Re: Dojo

by **Shukaku** Hétf. Jún. 01 2015, 13:01

Pedig Shu újabb kedves mosollyal jutalmazta volna a jegyzetelést, hiszen neki sem véletlenül volt ennyi prospektusa. Imádott rajzolgatni és írogatni, és ezért is volt meg a jegyzetfüzete is, amiről ő viszont egyáltalán nem gondolta úgy, hogy felesleges vagy kínos lenne, bár most, mivel ő mesélt, ő sem vette elő. Azért majdnem három év alatt már csak Timidus agya jegyzet meg mindent, Shué elfelejtett volna hasznos infókat is, ha nem írogatja fel magának.
-Jajj ne aggódj! Vannak ilyen goromba emberek, akik elhajtanak. A Dojo-t is azért találtam ki, mert sokan panaszkodtak nekem, hogy nem állnak ki ellenük a nagyobbak gyakorolni, mert nem kapnak utánuk elegendő Exp-t. Az ilyenek persze, hogy nem fognak neked segíteni, meg részletezni, hogy mire való pontosan a Kiképzőtiszt.
~Egyébként meg még mindig nem értem őket, hiszen valamikor azért el kéne kezdeni kinevelni az új generációt. Amilyen ütemben esnek ki a frontosok, egy idő után el fognak fogyni. Nekem mindegy, nekem csak jobb ez így, nem az én dolgom… de akkor is fura, hogy ők erre a következtetésre még nem jutottak el.~
-Ha viszont nem szeretnéd, akkor senki nem fog rákényszeríteni. Én sem kiképzőztem, és mégis simán utolértem a frontot, szóval nem kell aggódni. Ha szorgalmas vagy, és ügyes, akkor még te sem vagy nagyon lemaradva. A Burok pedig tulajdonképpen azt csinálja, hogy ha lemenne nullára az életpontod, akkor kiment, és kitesz valahova épségben. Vagy a Bossterem elé, vagy a Főtérre, vagy ilyen helyekre. Nagyon hasznos, tulajdonképpen életmentő, meg halhatatlanságot adó item. A céhem pedig… hát… annyi lényege, hogy igyekszünk vidámak lenni, jól szórakozni, és segíteni a tagjainkon. Azon kívül pedig igyekszünk igazodni is hozzájuk, szóval nem is kellenek nagy elvek, mert a céhtagokért van a céh, és nem fordítva.

by **Yoichi** Hétf. Jún. 01 2015, 14:45

-Eddig sem aggódtam. Vannak olyanok, akik szívesen segítenek másoknak és vannak olyanok, akik nem. Az embereken sosem lehet változtatni, teljesen mindegy, hogy hol vannak a természetük nem fog megváltozni. De megcsináltátok ezt a Dojot, így mondhatni meg van az arany középút is. Azoknak is jó, akik kezdők és azoknak is, akik nem szeretik pátyolgatni a kezdőket. Itt bárki tud segítséget kérni és útba igazítást, tehát senkinek sem kell elveszettnek lennie ebben a játékban.
Igazából, ha nem lenne ez a dojo, akkor eléggé el lennék most veszve és csak ide-oda vetődnék a tömegben a kérdéseimmel és problémáimmal. Viszont az jó, hogy ajánlották ezt a helyet és az is jó, hogy van egy ilyen hely a SAO világában.
-Igyekezni fogok a szintlépések terén, hisz egyébként sem ajánlatos papírkatona ként mászkálni a városon kívül. Igazából jó volna meglesni egy boss harcot, hogy milyen is egy olyan valójában, ahhoz pedig össze kell szednem magam és fejlődnöm kell… Ez a Burok elég hasznos dolog akkor. Tipikusan azon dolgok közé sorolható, amiből nem árt, ha mindig van egy az embernél. A céhed pedig egész mókásnak hangzik, a szó legpozitívabb értelmében.
Ezek után már nem is tűnnek olyan lehetetlennek a dolgok. Így, hogy nagyjából kaptam egy kissé stabilabb képet a játékról, már nem érzem annyira lehetetlennek a dolgokat.
-Hmm… Volt említve valami Küzdőtér és Aréna is, ha jól rémlik. Azokra a helyekre szívesen ellátogatnék majd és kitanulnám a harc alapjait. Szerencsémre a fegyveremmel és használatával, nem kell megismerkednem. Azt már kint megtanultam, csak éles harci helyzetekben nem alkalmaztam még a tudásom.

