A megmérettetés (K1 és Leonard)

A kérdésétől komolyan gondolkodóba estem, amitől még a korsó is megállt a kezemben. Homlokomat ráncolni kezdtem a mutató ujjamat pedig a szám elé helyeztem, ez is azt bizonyította, hogy forognak azt agytekervényeim. Először próbáltam értelmezni, hogy mit is mondott nekem, utána pedig kitalálni, hogy mit is kéne válaszolnom.
- Én verekedni? Ez jó kérdés. Akarok? Ne, ne mond, el had találjam ki. Akarok-e verekedni, ez egy igen fogós majdhogynem beugratós kérdés. Attól függ, hogy veled vagy mással akarok-e verekedni? Mert ha mi ketten együtt verekszünk az jó, de kit kell megvernünk? Most úgy érzem nincs olyan ellenfél, akit ne tudnék leverni, vagy olyan befőttes üveg, amit ne tudnék kinyitni. És ami a legfontosabb miről is kezdtem el beszélni?
A fejem kissé imbolygott a szemei pedig ide-oda ugráltak jelezvén, hogy a tulajdonosuk már egyáltalán nem szomjas.
- Te figyelj, lehet nekem is egy kérdésem? Miért szorongatod annyira azt az üres korsót? Pincér, ezt a sértést én tovább nem tűrhetem! Azon nyomban hozzanak a barátomnak egy másikat, mert mindjárt megbugázok egy két poharat. – mondtam jó hangosan majd pár pillanat múlva még hozzá tettem. – De egy telit, ne egy üreset.

Közben körbenéztem és szörnyülködve fogtam fel milyen sok ember van ott körülöttünk pedig csak páran voltak.
- Atya ég. Te, ezeknek nincs más dolguk, mint egész nap a kocsmában lopni a napot. Mások húzzák, az igát meg fejlődnek ezek meg csak itt lógatják a f..f.. fejüket. Ez egy nagyon nehéz szó, de végül csak sikerült kinyögnöm. De most akár megsértődsz, akár nem én kimondom kerek perec aranyapám, te egy rendes gyerek vagy és dögöljön meg az, aki mást állít. De mikor is indulunk megkeresni azt a valamit, amit elveszettem, vagy te keresed, amit én találtam meg? Ez egy kicsikét zavaros. – az utolsó mondatomnál megráztam a fejem, hogy helyére kerüljenek a dolgok.
- Meg van, már tudom. te elvesztetted az izédet és meg kell találnunk. De előtte igyunk valamit, mert száraz torokkal semmire se megyünk. Nem igaz?

/13+2,5 sőr és 2 kolbász/

The member 'K1' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

15,5 sör, 3 kolbász

The member 'Leonard' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

Úgy tűnt, hogy az én újdonsült barátom kissé szétszórt vagy az is lehet, hogy nagyobb a szeme, mint a szája. Teljesen kiment a fejéből, hogy mit is vesztett el, amitől én csak a fejemet fogtam. Egyrészt mert nem akartam elhinni, hogy ilyen kelekótya másrészről pedig nem akartam, hogy véletlenül leessen a helyéről. Elég kínos lett volna, amint csak úgy kigurul az utcára a fejem, szerencsére előre látó voltam így ez nem következett be.
-Igen te! Nem is én. Jeszus Maris. Úgy tűnik megártott neked az a sok kolbász.
Szerencsére idővel megjött az esze és ő is belátta, hogy valamit elő kell keríteni majd ezután megint valami furcsát mondott, amit nem igazán tudtam értelmezni.
-Ebben a világban is vannak molyok? És mit akarsz velük csinálni? Én amúgy ki nem állhatom őket, egyszer megették a csokoládémat még gyerekkoromban.

Elég furcsa időpontot választott a bogarászásra, de ízlések és pofonok, vagy embere válogatja. Én amúgy a keresést úgy gondoltam, hogy ő az utca egyik felén megy én meg a másikon és figyelünk nem-e találjuk meg az eltűnt tapasztalat pontokat.  Gondolkodás közben még iszogattam egy kicsit nehogy lemaradjak ettől a szépfiútól. Habár elég jó kedvem volt még nagyon távol álltam ama állapottól, amit részegségnek titulálnak. Akkor van gond mikor Don Huánra vagy igazságosztóra iszom magamat.

