - Azt írja, egy percünk van megérinteni a saját testedet - fordított és nyögött is fel mellé: Fuwa nem volt sehol, ő pedig (bármennyire voltak is nagyok Fuwa mellei ebben a nyúltestben) nem akart így maradni, főleg nem Tengerszem nélkül! - Add a kezed - ugrott fel a srác mellkasára és ragadta meg a Leonyúl ujját apró nyuszimancsaival - Csak engedd, hogy vezessem a kezed. Ha ügyesek leszünk, kapsz tőlem egy náladnál kétszer nagyobb salátát! - hadarta a polipjánál már nagyon jól bevált motivációs módszert - csak nem pillacukorral, értelemszerűen. Mondjuk ha Nyúlúr nem akart együttműködni, kénytelen volt megkérni Noiset, hogy fogja le vagy segítsen, de az ifjú idomár remélte, hogy erre nem kerül sor. Ha pedig Nyúlúr hagyta magát, Simeon nagyon erősen koncentrált és előhívta a menüből a teleport kristályt.
- Tartsd a magasba és mondd ki, hogy "Teleport, Kezdetek Városa" - tekergette a nyakát felfelé Leo arcának irányába - És ha minden jól megy, egykettőre ott leszünk az igazi Leonál! - mondta, azt pedig márcsak gondolatban tette hozzá, hogy és az igazi Tengerszemnél is.
Már hiányzott neki egyetlen petje. De jó is lesz, ha végre viszontláthatják egymást!

Tengerszem

A fiatalkorú polip büszkén, csillogó szemekkel fordult Leo felé: ugye ügyes volt, hogy sikerült meggyőznie Sakuzot? A srác hirtelen ijedelmére viszont ő is alaposan megijedt, először nem is tudta, mit kellene csinálni és egyáltalán... miért kell megint átöltözni? Nem jó így, fürdőruhában? Ha viszont Leo azt mondta, át kell, hát át kell: a polip nem kérdőjelezte meg a játékosok szavát, így kicsit kétségbeesetten bólintott és megpróbálta gyorsan előhívni a menüt, ami legutóbb már ment, most viszont kétszer is elrontotta. Tengerszem még nem gyakorolt eleget ahhoz, hogy biztos kézzel nyomkodjon.
Végül azonban sikerült és nem is késtek el! Tengerszem Leoval együtt kémlelt körbe és szemével egészen addig Simeon alakját kereste, amíg rá nem jött, hogy, hát... abban ő van.
- Hol vannak? - kérdezte, először kíváncsian, viszont mivel társa nem tudott sehova se mutatni, ahol Simeon és Nyúlúr érkeznek, a polipon kezdett eluralkodni a rémület. Ugye Simeon jól van? Ugye semmi sem történt vele, amíg ő nem volt ott, hogy megvédje?

by **Ronye Arabel** Hétf. Nov. 09 2020, 17:40

Nohát: Nestort sikerült a megkérdőjelezhetetlen érvvel leszerelni: Fuwa azt mondta nem szabad. De lehet azért állt odébb, mert már nem látta egyik fehér zsákmányt sem.
Noise terelgette vissza Simeont a piknikező helyre, ahova mostmár Fuwának is igazán hamarosan vissza kell érkeznie.
Aztán már nem foglalkozott ezzel, mert úgy tűnt, Tapsinak valami baja van. Fürgén szaladt ő is, hogy segítsen ha kell. Hát nincs más játszópajtása a saját méretében, nagyon kell vigyázni a nyuszira!
Simeon viszont nála sokkal hatékonyabban segít, és ha Tapsi együtt működik, úgy.. 10 másodperccel dél előtt a páros megérkezett a kezdetek városa főterére.
Ahonnan szerencséjükre Leo és Tengerszem nem mozdult el, így majdhogynem szó szerint egymásba botlanak.
Az időt tekintve... Nem egymást kellene először magukhoz ölelni a peteknek és a gazdáiknak. Egy közös nagyölelés viszont tökéletes megoldás lehet.