by **Shukaku** Hétf. Jún. 01 2015, 15:31

Na ez itt egy nagy eltérés volt aközött, ahogy Shu gondolkodott, és aközött, ahogyan Yoichi. Shu egész világnézete abból indult ki, hogy az emberek igenis taníthatóak, képezhetőek, és ez a csodálatos világ arra hivatott, az Kayaba Akihiko gyönyörűségesen kedves és magasztos terve, hogy ezen a mesevilágon keresztül mutatja meg az embereknek, hogy miként kell egymás mellett békében élniük. Persze ezt nem akarta az íjász orrára kötni, mert nem akart sem vitatkozni, sem letörni a másik lelkesedését, sőt igyekezett sehogyan sem kimutatni, hogy nem ért egyet vele. Ez vagy sikerült, vagy nem. A dicséret viszont nagyon jól esett neki, és bele is pirult, majd vakargatni kezdte a tarkóját.
-Hát… köszönjük szépen. Elég sokat dolgoztunk azzal, hogy minden meglegyen, és büszkék is vagyunk a munkánkra Timivel. Szerencsére vannak visszajáró vendégeink, úgyhogy csak örülni tudunk miatta.
Majd felkacagott a hasonlaton, és ingatni kezdte a fejét.
-Hát… valóban nem jó ha onehitelnek, de azért nem kell túlságosan izgulni. Ha mindig teszel egy kevés pontot életre, és nem keresed direkt a bajt, a saját szinteden lévők ellen harcolsz, akkor sohasem kerülhetsz akkora bajba, hogy ne legyen időd elmenekülni. Szóval nem kell ilyen rettegősre fogni a dolgot, ez nem egy gyilkos világ, hanem éppen ellenkezőleg. Segítőkész, és jutalmaz. A Bossharcok pedig egyáltalán nem izgalmasak. legtöbbször veszekednek rajta, ha meg nem, akkor valaki osztja az észt, a többiek pedig ugrálnak neki. Ennyi. Semmi izgi nincs benne. A céh pedig valóban mókás. Egy olyan céhvezérrel, mint Jun, nem is lehet unatkozni. Az Aréna pedig már Timi térfele. Ha gondolod máris indulhatunk, és megmutatjuk, hogyan is működik. Útközben még felteheted a többi kérdésedet is. ^^

by **Yoichi** Hétf. Jún. 08 2015, 23:32

Nem igazán számítottam arra, hogy elpirul, majd amiatt az apró dicséret miatt, ami elhagyta a szám. Biztos, hogy sokan mások is mondták már ezt neki. Nem biztos, hogy ugyanezen szavakkal, de más megfogalmazásban csak kimondta már ezt valaki… Mindenesetre aranyos volt a reakciója. Az, hogy kinevetett egy picit sem bántott. Tudom, hogy néha elég sok badarságot összetudok fecsegni. Egyébként is száraz és gépis lenne az egész beszélgetés, ha csak sorra vesszük a pontokat és közben csak monotonon ülünk és beszélünk.
-Hehe… Szokásom kicsit jobban izgulni, mint kellene. Bár igazából az előbbi, inkább amolyan költői túlzásnak mondható. Igazából csak jobb szeretek biztos lenni a dolgokban és az alapján neki vágni a dolgoknak, és mivel ennek a világnak elég bizonytalan egy-két része számomra, így nem szeretnék bolond mód fejest ugrani bele.
Amit Shu a Bossharcokról említett kissé meglepett. Nem gondoltam volna, hogy a front tagja ennyire széthúzóak lennének.
-Azért, ha lehetőségem nyílik elmennem egy Bossharcra, szívesen megtapasztalnám magam is a dolgot. Bár nem vártam volna kissé illúzió rombolóan hatott az, amit mondtál. Nem igazán feltételeztem volna azt a fronton lévőkről, hogy ennyire széthúznak, és nehezen tudnak együtt működni. Bár az is igaz, hogy ez itt nem egy lovagregény, ahol mindenki egy tökéletest daliás lovag lenne, akik vállvetve harcolnak a rémséges bestiák ellen. De az is igaz, hogy a ezekben a tündérmesékben sem értenek mindig egyet a szereplők…
Egy pillanatra elkalandoztak a gondolataim. Majd hírtelen rájöttem, hogy még mindig itt van a lány és a sárkány a társaságomban.
-Ohh… Kissé elkalandoztam, bocsánat. Viszont részemről vége lenne a kérdések sorának. Legalább is az aktuális részével végeztem. Szóval… ha nektek nem probléma, akkor elnézhetnénk az arénába, hogy a gyakorlatba is beletanulhassak. Tudom, hogy a pontok mit jelentenek, de azt még nem, hogy milyen is ténylegesen azok által harcolni.
Megvárom, míg Shu és Timidus reagálnak, és ha elindulnak, akkor felzárkózom melléjük és követem őket az újabb oktatási helyszínre.