Éppen meg akartam kérdezni tőle, hogy nem-e a másik nadrágjában felejtette az eltűnt dolgokat mikor különös dolog történt. Szinte a semmiből bukkant fel egy férfi és váratlanul pont előttünk landolt, összetörve az összes poharat. Eddig azt hittem ezek törhetetlenek, de bebizonyosodott, hogy tévedtem. Nagyon mérges lettem, hogy pont a győzelmem kapujába történt ez az incidens. Bár nem tudtam kinek, hány korsója van, de meg voltam róla győződve, hogy orrhosszal vezetek. Hogy kifejezzem nem tetszésemet megragadtam a fickót a gallérjánál fogva és az arcomhoz emeltem.
-Majdnem nyertem. – ezzel lekentem neki egy akkora pofont, hogy neki esett a szőkének.

Addig föl sem tűnt, hogy a kocsma egy távolabbi pontján egy kis zűrzavar támadt, csak a következő mondatra lettem figyelmes.
- Valahányszor találkozom veled, ugrik az evés.
Egy nagydarab szakállas férfi és egy szőke kék szemű nézett szemben hat rossz arcú alakkal. Eredetileg heten lehettek ám az utolsó tagot a korsókból felszálló pixel foltok lepték el. Nem tűnt valami igazságosnak, de úgy látszott a két fickó elég jól állja a sarat. Úgy tűnt egyik felett sem érdekelte, hogy az ütéseik semmi kárt nem okozz. Azonban mikor azok ketten lecsaptak valaki mindig elröpült ezért szakadt félbe a mérkőzésünk.
- Besegítsünk? – kérdeztem újdonsült barátomat, de én már neki is iramodtam.

/15,5 sőr+3 és 2 kolbász/

The member 'K1' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

Gondoltátok volna, hogy a végén ezt fog történni, mert én a legvadabb álmomban sem sejtettem volna. Hiába tervezet, konspirál az ember a végén így is a sors foglya eldönti, hogy mi is történjen velünk. Vihetünk magunkkal esernyőt a kirándulásra annak érdekében, hogy ne ázzunk meg, de ha a szél kicsavarja, a kezünkből nem sokra megyünk vele. A bratyizás sosem tartozott az erőségeim közé, bár ennek ellenére sikerült szereznem néhány barátnak nevezhető egyént. Fogalmam sincs, hogy mit láttak bennem, ahogyan azt se tudom Leonard miért szemelt ki magának. Lehet, hogy a nem mindennapi külsőm ragadta meg ennyire vagy a szememben láthatott valamit. Eme utolsót kizárhatom, mert abban a világban nem létezett olyasmi, mint a csipa. Bármi miatt is döntött mellettem beszélgettünk egy jót majd végül intéztünk egy pirinyó kis versenyt. Amilyen gyorsan le akartam zárni ezt a ramazúrit olyan nagyon megkedveltem ezt az egészet, bár lehet az alkohol tehetett mindenről.

Már csak egy hajszálnyira voltam attól, hogy megnyerjem ezt a történelmi mérkőzést mikor is egy kecsesnek nem mondható fickó közénk zuhant és minden bizonyítékot pixelekké bombázott. Máskor nem igazán törődtem volna vele, de akkor nagyon mérges voltam, szinte már dühös. Megragadtam az egyik rosszfiút hátulról majd a falhoz vágtam és elkezdtem pofozni nyitott tenyérrel, jobbról majd balról. Ez nagyon emlékeztetett egy olyan filmre ahol mindenkit szanaszét vertek, de senki sem sérült meg, mármint komolyabban nem. A csapásaim végett a rendszer hátrébb taszította, de a falnak hála nem került túl messzire tőlem. Nem sokáig élvezkedhettem ugyanis egy szemét, féreg a vak foltomat kihasználva leütött.

Nem tudom mennyi idő után tértem magamhoz egy tisztának nem igazán nevezhető talajon, fekve vagyis inkább ülve.
-Ez itt a pokol? – kérdeztem kábán majd megláttam a társamat. – Vagy inkább a menny? Nem gondoltam, hogy sikerül oda kerülni Biztosan valaki beprotezsált. Amúgy részvétem.
Kellett egy kis idő mire felfogtam, hogy egyikünk sem dobta fel a talpát.
-Te tudod mi történt velünk? Amúgy örülök, hogy épségben vagy.
Akkor nem fogtam fel, hogy szerencsésnek mondhattuk magunkat ugyanis egyikünk sem fizetett egy fityinget sem a sok sör után. Gondolom kisebb bajuk is nagyobb volt mintsem ilyennel foglalkozzanak.