Re: [Küldetés] Ismétlődő idő

by **Argo** Szer. Május 27 2015, 15:52

Szíves elnézést a késésért >.>

11:40

Ren és Anatole
Az a jó az időben, hogy ha jól elbeszélgetnek az emberek egymással, akkor gyorsabban is telik. Mint ahogy lehet emlékezni az unalmas órákra, mikor csak nem akart az a fránya mutató mozdulni a helyéről. Ren-sama egyébként nem találja meg ismét a követ, mint amit első alkalommal, tehát jól feltételezheti, hogy az egy másik küldetés résztvevője, mondjuk ez is előny, hogy már tud egy jó expé-szerzési lehetőségről, ha nagyon szeretné.
Tehát akár egyedül, akár együtt, Anat nekiáll sötét helyet keresni. Mondanám, hogy ez ezen a szafarin elég nehéz, de végülis nem lehetetlen, hisz ott a Széllel Bélelt Barlang, elég sötét, ha úgy vesszük, csak cselébe igencsak szeles. Bementek-é avagy sem, az rajtatok áll, mindenesetre a Nap elég könyörtelenül halad a delelő felé.

Silver
Valljuk be, a melék először köpni-nyelni sem tud, vagy csak az agya túl lassú ahhoz, hogy felfogja egyszerre ilyen sok szó együttes értelmét. Rabbit a szája elé kapja a kezét és meg se mer szólalni, sőt, kicsit össze is húzza magát mögötted, mintha szeretne a föld alá süllyedni és eltűnni örökre. Mire a melák felfogja, hogy te tulajdonképpen párbajt kérsz tőle, a lányt felrakva tétként, eltelik jó öt perc is, majd egyik kezét ökölbe szorítva a másik tenyerébe csapja, nagyot vigyorogva.
-A földbe döngöllek, te sunyi patkány. -fenyegetőzik rögvest, és lenyitja a menüt, hogy eleget tegyen a kérésednek. Hát, ha szeretnéd, végül átveheted tőle ezt a szerepet, mert hát ismét jó öt percbe beletelik, mire rájön, hogy egyáltalán hol is van a párbajkihívós opció, nem hogy azt, hogy ki is lehetsz te a sokadalomban. Neked viszont Rabbit segít súgva, hogy "Backpfeifengesicht"-et kell keresned Suspect

És amint lejár a számláló, meláktank egy tankos húzással már nyomul is feléd, persze pusztakézzel. Olyan, mint valami rohamozó vaddisznó.

by **Silver** Pént. Május 29 2015, 17:27

Biztató, kedves mosollyal szándékoztam megnyugtatni a lányt, amit egy nyugodtabb pillanatban meg is engedtem magamnak a vállam felett hátrapillantva rá. Egy dolog hiányzott csupán a hősiességem maximalizálásához, egy szépséges köpeny, melyet a szél fújhatott volna a hátamon. Mondjuk szél az nem volt, de akkor is sokkal coolabb lettem volna, ha csak ott van a hátamon. Khm... talán a melákra kéne koncentrálnom, I think.
Sokáig tartott, mire felfogta, hogy mivel is áll szemben, bezzeg ha Miss Rabbit rángatásáról és fogdosásáról volt szó, akkor szélsebesen cselekedett... Nem voltam elámulva a processzora sebességétől, de elvigyorodtam, mikor végre eljutott a mohával benőtt agyáig, hogy mit akarok. Szerencsétlen lány, én nem tudom hogy viselném, ha a jelenleg nemlétező barátnőm feltenne egy párbaj tétjeként. Aztán mivel láttam, hogy a menü kezelése meglehetősen nehezére esik a Misternek, így segítettem rajta... vagyis megtettem volna, ha tudom a nevét. Úgyhogy míg ő keresgélt, én a névlistára meredtem nagy szemekkel. Damn, valamivel kevésbé forgalmas helyet kellett volna választanom @.@

- Hogy tessék? Back... - néztem rá Miss Rabbitre, aki egy nevet súgott nekem... feltételezhetően név volt, de inkább köpködésre hasonlított Suspect

Mindenesetre volt egy hasonló valami, így leírva talán német nyelvű név a listában, úgyhogy annak intéztem egy kihívást. Mivel előtte ugrott fel a panel, így sikerként könyveltem el, és egy köszönettel teli biccentéssel háláltam meg a segítséget.
- Feel free to try me, Mister Back! - hecceltem a melákot, majd előhúztam a fakardom, és alapállásban vártam a számláló nullázódását. Kifújtam a felesleges levegőt, majd megindítottam egy sword skillt, amint a kétajtós szekrény megindult felém. Figyeltem a mozgását, vártam a megfelelő pillanatot, aztán amint ez elérkezett, igyekeztem fürgén oldalra pördülni előre, és ezzel a forgó mozdulattal lendületet szerezni ahhoz, hogy egy isteneset rávágjak a térdhajlatára, aztán ha elég gyors voltam hozzá, akkor még az állára is próbáltam mérni egy felfelé tartó ütést. Az ideális az lenne, hogy ha aközben sikerülne, mikor éppen térdre esik, ugye Wink

by **Ryuninji Ren** Szomb. Jún. 06 2015, 15:20

- Jaja, persze hogy próbáltam – majdnem mindig máshogy oldottuk meg az egészet. Volt, hogy kinyírtuk a rókát és az elfet,. Volt, hogy husi lett az elfből, volt, hogy ki se nyírtuk. Olyan is volt, hogy a rókát én kaptam el, meg még egy rakat verzió, tehát mondhatom, hogy én próbálkoztam, méghozzá igen sokféle módon. Hát igen, ez vagyok én, hisz eddig mindent tökéletesen megoldottam egyedül is Cool

Reginald meg ügyet se vet most senkire. Ha vadászni vagyunk, akkor ő vadászik, ráadásul eltökélt célja, hogy legyőzzön engem e műveletben. De eddig még nem sikerült neki, gihihihi.
Akárhogy keresem a kis kavicsot, nem találom sehol sem. Hát ez nagy probléma….. akkor most újra át kellene gondolnom mindent? Veeeeh…. ez azért ár nagyon tréééééé. Még a végén megőrülök, vagy valami mentális probléma tuti kialakul, ha ez így folytatódik Suspect

perzse ha a kő nálam lenne, akkor sem lenne valami egyszerűdolgom, sokkal nem lennék előrébb Suspect