by **Shukaku** Kedd Jún. 09 2015, 07:54

Shu nem is azért pirult el, mert nem számított volna köszönetre. Igazából már kezdte is kényelmetlenül érezni magát amiatt, mert túlságosan soknak érezte a rengeteg hálálkodást, és a hálálkodásnak azt a módját, amit kapott. Ő nem ezért csinálta, és egy sima köszönöm is elég lett volna neki… persze ettől függetlenül nagyon jól esett a számára, hogy ilyeneket hallhat. Az egész csak egy ötlet volt, amit bárki más megvalósíthatott volna, mégis nekik sikerült, és ők kapták a jutalmat érte.
-Hát… mondják azt, hogy jobb félni, mint megijedni, de azt is tudom, hogy nem jó állandóan félelemben élni. Igen… ezt biztosan tudom…
Itt mintha egy pillanatra megakadt volna, majd megrázta a fejét, hogy kiűzzön belőle valamit, és újra mosolygóssá vált.
-Tehát légy óvatos, de nem kell túlizgulni. Csak annyira, mint ahogyan általában is a lábad elé nézel, hogy ne botolj meg. Nem vár minden utcasarkon gonosz Boss, aki rád leselkedik… de eleve nem tűnsz olyannak, aki csak úgy belevágna valami veszélyesbe, szóval nem féltelek.
Biztató mosoly, majd a tea felhörpintése, és már fel is pattant, hogy egy kis járkálással segítsen magának gondolkodni, természetesen hátratett kezekkel, néha egy kis szökkenést beletéve… nem tudom, hogy hogy jött ez most rá, de kellett.
-Csak jól kell hozzáállni a dolgokhoz, és akkor tényleg egy tündérmese az egész. Mindössze annyi kell, hogy elkerüld a gonosz farkasokat. Majd segítek, de most inkább odaadlak Timinek, ő ért az ilyen harci izékhez. De szerintem már indulhatunk is. Elteszem az edényeket, addig maradj itt Timivel. Egy pillanat…
És el is tűnt a tálcával a kezében a kis ajtó mögött, hogy pár pillanat múlva feltűnjön, indulásra készen.
-Akkor mehetünk is. ^^

Akár folytathatjuk is az Arénában. Írj egy kezdőt! :3

by **Shukaku** Szomb. Jún. 27 2015, 13:02

SÜTI PROJEKT EBBEN A HÓNAPBAN IS!

Miután pendült a persely, Chizu mindenkinek ad egy szerencsesütit a Dojo előtt. A szerencsédet a 12-es kockával kell kidobnod a kidobósban, ha 12-est dobsz, a te sütidben lesz a Bossinfó. A jelenet kijátszása kötelező, már csak azért is, hogy más észrevehesse, ha elkelt a legszerencsésebb süti, mert akkor a játék befejeződik. Mindenki egyszer próbálkozhat csak.

