[18. boss]

Hehehe, elégedettséggel tölt el Hinari-chan reakciója az ártatlan kis csínyemre. Egy pillanatra azt hiszem, hogy önként veti a vízbe magát, annyira kapálózik, de nem, kibírja…. vajon meddig?
- Játékszerem? Te valóban ezt gondolod? - kuncognom kell. Játékszerként csak azt lehet kezelni, aki azt hagyja is
- Ha annyira ellene lennél, nem érdekelne a  sárgulás, ami pár nap alatt elmúlik. Valld be, hogy szeretsz velem játszani Hinari-chan  Dobd el ezt az álarcot és szórakozzunk együtt \o/ Élveznéd – hehehehe… hát még én, de az most nem ide tartozik. Odaviszem a legvadabb krokihoz, csapkodja meg kedve szerint, nekem csak tartanom kell addig… sima ügy, hamar megvan.  
- Veeeeeh….. Az előbb hordtál le, most meg már utasítgatsz?  Igazi nő lettél, ügyesen használod ki a férfiakat – köztük engem is, de mivel  odatette azt a bizonyos szót, amit minden alkalommal kérek, de nem sokan veszik a fáradtságot kimondására, ezért nincs ellenemre. Készséggel teljesítem kérését, a sétarepülést az elmondottak szerint, közben szorítok az ölelésemen, arcom szinte a nyakába fúrom
- Hmmm… micsoda illet :F – felelem és még súgok valamit a fülébe, hehe. Vajon lesz pír az arcán, Ugye lesz… lennie kell  
Míg fuvarozom Hinari-chant és gondoskodom hp-ja feltöltéséről, van időm felmérni a terepet.
- ’taku – szalad ki a számon
- Mintha egy rakás amatőrt látnék egy helyen…. még a vezérek is alulmúlták önmagukat >.> - az egyik kiteleportált, kettő csak úgy van, egynek meg az a legnagyobb problémája, hogy én mentem az irháját…. veeeeeh >.>  Nem hiszem el, hogy csak nekem lenne itt komoly MMO-s múltam, bár ezek alapján  Azt sem értem, hogy miért van ez a sok item, ha nem használjuk?
-  Lehet elő kellene vennem a kristályom és haza teleportálni .- így is teszek, előkapok egy kristályt, de a közös tarisznyából
- Jól kapaszkodj, mert az én kezem, most másra kell - aktiválom a kristályt, amit elővettem és remélem Fortuna mellé ezúttal is mellém áll, és sikeresen lecsapok egy pikkelyest, ami pixeleire hullik.
- Hoi JL kölyök! (Yuichi) – szólítom meg a srácot… sokszor láttam már, de a nevét még mindig nem sikerült megjegyeznem.
- Ugorj, potizz aztán homokozz szépen, mert a támadásaid kellenek a JL anyucinak – adom tudtára a stratégiát röviden…. ebben minden benne van, és célba veszem a következő krokodilt. Ő már rendesen sérült, elég bele egy ütés
- En-chan! Minek van szárnyas izéd? Pattanj, repülj! – újabb utasítások a magam módján. Ejj, de nem szeretem ezt, de látom, hogy nélkülem sehol sincsenek. Márpedig nem szándékozom feladni ezt a bosst…. még nem
Következő célpontom egy fullos kroki, igyekszem kétszer jól megtaposni, érezze a törődésem….. Hihetetlen, hogy kolonccal a nyakamon is milyen menő vagyok Nincs több teendőm már, amúgy sem tudnék mit tenni, így kezeimmel újra ölelhetek
- Utasíts! Rád jobban hallgatnak. Mindenki a homokosra, téged pedig viszlek a bosshoz. Bírni fogod, pici lány? – ezt ő tudja, mert éppenséggel ledobhatom a homokos szigetre, vagy arra, amelyikre akarja, de hamarosan neki kellene menni a főnöknek, mert szinte sértetlen. Mi meg vagyunk vagy nyolcan, ráadásul némelyikünk eléggé meggyötört…. Veeeeh, nem hiszem el, még a tízedik bosson sem voltak olyan feltételek, ahol komolykodnom kellett volna…. hogy mosom ezt le magamról, Én laza vagyok… lazának kellene maradnom >.>

