[Küldetés] Megismerni

by **Kuradeel** Szomb. Jan. 30 2016, 15:00

Résztvevő: Deesdemona, Aohikari Emi
Határidő: Ismeretlen. xP

Ezt olvashatjátok az első, a második, a harmadik és a negyedik, az ötödik és így tovább egészen a 19. szint küldetésadó tábláin.
Persze Aohikari chan csak az első-jét látja. xP

Kód:: Kedves kalandor. Tudom, hogy elfoglalt vagy és ha mégsem, nem biztos, hogy egy ilyen küldetésre akarsz jelentkezni, aminek nem tudom megmondani a helyszínét, mert pont az a cél. Lehet, hogy inkább egy másik küldetésre mennél, mert aranyat sem ígérhetek sokat... biztosra nem. De talán a számodra még fontosabb fejlődési lehetőség, meghozza a kedved ehhez is. Kérlek menj oda, ahol a nap süt, de nem világít.

//Feladat: Keressetek egy helyet, amit a karaktereitek illőnek találnak a kevéske leíráshoz, és ez lehet első, második és harmadik és így tovább szintes is, nem csak első.
Alias nem fontos találkoznotok, Des kezdhet a 19. szinten is akár.
Majd írjátok le a helyszínt. (akár képet is linkelhettek)
Ha a karaktereiteket nem érdekli a felhívás, írd le mit csinálnak helyette, esetleg azt, hogy más küldetést keresnek e, mivel ütik el az időt, stb.//

by **Desdemona** Hétf. Feb. 08 2016, 23:07

Az utóbbi időkben sikerül kissé felpezsdítenem az életem és elmosni az szürke hétköznapok borús árnyait. Ugyan eddig inkább a kazamatákban fordultunk meg Aisuval, hol csak mi ketten, hol pedig hozzá szegődve egy-egy csapathoz. Viszont néha-néha egy-két küldetésre sem árt elnézni, hisz azok során is elég sok tapasztalatra és új kapcsolatra lehet szert tenni. Na, meg természetesen kinek ne tűnne fel egy olyan küldetés felkérés, ami szinte minden szinten ott van. Bár igaz eleinte nem igazán foglalkoztatott a dolog, viszont egyre többször gondolkoztam el a felhívásban szereplő talányra, ami a helyszínt jelöli meg, és az is szöget ütött a fejemben, hogy ha nincs szint megadva, akkor még is hogyan találkozhatunk a küldetés adóval, hisz a megadottak alapján, akármelyik szinten kijelölhetjük a számunkra alkalmas helyet. Bár meglehet, hogy amint a küldetés elfogadásra kerül, a feladat adója le tudja követni a jelentkezőket és bárhol, így könnyedén meg tudja találni őket. Végül addig-addig foglalkoztatott a dolog, hogy rászántam magam a küldetés elfogadására. A fejtörés egészen eddig a percig megvolt, jól átrágtam a lehetőségeket és szinte mindig egy erdő ugrott be elsőre a megadott sorok olvasása közben. Hiszen egy erdőben nem igazán szokott erős napsütés lenni a fák lombkoronái, ugyanis felfognak valamennyit a napsugarak erejéből. Így, hát Aisuval felkerekedtünk és Solvik városát elhagyva a közeli erdőségbe vezetett az utunk. Ugyan mehettünk volna más szintre is, de tekintettel arra, hogy a 13. szinten vettem fel a küldetést, nem igazán akartam túl messzire menni. Megérkezve az erdőségbe, szinte rögtön meg is telepedtünk egy fa alatt és egy kisebb piknikezés keretein belül várjuk, hogy történik e valami. Vajon jönni fog ide valaki a küldetés kapcsán vagy csak egy átverés az egész?

/a 19. szinten sajna nem tudtam megnézni a hirdetés, hisz ott most a koboldok uralkodnak, de ha már ennyire fel lett ajálva, hogy kezdhetek magasabb szinten is, akkor élek vele és keresetem egy olyan szintet, ahol nincsenek koboldok és van erdő :3

by **Kuradeel** Csüt. Feb. 18 2016, 10:33

Mivel Des nem az első szinten vette fel, így értelmetlenné vált várni Aohikari chanra.
Aohikari Emi 500 szóval pótolhat.

