[Küldetés] Take it Easy

Mostanság eléggé elkerülnek engem az események vagy az is lehet, hogy én kerülöm el őket. <.< Mindenesetre elég nagy az unalom mostanság. Mindenki elveszett valahol, még én is és csak porosodni kezdett itt minden ebben a játékban. Bár lehet, hogy eddig is voltak akiknél zajlott az élet, de biztos nem ott amerre én jártam-keltem mostanság. Amióta csak tudok, mindig a magasabb szinteket járom, egész addig a határig, amíg a szintem enged. Viszont sehol semmi érdekes és egyes helyeket még csak meg sem tudok nézni, mióta egy-két szintet bevettek ezek a koboldok. Alig maradt néhány szint csak, amin barangolhatok szabadon. Hirtelen összeszűkült a világ és ez kissé idegesítő a számomra, meg az is, hogy a legtöbben jól elvannak, mint a befőtt. Bár igaz is a nagyobb szintűek minek is foglalkozzanak a kisebb szintekkel, mikor most nyitottak meg két újabb szintet is. Lehet, hogy akkor engem is kevésbé érdekelne a dolog... De mindenesetre én se pattoghatok igazán, hisz én se teszek semmit az ügy érdekében és nme is én akarok az a személy lenni, aki elkezd toborozni egy szint visszaszerzésének ügyében. Ha netán valaki már csapatot akar szervezni oda, akkor az elsők között jelentkeznék. De az, hogy én legyek a nagyokos aki elpesztrál egy random személyekből összeverődött csapatot, az valahogy nem vonzz. Bár ha továbbra sem akarnak változni az állapotok, akkor lehet muszáj lesz nekem kilépni a fényre és hírtelen szónoklásba és szervezkedésbe kezdeni. De az ilyesmihez még kissé összekéne kapnom magam, hisz biztos nem véltelenül buktak el ilyen sok szinten. >.>  

A kavargó gondolataimból a hirtelen fülemet megcsapó hangos kiabálás szakított ki és hozott vissza az élők közé. Felkaptam a tekintetem és a kiabálás irányába vezettem a tekintetem. Egy porondmester adta elő magát és egy szenzációs és új küldetésről harsog. Közelebb léptem, de még egyelőre tisztes távból figyelek csak. Mi ez a sok pénzes ajánlat. Mostanság elég sok ilyen küldibe ütközőm. Bár én sem vagyok tele arannyal, viszont azok a küldetések izgatnak igazán, amik gyorsan és könnyen szerezhető vagyont ígérnek. Időközben megjelenik még valaki, aki már érdeklődik is a feladat után. Még közelebb léptem, hogy elcsíphessem az infó morzsákat, de ezzel sikerült elég közel mennem ahhoz, hogy az npc az én kezembe is belenyomja a cetlijét és már fel is ugrott előttem a küldetés ablak, és ha már így alakult, akkor már el is fogadtam, aztán az elem kerülő koordinátákat tanulmányoztam.  
-Egy idomár pet nélkül? - ugrott fel a tekintetem a mellettem álló lányra, hisz csak megütötte a fülem ez az apró kis részlet, a többi meg nem volt olyan érdekes, csak szokásos kérdések egy küldetés elején - Egyébként én Miu vagyok, örvendek. :3 - mutatkozom be, ha lepillant rám a kollegina -  Amúgy a létszám attól fog függeni, hogy hányan jönnek ide az npc-hez. A harcok miatt pedig nem túlzottan aggódnék, az első szinten nem nehezek és itt egyébként is elég mókás és érdekes küldetések vannak mostanság. A legutóbb mikor ezen a szinten vettem fel küldetés, macskává változtam és aztán lehetett nyomozni azután, hogy miképp is lehet visszaváltozni.  Persze nem volt teljesen zökkenő mentes a dolog, de veszélyesnek és nehéznek sem mondanám a dolgot. Bár akkor kissé kellemetlen volt az egész, de így visszagondolva már mókás. :3
Már meg is indult a csacsogóm és most elég nehéz is lesz lelőni engem. Nagyon rám kell mordulni, ahhoz, hogy elhallgassak majd.  
-Megvárhatjuk azt is még az npc válaszol neked vagy hogy érkezzenek még néhányan. De részemről akár indulhatunk is. A hely ahova menni kell nem veszélyekkel teli, a vadászat az egyik hobbim a felfedező túrák mellet és az itt környező vidéket már elég jól feltérképeztem. :3
Egyedül nincs kedvem elindulni, de a várakozáshoz sincs kedvem, így muszáj felbíztatnom a mellettem álló zöldikét, hogy induljunk el. De ez nem is egyenlő azzal, hogy hazudnék. Tényleg nincs mitől tartani, ha kisebb lenne a szintem is ezt mondanám, hisz mikor én voltam kezdő, még bujkáltam is az erdőkben és elég gyakran ott is éjszakáztam. Mindenesetre, amint mozgolódás lesz, esetleg érkezik még valaki, aki elindúlna a koordináták felé, akkor én is elindulok a tisztás felé. 

