Re: Game

by **Szophie** Csüt. Feb. 05 2015, 21:59

Pihi: 3/5
Fejek száma: 6/6

Férjhez kell mennem. Mostanában valahogy ez a téma a kelleténél többször kerül szóba, pedig alig múltam el tizennyolc. Hagyjanak csak engem békén ezzel a butasággal. Egyáltalán mi értelme ez ilyesminek? Pénzem van elég, még az miatt sem kell. Pedig biztosan csak ezért találtál ki. Mármint, izéé.. egyébként fogalmam sincs. Tachibanának vajon szüksége van pénzre? Nem hiszem..Meg így is adtam volna. Vagyis így nem.. izé, eddig. Addig. De voltaképp talán most is még..
De egyáltalán.. Ki az a bolond, aki ilyesmit akar? Összekötni az életeteket. Ez az egész, így belegondolva.. Annyira félelmetes dolog. Ez egy egészen érdekes érzés. Valahogy kiráz a gondolattól a hideg. Igen, a hercegnőnek is ilyen érzései lehetnek. Egy házasság félelmetes, a végső, teljes kötődést jelenti..
- A sorsom csak ezzel folytatódhat igazán.. - nyöszörögtem halkan. El kell futnom a házasság elől, akár a gonosz sárkány karmaiba is.
- Mégis ki az a buta, aki belemenne ilyesmibe.. - lehajtottam a fejem. Valahogy igazán át tudtam érezni a hercegnő szerepét.
- Főleg holmi nép boldogságáért.. - legyintettem. - A tiltakozásnak akkor van ideje, amikor én akarom. Ez nem lázadás. Csupán csak félelem. - emeltem fel a fejem, a szemébe nézve bizonytalanul, már ha épp felém fordult. Kötődni valakihez egyszerre a legszebb és a legrosszabb dolog. Hisz Ő bánthat meg a legfájdalmasabban. Évekig dolgoztam azon, hogy minden kapcsolatot megszakítsak, ami fájdalmat okozhat. És mégis, elég egy kis megingás, egy csöppnyi játék, és újra a közepén találom magam az egésznek. És én rettegek ettől, az az igazság. De talán már én magam sem akarok teljesen visszalépni. Megváltoztam egy kicsit. Viszont félek ettől. Nehéz eset..
És míg az ostort húztam, mindezt végig is gondoltam, á a következő gondolatra már nem futotta, ugyanis fenékre ültem a földön. Nyoo, ezt persze meg kellett bosszulnom, így hát rácsaptam a fiú kezére ostorommal, ezzel is védve sárkánykámat. És a mozdulathoz még felkelnem sem kellett.
- Nem vagyok valódi sárkány. - fújtatott petem dühösen, és újabb támadásra készült, miközben hárította a támadást idomár pálcájával. Ügyes! Majd előrelendült, hogy újabb szúrást eszközöljön, én pedig közben hát izé.. jobb híján csapkodtam tovább az ostorral. Egyébként ez... olyan egyszerű. Csak ácsorgok itt, távol a harctól, és csak az egyik karocskámat mozgatom mindössze..

/2 támadás, első kocka Vez. Még mindig aktív a képi.^^/

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Feb. 05 2015, 21:59

The member 'Szophie' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Game - Page 2 4766612103_86ee832108_s

by **Silver** Csüt. Feb. 12 2015, 18:22

I'm getting used to it. Mármint, egyre nehezebben talált el, most már majdnem sikerült azt a pálcát elkerülnöm. Mégis végigsúrolt, és az ostorba is pont beleléptem az elkésett mozdulatommal. Sajnos hiába a fejlődés, a mozdulatainak megszokása, a találat attól még találat, az életpontjaim pedig vészesen zuhannak. És még mind a hat feje megvan a sárkányfarkasnak is