Ezúttal mindenki köteles minimum a süti árát (1 arany) kifizetni. Razz

Jó étvágyat, jó szórakozást!

Aaaaand it's gone. Chan elvitte a Bossinfót. X3

Gratula a nyereményedhez, már el is küldtem a PM-et. :3

by **Chancery** Szomb. Jún. 27 2015, 13:47

Épp csak arra jártunk, Worg-ostul, lassan haladtunk a forgalommal szemben, mintha csak a baktató macskát követnénk. Sok szó sem esett köztünk szokás szerint, csak nyalogattuk a fagyi maradékát ebben a hőségben. Alig pár napja madarat lehet velem fogatni, mintha az önbizalmam egy csapásra a kétszeresére nőtt volna a szokásosnak.
~Süti!~
Álom nem is figyelte, hogy kiknek küldi el az üzenetet, ezért volt pár játékos a közelben, akik kérdőn nézegettek körbe, kié lehetett ez a fejükben felhangzó hang, miközben a szürke macska már golyóként kilőve szaladt is a standhoz. Hisz ha süti, akkor ott van tej is, minden bizonnyal. Megállt Chizu előtt illedelmesen és nyávogott, ahogy egy éhes (vagy épp nem éhes, de kunyeráló) macska általában szokott, bár Álom hangja egy kissé rekedtebb volt, vadmacska lévén.
-Szia :3 -köszönök, mikor odérünk, Worg pedig illedelmesen biccent a sütiárus Chizu-nak. Persze a felvilágosítás sem marad el, hogy a macska mire is feni a fogát, ezen kívül ha már itt vagyunk, egy sütit is magamhoz veszek, dobva némi pénzt a perselybe. Worg nem vesz részt a bossharcokon, ő inkább a fagyitölcsért eszi tovább.
Mondjuk én is elsősorban a süti ízéért vettem el egy darabot a stócból, és már fordulnék is meg törés után, hogy menjünk haza, mikor is meglátom a cetlin a feliratot. Oh my. Először egy last-hit, most pedig ez? Kérdőn nézek Worgra, mintha ő tudná, mi folyik itt, de ő csak mosolyog, és így felel a fel nem tett kérdésre.
-Látod? Nem vonzod be a rosszat a gondolataiddal.
~Én is mindig ezt mondtam neki, de nem hitte el. >.> ~
Fejemet ingatva, de mosolyogva fordulok vissza Chizu-hoz a hírrel, ezen kívül meg is ölelem, ha engedi, és kerül még némi apró abba a perselybe. Végül egy ilyennel zárom:
-Aki még jönne sütiért, az a vendégem :3

by **Shukaku** Szomb. Jún. 27 2015, 13:56

Illedelmes köszön, meghajol, a persely felé pedig még véletlenül sem pislant. Becsületkassza, erre való. A macsek természetesen azonnal simizést kap, és Chizu nagyon megpróbál nem kiesni a sütiárus-ninja-dojoőr hármas szerepéből... de hát cica! *.* Szóval ÁK megkapja a tejecskét, Chan pedig egy hatalmas ölelést.
-Azta! Elsőre sikerült kihúznod! Alig pakoltam ki az asztalra a sütiket! X3
Még ő is nevet Chan hatalmas szerencséjén.
-Shu nagyon örülni fog, ha elmondom neki, hogy te találtad meg! És rendben, akkor a innentől kezdve ingyen vannak a sütik.
Gyorsan rajzol is egy táblát "INGYEN SÜTI" felirattal, majd hosszasan integet nekik amikor távoznak.
-További szép napot!

by **Shukaku** Szomb. Szept. 26 2015, 11:45

Koboldos Megbeszélősdi

Shu, Timidus, és Chizu az ajtóban üdvözli az érkezőket, bent körbe pakolt alacsony asztalkák, tea, sütemény, előkészített névtáblácskák céhlogóval ellátva a céhvezéreknek, ajándék jegyzetfüzet és toll várja az érkezőket. Persze sajna ez csak a céhvezéreknek, egyrészt a hely szűke miatt, másrészt azért, mert fogalmunk sincs, hogy kik jönnek még. A lényeg, hogy Shu készült, és tényleg konferencia jellege van az eseménynek.

