Re: [Küldetés] Ismétlődő idő

by **Argo** Szer. Feb. 11 2015, 10:00

11:50 körül

Anatole
A kézfejet érintő csók a jelek szerint igencsak megnyugtató hatással van partneredre, elvégre Hürrem, már továbbra is durcás képet vág, már nem olyan ellenséges veled, mint annak előtte. Fél kezét csípőre téve várja, van-e bármi mondandód, és mivel akad, azt félbeszakítás nélkül végig is hallgatja, egyre nagyobbá fokozódó döbbeneted hasonlóképp lereagálva. Némileg mintha még töprengene is olykor, de mikor már lehuppansz a földre, realizálva, mi is történhetett, egy kicsit még vár, valószínűleg további szavakra várva, majd leguggol eléd, kicsit közelebb lépve.
-Visszaforgott volna az idő? Még sosem hallottam ilyesmiről, de valljuk be, ez itt nem lenne lehetetlen megoldás. -nem mosolyog, de tény és való, szemeiben az őszinte töprengés, a megoldáskeresés ül. -Viszont akkor én miért nem emlékszem semmire? És... a macska? Aldo, ugye? -pillant a petre is, mintha választ várna tőle, de talán csak megszokta, hogy a petek általában kommunikálni is tudnak.

Silver és Ren-sama értelemszerűen 500-500 szó.

by **Anatole Saito** Szer. Feb. 11 2015, 22:08

Úgy tűnik egy hízelgő kézcsók még a legházsártosabb hisztérikákból is képes pillanatok alatt kedves kiscicát varázsolni, s úgy tűnik ezen elképzelésem alól Hürrem sem kivétel. Jó húzás volt mindez arra is, hogy ismételten palástolni tudjam a képességem aktiválását. Azért ez mégis csak elegánsabban sikerült, mint a füge borogatás Razz

: Habár most be kellett érnem a combja helyett a keze taperolásával Rolling Eyes

De legalább nem lett belőle újabb ájulás, már ez is haladás. Akkor mégis mi a csuda válthatta ki a legutóbb az időben való visszaugrást? Talán ha ismét itt ér az óra delelése, akkor ugyanúgy visszaugrom majd az időben, mert belesétálhattam itt valami időörvénybe, vagy mibe O.o Nah nem, azt már nem! Még egyszer nem játszom ugyanezt végig a csajjal, épp elég volt egyszer végighallgatni az értetlenkedéseit. Ráadásul ha újra kifutok az időből, vagy hibázok, akkor megint megismétlődhet az idő. És minél többször történik meg újra és újra, lehet annál nehezebben tudok belőle kikeveredni. Aztán persze az is lehet, hogy már megint csak üldözési mániám van és paranoiás vagyok >.<
- Igen, Aldo. - helyeslek Hürrem kérdésére, aztán egy pillanatra összevonom a szemöldököm. Honnan tudja a macskám nevét? Bahh, mégis csak megvezet? Fenét >.< Most mondtam neki az előbb, hogy Aldoval korai ebédhez készülődtünk facepalm

- Ez a bolhazsák azt sem venné észre, ha feje tetejére állna a világ. Akkor is aludt, mikor az időugrás előtt találkoztunk, s amint a mellékelt ábra mutatja, most sem stresszeli agyon magát - Hát igen, összegömbölyödve piheg és ránk sem bagózik. Evett, ez a lényeg, a többi nem számít, hagyják szépen békén őnagyságát.
- Valószínűleg aktiválhattam valami időcsapdát, amikor ideérkeztem, és ne sértődj meg a megnevezés miatt, de lehetséges, hogy te csak egy statisztája vagy az ismétlődő történetemnek. Legalább is jobb magyarázatot nem tudok találni erre az őrületre. Viszont ha elfogadsz egy javaslatot... szerintem jobb lenne, ha inkább távoznánk erről a helyszínről, mielőtt még delet üt az óra!

by **Silver** Szer. Feb. 18 2015, 18:23

Mintha egy bunkósbottal csaptak volna fejbe. Vagy egy nyíl reppent volna a hátamba, rajta a fail felirattal. Most már végképp nem értettem, mi folyik körülöttem, az már egyenesen impossible volt, hogy én két teljes napot ájulva töltsek el, és aztán úgy ébredjek tudatomra, mint ahogy befejeztem az ájulás előtt a napomat... Lehet, hogy csak álmodtam volna az egészet? Médium vagyok! owo Okay, ez még nagyobb baromság. Nem, nem értettem. Eddig volt az, hogy bemagyaráztam magamnak, és logikusnak is tűnt, de ezen a ponton elveszítettem az értelmét és totally clueless maradtam...
Látszott is az arcomon, hogy ugyanúgy meglepődök azon, amit mond, ahogy ő is azon, amit én mondtam, és végül szótlanul követtem. Úgy festett, hogy a konyha mélyébe vezet, és mivel még nem jártam ilyen helyen, pláne nem egy játékban, élénken figyeltem és sasoltam, hogy néz ki belülről egy kifőzde konyhája. Arcomon az ellenséges pillantásokat látva zavart mosoly terült el, és igyekeztem közel maradni a vendéglátómhoz, avagy elbújni mögötte, már amennyire lehetett. Szerencsém volt, hogy megértő és szimpatikus fickóval találtam szembe magam, látszott rajta, hogy törődik Miss Rabbittel. Ezek szerint nem csak én vagyok barátja... vagyis... lennék... vagy nem is tudom, ez most hogyan kéne megfogalmaznom. It's too confusing @.@

Micsoda tapasztalatok érnek...
- Bevallom, én se tudom mi folyik körülöttem, csak tippeltem, de ezek szerint rosszul - vakartam meg a homlokom gondterhelten. Még a végén tényleg kiderül, hogy látomásom volt, pedig a szemem ilyesmire nem képes. Maximum másoknak tűnhet úgy, hogy előre tudom, mit fog csinálni és a jövőbe látok. De ez... ez most teljesen más volt.
- Whatever - sóhajtottam fel - Ha nem veszi tolakodásnak a kérdésem, mi köze van annak a meláknak Miss Rabbithez? Szeretnék segíteni a kisasszonyon - próbálkoztam, hátha beavat a bizalmába. Mindegy mi folyik itt, a lényeg az volt, hogy a lányon segítsek. Valahogy. Bárhogy.