Sokkal-sokkal erősebbek voltak annál, mint amit abban a mocsárban tapasztaltam, de ez valahol így is volt rendjén. A Justice League-ben mindenkinek erősebbnek kellene lennie nálam ideális esetben, én voltam a legtapasztalatlanabb tagjuk. De mégis, ki gondolta volna, hogy ebben a lányban és a petjében ekkora erő és tudás lakozik? Maximális respect nekik is, erejük rivalizál Miss Hinarival!
- Nincs mitől félned, Princess! Csak követned kell apád akaratát, a nép akaratát, hogy férjedet manipulálva megszerezd az országát és ezzel virágzó birodalmat teremts, melyben senkinek sem kell félnie többé! - villantottam meg az ármánykodás lehetőségét, egy újabb réteget hozva a szerepembe. Igazából én magam se tudtam eldönteni, mit is szeretnék játszani. Manipulatív, hősies, vagy gonosz? Esetleg mindhárom egyszerre?
- Nézz szembe a sorsoddal, és élvezd a benne rejlő örömöket - kacsintottam rá, majd a kardot megpörgettem a kezemben. Ideje volt bevetni egy trükköt, mert nem hagyhattam, hogy bucira verjenek itt yet again.
- Miféle szörnyeteg vagy te hát, hanem sárkány? - kérdeztem a farkast, kíváncsi voltam, ő mennyire képes szerepjátszani. Ugyanakkor válaszát nem vártam meg, máris előrelendültem, és csapásomat az utolsó pillanatban változtattam meg, fogást váltva a kardon egy ügyes csuklómozdulattal. Így a válla helyett egy horoggal az arca felé lendítettem, csak az öklöm kicsit hosszabb volt a szokásosnál. Pont egy kardnyival.

119/250 HP
Pihi: 3/4
Támadás: 3/3 - a következő körtől már hármassal is találok

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Feb. 12 2015, 18:22

The member 'Silver' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Game - Page 2 4766609959_af0c0eb7c7_s

by **Szophie** Vas. Feb. 15 2015, 16:40

- És te elfogadnál uralkodódnak egy ilyen személyt? – kérdeztem, megállva egy pillanatra. Természetesen tudom, hogy a manipulálás vezet egyedül a hatalomhoz, ám hogy Silver-kuntól ezt a tanácsot kapjam, az még számomra is meglepő.
- És honnan veszed így, hogy nem teremthet ugyanolyan szép és jó birodalmat ez a sárkány, mint akármelyik zsarnok uralkodó? Én, a férjem, apám.. Így ismeretlenül hogy fogadhatod el egyáltalán az uralkodásom létjogosultságát? – kérdezgettem. Jó, persze ez most nem egy olyan szerep, aminek a végén kiderül, hogy csak egy paraszt vagyok. Meg amúgy sem vagyok az, és ha uralkodó nem is, azért.. Hühhm, na de tegyünk le világhódító terveimről, legalábbis ne ilyen módon próbáljam meg azt. Hatalmamat más módszerekkel biztosítom inkább, melynek része a termékeim utáni hatalmas kereslet szerte a világon, és ez a rengeteg ember, aki mind-mind tőlem kapja a fizetését közvetlenül vagy közvetetten. Ha úgy döntenék, hogy bezárom hirtelen a vállalkozásom, mindörökké, akkor bizony meg tudnám rengetni nem egy, nem két ország gazdaságát, még ha csak egy picit is. Persze egy 5 fős vállalkozás bezárása is már hatással van a gazdaságra, hát még egy ekkora.. És épp elég pénzem van arra, hogy örökké boldogan éljek, tehát már csak a kapzsiságom és hatalom iránti vágyam az, amely megakadályoz abban, hogy ilyesmit tegyek.
A sorsomban meg sajnos nem rejtőzik öröm. Mármint nem túlnyomó többségben. Vagy csak én nem tudom értelmezni. Akárhogy is, nekem nem nagyon tetszik. És ki másnak tetsszen, ha nem nekem? O.o
- Én csupán egy testőr vagyok, nevezzenek sárkánynak, vagy sem. – válaszolta Vezér, ám az, hogy erre figyelt, kilendítette a koncentrálásból, és hibázott. Egy fej oda. Ajj, már csak öt van. Bár legalább az a szám sem klisés. Nem úgy, mint a hét!
Odarohantam, hogy segítsek neki, közben csapást mérve Silverre, majd Vezér kezébe adtam az ostorom egyik végét, és miközben támadott, megpróbáltam kifeszíteni azt, hogy a fiú hasra is essen. Egy kis móka, vagy ilyesmi..

