A mocsár

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Szept. 04 2014, 22:01

Az egész szintet ellepi a mocsár. Kevesen tudják ennek okát.

by **Shukaku** Kedd Jan. 06 2015, 15:27

Chiaki

-Nem, nem tudom, hogy miért lett ilyen mocsaras ez az egész szint, Timidus. Senki nem tudja, pedig kérdezgettem az embereket, de látod, még város sem tartozik a szinthez, csak a teleportkapu. Az a szerencse, hogy nem a kazamatákon kell átjönni ide, mert akkor talán soha nem látogathattunk volna el erre a szintre.
-Lehet, hogy a fentebb lévő szintről csöpögött le.
-Akkor a negyedik szintről is lecsöpögne, Timidus. Különben is, a tizenkilences szinten meg nincsen nagy szárasság, pedig ha az összes víz ide szivárgott volna le, akkor ott sivatagnak kellene lennie.
-Igaz.
-Sokkal könnyebb lenne az utunk, hogyha nem ezzel a vacak csónakkal kellene közlekednünk, hanem olyan szupi Airboatunk lenne, mint amilyen a krokodilos filmekben volt. Tudod, az olyan, hogy van egy hatalmas ventilátor a… ventilátor az olyan, mint az a pörgettyű, amit hajtogattam neked tavasszal, csak nem a szél fújja a pörgettyűt, hanem az pörög magától, és az csinál szelet. Szóval egy olyan van a hátulján, és az hajtja a csónakot. Jujj Timidus, rájöttem mit fogunk csinálni este! Csinálok neked gumimotoros repülőgépet! Mindig mondod, hogy az emberek nem tudnak repülni, én meg nem tudom neked megmutatni a repülőgépeket. Hogy ez eddig miért nem jutott eszembe? Majd hajtogatok repülőt, meg propellert, és akkor meg tujuk építeni ketten. Vagy hajót, aminek van propellere, és megy előre a vízen magától. Nyuhh!
Lökött még egyet az evezővel a lányka a tutajon, majd úgy döntött, miután körbenézett, hogy itt jó lesz nekik. Rögzítette a ladikot egy kiálló gyökérhez, majd bedobta a horgot, és várta a kapást.

by **Chiaki** Szer. Jan. 07 2015, 18:14

Sosem jártam korábban ezen a szinten és most, hogy már egy órája bolyongok itt, kezdem úgy érezni, hogy nem ártott volna előbb utánanézni a helynek. A páncélomat már levettem az első elcsúszásnál, nehogy megfulladjak egy újabb rossz lépéstől és helyette, csak egy szürke kabátot vettem fel. Eltettem a kezemben szorongatott papírt és óvatosan lépkedtem tovább a sokszor kiszámíthatatlan szilárdságú talajon. Kíváncsi vagyok vajon valaha is megtalálom-e amit keresek, vagy egy fél éve elavult információmorzsát üldözök éppen. Menet közben megnyitottam az üzeneteimet és gyorsan átfutottam, hogy van-e valami új. Persze tudom, hogy rögtön felugrik a kis ikon ha érkezik valami, de épp nem volt jobb dolgom, a mocsár széle pedig látszólag még odébb van. Ayato persze továbbra sem jelentkezett, ahogy sejtettem is. Még mindig nem igazán értem Kazuma fegyverét és lehet, hogy soha nem is fogom. Rejtély, hogy hogyan tűnhetett el az a valami másodpercek alatt. Mondjuk nem egy tipikus fegyver. Lehet megérezte, hogyha megtalálom, akkor lehajítom a szint széléről. Abból az izéből még ezt is kinézem...
Hirtelen egy nagy csobbanás kíséretében megnyílt alattam a föld, vagy sokkal inkább a lyukat eltakaró növények és egy pillanat alatt derékig merültem a nem túl meleg vízben.
– Basszus. - szaladt ki a számon, ahogy egy ágat elkapva nehézkesen szilárdabb talajra húztam magam. A folyamatban azonban sikerült jól összesároznom mindenemet és magamban hálát adtam Kayabának, amiért perceken belül ez nyomtalanul el fog tűnni rólam. Kicsit vacogva néztem körbe és csak ekkor tűnt fel, hogy nem vagyok egyedül. Pár méterre a víz szélén egy kis csónak ringatózott benne egy kislánnyal és egy sárkánnyal, akiről első ránézésre feltételeztem, hogy a lány petje lehet. Láthatóan felfigyeltek a csobbanásra, úgyhogy nem volt mit tenni.
– Sziasztok! - integettem nekik, nehogy megijedjen a kislány. Mondjuk jobban belegondolva lehet, már nem is olyan kicsi, mint amennyinek látszik. Elindultam feléjük a part mentén ezúttal már jobban vigyázva, nehogy megismételjem az előbbi balesetet és ahogy sétáltam feléjük újra megszólaltam.
– Umm... nem tudjátok véletlenül, hogy hol van ennek a mocsárnak vége? - érdeklődtem, hátha kicsit jobban ismerik ezt a szintet.

by **Shukaku** Szer. Jan. 07 2015, 19:05

Huss és pöcc! Vagyis inkább loccs és putty! Mindenesetre valami nagyon hasonló, csobbanás szerű hangot hallottak, mire Shu azonnal odakapta a fejét. Persze Timidus már jó ideje figyelte a közeledő alakot, és jelezte Shunak is, de mivel nem feléjük tartott, legalább is eddig nem, ezért csak annyira foglalkoztak vele, hogy Shu néha néha az úszóról levette a tekintetét. Timidus persze folyamatosan figyelte, lévén furcsa volt egy alak felbukkanása csak úgy a mocsárban, de mivel nem tűnt veszélyesnek, nem mutatott támadó magatartást, ráadásul az indikátora is zöld volt, így a megfigyelésen kívül nem kapott más kitüntetett figyelmet. Amikor azonban sikerült neki besüppednie a mocsárba, Shu azonnal meglökte a tutajt, még a botot is csak közben húzta vissza, és bár a lány abból a csapdából sikeresen kikecmergett, azért felé irányította a csónakot, és amikor már elég közel kerültek, akkor felé nyújtotta az evezőt, hogy könnyebben a közelükbe kerülhessen. Timidus persze ezalatt folyamatosan vizslatta, hogy ha esetleg egy rossz mozdulatot tesz, akkor lecsapjon rá, ám nem tűnt úgy, mintha ilyesmire készülne. Sőt, még kérdést is tett fel, miután köszönt, szóval a páros illendően viszonozta a megszólalást, egy köszönéssel, és egy válasszal.
-Szia! Nincs kedved beszállni a csónakba? Itt még a szárazabb részeken is térdig ér a láp, szóval…
Egy pillanatra összenézett a sárkánnyal, ám mivel a pet bólintott, így folytatta.
-Szóval beszállhatsz, van hely mindhármunknak, és itt még fázni sem fáznál. Csodálkozom, hogy nem kapsz fagyás sebzést amiért abban a hideg vízben álldogálsz…
Itt megvárta, ha esetleg a potyautas beszállt, és csak utána válaszolt. Ha nem, akkor persze akkor is.
-A mocsárnak pedig ott van vége, ahol a szintnek. Szóval a peremen. Miért keresed a végét?