//Off: Saya én nem tudom, hogy mi volt a gond a postoddal, csak azt vettem észre, hogy az eltűnt mire kész lettem a postommal. De ezt alkottam, majd ha írsz új postot, akkor ezt töröld, majd ki nyugodtan Argoval, mivel nekem úgy is kell Saya ahhoz, hogy írni tudja, meg gondolom borul majd az egész mindenség. Csak gondoltam beküldöm, ha már melóztam vele.
Ui.: Ha mégegyszer ilyennel találkozom akkor itt hagyom az egész küldit és nem fog érdekelni. Piszok kevés az időm az írásra és örülök annak, mikor végre van rá időm, szóval nem kell még nekem ez a törölgetem a postjaim játék. -.-

-Ühhümm- bólintottam válaszúl, mikor a szintem hallatán kapok egy döbbent kérdést - Az ismer legmagasabb szint?... Hmmm, hát pontosan nem tudom megmondani, de azt tudom, hogy negyven fölött van valahol. Bár azt hallottam valahol, hogy van olyan játékos aki lassan eléri az ötvenedik szintet is. Bár nem értem hova ez a sietség, mikor a front még csak a huszonharmadik bossnál jár.  
Az igazat megvallva nem igazán követem, hogy kik a topp játékosok és, hogy ki hanyadik szinten jár. Meg van nekem a magam kis világa és annak a kisebb-nagyobb problémái is és mivel nem az a célom, hogy infóbróker legyek, így nem is igazán vagyok toppon az ilyesmik terén. De ízért mostanság igyekszem képben lenni a dolgokról.  
-Én is kaptam már hideget-meleget amiatt, ha mondjuk a sajét pontjaim fedtem fel vagy rákérdeztem máséra. Ezzel nme igazán kell foglalkozni, mindenki olyan amilyen és az ilyesmivel is csak magukat minősítik. :3
Beszéltem és közben lassítás nélkül rohantam előre, kissé felpörögtem és ilyenkor megesik, hogy egy-két dolog kiesik a figyelmetlenségem miatt vagy, hogy nem veszek észre valakit, szintén a figyelmetlenségből kifolyólag.  
-Hát tényleg elér fura. Bár még mindig jobban jártunk, mint Csipkerózsika, hisz ő kerek szászévig volt álomban, míg rá nem talált a herceg. :3
Mikor rákérdezett arra, hogy még is mennyi időbe telt mire eddig eljutottam, kissé megtorpantam és az ujjaim elvévé és hangosan megjegyezve a dolgokat kezdtem neki megállapítani, hogy még is mennyi időbe is telhetett a dolog.
-Hogy mennyi idő alatt? Hmm... talán olyan másfél éve lehet ébren, ebből fél év kiesett még egyéb okok miatt, majd jött ez a kiképző és asszem azóta vagyok aktív része a játéknak... akkoor, asszem olyan fél év lehetett az, hogy eddig feljutottam, pontosabban kicsit több idő volt, hisz nem régóta vagyok ezen a szinten, de körülbelül ennyi lehet.
Amint túl voltam a nagy számításokon, már lódultam is tovább mintha ez az előbbi kis kizökkenés meg sem történ volna.
-Nem igazán mondanám csalásnak, hisz mint már mondtam, azok akik nem hagytak ki éveket, már elég magas szinteken járnak már. Tehát elég nehéz volna utolérni őket nulláról, mármint annak akinek ez a célja. Nekem igazából életmentő volt a kiképző, mivel elég nagy bajban voltam még mikor bekerültem a játékba, nekem eléggé jól jött, hogy megdobta szintem, aztán pedig már viszonylag könnyű volt fejlődnöm is... De a kiképző is csak egy lehetőség, mint mondottam nem kötelező igénybe venni, ha szerinted csalás akkor ne használd, de azokat sem kell megvetni, akik használták. Mert akadnak olyanok is akik annyira ellene vannak, hogy azokat akik a kiképzőhöz mennek, apró kis férgeknek tekintik, csak mert mikor ő elkezdte a játékot még nem volt ilyen és milyen már az, hogy most van és csak úgy használni merik.
Közben megpillantottam az npc-t, akihez jöttünk és már le is rohamoztam és nem igazán figyeltem a környezetemre közben, így késön vettem észre azt, hogy van még itt valaki és sikeresen elébe végtam. <.<
-Gome-gome! - teszem össze a tenyereim és hajolok meg közben- Kissé felpörögtem és nem vettelek észre. Rossz szokásom, gomene . ^^"  
Igyekeztem javítani a helyzetemen, de úgy néz ki, hogy sikerült kissé felhúznom vele a kicsi lányt. De ennél többet nme tehetek és inkább nem akaszkodom a nyakába most, nem szeretném még jobban felbosszantani, inkább megvárom míg lenyugszik kicsit.  
-Ha szétválunk, akkor gyorsabban tudunk haladni. Az itemeket pedig az kapja meg aki elmegy érte és szerintem bőven elég is lesz, ha csak az egyikünknél van a lényeg az, hogy minden eljusson az npc-hez és a küldetés sehol sem tiltja a csapat munkát. :3
Időközben visszatért a kicsi lány is és az npc otthonának helyét szerette volna megtudni. Talán most már el is csíphetem és sikerülhet bevonni a csapatba.  
-Szervusz. Ha már úgy is ugyanaz a dolgunk, akkor nem csatlakoznál be te is a csapatba? Gyorsabban tudnánk haladni és senki se akadályozná a másikat a dolgában. Egyébként én Miu vagyok örvendek, ez a magas gazella itt melletem pedig Kiwi. :3
-Tényleg sajnálom az előbbit, legközelebb majd jobban figyelek. Remélem most már nincs harag, ugye? ^^
Amint sikerül tisztáznom a dolgokat a lánnyal, vissza is térek az eredeti feladathoz.
-Hmm... Én tudok egy horgászboltot a városban, ha gondoljátok akkor elmehetek én a botért és a csalikért, meg ha már a városba megyek, akkor azt a két üveg sört is beszerzem. - majd a kicsi lány felé fordítom a tekintetem - Nos, te ezek szerint az elemózsiáért és a ruhákért szerettél volna menni, akkor ezeket rád bízzuk, már ha szeretnél velünk együtt dolgozni. ^^ - aztán Kiwi volt a soron következő - Kiwi-chan, te pedig akkor elmehetnél beszerezni a halakat. A Kezdetek Városának keleti részén van a piac, elég gyakran tettem sétákat a városban és, ha jól rémlik, akkor a keleti rész volt az, ahol sok árus kínálja eladásra portékáit. - hirtelen az öreg npc felé fordúltam és a biztonság kedvéért tőle is megérdeklődtem a dolgot, nehogy véletlenül  rossz helyre navigáljam Kiwit - De kérem javítson ki, ha tévedek. Jól mondtam azt, hogy merre van a piac vagy esetleg ez egy másik lesz és valahol máshol van?