by **Enheriel** Szomb. Szept. 26 2015, 12:29

- Snowcat, te kint várj.
- De Enhikém, mi lesz ha--
- Akkor azonnal jelezni fogok, ne aggódj kedves. Te csak menj szépen a szemközti fogadóba, iszogass, s ne gyere kérlek, csak ha jelzek, rendben?
- Rendben, angyalom… - kicsit szomorú volt, meg féltett, de egy csók tőlem megnyugtatta, s mosolyogva ment végül a fogadóba, amíg én mentem a Dojoba, természetesen Villámlással az oldalamon.
- Sziasztok! ^^ Jaj, ki ez az aranyos fiúcska? ^^ Szia, a nevem Enheriel, a griff pedig Villámlás. ^^ - Snowcat azonnal kinézett féltékenységében, de megnyugodva látta, hogy csak gyerekről van szó, így visszavonult. A bemutatkozás után ha engedték, bementem a terembe, ami igen szép volt, s leültem a helyemre, várva a többieket.

by **Shukaku** Szomb. Szept. 26 2015, 12:34

-Halihó! Gyertek beljebb nyugodtan, ti vagytok az elsők.
Halk kuncogás Shu részéről, miközben Chizu kihúzza magát. Tökéletes ninja. Olyan erős és félelmetes, hogy már fiúnak is nézik. Olyan jól álcázza magát, hogy a nemét is rejteni tudja. Tökéletes. A páros bekísérődik, és Shu rámutat az asztalukra.
-Izé... Chizu lány. Az lesz a ti helyetek. A céh többi ragja is jön esetleg? Nem kötelező, elmondhatod majd nekik te is a dolgokat. De... a többit majd megbeszéljük akkor, ha a többiek is itt lesznek. ^^

by **Enheriel** Szomb. Szept. 26 2015, 12:39

- Óh. O.o - meglepődtem, mikor mondta, hogy a kisfiú, jobban mondva Chizu igazából kislány.
- Ők sajnos nem, mert szégyellem is magam, nem szóltam nekik, hogy mi lesz itt. ˇ-ˇ De el lesz mondva nekik a fontosabb dolgok, persze. ^^ - bólintottam már csak, mikor mondta, a többit majd akkor, ha a többiek is megjöttek, ami természetes egy ilyen beszélgetésnél.Közben Villámlás mellém ült a földre.

by **Kurokawa Yuuki** Szomb. Szept. 26 2015, 12:48

Azt hiszem valóban ideje már, hogy visszafoglaljuk az elvesztett területeket, bár az meglep, hogy pont Shu senpai az aki elsőként lép ez ügyben. Nem is tudom már mikor voltam utoljára itt… hmm…. ha belegondolok csak is akkor az egyszer mikor a senpaial először találkoztam, nem sokat változott a hely, vagy az én emlékeim koptak meg.
- Senpai. – Hajolok meg előtte amolyan formalitásként de aztán úgyis kap tőlem egy ölelést. – Nem sokan jöttek el eddig. – Nézek körbe. – Üdvözöllek, Enheriel-san. – Hajolok meg előtte is megpillantva őt.

by **Mirika** Szomb. Szept. 26 2015, 12:48

Gyűlés... nem gyűlést kellene szervezni, hanem felállítani a haditervet máris. Tudjuk, mi vár ránk, és ez a legdurvább meglepetés, mert Greg-chantól származnak az infók, és ingyen kaptuk őket. Mondjuk, ha még ezért is pénzt kérne, valószínűleg meg lenne lincselve igen gyorsan. Ettől függetlenül most egy picit hálás voltam neki a felderítésért, ez volt az első jó pontja nálam annak a kapzsi bandának. Mondanom se kell, baromi ideges, nyugtalan és feszült voltam, paprikás hangulatban érkeztem meg ahhoz a helyhez, amit meghirdettek. Merthogy természetesen megérkeztem. Tenni akartam. Azóta tenni akarok, hogy a különféle bugok és glitchek, amik a szintünket súlytották, kiűztek a városból, és ha nem maradt volna egy kis józan eszem, akkor tuti nekik ugranék egyedül. De legalább annyi maradt, hogy beláttam, én egyedül, vagy a céhem egyedül, az oda kevés.
Bevonultam, morcosan ledobtam magam az ülőpárnára, ami az enyém volt, és kapásból firkálgatni is kezdtem az odakészített papírokra. Nem csak úgy, hanem néhány szóval megörökítettem magamnak, mit akarok mondani, nehogy elfelejtsem. Annyira idegesnek éreztem magam, hogy muszáj volt, szerintem bármelyik pillanatban kieshettek volna a gondolatok a fejemből.
- Shuu-chan, szeretnék először felszólalni - néztem fel hirtelen, és szóltam hangosan a lánynak meg a sárkánynak. Meglepően kedvesen fogalmaztam, de amúgy a hangom ellentmondást nem tűrő volt.

by **Shukaku** Szomb. Szept. 26 2015, 12:56

Meghajlás és ölelés Yuukinak, boldog mosollyal fűszerezve.
-Ne aggódj, számoltam a késéssel, és ti egy picit előbb érkeztetek. Csak pár perccel. Itt lesznek. Bízom benne.
Majd félreugrás a becsörtető Mirika elől, és ijedt pislogás, remélve, hogy nem Timi fejét akarja leszedni. Szerencsére nem, sőt, még kérdez is... bár ez inkább a sárkány kijelentős-kérdéseihez volt hasonló. Csak nem találkozgatnak titokban? Az idomár a társára sandított, aki Mirire pillantott, és bólintott.
-A mi álláspontunkat már ismerik. Össze akarunk fogni, mert úgy többet tehetünk. Eddig rengeteget segítettél nekünk, és benned jobban bíznak az emberek, mint bennem, a fajod miatt. Szólhatsz előbb.
-Van levendulás jázmintea. Az megnyugtat...
Töltött Shu a vezér előtti csészébe, majd hátrébb lépett, hogy Miri összeszedhesse a gondolatait a beszédre.

by **RenAi** Szomb. Szept. 26 2015, 13:27

*Kopp, kopp* Hallatszóik a kopogás az ajtón, ha nyitva van az ajtófélfán.
- Sziasztok, remélem jó helyen járok. - Még nem voltam erre, így kicsit aggódtam de az időpont nagyjából stimmel, a helyszín talán-talán, és az emberek is akik már helyet is foglaltak. Amint beinvitálnak, köszönök mindenkinek, és leülök Yuuki mellé.
- A többiek is jönnek nem tudod? - Kérdezem meg tőle hisz nem beszéltem senkivel, még azt sem tudják egy egyáltalán eljöttem, de jobb dolgom nem volt, és mondjuk meg, igaz félelmetes lesz, de vissza kell szereznünk a szinteket! Kötelességünk valamit kitalálni az ügy érdekében! Láttam Miri-chanon hogy kissé ingerült, így nem mertem hozzászólni, csupán vártam, és az igazság az hogy az ő idegessége kihatott rám is. Bizonytalanságot áraszt az ha egy vezető nem magabiztos, ideges és fél. De nem tettem volna szóvá ilyesmit soha sem, csupán vártam türelmesen. Helyet foglaltam az egyik párnácskára, a kezembe vettem a jegyzetfüzetet és a tollat, majd amíg nem kezdtünk neki, absztrakt és egész chibi rajzok kavalkádját firkantottam fel az első lapra.

by **Shukaku** Szomb. Szept. 26 2015, 13:32

-Igen, igen, gyere csak nyugodtan. Ülj, ahova szeretnél.
Shu, minél többen jönnek, annál derültebb, Timidus pedig... nos ő mindig határozott. Oké, majdnem mindig, de még csak Anat és Suzu látta határozatlannak, na meg persze Shu. És ha Miri kicsit jobban körbenéz, akkor láthatja, hogy feltekerve ugyan, de vannak térképek az állványokon. Ugyan elsőre nem szór szemet, de Timi készült. Timi mindig készül.