by **Chiaki** Hétf. Jan. 26 2015, 16:12

A kislány, ahogy észrevett, rögtön elindult felém a csónakkal. Érdeklődve, fázva vártam, ahogy egyre közeledtek hozzám a csónakkal. Vajon miért jönnek ide? Nem tűntek veszélyesnek, a lány indikátora is megnyugtató zöld színben fénylett. A céhlógón mindenesetre megakadt a szemem. Felismertem, hiszen az egyik legismertebb frontharcos céh ebben a világban, de eddig még egyikükkel sem találkoztam személyesen. Ez mindenesetre még jobban felkeltette az érdeklődésemet a lány iránt. Meglehetősen fiatalnak és már-már betegesen soványnak tűnt, ahogy közelebb ért. Ő lenne egy erős céh tagja, ráadásul ilyen magas szinten? Láttam pár hozzá hasonló gyereket a Kezdetek Városában. Nagy részükről élelmesebb játékosok gondoskodtak, míg páran egyszerűbb munkákat vállaltak pár aranyért. Mindig összeszorult a szívem, ha belegondoltam, hogy Kayaba mit tett velük. Legalább őket kiengedhette volna, vagy talán szórakoztatja az ártatlanok szenvedése? Igazából, ha belegondolok abba, amit eddig láttam, akkor eléggé egyértelműnek tűnik a válasz. Végül csak a kislány szavai ébresztettek fel a gondolataimból és rá kellett jönnöm, hogy igaza van. A lábaim már teljesen átfagytak a vizes ruhámban és nem lehetett már messze a fagyás sebzés sem. Egy fél pillanatig viaskodtam magammal, de tudtam, hogy muszáj lesz valahogy megszáradnom.
– De csak, ha tényleg nem zavarok... - mondtam tétován pillantva egyszer a sárkányra, egyszer a lányra egy utolsó megerősítésre várva, majd óvatosan megkapaszkodtam a csónak szélében és behuppantam melléjük. - Köszönöm. Még jó, hogy a megfázástól nem kell tartanom. - mondtam megkönnyebbülve, ahogy kicsit kinyújtóztattam a lábaimat. A lány szavaira azonban felkaptam a fejem.
– Ez biztos? - meredtem rá csodálkozva. - Sehol máshol nincs vége? - ezek szerint vagy a forrásomba csúszott valami baki, vagy lánynak nincsenek pontos ismeretei a szintről.
– Amúgy bocsi, még be sem mutatkoztam. Hirayama Chiaki. - mondtam mosolyogva, majd a horgászbotra tévedt a tekintetem. - Horgászni jöttetek fel ide?

by **Shukaku** Hétf. Jan. 26 2015, 17:25

-Miért zavarnál? Ne hangoskodj és ne pancsolj, mert azzal elijeszted a fogást. Ennyit kérünk. Elég nagy ez a csónak hármunknak is. Sőt… szerintem még négyen is elférünk.
Mondta kicsit kuncogva, hiszen éppen a mondata közepén ugrott az ölébe egy kis zöld levelibéka. A mocsár hatalmas volt, voltak lepukkantabb részei is, amiknek elég kellemetlen szaguk volt, de itt szerencsére szebb látványt nyújtott, bár a hideg időjárás, vagyis hát jobban mondva a tél itt sem tett jót neki, de a jeget szerencsére még nem kellett törni. Vicces is lett volna, ha jégtörő hajóval állítottak volna be a szintre. Persze a nevetést rövidesen abba kellett hagyni, és jött a bólogatós rész.
-Igen, a megfázástól nem kell tartani, hála Kayabának. Már el is felejtettem, hogy milyen rossz érzés betegnek lenni…
Na igen, megint csak egy gyönyörű pillanat, amikor hálát lehetett adni az adminnak, és még egy idegen, aki ezt önkéntelenül is megtette, na meg persze felhívta a fiatal idomár figyelmét a világnak erre az újabb csodájára. Nem mintha eddig ezt Shu ne tudta volna, meg most, hogy jött a hideg, amikor kint általában mindig megfázott az alkata miatt, most főleg jól jött, hogy nem kell emiatt aggódni, és nem is felejtette el megköszönni, de akkor is sokkal jobb érzés volt, hogy másvalaki hívja fel erre a figyelmét, és emlékezteti rá. A kérdése pedig már eleve fura volt, főleg, hogy a visszakérdezésre nem adott választ, de azért az már eléggé érthetetlen volt mindkettejük számára.
-De… egyáltalán mit jelent neked az, hogy vége? Az egész szintet mocsár teríti be, kivéve persze ott, ahol a kazamata bejárata van, ahonnan ugye fel lehet jönni ide a lentebbi szintről, meg valahol tovább is kell ugye menni feljebb. Meg… de tényleg, szóval ez egy nagy terület, vannak szélei, ami mindegyik a vége… egy folyó az egyenes, meg tart valamerre, annak tudod a forrását meg a torkolatát, de egy mocsárnak hogyan legyen vége?
Éééés… ők is sikeresen elfelejtettek bemutatkozni, tehát ezt is pótolták.
-Én Shukaku vagyok, az Artes céhből.
-Én pedig Timidus. Szintén az Artesből.
-És igen, horgászni jöttünk.

(béka)

by **Shukaku** Szer. Feb. 25 2015, 09:39

A fönti ismi NPC-sedés miatt nem megtörténté nyílánítva.

Asuu

-Nem, nem tudom, hogy miért lett ilyen mocsaras ez az egész szint, Timidus. Senki nem tudja, pedig kérdezgettem az embereket, de látod, még város sem tartozik a szinthez, csak a teleportkapu. Az a szerencse, hogy nem a kazamatákon kell átjönni ide, mert akkor talán soha nem látogathattunk volna el erre a szintre.
-Lehet, hogy a fentebb lévő szintről csöpögött le.
-Akkor a negyedik szintről is lecsöpögne, Timidus. Különben is, a tizenkilences szinten meg nincsen nagy szárasság, pedig ha az összes víz ide szivárgott volna le, akkor ott sivatagnak kellene lennie.
-Igaz.
-Sokkal könnyebb lenne az utunk, hogyha nem ezzel a vacak csónakkal kellene közlekednünk, hanem olyan szupi Airboatunk lenne, mint amilyen a krokodilos filmekben volt. Tudod, az olyan, hogy van egy hatalmas ventilátor a… ventilátor az olyan, mint az a pörgettyű, amit hajtogattam neked tavasszal, csak nem a szél fújja a pörgettyűt, hanem az pörög magától, és az csinál szelet. Szóval egy olyan van a hátulján, és az hajtja a csónakot. Tudod, mint amilyen Maxweld professzornak volt, csak ez vízen megy.
Lökött még egyet az evezővel a lányka a tutajon, majd úgy döntött, miután körbenézett, hogy itt jó lesz nekik. Rögzítette a ladikot egy kiálló gyökérhez, majd bedobta a horgot, és várta a kapást.
-Azért elég vacak, hogy még a huszadik szintet sem nyitották ki. Tudod Timi, néha már én is sajnálom őket amiért ilyen lassan haladnak. Meg... meg kéne az a jelvény is a vasas teljesítményhez. Meg bizti nagyon szép a huszadik szint. Az ilyen tízes szinthatárok mindig szépek. A Kezdetek városa is, meg ugye a tízesen a Szafari. Szerinted milyen meglepetést rejthet a húszas?
És egy intéssel még jelezte, hogy költői kérdés volt, majd az úszót kezdte figyelni.

by **Asuka** Szer. Feb. 25 2015, 09:57

Shuu

Fúj, itt minden tiszta kosz... :S Pedig Minden teljesen sima volt, meg tiszta, amikor megérkeztem ide. A mobok látótávolságon kívül, a csónak stabil, a horog a vízben, a horgászbot a csónakban... Én pedig nyugiban gyűjtögethettem a különböző jóságokat. Természetesen semmi másért nem érkeztem erre a helyre, mintsem hogy mindenféle alapanyagokat gyűjtsek, emellett pedig talán még jelvényeim számát is növelhettem.
Volna, ha egyszer csak nem megy neki a ladik valaminek, ami felborította az egészet. T.T Hiába kapkodtam a cuccaim után, csupán egy üres üveget, meg a botomat tudtam menteni. A ruhámat, meg a frizurámat sajnos nem. :S A legrosszabb az egészben, hogy vízbe kerülve elég bonyolult ám az inventoryddal bajlódni, hogy elővehesd a Hazatérés Kristályodat, azonban ha kiúszok a partra, hát az már túl van a védett területen. Nem vagyok olyan magas szinten, hogy megkockáztassak egy esetleges túlerőt itt.
- Halihó! Itt! - végre, egy csónak... már vagy mióta úszok előre, azonban elég lassan haladok. Aztán sikerül megpillantanom a távolban két indikátort. Apropó, indikátor... Remélem, nem gondolják, hogy egy krokodil vagyok. >.>
Úszok előre, egészen addig, míg látótávolságon belülre nem kerülök, néha pedig csápolni is próbálok, hogy vegyenek észre. Ami nem biztos, hogy egyszerű lesz, már csak a sűrű köd miatt is. Nem beszélve arról, hogy lehet, nekem is hamarabb látják meg a vörös villogómat, mint engem. Az pedig nagy probléma lenne... Csak össze ne tévesszenek egy krokodillal. -.-

by **Shukaku** Szer. Feb. 25 2015, 10:18

Teljesen egyértelmű, hogy Asu nem téveszthető össze egy krokodillal, vagy ha össze is lenne tévesztve, akkor sem lehetne semmi baja. A krokodil ugyanis nem tartozik sem a megfogható vadak közé, már ami a jelvényért való megfogást jelenti, sem pedig a veszélyes mobok közé. Ők csak a mocsár lakói, akik általában nem zavarják az erre csónakázó idegeneket, hacsak az idegenek nem zavarják meg őket. Szóval ha Shu össze is tévesztette volna aligátorral vagy krokodillal, vagy kajmánnal Asut, akkor sem esett volna baja. De nem tévesztette. Főleg azért nem, mert az aligátor nem így pancsikol, és kiáltozni sem kiáltozik… vagy legalább is biztosan nem így. Persze abban igaza volt, hogy a vörös indikátort a feje felett előbb vették észre, és ez egy rövid tanakodást indított el Shu és Timidus között, de szerencsére a hang, amely egyértelműen Asuhoz volt köthető, meg Shu naivitása, miszerint valakinek itt segítségre van szüksége, tehát segíteni kell neki akkor is, ha vöri, legyőzte a sárkány óvatosságát, és eloldva a csónak kötelékeit, behúzva a pecabotot, lassan a vergődő hölgyemény felé indították el a ladikot, Asu pedig hamarosan egy felé nyújtott evezővel találta szemben magát.
-Fogd meg, és akkor kihúzunk!
Na persze ezt mondani könnyű volt, hiszen súlyemelés híján inkább abban bíztak, hogy ők majd ketten megtámasztják magukat, és Asu szépen behúzza magát a csónakba, mert hát egy harcosnak biztosan van súlyemelése. De akkor is szebb volt úgy, hogy ők húzzák ki Asut. Olyan… hősiesebb.
-Izé… mi történt? hogy kerültél ide, és mit csinálsz a vízben?
Oké, szép sport volt az úszás, de nem a mínusz fokokban télen, és pláne nem a mocsárban…

by **Asuka** Pént. Feb. 27 2015, 10:02

A segítség aztán rendesen meg is érkezik! *-* Ami a legjobb pedig, hogy nem úgy tűnik, mintha össze akarnának téveszteni egy krokodillal. Csápolok kissé, amennyire a helyzet engedi, s úszok lassan a csónak felé. Majd egy evezőt lógatnak ki felém. Ázott fürtjeim mögül alig-alig látom meg, hogy kik azok, akik segítségemre sietnek, de így is van egy sejtésem a hangok alapján.
Súlyemelésemmel könnyedén sikerül felhúznom magamat, bár ez talán bárkinek menne igazából, csak jó helyen kell kapaszkodni hozzá. Sikeresen beevickélek a csónakba, s élvezem a stabil, vagy ahhoz hasonló talajt a lábam alatt. Megkönnyebbült sóhaj hagyja el az ajkamat, mikor már úgy érzem, nem történhet nagy para.
- Hűűűű, nem is tudom, hogy köszönjem meg... Aki kitalálta ezt az utat, azt szívesen elküldeném egy kis túrára. Már azt hittem, végig kell úsznom a folyón, hogy úgy érezhessek talajt a talpam alatt, hogy védett zónában legyek. - ugyanis amint letérnék az ösvényről, ez esetben a folyóról, már védett területen kívül lennék. Ezen a szinten azért nem kockáztatnék meg egy komolyabb harcot, még mobok ellen sem.
- Gyűjtögettem... növényeket, meg iszapot, ilyesmiket. Mit gondolsz, a semmiből teremnek oda a cuccaim a Szépségszalonba? Én gyűjtöm az alapanyagokat is hozzá, amiket később összekeverek. ^^ - ez volt a teljes igazság. De tényleg! Rengeteg munka van ebben a szalonban, ráadásul mindet egyedül végzem! Ez azzal jár, hogy kénytelen vagyok nagyon sokat felfedezni, de az ilyen dolgokat, mint az alapanyagok beszerzése, nem bízom rá csak úgy akárkire. Nem tudnának tökéletes munkát végezni, én pedig ezzel nem elégszem meg.

by **Shukaku** Pént. Feb. 27 2015, 10:30

Asu kicsit el volt tájolva, és Shunak kellett azért pár másodperc, amíg végiggondolja, hogy most kijavítsa-e a nőt, vagy sem. Többen rászóltak már, köztük egy Játékmester is, hogy nem szép dolog okoskodni, úgyhogy szépen lenyelte a szavakat. Végül is annyira nagy baj nem történhetett, hiszen Asu csak fogalmi zavarban volt, nem bajban. Legalább is most már nem, hiszen ketten kihúzták a vízből. Az azonban téves megállapítás volt, hogy itt védett területen lenne. A védett terület csak a városhatárt, vagy itt, ezen a szinten, a teleportkaputól való kis távolságot jelentette, hiszen itt még város sem nagyon volt, csak egy-két csónakkölcsönző és halászvityilló… de még falunak sem lehetett mondani. Szóval Asu aztán úszkálhatott volna nyugodtan, de egyáltalán nem azért, mert védett zónában volt, hanem azért, mert itt tényleg nem voltak veszélyes mobok. Biztosan ezt keverte össze, hiszen a terület tulajdonképpen védett, de nem a rendszer meg falak által, hanem azért, mert egyszerűen erre nem járnak a veszélyesebb mobok. Shu és Timidus, meg mások is pont ezért választották ezt a helyet mocsárpecázni, meg akitől Asu kaphatta az infót, ő is biztos erre gondolt. Szóval mivel Asu nem a mobok, csak félreértés áldozata lehetett, így Shu meg sem szólalt, és a sárkánynak is intett hogy ne javítsa ki a vörit, csak bólogasson szépen.
-Semmi baj, itt a csónakban már biztonságban vagy. Mi se nagyon fogunk eltávolodni innen.
Arra azonban kicsit elhúzta a száját, amikor Asu elmondta, hogy miket keresett itt.
-Fúúúj! Te ilyen undi dolgokat teszel az arcodra? Még szerencse, hogy akkor nem jutott eszedbe, amikor nálad voltam. Viszont… tééényleg… akartam is tőled kérdezni dolgokat. Hozzád járnak férfiak is? Mármint a szalonodba...