Pihi: 4/5
Fejek száma: 5/6
/Első kocka Vez./

by **Kayaba Akihiko** Vas. Feb. 15 2015, 16:40

The member 'Szophie' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Game - Page 2 4766612103_86ee832108_s

by **Silver** Szomb. Feb. 21 2015, 13:39

Elmosolyodtam. Én magam sem tudtam eldönteni, milyen szerepet szeretnék játszani, de valahogy a szokásos csupaszív hős most unalmasnak hatott. I think Miss Szophie nem az a lány volt, aki mellett jól éreztem volna magam ebben a szerepben. Volt benne valami, ami kísértésbe vitt és elcsábított a sötétebb ösvények felé. Csalás, manipuláció, önzőség. Ezekkel megfűszerezve a királylánymentést már egy kicsit izgalmasabb volt a mai menü. Végül az is lehet, hogy Miss Suzume volt az okozója lelkem hanyatlásának, romlásának. I don't know... and I don't care. Azért játszottam szerepet, mert jól akartam érezni magam, és most így éreztem magam jól. Élvezetes volt egy másik bőrbe belebújni, és kiszakadni a magam kis szürke személyiségéből. Elvégre önmagamban nem voltam egy izgalmas személyiség, ha lógtak rajtam lányok, az is csak azért volt, mert lokális híresség voltam.
- If it's you... minden további nélkül - válaszoltam végül a kérdésére, apró utalást téve a szerepemben bujdokoló érzésekre, melyeket a lány iránt tápláltam. Ám ezek nem a tiszta szerelem érzései voltak, hanem a hatalomvágyé. Én, aki megmentem a lányt, jogot nyerek arra, hogy közel maradjak hozzá és érvényesüljek, emelkedjek a ranglétrán és hírnevet szerezzek a lovagok között.
- Apád vére vagy, Princess! A zsigereidben van mindaz, ami őt naggyá tette, te örökölted meg, és nem más! Egy sárkány csupán félelmet keltene az emberekben... A félelem az irányítás és hatalom legbarbárabb eszköze! - jelentettem ki határozottan. Most, hogy egy fejtől már megszabadultam, ráéreztem, hogy mit kell tennem ahhoz, hogy a többi is meglegyen. Azonban amíg igyekeztem elkerülni a támadásokat, kifeszített kötélbe gabalyodtam. A szemem nem mindenható, nem láthat mindent. Elvágódtam, nagyot nyekkenve, és ezzel fail lett az elkerülő hadműveletem is. They are superior to me, that's clear!
- Nem óvhatod, ha megeszed - mutattam rá az egyszerű ellentmondásra. Így fekve nem is reménykedhettem benne, hogy támadni tudok, de támadtak más ötleteim. Igyekeztem elkapni Miss Szophie lábát, és lerántani őt magam mellé, fölébe kerekedni, és a torkához szegezni a... fakardom. Khm...
- Nem félek kárt okozni benne! Add fel, ha nem akarod, hogy baja essék! - fenyegettem meg a sárkányt, ha sikerült a műveletem.

30/250 HP
Pihi: 4/4 (pihikör)
Védekezés: 1/3

by **Szophie** Csüt. Feb. 26 2015, 19:56

- Ha én örököltem, akármikor szabadon átadhatom egy sárkánynak a királyságot. - sóhajtottam. - Lévén, azt teszek vele, amit akarok. Én pedig ezt így akarom. - elmosolyodtam. Hát na, egy hercegnőnek nem lehetnek ilyen szabad döntései? Mivé lesz a világ, ha egy nő nem mondhat le az országáról szabadon. Te jó ég, máskor meg háborúztak érte, hogy tegyék ezt meg! Most meg azt akarják, hogy ne tegyem. Ejnye.. Szomorú ez így.
- De egy igen hatásos eszköze. - néztem rá elgondolkodón. Igen, talán az egyik legerősebb érzés a félelem. És ha megfelelően hatuk rá, akkor bizony a kezünkben tarthatjuk általa az irányítást. Na persze én magam nem igazán szeretek élni vele, és eddig csak néhány alkalommal volt rá szükségem. A játékban meg emlékeim szerint soha. Meg.. Mégis ki félne tőlem? Neutral