Hinari Hp-ja maxra ugrik, amit természetesen majd ledolgoz nálam
elnyomok egy:
Gyenge Lényirtó Kristály (33% eséllyel, hatos kockánál öt és hat dobásánál, megöl egy sima mobot vagy boss segítőt) –t az Éhes Krokodil#11-re
Sikertől függetlenül támadom az Éhes Krokodil#10-t míg meg nem murdel, jobb esetben elég 1 támadás
Maradék 3(ha megmarad mind) támadás megy a Éhes Krokodil#12 –re

Tehát első négy kocka a krokik
Második hatos kocka Gyenge lényirtó kristály, ami ha ötös, vagy hatos, akk a kroki azonnal megmurdel

Hát ez nem normális.
Úgy hirtelen felelni se tudtam, csak a fejem ingatni, valami olyasmi arcot vágva, amiből süt, hogy hogyan vélekedek, s az előző gondolatom is. Végül egy lemondó sóhajjal maradtam nyugton inkább, eldöntve, hogy nem fogok vitázni olyanokkal, akikkel tök fölösleges; egyszerűen nem szabad, hogy felidegesítsen, hisz ez a célja.
- Ha nem egy krokodilokkal teli víz fölött lennénk, egy bossharc kellős közepén, már rég itthagytalak volna. Kettőnk közül te vagy az, aki bármit is kihasznál – mondtam aztán, lenyelve a többit, merthát azért teljesítette a kérésem, és felgyógyított, és úgy őszintén, nem feltétlen hittem róla, hogy megteszi. Ezért egy köszönettel tartoztam neki, de nem siettem el semmit, annál is inkább, mivel ebben a helyzetben csak biztatásnak venné, amire egy kicsike szükségem se volt. Ígyis folytatta a magánakcióit és a megjegyzéseit, s én iszonyú sebességgel haladtam a tűréshatárom felé – amit az a fülembe súgott mondat át is lépett. Jobban mondva átvágtatott rajta. Köpni-nyelni nem tudtam a döbbenettől, arcom hamar rákvörös lett, a dühtől és a zavartól egyszerre, s jobb híján csak hápogtam egy ideig. Ajkaim feleletre nyitottam, majd becsuktam őket, meggondolva magam. Kezdtem rosszul lenni, s ezt nemcsak a hosszúra nyúló repülés okozta: egyetlen másodpercet nem akartam tovább a közelében maradni. Mégcsak az érintése is taszított, hogy lehet valaki ennyire… Ren!? Fogalma sincs, hogy a határ. És nem is érdekli. Félig behunyt szemmel pihegtem, várva, hogy végre letegyen. Sokáig úgyse tarthat itt. Legalábbis reméltem. Hisz már nem volt sok kroki, lassan ideje volt szembenézni a bossal.
– Wh…? – kapaszkodtam én, hát nanáhogy, és ha a szemem sarkában meglátom a kék teleportkristályát, bizonyosan kapott volna tőlem egy pofont, mielőtt kiportol. Helyette azonban egy éhes krokit pixelezett el, így bár a szándék megcsillant szemeimben, de nem hajtottam végre a mozdulatsort. Legalább tudjuk valamire használni a szerencséjét. Amit Yuinak mondott, abban is volt valami, ám ahogyan mondta, na az hagyott némi kívánnivalót maga után. Nem is csodáltam, hogy a fiú nem hallgatott rá, ám ha túl akarjuk élni ezt a bossharcot, akkor csapatban kell dolgoznunk. Azzal pedig, hogy Ren nem képes normálisan irányítani, kivételesen egyetértettem.