(dobtam)

by **Asuka** Pént. Feb. 27 2015, 10:53

Undorítóóóóóó? O.O Kamillázok nagy szemekkel, hogy mi van, meg hogy mégis hogy volt képes ilyet mondani. Semmi sem undorító azok közül, amiket én eladok a boltomban! T.T Elég csak ránézni, hogy milyen kis csomagolásokat kapnak a saját készítésű szappanok, és senkinek nem lehet kétsége felőle.
- Még hogy undorító... O.O Pedig nagyon hasznos dolog... ráadásul az iszapot előbb fel kell főzni, meg mindenfélét kraftolni vele, hogy jó legyen. A nyers marha husi is undorító, de a mekiben már nagyon guszta! >.> - sértődött hörcsögpofa, miközben kiszedek valami növényt a hajamból, ami úszás közben ragadt bele.
- Tudd meg, hogy a való életben még fájdalomcsillapító hatása is van a gyógyiszapnak. >.> Itt, a SAO-ban inkább csak ellazít, de azt nagyon. Az eddigi megnyílt szintek közül pedig itt lehet a legjobb minőségűt összegyűjteni... tessék, nézd! *.* Már csak azt nem tudom, a tengeri ásványokat hogyan fogom begyűjteni. - inventorymból elő is szedem a megmentett befőttes üveget. Öt liter tiszta iszap. Vagyis most még nem olyan tiszta, hiszen még kraftolni kell vele, hogy jó legyen.
- Férfi vendégek? Hát, akad néha ilyen is... általában masszázst kérnek, vagy éppen házi szappant vásárolnak. De volt, aki a körmeit akarta rendbe szedni. Hogy szépen nézzen ki. Miért? - nézegetem a szerzett fogást, meg kiveszek egy teknőst is a hajamból. Nem csak egy növény ragadt bele. o.o Azt persze el nem tudom képzelni, miért érdekli mindezt Shuu. Meg azt sem, hogy nem igazán érdekli, hogyan csinálom az ásványpakolást, meg a többi ilyesmit. Ezek csajos dolgok, s mindenkinek tudnia kell róluk!

by **Shukaku** Pént. Feb. 27 2015, 11:35

-Óóóóh! Hát az úgy már más. Tudod… most Junnal nagyon készülünk valamire, de az titok, és ezért elolvastam egy csomó ilyen újságot, amit így meg lehet találni, és egy csomó undi dolog volt benne. Például csiga nyálkát kennek magukra, ami szerintem egyáltalán nem guszta, ráadásul szegény csiguszokat is bántani kell miatta. Olyat láttam én is, azt a lábáztatós halasat, az mondjuk nem olyan rossz, de a sima iszapot én rá nem tenném az arcomra. És… és nem hiszem, hogy a mekis kajában túl sok marhahús lenne.
Erre az utolsóra már nevetett is kissé. Valahogy túl bizarr látványt nyújtott Asu csatakosan és csapzottan, és ezért jutott először az eszébe, hogy ilyesfajta iszappakolásra gondol, amilyet jelenleg ő is élvezhet, és arról meg még Shunak is az undi jutott eszébe. Akármennyit is mászkált ő is sárban meg koszban az állatkák után, szeretni azért nem szerette.
-Hát… igazán szívesen adnék neked száraz ruhát, de nem egy a méretünk… és úgyis pár perc alatt megszáradsz, meg megfázni sem fogsz, meg semmi ilyesmi. A tengeri ásványokat pedig szerintem legkönnyebben a tengeres szinten tudod összegyűjteni. Merülni még sohasem merültem, csak a sekély vízben, de ha valaki jó úszó, akkor nem lehet nehéz… és jó lenne megtudni, hogy milyen kincseket rejt a tenger alja, amit a horgászbottal nem lehet kifogni.
Most már látszik rajta, hogy sokkal jobban áll hozzá a kozmetikás dolgokhoz, és nem is húzza a száját.
-És… és majd olyan levendulás szappant vinnék megint, mert az nagyon finom. Meg… meg olvastam, hogy pet-masszázst is csinálsz. Sárkányokat is vállalsz? Meg… meg a férfi vendégek… hát… csak lenne valaki, akinek szeretnék kedveskedni… és nem tudom, hogy mit találjak ki… és neked bizti elmondják miközben masszírozod őket… vagy ilyesmi…

by **Asuka** Pént. Feb. 27 2015, 11:57

A levendulás szappan sokak kedvence, a finom, de nem túl hivalkodó illata, meg nyugtató hatása miatt. És még a színe is szép! *.* Mostanában a boltom is fellendült, ahogyan egyre bővülnek a szolgáltatásaim, több és több vendég talál rá. Ráadásul az sem igazán érdekli őket, hogy az indikátorom is vörös. Néha olyan érzésem van, mintha a férfi vendégek egy része valami extrém túrának gondolja, hogy majd jól megmasszíroztatják magukat a dögös vörössel, aki rózsaszín, és az aztán a hardcore. Persze nem kötöm az orrukra, mit gondolok. Fizető vendégek, és a vendégnek mindig igaza van.
- Igen, a negyedik szinten már nézelődtem. De ugye, elég mélyre kell merülni. Kicsit veszélyes... De képzeld, lehet, még segédem is lesz a boltban! ^^ Talán kettő is. Még nem sikerült teljesen megegyeznünk, hogy is legyen. - Rin inkább a kiegészítőkben jártas, de én még be akarom tanítani pár egyéb dologra. Szerintem remek masszőr lenne belőle. Kanami meg, őt annyira még nem ismerem. Még nem vagyok benne teljesen bizti, hogy be kéne vennem az üzletbe.
- Elég gyorsan eljutnak hozzád a hírek. A pet-masszázzsal csak pár hete kísérletezem. Meg a gazdikat is beleveszem. Utána úgy érzik, egy picit közelebb kerültek egymáshoz, vagy nem is tudom, hogy mondjam... - ráadásul jól fizetnek érte. És ha nem is, akkor is tökéletes pénzmosásnak, hogy mégis honnan szereztem én például drága, hármas akrobatikát.
- Fúj, csigák. :S Az mondjuk szerintem is undi... Csak az öregek használják. Meg azok az öregek, akik húsz évesnek akarnak kinézni. Nem ajánlom... Neked mondjuk... hmm... Szerintem próbáld ki ezt. Tavirózsás. Még csak prototípus. - elrakom az üveget az inventorymba, s lehúzok onnan egy kicsi tégelyt, amiben egy fehér színű, nyúlós folyadék van. Az illata viszont éppen olyan, amit a Shuu-korúak szeretnek. Pont nekik való. Onnan látszik, hogy még nem hoztam forgalomba, hogy még nincsen olyan csecse csomagolása, mint a többinek. Rólam pedig sugárzik a megszállottság a kozmetikai termékek iránt. Ha szóba kerül, egyszerűen nem tudok leállni.

- Ó, értem már. Valakit szeretnél megajándékozni. - értem én a célzást. Már múltkor is mondta Shuu, hogy valaki tetszik neki. De azt persze nem mondta el, hogy ki is az. Rolling Eyes

Idő közben lassacskán száradni is kezdek. A hajam igazgatva szedem rendbe magam.
- Hát, attól függ, hogy mit szeret. Milyen az ízlése? Meg azon is múlik, hogy te milyen vagy. A legtöbben a közömbös ajándékokat szeretik adni. Abban nincs kockázat. Például, egy szép toll, vagy egy arcszesz, esetleg egy üveg jóféle szaké. Ezekkel nem lehet tévedni. De szerintem személytelenek is. Én például, ha tetszik valaki, olyat adok neki, ami kicsit... nem is tudom. Egy picit bohókásabb. Például felcímkézem a szaké üvegét, vagy olyan mézeskalácsokat sütök, amivel megmutatom, mit szeretnék vele csinálni. ^^ - az utóbbit nem ecsetelem nagyon. Valószínű így is kitalálja, mire célzok, elég nagy lány ehhez. Igen! Mézeskalács vidámparkot sütök, ahol romantikus tájnézünk az óriáskeréken! *-*
- Na, de komolyan. Milyen ez a fiú? Mi az, amit tudsz róla? - ha nem ismered az embert, nem tudsz neki rendesen ajándékot csinálni. Legalábbis, olyat nem, ami tényleg emlékezetes lesz.