Az időt nem nagyon szoktam figyelni. Többnyire a gyomrom jelez, hogy üres és ideje lenne ebédelni és akkor harapok valami finomat, ha van nálam. Rápillantok az órára, nemsokára dél van és ha ez valóban időhöz kötött, akkor ez nemsokára ki is derül. Azonban az öreg ötletét meghallva hátrálok három-négy lépést, és ezzel még tapintatosnak is mondhatom magam.
- Nincs az az isten, hogy egy öreg csókával valami sötét helyre menjek – ilyet én csak nőkkel szoktam és meg is tartom ezt a jó szokásomat az életem végéig.
- Tudtommal mindenkire ugyan az a nap süt itt aincradban, tehát ha csak ketten vagyunk ebben a helyzetben, akkor kell legyen valami kapcsolat, de még csak egy helyen sem voltunk. Ha meg mások is ebben a cipőben járnak, akkor már ők is rájöhettek erre, tehát… -felelem és lenyitom a menüm, hogy belenézzek a napilapok híreibe, hátha találok valamit. Én tuti nem megyek be vele egy barlangba Suspect

by **Anatole Saito** Hétf. Jún. 08 2015, 15:56

- Akkor lehet csak szerencsém volt O.o - Kezdem baromira elveszíteni a fonalat. Azt hittem, hogy végre sikerült megragadni és elkezdhetem szépen felgöngyölíteni egy gurigába - ha már szókép, akkor legyen kövér - de úgy tűnik előre ittam a medve bőrére. Ejj, pedig már annyira közel éreztem a megoldást. Ennek ellenére továbbra sem dobom el azt az ötletet, hogy sötét helyre kell menni. A fény felerősödése és az ennek következtében kialakuló megvakulás és timejump továbbra is egyezik mindkettőnk sztorijában.
Nem tudom mi a csudát keres, de ha segítség kellene neki, akkor gondolom szólna. Vagy nem Rolling Eyes

Mióta kilépett a céhből, a szólósság fogalmát igencsak kimaxolja. Amolyan magányos farkassá vált, bár meg kell hagyni, a mostani kempingtúrám Aldoval egészen kellemes. Na nem mondom, hogy nem hiányzik a pöttöm, vagy a céhem, de jelenleg egészen jól elvagyok még. Nem sok magánéletet hagytak nekem az utóbbi időben, helyre kell tennem magamban pár dolgot. Olyan alapvetőeket is, hogy ki vagyok, honnan jöttem, hová tartok és hogy a céljaim elérése érdekében mit vagyok hajlandó, illetve egyáltalán mit tehetek meg. Nem olyan egyszerű ez, mint ahogyan hangzik. A macska jó társaság, egy főnix se lehet olyan rossz, szóval bizonyos szempontból egy picit irigylem is Ren függetlenségét.
Nah de térjünk vissza arra, hogy miként is állíthatom meg ezt a loopot. Némi keresgélés után rá is akadok egy helyre, ami talán menedéket nyújthatna. Csak be kell kucorognom és kivárnom, amíg a nap delel, aztán... aztán nem tudom >.< Előbb még ússzam meg a visszaugrást, majd utána ráérek gondolkozni a hogyan továbbon.
- Pff, öreg a nagyanyád térde kalácsa! Azt csinálsz, amit akarsz, én bemegyek és kivárom odabent a delet. - Már el is felejtettem a bosszantó viselkedését, de volt olyan kedves, hogy emlékeztessen rá. Viszont az valóban nem hülyeség, hogy a menümben elkezdjek keresgélni. Talán van benne valami utalás, amit eddig figyelmen kívül hagytam. Hátha csak nem csipogott az üzenetjelzőm, pedig küldtek rendszerüzenetet a bug javításáról. Én mindenenesetre felfegyverkezem és bemegyek a balrangba, és abban reménykedek, hogy a menümben találok valamit, nem pedig a kazamatában >.>

by **Argo** Csüt. Jún. 11 2015, 14:20

11:55

Ren és Anatole
Na most; a mai napon, 12 óra táján, vagy kicsivel utána, számotokra mindig visszapörög az idő. Tehát ha napilapot olvasol, akkor nem fogsz tudni róla hírt találni, hisz ha visszapörög az idő, akkor a jövő híreit nem fogja neked kinyomtatni a digitalizáció. Csakis azt tudod elolvasni, amit esetleg eddig is: valami bestiárium Joey-éktól, esetleg sütirecept, apró-cseprő hírek, hogy merre találtak minibossokat, egy interjú valami ismeretlen játékossal, ésatöbbi, ésatöbbi. Időutazás? Bah, olyan nem is létezik.
Anatole sem talál semmi olyasmit, ami információmorzsával kedveskedhetne, csak a szokásos felszerelését sorolják fel, amit magánál hord éppen. Se üzenet, se pittyegés, se elrejtett küldetéstárgy, semmi. Csak a szél tépáz meg jókorán, ahogy mész befelé, meg némi mobtömeg húzódik beljebb, észlelve, hogy egy kissé magasabb rendű játékossal néznek farkasszemet, mint kéne. Most már csak a delet kell kivárnod, Ren pedig majd eldönti :3 Még van egy kis ideje töprengeni, mégis menjen-e a sötétségbe, hát ha tényleg megoldást nyújt a dolog.

Silver
Nos, milyen lehet egy harc egy ilyen izompacsirta ellen? Nem valami dalolós, az biztos, mert oké, hogy nagy, de hangja az velszeg nem igazán van. Elárulom: lehet, hogy erős, és egy csapásával leterítene, de nagyon meglátszik rajta, hogy ügyessége az valahol a béka feneke alatt... úgy a Föld közepe felé, az izzó magmában... de talán a sok mínusz épp kockapókerezik az Ördöggel a Pokolban >.>
Szóval játszi könnyű dolgod akad, nem csak a térdét sikerül megpaskolnod, de jó alaposan az állába is tudsz kanyarintani egyet, ami végülis úgy néz ki, hogy először letérdel, mintha a királya lennél, majd elterül a hátán, mindezt fájdalmasan vinnyogva olyan éles hangon, amit ki nem néznék egy ekkora állatból Suspect

Rabbit el is sikkantja magát boldogan, majd gyorsan a szája elé kapja a kezét és körbenéz, hogy ki látta volna még kitörő örömét >.>
A meláknak nehezen sikerül felállnia, és életcsíkjából máris a felét lefogyasztottad. Arra sem pakolhatott valami túl sokat, páncélpontja pedig egy szép kerek szám volt: a 0. Morog valamit németül, aztán ismét rohamoz, de okossága megengedi neki, hogy mindezt ugyanúgy tegye, mint az előbb is.