- Jó – bólintottam: ideje volt egy kicsit a kezünkbe venni a történéseket – Bírni, persze – tettem hozzá, egy fokkal magabiztosabb hangnemben: zöld életcsíkkal jópár körig tudom tankolni a bosst, s ha Miri néha levált, úgy van esélyünk rá, hogy kiüssük a szintfőnököt, mielőtt ő ütne ki minket. Körülnéztem, magam is felmérve a terepet, s összeszorult a torkom, amikor a víz alatt rekedtekre gondoltam. Fogalmam se volt, hogyan tudnánk rajtuk segíteni, s a tehetetlenség nyomasztott. Túl sokan… s Chan is… Csak remélni tudtam, hogy mindenki épségben kerül ki innen. Ekkor hallottam meg a nevem, amit egy megkönnyebbült sóhajjal fogadtam - Köszi a switchet, Aya, épp időben – mosolyogtam rá a lányra, majd már tettem is, amit kellett – Switch Kusumi Ayani – mondtam, s addig is, amíg a krokodilja átúszott hozzám, pillantásom a belőlem lakmározó harcosra emeltem, két kézbe fogva a Katanát. Mutassuk meg, hogy egyetlen sárkányt nem győzhet le egy krokodil! – Tarts erősen, Ren, vissza fog lökni! Summoning Earth Dragon! – s már repült is a barna, tekergőző hüllő, egyenesen a harcos krokiba harapva, hiba nélkül. Elmosolyodtam: te sem fogsz már több bajt okozni. Elégedetten húztam hátra a fegyverem, s izzítottam be, visszakézből pixelezve el az időközben elém érő mobot, majd egy sóhajtással engedtem lejjebb a pengét: a támadások után jöhet a taktikai része.
A többiek felé fordultam, kicsit megemelve a hangom, hogy mindenki hallja – Enhi, te szállj fel Villámlás hátára, és repüljetek fel, ám egyelőre ne támadjátok a bosst, ne kockáztassatok. Ha van másokat buffoló, életemelő vagy heal képességetek, az jól jönne. A támadásod meg… - egy pillanatra elgondolkoztam: ha Miri kapná, ugrania kéne, és egy ütésért nem jó ötlet a bosst magára húznia még. A többiek viszont mind a homokos szigeten vannak, ugyanúgy nem tudnak támadni, kivéve Piroskát; ha ugranának, akkor meg kapnának ők is harcos krokodilt, ami megintcsak nem jó - … add Pi… - hogy is hívják? – … Suzuménak – mutattam az idomárlánynak az íjászt, biztos ami biztos. Hiába volt vörös, egyelőre mindig támadott, ráadásul Ayanit mentette ő is, így egy próbát megért a dolog. Most minden sebzésre szükségünk volt.

Magamra húzom Ayani krokiját, és amint odaért hozzám, a pihi utáni támadással le is ütöm (két kört kaptam, ebből az első pihikör volt). 105 sebzés még.
Képességhasználat: a saját harcos krokim kap egy erődebuffot, tehát innentől ő 0-át sebez, valamint sebződik 15-öt. Én pedig 8-at sebződök.
Semmire sem kell dobnom.