by **Shukaku** Pént. Feb. 27 2015, 12:20

-Hát… igazából nem kicsit veszélyes, hanem nagyon, mert ugye a víz alatt nem tudod kimondani egyetlen városnak a nevét sem, szóval nem működik a kristály. Szerintem majd később Kayaba Bácsi fog nekünk olyan kristályt adni, amivel lélegezhetünk a víz alatt. Biztos lesz Aincradban is Atlantisz meg ilyesmik, mert már hallottam is róla, hogy volt egy ilyen küldetés, meg bizti nem hagyja ki a vízalatti várost. Tudod, van már a fa tetejére épült is, úgyhogy tuti van víz alatt is, sellőkkel, meg mindenféle ilyen lényekkel. Csak még nem jutottunk el oda. És… és a gyakornokaidhoz pedig gratulálok. Én sem tudom, hogy mihez kezdenék Chizu nélkül. Rengeteget segít, csak még mindig nem tudtuk neki elmagyarázni, hogy nem kell mindig körülöttünk sürgölődnie, meg kiszolgálni minket. Tudod…
Kis kuncogás, és még picit hátra is dőlt a csónakban.
-Tudod ő ninja, és megmentettük az életét, szóval most a szolgálataival hálálja meg. Csak néha túlzásba viszi. A pet-masszázs dolgot is tőle tudom.
A gazdi szót már ki sem javította. Tudta jól, hogy Asu nem bántásból használja ezt a kifejezést… és azt is, hogy ezt mindenképpen ki kell próbálnia.
-És… és hogyan működik ez a masszírozás? Mármint… hogy ketten együtt? Bár nem hiszem, hogy mi nagyon közelebb tudnánk kerülni egymáshoz Timivel. Ugye?
Kacsintott a sárkányra, aki bólintott. Ha Shu vidám, és azt a kérdést teszi fel, hogy ugye, akkor bólintani kell, akkor is, ha nem is érti, hogy miről van szó. Ezt már megtanulta nagyon régen. A tavirózsás krémet elfogadta, majd azonnal bele is szimatolt.
-És… és akkor most mennyivel tartozom? Ugye nem akarod nekem ingyen odaadni? Tudom, hogy ezek a bigyuszok mennyire drágák…
Még akkor is azt nézegette, amikor jöttek a kérdések. Kényelmetlen, tolakodó kérdések… de Shu már régen kitalálta, hogy mit fog mondani. Olyan dupla csavarral kerüli meg a csapdákat, hogy soha senki nem fog rájönni arra, hogy ki is tetszik neki.
-Háááát… egy idősebb fiú, és nagyon befolyásos, és okos. Nem fogom megmondani, hogy kicsoda, de ugyanúgy programozó, mint Kayaba Bácsi, meg bétateszter is volt, meg ugyanolyat is dolgozik. Még csak párszor találkoztunk, inkább csak levelezünk, ezért is nem szeretném elmondani, hogy kicsoda, mert még titkos. De… szóval… mondjuk mit ajándékoznál Kayaba Akihikonak? Ami neki tetszik, az biztos tetszene Akira-sannak is.

by **Asuka** Pént. Feb. 27 2015, 12:36

- Dehogyis, fogadd el. o.o A fizetség legyen az, hogy véleményt mondasz róla... Elég unalmas már, hogy mindent magamon, meg Rincicán tesztelek. >.< - na igen, pedig több véleményre lenne szükség. Ami nekem tetszik, nem feltétlenül felel meg más igényeinek.
- Hát, én igazából csak azért kérek érte pénzt, mert néha tényleg veszélyes helyekről gyűjtöm be az anyagokat. De a való életben azért olyan drágák, mert csak. Néhány éve felkapott lett a drágán árult gyémántporos fedőlakk, mert azt hirdették, hogy az milyen ritka dolog, pedig amúgy nem is... - a média, meg a multicégek pedig hajlamosak másként tálalni a valóságot.
- A petmasszázs arról szól, hogy először megmasszírozom a petet, és megkeresem, hogy melyek azok a pontok, amik érzékenyek. Aztán pedig, megtanítom ezt a gazdinak is, és ő is velem együtt csinálja. Ezután pedig bármikor megjutalmazhatja ezzel a petjét, ha akarja. ^^ - a való életben is van ilyen, kutyák számára. Én mondjuk mindig is inkább macskás voltam, de a kutyamasszázs nagyon trendi dolog volt. Meg bizonyára most is az. Főleg, mivel nagyon kevesen csinálják.
- Idősebb? És mégis mennyire idősebb? - kissé elkomorodik az arcom, miközben abbahagyom a hajam fésülését, s mélyen a lány szemeibe nézek. Ajjaj, ez rosszul kezdődik. Nagyon-nagyon-nagyon sok korabeli lányt használnak ki idősebb férfiak. Ráadásul gyakran cégvezetők, meg hasonlók! Ha csak pár évvel idősebb, akkor talán okés, de ha csak egy idős velem, én megkeresem ezt az illetőt, és elbeszélgetek vele.
- Kayaba Akihikonak? Hümm... Nem is tudom. Tudod, olvastam róla néhány újságcikket, mielőtt a játékba kerültem. De olyan semmilyen pasinak tűnt belőle. Jó, mondjuk nem is az a lényeg, hanem a kutatásai. A Mars One Project bukása után szeretnénk picit jobban felkészülni a dolgokra, tudod... - ez most tényleg necces kérdés. Ha nekem tetszene Kayaba Akihiko, mégis mi az anyámat ajándékoznék neki? o.o Olvastam róla pár cikket, meg interjúkat, még Aincrad előtt, viszont annyira egy üres embernek tűnt belőle, hogy tényleg nem tudom. A kutatások tök jók, tök érdekesek! De szerintem halálra unnám magam, ha egy párizsi étteremben kéne egy asztalnál ülnöm vele, egy gyertyafényes vacsorán.

by **Shukaku** Pént. Feb. 27 2015, 13:10

-Hát… hát ha gondolod… akkor… akkor majd írok, hogy mennyire vált be. Vagyis… mire kéne egyáltalán használnom? Meg hogyan? Meg milyen hatásának kellene lennie? Meg mikor és hányszor és hova?
Forgatta a kezében az üvegcsét, hátha talál rajta valami leírást, de azért mégiscsak jobb lett volna, ha maga az alkotó mondja el neki, hogy hogyan is kell használni. Mindenesetre nem akarta, hogy baja essen, szóval miután megszaglászta, szépen eltette az inventoryába, ahol biztonságban van.
-Oh… hát… én is tudtam. Tényleg. Hogy… hogy vannak olyan dolgok, amik igazából nem érnek annyit, mint amennyiért adják őket. De… de ahogy látom az ilyesmiket azért neked sem könnyű összeszedni. De rendben, akkor elfogadom… és köszönöm szépen. ^^
A petmasszázs ötletére már Timi is hegyezni kezdte a fülét, majd határozottan nemet intett a fejével.
-Nem engedhetem, hogy bárki is kikutassa az érzékeny pontjaimat. Egyik pet sem fedheti fel a gyenge pontjait, mert azzal veszélybe sodorná a társát.
-Jajj Timi! Azok nem gyenge pontok! Azt nem úgy értette Asu! Az csak olyan pontok, ahol jó érzés ha masszíroz. Tudod, mint amikor a tappancsaidat szoktam masszírozni, azt is nagyon szereted.
-Túlságosan rizikós lenne, és felhasználható a harc során. A válaszom nem.
És ezzel el is röppent, jelezve, hogy nem érdemes erről tovább vitázni, na meg persze valami halat is fogni mára. Shu csak megvonta a vállát, majd picit közelebb húzódott Asuhoz, és odasúgta neki.
-Ne aggódj, majd megbeszélem vele. És… és Akira-san nem sokkal idősebb. Csak egy picit… éppen csak egy picit. Szóval nem kell aggódnod.
Itt még csillogott a szeme. Egészen addig, amíg Asu el nem kezdte kifejteni a véleményét az ő imádott Kayabájáról. Bármennyire is úgy tervezte, hogy nem fog semmit mutatni, azért ez úgy szíven ütötte, hogy ugyanazt a hörcsögpofit láthatta Asu, amit nemrég ő adott elő, amikor a termékét minősítette az idomár.
-Semmilyen pasi?! Hogyan lehetne semmilyen, ha ezt az egész világot megalkotta?! Biztosan nem semmilyen!
És itt tapasztotta a szájára a kezét, majd pirult el, észrevéve, hogy mit is mondott. Már majdnem azt is hozzáfűzte, hogy ő már sokszor beszélt vele, úgyhogy biztosan tudja... de ezt szerencsére sikerült titokban tartania. Talán Timidus meg is ölné Asut, ha ez kiderülne.