by **Anatole Saito** Vas. Jún. 14 2015, 13:59

Nah akkor lássuk csak... Rendszerüzik, blablabla, updatek, blablabla... törölnöm kellene már párat ezek közül is, csak az a baj, hogy hacsak egyetlen egyet is kitörölnék, tuti hogy másnap pont arra lenne szükségem. Egye fene, maradhat mind, végül is ezek az itteni történelem részeit, amit a menün keresztül szépen nyomon lehet követni, a postaládám meg úgysem telik be. Atyaságos jau ég O.o Mekkora szerverszobája lehet a központnak, amiből a SAO-t üzemeltetik és ahol ilyen töménytelen mennyiségű adat elfér? O.o Mert hát azért termelünk rendesen spamat, az fix.
Nah szóval, a rendszerüzikbe nincs semmi, sima üzikben sincs semmi érdekes. A macska egyre unottabban ténfereg mellettem, tanácstalan atekintetben, hogy akkor most bemegyünk az előttünk lévőbarlangba, vagy csak ventilátornak használjuk a bejáratát Rolling Eyes

Tovább pötyögök és görgetek a menümben, éppen a végére érek a quest listának is, amikor kérlelhetetlenül nyávogni kezd.
- Jól van már, ne nyugtalankodj! - Az órámra pillantok, aztán hónom alá kapom a macskát és menetelek befelé a Széllel bélelt barlangba. A rendszer végre jelez valamit, de csak kósza ZS kategóriás mobokat, arra meg most nem pazaroljuk a drága időt, pláne úgy, hogy nem is csesztetnek bennünket. De legalább tudok most már egy lightos kaziról, ahova jöhetek abban az esetben, ha megint time back jump lesz

A macskát felteszem a vállamra, aztán még utoljára végiggörgetem az itemlistámat, hátha ráakadok egy rejtett cuccra, ami nem ideillő és esetleg eddig is elkerülte a figyelmemet. Ha még mindig marad időm délig, akkor pedig kénytelen vagyok nekiállni shudokuzni Rolling Eyes

by **Silver** Szomb. Jún. 20 2015, 16:56

I won't lie. Ennél sokkal nehezebb ütközetre számítottam. Seriously, még vissza is néztem az étterem felé, míg a melák a földön fetrengett, hitetlenkedő arckifejezéssel élve. Ezt a fazont még egy képzetlen szakács is ki tudta volna ütni. Picikét ráztam a fejemen, mielőtt túlságosan elkalandoztak volna a gondolataim és a figyelmetlenségem visszaütne. Ha már ugye Mr. Back nem tudott. Egy apró mosolyt azért megengedtem magamnak, hiszen örültem neki, hogy Miss Rabbit nekem szurkol. Nem jön az a képtelen jelenet, amikor a kihasznált, bántalmazott lány minden áron megvédi a bunkó "lovagját", mert "szereti". És igen, ennek őszintén örültem, csak az egyikük fejében lötyög káposztalé.
Anyway, még két csapás. Ennyire volt szükségem, na és persze arra, hogy még véletlenül se találjon el a férfi. Ugyan már nem hittem benne, de azért ott mocorgott bennem, hogy az első alkalommal mégis csak kiütött, és azért nem emlékeztem rá, hogy mi történt azután, hogy megpróbáltam a csuklójára ütni. Nem szerettem volna se nagyképű, se brutális lenni, a megalázó bánásmódot már megkapta az imént. Most egyszerűen csak gyorsabb szerettem volna lenni, és még mielőtt elér, gyomron vágni, majd a markai elől elhajolva jól tarkón szerettem volna vágni, és azzal befejezettnek tekinteni ezt az egyoldalú párbajt.
-Jól jegyezd meg. Egy párkapcsolat csak akkor lehet igazán boldog, ha minden fél boldog benne! A nők nem használati tárgyak, hanem érző emberek, akik sokkal több örömet tudnak adni neked, ha megfelelően bánsz velük! - oktattam ki ezt a nagy mamlaszt, mert az ugye kötelező az én szakmámban. Épp csak azt nem tettem hozzá, hogy az ágyban is többet nyújtanak, ha nem csak guminő státuszt aggatunk rájuk, de khm... ez annyira nem illett a profilomba, szóval kihagytam. Bezzeg, ha perverz hős lennék, akkor beleférne, de akkor egy olyan lány, mint Miss Rabbit, biztosan megtartaná a távolságot. Elvégre csak a mangákban léteznek olyan lányok, akiket az ilyesmi nem tántorít el Rolling Eyes

by **Argo** Szer. Jún. 24 2015, 19:03

12:00, 12:01

Anatole
Oké, barlang meg sötét, de azért a moboknak van kis indikátora, amit azért fénylik egy picikét. Ezen kívül mástól nem igazán kell tartanod, és figyelheted, mint telik az idő, mondjuk egy kis shudoku közben :3
Eljön a 12 óra.
Majd a 12 óra 1 perc, erre is emlékezhetsz még esetleg, ha azelőtt figyeltél, általában ilyenkor kezdett egyre ragyogóbban sütni a nap. Itt csak a szél erősödik fel, már-már orkánerejűvé, ami nagyon is szokatlan ebben a kazamatában, de nem sikerül kifújnia titeket. Ami egy pillanatra ijedelmet okozhat, hogy egy mob indikátora pont az arcod előtt bukkan fel, eltakarva fényével egy pillanatra mindent... de mire eltűnik, az órád nem 12:02-őt mutat, nem is 11:00-át, hanem 14:02-őt.
És fogad egy rendszerüzenet:

Admin írta:
A rendszerben felmerült hiba (visszaugrik az idő) javítás alatt áll. A felmerült kellemetlenségekért elnézést kérünk.

Csatolva pedig, valószínűleg kárpótlásként, némi arany és expé, meg számodra érccsomag. (ezeket persze majd küldi után "kapod meg" Razz

)

Anatole sikeresen kijutott a time-loopból. Ahogy kívánja, ez lehet neki az utolsó köre, de folytathatja is a nyomozást.

Ren (500 szó)
Te ezek szerint maradtál a helyeden, és ismerősként üdvözölheted a furcsa jelenséget immár talán harmadszorra vagy negyedszerre. 12:01-kor a nap elkezd a szokottnál sokkal fényesebben ragyogni, visszaverődik Regi tollairól, elvakítva téged egy pillanatra, és mire a látásod visszatér, ismét a megszokott helyen találod magad, ismét 11:00-nál álló órával, ismét a földön vergődő Regivel és a veletek szemező nyúllal.