KA, Suzu csak egy támadást kapott Enhitől, nem kettőt

- Ha nem egy krokodilokkal teli víz fölött lennénk, egy bossharc kellős közepén, akkor már valószínűleg vagy a te, vagy az én ágyamban lennénk - kontrázok rá szavaira, mert muszáj… majd pont most hagyom magam, mi? Felejtős…. De annak azért örülök, hogy részben a vártnak megfelelően reagál fülébe suttogott szavaimra. Mondjuk kicsivel erőteljesebb védekezésre számítottam, nem holmi szótlanságra… elég unalmas reakciói vannak néha… úgy tűnik, hogy semmit sem szeret eltúlozni -.-  Micsoda pazarlás….
- Mi az? Az őszinteségem miatt megint én vagyok a rossz? - nyomok egy színlelt sértődöttséget
- … Igazad van, tiszta goni vagyok, mert itt maradtam menteni a menthetőt és nem portoltam ki, mint más jófiúk ezzel megpecsételve ennek a harcnak a sorsát.  Igen… most hogy mondod… rettegnem kellene saját gonoszságomtól, muhahahaha – egy sátáni kacaj a végére, miközben szorgosan gyűjtöm neki a HP-kat, nehogy a kelleténél hamarabb hagyjon itt végett vetve a bosscsatánknak és a mulatságomnak is
Igyekszem kezembe venni az irányítást, rögvest kinyírok két nyomi krokit, a bikább fajtából, de sehol az éljenzés >.>  Még a instrukcióimat is semmibe veszi az a JL-es nyomi. Hát persze, mit is vártam tőlük
- Csodálatraméltó az együttműködésre való hajlam a céhed tagjaiban <.< - persze miért is fogadnának szót pont nekem? Én épp csak a belem kiteszem az ügy érdekében Na jó, meg a móka érdekében, de az nem igazán számít….
Hinari-chan ráharapott a szövegemre és máris osztogatni kezdi a parancsokat. Látom mennyire szereti, pont az ellentétem ilyen téren, de nem én tehetek róla, hogy senki sem tudja, hogy éppen mi lenne a saját feladata. Nem ilyen harcokhoz vagyok hozzászokva….
- Hai-hai… szívem szerint sosem engednélek el, mert… hát…. – közelebb hajolok pici fülecskéjéhez, hogy újabb szavakat suttogjak, mert másra nem tartoznak ezek…. még  Ezután hagyom egy picit, hogy magához térjen az öröm mámorából, vagy sikeresen féken tartsa a harag lángjait
- Ahogy nézem ezzel nem lesz gond egy darabig  >.>– én is tudok menőzni a képimmel, és az menőbb, mint holmi harapós sárkány Mialatt kiéli magát valamilyen úton-módon, körülnézek, hogy jobban felmérjem a terepet. Korábban azt mondta, hogy bírni fogja egyedül a bosst, holott jól emlékszem rá tisztán…. Miri képije mentette meg…  Nincs mese, megint nekem kell rendbe szednem a társaságot, és ehhez megint le kell dobjam a a leplet egyik képességemről…. hehh… miért is hősködöm én egyáltalán?
- Hinari-chan! Elviszlek a bosshoz, de nem hagylak ott egyedül még kicsinálna a végén..– nézek körül és keresem az aktuális célpontot…. nos, akkor már legyen a céhe tagja, bánja meg korábbi bűneit.  Közben aktiválom a képességem, mely aranyszínben világít meg mindent és mindenkit a közelemben, majd előbukkannak a fegyverek is. Egyből megfogom a tömzsi aranyszínűt, mikor hozzáérek, eltűnik és pálcám veszi fel annak alakját. Fehér fény tör elő belőle, mint holmi fénykard Tiszára Star Wars-ban érzem magam, hehe… Obivan Renobi
- Kapaszkodj- figyelmeztetem, és elindulok Miri-chan felé, hogy két szép nagy, kereszt irányú vágást ejtsek a hátán.
- Ez megvan…. következő – az irányt a homokosok felé veszem – Elengedlek, kapaszkodj – jön a jó tanács. Odaérve elkapom a JL kölyök karját és magammal cipelem, egész a boss szigetéig, ahol leszállok velük. Még Hinari-chant is el kell engednem. Mosolyogva állok elé, és egy laza mozdulattal szíven szúrom őt, belőle kirántva hófehér fénypengém, alattvalójára is lesújtok egyszer.
- A képességem még aktív. Húzd ki hosszú kardot, megduplázza a gyorsaságod három körre,d e az erőd 40%-val fizetsz érte, dönts, de gyorsan, mert dolgom van még – közlöm vele Urzyel kínálta előnyöket és hátrányokat.
- A Bosssal foglalkozz inkább pöttöm Switch Mirika - kiáltom

Képesség sikeres: Arsenal
Mirika gyógyul 70 hp-t
Hinari gyógyul 35 hp-t
Yuichi Gyógyul 35 hp-t
ez 4 támadásnak felel meg
Hinari-t és Yuichit letettem a boss szigetére, még ren is ott tartózkodik
Magamra vonom Miri krokijának a figyelmét, azaz a kettes harcos krokiét.

szinesítés \o/: