Re: [Küldetés] Ismétlődő idő

by **Silver** Pént. Okt. 31 2014, 19:36

...korántsem megdöbbentő módon azt, amit egy felszolgáló szokott. Ha csörömpölést hallottam, szinte teljesen biztos lehettem benne, hogy ő esett el majdnem újra, de úgy festett, hogy nagyon szépen tartja magát még akkor is, ha néhány vendég ezt nem szeretné. Rosszalló pillantással jutalmaztam a gonoszkodókat, igazán nem értem, mivel érdemelte ki szegény Miss Rabbit, hogy ilyen mostoha módon bánjanak vele. Szívfájdító volt nézni a szenvedését, csupán a mosolyai tartottak vissza attól, hogy ne csináljak semmi olyasmit, amit később megbánnék. Az igazságérzetem egyre magasabb lángokkal égett a lelkemben...! Hiába viszonoztam azokat a mosolyokat, nem oltották megfelelően a forrongó érzelmeimet. Oh, those sweet smiles...
Egyszer csak megszűntek a nyugtató piruláknak is beillő megnyilvánulások, és az okát is hamarosan megtaláltam. Kopogtatások a vállamon néhány húsos ujjtól? Árnyék, mely eltakarja a fényt előlem? Öblös, agresszív tónusú hang? Ugyan, mit zavarnának ilyesmik engemet? Amelyik kutya ugat, az nem harap... nagyot. Nonetheless teljesen higgadtan fordultam a delikvens felé és néztem szembe vele. Két méter magasság check, két méter szélesség check, bőrfej check. Easy opponent :3
- Ha a balhét keresed, van egy aréna innen nem messze, ott pont hozzád hasonló alakokat reggeliznek. De mivel már végeztem, szíves-örömest átadom a helyem - nyomatékosítottam az utolsó szót, majd csendesen talpra álltam és odébb fáradtam. Pontosan olyan tempóban, hogy ha le szeretne ülni, akkor még pont megbotlok a szék lábában és kihúzom azt alóla. Egyébként pedig rosszat sejtettem, szóval amellett, hogy fizetek, mindenképpen szemmel szerettem volna tartani a melákot, nehogy Miss Rabbit bajba keveredjen.

by **Ryuninji Ren** Kedd Nov. 04 2014, 13:06

Nem eszek elf husit Sad

Milyen kár, szívesen megkóstoltam volna ezt az ínyencséget, csak sajnos elúszott. Na mindegy, ha volt itt egy, lehet még több is, csak keresni kell. Versenyünk újraindul Reginalddal és hasra vágódom, mert ez a jól bevált vadászmódszerem, még sosem hagyott cserben madárkámmal ellentétben, aki úgy vergődik, mint egy sebzett vad… sosem fog így egy normális vadat sem, maximum olyat, aki megtámadja, mint az a róka az előbb, hehehe.
Belevetem magam a vadászatba, kúszok, mászok, lopakodok meg miegymás, hogy szerezzek valami gyönyörűséget, de mindhiába. Amint felbukkan egy vad, ez az idióta kakadu a mocorgásával elijeszti. Hát persze, mit is vártam tőle? Lehet más helyszínt kellene keresnem, olyat, ahol nincs a közelben egy zajos pet. Így is teszek hát, óvatosan és csendben próbálok elkúszni innét, nehogy észrevegyen és kövessen. Túlzottan is a vadászatra koncentrál ezért van esélyem… csak szépen, lassan és ne lesz gond.
A művelet sikeresnek bizonyul, mert nem követ, holott már van köztünk vagy harminc méter…. talán most lesz esélyem egy finomabb falat elejtéséhez :F Husi…nyami :F
- Veeeeh… - túlzottan nagy önbizalommal váltam szét társamtól, erre itt egy darab vad sincs, vagy jól elbújtak Suspect

Felnézek az égre, már kajaidő van és ezt a pocakom is jelzi… talán ez ijesztette el a piciket? Lehet Rolling Eyes

Leülök egy fa tövébe, kényelmesen elhelyezkedem, legörgetem a menümet és előveszem az ebédem, ami nem más, mint egy hatalmas szendvics \o/ Húsos szendvics jól megpakolva finomságokkal :F és még csak nem is drága… nos, akkor ideje falatozni, hami….
Pont mikor belekezdenék, jelenik meg Reginald a szájában valamivel
~ Reeeen! Nézd mit fogtam ~ magyarázza, de én csak egy követ látok a csőrében… azt meg nem lehet megenni >.>
- Nagyon ügyes vagy - szerencsére még nem tudja mi az a szarkazmus, felismerni meg pláne nem képes Cool

~ ~ Leejti a földre a furcsa követ, amin megcsillan a fény és a szivárvány minden színében verődik vissza Suspect

Rátapos egyszer, kétszer és háromszor is, de nem tudja eltörni, kivégezni, ahogy a vadakat szokta :suspect.
~ Mi van már? >.< ~ próbálkozik újra, egyre ingerültebben.
- Várj egy picit - ez a valami felkelti az érdeklődésem. Még ha egy kő is, védett területen kívül el lehetne pusztítani Suspect

- Hadd nézzem
~ Nem >.< ~ nem adja fel
- Tessék, egyél – lengetek meg a szeme előtt egy kis édességet, amire egyből rákap, félre is dobom, kotródjon innét >.> A követ felveszem és már fel is ugrik az ablak, hogy érdekes nevű küldetéstárgyat találtam Suspect

Ez mind okés, de miféle küldetésnek a tárgya ez? Utána nézek a menümben, hátha találok valami leírást róla

by **Anatole Saito** Kedd Nov. 04 2014, 21:16

- Beszélsz franciául? - Éles tématerelés Rolling Eyes

Kezd kellemetlenné válni a Sayaról szóló beszélgetés, és jobbnak látom, ha inkább a kislányt kérdezem, minthogy több szót fecséreljek erre ezzel a piri nőcivel. Viszont még nem akarom elküldeni, jobb ha minél több információt megtudok róla. Úgy tűnik továbbra sem akar nekem támadni, mondjuk ő biztos ismer engem és valószínűleg nem véletlen a sama megnevezés sem. Mindebből arra tudok következtetni, hogy megítélése szerint jóval magasabb szintű vagyok, mint ő, bár a top lista első helye nem ad arról információt, hogy pontosan mennyi is az exp-m. Bár mióta a rendszer update során eltörölték a toplistát is, már ez sem adhat hozzám bővebb támpontot.
Szóval cél az, hogy ezt a Hürremet minél jobban megismerjem. Mi motiválja? Mik a céljai? Hogyan viszonyul a játékhoz? Mivel tölti a mindennapjait? Kik a társai? Mindezekre egyetlen érintéssel választ kaphatok, anélkül, hogy kérdezném. Tulajdonképpen a szintjét is könnyen kideríthetem a kém képességgemmel, de az emlékei jobban érdekelnek. Valahogy el kell érnem, hogy sikerüljön megérintenem. De hogyan? Eddig eléggé távolságtartó voltam vele szemben. Ó, egyszerű, füge. Az előttem lévő tálkáért nyúlok, benne a finom lédús fügével és megkínálom vele a lányt. - De modortalan vagyok, ebből meg se kínáltalak. Vegyél bátran! - Erősen nyújtózkodok ültömben, aminek az lesz - szándékolt - eredménye, hogy kissé előrebukok, mintha csak rosszul lépnék, mikor felállni próbálok, hogy közelebb érjek a tállal. Az eredmény az, hogy néhány füge belepottyan Hürrem ölébe, aminek hatására már ott is termek és az udvarias férfiú benyomását keltve, sűrű bocsánatkérés közepette segítek Hürremnek összeszedni a gyümölcsöt. - Ejj... elnézését kérek az ügyetlenkedését! Úgy tűnik túl sokat ücsörögtem, teljesen elgémberedtem. - A lánynak aligha tűnhet fel, hogy egy pillanatra hozzáérek a lábához, de nekem ennyi is elég. Egyetlen pillanat alatt végigszörfölhetek az emlékei óceánján. Természetesen elsősorban arra vagyok kíváncsi, hogy igazat mondott-e Sayaról és hogy milyen érzéseket, esetleg milyen terveket fűz a pici lányhoz. Tud-e Hugiról vagy a Skizophréniáról? Másrészről olyan emlékek után kutakodok, ami utalhat titkos szervezetre, alvilági ügyletekre, vagy bármire, amit szívesen eltitkolna előlem. Minden szaftos részlet érdekel és megrögzötten kutatok utánuk, míg végül eljutok a gyilkosság(ok) pillanatához. Ha már itt vagyok, nem kímélem magam pale

/Dobok azért egy képipróbát. Az emlékeket Hürrem szemén és érzésein keresztül írd meg, ha sikerül./

by **Kayaba Akihiko** Kedd Nov. 04 2014, 21:18

The member 'Anatole Saito' has done the following action : Kockadobás

'Római stílusos 6-os' :
[Küldetés] Ismétlődő idő - Page 2 4767244252_11aeb0c585_s

by **Argo** Pént. Nov. 07 2014, 12:44

12:00, mintha kezdene fényesebben sütni a nap a megszokottnál...