Silver
Az a bizonyos képzetlen szakácstanonc ugyanúgy ott van a tömegben, mint az étterem többi alkalmazottja és vendége is, elkerekedett szemekkel figyelve téged, némi irigységgel párosítva. Figyelheted, hogy azért próbál észrevétlenül Rabbit közelébe somfordálni, de végül egy ponton megadja magát és az irigységből inkább feladás lesz; nem megy a lányhoz közelebb, és szomorú mosollyal kíséri figyelemmel a melák legyőzését, mintha azzal együtt őt magát is legyőzted volna.
A melák a végén, utolsó csapásodat követően kezeit széttárva elterül a földön, mint a Nagyalföld, némi nyálcsíkot eregetve a szája sarkából. Teljesen elkábult a tarkónvágás miatt, igazából kérdéses, hallotta-e szavaidat, csak egy elnyomott "ööööh" hagyja el a száját nehezen, miközben tovább forognak a szemei, mint valami animében.
Mire végzel mindezzel, már 12 óra lett. A nap elkezd egyre fényesebben ragyogni, és mikor végigmondod a mondandód, Rabbit a nyakadba veti magát boldogan sikongatva (gyanús, hogy azért, mert elbotlott a lábában is), a nézőközönség pedig tapsolni kezd. Kicsit billent ki az egyensúlyodból, épp annyira, hogy az egyik tapsoló bámészkodó karkötője elvakítson egy pillanatra a rá vetülő napsugarak hatására, és mire visszatér a látásod, a lány súlya már nem nehezít le.
Ugyanis ismét az asztalnál ülsz, az óra ismét 11-et mutat, és Rabbit-san ismét boldogtalanul, minden lépésére odafigyelve próbál teljesíteni egy rendelést anélkül, hogy elbotolna a lábában.

by **Silver** Kedd Jún. 30 2015, 17:09

I remember. Eltettem a kardom, büszkén, a dolgom végeztével. Fogadtam Miss Rabbit ölelését, vagyis inkább úgy fogalmaznék, hogy elkaptam, mielőtt rám zuhant volna. A melák a földön feküdt, hallottam a tapsvihart is, csak a romantikus csók hiányzott a jelenetből. Minden tökéletes volt. Aztán felriadtam, és megint ott ültem az asztalomnál, mintha mi se történt volna. Ekkor jutott eszembe, hogy ez az egész... túl egyszerű volt. Minden flottul ment, de... túl olajozottan. Nem az volt a dolgom, hogy legyőzzem a melákot. Nem így tudok kiszabadulni.
Ráncoltam egy sort a homlokom, és körbenéztem. Ekkor akadt meg a szemem az étterem belső terén, és azon belül is a sürgölődő szakácson. That's it! Azt kell elérnem, hogy ő győzze le a hústornyot! Mr. Back lassú, ostoba és ügyetlen, akár egy kezdő is képes lenne vele elbánni, csak a nagy svungjait kell elkerülni. Van talán... nagyjából háromnegyed órám rá, de ez elsőre biztosan nem fog menni. Először a képességeit kell felmérnem. For that I need... Hát, sok jobb megoldás nem jutott eszembe, mint szegény Miss Rabbitet provokálni Embarassed

Grimaszra húzódott az arcom, nem fűlt hozzá a fogam, de nem volt sok időm és úgyse fog rá emlékezni. Megvártam, amíg a pincérlány visszatér egy újabb rendelésért, hogy ne a vendégek közül jelentkezzen az önjelölt hero, aztán mentem utána, és váratlanul átkaroltam Miss Rabbit derekát és magamhoz húztam.
- Helló szépségem! Mit szólnál hozzá, ha itt hagynád ezt a putrit és velem jönnél kicsit szórakozni, kislány? Ígérem, vigyázni fogok rád - kacsintottam rá - Mondjuk a ruhádra már nem biztos! - Nevettem fel harsányan. Igyekeztem nem sármos, hanem tolakodó lenni, durván fogalmazni, de nem tudom, mennyire sikerült. Ahhoz is kellett egy adag bátorság, hogy a kezem végül a popsiján kössön ki. Remélem hatok vele arra a szakács srácra :/

by **Argo** Szomb. Júl. 04 2015, 23:13

Ren 750 szó

Silver:
Hát, a durva fogalmazástól ez egy kissé messze van, mondjuk Suspect

De a kis belépő megadta a hatását. Rabbit felsikkant, rémült szemekkel nézhet előre, mert mozdulni képtelen, a tálca és rajta a tartalom csörömpölve hullik darabokra a földön, ahogy elejti őket a támadásod hatására.
Néhány vendég, főképp férfiak, fel is pattannak a helyükről rögvest, rosszalló hangok érik a füledet, és bentről is mindenki otthagy csapot-papot (már aki teheti), hogy a bejárathoz szaladjon. A sok támadóból kiválnak ketten is: egy véletlenszerű vendég, átlagos férfi, párja szintén felállt az asztalnál és arra támaszkodva figyeli szemöldök ráncolva a jelenetet.
A másik a kis szakács.
-Mégis mit képzel magáról? Eressze el azonnal! -a vendég meg is ragadja a karod és próbál elráncigálni, hogy Rabbit kiszabadulhasson. A szakács a másik oldalról teszi ugyanezt, bár ő szó nélkül, tekintete és szemei viszont sokkal elszántabbak, mint a vendégé.
Más kérdés, hogy az ereje meg se közelíti az övét. Végül reszketek, halk hangján csak megszólal.
-Uram, fel kell kérjem önt a távozásra, most azonnal!

