[Küldetés] Napfény közlegény megmentése

Seishin úgy tűnik nem rajongott az ötletért, és mielőtt a fickó felébredt volna, inkább odébb állt, jó kezekben tudva a problémát. 
Arabel ellenben lelkesen bólogatott Simeon visszakérdésére. Mndig úgy megy, hogy a színészek jutalmat kapnak a lenyűgözött közönségtől.
A történet első néhány oldala nem olyan érdekes... Vagy lehet az idomárfiúnak az: A lovag elindul, hogy legyőzze a királyságot háborgató Krakent. Igen, az Tengerszem. 
Takeshi lemondóan, és kissé tanácstalanul felsóhajtott. 
Ellenben az ikrek összevigyorogtak a fiú felvetésére.
- Dehogynem fogja. - 
- Máris gondoskodunk róla - 
- Ne menjetek sehova -
- Mindjárt jövünk. - közölték, és egy szempillantás alatt el is teleportáltak, ha nem állították meg őket. 
- Mit akarnak csinálni? - pislog értetlenül Takeshi, először Arabelre, de aztán Simeonékra, mivel a lány éppen a tenyerébe temetett fejjel igyekezett csillapodni.
- Ezek meg vannak húzatva - fűzte hozzá a magáét.
Tovább olvasva a szöveget az talán már sokkal jobban tetszik a párosnak. A lovag ugyanis kideríti, hogy a Kraken nem akar bántani senkit, csak folyton megijed a szigonyoktól, és nem talál haza. 
A sötét, viharos tengeren, ahol soha nem süt a nap, a lovag segít megtalálni a hazavezető utat a krakennek, de egy egy napsugár újra és újra helyes útra tereli a párost kalózokon, és kalandorokon keresztül, míg végül a Kraken otthnonába jutnak, és kiderül, hogy ott csapdába esett a napfényt adó tündér, akinek a kiszabadításával a tengerre is visszatér a ragyogó napsütés.

Na... Kezdődhet a próba?
Határidő: Augusztus 31 (valószínűleg nem fogk tudni előbb mesélni )

//Bocsánatot kérek a várakozásért. Nyugodtan böködj meg néha ilyenkor ><

- Valami őrültséget találtak ki - sóhajtott Arabel a kérdésedre válaszul. Viszont mintha valami cinkosság is bújkált volna a hangjában. Valószínűleg tudja, mi járhat a fiúk fejében, de valamiért nem akarja lelőni.
A flúgos fickó még mindig alszik, ez rendben van, Arabel Takashival susmorogni kezdett. Egy darabig az ikrekről, de aztán arról is mit kellene csinálni.
De ti ketten ugye a történettel vagytok elfoglalva.
Mire a végére értek az ikrek is visszaérnek, és még pont hallják a kijelentést, a fény tündéréről. Szélesen összevigyorognak és megköszörülik a torkukat.
Egymás vállának dőlve pimasz mosollyal szólalnak meg
- A fény tündérét emlegette valaki? - kérdezik éppcsak nem nevetve, és hátuk mögül előtolnak valakit, gyorsan egy aktivált gyertyakristályt is nyomva a kezébe, a hatás kedvéért.
Fuwa a megnevezéstől elvörösödve, meglepetten,, kíváncsian, és kicsit riadtan is pislog körbe. Simeont meglátva viszont megnyugodva elmosolyodik, és odaszalad a fiúhoz, meg a poliphoz, mostmár csak kíváncsi, kérdő tekintetével követelve magyarázatot, hogy mi történik itt.
Közben pedig a rendező is kezd magához térni. Vagy legalábbis megmozdul.

//Kérlek segíts nekem annyival, hogy azutolsó néhány kört gyorsan le tudjuk pörgetni (mégegyszer ne essek ki a történetből, meg te sem ><)