// Sorry, nem ment több, majd egy alkalmasabb körben pótolom //

by **Argo** Szer. Feb. 18 2015, 23:12

Ren-sama, te írtál Hiányzásokba :3 Ezen kívül itt biza szigor lesz, de ez is lett jelezve már Razz

Elsősorban pont ezért, mert fix a 7-8 napos intervallum nálam, hogy mikor tudok mesélni :3 És hát majdnem húsz napos határidőket csak nem adhatok Razz

Az, hogy még munkakezdés előtt megvártam mindenkit, az eddig tartott. Az eset mostantól akkor áll csak fenn, ha a továbbhaladáshoz szükséges.
Nem nő most a szószámod, hacsak nem akarok szabadon pótolni még azt a +250-et :3

Anatole
-Igaz. A macskák már csak ilyenek. Néha irigylem is az életüket. -kuncog egyet Hürrem, ízlésesen a szája elé téve kacsóját, ahogy az udvarhölgyek szokták a legyezőt, mikor épp egymás között diskurálnak mindenféle pletykáról. Majd ismét feléd fordul, türelmesen végighallgatva felvetésed, majd vállat von és lehet, akarva, lehet akaratlanul, de közelebb lép. Talán a békülésetek nyugtatta meg kissé, hogy nem leszel vele ellenséges, mint az elején, hisz láthatólag ő maga se veszi észre, hogy már nem tartja annyira a távolságot tőled.
-Rendben. Délig még van nagyjából öt perc, addigra messze is lehet jutni. Viszont ezek alapján eddig összesen hányszor tekeredett vissza az idő...?

Silver
Ahogy meghallják a kérdésed, mindenki inkább elfordul és ha teheti, még nagyobb zajt és csörömpölést keltve a maga dolgával foglalkozik inkább. Néha valamelyikük kiszalad a felszolgálópulthoz, ahonnan olykor maga Rabbit is elvesz reszkető kezével valamit, hogy már vigye is ki az asztalokhoz, amilyen sebesen csak tudja, elkerülve az eleséseket. Néha persze ez sem sikerül.
A srác körbenéz, arcán a végtelen fájdalom, szomorúság, magatehetetlenség és düh színei váltakoznak folyton, tán arra gondolva, hogy mit is kell erre válaszolnia. Elég sok ideig töpreng, szedi össze a szavakat, majd végül belekezd.
-Az a melák... Rabbit... élettársa, vagy hogy is nevezzem. Amikor még megismertük, egy végtelenül aranyos lány volt, aki mindennek csak örülni tudott, de aztán... megjelent az a rohadék az életében, és azóta mintha kicserélték volna. Mindig búskomoran érkezett, és mosolyog, de én tudom, hogy valami baj van. A fiúkkal nem is mer beszélgetni, nekem elárulta egyszer, hogy azért, mert a fiúja ráparancsolt, hogy ne tegye. Persze ez a mi szakmánkban elkerülhetetlen, hisz férfi vendégek is vannak, és... olyankor mindig balhé van, ha közelben van Ő is. -utal a már sokszor említett izompacsirtára. -Tönkreteszi szegény lányt...

by **Anatole Saito** Vas. Márc. 01 2015, 16:28

- Najah, én is el bírnám viselni a macskalétet. Egész nap csak henyélés, a finom ételt a tálkámba teszik és mindenki imád, mert puha bundám van. - És közben végig olyan fejjel förmedek rá a durmolásból ébredező macskára, hogy más halálra szégyellné magát tőle, de őőő, na ő aztán nem.
Ha nem lennék előítéletes ezzel a nővel szemben, illetve mondjuk inkább úgy, hogy ha nem vájkáltam volna a kétes emlékei között, akkor kajakra még szórakoztató is lenne számomra ez a beszélgetés finom flörtölésekkel megtűzdelve. Na jó, ha nem lennék egy furcsa és csöppet sem biztató időhurokban, akkor még a látottak ellenére is találnék némi élvezetet ebben a beszélgetésben. Hürrem izgalmas személyiség, szemrevaló kis teremtés és a modora is kifogástalan. Férfi szemmel igencsak tetszetős és megnyerő, éppen ezért kell vele óvatosan bánnom. Sosem tudhatom, hogy mindez csak negédes hízelgés-e. Mindenesetre az emlékképeiben nem láttam arra utaló jelet, hogy valami hátsó szándék miatt viseli gondját Sayanak, és az az érzés, az a furcsa anyáskodás, ami átjárt, mikor a bőrébe bújva menekítettem Sayat, nos azt nem lehet csak úgy megjátszani. Ennek ellenére nem szabad hagynom, hogy buja idomai és kacér mosolya meggondolatlan tettekre vagy szavakra sarkalljanak. Épp elég volt, hogy letaperoltam a combját... pontosan akkor történt meg a baj >.>
- Eddig csupán egyszer ugrottam vissza és nem, nem én tekertem vissza. Legalább is egyáltalán nem szándékosan. Ha sokadjára ugrottam volna vissza, akkor nem viselkedtem volna veled olyan faragatlanul, amit szégyellek. - Közben felkapom a macskát és összepakolom a táborhelyet is, aztán pedig sietősen távozásra szólítom fel Hürremet is.
- Ideje távoznunk! Velünk tartasz, vagy elköszönjünk? Egyébként tényleg biztos vagy benne, hogy te egyszer sem ugrottál vissza az időben? - Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy mi lenne a jobb döntés: Tartson velem a nő és megkockáztatom, hogy esetleg mégiscsak miatta történt ez az időbeni visszaugrás, vagy pedig pont hogy ő lesz a kulcs a helyzet megoldására. Na pont a döntésképtelenségem miatt ajánlottam fel éppen neki, hogy válasszon a lehetőségek közül.

by **Silver** Csüt. Márc. 05 2015, 18:10

Aggasztó volt, ahogy a kérdésem hallatán gyakorlatilag mindenki elfordult, vagy látványosan foglalkozni kezdett valami mással. Nehéz volt nem észrevenni a változást, homlokráncolva vettem tudomásul, hogy mennyire kényes is lehet ez a kérdés. Azért abban bíztam, hogy az előttem álló férfi nem bújik ki a kérdés alól, nem próbál meg terelni és nem is fog mellébeszélni. Számomra fontos volt, hogy minél többet megtudjak és tenni tudjak ellene. Feszülten vártam, amíg beszélgetőpartnerem összeszedte a gondolatait, és olyan komolyan és eltökélten néztem rá, amennyire csak tudtam. Ő sem nézett ki túl jól, látszott rajta, hogy hozzám hasonlóan tenni szeretne, de talán képtelen rá. Én viszont bármire képes vagyok, ha megmenthetek vele egy ártatlan lányt! Egy pillanatra oldalra is pillantottam, mert Miss Rabbit éppen elvitt egy rendelést. Remegő kezekkel, csak úgy csörögtek-zörögtek a tálcán a tányérok és a poharak, miközben elbotladozott. Aztán hallgattam. Figyelmesen, és alaposan. És egyre dühösebb lettem én is.
- Miért nem tesz senki semmit, ha látjátok, hogy szenved?! - csattantam fel hangosan, az öklömet összeszorítva. Elfogadhatatlan volt, látják, hogy valami baj van, és nem tesznek semmit! - Segíteni fogok rajta! - jelentettem ki határozottan. Nem érdekel, ha minden alkalommal kiütnek egy, két vagy akár három napra is, addig fogok tapadni, amíg le nem koptatom azt a melákot a lányról, és meg nem szabadítom tőle! Ha segítenek, ha nem, ez az én feladatom, ezért lettem az Igazság harcosa.

by **Ryuninji Ren** Szomb. Márc. 07 2015, 16:19

Amint megpillantja, hogy valami éppen őt akarta elejteni, nem habozik, rögtön támad, ráadásul teljes erejéből, ahogy az tőle megszokott. Az ilyeneket sose veszi félvállról, ellenben minden mást…. >.> Ezt természetesen észleli a róka és rögtön menekülőre is fogja… jellemző. Gyáva jószág az ilyen, ami egyből lelép, ha szorul egy picikét a hurok. Engem mondjuk ez nem zavar, miért is zavarna? Nem engem támadott meg, nem engem bosszantott. Épp ellenkezőleg, én nagyon jól mulattam ezidáig. Nyitnám a szám, hogy mondjak valami okosságot, ami pont ide illik, de ezt egy elsüvítő nyílvessző miatt elmarad. Pontosabban a meglepettségtől nem jutok szóhoz. Azonnal arrafelé nézek, ahonnan a támadás érkezett….
- Veeeeeh - sóhajtok egy nagyot. Megint egy nyomi elf van itt és lövöldöz rám, a róka is biztos az övé. Nem értem, hogy miért támad rám egyáltalán, ha ennyire gyenge Suspect

Én úgy tudom, hogy bizonyos szintkülönbségtől már nem támadnak rá a nagymenő playerekre, meert annak már nem lenne értelme, hisz exp se jár értük. ezért se…. az előbb is kinyírtam egyet, de az exp-m ugyan azon a szinten van, mint a kiiktatás előtt. Tehát ezek az elfek bugosak… pfejj…. nem szeretjük az ilyet <.<
- Jöttél megbosszulni a… a… kidet is? Öcséd? Bátyád? Haverod, apud…. öhm… anyud? o.O – jól tudom, hogy nem fog válaszolni, de azért bepróbálkozom… okozott már nekem a SAO hatalmas meglepetéseket. Sosem lehet elég óvatos vagy éppen szemfüles az ember. Szerencsére én mindkettő vagyok a nap 24 órájában Cool

Nekem most pont nincs dolgom. Reginald a rókát szeretné likvidálni, aki a gazdijához szalad, így annak is megvannak számlálva a másodpercei. Én mondom, nem szabad egy főnixet feldühíteni Rolling Eyes

Leheveredek szépen egy fa tövébe, előveszek egy kis szeszes italt, amiből nagyokat kortyolgatok

by **Argo** Hétf. Márc. 09 2015, 18:12

12:00

Anatole
-Excuses moi, egy szóval sem mondtam, hogy te lennél a "bűnös". Vagy valahol úgy hangzott? Elnézést kérek akkor érte. -ismét a száj elé tett kéz, úgy tűnik, ez nála ilyen berögzült viselkedés lehet, ezen kívül egy pillanatra a mosoly is eltűnik, pillantása gyanakodóvá válik. Kicsit az ég felé néz, mintha visszaforgatná magában, miket is mondott, majd ismét visszatér az iménti pozícióba, az órára pillantva. -Éééés dél.
Végighallgatja a választások lehetőségét, majd felemeli mutatóujját, kaján mosollyal az arcán. -Ez esetben most veled tartanék. Ha ismét visszaugrasz az időben, a következő énemnek nyugodtan meséld el már az elején, hogy mi történt. Ahogy ismerem magam, megértő személyiség vagyok :] Neki pedig mond azt, hogy köszönjetek el egymástól. Meg nem bocsájtanám magamnak, ha pont én lennék az időugrások okozója. -ereszti le a kezét, majd elgondolkodva ismét az ég felé néz, de végül megrázza a fejét.
-Nem, legalábbis, nincs se emlékem, se tudomásom róla. Sajnálom.
A nap elkezd egyre fényesebben sütni.