Rátok esteledik.
A hallgatózásod még nem, de az észlelésed elég kifinomult már ahhoz, hogy észrevedd, nem vagy egyedül, sőt! Közelednek feléd, és nem sokára meg is hallod, merről. Oldalt, a város irányából jön.
Egy sima questadó njkval van dolgod. Ezt onnan tudhatod a legbiztosabban, hogy nincs a feje felett semmilyen indiktáror. Mosolya gyengéden halovány, akár egy vékony vonal is lehetne. Haja színe akár a hó, tiszta fehér. Magasságát tekintve nem sokkal áll fölötted. Szép szál dalia. Egyenesen feléd igyekszik. Aisura is melegen pillant. úgy látszik szereti a peteket.
- üdv. - Szólal meg lágy, kedveskedő hangon. - Te keresed a helyet, ahol a nap lebukik, de nem világít?

by **Desdemona** Pént. Feb. 26 2016, 01:29

Ugyan a helyszínt már kijelöltem magunknak és gond nélkül meg is érkeztünk, viszont a kis fejtörő, akkor sem hagyott nyugodni. Hisz igyekeztem minél inkább kizárni a hiba lehetőségét, főleg az után, hogy már jónéhány órája kint voltunk az erdőben és sehol senki. Persze üdítő volt kint a természet lágy ölén és az idő is kellemes volt, tökéletes a lelki feltöltődéshez. Jó magam nem igazán tettem egy lépést sem a kijelölt szent helyünkről, viszont Aisu azért néha tett egy-két nagyobb kört a környéken. Egyrészt azért, hogy felmérje azt, másrészt pedig azért, hogy meglelje azt, aki miatt most itt vagyunk. Viszont nem talált senki és egy idő után a terepszemlét is abbahagyta, hisz nem túlzottan messzire keveredni a gazdájától. Aisu egyre inkább türelmetlenebb, bár nem is igazán nevezhető ez türelmetlenségnek, inkább csak az esetlegesen fennálló veszélyek miatt szeretne vissza térni a biztonságot nyújtó városba. Viszont én egyelőre még nem tágítok, bár a feladványon való agyalást már felfüggesztettem és kihasználva a csendet és a nyugalmat leültem kicsit és meditálásba kezdtem. Annyira sikerült belemélyednem, hogy közben ránk is esteledett és nem csak Aisu óvó szavai voltak azok, amik elkezdtek visszatéríteni ide ebbe a világba, hanem az is, hogy az észlelésem jelezte valaki vagy valami közeledését. Egy kis ideig még nem foglalkoztam vele és úgy tettem, mint aki semmit se vett még észre, viszont mikor már hallhatóvá váltak a léptek is, akkor már felálltam a jövevény felé fordítottam a tekintetem. Egy férfi állt előttem és indikátor híján azt is gyorsan megállapítottam, hogy egy npc-ről van szó.
-Üdv. Nem igazán mondanám azt, hogy kerestem, én csupán csak ki jöttem ide reménykedve abban, hogy jó helyen járok. Viszont illő lenne a bemutatkozással kezdeni egy idegennel való társalgást. Az én nevem Desdemona a mellettem álló gólem pedig Aisu. – a gólem szokásához híven meghajlással üdvözli a férfit, az én arcomra pedig egy lágy mosoly ül ki és folytatom a beszédet – Viszont, tudta ön, hogy nem illik megváratni egy hölgyet, főleg nem ennyire. Bár ilyen hossza ideig senki mást sem illő megváratni. Mégis, mi a mentsége erre?

by **Kuradeel** Csüt. Márc. 03 2016, 12:04

A férfi lágy mosolya kíséri végig szavaid. Aisu üdvözlésére csaknem olyan mélyen meghajol, mint amaz neki. A kétméteres teremtmény nem zavartatja, és nem is ijed meg tőle. Valószínűleg az ő npc világában ez a természetes, ahogy talán már számodra is, a kit tudja mennyi idő, majd három év távlatából.
- Kerestelek. - Mondta egyből, minden nemű habozás nélkül a férfi. - Ahány ember, annyi helyen keresi a helyet, és én megpróbálom mindenkinek megmutatni. - Feléd nyújtja jobb kezét. - Bár aranyat, amire a kalandorok annyira vágynak, nem adhatok, cserébe feledhetetlen élményt, és a hely szépségét, amely rád vár. - Azt akarja, hogy vele menj, kézen fogva valamerre, de vajon egy npc fantáziája mennyire hasonlít a miénkre?

by **Kuradeel** Vas. Ápr. 10 2016, 21:20

Desdemona visszatéréséig ( amit egy püvel jelez nekem) a küldetést Lezárom jutalom nélkül, utána a küldetés helye a 13. szint lesz.

by Ajánlott tartalom

[Küldetés] Megismerni

[Küldetés] Megismerni

Re: [Küldetés] Megismerni

Re: [Küldetés] Megismerni

Re: [Küldetés] Megismerni

Re: [Küldetés] Megismerni

Re: [Küldetés] Megismerni

Re: [Küldetés] Megismerni