Odakint, attól a bizonyos Iryanatól féltek, mert csak kevesen tudtak képet is kapcsolni a névhez. De egy kislánytól mégis ki félne? Na jó, persze ennek is megvolt a maga varázsa, hisz így lenéztek.. Amit kellően ki lehet használni.
De persze ez a játék most más téma. Nem is értem, hogyan kanyarodhattam gondolatban így el.. De ez jó és feltétlenül szükséges. Némi figyelemelterelés, és színpadi mosolyra képessé is lettem. Az aréna előtt ücsörögve még ez sem ment volna..
Vezér csak fintorgott egyet, nem akart viszont válaszolni, főleg azt figyelembe véve, hogy az előbb pont ez miatt lett oda egy teljes egész feje. Úgy gondolta, amúgy is fölösleges lenne beszélnie. Ez nem az ő játéka volt. És amúgy sem egy ronda sárkány. Ő egy farkas.
Annál is inkább válaszoltam én.
- Ezzel tud a legjobban megvédeni a csúnya világtól.. Tudod, magába olvaszt. És egy erős lénnyé leszünk. - magyaráztam meg az evés fontosságát, vagy mi.. Szóval értitek, hogy miért is szükséges, és miért megyek bele önként.
Még majdnem fel is nevettem, ahogy hasra terült a fiú, habár végül csak egy gyors mosolyra futotta. Viszont a láblerántós hadművelet sikert aratott, így hamarosan a földre kerültem.
Vezér csak szemforgatva nézte a történteket, inkább nem is válaszolva semmit. Butaság lenne egy fakardtól óvnia gazdáját, akinek nem mellesleg teljes a páncélja és életcsíkja, és még súlyemeléssel is rendelkezik. Ez a játék amúgy is a fejek levágására ment. A sárkány fejeinek levágására. Noha Szophie csak egy fejjel rendelkezett, azt a farkas biztosra vette, hogy az nem fog eltávolodni a helyéről még csak képzeletben sem. Habár szép próbálkozásnak elment. De a játék szabályai egyértelműen nem vonatkoztak erre, és az egyetlen, amit a farkas megtanult Szophie mellett, az az, hogy a játék szabályai mindig fontosak, azokon kívül cselekedni pedig csalás. Silver-kun pedig biztosan nem csalt, vagy ha igen, a rendszer azt biztosan nem érezné győzelemnek. Így pedig nincs mitől tartani.. Nem beszélve a súlyemelésről.
Igyekeztem fekvő helyzetemben megragadni a fiú karját, és lefogni őt. Így egyszerűbb lesz a következő támadást bevinnie Vezérnek. Persze ez már csak a farkason, ügyességemen és a súlyemelésen múlik..

/Pihi/

by **Silver** Kedd Márc. 03 2015, 18:03

Aaand... I was stuck. Mármint, kifogytam az ötletekből, az ellenérvekből, és minden egyébből, amit arra használhattam volna, hogy visszavágjak ezekre a szavakra. Az érvelése logikus volt, nem igazán lehetett belekötni. Talán nem is akartam. Talán már a szerepet is untam. Talán elfogott a reménytelenség, hiszen az én életem már majdnem elfogyott, míg az én hat találatomból még hiányzott öt. Persze nem az én stílusom volt, hogy esetleg feladjam. Lélekben sem. Legyen bármely csekély is az esélyem a győzelemre, feladni nem fogom.
- Miért? Miért dobod el magadtól az életet?! Miért döntenéd romba mindazt, amit apád felépített?! - fakadtam ki végső elkeseredésemben. Mármint... a szerepemében. Én már azt kerestem, hogyan tudnám mégis megfordítani ezt a párbajt. Valahogy. Akárhogy. Erős harcos volt, veszettül erős. Talán csak a szörnyek ellen nem volt elég hatékony, és a PvP environment az erőssége. Lényegtelen volt, megoldást kellett találnom arra, hogy valahogy megfordítsam a harc kimenetelét. Jó alkalom volt erre az a fújásnyi pihenő, ami mindkettőnket elért, de hogy azért ne unatkozhassak, addig is birkóztunk egyet. Nekem is az volt a célom, hogy lefogjam őt, és neki is, de azén oldalamon volt egy titkos fegyver is: a szemem. Még szinte meg se moccant, de már kihúztam a kezem a fogásból, amit tervezett, és igyekeztem a derekát megragadva átfordítani, hogy fölébe kerülhessek. A fordulás lendületét kihasználva pedig elhajítottam a kardom, mely pörögve reppent a farkas felé. Ha ezzel találok, annak is fejlevágásnak kell számítania, nálam nem a sebzés a lényeg, hanem a találat.