Ren
Nem kell veszélyben érezned magad, az már biztos. Az elf olyan kis sebzéseket okoz neked a nyilaival, hogy észre sem veszed, Regi pedig, amint támadásba lendül, már véget is vet az egésznek. Az elf hiába emeli fel karját védekezőn, elpixeleződik a főnix karmai alatt, ahogy a róka is, bár ez utóbbit megadja neked a rendszer mint szafari-elkapást. És amíg Rehi fürdőzik a lassan eltűnő pixelekben, addig te is élvezheted az italod :3
Bár a nap már nagyon-nagyon fényesen süt, hogy őszinte legyek. Nem meleg, csak fényes, főleg az üvegen >.>

Silver
-Nem tudunk. Mi nem fejlődtünk, mi egész egyszerűen annak szenteltük az életünket itt bent, hogy másokat kiszolgáljunk. Én már elkezdem vaddisznókon és farkasokon gyakorolni, de sosem fogok felérni annak a pasasnak a szintjéhez. Már T4-es cuccai is vannak, azt mondják. -ennél a mondatnál közelebb is hajol és szinte suttog. Végigmér téged is, de persze jelen pillanatban nem sokat láthat, vagy találhat ki, már ami a statjaidat illeti. Elgondolkodón az állára teszi a kezét és simogatni kezdi, ahogy szokták a férfiak a szakállukat, ha van olyasmi. -Habár ön alaposan szétverte azt az asztalt... vagyis próbálta... talán... de akkor kéne egy terv is...
Majd rád néz, szinte könyörgő szemekkel. -Had segítsek!
Nagyon fényesen süt be a nap az ablakokon, és itt bizony sok fényes tárgy is van.

Nagyon-nagyon örülnék, ah sikerülne mindenkinek írnia vasárnapig :3

by **Anatole Saito** Hétf. Márc. 09 2015, 18:54

- Nem, nem hangzott úgy. Épp ellenkezőleg... én gyanúsítottalak meg azzal, hogy miattad van az, ami velem történt. Mentségemül legyen szolgálva, szerintem fordított esetben te sem gondolnál másra, minthogy én okoztam volna számodra a kavarodást. Az egyik percben még beszélgetünk, aztán megérintelek, majd a következő pillanatban villanás, és felébredek a szafari egy tisztásán tökegyedül. - A macska ekkor morcoson morog rám egyet. - Na jó, nem teljesen egyedül. De te meg csak ne morogj itt nekem bolhazsák, hallod-e! Nem igazán vagy segítségemre a helyzet megoldásában, mihaszna jószág! - A válasz pedig az, hogy egykedvűen elásítja magát, majd belefúrja a fejét a karomba és tűri a sietségem közepette a zötykölődést. Közben az én fejembe már egy teljesen más gondolat fészkeli be magát. Nem-nem, azt már nem! Nem fogom megint letaperolni a combját! Pedig egy próbát megérne Rolling Eyes

Mármint... akkor legalább tudnám, hogy a Hürrem féle bájak rejtenek valami fekete lyukat, ami beszippant az időmből 1 órát és az repít vissza az időben Suspect

Ha ez igaz, akkor nincs más dolgom, mint ellenállni a további kísértésnek Cool

- Rendben - fogadom meg a nő tanácsát - És ha csak egyszerűen nem is állnánk le egymással beszélgetni? Mármint... nagyon megsértenélek vele, ha úgy adódna, hogy megint visszaugrom és újra találkozunk, ismét rákérdezel, hogy zavarsz-e, én pedig egyszerűen kibújok a beszélgetés alól? Nem a legudvariasabb módja a dolgok rendezésének, de ha más elfoglaltságra hivatkozom, talán megbocsájtanád és még magyarázkodnom sem kell. Ki tudja még hányszor kényszerülök visszaugrani, talán elég, ha nem csinálok hülyét magamból előtted és nem nézel kattantnak a históriám miatt. - Megvárom a válaszát, hiszen mégiscsak ő tudja miként reagálna a dolgokra, azért kicsit jobban ismeri magát, mint én őt. Viszont továbbra ott motoszkál a fejemben az a gondolat. A kíváncsiság igen nagy úr, főleg ha rólam van szó, és ha megbizonyosodom a gondolatom helyességéről, vagy annak ellenkezőjéről, akkor legalább megnyugszom. De a kétség... az nagyon hamar felőröl.
- Elnézésedet kérem előre is, tudom, ez most váratlan lesz, de egy valamit még ki kell próbálnom! - A sima érintésre jól reagált, maikor megfogtam a kezét, azzal nem ugrottam időt. Na de ha a combját fogom meg úgy, mint egy órával ezelőtt, akkor délben... vagyis, hát érted... nah mindegy is az idő, lényeg: lássuk mi történik a taperolásom hatására! S mire észbe kaphatna, már rá is markolok a combjára úgy, mint amikor a fügét az ölébe öntöttem Rolling Eyes

by **Silver** Vas. Márc. 15 2015, 00:53

Dühös voltam. Igenis dühös, mert hagyták szenvedni Miss Rabbitet. Ki tudja, mi mindent művelt vele az a káposztaléagyú bastard?! El sem akarom képzelni... Újra a lány felé néztem, vagyis arra, amerre éppen sejtettem őt. A tehetetlen kollégáiban is mennyit csalódhatott. Kitől mástól várhatna segítséget, ha nem tőlük? Azoktól, akik minden nap mellette vannak. Vele vannak! De nem, ők csak széttárják a karjukat: "gyengék vagyunk, nem tehetünk semmit." Baromság!
- For God's sake! Nem szégyen segítséget kérni, keresni! Nem szégyen az erősebbre támaszkodni a bajban! Látjátok, hogy szenved, és ilyen kifogások mögé bújtok? Csak gyávák vagytok szembeszállni az erősebbel! Nem is érdemlitek meg Miss Rabbit mosolyát... - fejeztem be lemondóan, a számat elhúzva. Én, aki csak tíz-tizenöt percet beszéltem talán vele, sokkal jobban akarom látni azt a mosolyt, mint mindenki más ebben a konyhában együttvéve. Siralmas. Megcsóváltam a fejem, és hátat fordítottam a férfinak.
- Keep her safe. Ezzel segítesz a legtöbbet - feleltem a vállam felett hátrapillantva. Egy nálam valamivel magasabb szintű ellenfél, csak erre vágytam! Ránéztem az oldalamon csüngő fakardra. Ha elkerülöm az első ütését, akkor hamar idomulni fogok tudni hozzá. Az ilyen nagydarab állatok többnyire lassúak, és nagyot ütnek. Én az ellenkezője voltam, fürge, de gyenge ütőerő. Az én fegyverem az, ha két-három ütést is elhelyezek, amíg ő csak egyet. Nyeltem egyet. Úgy döntöttem, lekempelek a teraszon, és várom, hogy megérkezzen. Biztos voltam benne, hogy el fog jönni Miss Rabitért, és akkor móresre tanítom, de úgy, hogy soha többé nem mer majd ránézni a lányra! Esküszöm, hogy elkergetem tőle! Boldoggá akartam tenni, egy mosolygós, magabiztos pincérlányt faragni belőle, aki többé nem lesz nevetség tárgya, mert leejti a tálcát.