Fuwa elbűvölten hallgatja a történetet, együtt örülve a fiúval, hogy megmenthetik a fényt, elsápadva, hogy milyen gonosz is ez a fickó, de újra elmosolyodva, hogy kiderül: Tengerszem egy teljesen jó polip a színdarabban is… Bármi legyen az.
Így Simeon szájából pedig… egészen fellelkesül, hogy ő lehet a fény tündére, és visszaadhatja a fényt!
Ezzel a lelkesedéssel ül törökülésbe, és várja - Tengerszemet megsimogatva közben - hogy mit is kell csinálnia, ámulva nézegetve a szövegkönyvet, amit ő ilyen gyorsan nem tud elolvasni, de egy-egy szót  azért elcsíp a mutatott oldalakból.
Hevesen bólogatva jelezte, hogy nagyon is tetszik neki a dolog (Hogy is ne tetszene?)
A nagy lelkendezés közben az ikrek tanácstalanul pislogtak egymásra, Arabelre, és Takeshire is… Nem értették miért nem az történik, amit ők szeretnének, és nem tudták, hogy a mozgolódó rendezővel ezek után mit kezdjenek…
- Akkor most kiüssük megint? - kérdezik hangosan, mire Arabel a fejét csóválja
- Hagyjátok. Szerintem a srác mindenképp megoldja. Mi csak figyeljünk, hogy ha nem az történik, aminek kellene, intézkedhessünk - pillantot Takeshire, aki már nyitotta volna a száját, hogy ellenvetéseit megfogalmazza, de végül nem tette, csak bólintott, és eltűnt valamerre, mielőtt még a rendező kótyagos fejjel felült volna.
- Micsoda izgalom… Ilyen feszülltségben nem csoda, ha csak úgy elalszik az ember… - elmélkedik magyarázatot keresve a történtekre.
Nos.. Ekkor ért oda hozzá Simeon, és árasztotta el a terveivel amire csak bólintgatni tudott. Hát persze, hogy a Fény Lovagja fényes páncélt fog viselni!
- Na de lovag úrfi! Hát kinek gondol engem. Csak természetes, hogy a fény tündére a lehető legcsinosabb ruhákban lesz! - húzta fel az orrát a halk megjegyzésre, és úgy tűnik megkapta a megfelelő ihletet a jelmez választáshoz, mert szépen sorban Simeon kezébe nyomta a kalóz ruháját, a napfényes lovagi páncélt, és a fény tündérének sziporkázó, éppen a jóízlés határain belülinek tekinthető csoda-tüllruhájával.
- Nagyszerű, csodálatos! - lelkendezik, mintha mi sem történt volna, és gyors pillantást vet az órájára.
- Egek de elszaladt az idő! - sápad el - Gyorsan, gyorsan. Mindjárt itt a közönség, és még elő kell készíteni a díszletet! - kezd kapkodva a munkába, meg is feledkezve róla, hogy tényleg lehet, hogy egy próba is kellene előbb…
Minek láttok neki? Próbáltok még Fuwával, vagy a rendező kezéből kipotyogó díszlet elemeket segítetek összerakni?


//Hajrá :3

- Ha jól sikerül, nektek adom. - bólint a rendező.
Fuwa pedig nagyon tanácstalanul pislog rád. Ő örülne, ha segítenél, csak nem tudja hogy mire gondolsz, hiszen a ruhát pár kattintás felvenni.
Azért követtett, és bár először kicsit megriadt, de végül nem ellenkezett, sőt, mosolyogva hagyta, és segítette, hogy öltöztesd. 
Aztán teljesen elpirult a csóktól (amit azért viszonzott) és az öleléstől. El is felejtett levegőt venni, ameddig Tengerszem nem jelent, és be nem kellett fejezni gyorsan az öltözést. Közben figyelmesen hallgat, és igyekszik megjegyezni az instrukciókat.
Majd csillogó szemmel bólint. Fantasztikusan nézel ki, sőt.
Az információ viszont neki sok volt, így leginkább a kezedbe kapaszkodva pislogott, és nem akaródzott neki üzeneteket írkálni.
- Máris érkezik a közönség. Meg ne lássanak titeket előtte, menjetek menjetek! - terelget a függöny mögé, de azért pár díszlet elemet arrébb tudtok tenni a megfelelő helyre.

És valóban, a közönség kisvártatva elkezd a nézőtérre gyűlni. Morgás, és értetlen kiabálások kezdenek hallatszani. A rendező bejelentését pedig élet füttykoncerttel fogadják, mielőtt felgördül a függöny.


// Nos, utolsó kör lesz ez, azt hiszem. Kérlek, hogy írd le a posztban, hogy az előadás közben mennyire vagytok magabiztosak a nagyjából tömött nézőtérrel szemben, illetve hogy segítesz Tengerszemnek meg Fuwának esetleg, hogy minden rendben legyen :3 Seishint és a többieket veheted úgy, hogy elfogadhatóan sikerül a  szerepet hozniuk.