Ha sikerül időben kapcsolatot teremteni mindenkinek a saját testével... Egy pillanatnyi feketeség után a negyedik szinten találjátok magatokat Éppen ott, ahol legutóbb együtt pihentetek.
A rendszer pedig tájékoztat, hogy sikerült a problémát elhárítani, köszönik az együttműködést, és további jó játékot kívánnak.

//Ügyesek voltatok :3 november 18-áig kérek szépen egy zárókört, aztán jutalom osztás következik

by **Leonard** Szer. Nov. 18 2020, 10:56

Nyúlúr ijedten próbálta mutogatni Noisenak is az üzenetet, amiből egy kukkot sem értett, de persze a róka sem tudott a segítségére lenni. Még jó, hogy hármuk közül legalább egy olvasni képes játékos volt a közelben, még akkor is, ha az éppen egy utált nyúlkonkurencia testébe van zárva.
Tapsi érdeklődve figyelte, hogyan vezeti Simeon az ujjait. Kissé ügyetlenek voltak, hiszen az emberbőrbe bújt nyúl nem volt tisztában az erejével, így teljesen elengedte a karját, rábízva annak teljes súlyát az alig pár kilós nyúlbőrbe bújt emberre. A helyszín meghatározása is nehézkes volt, habár a Kezdetek Városa még egy egyszerű szókapcsolatnak bizonyult. Képzeljétek, mi lett volna, ha ilyen szörnyű és értelmetlen szavakat kellett volna kimondania, mint Frieven vagy Tolbana.
Felemelte a kristályt a magasba, az anyag szanaszét szórta a napfény sugarait. Egy pillanatra megállt gyönyörködni benne, aztán...
- Telefont. Télisport. Elektront. Feleport.
Valahogy egyáltalán nem akart úgy hangzani, ahogy azt Simeon magyarázta. Kérdőn pislogott rá, majd egy utolsó megerősítés után végül sikerült kimondani.
- Teleport, Kezdetek Városa.

Mire Leonak eszébe jutott, hogy talán megnézze a térképét, merre is vannak a társai, majdhogynem mindegy volt. Csak meg tudják oldani a dolgot, nem? Simeon okos fiú. Tengerszem azonban így is pánikolni kezdett és az az igazság, hogy ez Leora is könnyen átragadt.
- Mindjárt itt lesznek - mantrázta nem is feltétlen a polipnak, mintsem inkább magának és újra meg újra körbenézett a téren, hátha csak elmentek sétálni, amíg rájuk vártak. Vagy leültek egy padra. Biztos csak a tömegben nem szúrják ki őket. Habár lehet olyan, hogy ne szúrd ki a saját tested?
Amikor aztán feltűnt valaki mögöttük - többedik alkalommal az elmúlt néhány másodperc alatt - már rutinosan csúnyán nézett rá, mielőtt félrehúzódnak. Erre azonban semmi szükség nem volt, a pixelekből összerakódó test ugyanis az övé volt!
- Tapsi, Simeon! - ragyogott fel a tekintete és már nyújtózott is a polip testben feléjük, hogy Tengerszem - Simeon testében - majd átesett rajta. Valahogy aztán sikerült összeölelkezniük még épp időben és egy pillanattal később már mindannyian a tengerparton voltak.
- Fuhh, megéheztem ettől a sok izgalomtól. Jól esne néhány pillecukor - jelentette ki felszabadultan az örömtől, hogy újra önmaga lehet és jókedvűen sandított le Tengerszemre.