//Hát, végül nem lett időm, néha még kajálni sem, nem hogy írni, szóval jobb híján a régit másolom be, balhé ide vagy oda. Miu utólag jött reagálására így eredeti tervezet szerint a kövi körben fogok válaszolni, bocsi  
*és már szalad is újfent tova*//

Nah, ezek meg mit vágnak így elém? Nem mindegy, hogy ki mikor jön? Én voltam itt az első, erre ez meg itt elém jön és ő is kérdezi a teljesen egyértelműt. Dühösen megszorítom a ruhácskám ujját.




Na persze a bácsika elkezd erre beszélni, de szerintem ő mindannyiunkra érti, mondjuk úgyis csak NPC, és akkor még a Kiwi el is veszi a cetlit, én pedig akkor rendben, ha elém is vágtam, pipiskedve gyorsan elolvasom a lényegét és próbálom megjegyezni, aztán meg is fordulok és kissé odébb megyek vissza a város irányába.
~No, mintha ideges lennél :] ~
Hát persze, hogy most én is az vagyok, neveletlen egy banda  Engem bezzeg megtanítottak rá, hogy ha sor van, azt ki kell várni, nem pedig mint az állatok... mondjuk oké, a Kiwin láttam én, hogy bánja, de az a másik, akinek amúgy be nem áll a szája, azt biztos nem tanította meg a Papája úgy, mint engem. Na, szóval, mik is kellenek?
~Kell sör... az elemózsia meg a ruha a feleségétől... azt hiszem, csali, meeeeg...~
Te sem emlékszel a negyedikre?
~Nem.~
Na, nem baj, akkor beszerezzük, amire emlékszünk, aztán hát ha majd út közben eszünkbe jut. Viszont várjál csak, mégis vissza kell menjek, és ha a Miuék odébb álltak vagy bármi, esetleg most én vagyok az, aki eléjük vág és felemelem a kezem, hogy az NPC most rám figyeljen egy kicsit.
-Kérem, bácsi, hol tetszik lakni, vagy hol találom a feleségét?
~Először ideges leszel valamin, most meg magadtól rájössz valamire, amire érdemes rákérdezni meg tudni a továbbjutás érdekében. Meglepsz, te jány ~
Na, ugye, hogy tudok én önálló is lenni, ha nagyon akarok?
~Ott a probléma, hogy csak ha nagyon akarsz...  ~
Akkor majd mostantól mindig nagyon fogok akarni, és kész

//Máskor kapok e-mailt a rendszertől, hogy ne felejtsem el. Hülye bogarak >.>  
Minőségromlás rovása az, hogy ülve majd' elalszom épp.//

A Hugi körbepillant, majd kérdőn visszanéz a csaposra és még a szemöldökét is felemeli hozzá.
-Azt mondtam, kérünk két üveg sört. Egy szóval sem említettem, hogy nekem lesz akár egyik is, még ha csal is a látszat a koromat illetően. Ez Japán, nem? Itt pont hogy divat az ilyesmi kinézet a koromban, mint az enyém.
Mondjuk azt jól tudja, hogy ez biztosan még kevés lesz a meggyőzéshez, főleg, ha JK, és ugyan még eszébe jut pár érv, de először jól megválogatja őket, mármint az ilyen nagyon durvákat, mint hogy "ha gyerekszüléshez már elég nagy vagyok, akkor a söriváshoz is", azokat inkább elveti, én meg közben elkezdek azon gondolkodni, hogy pontosan mi is az a gyerekszülés O.o  Tényleg elég nagy lennék hozzá? Hogy kell csinálni?
~Majd elmagyarázom.~
Aztán ezzel le is zárja, majd ha a csapos az még mindig akadékoskodik, akkor legyint és fújtat egyet, olyan lenézően, tudjátok, "ez is egy hülye, nem érdemes törődni vele", aztán visszalép a Miuék mellé, Miu elég hallgatag lett, a Kiwi is, ő egy részegen akar segíteni, csak nem sikerül. Nekünk van súlyemelésünk, szal a Hugi megragadja a részeg haját és kiemeli a vízből, majd nem néz a Kiwi-re, a részeget bámulja, de amúgy a lányhoz beszél, és a kedvemért egy kicsit a hangján is lágyít, hogy kedvesebb legyen, kicsit olyanabb, mint én :3
-Megpróbálnád te is? Vagy ketten Miu-val. Hát ha nektek ad, idősebbek lévén. Legvégső esetben őt használjuk fel a dologra. -emeli még jobban fel a férfi fejét a vízből.
Vagyis hát, remélem, az első szintű súlyemelés már jó erre
Ha nem, akkor csak igyekszik, de valamennyire csak jobban sikerül, mint a Kiwinek, ugye?
Egyébként magában meg morog tovább, hogy de hát nem is vagyunk már kislányok, személyink is lehetne, ha itt létezne ilyesmi, meg satöbbi, meg hát ha már frontosok vagyunk akkor igazán tisztelhetnék őt, meg sorolhatnám. Szóval úgy elvan magában ezek után.