by **Argo** Kedd Márc. 17 2015, 17:34

Anatole
-Nem az a típus vagyok, aki megsértődne, ha nem érnek rá beszélgetni vele. Egyébként is megszoktam már, hogy általában úgy menekülnek előlem, mint egerek a macska elől.
Bár mosolyog, valahogy az utolsó mondat nem olyan hangsúlyú, mint ahogy általában beszélni szokott, az az önbizalom mintha hiányozna belőle, de csupán egy pillanat törtrészéig. Még az is kérdéses, hogy ezt észleled-e egyáltalán... vagy Aldo, már ha figyel másra is az alváson kívül. Hürrem viszont feléd pillant, sárga szemei villannak, arcán a mosoly, még fehér fogait is kimutatja, ahogy elkacagja magát.
-Kattantnak? Ugyan. Hogy is mondják abban a filmben...? "Nem olyan családból származom én".
És igen, combot fogni még van időd. Olyannyira, hogy egy picit álltok is dermedten, Hürrem már nem mosolyog, mindinkább elkerekedett szemekkel néz le rád, azzal a tipikus "ez meg mégis micsoda akar lenni?" féle nézéssel, amihez a nők annyira értenek hasonló szituációban. Már meg is szólalna, mikor a nap fénye olyannyira elvakít téged fehér hajának hála, hogy egy pillanatra eltűnik a világ. És mire visszajön, úgy érzed magad, mint aki álomból ébred a szafari kellős közepén, pont ott, ahonnan eddig már kétszer is elindultál.
És igen, amit addig farmoltál, az eltűnt, minden más megvan. A füge is. Aldo is.
Ami nincs, az Hürrem. És 11-et mutat az óra.

Ren (500 szó)
Ej-ej, elbambultál kicsit, vagy laggolsz? Igaz, ennyi játékossal és ennyi adatforgalommal én nem csodálkozom, ezen kívül eléggé pörgős napod van ezzel a sok rókával meg elffel. Ahogy az aranyserlegről visszaverődő nap fénye egy pillanatra elvakít, azon kaphatod magad, hogy nem ott vagy, ahol az imént voltál, hanem ott, ahol egy órával ezelőtt, és Regi ismét, immár harmadszorra is játssza a "Sebzett Madár" című magánszámát, amit talán a Sivatagi Show c. filmből leshetett el, csak épp nem hiéna elől védi vele a kicsinyeit, hanem egy piros szemű nyuszi felé halad vele, nem messze tőletek.
Oh, és 11 óra van :3

Silver
A srác szinte könnybe lábadt szemmel néz rád, nézi dühöngésed és mérged, majd összepréseli ajkait és szinte sziszegi a választ:
-Mi nem ismerünk erősebbet magunknál, uram! Erre nem gondolt? Csak a frontharcosokról tudjuk, hogy képesek lennének segíteni, de ők...
Lehajtja a fejét, nem folytatja, hagyja, hogy elindulj. Mikor kilépsz, látod ismét az izompacsirtát, méghozzá pont a pincérnővel csevegni, aki kocsonyaként reszket minden ízében, a magas káposztalé-agyú pedig negédesen mosolyog, hatalmas lapátkezével lágyan simogatva a lány vállát és hátát. Hogy őszinte legyek, nem lepődnék még, ha egyenesen hányingert kapnál a látványtól, olyannyira egyértelmű, hogy nem egészséges kapcsolatról van szó. Persze a vendégek mind elfordulnak és úgy tesznek, mint akik nem vesznek észre semmit.
Ha elindulnál, még felhangzik mögötted a srác hangja:
-Rabbit, kész a rendelés!
A lány rémülten megfordul, mond valamit a magas izomnak, majd elkezd szaladni visszafelé, kezében a tálcával. Szinte látni rajta, hogy kissé megkönnyebbült, amiért munkára hívják és elszabadulhat eddigi helyéről. Még előtted jár, épp kerülne ki téged, mikor elesik, a tálca nagyot csattan a földön, ahogy sarkával a kövekre zuhan, a nap fénye pedig egy pillanatra elvakít téged.
Fura mód ülve találod magad, az asztalnál, 11 óránál. Annál az asztalnál, ahova először is leültél, és amit másodszor jó alaposan helyben akartál hagyni. Rabbit, mintha mi sem történt volna, épp bent, a konyhai pultról emel le pár ételt, hogy aztán meginduljon óvatosan kifelé velük. Izompacsirtának se híre, se hamva.

by **Anatole Saito** Csüt. Márc. 19 2015, 09:22

- Nem tudom milyen filmről van szó, nézd el nekem kérlek. De értem mire akarsz kilyukadni. Mindenesetre azt továbbra is tartom, hogy nem kívánok rossz viszonyt ápolni veled és éppen ezért megsérteni sem akarlak. Nem felejtem el, amit Sayaért tettél... - utalok azokra az emlékképekre, amelyeket láttam nála a képességemet használva mindkét alkalommal. Persze ő hiheti azt, hogy Saya mesélte el a történteket és így nem kezd el gyanakodni valami turpisság miatt. Másrészről meg ha megint időugrok, akkor tök mindegy, hogy most miről beszélgettünk, mert úgysem fog emlékezni egyetlen szóra sem. És hát mondjuk úgy, hogy elébemegyek a sorsomnak akkor, mikor letaperolom Hürrem combját. De ha egyszer muszáj volt megpróbálnom Rolling Eyes