by **Kanami** Szomb. Szept. 26 2015, 19:51

Hasznos akartam lenni, amennyire csak lehet, és kötelességemnek éreztem, hogy most is segítsek, még azzal a kevéssel is, amivel tudok. Így természetesen elmentem Shukaku-senpai gyűlésére, itt volt a helyem. Már egy ideje nem követtem nyomon, pontosan mik is történtek a koboldokkal, vagy mi a helyzet a szövetséggel, a királysággal, amit alakítottunk.
Számomra Shukaku-senpaion, Timidus-samán, és a kis ninján kívül mindenki ismeretlen volt, így aztán kissé feszengve léptem be a dojoba, de aztán a hely ismerőssége megnyugtatott. Szépen levettem a cipőmet, majd meghajoltam a bejáratban, hogy minden szabályt betartva lépjek be a szent terembe. Félénken, és alig érthetően köszöntem, majd az egyik sarokba elbújva lecsüccsentem. Én csak hallgatózni jövök, csak hogy itt legyek, aztán amiben csak tudok, segédkezzek, csendesen, hátulról, ahol a helyem.

by **Shukaku** Szomb. Szept. 26 2015, 19:57

Shu egy halk sóhajjal csüccsen le Kanami mellé, majd még halkabb suttogással, de széles mosollyal az arcán pusmog a lány fülébe.
-Megkérjek egy súlyemelésest, hogy közelebb rakjon, vagy magadtól is közelebb mész? Itt mindenki számít, és a céh legjobb karforgatója nem maradhat ki a beszélgetésből.

by **Kanami** Szomb. Szept. 26 2015, 20:14

Nyeltem egyet. Ha Shukaku-senpai kéri, akkor esetleg, talán közelebb ülök, még ha a céh egyetlen kardforgatójaként címem nem is oly dicső. Ohh, vagyis az új tag, ő is kardforgató. De még olyan kicsike. Mindegy is. Szó nélkül megfogtam a párnám két szélét, felemeltem, és közelebb csüccsentem. Hát.. ha már az elsők között érkeztem, meg úgy is olyan kicsi vagyok akkor az első sorban a helyem, vagy mi. Én is felvettem a papírt és a tollat, de nem firkáltam össze a tiszta lapot. Ha nem kell majd semmit sem rá írnom, akkor nem szeretném elpocsékolni holmi rajzolgatás miatt. Bár gondolom nem a semmiért van itt. Így végül felírtam a nevem a jobb sarokba, és vártam.

by **Halász Alex** Szomb. Szept. 26 2015, 21:32

// OFF
Jó! Nah emberek. Én ebben userlieg nem akarok részt venni-. xP
Már azért nem ( a félreértések elkerülése végett) mert nekem bőven sok, és épp kiegyensúlyozott az a pár játék, amiben benne vagyok, de mivel ez is egy olyan játék, amit kari nem valószínű, hogy kihagyna, ezért itt jelzem, hogy ALEX MEGY, csak én nem játszom ki.

Aki szerencsétlenségére interaktolni akart volna vele, ezúton feladnám neki a challenget, hogy hogyan oldja meg, hogy mégse tegye. xP
Köszönöm. ^^//

Megérkezik. Leül. Hallgat illedelmesen, szépen. Mosolyog. Felír dolgokat. o.O Twisted Evil

by **Miu** Szomb. Szept. 26 2015, 23:09

Megint minden tele lett a koboldokkal. Pedig már kezdtem azt hinni, hogy mindenki beletörődött a dologba vagy elfelejtette. Legalább is eddig elég nagy volt a csend vagy csak megint én maradtam le valamiről, szokásomhoz híven. Rolling Eyes