Köszi a játékot, nagyon élveztem! Very Happy

by **Simeon** Csüt. Nov. 19 2020, 17:47

Simeon nagyjából a harmadik másodpercnél rájött, hogy milyen jó is az a súlyemelés jártasság - illetve milyen jó volna, ha ebben a nyúltestben is birtokolná, ennek híján viszont két kézzel, erejét megfeszítve vezette Leo karját és kicsit még a nyelvét is kinyújtotta a nagy koncentrálásban. Ha Noise segített legalább taratni, vagy Nyúlúrnak eszébe jutott taratni magától, úgy örült a könnyítésnek, ám nem volt ideje megkérni a nyuszit és kifejteni az okát, hiszen nagyon nagy késésben voltak!
- Teleport - ismételte meg a srác és bólintott mellé, de azért még ebben a helyzetben is megmosolyogta a sikertelen próbálkozások garmadáját. Nyúlúr pedig végül kimondta a varázsszót, a párost pedig kékes fény vette körül. Még Noisetól sem sikerült elköszönniük - jutott eszébe Simeonnak már a főtéren, de mire befészkelte magát a gondolat, meglátott valami narancssárgát, egészen közel.
- Tengerszem! - ragyogott fel az arca és szinte repült - még mindig nyúltestben - a polip felé és annyira megkönnyebbült, hogy láthatja őket és biztonságban vannak, hogy el is felejtette, voltaképpen ki milyen testbe van zárva. A nyuszi tehát egy öleléssel rohanta le a poliptestű Leot, ám kettejük közül legalább Tengerszem észnél volt: az okos pet eleddig szinte a rémület határán forgatta fejét körbe-körbe, ám ahogy megjelent az oly ismerős páros, nem törődve a nyuszi akciójával már guggolt is le és szorított magához mindenkit, akit csak ért. Éppen nyitotta volna a száját, hogy mondjon valamit, de ekkor... elnyelte őket a feketeség.
- Ph-h? - pislogott körbe a polip és felemelte négy csápját, hogy megnézze, tényleg az övéi-e. Elégedetten bólintott, ám (szinte egyszerre Leo kijelentésével) megkordult a gyomra - Phhh-brrrph!
- Ez azért nem volt semmi - vigyorgott Simeon is, amint észlelte a változást és lenyomta az eléje kerülő rendszerüzenetet - Nálatok mi volt? Képzeljétek megtaláltuk Fuwáékat, meg értettem Noiset és Nestor odakint piknikezés közben meg megtámadott minket! Nyúlúr pedig... - kezdett is bele vidáman a történetbe és miközben átölelte Tengerszemet, másik kezével hamar előhívott két zacskó pillecukrot, meg persze (ígéretéhez híven) egy nagy fej salátát is.

Szuper küldi volt, köszönöm! Very Happy

by **Ronye Arabel** Vas. Nov. 22 2020, 23:37

Akkor ideje a jutalomosztásnak a megérdemelt pihenés közben Very Happy

Alap jutalmak

Simeon: 440 exp, 450 arany
Leonard: 440 exp, 450 arany

Ércek és növények

Simeon:
Növénylátás: Tier 3, 200 -> 220
6 Nihil Ág 4 Eknier Levél 3 Gyilkos Galóca 3 Ezüst Százszorszép 4 Gigantikus Pitypang
Nyersanyagismeret 1:
1 Nihil Ág 1 Eknier Levél

Leonard:
Érclátás: Tier 2, 120 -> 140
7 Fémkő 6 Drágakő 4 Tömény Rubin 3 Acél
Növénylátás: Tier 1, 71 -> 91
4 Kis Tövisgyökér 8 Faeno Levél 2 Barna Gomba 3 Tövisgyökér 3 Vörös Pitypang

Receptek

Simeon:
Nincsen új felfedezhető recept

Keresés

Simeon (Keresés 3. szint):
[T1] Trükkös Köpeny

Céhbónuszok

A Unity 225 aranyat kap a bankjába, a tagjai összesen 220 expet kapnak. - Miko, Seishin, Joey és Simeon 55 exp
A Justice League 450 aranyat kap a bankjába, a tagjai összesen 880 expet kapnak.( Fejlesztett Céhbónusz Dupla Exp Céhbazár Bónusz ) - Hinari, Ozirisz, Leonard, Mirika és Silence 176 exp

by Ajánlott tartalom