És a vártakkal ellentétben nem pofoz fel, bár a mimikájáról az jön le, hogy annyira nagyon nem kedvére való a tettem. Persze lehet csak játsza a szende szüzet és nagyon is kedvére való, csak a gyors tempó miatt kissé szemérmesebben reagál, mindenesetre az érdekes, hogy még csak rá se csap a kezemre és nem is húzódik el. Huncut gondolatok ébrednek a fejemben, de mire a végükre érhetnék, addigra elvakít a fény.
Ismét a jól ismert tisztáson ébredek, ismét csak Aldo van a társaságomban. Ehh... lehet mindezt tényleg csak álmodtam? Nem mondom, kellemes álom volt, mondjuk folytatódhatott volna, ha már ennyire belemelegedtünk hentai

Végül is, az nem megcsalás, hogy egy egészséges férfiember álmában mással huncutkodik, mint a párja Rolling Eyes

Természetesen semmit sem fakultak az érzéseim Mirika iránt és a pöttöm egyébként is tudja a módját, hogy miként pezsdítse fel a kapcsolatunkat és hívja fel magára a figyelmem újból és újból. Persze amit nem tud, az nem fáj és ami azt illeti, nem hogy megsértődne, de szerintem még jó néven is venné, ha Hürremet hazavinném és bedobnám a közösbe xD
Aztán elkezdem dörzsölgetni a szemeimet és Aldo gerincén is végigfuttatom csiklandozó ujjaimat, amitől a macska kelletlenül elnyaffintja magát. - Ideje ébredezni hétalvó, indulás! - Amíg pedig összeszedi magát a bolhazsák, addig kíváncsiságból mégiscsak lenyitom a menümet. Bár ne tettem volna >.< Az óra ismét 11-et mutat, a mai napi szafari teljesítményeimnek pedig nyoma sincs. Francba... nem álom volt. És tesssék! Nem megmondtam, hogy Hürrem bájai a kavarodás okozói! Áhám, már kezdenek tisztulni a dolgok. Első és most második alkalommal is, amikor hozzáértem a nő combjaihoz, akkor felerősödött a napfény, ami elvakított és ez okozza azt az ugrást, mintha álomból ébrednék. Azonban ez kétszer is előfordult, így hacsak nem álom az álomban effekt van, akkor nagyon is visszaugrálok az időben.
Mivel már igencsak ismerem a terepet és tudom, hogy hol futok bele a mobokba, ezért a grindelést most is lezavarom, ráadásul (ha user is jól gondolja az ismétlődő elemeket) már sokkal gyorsabban összefogdosom a zsákmányt, hiszen tudom mit merre keressek. Aztán viszont mellőzni szándékozom a korai ebédet és letáborozás helyett az ellenkező irányba indulok el. Ha Hürrem észak felől érkezett, akkor nekem egyszerűen csak dél felé kell indulnom, így még a kellemetlen magyarázkodást is megúszom. Séta közben Aldo a vállamon csücsül, úgy szemlélődik, én pedig fejben már megint elkalandozok. Ha megint visszaugrom az időben, mint egy és két órával ezelőtt, akkor lehet, hogy tehetnék kivételt és engedhetnék a kísértésnek. Bármibe is menne bele Hürrem, a későbbiekben úgysem emlékezne arra, hogy mi történt köztünk. És tulajdonképpen nem lenne mindez más, mint előkóstoló. Minőségellenőrzés, mielőtt hazainvitálnám egy hármasra Rolling Eyes

A rossz kislányok fognak sírba vinni >.<

by **Silver** Hétf. Márc. 23 2015, 11:43

Újabb kifogás. Már nem is volt erőm kommentálni, inkább hagytam a fenébe. Én egy szerepet játszom, ők viszont nem. Nem érte meg ezért összeveszni egy idegennel, lehet, hogy a helyükben én se tudnék semmit se tenni, ha ez nem Aincrad lenne. Itt volt eszközöm arra, hogy kiálljak a gyengébbek mellett, de egyébként? Sose kerültem még olyan helyzetbe ezen a helyen kívül, amikor szükség lett volna a hősies idealizmusomra, egyetlen klisés jelenetnek sem voltam szemtanúja az utcákon. Vagy csak nem vettem észre, és elsétáltam mellette.
Whatever, most nem fogok elsétálni. Miss Rabbit mosolya nekem bármit megért, és ahogy megpillantottam a kétajtós szekrénnyel, rögtön felment bennem a pumpa, és ökölbe szorítottam a kezemet. Igen ám... de most mi jön? A legutóbb ki tudtam provokálni azt, hogy konfliktusba keveredjünk, és mikor a lányt megmentették és ezzel együtt előttem is szabaddá vált a pálya, hirtelen nem tudtam, mit is kéne tennem. Nem volt egyszerűen... jogom ahhoz, hogy odamenjek és bemossak neki egyet. Csak így, a semmiből... nem, ez nem volt jó. Ki kellett provokálnom egy párbajt, ráadásul úgy, hogy Miss Rabbit legyen a tét. És ez a helyzet erre... nem volt alkalmas. Egyáltalán nem. Tétovák lettek a lépteim, csak az zökkentett ki, hogy a lány egyensúlya megbillent. De már nem kaphattam el.
Nem tudtam, hogy legyek-e hálás azért, hogy megint valami baj volt az emlékezetemmel, vagy sem. Truth to be told, megint még csak halvány lila gőzöm se volt, hogy kerültem ide, de ez így másodszor már túl furcsa volt ahhoz, hogy véletlen legyen. Körbenéztem, de csak a pincérlányt láttam, a melák sehol. Megint. És most biztosan nem üthetett meg. Megfogtam a homlokom, gondterheltségem ráncai ültek ki rá. Úgy hallottam, hogy amikor egy amnéziás emlékezni próbál, megfájdul a feje. Nos, az enyém nem fájdult meg. Nem is tudott volna. Felsóhajtottam. És az órára pillantottam. Véletlenül. Az időpont láttán felvontam a szemöldököm. Ha jól rémlik, 11 óra körül jöttem be ide először. És most is annyi volt. Coincidence? Don't think so. Hirtelen minden és mindenki gyanús lett. Felpattantam, és Miss Rabbit mellé siettem.
- Let me help! Melyik asztalhoz viszed? - kérdeztem, és egyszerűen kivettem a kezéből a tálcát. Majdnem le is ejtettem, de gyorsan korrigáltam a mozdulatomat, amint megszoktam a furcsa egyensúlyát.
- Ugye veled találkoztam tegnap is? Volt itt egy édes, aranyos lány, aki nagyon keményen dolgozott, hogy kiszolgálja a vendégeket Wink