Mindenesetre a nagy hírverés már feltűnt és ha jól tudom, akkor valami megbeszélő gyűlés is lesz. Nem szokásom az ilyenekre elmenni, mert kiskutyaként felesleges ugatni a nagyok között, viszont most kivételt teszek és én is megyek és rész veszek a megbeszélésben. :3 Egyébként sem árt az infó gyűjtés. Tekintve, hogy nem sokat tudok arról, hogy a legutóbb mi folyt a többi szinten. Csak néhány infó morzsám van, ami meg elég kevés ahhoz, hogy neki induljak a nagy hadakozásnak.
Szóval most itt vagyok ennél a dojonál és már nyúlok is az ajtó felé, hogy félretoljam azt az utamból és belépjek az ajtón.
-Üdv mindenkinek! ˇˇ
Hát ezen kívül nem sok mondani valóm van. Szóval, ha lehet, akkor helyet is foglalok valahol és egyelőre még csak csendben figyelem a társaságot.

by **Danee** Szomb. Szept. 26 2015, 23:37

- Yo! - estembe Miu szoknyájába kapaszkodva az ajtón. Vagy min.
Mocskosul nehéz volt utolérni a kiscsajt, az ember azt hinné, hogy a rövid kis lábaival...
Erre úgy tud futni, mintha az élete múlna rajta. Épp, hogy sikerült az ajtóban megcsípnem.
Mondjuk majdnem a kezembe maradt az a bizonyos ruhadarabja...
- Sorry Szivem! - igyekeztem egy bocsánat kérő mosollyal szembe nézni a közelgő viharral
Szétnéztem a kedves összegyűltek táborán is és...
- Jöttem, láttam...
- Visszamennék
- Na jó nem...
- tudom, senki se marasztalna nagyon - pusmogtam az orrom alatt, miközben letottyantam a földre
- Miért éppen dojo? Vagy Alaszka? Ott legalább lennének székek... Rolling Eyes

-Szóval megint goblin, azaz, akarom mondani, kobold nyavaja írtásra készülünk?
-Nem leszink kicsit túl sokan hozzá? Értem én hogy ők is sokan lesznek meg minden, de ez a SAO-s rendszer a kis csapatokkal bánik csak jól... a nagy létszámot meg területi sebzésekkel meg hasonlókkal díjazzal, amikor csak meg mer mozdulni valaki...

by **Stingray** Szomb. Szept. 26 2015, 23:44

Ketten gyalogoltunk a Dojo felé, hogy találkozhassunk a nem is olyan régi ismerőssel. Ha megindul a támadás az elfoglalt szintek ellen, abból mi is ki fogjuk venni a részünket, ez nem is kérdés. Így Ayatoval ketten jöttünk el, hogy képviseljük a nem túl nagy csapatunkat. A Dojora hamar ráleltünk. Ayato mögött léptem be, de odabent már egymás mellett állva hajoltunk meg a társaság előtt.
– Jó napot mindenkinek! - majd a köszönés után kiválasztottunk két üres helyet, és a kezdésre várva el is foglaltuk azokat.

by **Kuromajo** Vas. Szept. 27 2015, 00:24

- Woah, máris mennyi ember! - kémlel körbe az ajtón belépő fiú a homlokához érintve a kinyújtott tenyerét, majd a csodálkozást felváltja a vidámság.
- Van süti, awesome! - lelkesedik, és máris ráreppen az egyik tálca édességre, magához húzza és lecsüccsen zabálni. Úgy két-három falat után néz fel, csupa morzsa a szája széle és értetlenül bámul azokra, akik esetleg őt nézik. Tekintve, hogy elég elnagyolt és pofátlan volt a belépője, biztos van, aki rá figyel.
- Most miva'? - kérdi értetlenül, félig még tele a szája, de aztán észbe kap és felpattan - Ja igen, a Világ Legerősebb Férfiembere vagyok, de szólíthattok simán csak Katanashinak is - jelenti ki magabiztos mosollyal, majd visszaül, és újra magához veszi a tálcát - Koboldokat irtani jó muri~ - dünnyögi félhangosan, mielőtt újra a szájába töm egy akármit. Ha mást nem, legalább ehet egy jót, ha már ilyen uncsi munkát kapott, mint Victor-sannak jelenteni, mi történt a gyűlésen.

by Ajánlott tartalom