(dobtam)

by **Asuka** Pént. Feb. 27 2015, 16:44

Olybá tűnik, valakinek meg kell tennie azt a kellemetlen feladatot, hogy egyszer elmagyarázza az érzékeny és a gyenge közötti különbségeket Timidusnak. Néha az őrületbe tud kergetni azzal, hogy folyamatosan félreértelmezi a szavaimat. Pontosabban, túlontúl szó szerint veszi őket. Csak a szemeim forgatom az idomár magyarázására, meg a sárkány dacos elreppenésére. Olyan, mint egy tinilány, de komolyan. Nem tetszik neki valami, akkor duzzogva elvonul a szobájába, hogy hagyják őt békén. ._.
- Próbáld meg a szárnyai tövénél. A múlt héten egy madárral volt dolgom, nála bevált. Biztosan a sárkányoknál is működik. ^^ - súgom oda Shuu-channak. Annak pedig nem lehet ellenállni, ha épp egy olyan pontot kapnak el, ahol ez jól esik. Hallgattam eleget a gazdikat örömködni, hogy olyan, mintha egy csomó feszültség eltűnt volna a petjükről. Mondjuk nem csoda... hiszen mindent a gazdájuk helyett csinálnak. De akkor is hülyeség, hogy nem lehet peteket ölni. ._.
- Hát lehet, hogy zseninek zseni, de én nem aludnék vele egy ágyban. Egy dolog, hogy mi van az ember fejében, és más dolog, hogy mi van a nadrágjában. Lehet, hogy tetszik, amit a fejében látsz, de ettől még nem feltétlenül érdekel, hogy odalent mit tartogat. Egy dolog, hogy letett valamit az asztalra, de ettől még pasinak szerintem kevés. Legalábbis, nem az esetem. - pironkodás nélkül közlöm Shuuval a véleményem. Nekem nem elég dögös, ráadásul rém unalmas vele a beszélgetés. Szerencsétlen riporternek is úgy kellett kihúzni belőle a szavakat. A maga témájával kapcsolatban elég megszállottnak tűnt... de igazából ennyi.
- Csak pár évvel? Mennyi az a pár? S különben is... mennyi idős vagy pontosan? - az inventorymba visszateszem, ami nem kell, s előveszem a pecabotot. Ha már itt vagyunk, töltsük el hasznosan a dolgot. szerencsére evezni se nagyon kell. A víz sodrása egyenesen, lassan visz minket tovább.
- A pasikkal vigyázni kell, tudod. Remélem, hogy ő is ugyanannyira odavan érted. >.> Küldött neked virágot? Vagy legalább egy kedveskedő levelet? Ajánlom neki, hogy epekedve csorgassa a nyálát utánad, és éppen olyan tisztelettel bánjon veled, mint... hát nem tudom. Sajnos erre nem tudok jó példát. ^^" - az pedig régen rossz, ugyebár, ha a csajnak kell a pasi után futkosnia. Lehet, régimódi vagyok, de nem vagyok az a típus, aki csak úgy beleomlana az első férfi karjaiba. Inkább szingli leszek mindörökké, de küzdjenek meg értem. Erre meg ott van az a ripacs Tachi, akiért omlik az a rengeteg fruska, aztán meg adja nekem a szexuális töltetű célzásait... chhh. Lehet, hogy ez a tinilányoknak bejön, de nekem nem. Lógatom bele a botot a vízbe, hátha van kapás, majd pedig az előbb talált teknőst rakom bele a vízbe. Éppen társra lelt, hiszen egy másik pici teknőst is sikerült találnom. Mutatóujjammal megsimogatom a páncélját, majd leeresztem mellé a társát. Vajon mennyi teknős lehet egy mocsárban?

by **Shukaku** Pént. Feb. 27 2015, 19:04

Shu lelkesen bólogatott, helyeselvén Asu javaslatára.
-Szoktam masszírozgatni, és tudom, hogy hol szereti… de… most ne gondolj semmi rosszat… de igazából azért is, mert kíváncsi vagyok hogy milyen is lehet belülről. Mármint…
Maga elé tartotta a kezét, és forgatni kezdte, mint ahogyan a Kék lagúna című filmben a gyerekek tették, amikor rátaláltak az öreg tengerész csontvázára.
-Biztos Timinek is madárcsontozata van, mert nagyon könnyű. A kinti világban nem nagyon tudsz találkozni repülő hüllővel, szóval nagyon érdekes, hogy hogyan vannak az izmai, meg az ízületei, meg ilyenek. Rengeteg rajzot készítettem már róla… nem mindenkinek adja meg a lehetőséget Kayaba Bácsi, hogy egy sárkány anatómiáját tanulmányozhassa.
Az ezután következő részen viszont már úgy elkerekedtek a szemei, mint még soha. Asu aztán nem az a finomkodós fajta volt, és őt egyáltalán nem érdekelte, hogy Shu hány éves, még akkor sem, ha ezt megkérdezte. A lány még elpirulni is elfelejtett, és ezt a fázist kihagyva, azonnal büszkén kihúzta magát, még igyekezvén egy picit nőiesebbnek is tűnni… bár ez a téli ruházatban nem igazán számított. Most először kezelték nagylányként, mármint Danee undorító megmozdulásán kívül, és most először képzelte el róla valaki, hogy ő már olyasmin gondolkodik. Nem mintha a játékba lépése óta egy másodpercre is lekapcsolta volna az etikai kódot… de gondolkodni azért gondolkodott. Viszont Asu túl gyorsan haladt, és máris lemaradt az érdekes témákról, szóval gyorsan szaván kellett fogni.
-Vávávávávárj! Honnan tudod te, hogy mi van Kayaba Akihiko nadrágjában?! Mármint… hogy… hogy tudom, hogy mi van… de…
Na eddig tartott a magabiztosság, amíg odáig nem jutott, hogy beszélni is kellett volna a dolgokról... szóval gyorsan téma jump...
-És… és már tizenöt éves vagyok, és nemsokára tizenhat, és Akira-san is csak… csak alig múlt húsz… és… és igenis küldött nekem levelet, méghozzá sokszor, és nagyon kedves volt, és már együtt is küldiztünk!