Mikor Kiwi bocsánatot kért csak legyintettem egyet és nyugtáztam, hogy ez nekem annyira nem nagy ügy, már túl vagyok rajta. Bár a teljes történet az ez volt, csak épp nem részleteztem minden apróságot.
-Ennyi lett volna a teljes történet. Ha mindent elkezdenék részletezni, akkor meg csak untatnálak egy csomó feleslege és lényegtelen infóval.
-A sárga szín azt jelenti, hogy az a játékos már elcsent valamit vagy megütött egy másik játékost védett területen belül. Ők elviekben még nem annyira veszélyesek, mint egy vörös indikátoros, bár az is igaz, hogy álltalába jóval hangosabbak és elég nehéz velük és gyakran tovább fejlődnek vörösökké. Bár én nem szoktam a jelzőket figyelni, hisz néha csalókák tudnak lenni. :3
Időközben történt, még néhány dolog, és az kicsit mókás volt számomra, ahogy Kiwi megörül magának a kis magyarázatom után, amit a rá használt „gazella” jelzőről adtam. Bár csupán csak az orrom alatt bazsajogtam kicsit és nem is lehetett kivenni igazán, hogy mi miatt. Közben meg is érkeztünk a horgász bolthoz és sikerül is mindent összeszednünk, majd a fizetés következett.
Pont háromszáz aranyba kerülnek a horgász felszerelések, mi meg pont hárman vagyunk. Úgy néz ki, hogy ez a kis játék mindenféleképp azt szeretné, hogy összedolgozzunk, és mivel úgy látom, hogy mindenki benne lenne a harmadolásba, így én sem leszek a dolgok elrontója és hagyok mindenkit fizetni. Fejenként száz arany még nem a világ vége, bár ez a háromszáz sem vágott volna padlóra, ha nekem kellet volna kifizetnem egyedül. Tehát az első dologokkal meg is volnánk, lássuk mi a kövi…
A soron következő a listán a két üveg sör. Én még meg se nyitottam a koordinátákat, mikor már Saya jóval előrébb járt és elég magabiztosnak tűnt. Így utána is léptem, bár nem értem be teljesen, csupán annyira, hogy helyzetileg a két lány között legyek és így gyorsan tudok ugrani előre és hátra is. :3 Bár mikor megérkeztünk, már egyből borult is rendszerem, mert az egyikük már be is rohant a kocsmába, a másikuk meg épp kihalász egy részeget az itatóból. Én meg megálltam a kocsma ajtóban és figyeltem, hogy Saya mekkora sikert arat. Ugyan gondolatomban volt, hogy segítek, és esetleg én kérem ki a söröket, de szerintem engem is elzavarna a pultos, hisz sose néztem ki annyinak, mint amennyi valójában vagyok, itt bent ebben a játékban meg még pluszba rájön az is, hogy itt nem öregedünk fizikailag. Itt meg ugye nincsenek papírok, amikkel lehet igazolni magunkat, bár lehet, hogy rendszer érzékeli vagy jezi ezt valahogy, bár ezt kétlem. Én meg nem állok neki vitatkozni vele, mert a végén még véletlenül előkerül a fegyverem is. Én meg annyira nem akarok bajt és a többiekre se akarok ráijeszteni. Közben Saya újfent csatlakozik hozzánk, majd Kiwi megy be és próbál meg szót érteni a pultossal, de ő sem járt nagyobb sikerrel, mint a pici lány.
-Nem hinném, hogy én sikeresebb lennék, hisz csak rám néz és már ki is zavar. Ez egyébként érdekes, eddig nem ütköztem még ilyen problémába, eddig mindenhol kiszolgáltak. Bár egye fene, megpróbálkozom én is a feladattal…
-Szerintem kerítsünk valaki olyat, aki még tud járni. Bár ha van valakinek súlyemelése és megtudja emelni a fickót, akkor használhatjuk őt is, ha én is kudarcot vallok…
Belépek az ajtón, egy pár percre csak megállok falat támasztani és figyelem a bentieket, néha-néha igyekszem megkeresni a csapos tekintetét is, hogy felmérjem mennyire örül a jelenlétemnek. Bár jelen esetben nem igazán érdekel, hogy ha csúnyán néz rám vagy esetleg észre sem akar venni, amint kellő képp felmértem a terepet magamnak, már indulok is pult felé, hogy én is megpróbálkozzak ezzel az ital vásárlással. Bár először nem azt a két üveg sört kérem, úgy lehet tényleg elzavarna, hisz rájönne, hogy mi egy csapatot alkotunk. Felülök a bárszékre, majd várok néhánypillanatot, aztán megpróbálok rendelni magamnak egy pohár édes-vörös bort. Eddig mindig mindenhol megkaptam, amit kértem. De, ha itt nem akkor elkérem a panaszkönyvet és írok bele valami szépet, ha az nincs, akkor a falra festem fel a véleményem, szép píros színnel. Majd a lángló kardom elvarázsolom, megforgatom kétszer és elegánsan távozom a helyszínről, aztán igyekszem keresni valakit, aki még megáll a lábán és kisegít három fiatal és csinos hölgyet. :3 
Persze mindezt akkor, ha nem kapom meg, amit akarok és még rám is mordulnak. Viszont, ha miden simán megy, akkor megiszom az italom, majd megpróbálom kikérni azt a két üveg sört.