Gólem Szurdok

- Szép volt! Megy ez nekünk! - ujjongok, látva Kazura befejező mozdulatát, amivel szétmorzsolja a kissebbik gólemet
Valóban jó ez a duo felállás, gyorsak vagyunk, könnyen tudunk reagálni egymás megmozdulásaira, nincs kavarodás, értetlenkedés, lermaradás, aszinkronizáció, és az ellenfél se mutatkozik túl nagy falatnak mindehez.
- Nade lássuk, mit értünk ezze... - kezdtem volna, de akkor szinte azonnal kiszakadt a sziklafal egy újabb darabja.
Bár számítottam rá valahol, de az ezzel járó földrengés így is készületlenül ért, alig tudtam lábon maradni, majd amikor a nagyobbik is lendületet vett, csak röpültem, fel se nagyon fogva, mi is történik velem, pedig csak megismétlődött az iménti eset.
Nem mintha fájt volna, csak elég idegesítő, és ráadásul, Kazura elött még zavarba ejtő is labdaként pattogni két kolosszus között. Na nem mintha sokra mennének ezzel a kis játékukkal ellenünk
- Oké, akkor ez nem jött be, mégis csak úgy működik ez is, mint a Boss harcokon, akkor hanyagolom a kisebbiket, mert csak újabbat kapnánk a pofánkba
Szóval elrugtam magam a Góleminasról, és egyenest a Hercegére vetve magam, egy-egy maflást ki is osztva a kopjával és a pajzzsal.

//2x támadom a Gólemherceget, a pajzsvédelem marad Kazurán a harc végéig, vagy amíg van páncélom

Danee támadása után én is nekiesek az újonnan előbukkanó ellenfélnek, de mint hamarosan kiderül feleslegesen aggódtam miatta, ugyanis jócskán könnyebben elpixeleződik, mint mestere. El is mosolyodom céhtársam lelkesedésén, miközben második csapásom pixeláradatba borítja a környéket.
Ha egyedül maradt volna lehet, hogy a kardom képessége is elég lett volna ellene. Na mindegy, vissza a herceghez.
Azonban mielőtt még inkább elbízzuk magunkat újabb csatlós lép elő a sziklafalból, visszaállítva az eddigi felállást.
Lehetséges lenne, hogy ez az egész minket körülvevő szurdok egy hatalmas gólemsereg alvóhelye? Ááá, az már túlzás lenne. Lássuk mit szól mindehhez Danee.
-Rendben, én viszont szusszanok gyorsan egyet. Meg nézek valami mérget, ha mégsem akarna elfogyni drága hercegünk páncélja-nyugtázom a hallottakat.
Szökkenek pár lépést hátra, lenyitom az inventorym, közben pedig fél szemmel figyelemmel kísérem a két szörny támadási sémáját.

/pihenő kört tartok/

Hát ez pite! A mosoly nem hervad az arcomról, az iménti könnyű győzelmünk a góleminassal szemben igen csak szívmelengető érzéssel töltött fel.
- Oké, pihenj csak, aztán váltsunk, mert nekem is jól esne már egy pár pillanatnyi szünet, hogy kifújhassam magam! – még ki sem mondtam, már csépeltem is a Herceget, aki legnagyobb meglepetésemre, darabjaira szakadva morzsolódott szanaszéjjel
- Öh? – néztem Kazurára aztán vissza a gólem maradványaira – Hát ez aszem megmurdált!
- Öregem! – kezd leesni úgy igazán a tantusz nekem – Lezúztuk a Bosst! – emelem magasba mindkét karomat, győzelmi táncot járva fordulok körbe körbe, ahogy azt a filmben láttam.
Akkor látom meg a másik gólemet
- Te ez a másik még itt van! – mondom meglepve Kazunak, s bökök az óriás felé
- Átveszed kicsit míg én is kifújom magam? Meg üsd már le légyszi, ha megy neked!