by **Silver** Pént. Júl. 10 2015, 13:06

Well, obviously én nem tudok olyan szintre lépni bunkóságban, mint az igazi profik, de hiába éreztem rettentő gyengének a produkciómat, így is rettenetesen szégyelltem magam miatta, és legszívesebben ott helyben leborultam volna a padlóra, hogy tisztességesen bocsánatot kérjek, aztán örökre elássam magam. Hogy pici lelkem megnyugodjon, azt mantráztam magamban, hogy ez úgyis egy nem megtörtént eseménnyé fog válni egy óra múlva. Hogy aztán a lelkiismeretemen esett seb begyógyul-e, és képes leszek-e Miss Rabbit szemébe nézni ezentúl, abban már kételkedtem.
At least a hatást elértem, még egy vendég is észrevette a tahóságom, de őt egyszerűen leráztam magamról egy határozott kézmozdulattal. A lányra igyekeztem nem ránézni, nehogy elrémítsen a látványa, inkább a szakácsra összpontosítottam. Amúgy is ő volt az important. A tekintete tetszett, az nagyon. Éreztem benne a szenvedélyt, a határozottságot, az elszántságot. Ez volt a legfontosabb, az ereje nem számított... ööö... annyit. Mert azért azzal nem számoltam, hogy ennyire nem lesz erő a kezében. Ha vele is ugyanazt csináltam volna, mint a vendéggel, akkor valószínűnek nekiesett volna a pultnak.
- És ha nem akarok távozni, akkor mit teszel, kicsi csíra? - magasodtam a fiú fölé, és közben, bár fájt a szívem miatta és ezer sebből vérzett a lelkem, de jobban magamhoz húztam a pincérlányt, és belecsókoltam a nyakába. Semmi logika nem volt abban, hogy megfenyegettem a maradással, eleve az volt a képzeletbeli célom, hogy elvigyem a csajt, de ugye ha káposztalé van a fejedben, akkor ellent mondasz bárminek, csak hogy keresd a balhét. Szóval... jó volt ez így.

by **Argo** Hétf. Júl. 13 2015, 15:05

Ren
Még nagyon-nagyon sokszor ismétlődik számodra az a kínkeserves egy óra, mire esetleg véget ér. Ugyanis a megszámlálhatatlanul sokadik 12 óránál már nem ugrasz vissza, már nem vakít el senki, de hirtelen olyan sötét lesz, mintha egy barlang mélyére vetődtél volna. Az órád hajnali egyet mutat, és fogad téged is egy rendszerüzenet:

Admin írta:A rendszerben felmerült hiba (visszaugrik az idő) javítás alatt áll. A felmerült kellemetlenségekért elnézést kérünk.

Csatolva némi arany és expé.

Ren-sama némi késlekedéssel kijuttattatott a time-loopból.

Silver
Ugyan az adott vendég ezután inkább nem próbál téged kirakni a továbbiakban, a kis szakácsfiú még igyekszik tenni valamit az ügy érdekében, tekintve, hogy őt már nem igazán merted lerázni magadról. Igaz, ahoyg fölé magasodsz, a lehető legkisebbre húzza össze magát, mintha egy egérke lenne a macska karmai között, még mintha sípolna is egy kicsit a félelemtől, de el nem szakítja a tekintetét a tiédtől akkor sem, ha már elsősorban a páni félelmet láthatod benne.
-Akkor... akkor... -próbál valami épkézláb választ összekaparni a kérdésre, majd kerekre tágult szemekkel figyeli, mit művelsz. Rabbit maga szinte már sikítani szeretne, kézzel-lábbal kapálózva akar szabadulni a kezeid közül, amikor pedig még a nyakcsók is elcsattan, egyenesen elsírja magát, szemeiből csak úgy potyognak a könnyek. Még mintha valami olyasmit is mondana elhaló hangon, hogy "miért én", de ez nem biztos.
A kis szakácsfiú ellenben kettőtök közé nyúl és aprócska erejével megpróbál szétszedni titeket.
-Hagyja békén a kisasszonyt!
Sőt, extraként... ha nagyon nem akarod Rabbitot elengedni, meglepő módon még egy öklös pofont is próbál az arcodra sózni.

by **Silver** Pént. Júl. 17 2015, 18:48

Sok volt ez az én ártatlan lelkemnek. Én, aki elszántan küzd az igazságért, most pontosan azt tettem, ami ellen harcolok. Szégyelltem magam, minden lelkierőmre szükségem volt, hogy véghez tudjam vinni elvetemült cselekedeteimet annak érdekében, hogy Miss Rabbit egyszer boldog és szabad lány legyen, a szakácsfiú pedig összeszedje a bátorságát és móresre tanítsa Mr. Backet. Legalábbis ezt mondatta velem az eljátszott szerepem, aki abban a pillanatban, hogy a pincérlány elsírta magát, legszívesebben világgá rohant volna. Ami engem illetett, persze rosszul éreztem magam, és nagyon sajnáltam a lányt, de azért ennyire nem rengette meg azt a bizonyos lelkivilágot a dolog. Mellesleg furcsa volt belegondolni, hogy ez a lány a korábbi alkalmaknál mennyire oda volt értem, most pedig ugyanez az ember homlokegyenest ellentétes viselkedést váltott ki belőle, csak mert másképp viselkedtem, és udvarias, lovagias és erős férfi helyett egy köcsög szemétláda voltam.
Egyébként Miss Rabbit zaklatását ezzel be is fejeztem, nem volt hozzá gyomrom, hogy folytassam, és a fiúból kiváltottam a kellő reakciót. Csak azt nem értettem, hogy a melák ellen miért nem lép fel így? Én nem tudtam elképzelni, hogy meg tudta ütni ezt a fiút, amilyen lomha és béna volt. Pedig a kuktában ott a tűz, az akarat, a tenni vágyás, én pedig boldogan kaptam az alkalmon, hogy kiutat nyújtott számomra az ütésével. Könnyedén el tudtam volna előle hajolni, de nem volt értelme még mélyebben belemerülni ebbe a konfliktusba. Ha egyből kiüt, azzal ő is önbizalmat szerezhet, és Miss Rabbitnél is kap egy jó pontot. Úgyhogy jó időzítéssel rásegítettem a lökéshullámra, amit az ütés okozott, és elterültem a földön. És ott is maradtam, csukott szemmel.

by **Argo** Vas. Júl. 19 2015, 21:10

11:30 körül

Az elterülésed igen hatásos volt, ezt le is lehet olvasni a szakácsfiú döbbent arcáról. Kerekre nyílt szemekkel néz rád, majd a saját öklére, ami "mindezt végigvitte", végül, mikor agya valószínűleg feldolgozta az információt, miszerint nem is olyan erőtlen, mint képzelte, a lányra mosolyog, aki szinte reszketve bújik meg mögötte.
-Nem lesz semmi baj. -súgja oda neki, majd ismét feléd fordul, tiszteletet parancsoló arckifejezést próbálva ölteni magára. Nem sok sikerrel. -Uram, elnézést kell kérnem, de Ön kezdte. Most pedig valaki adjon neki egy vizes törölközőt >.>
Ahogy a homlokodra terítenek valóban egy hideg vizes törölközőt, láthatod, hogy megjelenik az újabb kötelező szereplő, a kimondhatatlan nevű melák. Rabbit az ő láttán be is rohan az étterembe inkább, a szakácsfiú viszont nem mozdul. A melák elszánt képpel dübörög a helyszínre és meg is ragadja az ezúttal teljesen rezzenéstelen kissrác gallérját.
-Tapizodacsajom?
-Jelen pillanatban nem.
A változás a hangjában és hogy most nem reszket a félelemtől, az valami elképesztő. Mintha megnézné az állapotod, ismét feléd néz, majd elszántan a melákra. -Hagyja békén Rabbit-sant. Nem hagyom, hogy továbbra is agyonverve jöjjön dolgozni, és hogy halljam megint sírni a raktárban! Tudjuk jól mindannyian, hogy miket művel vele, és elegünk van! Én.. Én szeretem őt, és most ezennel kihívom Önt egy párbajra! Ha nyerek, elengedi Rabbit-sant ˇ^ˇ