Anatole
Büszke, már-már arisztokratikus mosoly költözik a nő arcára, mikor szóba kerül a nyelv és annak eredete. Meglebbenti hófehér haját, hogy ne lógjon az arcába, és úgy felel.
-Francia vagyok. -feleli büszkeséggel a hangjában. Mivel többet erről nem is szólsz, csak elgondolkodva nézel magad elé, ő sem szólal meg, csupán érdeklődve figyeli környezetét. Már pont megszólalna, mikor te is előhozakodsz a fügék témájával.
-Köszönöm, kedves, de... -hopp, és már borulnak is az ölébe. Kicsit hátrébb dől és lábai úgy helyezkednek, hogy a fügék ne pottyanjanak a földre, bár egy még így is a megteszi és szétpixeleződik. -... khm... szóval én is tudok venni, ha szeretnék.
Érintésed talán észreveszi, talán nem, bár tekintve, hogy lábai nemigen vannak takarva, természetesnek veheti, hogy a nagy buzgalomba bőr a bőrhöz ér. Helyette ő maga is segít, hogy a fügék az öléből ismét a tálkába kerüljenek, majd leporolja magát.
-Bár, ha már így megkínáltál, elfogadok egyet. Még sosem ettem fügét. -von vállat, mikor ismét minden a helyére kerül, és ezúttal ő emel el egyet a tálról, nehogy megint borulás legyen. Te, miután átkutattad pár emlékét, egy pillanatra elvakulsz a Hürrem gyűrűjéről visszaverődő napsugaraktól.

//Képi, mivel Hürremnek (még) nincs konkrét spec-pontja osztva mesélői hanyagságból, sikerült. Hamarosan kapod az emlékképeket PÜ-ben.//

Ren
A leírás csupán ennyi: "Evolvációhoz való alapanyag." Ellenben így, hogy kicsit kutakodtál benne, felugrik egy újabb ablak is, hogy elfogadod-e a "Puzzle & Dragons" című küldetést.
A nap fénye olyan szögben vetődik a kőre, hogy elvakít téged egy pillanatra.

Silver
A hatalmas melák csak prüsszent egyet a megjegyzésedre változatlanul dühös arckifejezéssel, majd megropogtatja ujjait, mintha valami nagy ütésre készülne. Mikor felállsz, vár egy kicsit, hogy valóban odébb tántorogj, majd leül, te pedig terved szerint végrehajthatod a székkihúzós trükköt.
Hatalmas dörrenéssel esik a fenekére, arca... vagyis pontosítok, az egész kopasz feje bíborvörössé válik a dühtől. Felpattan furcsa fürgeséggel, de ahelyett, hogy neked esne, Rabbit felé fordul.
-Láttalak ám, hogy te uszítottad, te kis ribanc! Nem megmondtam neked, hogy még egy ilyen, és laposra verlek?
Rabbit felsikkant és mindent elejt a kezéből, mikor a melák megragadja a haját és szinte a földön hurcolva elindul arra, amerről jött. Kicsit olyan az egész, mint a rajzokon, hogy az ősember miként is vitte a barlangba az ősasszonyt.
A nap elvakít téged egy pillanatra, mikor a sugarak pont a szemedbe pattannak a leesett, fényes tálcáról.

by **Ryuninji Ren** Szer. Nov. 12 2014, 23:42

Jellemző… pont akkor tűnnek el a vadak, amikor különválok a zavaró tényezőtől, a zajforrástól, ami nem vonzotta a prédát, hanem elkergette Suspect

ez az én formám… nem nagyon akaródzik összejönni manapság semmi. Lehet még több pihenő kellene, egy kis nyugdíj, a fronttól távol, sok bögyös csaj társaságában :F Igen… az nagyon a kedvemre való lenne, tuti feltöltődnék \o/
A hosszú várakozásban megéhezem, szerintem már dél is elmúlt, ezért nincs akadálya egy kis kajának. Persze Reginald ezt az alkalmat választotta a megjelenésre, hogy megmutassa nekem mit fogott. A zsákmány még csak nem is vad, csak egy vacak kő. Ledobja, megpróbálja kivégezni, mint az állatokat szokta, de nem sikerül neki többszöri próbálkozásra sem. Na ez az a pillanat, amikor felkelti érdeklődésemet. Szeretném jobban megvizsgálni, és ahhoz, hogy ezt elérjem, be kellett áldoznom a kajám egy részét… remélem, megéri, mert azt már nem kapom vissza >.>
A kő nagyon érdekes, és kiderül, hogy egy küldetés tárgy. A leírását keresem, abban lennie kell valami konkrétumnak is, ami alapján talán elindulhatok valamerre. Nagyon kíváncsivá tett ez az egész… ilyen még sehol sem kaptam.
- Evolváció??? Mi a túró az az evolváció? o.O – életemben nem hallottam még ezt a szót…. csak találgatni tudok, de azt is minek? Ha nem tudom biztosan a jelentését, akkor felesleges is ezen gondolkoznom…
A leírásban elmerülve egyszer csak felugrik egy quest ablak Puzzle & Dragons címmel Suspect

Na, egyre jobban érdekel ez a vacak. Reginald még sem olyan haszontalan a harcon kívül sem, mint ahogy azt gondoltam. Habozás nélkül felveszem a küldetést. Jöjjön csak a sok lé, mert abból sosem elég, és ha exp is jár mellé, akkor semmi kifogásom. Rányomok teát az elfogadásra, majd elvakít ez a vacak, de olyannyira, hogy be kell csuknom szemeim, és kezem is oda kell tennem. A vakító fény elmúltával megnyitom a quest menüt és elolvasom a frissen felvett küldetésem leírását, hogy mit, hol és mikor kell csináljak Cool

by **Silver** Vas. Nov. 16 2014, 14:36

Hát, ez nem volt nehéz. Az ilyen típusú emberek nem kifejezetten a penge észjárásukról ismertek, így nem is okozhatott gondot végrehajtani a szemtelen provokációm, amit hiába álcáztam véletlen, ügyetlenség okozta balesetnek, teljesen nyilvánvaló volt, hogy az óriásunk szándékosnak fogja érezni. És nem is tévedett nagyot. Ez a casus belli pedig elegendő ahhoz, hogy egy párbaj keretében jól móresre tanítsam ezt a hatalmas mamlaszt. Magabiztos voltam, a játékosok 90%-ánál magasabb szinttel bírtam, és tisztában voltam a képességeim határaival is. Képes voltam alkalmazkodni, ha esetleg mégis kiderülne, hogy egy felső szinteken farmolgató nagy erejű harcosról van szó, akkor sem fogok kétségbe esni. Egyszerűen másképp alakítom a taktikám. A cselgáncsban is le lehet győzni a kétszer nagyobb ellenfelet a megfelelő technikával, ez itt sincs másképp. Egy szó mint száz, lelkiekben már készültem is a harcra abban a pillanatban, hogy a szék felborult, és vele együtt a bőrfejű is földre csüccsent, általános derültséget okozva remélhetőleg. Én megőriztem a higgadtságom és visszatartottam a nevetést, igaz nem sokon múlott, hogy kiszakadjon belőlem az éktelen hahotázás. Helyette egy kicsit furcsa arckifejezéssel meredtem a jelenetre.
- Oh, I'm sorry, milyen ügyetlen vagyok... - kértem elnézést nem túl bűnbánóan, azonban ekkor nem várt fordulatot vett a kettőnk ügye. Ahelyett, hogy a fazon engem döngölt volna a földbe, nem felém fordult, hanem Miss Rabbitre irányította dühtől szikrázó tekintetét. Homlokomat ráncolva reagáltam, aztán nagy nehezen leesett hogy hello, ezt nem pont így terveztem, és a szegény lány meg egyáltalán nem tehet semmiről.
- Oi-oi! Hogy mersz így viselkedni egy hölggyel?! - háborodtam fel egy cseppnyi fáziskéséssel, és azon nyomban mozdultam is, hogy fakardomat előhúzva a férfi csuklójára mérhessek egy jókora ütést, aminek hála bízom benne, hogy el fogja engedni a pincérlányt. Zavaró tényező csak annyi volt, hogy a szemembe sütött a nap egy tükröződésnek hála, de ez nem akadályozhatott meg. Lesújtottam egy erélyes csatakiáltás kíséretében!

by **Anatole Saito** Kedd Nov. 25 2014, 18:35

- Ó, szóval francia. Pedig a neved alapján Kaukázus térségre tippeltem volna. Igaz, a nevet mindenki maga választja, már aki nem olyan balga, mint én, hogy a saját nevével regisztráljon. Nem mondhatnám, hogy gyakorlott voltam az MMORPG-kben. Szóval gondolom már sejted, hogy nekem is vannak francia felmenőim. - kezdek bele a fecsegésbe a könnyedebb hangulathoz, így a közeledésem sem lesz olyan feltűnő. Aztán a kis magánakcióm után már bele is vetem magamat az emlékeibe, meglepő módon rendkívül könnyen tudom aktiválni a képességem. Még mindig lenyűgöz, hogy mennyire le tud lassulni körülöttem a világ és egyetlen "valós" pillanat alatt adatok tucatjait táplálja a rendszer az elmémbe, amiket én csak az egyszerűség kedvéért emlékképeknek nevezek. Na lássuk csak sorjában...
Az idegesség és a félelem, amit Sayaval kapcsolatban érzek, vagyis amit Hürrem érzett akkor, nagyon is ismerős. Bár talán nem nevezhetem igazi féltésnek, mégis úgy hiszem, hogy a nő gondoskodni próbált a kislányról. Hogy ehhez érdek fűzi, a saját bőrét félti, vagy önzetlen, kvázi anyai ösztönök hajtják, azt ennyiből nem tudhatom meg. Érdekes azonban, hogy Saya nem egyenesen hazament. Talán nem akart veszélyt hozni a többiekre. Gondolom attól félt, hogy követik, és nem akarta elárulni a lakhelyét. Ezt meg kell kérdeznem tőle. Azonban az a kút felett lebegő Kaszás roppant furcsa, s ezt nem csak Hürrem, hanem az emlékeken keresztül én is érzem. Soha nem láttam még ilyen lényt és a legmegdöbbentőbb, hogy ártalmatlan és vélhetőleg nem is mob. De akkor mit keres ott? Greganttól utána kell érdeklődnöm...
A következő két emlékkép meggyőz arról, hogy Hürrem valóban ártalmatlan Sayara nézve, sőt, egyfajta őrangyalként kezdek el rá tekinteni. Furcsa így gondolni egy vörös indikátorosra, de hmm, kutakodjunk inkább kicsit azután még, hogy miként szerezte ezt a színű kurzort. Igazat mondott-e vajon?
Hasonló döbbenetet érzek Hürrem gyilkosságával kapcsolatos emlék kapcsán, mint amikor egy gombnyomáson múlott az ellenfelem élete. Bár arról nem feledkezhetek meg, hogy Saya védelme közben is gyilkolt, nem is egyszer! Mégsem tudom szívből gyűlölni a tetteiért és ez rettenetesen frusztrál. A gyilkosság akkor is gyilkosság! Mégis, hogy tud ilyen könnyedén emberéleteket kioltani? Ha a valóságban lennénk, akkor is ilyen könnyen menne? Ha üvöltene a fájdalomtól, törnének a csontok, fröcsögne a vér, akkor is így működne? Fertő ez a világ, és még Shu isteníti Kayabát, pedig csak elfedte a valóság borzalmait valami másfajta borzalommal...
Nem mehetek el azonban anélkül, hogy ne bizonyosodjak meg arról, hogy Hürrem valóban ártalmatlan ránk nézve. Tudnom kell, hogy nem kell-e féltenem tőle Sayat. Ezért hát alaposan utánajárok annak is, hogy kik a társai. Meg is van... egy titkos társaság és nem kell csalódnom, lassan csak fény fog derülni annak az álnok Tachinak az ügyletei. Azonban mindaz, amit láttam, rendkívül kevés. Csak annyi jött át, hogy Hürrem Tachi céhtársa és egy számomra ismeretlen lány a vezérük. Érdekes, sosem láttam még Tachi életsávja mellett céhlogot. Ezek szerint ugyanúgy lehet titkosítani, mint a Sayonarat. Bár mi a Sayonaraban nem is vagyunk igazi céh, céhházzal és ilyesmivel.
Ahogy visszaérek és szemembe villan a napfény, erősen megszédülök, s mivel a legközelebbi kapaszkodó Hürrem combja, ezért kénytelen vagyok kissé rádőlni. Erősen észrevehető a pillanatnyi megingásom, és még utána is kótyagos a fejem. Túl sok volt egyszerre az emlék, túl sok információ és túl sok érzelem. Ezer fokon ég ez a nő és ezt nehéz befogadnom. Ahogy ott szédelgek féltérdre ereszkedve, az előbb még a fügék után kapkodva, és éppen próbálom összeszedni magam, mielőtt még jobban a nő ölébe borulnék, próbálom kipislogni a szememből azt az éles fényhatást, ami az imént ért. Ahogy visszanyerem az egyensúlyomat, felpillantok a nőre és tekintetem egybeforr az övével. Kicsit még az ő érzésein keresztül érzek és olyan, mintha a szemeiben újraélném a legerősebb hatásokat, amik az emlékben értek. A kezemet a combján felejtettem. Ez kínos lesz...

by **Argo** Pént. Nov. 28 2014, 00:23

11:00

Anatole
Valójában nem kell így előreszaladnod. Hürrem válaszára emlékezhetsz még...
-Egész pontosan török név, és azt jelenti, Mosolygós. Ez volt első Szulejmán szultán feleségének neve.
...majd mintha mondott volna még valamit, de az elmosódik, mintha távolból hallanád csak, s mire a fény adta vakultság elmúlik, úgy a hang is a teljes csendben adja át a helyét.
Sehol egy comb, sehol egy fehér hajszál, sehol Hürrem, de még te sem a sziklán ülsz már. A fügék mind eltűntek, és a digitális mobok, akikkel eredetileg az időd töltötted, gondtalanul pöfögnek körülötted, elkerülve téged, ámbár ha mégis a közeledbe kerülnek, megtorpannak és árgus szemekkel lesik, mit reagálsz. Az az aranymennyiség, amit szereztél a mobokból az elmúlt egy órában, eltűnt szőrén szálán... vagyis, hogy pontosabb legyek, minden olyan lett, mint egy órával ezelőtt. Még maga az óra is.
Csak az emlékek maradtak, mind a sajátjaid, mind Hürremé.

Ren
Milyen quest ablakot akarsz te megnyitni? Nem kaptál semmit Suspect

A talált furcsa kő is eltűnt a kezeidből, sőt...
Ami biztos, hogy ez még a szafari, de mintha odébb ugrottál volna pár métert. Egész pontosan Regi ugyanúgy vonaglik a földön, mint eddig, tőletek nem messze pedig a piros szemű, hófehér bundájú nyúl néz veletek farkas... izé, nyúlszemet. Az óra délelőtt 11-et mutat, és az éhségérzeted is elmúlt annak ellenére, hogy egy perccel ezelőtt még enni akartál.
Pedig biztos, hogy az imént már dél volt... Suspect

Silver
Az, hogy csatakiáltással lecsaptál valahova, igen fura eredményhez vezet, ugyanis sikeresen eltalálod vele az asztalt. Ami immár előtted van. Hátad mögött a szék, izompacsirta sehol. Dühöd szerencsétlen áldozata - az asztal - felvillantja, hogy nyugi, ő biza Immortal Object, ne merészelj benne kárt tenni, míg körülötted elhűlő, csodálkozó, botránkozó hümmögések és hülledezések hangzanak fel. Minden szempár feléd fordul, még Rabbit-é is az ajtóból, aki a jegyzetfüzetével és a tálcával a kezében meglepődve, egyben iszonyatosan nagy mennyiségű félelemmel a szemeiben néz feléd.
Na várjunk csak. 11 óra? Nem dél volt az imént?

by **Anatole Saito** Vas. Nov. 30 2014, 18:45

Ahogy próbálom kipislogni a szememből a fényhatás keltette irritációt és sárgás foltokat, úgy realizálódik előttem, hogy a comb, amit az imént fogtam, az a sajátom, s hogy egy tisztás közepén ülök. Aldo értetlenül pillog rám, fejét ingatva próbálna noszogtatni, teljesen be van indulva. Ha vadászunk, akkor szokott ilyen lenni. De hát nem is olyan régen fejeztük be a vadászatot, aztán bezabált és már horpasztott is. - Ne mond már nekem, hogy megint éhes vagy! - förmedek rá a macskára, aki durcás fejet vág és sértetten elfordítja tőlem a pofiját. Na de hol a csudában van Hürrem, kinek neve török eredetű és valami szultán bigéje volt? O.o
Elég rendesen kótyagos a fejem, na nem úgy, mint amikor részeg az ember, ez nem az alkoholos bódultság hatása. Különben is, mégis honnan jutottam volna alkoholhoz, amikor én sosem tartok magamnál? Lehetséges akkor, hogy megmérgeztek? Hürrem elkábított volna, hogy meg tudjon lógni? Ennyire feszélyezte volna, hogy közelebbi testi kontaktusba kerültünk? Úgy tűnik túlzásba vittem és ennek meg is lett az eredménye. Rafkós kis csaj, gondolom kihasználta az emlékfelidézés okozta bódultságomat és akkor tudott akciózni és megpattanni. Pedig szívesen kifaggattam volna a látottakról, persze csak óvatosan, nem árulva el, hogy kutakodtam az emlékei között. Na mindegy, így jártam. A biztonság kedvéért azért ellenőrzöm a menümet és láss csodát, a kis ribi még meg is lopott. Hiányzik a mai napi grindelésből származó érmém és szafari teljesítmények. Fenébe... Elképesztő mindezt hogy tudta ilyen könnyedén végrehajtani rajtam az a nő O.o
- Na gyere bolhazsák, ideje pótolni a kiesést. Legközelebb pedig vigyázhatnál rám jobban. Ha tigrissé alakultál volna, biztos elijeszted azt a nőcskét. De gondolom végigaludtad az egészet - Aldo ha lehet, akkor még sértődöttebb fejet vág és szaglászva inkább előreszalad, majd pedig én is utána indulok, hogy újabb mobvadászatba kezdhessünk. Persze közben folyamatosan Hürremen kattog az agyam, na meg azon, hogy miért csak azokat a csekélységeket lopta el tőlem, amiket ma szereztem. Érthetetlen O.o

by **Silver** Szer. Dec. 03 2014, 13:27

Furcsa koppanást hallatott a fazon csuklója, olyat, mintha fából lenne. Lehet, hogy egy kalóz, csak nincs fejkötője, de azért a keze helyén már csak egy fába ágyazott vaskampó van? Hát az szép lenne, de nem, az impossible. Keze volt. Normális keze. Szóval mit találtam el? Egy asztalt. Az asztalt. Fel is villant egy csippanás kíséretében a lila felirat, miszerint Immortal Objectben próbáltam kárt tenni. Ami hülyeség, mert nem az asztalra akartam rácsapni. Agilis egy bastard ez, ha el tudta kerülni a támadásom! Gyorsan körbefordultam, de a melák szőrén-szálán eltűnt. Kámforrá vált. He's gone! És nem csak ő, de Miss Rabbit se fetrengett már a földön, kétségbeesetten ellenkezve a őskori asszonyrabló módszer ellen. Ez... felettébb... különös. Mi több, megmagyarázhatatlan. Eltátott szájjal néztem körbe, és mintha tükörbe néztem volna, mert a vendégek java része ugyanígy tekintett vissza rám.
- Öhm... - próbáltam valami kinyögni - Nem látott valaki egy iiiilyen magas és iiiiilyen széles kopasz bumburnyákot? - kérdeztem tanácstalanul, miközben mutogattam a méreteit. Könnyen felismerhető bőrfejű volt, az kizárt dolog, hogy nem látták. Vagy csak én halluztam be. Volt valami a pirítósban? Áh, az kizárt dolog. Nem szoktam elbóbiskolni, különösen úgy nem, hogy közben randalírozni kezdek jó alvajáró módjára. Aztán rájöttem, hogy a fakardom még mindig a kezemben van, szóval ijedten el is raktam, vissza az övembe, ahol a helye volt. Na és ekkor végre észrevettem a pincérlányt is.
- Ah, Miss Rabbit! - megörültem neki, és egyben megkönnyebbültem, hogy nem rabolták el. Gyorsan közelebb is sétáltam - Ugye nem esett? Nem tudod, hová tűnt az a nagydarab fickó? Elmenekült? - kérdezgettem, hiszen ha más nem, ő biztosan tudja a választ. Elvégre az imént még a hajánál fogva ráncigálták - Izé... elnézést a... felfordulásért - kértem bocsánatot, zavartan vakarászva a tarkómat. Nem szándékoztam balhét csinálni, de nem mehettem el szó nélkül amellett, amit az a bőrfejű tett. Különösen úgy nem, hogy Miss Rabbit veszélybe került!

by **Ryuninji Ren** Vas. Dec. 07 2014, 01:26

- Hehh? o.O – hát ez fura. Ráakarok nyomni a quest ablakra, hogy elolvassam egészen pontosan miről is van szó, mit kellene csinálnom ennek a teljesítéséhez, de nem találok semmit. Hmm… valaki szórakozik velem, vagy elaludtam? Az tuti, hogy nem ittam és szívtam semmi olyat az elmúlt pár órában, aminek ilyen mellék vagy kívánt hatásai lehetnének Suspect

- Mi a o.O – akarta vetni egy pillantást a kőre, hátha az a ludas, de nincs kő. Mi az, hogy nincs kő? Talán Reginald csente ki a kezemből? Ezért kapta a szendvicset he? Mérgesen nézek jobbra, ahová a szendvicset dobtan és Reginek lennie….. kellene… igen kellene, mert nincs ott, sőt, még a fa sincs a közelemben, ahová ledőltem pihenni… mi a franc folyik itt?? Áh.. mindegy, ez Aincrad… nem csinálok ügyet abból, hogy eltűnt egy fa.
Motoszkálásra leszek figyelmes és látom, hogy a petecském megint a földön vonaglik lapos kúszást imitálva… mit ne mondjak, borzalmasan Rolling Eyes

Hehh… fura. Kaja után megint visszamegy vadászni? Ez nem az ő szokása, rendszerint követelne még valamit, többnyire édességet és csak akkor hajlandó leállni, ha megkapta…
- Regi! Beteg vagy?! – kérdezem meg tőle, biztos ami biztos. Volt már rá példa, hogy furán viselkedett és annak persze én ittam meg a levét.
~ Kussoljá’ !!! Épp vadászok vazze’
- o… oké o.O – nézd már, még neki áll feljebb, hogy aggódom érte. Hírtelen azt se tudom, mit mondjak neki elre…. szemtelen kakadu, akkor vadássz, de enni nem kapsz többet, blöeeeeee ˇ^ˇ

- Huha… Déjà vu…. – szökik ki a számon mikor megpillantok egy újabb nyuszit, aki felé araszol a buta petem… pont olyan, mint az előző volt... hehe, most másként alakul, az tuti, ez most az enyém lesz és megeszem :F Belövöm a célt, és soundwave… kilövöm magam a nyuszi felé és igyekszem elkapni őt…. bezuhanás közben vacsi :F

by **Argo** Hétf. Dec. 08 2014, 17:11

11:10

Anatole
Talán valami más, talán gyorsabb vagy, csak csak jobb felé fordultál bal helyett, ki tudja. Füledet egy olyan hang üti meg, amiről biztos lehetsz, hogy körülbelül egy órája pontosan ugyanígy, hangsúlyában és színében egyezően hallottál már.
-Nalám, nalám... Anatole-sama. Szívélyes üdvözletem. Ugye, nem zavarok? :]
Ugyanaz a testtartás, a félredöntött fej, a sanda mosoly. Ugyanolyan távolságban van tőled, mint egy órával ezelőtt.
-Én csupán fejlődni jöttem egy kicsit. Nem sok hiányzik az új szinthez. De persze mehetek máshova, ha feszélyezem. Előtte viszont, ha már így összehozott minket az Isten, megérdeklődném, hogy van a kis kóbor macska, akit hazahoztam legutóbb? :]

Ren
Nálad ezúttal tényleg máshogy alakulnak a dolgok, mivel sikeresen elkapod a nyulat még jóval Regi előtt, így az nem ugrál bokrok mellé, hogy róka kapja el. A nyúl eltűnik, jelezve, hogy az már a te zsákmányod és tulajdonod.
A róka? Ha a bokor közelébe mentek, már csak hűlt helyét láthatjátok. Ott volt, az biztos, de már elment.

Silver
Van, aki megrázza a fejét tagadóan, miszerint nem látott semmilyen, a leírásnak megfelelő fickót. Rabbit továbbra is elkerekedett szemekkel néz téged, egyszer fordul csupán hátra, az étterem belseje felé, valószínűleg a főnököt keresve, de amaz valószínűleg nem lehetett segítőkész, mert a lány nem moccan egyik irányba se. Reszketve, szorosan fogja kezében a tálcát.
Mikor közelebb lépsz hozzá, akkor végre ő is mozdul: hátralép. Arca még sápadtabbá válik, ahogy hallgatja a mondandód, majd reszketeg hangon megkérdi.
-Ho-honnan tudja a nevem? -emeli feljebb a tálcát és fogást változtat rajta. A vendégek továbbra sem veszik le rólatok a szemeteket.

by **Silver** Vas. Dec. 21 2014, 18:19

Valami nem stimmel. Nagyon nem. Ez gyanús. Ez az egész. I mean... mi az, hogy nem látta senki azt a fickót? Ahhoz túl látványos jelenség volt, túl nagy felfordulást okozott. Megzavarodtam, nem tudtam mire vélni az események alakulását. Lehet, hogy volt valami az ételben? De mi lett volna? Miss Rabbit nem mérgezhetett meg, és különben is, védett területen nem működnek ezek az ármánykodások. Meg hát miért? Mi lett volna az indíték? Nincsenek ellenségeim, és nem nyerhetett senki semmit azon, hogy behallucinálok valakit vagy valamit. Nem, nem állt össze a kép. I'm still clueless.
Az egyetlen reményem a Miss volt. Ő volt a másik főszereplője a történetnek, aki mindent átélt, akiben megbízhattam... volna. De ő is furcsán viselkedett, rémülten nézett rám, ha közelebb léptem, hátrált... Hé, nem is vagyok ilyen ijesztő! Még úgy se, hogy asztalokat bántok kedvtelésből egy fakarddal!
- Well... just now... - kezdtem bele a válaszba hezitálva, hiszen nem értettem semmit. Nem létezik, hogy nem emlékszik rá, hogy bemutatkozott nekem! De teljesen idegenként nézett rám... I think. Már nem tudtam hová nézzek, kihez forduljak segítségért, mikor végre megvilágosodtam. Megláttam az órát, ahogy össze-vissza ténfergett a tekintetem. Alig múlt tizenegy... impossible! Az imént még dél volt!
- Tegnap megismerkedtünk, akkor mutatkoztál be. Nem emlékszel rám? Volt egy nagydarab, kopasz fickó, aki a hajadnál fogva el akart vinni, én megpróbáltalak megvédeni, aztán... aztán nem emlékszem semmire, gondolom elpáholt Sajnálom, hogy nem tudtam segíteni.... - hajtottam le a fejem bűnbánóan. Lehet, hogy vele is így elbántak, és azért nem emlékszik rám. De ez volt az egyetlen magyarázat, kieshetett egy nap.

by **Ryuninji Ren** Hétf. Dec. 29 2014, 00:20

Milyen érdekes véletlen, vagy csak hatalmas mázli? Nem tudom, de egy újabb nyuszika szemez velem és őt nem hagyom csak úgy meglépni. Mielőtt Regike elüldözné őt a nagymenő kúszásával, én már tudom, hogy mit is teszek. Van egy nagyszerű képességem, ami nem csak a védekezésre és támogatásra jó a harcokon, de nem ám. Tökéletes a vadászatra is, mert úgy lövöm ki vele magam, akár egy rakétát. Felkészülök, bemérem a célt és így is teszek. Egy laza hanghullám, rohamosan közelítek a zsákmányom felé, majd megragadom és el sem eresztem többé… az enyém ˇ^ˇ

A nyuszika eltűnik, és felugrik az ablakocska, ami azt jelzi, hogy bizony ő már az enyém. Nagyon finom vacsora lesz belőle, amit az alkalmi szakácsom bizonyára örömmel készít majd el nekem…. csak azért sem tanulok meg főzni, az férfiatlan >.>
Miután leokézom felegyenesedem és jó szokásomhoz hűen leporolom magam, azután Reginald felé fordulok. Még mindig „kúszik” a maga módján, nem nagyon szentel rám figyelmet. Még azt sem veszi észre, hogy a préda, amiért olyan keményen vergődik, már nincs is ott, mivel már az inventorymban pihen a husija :F Én nem vagyok semmi jó elrontója, ezért leülök egy fa tövébe és kuncogva figyelem tovább a kőkemény erőfeszítéseit a drágalátos petemnek.
Eltelik pár perc, mire megunom, hisz alig haladt egy fél métert így, és a többi vadat is elijeszti csak.
- Regi! - szólítom meg jó hangosan
~ Hagyjá’ !!! >.< ~ természetes reakció ez tőle, hiába akarok én jót neki is, de főleg magamnak, többnyire ezt a reagálást kapom >.>
- Hajrá, csak így tovább… már majdnem ott vagy - buzdítom egy kicsit, hátha keményebben fog próbálkozni és megtanul rendesen kúszni. Ez a büntetése a korábbiért. Igazán megtanulhatna már normálisan társalogni, legalább velem ˇ^ˇ

Azért kíváncsi vagyok, hogy milyen arcot fog vágni, amikor odaér a nyuszihoz, ami már nincs is ott, muhahahaha.

by **Anatole Saito** Kedd Jan. 06 2015, 00:32

Gyakorlottan veszem be a kanyarokat és rutinosan kutatom fel a mobok búvóhelyeit, mintha már jártam volna ezen a terepen. De hiszen ez igaz is, mivel nap mint nap a szafari erdejeit és vizeit járom, hogy démonok, minibossok és már kellemetlen szörny után kutassak, amelyek veszélyt jelenthetnek az új céhházunkra. Ezeknek az erdei levadászható moboknak eléggé egységesre van megírva a programjuk a szafari ezen szegletében, mert olyan, mintha csak másolva és sokszorosítva lenne az alap. A Hürremmel való tali előtt pont ugyanígy tudtam levadászni a mobokat, ráadásul még a sorrend is stimmel. A különbség csupán az, hogy lényegesen rövidebb ideig tart ezúttal ugyanazon vadak levadászása. Hiába, az évek és a rutin Cool

Még mindig igencsak bosszús vagyok a nő miatt, de leginkább azért, hogy ilyen könnyeden el tudott kábítani és kizsebelni. És persze továbbra is azon hüledezek, hogy már egyszer lóvá tett, akkor miért távozott oly csekély "bevétellel"... Ahogy ezen morfondírozok pihenőhely keresése közben, egyszer csak elém áll gondolataim komisz alakja, nekem meg kis híján leesik az állam, hogy van bőr a képén a történtek után nemcsak újra megjelenni előttem, de mér korábbi önmagát majmolva ugyanazt a mágyikás dumát előadni. Szánalmas, de komolyan... Aldo sem örül a jövevénynek, hátán felborzolt szőrrel húzódik közelebb hozzám.
- Hogy zavarni? Hát ami azt illeti, nekem nem lenne képem a helyedben csak úgy elém állni. Lennél olyan szíves és visszaadnád azt, amit eltulajdonítottál tőlem? Egyébként örömmel venném, hogy ha beavatnál a nagy titokba, hogy okuljak belőle: Hogy sikerült olyan könnyedén elkábítanod az imént? - szegezem neki az epés megjegyzések és a kérdések sorát.

by **Argo** Kedd Jan. 06 2015, 20:26

Anatole
Számodra igen, számomra nem meglepő, hogy furcsa viselkedésed és a mondataid hallatán Hürrem álla igencsak leesik a meglepetéstől. Legalábbis a tekintet azt sugallja, hogy nem igazán érti, miről is beszélsz. Még hátrál is egy lépést, valószínűleg a macska ijesztheti meg, és felemeli két kezét, hogy védekezőn emelhesse maga elé.
-Excuses moi, de nem értem. Soha eszembe sem jutna bármit is ellopni, nem vagyok tolvaj. Akárki elkábítása sem jutna eszembe, mocskos és tisztességtelen módszer. -von vállat, és mivel nem úgy látja, hogy megtámadnád, leereszti kezeit. -Az pedig, hogy kis barátnőm hogyléte felől érdeklődök, csak nem bűn Suspect

Ren
Szóval Regi kúszik. Meg kúszik. És talán mászik is egy picit, de nem vagyok benne én se biztos. Ami biztos, hogy a rókát ismét idevonzza, bár nem a bokorból ugrik rá, egész egyszerűen csak odasétál. Ha teheti, Regi mellé, néha megállva, figyelve, te mit teszel. És ha sikerül az akciója, csak odamegy és kis karmos mancsával böködi a fura izgő-mozgó jószágot, ami most jobban hasonlít egy tollas földigilisztára, mint főnixre.

Silver
Ahogy próbálsz magyarázkodni, a lány még jobban elsápad, szemei pedig már szinte olyan kerekek, hogy egy matematikus csodájára járna az esetnek. Tagadón megrázza a fejét, mormol valami olyasmit, hogy "nem, az lehetetlen", majd megfordul és csapot-papot ott hagyva berohan az étterembe. A tálca hatalmas zajjal zuhan a földre, majd pixeleire robban.
A vendégek egy-két tagja feláll ültéből, van, aki a partnerét is felsegíti és elhagyják a helyet, talán más, nyugalmasabb helyszínt keresve. Odabent azt látod, hogy Rabbit eltűnik egy ajtó mögött, a szakács pedig, aki a pult mögül kísérte eddig figyelemmel az eseményeket, szomorúan néz utána. Eltelik pár másodperc, majd feléd fordul.
-Húzzon el innen és soha többet ne lássam a képét, maga gazember! Rabbitot pedig üzenem a melákjának, hogy lehet békén hagyni!
Majd választ sem várva a lány után rohan az ajtó mögé.

by **Anatole Saito** Szomb. Jan. 10 2015, 10:53

Hát komolyan mondom, így legyen lottó ötösöm! Fogadni mertem volna, hogy tagadni fog ezerrel és akkor még ne legyek előítéletes a pirikkel szemben Suspect

Igazán bosszantó a hölgyemény viselkedése, az meg pláne, amikor még a mimózát is játsza és védekezőleg felemeli a kezét. Ha még sokat idegesít bennünket, akkor aztán tényleg megijedhet Aldotól, mert ha a macska nagyon felhúzza magát, akkor még én sem tudom megállítani abban, hogy ne változzon tigrissé. Nem mintha akarnám csitítani jelen helyzetben. Aztán akkor majd emelgetheti a kezecskéit, mikor egy felbőszült nagymacska vicorog rá, aztán meg jól meg lesz kergetve meg talán egy kicsikét csócsálva is Razz

Na de ne rohanjunk ennyire előre, egyébként sem kenyerem az erőszak, főleg ha szavakkal is lehet alkudni fenyegetőzés helyett.
- Szeretnélek nyomatékosan megkérni arra, hogy ne csinálj úgy, mintha nem csináltál volna semmit. Egyáltalán nem vicces ez a játék, főleg úgy, hogy vélhetőleg megloptál és mégis pofátlanul a tisztességtelenségről papolsz. Nincs egy fél órája, hogy találkoztunk, aztán arra ébredtem, hogy kába vagyok és hiányzik a mai napi zsákmányom. Gondolom nem a cica vitte el és nem is párolgott el csak úgy magától. De tudod mit, nem bánom, legyen a tiéd, nem fog földhöz vágni egy kevéske veszteség, csak tegyél meg annyit cserébe, hogy nem nézel madárnak - Hát igen, azt hiszem a körülményekhez képest még egészen visszafogtam magam és kultúráltan osztottam ki. Sayaról meg nem vagyok neki hajlandó több infót elárulni, mint amennyit már korábban megtettem. Kíváncsi vagyok erre mit lép, mert ha végre elkezdene őszintén beszélni, akkor talán hajlandóságot mutatna esetleg arra is, hogy az emlékképeiben látott dolgokról is kifaggathassam. Bár ilyen felpaprikázott, ellenséges viszonyban nem tudom mennyire lenne közlékeny...

by **Silver** Pént. Jan. 23 2015, 16:00

Én is ezt mondom... persze csak magamban mormoltam a lány hitetlenkedését látva és hallva. Bár volt a fejemben egy elképzelt scenario, miszerint irgalmatlanul megvertek és ki voltam ütve egy napig, de mégsem... nem állt össze, nem illeszkedtek a puzzle darabkái, csak ilyen erőltetetten, egy összetákolt képet kaptam eredményül. Miss Rabbit elfutott, ami benne volt a pakliban, mert ilyesféle volt a természete, de hogy tőlem fél... ez nem volt lehetséges. Még magam mögé is néztem, hátha a melák tért vissza, de nem, csak néhány vendég döntött a távozás mellett. Legszívesebben utánarohantam volna a lánynak, de nem tehettem, nem is tudtam volna megtenni, mert földbe gyökereztek a lábaim. I didn't get it. It didn't make any sense! What the hell's goin' on? És persze nem csak zavarodott, de szomorú is voltam, hiszen megijesztettem egy ártatlan lányt... csak tudnám mivel. Csak arra kaptam fel a fejem, hogy odalépett hozzám egy fazon bentről és szólt hozzám pár keresetlen szót. Hirtelen minden pillanatot lassított felvételként láttam, ritka mellékhatása volt ez a "betegségemnek". Megszédültem. De pont emiatt vettem észre azt is, hogy mit tervez a férfi, így bár kótyagos volt a fejem, utána tudtam kapni még azelőtt, hogy faképnél hagyott volna.
- Wait! - állítottam meg verbálisan is, és elkaptam a csuklóját - Ez csak egy félreértés, én a ti oldalatokon állok! - állítottam, majd rögtön folytattam is - Segíteni szeretnék neki, de nem értek semmit - mondtam a fejemet lehajtva, de aztán egyből fel is pillantottam, eltökélten nézve a szakácsfiú szemébe. Ez olyan pillantás volt, amit csak mi, férfiak érthetünk meg egymás között. A segítségkérő fajta.

by **Argo** Vas. Jan. 25 2015, 22:07

//Ren nagyon-nagyon beteg lett, szóval nem várok tovább, majd a következő résznél :3 //

11:30

Anatole
Hürremnek szinte az álla esne le, ha nem lenne ahhoz túl kifinomult hölgyemény, ehelyett vállat von.
-Fél órája még az első szinten voltam és reggeliztem, igen nehezen lophattam volna meg. De ha ennyire szeretné, én adok, amennyi ezek szerint "hiányzik" önnek, és akárki legyen is a bűnös, magamra vállalom a szerepét, amennyiben cserébe lesz olyan kedves elhagyni ezt a stílust. -majd a sarokra pillant, az órára és kicsit elgondolkodik.
-Igaz, talán akkor már jártam erre, tizenegykor. De emlékeznék rá, ha találkoztunk volna. Furcsa...
Ha mondasz neki nagyjábóli összeget, még arra is képes, hogy valóban megnyissa a menüt és a kérdéses összeget maradéktalanul átadja neked, bár ha nem mondasz semmit, ez egyenlőre még elmarad, csak vár türelmesen, hogy kéred-e vagy sem. Ahogy pedig rád néz... hát, nem furán, nem is szigorúan vagy dühösen, mind inkább olyan a tekintete, mint amikor az ember azon gondolkodik, megőrült-e a másik és menekülni kéne inkább, vagy sem.