//pihenő kör

Még sincs szükség készleteim további megcsapolására, ugyanis a herceg ismét eggyé válik a környező sziklarengeteggel, ezúttal azonban maradandóan.
Na akkor ezzel nagyjából meg is vagyunk. Még egy kis takarítgatás és tiszta is a terep. Annyira nem volt ez vészes, mint amire számítottam. Talán pár szint múlva Miuval meg Kemabattal megpróbálkozhatunk a Tier Hármassal is.
-Gond egy szál se, lerendezem én amíg szusszansz egyet-lépek el Danee mellett és már készülök is, hogy még utoljára fényárba borítsam a kanyont.
Hátraszökkenek egy lépést, majd mikor érzem, hogy a penge készül kirobbanni a felgyülemlett energiától nekilendülök és megfürdetem ellenfelem a napfény éltető sugaraiban. Amennyiben pedig a szurdok vastag sziklafalai megszűrnék a kellő fénymennyiséget maradok a hagyományos egy-egy ütés mindkét lábra módszernél.

/Amennyiben besül a speciális képességem két sima támadás az inasra./

The member 'Kazura' has done the following action : Kockadobás

---

#1 'Római stílusos 6-os' :


--------------------------------

#2 '6-os dobókocka' :

Csalódottan pillantottam fel a még mindig előttem álló monstrumra.
Ez kezd idegesítővé válni. Túl nagy a hibázási arányom. Persze tudom, hogy ha több pontot osztanék fegyverkezelésre, vagy speciális képességre akkor ennek csökkennie kéne, de a többi tulajdonságot sem hanyagolhatom el ennek érdekében. Ki kéne találnom valamit erre. De nem most, az tuti. Csak nem hagyom, hogy Danee-é legyen a teljes dicsőség.
Megszorítom hát kardom markolatát és egy utolsó kétségbeesett rohammal próbálom meg kavicsaira bontani a gólemet. Közelébe érve elrugaszkodom a talajtól, így pengém ezúttal a hasát fogja felszántani, majd földet érve megkínálom az előző körben kihagyott lábszárat is egy gyors vágással.
-Leszel szíves jó szolgához híven követni a mestered!-pirítok rá a makacs Mobra, reménykedvén, hogy pixeles válaszban fog részesíteni.


/Két sima támadás az inasra./

The member 'Kazura' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

- Pfű, ez jól esett! - egyenesedek fel, karjaimat az ég felé nyújtóztatva ki
- Hüm - kommenálom ily egyszerűen Kazura törekvéseit
Helyetelenítően rázom kicsit a fejem, majd a mellém visszaérő Kazura vállára helyezem a kezem
- Nyugodj meg, kivállóan küzdöttél! Látom az arcodon az elégedettlenség, harag és fusztráció vonásait. Ne akarj több lenni, mint amire képes vagy! Inkább örülj, a győzelemnek, amiben partner voltál, és légy büszek magadra!
És ha még ezek után is lábon lenne a góleminas hát nagyot lökök rajta a pajzsommal, aztán a kopját tolom az arcába, míg csak el nem terül elöttünk, a földön.
- Köszönöm, hogy elhívtál ide Kazura! Ez egy remek és férfias kikapcsolódás volt, remélem számíthatok rád a következő kazamatánál is, hiszen, úgy tűnik jól tudunk egymást kisegítve harcolni!
Visszanézve a gólemek romjaira, a győzelem eredményésségének boldogság-érzete járja át minden tagomat, és fülig érő szájjal kiáltom a szurdokba, hogy mindenki hallja, s a visszhang messzire vigye hírünket:
- Győztünk! Kazura és Danee, az Eternal Flame fiai elsőként arattak itt győzelmet!

//2x támadom az inast, ha még talpon lenne

Eljött az ideje, hogy kicsit magam vágjam az utat a dungeonökbe. Nem a fronton, annyira idióta nem vagyok. Tudom, hogy nem vagyok valami táp, de egy T2-es kazamatához bőven elegendő az én erőm is. Így hát kicsit felkészültem, majd hátamra vetetettem szokásomhoz híven a pallosom és megindultam a célom felé. Könnyed léptekkel mozogtam, tudtam, hogy úgysem vár senki, így nem siettem el a dolgokat, a gólem szurdokba (vagy mi a neve) érve pedig kicsit átmozgattam a karomat, mielőtt belépnék a kaziba. Nem tervezek sokáig maradni és nagyon kockáztatni sem, így ha esetleg a HP-m túl papírnak tűnne ezekhez a tierekhez is, akkor muszáj lesz társulnom valakivel, de hát ez van… nem vagyok se DPS-se tank. Én egy kibaszott rakétavető vagyok nem egy páncélos erőd. Hehe.

// észlelést nem használok //

A kanyon mély, hogy a nap is alig ér le sugaraival, és kihalt, csupán a saját csizmáid puffanása visszhangzik a föléd tornyosuló falak között, míg nem az utad egy feldúlt tábortűzhöz vezet:
Sehol egy teremtett lélek, minden használhatatlan állapotban, csupán egy por-lepte bronzládika hever elhagyatottan a kihűlt zsarátnok mellett.
*Találtál egy bronzládát*

Alig, hogy végzel a tábor szemrevételezésével hatalmas szárnyak suhogására és csapkodására leszel figyelmes:

Tollas Sárkány #1
Tollas Sárkány #2
Tollas Sárkány #3
Tollas Sárkány #4
Tsujimoto Eiki (Sebzés: Z:203 / S:222 / P:240, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia, 5 SP kiskörönként.)

A sárkányok sebeztek Eikin 20-at.

Tsujimoto Eiki (42. szint): 85/85 HP, 105 páncél, 250/250 CSP

Amennyire jól tudom ez a terület a gólemkirály, vagy minek hívja magát, területe. Nem nehéz ellenfél, pont egyhitelem minden gond nélkül, persze ha addigra nem csípik le a HP-mat. Bár elvileg nem fognak tudni annyit levinni, hogy komolyabb gondom legyen belőle. Mindenesetre a harc hamar elkezdődött, ahogy négy óriás sárkányra bukkanok, akik egy ládát őrizgettek.
- No lááám. – mosolyodok el – Csak nem egy Arany ládát rejtetek itt el nekem? Hát ezt őriztek ennyire? Remélem az, szóval iszkiri innen had csapjak le rá.
Persze nem igazán érdekelt, hogy arrébb húznak-e vagy sem és bár megcsípték a páncélomat, még volt bőven, így nekem csak éppen hogy csak feléjük kellett csapkodnom és már vége is volt a harcnak. Ha a legerősebb entitásnak 200-as a sebzéstűrése ezeknek tuti nem több.

// 4 csapás egyeséével mindegyik sárkányra, ennyinek elvileg elégnek kell lennie //

Csak úgy pörögnek a tollak, pikkelyek, pixelek a levegőben, ahogy az embertelen méretű penge kacagva hasítja a levegőt, na meg a sárkányokat. Egy sem maradt hírmondónak.
A talált bronzláda quest itemként landol Eiki inventoryjában: küldetés végéig nem nyílik.

Ahogy tovább bandukolsz a szurdok útvesztőjében megint csak későn enged a rendszer észre venned, hogy ellen fenyeget:
A Gólem szurdoka talán a szomszéd kazamata lehetett, mert ez minden bizonnyal a Tollas sárkányoké, rögtön hat csap le rád és mar beléd karmaikkal és fogaikkal. Pedig ha tudták volna mi történt a társaikkal...

Tollas Sárkány #1
Tollas Sárkány #2
Tollas Sárkány #3
Tollas Sárkány #4
Tollas Sárkány #5
Tollas Sárkány #6
Tsujimoto Eiki (Sebzés: Z:203 / S:222 / P:240, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia, 5 SP kiskörönként.)

A sárkányok sebeztek Eikin 30-at.

Tsujimoto Eiki (42. szint): 85/85 HP, 75 páncél, 250/250 CSP

Nem okozott gondot a dögök levadászása, így nyugodtan indulhattam is tova, folytatva a kalandozásomat. Azonban mikor legközelebb ellenbe bukkantam egy kicsit kénytelen voltam megállni és megvakartam tanácstalanul az államat. Rossz kazamata területén lennék? Vagy mi a franc? Elvileg ez a gólemek területe… itt meg… eh… no mindegy… a lényeg, hogy exp és az exp az jó. Így hát hagyom, hogy belém marjanak majd gyűjtöm a tollpárnának valót. Végül a kardom forgatását túléli egyetlen egy dög. No mindegy, majd kövire az ő baját is ellátom. Bónusz 5 dmg ide vagy oda, nem fog ez megölni és a kövi meccset majd, lerendezzük ezzel a szárnyas döggel.