-Hö? Ööö... -forognak a kerekek. -Ööö, jó'vann!
És kimennek az utcára, hogy ne az asztalokat verjék majd szét. Megállnak egymással szemben, a levegő szinte szikrázik a feszültségtől. Veled most szinte senki se törődik, mert mindenki őket figyeli.

by **Silver** Szomb. Júl. 25 2015, 16:57

Gyorsan "magamhoz tértem", és a fejemet fogva próbáltam legalább egy picikét fölemelkedni. Nem tudom, menyire tudtam produkálni a zavart tekintetet és a szédülést úgy, hogy igazából semmi bajom nem volt... at least I tried. A srác tekintete viszont sokat mondó volt, duzzadt az önbizalomtól. A mosolyt és a bólintást kerültem, de belül megtettem, és inkább visszafeküdtem, hagytam hogy ápoljanak. Már amennyire ápolásnak lehet nevezni, hogy törülközőt tettek a fejemre.
Arra figyeltem fel legközelebb, hogy a melák mély hangja visszhangzik a fülemben, így kikukucskáltam a rögtönzött szemfedőm alól. Most nem figyeltek rám, úgyhogy megengedtem magamnak a mosoly. Ha nem bénázza el, akkor meglesz a nagydarab kiütése is, egy feladata van: elkerülni azt, hogy megcsapja őt Mr. Back. Amíg kivonultak az utcára, addig én felültem, és lenyitottam a menümet, hogy küldjek egy rövid üzenetet a pincérlánynak.

Silver írta:Rettentően sajnálom a történteket Miss Rabbit, de szükséges volt ahhoz, amit most láthat, ha kinéz az utcára. Kérem, bocsásson meg nekem! - a zaklató

Pötyögtem le a sorokat gyorsan, aztán odakúsztam az összeverődött nézősereg szélére, hogy lássam, mi történik a párbajban. Azt már tudtam, hogy fog a fazon támadni, azonban azt még nem, hogy a kidnek milyen védelme van, egyáltalán van-e annyira gyors, hogy egy csiga elől kitérjen. Mindenesetre a kezem a bokenemre csúsztattam, hogy amennyiben elfajulnának a dolgok, közbeavatkozhassak, és meg tudjam állítani őket. Közben pedig fél szememmel Miss Rabbitet kerestem. Ha most lesz vége a kis történetünknek, akkor talán sose fogom lemosni magamról ezt a mocskot, de talán meg is érdemlem, ha képem volt ehhez a módszerhez folyamodni.

by **Argo** Szer. Júl. 29 2015, 13:28

11:45 körül

Nos, tény, ezt a csatát egy kicsit izgalmasabbnak kell elképzelni, mint a tied volt még a melák ellen, elvégre most nem egy magas szintű, kezdő frontharcos van a ringben, hanem egy alig párszintes, harcot nem igazán gyakorló akárki. A melák üvölt, a mellkasát is veri közben ökleivel, majd megindul, mint valami feldühödött bika, és csak a nagyon alacsony statszám menti meg attól, hogy még viszonylag ügyesen ki is tudja kerülni.
Szakácsfiúnk ugyanis Gyorsaságra pakolt elsősorban, ami a szakmáját tekintve nem is bolondság.
Mintha a torreádort és a bikát lehetne látni, úgy keringenek egymás körül. A srác néha próbál rá-ráütni a melákra, néha sikerül is, de az a fránya életcsík nem igazán akar ennyitől megmozdulni. Nem is olyan nagy baj... elvégre egyszer csak egy hang szólal meg mögötted.
-Tényleg ezért...?
Rabbit tágra nyílt szemeivel találkozol, ami nem tudja eldönteni, hogy rád vagy a harcra figyeljen-e. Kipirult arca és kissé szétnyílt szája nincs is olyan messze a hátadtól, mintha el akarna bújni, és hozzád is csak halkan, szinte suttogva beszél, mintha félne.
Valószínűleg attól, hogy a melák meghallja.
-Miért...? És ha baja esik? Az én hibámból... megint baj lesz. Mindig baj van...
A hangja egyre jobban lecsuklik, ahogy próbálja visszatartani a sírást. Fél, reszket, retteg.

by **Silver** Csüt. Júl. 30 2015, 21:14

A tekintetem ide-oda járt, hol a párharcot figyeltem, hol az összecsődült embereket, és köztük a felszolgálólányt. Vagyis utóbbit csak figyeltem volna, mert még nem találtam a buksiját. Akárhogy is, idővel levettem a kezem a bokenről. A kölyök jó volt. A fürgesége a szintjéhez képest bámulatos volt, ennek elégnek kellett lennie ahhoz, hogy ha kellően odafigyel, akkor el tudja kerülni a melák rohamait. Persze azért a feszültségem nem múlt el, drukkoltam neki teljes szívemből. Az ereje valószínűleg elenyésző volt, de Mr. Back élete sem volt olyan kimagasló.
Aztán meghallottam azt az ismerős csilingelő, kedves, ám mégis reszkető hangot. Hátranéztem, és őt találtam szembe magammal. Egyből félrekaptam a tekintetem, és lesütöttem a szemem. Tényleg szégyelltem magam, és bár látszott rajta, hogy szüksége lenne egy ölelésre, nem mertem megtenni. Féltem, hogy esetleg csak még jobban megrémülne. Úgyhogy inkább kihúztam magam, hogy a széles hátam menedéket nyújtson a számára.
- Bízz benne! Ha te nem bízol benne és a döntésében, akkor ki fog...? Érted teszi kockára a büszkeségét, Miss Rabbit. Kétkedéssel kívánod viszonozni az érzelmeit? - kérdeztem, és azon nyomban meg is gondoltam magam. Mármint a menedék dologról. Megragadtam a csuklóját, és odahúztam magam elé, hogy tisztán láthasson mindent. Nem erőszakosan, de határozottan. Most sokkal lágyabb volt az érintésem.
- Csak te tudsz neki annyi erőt adni, hogy leküzdhesse ezt az akadályt - mondtam határozottan, de vajon rájön-e a lány, hogy mit szeretnék tőle? Hogy mivel adhat erőt? Ehhez neki is le kellett küzdenie a félelmét. Ha nem tudja megtenni, akkor nem érdemli meg azt az erős fiút, aki most mindent megtesz őérte.