30/250 HP
Pihi: 1/4
Védekezés: 1/3

by **Kayaba Akihiko** Kedd Márc. 03 2015, 18:03

The member 'Silver' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Game - Page 2 4767251444_0f76bf2817_s

by **Szophie** Hétf. Márc. 09 2015, 21:43

- Mert megtehetem. - érkezett az egyetlen, és teljesen egyértelmű válasz, ami egy ilyen helyzetben egy hercegnőtől elvárható.
Majd a következő harci fogásom annyi volt, hogy Vezérrel közösen az ostort kihúzva elgáncsoltuk. Ez viszont szinte már vonzotta maga után, hogy nemsokára én is a földre kerüljek. Persze erre is volt tervem, csakhogy az a legnagyobb megdöbbenésemre nem sikerült. Fogalmam sincs, hogy a véletlen szerencse, vagy valami trükk volt, de úgy kicsusszant a kezem közül, hogy még pislogni sem tudtam. Már majdhogynem egy "wow" is elhagyta a számat, de annyira azért mégsem volt fenomenális, hogy ezt még hanggal is megjutalmazzam.
Vezér ásítva, kicsit unottan kerülte el a felé repülő fakardot. Egyszerű próbálkozás, és túlságosan pontatlan ahhoz, hogy az ő szintjén, az ő tudásával akármilyen haszna is legyen a dolognak. Viszont utána egészen elbizonytalanodott azzal kapcsolatban, hogy most mégis mit kellene tennie. Mármint, a harc az még tartott. Viszont nem volt teljesen biztos benne, hogy most támadhat, beleavatkozhat. Számtalan alkalommal látta már ezt a játékot, és többször is megrovást kapott eddig azért, ha ilyenkor ártó szándékkal közeledett. Nem, a birkózás teljesen más kategóriába tartozott, ezt már meg kellett tanulnia. Ez pedig egyértelműen annak tűnt. És csak felismeri, ha már annyiszor láthatta. Ez a helyzet pedig elbizonytalanította, megtorpanásra, majd megállásra késztette. Nem volt egyértelmű, hogy mit is kellene cselekednie. Parancsra várt.
Megdermedtem. Az életcsíkjára néztem, majd a szemébe. Mindjárt vége. Máris.. Már csak Vezérnek kell betalálnia. Megfogtam a fiú ruháját, és jobb híján abba kapaszkodtam, próbáltam picit magamhoz húzni, de közben igazán mégsem.
A harc közben egy pillanatig sem múlt el a különös és rémes érzés, csak talán az agyam hátsó zugába vonultak a gondolatok, de most, hogy mindjárt vége, újra kínzó hullámokban tört rám a keserűség.
- Mi van akkor, ha a hercegnő számára az egyetlen út az, hogy megegyék? Vajon ez a helyes? - kérdeztem mélyet lélegezve a fiút. Az ostorom messzi volt, nem volt lehetőségem rá, hogy támadjak.. És Vezér úgyis mindjárt végez.

by **Silver** Hétf. Márc. 16 2015, 19:41

Mert megteheti. A bennem rejlő szerep gondolatmenete pedig megváltozott. Már nem akarta megmenteni a hercegnőt. Nem azért, mert nem állt módjában, hanem mert nem maradt több értelme küzdeni érte. Miért is küzdene egy elkényeztetett, önző libáért, akinek az utolsó gondolata az, hogy a népe javát szolgálja? Ha meg is örökli a király birodalmát, csak szenvedést hozna az uralma. Épp az eddigi céljának ellentétes gondolatok jelentek meg a fejében. A hercegnőnek pusztulnia kell! Azonban ha ő meghal, akkor a lovagnak is halnia kell. A kudarc elfogadhatatlan, rábízták a küldetést, és ő nem hajthatja végre. Ha nem a sárkány, akkor a király veszi a fejét, amiért elbukott.
Érdekes fordulat volt, el is mosolyodtam miatta. A lány a ruhámat rángatta, annál fogva próbált engem megbénítani, de a farkasa mégsem támadott. Pedig könnyen lehet, hogy véget is vethetett volna a harcnak, a mobilitásom minimálissá vált a földön fekve, és a kardom se volt már nálam. Csak a valódi, de azt nem szerettem volna használni egy edzőharcban.
- Mission failed. Nincs értelme megmentenem téged, Princess. Vissza sem mehetek a kudarcommal... Ölj meg, Mr. Dragon! Falj fel a hercegnővel együtt! Nyelj le minket egyben, hogy élve marjon el minket a gyomorsavad. Megérdemeljük a szenvedést... - szólaltam meg drámai hangnemben, és én magam is megragadtam Miss Szophie ruháját. Sőt, ő magát. Átöleltem, hogy ne tudjon menekülni, ha esetleg mégis meggondolná magát. A lovag fejében pedig fondorlatos terv fogalmazódott meg, amit mi már nem fogunk eljátszani. Hiszen nincs kedvem lenyeletni magam egy farkassal, hogy aztán belülről kivágjam, elpusztítva őt, és talán a hercegnőt is.
- Csak egy utolsó kívánságot kérek... kiss me, Princess! - jelentettem ki kérésem, bár én magam nagyot nyeltem utána, de hát szerepjáték. És abban olyasmik is történnek, amiket a szerep alakítója nem tenne meg, vagy nem vágyik rá.