Silver
Egye-fene, sikerül elkapnod a fiatal szakács csuklóját, még mielőtt elmenne, de igencsak dühtől villogó szemekkel néz rád, és persze rángatva próbálja magát kiszabadítani a szorításodból. El kell telnie egy fél percnek tán, mire hatását nyeri a tekinteted, és abbahagyja a rángatózást.
-Na idefigyeljen... -egy erős mozdulat, aminek remélhetőleg az lesz a hatása, hogy elengeded. -Nem tudom, ki maga és honnan jött, de az hogy egy egyszerű "Mit parancsol" kérdésre így reagáljon, hogy szétveri a berendezést, illetlenség. Sem itt, sem máshol nem szokták tolerálni az ilyesmit. El tudja képzelni, mennyire megijedt szegény lány? És miben is akarna neki segíteni? Honnan ismeri? Mit akar tőle?

by **Anatole Saito** Hétf. Jan. 26 2015, 02:07

Mire a mondandóm végére értem, már egészen sikerült kiadnom magamból a feszültséget, amit Hürrem pofátlansága gerjesztett bennem, de abban már koránt sem vagyok biztos, hogy a továbbiakban is meg tudom őrizni a hidegvérem, ha sokáig játssza még az ártatlant. Nyilvánvaló, hogy köze volt a velem történtekhez, hiszen ha nem is ő lopott meg és altatott el, akkor sem szólt a veszélyről, sőt ha valaki más támadott meg, akkor meg szépen cserben hagyott, miközben én meg kiütve hevertem a fűben. Ha meg csak elájultam és tényleg nem tett velem semmi rosszat, akkor sem lett volna védett területen kívül hagyni védtelenül. Na nem mintha tartozna értem bármilyen felelősséggel, de a nyájas beszélgetésünk és a Sayahoz fűződő viszonyuk alapján még ezt sem tartom elképzelhetetlennek. De legalább ne játszaná az agyát. Oké, itt hagyott a francba, aztán valaki kirámolt. Oké, hát ez van, de ne kamuzzon már arról, hogy nem is találkoztunk, az emlékeimet nem lehet csak úgy kitörölni! Ami viszont még mindig érthetetlen számomra ebben az egész szituációban, hogy miért csak a mai napi zsákmányom tűnt el. Bár az itemjeim javát a céhbankban őrzöm, számtalan értékes felszerelés volt nálam vagy rajtam, amelyekért aztán kapkodnának a piacon, már ha nem akarná eleve megtartani a tolvaj. Érthetetlen... értttthetetttlen O.o
- Mondtam már, nekem mindegy, tartsd meg, csak legalább tisztelj meg azzal, hogy nem hazudsz a szemembe. Semminél sem utálom jobban azt, mint amikor hülyének néznek. Fél órája még éppenséggel együtt ebédeltünk. Még eszembe is volt, hogy elég korán ebédelünk ma Aldoval, de hát korán keltünk, gondoltam belefér, ha már 11-kor nekilátunk, rá maximum 15 percre érkeztél, mert a desszertként majszolt fügéből még téged is megkínáltalak. Nem rémlik? - És úgy nézek rá én is, mint aki egy félkegyelműnek magyaráz. A macska időközben beleunt a vitába és inkább összegömbölyödik és úgy várja ki az eszmecsere végét. Ő aztán nem fogja stresszelni magát az emberek bénasága miatt.
Amikor a nő az órájára pillant, önkéntelenül én is a sajátomra pillantok. 11:30... 11:30! O.O Szemeim elkerekednek, Hürrem jól láthatja rajtam a zavartságot, sőt, inkább már a döbbenet jeleit. Pötyögök párat a menümben, de még mindig ugyan annyit mutat az óra, illetve már egy perccel többet. Bakker, akkor még csak nem is arról van szó, hogy megállt volna az órám. 11-kor ebédeltünk... 11:15 körül jött Hürrem... aztán csevegtünk... az nem lehetséges, hogy mindösszesen 1-2 perc alatt zavartam volna le az iménti újbóli vadászatot az ébredés után. Már az ujjaimat is használom a számoláshoz, de akárhogy is kalkulálok, nem akaródzik kijönni a lépés.
- Nálad is 11:33 van? - vakargatom a fejemet elképedve - És tuti biztos, hogy nem versz át? - elgondolkodva simítok végig a szakállamon, majd teszek egy lépést a nő felé - Fogd meg a kezem légyszíves! - Hogy miért kérem, azt nem magyarázom el neki, nincs most kellő lélekjelenlétem a kamuzáshoz. Szükségeim vannak az emlékeire, látni akarom, hogy mi történt velünk, amíg én kiütöttem magam. Rögtön ezzel kellett volna kezdenem civakodás helyett.

by **Ryuninji Ren** Szer. Jan. 28 2015, 21:25

A prédám nekem már megvan, egy cuki kis nyuszika nagyon finom husikája. Már csak keresnem kel valakit, aki elkészíti nekem ezt valamilyen ehető formában, mert ha én magam állnék neki, akkor annak jó vége nem lehet. Valami gusztustalanság születne, azt pedig a gyomrom nem venné be. Lehet nem ártana egy picikét gyakorolni azt a főzés dolgot. Akkor talán nem kellene felszednem hébe-hóba egy főzni tudó lánykát, hogy teljesítse azt a kívánságomat is Suspect

Reginald persze még mindig azt a vadat üldözi, ami már rég az én erszényem gazdagítja. Persze nem szólok neki, el nem rontom az örömét, pontosabban a harci kedvét. Annak is én innám meg a levét, így legalább lefárasztja magát. Csinálja csak, míg meg nem unja, én addig elvagyok itt. Kényelmesen elhelyezkedem egy fa tövében és pihizek addig, még fel nem bukkan más vad, amit érdemes elfogni.
Reginald fáradhatatlanul kúszik, vergődik tovább a nem létező célja felé, de egyszer előbukkan egy róka. Ez már a második a mai napon Suspect