// 5-t lecsapok 1 maradt //

Ha a digitális tollas sárkányok képesek lennének meglepődni, akkor valószínűleg kitágult pupillával reszketegen bömbölve fognák menekülőre, de az az egy, amely megúszta a válaszcsapást, úgy emelkedett újra a felhők felé, széles szárnyacsások közepette, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.
S miközben öt "fajtársa" lassan a pixeles enyészetté bomlott, lassan égve, akár a lángtól pernyéző papír a szélben, amaz lusta, de annál bonyolultabb tekervényes csomót vetve önmaga kígyózó testén újfent Eikire fordult rá, hogy éles rikoltással csapjon le a harcosra.

Tollas Sárkány #6
Tsujimoto Eiki (Sebzés: Z:203 / S:222 / P:240, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia, 5 SP kiskörönként.)

A sárkány sebez Eikin 5-öt.

Tsujimoto Eiki (42. szint): 85/85 HP, 70 páncél, 82/250 CSP

Újabb rohamott indított, de jószerével le is pattanhatott volna rólam, azt is hasonlóan éreztem volna csak meg. No nembaj. Szépen próbálkozott az a lényeg. Minden további nélkül emeltem fel a kardom és könnyed mozdulattal szétvágtam a bestiát, mikor megpróbált megtámadni legközelebb. Nekem aztán ne bömbölésszen itt, ha ilyen gyenge. Mondjuk soha nem értettem a mobok miért nem tartanak a nagyszintű játékosoktól, azért Kayaba igazán beleírhatta volna ezt a programjukba. Vagy csak kaziknál nincsen így? Hm… jó kérdés… ezt majd meg kéne néznem legközelebb, mikor kisszintű területen nézelődök. Mostmár viszont csak a főboss van hátra, ami szintén csak egy ütés lesz. Hát igen… ez egy easy exp volt.

// meghalt az összes timidus //

Mire az utolsó pixel is semmivé foszlik az hátramaradt tollas sárkányból, már rég magad mögött hagytad a percnyi csata helyszínét.
A szurdok újra békésen kanyarog, járatai futnak össze és vállnak szét az utad során, a magasban, majdnem a perem alatt kíváncsi sárkányszemek kísérik az utadat messziről, de egy sem merészkedik alá.

A szurdok aztán lassanként kiszélesedik, míg nem egy kanyar mögött hatalmas völgykatlan tárul a szemed elé: amolyan zsákutca, mégis akkora, hogy abban aztán gigászi teremtmények is vígan elférnének.
Középütt vaskos kő-menhírekből emelt szentély terpeszkedik, teteje épp oly öles mint a tartóoszlopai.
Alant, s az oszlopok között az oltáron egy bronzláda csillog már messziről, pedig nap se éri.
De sehol senki.

Ahogy a szentély oszlopai közé lépsz, kisvártatva megremeg a föld a lábad alatt:
A menhirek tövében beomlik a talaj, az alattuk támadt lyukak úgy isszák a homokot, mint megannyi víznyelő vihar idején az esővizet.
Az oltár dobhártya-repesztő reccsenéssel hasad ketté, s a két menhir, amik között beléptél: a magasba emelkedik, a tetőt sarkait el se engedve, mert hogy az is fordul vele: a két másik lent maradt oszlop tetejére nehezedve immáron nem lapjával, hanem élével.
Mennydörgő hang ver visszhangot  katlanban, ahogy a Gólem herceg felegyenesedve, recsegve megszólal, ajkairól sziklák morzsolódnak le, akár csak a katlan falairól.

Gólemherceg
Tsujimoto Eiki (Sebzés: Z:203 / S:222 / P:240, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia, 4.3 SP kiskörönként.)

Aztán az egyik "kar" visszazuhan Eikire 15-t sebezve.

Tsujimoto Eiki (42. szint): 85/85 HP, 55 páncél, 250/250 CSP

Kettes észlelés ON