by **Szophie** Pént. Márc. 20 2015, 21:41

Nos.. Nem mondhatnám, hogy Vezér értette a szituációt, de mivel mesterétől nem érkezett ellenkezés, így szíves örömest indult eleget tenni a lovag kérésének. Hát ha meg akar halni, rajta ne múljék, a vérontásra szomjazó farkas semmi jónak nem elrontója. Arcán kaján vigyorral, biztos léptekkel indult meg ellensége felé, hogy az utolsó csapást bevigye. Persze azt ő is tudta jól, hogy ezzel még nincs vége. De ha a fiú halni akar, akkor biztosan készségesen kisétál vele utána a védett területen kívülre is.
Persze mindez csak színjáték volt, és bár Vezérnek feltűnhetett volna ez, ha nagyon odafigyel, de annyira nem érdekelte a játék, hogy nyomon kövesse, így nem tudta, melyik rész az igaz és melyik a valódi. Meg egy kicsit már bele is élte magát a dologba... És Szophienak nem gond! Tényleg nem ellenkezik!
Persze hogyan is tenné, ha a fiú maga kéri ezt?
Na jó, a sárkányos gyomorsavas megjegyzés azért elég egyértelmű volt. De talán a farkas egyik fülén be, a másikon ki.. Nem maradt más, csak a vérlázban izzó villanó tekintet.

Nagyokat pislogtam a fiúra. Öööö...
- Vezér. - néztem a farkasra, amennyire csak tudtam abban a helyzetben a földön fekve. Ám ahogy elnéztem, a farkas nem igazán késlekedett. Szinte én megrémültem, ahogy belenéztem a szemébe. Hühhmm.. ennyire meg akar védeni? *.* De aranyos..

Visszaváltozott farkassá futás közben. A fiú előtt pár méterrel hirtelen szökkent egy hatalmasat, úgy érkezett annak a hátára, és próbálta meg elkapni torkát. Persze Vezér nagy volt és súlyos. A kardforgató aligha bírja el ezt a súlyt, hacsak nincsen komolyabb súlyemelése. Így pedig még szendvicset is játszhatnak. Kár, hogy a petnek esze ágában sem volt ilyesmi, sőt, kifejezetten rosszul érezte magát, amiért összenyomta gazdáját.

by **Kayaba Akihiko** Pént. Márc. 20 2015, 21:41

The member 'Szophie' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Game - Page 2 4766610511_dda12706fc_s