by **Argo** Csüt. Aug. 06 2015, 12:29

Sok kicsi sokra megy, a melák élete lassan egyre kisebbé és kisebbé csorbul, míg a kis szakácsfiú egyenlőre még sértetlen. Mondjuk persze félő lehet az is, hogy ő viszont egy csapástól kiterülne, mint a Nagyalföld, szóval megéri az óvatossága.
Minden alkalommal, mikor melák kicsit közelebb húzódik el a szakács mellett, Rabbit felszisszen a félelemtől és néha még a ruhádat is megszorítja izgatottságában. Hallgatja, amit mondasz, ajkába harap, de nem szól rá semmit. Végül nem sír, de szemei könnybe lábadnak, miközben engedi, hogy magad mellé húzd, és figyeli tovább az eseményeket.
Eltelik még egy perc. Majd még egy. A melák egyre gyengül és fárad, a szakácsfiú homlokát is kiveri a veríték. Egyre lassabbak mind a ketten.
A melák rohamra készül. A kis szakácsfiú majdnem a földre ül fáradtságában.
-M...
Rabbit nem igazán bír megszólalni, de végül, mikor a melák megindul nagy üvöltéssel, ő maga is kinyitja a száját. Tölcsért formál kis kacsóiból és elkiáltja magát.
-Meg tudod csinálni! És igen! Szeretlek!
A melák oda sem figyel, de a szakácsfiú döbbenten kapja fel a fejét. Mikor elmosolyodik, akkor ér oda az ellenfele is. Rabbit ugyan adhatott neki lelki energiát, de a figyelmét is elterelte, és kiterült végül, a rendszer pedig ki is hirdeti a győztest a melák személyében.
Délre harangoznak.
Rabbit a szakácsfiúhoz rohan és átöleli. A melák győzedelmes vigyorral ropogtatja az ujjait, majd szó nélkül megfordul, megragadja a lány haját és el akarja hurcibálni a helyszínről.
-Gyere...
-Neeem! Eressz el, te rohadék, neeeeee! D:

by **Silver** Csüt. Aug. 06 2015, 18:46

Ha valami aggasztott, az a kitartás volt. A melák pontozásáról volt egy halvány elképzelésem, az övé vacak kellett legyen, de a szakácsfiúval mi a helyzet? Ha neki is az, és előbb fárad el, akkor mi lesz? Bár minden képessége megvolt ahhoz, hogy legyőzze ezt az izomagyú barmot, ha valahol elbukhatott, az ez a pont volt. Szinte szuggeráltam a párosukat, csak időnként pillantottam Miss Rabbitre. A figyelmemet inkább a párbaj követésére, a fiú állapotára fordítottam... és amit láttam, az nem volt megnyugtató. Feszültté vált az arckifejezésem, egyre inkább hittem abban, hogy itt csak a lány segíthet, úgyhogy egy idő után gyakrabban pillantottam rá. És amikor megformálta az első hangot a torkán, mikor a fiú már ott volt, ahol minden kötél szakad, megtelt a szívem bizalommal. She said it! Kristálytisztán és jól hallhatóan! Elmosolyodtam, biztos voltam benne, hogy a fiú ebből annyi erőt merít, hogy fel tudja tenni a pontot az i-re.
És ehhez képest mi történt? Mire a srác felfogta, hogy mit hallott, addigra fölé tornyosult a melák és... ennyi. Homlokomra csaptam és frusztrált sóhaj szökött ki a torkomon. What's with this screenplay? Totál ellentmond minden shounen történetnek. Végre megtörik a nagy áttörés, és erre a főhős kikap? Oh god facepalm

Well, at least mindketten tisztában vannak a másik érzelmeivel, de hogy lesz ebből happy end? A kölyök elveszítette a jogát arra, hogy elvegye Miss Rabbitet Mr. Backtől, és fene tudja, hogy ezután lesz-e elég bátorsága ahhoz, hogy újra megpróbálja. Kitörtem a lassan oszladozó tömegből, és felkapartam a földről a szakácsot a ruhája gallérjánál fogva.
- Idiot, még sose olvastál mangát? Neked most kellett volna megmutatnod, mit tudsz igazából! - teremtettem le, majd elengedtem a gyereket. Lehet mégsem érdemli meg Miss Rabbitet. Viszont! Ettől még azt nem hagyhattam, hogy ez a szefós alak így rángasson egy hölgyet, így néhány határozott lépéssel mellettük termettem, és a fakardomat előhúzva gyomron akartam vágni a fazont, hogy a lökéshullám ereje eltaszítsa és ettől elengedje a lányt.
- A kőkorszakból szalajtottak, you bastard? Így bánsz egy törékeny lánnyal?! - Ripakodtam rá a melákra is. Kicsit déjá vu érzésem volt, de hát... talán most nem ébredek fel újra az asztalnál.

by **Argo** Szomb. Aug. 08 2015, 17:09

A szakácsfiú kicsit értetlenül pislog, valószínűleg nem csak a vesztés fogalmát kell feldolgoznia, hanem Rabbit szerelmi vallomását és még téged is, akiről ő ugye még mindig azt gondolja, hogy Back valamelyik cinkosa lehetsz, esetleg csak egy újabb jelölt arra, hogy erőszakoskodj a lánnyal. Már épp kezdene elszánt arckifejezést ölteni és valamit válaszolni neked, mikor te már a melákkal törődsz, jogosan, hisz Rabbit rémült sikításai egyre távolabb kerülnek tőletek, ahogy haladnának lefelé az utcán.
-Miva'? -pillant rád a melák igen... khm... okos tekintetével. -Tapizodacsajom?
Mondjuk a lökés még így is hirtelen érte, szóval legalább Rabbitot elengedte, aki már szaladt is hátra a szakácsfiúhoz. Amaz már talpra állt és védelmezőn megöleli a lányt, le sem véve a szemeit rólatok, látszik rajta, hogy fogalma sincs, mit gondoljon. A melák megropogtatja ujjait, és megszólal.
-Megdöglesz!
És elkezd rohamozni feléd. Az óra 12:01-re ugrik.

Sötétség. Még látod a melákot, ahogy rohan feléd, majd a következő pillanatban sötétség, az edények fémes csillanását is később veszed észre, ahogy hozzászokik a szemed a fényviszonyokhoz. Az óra, ha rápillantasz, 02:00-át mutat, és a következő napi dátumot. Ezen kívül villog egy levélikon is, amit ha megnyitsz, a következőt kapod:

Admin írta:A rendszerben felmerült hiba (visszaugrik az idő) javítás alatt áll. A felmerült kellemetlenségekért elnézést kérünk.

Csatolva pedig némi expé, arany és egy érccsomag.
-Felébredt! -hallod meg Rabbit hangját, majd kopogó lépteket, végül föléd magasodik az arca. Egy szedett-vetett ágyacskán fekszel ugyanis, amiket székekből és terítőkből raktak össze. Rabbit arca mögött kisvártatva a szakácsfiúé is megjelenik és mindketten aggódón néznek rád.
-Jól van, uram?
-Úgy aggódtunk! Egyszer csak össze tetszett esni, és nem tudtuk, miért. Valamikor este adtak ki üzenetet, hogy mi történt egyesekkel. Igazán sajnáljuk Sad

-Hozok vizet.

---

Írhatsz még egyet, de a küldetést ezennel így lezártnak tekintem Smile

Silver-kun is kiszabadult a time-loopból o/
Jutiosztás holnap vagy holnapután várható Smile

by **Silver** Vas. Aug. 09 2015, 11:51

Egy pillantás oldalra, a vállam felett láttam, hogy Miss Rabbit biztonságba menekült. Biztonságba? Mondjuk ebben így már annyira nem voltam biztos, de a lényeg úgyis az volt most, hogy a lány és a melák között álltam, elzárva mindenféle meg fajta útját a nagydarab fickónak. Harcra készen emeltem magam elé a kardom, bár... igazából nem lett volna rá szükség. Harcoltam is már vele, és láttam kívülről is, hogy mozog, ezt a szintet puszta kézzel is halálosan lazán kezelni tudnám. Még lehetnék badass is, aki totálisan megalázza az ellenfelét, de... ez igazából nem az én stílusom volt. Ha már újra legyőzöm, akkor azt rendesen, legalább ennyivel megtisztelem, ha már másfajta respectet nem érdemel. Így is csak egy-két csapás lesz.
- Oh? We will see - kacsintottam rá, és már meg is feszültek az izmaim, hogy a primitív rohamát megelőzve meglepjem egy gyors győzelemmel. És akkor darkness. Well... back to the beginning.
Or so I thought, de most nem az asztalnál ébredtem meg. Most egy fokkal kényelmesebb volt, vízszintesben lenni, igen. És fáradtnak is éreztem magam, kábának. Ilyen még egyszer sem volt. Résnyire nyitottam a szemem, és a szokatlan fényviszonyok ütötték meg a figyelmem először. Az óra éjjel kettőt mutatott. Megdörzsöltem a szemem, és megpróbáltam felhúzni magam kicsit, de megérezve, hogy kissé ingatag az "ágyam", gyorsan felhagytam ezzel a próbálkozással, és csak a fejemet emeltem fel. Pillanatokon belül egy felettébb csinos hölgy alakja kúszott be a látómezőmbe. Miss Rabbit. Felismertem. Aztán ott volt a kölyök is. Neki nem tudtam a nevét. És akkor így betódult a fejembe mindaz, ami történt, és egyből felébredtem. Sőt, felpattantam, és egy gyönyörű mozdulattal le is estem a hirtelen mozdulat miatt a tákolmányról, úgyhogy a földön koppantam.
- Mi történt?! Hol van az a melák?! - kérdeztem kétségbeesetten, hiszen fogalmam sincs, mi történhetett azután, hogy... összeestem? De miért estem volna össze? A tenyerem tövét a homlokomra szorítottam, és próbáltam kicsit higgadtabban a párosra nézni. Így ránézésre mind a ketten épségben voltak. Szóval akkor... everything's fine?

by **Argo** Csüt. Aug. 13 2015, 18:16

-Valami rendszerhiba volt. Nem értem pontosan, mi lehetett, valamikor este tértem magamhoz. Joun-kun már előbb, ő segített sokaknak. -magyarázza Rabbit úgy-ahogy, majd a sötétben is látod, ahogy elpirul.
-Melák? Oh... Hát...
-Majd lerendezzük. -szólal meg végre a szakácsfiú is, átölelve hátulról a lánykát. Nyom egy puszit a feje búbjára, majd rád néz, hálával teli szemekkel. -Önnek meg... köszönünk mindent. Zavaros még a fejem, de tudom, hogy önnek köszönhetjük az egészet. Ha bármiben segíthetünk... Embarassed

---

Lényeg-a-lényeg, lehet hazamenni o/ Jutiosztás \o/

Anat: 230 exp 240 arany -> Rákérdeztem, ez konkrétan immár senkié. Rolling Eyes

Silver: 382 exp 471 arany - 2*20% exp és 20% arany növekedés
Ren: ~~205 exp 215 arany~~ 239 exp és 250 arany (szóló bónusszal)
(Alapexp + szintjutalom + 30 exp jutalom a nehézségi fokozat miatt, miszerint újra és újra ugyanaz ismétlődött Smile

)

Céhbónusz:
Anatnak volt egy dupla-céhbónusz-tapasztalat dobása ittenre, mikor még élt az Artes. Jogosnak vélem, hogy ezt átadjam a Jumpy-nak Smile

Páncélkészítés T4: Pehelykönnyű Bakancs Recept, Nagyítós Szemüveg Recept
Érclátás T4: 5 Fekete Holdkő, 5 Pikkely, 1 Mithril, 6 Orichalcum, 3 Platinum
-Ren: Dobhat egy ingyen tárgyinfót, minden kockánál kettőt levonva.
Potion/Méregfőzés T3: Gyengítő Méreg Recept, Tisztító Potion Recept
Fegyverkészítés T3: Holdkő Penge Recept, Hősi Körpajzs Recept
Érclátás T2: 174 -> 194, 5 Fémkő 7 Vastag Bőr 2 Drágakő 6 Tömény Rubin
-Silver:
Fegyverkészítés T3: Arany Stiletto Recept, Arany *Kopja/Rövid Kard/Buzogány* Recept
Érclátás T3: 215 -> 235, 9 Halvány Holdkő 1 Jeti Bőr 2 Topáz 4 Opál 4 Aranyérc

by Ajánlott tartalom