Elszaporodtak volna a rókakölykök? Ez mondjuk nem olyan nagy vadász, mint a korábbi. Közel merészkedik a nála sokkal nagyobb Reginald, hoz, és ahelyett, hogy egyből rávetné magát, csak rám-rám pillant, nem-e csinálok valami gyanúsat, de én csak üldögélek, nézelődök. Mikor rendesen megközelíti a picike petem, simán megböki a mancséval. Reginald persze az első próbálkozást fel se veszi, a másodiknál meg úgy pattan fel, mint akit kiugrasztanak az ágyból hajnalok hajnalán.
~ Miva’?! ~ néz rám értetlenül, mintha én csináltam volna valamit, de nem. Aztán megpillantja a kis bűnöst is.
~ >.< ~ kicsit bepipul a madárka és a tappancsaival igyekszik elkapni, szétkarmolni a rókicát. Engem ez nem zavar, legalább lesz még egy prédám az inventoryban, ő meg kiéli magát… megint Rolling Eyes

by **Silver** Hétf. Feb. 02 2015, 17:11

Nem engedtem, hiába vergődött a fickó. Ilyenkor éreztem meg az előnyeit annak, hogy relatíve magas szintű játékos voltam, nem tudta olyan egyszerűen kitépni magát a fogásomból, és sikerült is elérnem, amit szerettem volna. Amint meglátta a tekintetemet, megnyugodott, és persze ennek a következménye is az volt, hogy amikor újra megpróbált szabadulni, készséggel elengedtem. Tudtam jól, hogy most már maradni fog, és nem viharzik el. Megpróbál szót érteni velem. Good, very good. Now we can talk.
- Elhiheti, egy szimpla kérdésre nem így reagálnék. Én az igazság pártján állok, nem az erőszakén! - húztam ki magamat büszkén, de ez a pillanatnyi elkalandozás tényleg csak egy pillanatig tartott, utána komolyabbra vettem a figurát.
- Tegnap... azt hiszem legalábbis, hogy tegnap jártam itt. Ő szolgált ki, még össze is barátkoztunk, miután gúnyolódtak rajta és az ügyetlenségén a vendégek, és én megvédtem - magyaráztam higgadtan, majd hátrapillantottam a vállam felett, hátha látok valakit azok közül a vendégek közül, akik itt voltak akkor - Aztán jött ez a melák, aki minősíthetetlenül viselkedett és megpróbálta Miss Rabbitet a hajánál fogva elrángatni, én pedig rácsaptam a csuklójára a fakardommal, hogy engedje el. Ez az utolsó emlékem a tegnapról, az első pedig a máról az, hogy mintha a tegnapi csapásomat folytattam volna, csak nem a fickó csuklóját találtam el, hanem az asztalt... - böktem ki, a tarkómat zavartan megvakarva. Elképzelésem sincs, hogy kerültem ebbe a helyzetbe és mi válthatta ki belőlem ezt a reflexet, de az biztos, hogy nem a kiszolgálás. Furcsa, nagyon furcsa ez az egész, I don't understand it at all.

by **Argo** Szer. Feb. 04 2015, 00:52

Anatole
A jelek szerint neked sikerül már-már elérned azt, amit eddig még soha senkinek: kihozni a nőt a sodrából. Elég volt hazugsággal vádolnod ahhoz, hogy sértett képpel inkább hátat fordítson neked és elinduljon vissza a szafari irányába, mikor is megtorpan az idő realizálásából fakadó döbbeneted hallatán. Hátrafordul, és bár tekintete, arcmimikája továbbra sem a legkedvesebb, azért csak-csak megkérdezi:
-Miért vernélek át? Nem tudom befolyásolni az időt, és az ebéd még csak most következik.
Döbbenete csak még nagyobbra nyílik, mikor kéred, fogjon veled kezet azok után, amiket a fejéhez vágtál, de végül csípőre tett kézzel teljes testével feléd fordul és felemeli az orrát. -Hát legyen, ha ez megnyugtat, de figyelmeztetlek, még egy ilyen stílusú viselkedés egy hölgy irányába, és vérmes bosszút fogok forralni ellened.
Azzal megragadja a tenyered, ezzel átadva pár emlékét.

Ren
Tekintve, hogy a kisróka nem szafari-vadállat jelenleg, hanem mob, amaz vinnyogva észleli, hogy ez a főnix bizony túl nagy falat lenne neki, és nekiiramodik hátra, hogy eltűnjön a sűrűben, te pedig meghallod valaminek a suhogó hangját. Majd annak a valaminek a szelét is, ahogy elsuhan az arcod mellett, minimális sebzést okozva neked, a rendszer pedig rögvest harci pozíciót vesz fel.
Az az elf áll veled szemben, amelyik "kis idővel ezelőtt is", akihez akkor is szaladt a róka, de ez esetben meg is támadt, és már helyezi is a következő nyílvesszőt az íjára.

Silver
A fiatalember kissé még össze is húzza a szemét, végigmér, majd megvonja a vállát.
-Hát, pedig meg mernék rá esküdni, hogy maga ne járt itt tegnap, meg Rabbit.... szóval az a nagy melák sem. Már csak azért sem, mert Rabbit tegnap szabadnapos volt Neutral

Körbenéz, majd int, hogy gyere be, és elvezet egész a konyha belsejéig, ahol bár lázasan folyik a munka, de legalább a ti szavaitokat elnyelik az illatok és zajok, amik még így, a SAO komplex főzőrendszerében is megtalálhatóak. Leülni ugyan nem tudtok, és a többi szakács is elég ellenségesen néz rád, de a fiatalember lenyugtatja őket egy intéssel, majd feléd fordul.
-Mi csak annyit láttunk, én legalábbis, hogy egyszer csak fel tetszik állni és egy nagyot sóz az asztalra, semmi többet. Meg mernék rá esküdni, hogy tegnap nem járt itt, és mint mondtam, Rabbit szabadnapos volt. Talán valahol máshol találkozott vele, de az a melák... szóval vele jobb lenne vigyázni.

by **Anatole Saito** Hétf. Feb. 09 2015, 10:16

Azt mondja nem tudja befolyásolni az időt... Erre valóban képtelen egy mezei játékos és eddig semmi jel nem mutatkozott arra, hogy Kuromajohoz hasonló cheater lenne. Ráadásul már egyszer megvizsgáltam az emlékeit is és abban sem találtam ilyesfajta szupererős furcsaságokat. Azon mondjuk kicsit meglepődök, hogy ilyen készséggel nyújtja felém a kezét, én pedig gyengéden meg is fogom, nehogy elrántsa. Aztán egyetlen pillanat alatt megrohamoznak az emlékek, én pedig már rutinosan szörfölök köztük. Annyi újdonság derül ki, hogy volt valami románca Tachival, hogy valószínűleg ő is ott volt, mikor Alex először játszott téglás játékot, hogy M, az valójában Maszat, hogy Sayahoz valami megmagyarázhatatlan anyáskodás fűzi és hogy rettenetes a könyvízlése. Minden más katyvasz, amit nem sikerül kibogoznom abból a pár villanásból, amit látok. Azonban még csak nyoma sincs annak, hogy találkoztunk volna a mai napon. Márpedig a képességem nem szokott úgy becsődölni, hogy sikerül is, meg nem is. Amit kerestem, azt eddig mindig is megtaláltam. Nem hiszem, hogy képes lenne arra Hürrem, hogy bizonyos emlékképeket elrejtsen előlem, főleg úgy, hogy nem is tud a képességemről. Ráadásul kiderítettem sok más eltitkolnivaló, azokat mégis miért nem rejtette el előlem, ha mást el tud.
- Szívesen elnézésedet kérem a félreértés miatt. - és ha már fogom a kezét, akkor meg is csókolom a kézfejét bocsánatkérően - Úgy vélem vagy időutaztam... vagy teljesen megbolondultam! O.o - A harmadik eshetőséget, miszerint a képességem rakoncátlankodik, no azt már inkább nem mondom ki hangosan. Elengedem a kezét és teszek egy lépést hátra. - Ugyanis megesküdnék arra, hogy én ma már találkoztam veled úgy dél körül, de látom én is az órámon, hogy még nincs dél. Nem hiszem, hogy óraátállításról lenne szó, mert arról bizonyára érkezett volna rendszerüzenet, de minimum te is észrevetted volna. És pláne nem állnál ilyen értetlenül velem szemben, ha te is emlékeznél rá, hogy ma már csevegtünk és ebéd után együtt nassoltunk némi fügét. Még véletlenül rád is borítottam a tálat, erre csak emlékeznél azért O.o Aztán beájultam, itt ébredtem fel a szafariban, hiányzott a mai napi fogásom és... - és homlokon csapom magam - Bakker! Hát persze! Nem loptál meg! Nem azért hiányzik a mai napi fogásom, mert valaki elvette, hanem mert meg sem fogtam! Hát ez elképesztő! Az egész találkozásunk megismétlődött! Azért köszöntél ugyanazzal a szöveggel! O.O - Lehuppanok a földre és csak nézek hol magam elé, hogy Hürremre. Most aztán tuti őrültnek néz!

by Ajánlott tartalom