by **Silver** Hétf. Márc. 23 2015, 12:25

Egyszerre bíztam benne, hogy megteszi, és hogy nem teszi meg. Mert hát ki nem örülne, ha szép lányok csókolgatnák, de más részről meg rosszul éreztem volna magam, ha a játék kedvéért olyat tesz, amit igazából nem is akar. Én se akartam... mármint eszembe se jutott volna, ha itt most nem szerepet játszunk, ő csak egy ismeretlen lány volt, és az is marad még, mert a párbaj alatt nem igazán azon volt a hangsúly hogy megismerjük egymást. Sőt, nem is mi voltunk itt, hanem egy önző hercegnő és a büszke, de korrupt lovagja. Szép kis mese volt, nulla olyan szereplővel, akivel lehetne azonosulni.
A baj viszont az volt, hogy mikor Miss Szophie szemeibe néztem, elállt a lélegzetem, és belefeledkeztem a látványba. Ha van gyengém, akkor azok a szemek. Kék, zöld, barna, teljesen mindegy volt, a csillogó lélektükrök mindig elvarázsoltak. És mivel ez most is így volt, nem figyeltem a farkasra.. vagyis sárkányra... a sárkányfarkasra. Ő meg... hát szinte lesöpört a lányról, óriási lendülettel megérkezvén ugrott reám, és agyon nyomott. Mást nem tehetett, mert egy lila fal megvédett attól, hogy átharapja a torkomat. Lecsúsztam az ellenfelem testéről, és a könyököm a padlón koppant. Veszítettem? Veszítettem. Nem lesz csók. És még mindig, egyszerre sajnáltam, meg meg is könnyebbültem, de ezt az érzést hamar átvette a csalódottság. Hiszen veszítettem. És én nem szerettem veszíteni.
- Bámulatosak vagytok... - szólaltam meg halkan, miközben kipréseltem magam a kicsi a rakásból, és odébb gurultam kettő fordulattal, hogy a hátamra érkezzek, és nézhessem a plafont széttárt karokkal.
- Sokkal jobbak vagytok nálam, őszintén gratulálok! Esélyem se volt - néztem Miss Szophiera, majd feltoltam magam, hogy a könyökömre támaszkodhassak - Ettől persze még szívesen megnéznélek szurkolólánynak öltözve - kacsintottam rá - Biztos nem vagy rá hajlandó? Igazán megérdemelnék egy kis kárpótlást, amiért így elvertél :/ - próbálkoztam még egyszer kieszközölni, hogy láthassam úgy, most már volt rá kifogásom is Razz

Vereség ide vagy oda, máris sokkal jobban éreztem magam. Azért persze jó lenne már nyerni is egy párbajt ebben a formátumban, de egy lányra nem lehet haragudni azért, amiért megfosztott az örömtől. Remélem, segítettem neki egy kicsit kiszakadni a rosszkedvéből.

0/250 HP
Köszi a játékot Wink

by **Szophie** Hétf. Márc. 23 2015, 21:44

Azért a dicséret jól esett, főleg a múltkori bénázásom után a kazamatában..
- Csak szerencsénk volt.. Talán a te szerencséd is mi vettük el. Hisz láthattad legutóbb, hogy annyira mégsem vagyunk ügyesek. - próbáltam hárítani valamennyire, főleg hogy kis csalódottságot is véltem felfedezni az arcán. Ennyit megérdemelt. Tényleg ügyes volt. Abban, hogy egy picit jobb közérzetet teremtsen nekem.
- Egyszer talán.. - adtam neki ígéretet sóhajtva, de én sem hittem el igazán, hogy képes lennék a kedvéért szurkolólány ruhát felvenni. Túl rövid szoknya..

Hosszabban viszont nem néz ki jól. Egyáltalán.. Hol lehet ilyesmit venni ezen a középkori helyen? Na jó, a ruha boltjaik egészen újkori divatot követnek, és a páncél kialakítása is itt-ott, na meg a bácsika is át tudja formálni a páncélokat, ha nem elég szépek.. Nekem is ezért van fehér rózsás köpenyem. De hogy ki akarna egy páncélt szurkolólány ruhának, vagy hogy egyáltalán képesek-e még ilyet is készíteni.. Azt homály fedi. Jó, egy kezdő ruhát akármikor rááldozhat akárki, hogy megtudja. Csakhogy tényleg nem nagyon akartam ilyesmit hordani.
Viszont egy ötlet körvonalazódott meg a fejemben ezzel kapcsolatban. Lesz ugye Karácsony.. Idén talán adhatnék kicsit személyesebb ajándékokat. Talán Silvert is megillethetném egy ilyennel.. Ha már a pom-pom rajongója..
- Köszönöm szépen a harcot. - nyújtottam a fiú felé a kezem végül, miután felkeltem én is, és leporolgattam magam. Na meg persze lenyugtattam folyton morgó Vezéremet.
- És a segítséget is. - tettem még hozzá óvatosan. Végül ha engedte, meg is öleltem. Mármint, persze, hogy engedte. Az elején is engedte. Bár akkor talán csak azért, mert ki voltam borulva. Segítségnyújtásból. Én viszont azért akarom, mert meg szeretném köszönni. Ilyenkor.. Ezt el lehet utasítani?

by **Kayaba Akihiko** Pént. Márc. 27 2015, 23:32

Az aréna küzdelmet lezárom. Egymás ellen legközelebb 2015. 05. 23-án küzdhettek meg.

Jutalmak: 90 exp, 240 arany

Pontok:
Szophie +30 pont
Silver +0 pont

by Ajánlott tartalom