by **Asuka** Pént. Feb. 27 2015, 19:39

Vannak, akiket lekötnek az ilyen dolgok, mint a különleges lények anatómiája. Valamennyire nekem is muszáj foglalkoznom vele. De ugyanezért készítem a saját kis kozmetikumaimat, amiket a boltomban árulok, a potijaimmal együtt. Igaz, most csak egy receptem van, azonban elsőként fedeztem fel egy ritka receptet, szóval azért ez is jó teljesítmény.
Ami pedig a másik dolgot illeti... ezekről beszélni kell. Beszélni kell, muszáj, főleg az olyan fiatal lányokkal, mint Shuu. Meg kell tanulniuk, hogy ne kövessenek el hatalmas nagy hibákat. Már a kinti világban is rengeteg az olyan férfi, akik szeretik kihasználni a nőket. Nagyon sokszor interneten vadásznak az akár kiskorú gyerekekre is felnőtt férfiak, és sajnos ezek elég csúnyán végződnek. Shuu pedig éppen olyan korban van, amikor elkezdik őt érdekelni az ilyen dolgok, ami szép és jó, de nem teheti tönkre magát egyetlen románc miatt, ha az a bizonyos Akira-san nem tiszteli őt eléggé. A lány könnyen manipulálható, a szerelem pedig egy olyan dolog, amitől Timidus sem tudja megvédeni.
- Hát, tudod, olvastam vele néhány interjút, meg cikket. Egyszer a campuson is tartott egy előadást. Persze főleg az IK-sokat érdekelte, de mi is elmentünk oda, hiszen nekünk is hasznos volt. Nagyon sokat tud az a csávó. De pasinak... szóval nekem picit tesze-toszának tűnt. Nem annak a típusnak, akivel szívesen elmennél randira. Ha nem a technológiai fejlesztésekről van szó, akkor szerintem meg se tudna mukkanni. Na persze, ízlések és pofonok. Én jobban szeretem az olyan társaságot, akik ennél kicsit világibbak, vagy nem is tudom, hogy mondjam. - sohasem gondoltam ezelőtt férfiként Kayabára. Ami azt illeti, az utóbbi időben emberként sem, hiszen Istent játszik egy világban, amit lényegébe véve leteremtett.
- Tudod, a való világban nagyon veszélyes dolog nőnek lenni. Egyszer, még nagyon fiatal koromban én is majdnem áldozat voltam... de szerencsére nem történt semmi baj. Aztán, amikor már azt hinném, hogy a SAO-ban értelmes emberek vannak, sorra jönnek elő az olyan emberek, mint Ren, meg Tachikotó. Még csak nem is titkolják, hogy mekkora bunkók. Komolyan nem értem, miért van oda értük az a sok tinilány. Remélem, az Akira-sanod nem csinál ilyeneket. >.> - mivel kapás nincsen, így újra bedobom a horgot, hátha ezúttal messzebbre talál. Még nem nagyon horgásztam a játékban, de egyszer találtam egy kagylót, amiből nagyon szép hajdíszt is készítettem. *.*
- Áhá. - körülbelül öt év lehet közöttük. Ez nem tűnik soknak, de Shuu akkor is nagyon fiatal. Egy húsz éveshez az.
- Azzal számolj azért, hogy egy huszonéves férfinak már vannak olyan vágyai, amik kicsit komolyabbak annál, mintsem hogy megfogd a kezét. - teljes természetességgel beszélek. Hangomból nem érződik semmiféle gúny. Körülbelül olyan, mint amikor a húgomat okítottam, hogy ne legyen bolond, és ne ejtse magát teherbe egy nála idősebb palival.
- Ezzel persze semmi baj nincs, ha tényleg nem érzel megbánást. Ha viszont egy picit is győzködöd magad, akkor érdemes várnod, még legalább egy évet. Mit tudsz még róla? Milyen ember? Hogy viselkedik veled? S hogy viselkedik Timidussal? Rengeteget elmond róla, hogy hogyan cselekszik, amikor nem veled, hanem egy úgymond alárendelttel beszélget. ^^ - kérdezem tovább. Ezeket a legjobb lenne tisztázni. A saját érdekében. Szerintem nem sokan beszélgettek még vele ilyen dolgokról. Hát most itt az ideje.

by **Shukaku** Pént. Feb. 27 2015, 20:11

Ha Asu tudná, hogy itt igazából mennyire fordított a helyzet, akkor nagyon meglepődne. Szegény Kayaba az, akit Shu az imádatával hajszol, na meg persze saját magát bele ebbe a szerelembe. Igaz pár nap múlva minden szertefoszlik, amikor megérkezik az a bizonyos levél… illetve hát nem minden, csak a szerelem, hiszen a rajongása megmarad csak visszatér abba a fázisba, mielőtt Jun behülyítette volna… csak éppen azokat a gondolatokat, amiket elindítottak benne, már így sem lehet megállítani. Milyen gyorsan felnőnek. Sad

-Hogy… hogy… hogy… te láttad őt élőben?! Te láttad Kayaba Akihikot élőben, csuklya meg minden bigyusz nélkül?! Milyen volt? Hogy nézett ki? Én csak véletlenül kaptam meg a NerveGiert, és nem is gondoltam volna, hogy ilyenem lesz, úgyhogy nem követtem a híreket, de… de azért…
Nyelt egy nagyot, és igyekezett legyőzni az izgatottságát. Azt meg sem kell említenem, hogy a teszetoszaságról, meg az ilyen butaságokról szóló hírek úgy suhantak el a füle mellett, mintha nem is lettek volna.
-Azért hát csak illik már tudni, hogy hogyan néz ki az az ember, akinek a világában élünk… gondolom… azt hiszem… ugye?
Ez az ugye inkább arra volt kérdés, hogy ugye nem teljesen egyértelmű, hogy miért is akarja tudni, hogy hogyan is néz ki Kayaba Akihiko. Tachira meg Renre csak bólogatott.
-Igen. Tachi, Ren és Danee. Mondjuk apu az ilyenekre mindig azt mondta, hogy akinek nagy a szája, annak…
És ugyanúgy a levegőben hagyta a mondatot… azzal a különbséggel, hogy egy ideje már tudta, hogy az apja miként fejezte volna be.
-És nem, Akira-san semmi ilyesmit nem csinál. Ő nagyon kedves, és udvarias, és mindig válaszol a leveleimre, és megfontolja a kéréseimet, és… és Timidussal is kedves, mert például a közös küldinken meg is dicsérte, meg remekül együtt dolgoztak…
Egy pár percig csöndben maradt, csak matatott a ruhájával, meg oldalra pislantgatott, nézve, hogy Timi elég messze van-e.
-És… és tudom, hogy nem csak a kezét kell megfogni… nem vagyok már ovis… csak… csak nekem… még soha senki… és…

by **Asuka** Pént. Feb. 27 2015, 20:35

Amikor azt az előadást hallgattam, meg jegyzeteltem, már amit érdemesnek tartottam rá, hiszen az informatika annyira nem az én világom, még nem gondoltam volna, hogy Kayaba Akihiko ennyire hatással lesz az életemre. Egy full egyszerű, átlagos embert láttam, aki jó a saját témájában. Ahhoz képest pedig rengeteget elért, hogy alig idősebb nálam néhány évvel.
- Persze... Mondjuk nem sokat láttam belőle, mert az infó karosok befoglalták az első helyeket. Szóval elég sokan voltunk. De egyébként egy full átlagos fickó, teljesen átlagos kinézettel. Kicsit magasnak tűnt mondjuk, de lehet, azért, mert a pódiumon volt. Azt hiszem, hogy talán azon az egyetemen tanult, ahová én is jártam, hiszen sikerült lebeszélni vele azt az előadást, de ebben nem vagyok teljesen biztos. - nem emlékszem a részletekre annyira. Ha a régi újságok ugyanúgy megjelennének a világban, mint a könyvek, most mutatnék neki egy cikket róla, azonban erre sajnos nincs lehetőségem.
Emlékszem arra, amit előzőleg mesélt Shuu önmagáról, meg az intézetről. Elég valószínűtlen, hogy egy ilyen helyen bárkinek is pénze legyen egy ilyen drága konzolra. Szóval nem kételkedem a szavaiban, hogy tényleg véletlenül jutott hozzá. Mindenesetre nem is firtatom a dolgot, hiszen csak olyan sebeket tépnék fel vele, amikre semmi szükség most.
- Danee is kicsit olyan pasi, igen. Harcoltam vele egyszer. De igazi gáláns úriember volt Renhez meg Tachimicsodához képest. >.> Még mindig haragszom rájuk... Azt hiszik, egy randiszimulátorban vannak, vagy mi? Görények... - kezdem egyre inkább megutálni az ilyen pasikat. Sad

De tényleg! Sosem játszottam olyan dating simekkel, de tudom ám, hogy miről szólnak. Magányos otakuk menedéke, amiben különböző kislányokkal kezdenek ki.
- Hát, remélem, így is van, és nem csak a rózsaszín felhő beszél belőled. És egy szóval sem mondtam, hogy ovis lennél. - rákacsintok, majd egy picit a vizet figyelem, hátha van végre valami mozgás. Kellenek az új jelvények, ugyebár.
- Ha ennyire tetszik neked, miért nem hívod el egy randira? Hívd el, hogy szórakozhassatok egy jót. Csak ti ketten. Annyi mindent lehet itt csinálni. Például... mondjuk hívd el piknikezni, vagy játsszatok együtt egy jót. Vannak ezek az ismétlődő küldetések meg mini eventek. Biztos van olyan, ami nem is veszélyes, ráadásul jobban megismeritek egymást. Így pedig, idővel te is el tudod dönteni, hogy mit akarsz pontosan. ^^ - nehéz a helyzet, hiszen tényleg egy idősebb pasiról van szó. Viszont ha tényleg olyan, amilyennek Shuu leírja, akkor talán mégis összeillenek. Na persze, ehhez az kell, hogy alaposan megismerjék egymást. Akkor pedig nem lesz annyi gáz.

by **Shukaku** Pént. Feb. 27 2015, 21:11

Persze. Neki ez csak úgy persze. Shu rengeteg mindent adna azért, hogy csak egy pillanatra láthassa Kayaba Akihiko arcát, még azon az eventen is ezt kérte tőle, hogy fedje fel csak egy picit, legalább csak neki… erre Asu csak legyint arra, hogy persze. Mintha nem az évezred legnagyobb hatású programozójával találkozhatott volna személyesen. Mintha most sem abban a megtiszteltetésben lenne része, hogy részt vehet a Sword Art Online csodálatos világában, Nya de a csillogás azonnal visszakerült a szemébe, ahogy kiderült, hogy a drága Kayaba nem csak a játék effektjeinek és beállításainak hatására lett magas, hanem tényleg magas. Mondjuk Shu biztos volt benne, hogy Ő nem csalna, és akkor már ezek szerint abban is teljesen biztos lehet, hogy a hangja is valóban olyan gyönyörű, mint a megnyitón… nem mintha eddig kételkedett volna benne.
-Oké, oké… full átlagos… értettem, mondtad már… de milyen az a full átlagos? Le tudnád rajzolni? Vagy körbeírni? Legalább hadd tudjam, hogy hogyan képzeljem el azt, akinek azt köszönhetem, hogy itt vagyok.
Már hallatszott is a türelmetlenkedés a hangjából, mert Asu nagyon kerülgette azt a témát, amire ő hőn áhítottan vágyakozott, neki meg nagyon lavíroznia kellett, hogy úgy terelgesse vissza, hogy ne legyen túl feltűnő. Ejj de nehéz titkos szerelmet fenntartani! A randiszimulátor példán megint csak jót nevetett, és már tudta, hogy ezt vissza fogja mondani Junnak. Ez teljesen Junos volt. Ám a görényeket védelmébe kellett vennie.
-Ne hasonlítsd őket a görényekhez! Ők nagyon okos, hasznos és cuki állatok. És… és majd el is fogom hívni randira… csak tudod ez nem ilyen egyszerű. Mondtam, hogy nagyon befolyásos, meg elfoglalt ember… szóval az nem csak úgy működik, hogy én elhívogatom ide-oda…

(dobtam)

by **Asuka** Szomb. Feb. 28 2015, 17:19

Lerajzolni? O.O Nem értem ezt... Egy apró pillanatra, egy egészen múló gondolat elejéig megfordul bennem, hogy Shuu rajongása túltesz a normálison, és ez a megszállottság nem is Akira-san irányába működik, hanem egészen másfelé. Azonban ez annyira abszurd egy gondolat, hogy még azelőtt elszáll a fejemből, mielőtt még kiteljesedhetett volna.
- Nem értem, miért akarnád, hogy lerajzoljam. o.o - azért pislogok még párat, majd úgy döntök, ha nem ragaszkodik hozzá, inkább a levegőben hagyom a témát. Egy dolog, hogy képes vagyok übercuki mintákat rajzolni a körmökre, de ezek általában virágok, meg cseresznyefák, meg ilyenek. Az azért mégis más, mint egy portré.
- Igazad van... Tényleg. Bocsi, görények! Túl cukik vagytok a hülye pasikhoz képest. - helyeselek, majd meghúzom kicsit a botot. Mintha beleakadt volna valamibe. Nem, ez nem kapás, mert konkrétan beakadt. Picit jobban megrántom, hátha akkor kijön a horog belőle.
- Befolyásos és elfoglalt ember? Csak nem egy céhvezér? Egyébként miért ne működne? Ő is csak egy ember. Semmi több. Mitől félsz? A legrosszabb dolog, ami történhet, hogy nemet mond. Egyébként pedig, ha esetleg összejöttök, és komolyra fordul a dolog, keress fel bátran. Velem lehet felnőtt témákról beszélgetni komolyan is. - nem értem a fennakadást. Meg a horog beakadását sem. Súlyemeléssel picit rásegítek a dologra, s alaposan meghúzom a zsinórt, s egy pillanat múlva már egy bakancsot lóbálok a botom végén.
- Hűűű, ezt vajon ki hagyhatta itt? *.* Egész stílusos lenne, ha picit dolgoznánk rajta, nem gondolod? ^^ - a kezemhez viszem a bakancsot, és megnézegetem. Valaki iszonyat szarul járhatott, hogy itt kellett hagynia ezt a bakancsot.

by **Shukaku** Szomb. Feb. 28 2015, 17:50

Shu ugyanolyan értetlen pislogást adott vissza Asunak, mint amilyen értetlen pislogással Asu pislogott rá. Jelenleg versenyeztek, hogy ki értetlenkedik jobban a másikon, ám ez csak addig tartott, amíg Shu szavakba nem öntötte a megrökönyödését.
-Hogy hogy miért? Hát… hát miért ne? Vagy… vagy nem tudsz arcképet rajzolni? De akkor elég, ha csak elmondod a lehető legpontosabban, hogy hogyan is nézett ki. Nem volt az olyan régen, és bizti nem öregedett ő sem azóta se semmit, ahogy mi sem. És… és tényleg nem értem, hogy mit nem értesz. Te láthattad az arcát, én pedig nem, így te tudod elmondani nekem, hogy milyen, és nem pedig én neked. Tudod…
Itt kicsit elpirult, de most először nem az imádott Kayabára való gondolás miatt, hanem egy teljesen más érzelem állt a háttérben.
-Semmit nem hozhattunk magunkkal a külvilágból, csak az emlékeinket. És… és az én szüleim már nagyon régen meghaltak. Nem felejtettem el őket… de most, hogy Kayaba Bácsi odaadta nekem a képet… te meg medált is csináltál… szeretném tudni, hogy kire gondoljak, amikor megköszönöm neki ezt… vagy… vagy bármit…
És még nem is hazudott. Azelőtt is minden este szinte ima keretében számolt be KA-nak a napjáról, Timidusról, meg mindenféléről, amit ebben a gyönyörű világban átélt. Az már csak részletkérdés volt, hogy most másképpen szeretné maga elé idézni Kayabát… és nem csak az arcát…
-És… hát… igen. Céhvezér. Aincrad legerősebb és legbefolyásosabb céhének a vezére. De… de már így is túl sokat árultam el. És… és… milyen komolyabb témákról? És… én… és ha úgy fordul komolyra, hogy nem vagy ott... vagyis... hogy nem tudok előtte...?
Riadtan pislantott félre… tényleg… mi lesz akkor, ha komolyra fordul a dolog, és ő még semmit nem tud… kétségbeesésében még a bakancsra sem mond semmit, pedig ő pont ezért jött erre a szintre...

by Ajánlott tartalom

A mocsár

A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár

Re: A mocsár