- kacsintottam kedves, majdhogynem sármos mosollyal az arcomon. Kérlek kami-sama, engedd hogy azt mondja, tegnap szabadnapos volt. Ez volt az egyetlen nyomom. Mondjuk mi lesz, ha azt mondja? Ha megtörténik, azzal mit fogok kezdeni? És ha az történik, ami az előző két alkalommal is, akkor nem fogok tudni semmit sem tenni egyébként sem. Ennek most az információ szerző körútnak kell lennie, hogy az események elé tudjak menni. Már ha azt válaszolja, amit remélek. És ha azt válaszolja, akkor flörtölni fogok vele. Nem baj, ha megint megijed tőlem, ha az történik, amit most gyanítok, akkor úgysem számít. És ha az történik, akkor most kell kiderítenem, hogy honnan érkezik a melák. Tele volt tervekkel a fejem, de ehhez az kellett, hogy tegnap szabadnapos legyen Miss Rabbit. Akkor végre lesz valami értelme ennek az egésznek. És elkezdhetek tenni is ellene valamit...

// Pótolva az 500 szavas kör //

by **Argo** Kedd Márc. 31 2015, 20:58

Anatole
Talán némelyik mobra még várnod is kell - hisz igazad van, mindegyik ugyanúgy is mozog, ugyanazon az ösvényen, mint eddig, te pedig, ha hamarabb érsz oda, már felkészülten várhatod őket -, de tény és való, hogy ezek után már játszi könnyedséggel gyűjtöd össze már harmadszorra, amit eddig. Az óra is lassan ketyeg előre, és mikor úgy döntesz, elindulsz dél felé, Hürremet valószínűleg jó messzire el is kerülöd vele, mert nem futtok össze újból. Hogy ő merre járhat, nem tudod, de pár percnyi gyaloglás után újabb anomáliába cseppenhetsz: egy vörös szemű nyúl felé masírozó főnixbe, és a pár méterre tőle leledző Ren-samában.
Hohó :3

Ren (750 szó, feldarabolhatja :3 )
Rád egyszerűen nem tudok mit írni, bocsánat Sad

Regi próbál "osonni", a háttérben pedig közeledik egy Anatole. >.>

Silver
No igen, így, hogy nem csapkodsz asztalokat, máris sokkal nyugodtabb és barátságosabb a légkör körülötted és Rabbit sem ijed meg, csak a szokásos izgalmat láthatod rajta, ahogy erősen koncentrál, nehogy leejtse a tálcát. Már pont sikerülne is neki ezt nem kivitelezni, mikor odapördülsz és elveszed tőle. Jó, ennél a pontnál ismét megijed kissé, de ezúttal hamar túlesik rajta, köhint egyet és az egyik távolabbi, utca mellett levő asztalra néz, ahol egy hármas baráti társaság üldögél.
-O-Oda... -mutatja végül, és megy ellőre, hogy vezessen téged, bár az arca immár pipacspiros, hogy nem ő viheti a tálcát. Mikor odaértek, juthat eszébe a tökéletes megoldás, miszerint elmosolyodik, és egyenként mindenki elé lerakja a reggelit és a kávékat-teákat, majd meghajol és ahogy feléd fordul, sugárzó mosollyal ajándékoz meg a kedvességedért.
Így, mikor indultok visszafelé a következő rendelésért, nyitottabban, bátrabban rázza meg a fejét.
-Nem, kérem, biztos, hogy nem én voltam az. Tegnap szabadnapos voltam. -mosolyog rád, majd a pulthoz érve már veszi is el azokat a két étkeket, amiket az őt megmenteni kívánó srác a kiadóra helyez. Minden nyugodt és békés, miközben az általad tartott tálcára pakolja őket, majd rád mosolyog, ismét.
-Mutatom, hova menjünk. És nagyon-nagyon köszönöm. Én... mindig elejtem >_>

by **Anatole Saito** Csüt. Ápr. 02 2015, 20:50

Uncsi. Uncsi. Uncsi és uncsi. Így haladok végig a mobok hentelésén, s bár a grindelés amúgy sem tartozik a kedvenc időtöltéseim közé a maga monotonitása miatt, ez most már a szokásosnál is unalmasabb. Hiszen már harmadjára járom végig ugyanazt a terepet, hogy a fene enné meg! Aztán ugye lamentálok egy sort, hogy merre is induljak, végül ellenállva Hürrem bájainak, inkább az ellenkező irányba indulok el, mint ahonnan a lány ezelőtt kétszer is érkezett. Teszek egy próbát, hogy mi történik akkor, ha délnek indulok. Ha megtöröm a rutinos történési sort és másként cselekszem délben, mint ezelőtt kétszer, akkor talán kikerülök ebből a mókuskerékből. Nem tudhatom, egészen addig, amíg meg nem próbálom. A puding próbája az evés, ahogy mondani szokták, de szerintem ez egy baromi hülye mondás, de mindegy, ezt most nem fejtem ki, mert értelmetlen hülyeség, amivel úgyis csak Hürrem combjáról terelem a gondolataimat. Az mondjuk elgondolkodtató, hogy ha elém tennék azt a kívánatos nőcit a maga kacér bujaságával és melléje helyeznének egy tálca krémest, mondván, hogy választanom kell... nos erősen elgondolkoznék, hogy melyiket választanám. Roppant nehéz kérdés, roppant nehéz Sad

A legjobb megoldás a kettő párosítani Razz

Krémessel bekent női idomok *.* Ezt Mirikával ki kell próbálnom! Vagy inkább tegyek egy kísérletet Hürremmel? A csudába is, már eldöntöttem, hogy dél felé indulok és punk-tum!
Szóval nagyban dél felé héderezek, amikor is egy ismerős tollas grillcsirkébe és a gazdájába futok bele. Aldo a vállamon érdektelenül ásít egyet, Regi jelenléte sosem hatotta meg. Két dudás nem fér meg egy csárdásban? Vagy csak van annyi esze a macskának, hogy tudja, megégetné a selymes bundikáját, ha Regivel kekeckedne. Mondjuk ebből a két bitangból még azt is kinézném, hogy éjjelente együtt bandáznak és hajtják a csajokat. Köszönés nélkül azért semmiképpen nem mennék el Ren mellett, szóval odaintek és hangosan oda is köszönök az egykori céhtársamnak. Tudtommal nem vagyunk rosszban, szóval miért ne köszönnék. Leállni csevegni, az viszont jelen helyzetben más lapra tartozik, ugyanis feltett szándékom, hogy minél előbb kisétáljak az erdőből, így a dumcsizást most elnapolom. Persze megtehettem volna, hogy egyszerűen kihagyva a gyaloglást hazateleportálok, de ha itt valami komoly kavarc van, akkor jobb, ha nem viszek haza valami rendszervírust. Aztán ki tudja hogy tudnánk kiirtani, vagy hogy tenné tönkre a védelmi rendszerünket. Szóval gyalogolok, szapora léptekkel. Aztán belém nyilall a kíváncsiság és Rentől még nem olyan messze megtorpanok és csak rákérdezek a dolgokra.
- Öhm, bocsánat, hogy feltartalak, és ne nézz bolondnak a kérdésemért, de nem tapasztaltál az elmúlt órákban a szafariban valami furcsaságot? Olyan, mintha megkergült volna az órám, de lehet csak napszúrást kaptam. Mondjuk utóbbira igen csekély az esély.

by **Silver** Szomb. Ápr. 04 2015, 13:04

Megzavartam. Persze hogy, hát ki az a félnótás, aki odasasszézik egy pincérlányhoz, és kiveszi a kezéből a munkáját? Nyilván én Razz

Innentől kezdve sok mindenre számítottam, de arra valahol nem, hogy ennyire talpraesetten reagálja le a helyzetet. Sokkal... hogy is mondjam, hogy ne legyen sértő rá nézve... esetlenebbnek? Talán ez a jó kifejezés. Szóval annak tűnt korábban. Most, hogy nem kellett cipelnie a tálcát a maga ingatag balanszával, és megbízhatónak látszó segítsége akadt, ő is másmilyen lett. Belepillanthattam, milyen az, amikor természetesen viselkedik, felhők nélkül a feje felett. I think. És tetszett. Gyönyörű, sugárzó mosolya volt, és kedves, csilingelő hangja. Összeszorult az öklöm, ha arra gondoltam, hogy ezt a szépséget valaki erőszakkal láncolja magához, akarata ellenére, és tönkreteszi... Azonban a fény már pislákolt az alagút végén. Számomra, és számára is. Hiszen én megtudtam, amit szerettem volna, ami pedig őt illeti, itt voltam én, hogy megmentsem. Bármennyire is különös volt a válasza az én szemszögemből, igazság szerint rá voltam állva arra, hogyan tudnék segíteni Miss Rabbiten. Nem foglalkoztattak a miértek és a hogyanok, egy egyszerű próbának fogtam fel a körülöttem zajló eseménysort. Emlékszem, még láttam is ilyen filmeket. Talán hármat is. Izgatott lettem, hogy most a főszereplője lehetek egy ugyanilyen sztorinak. A megoldást is tudtam: ha feloldom a konfliktust, akkor kiszabadulok az ismétlődő idő körforgásából.
- Hmmm... weird, meg mertem volna rá esküdni, hogy már láttalak valahol. Talán az álmaimban bukkanhattál fel angyalként - feleltem végül mosolyogva, majd miközben letettem a tálcát, rápillantottam a szakácsfiúra egy hosszabb pillanatig. Fürkésztem a reakcióját. Az előző alkalommal kissé ellenséges volt, de az lehetett az asztal csapkodása miatt is.
- Igazán nincs mit - kacsintottam rá - Kötelességemnek érzem, hogy segítsek a bajba került ártatlanokon. Sárkányok, szökni akaró tálcák, vagy erőszakos és féltékeny melákok, mindegy, ki az ellenfél, én megmentek bárkit, akit szenvedni látok! - düllesztettem ki a mellkasom büszkén, azonban persze a mondandóm egy bizonyos részét kiemelt hangsúllyal ejtettem ki, figyelve rá, hogy a fiú is jól hallja. Amíg a kezemben volt a tálca, addig szó nélkül követtem a lányt az újabb asztalhoz, aztán viszont visszaséta közben újra megszólaltam.
- Ne haragudj, még be se mutatkoztam. Silver vagyok, a fiú, aki szívesen meginna valamit veled, hálája jeléül a legszebb mosolyért, amit valaha látott. Ha lejárt a munkaidőd, persze ^^ - lendültem máris akcióba, hiszen azt hiszem, letettem az alapokat hozzá. A kezdeti szimpátia megvolt, az emlékeztetés megvolt, most már csak ki kell bontani az eseményeket, és megakadályozni őket.

by **Ryuninji Ren** Szer. Ápr. 15 2015, 22:00

Fogalmam sincs, hogy hogyan vagy miként, de nagyon elszaporodtak errefelé a rókák, vagy inkább a rókákat tartó nyomi elfek Suspect

Nem szoktak ezek ilyen sokan itt hemzsegni, persze nem zavar, mert semmit nem érnek és legalább van mivel lefoglalniuk a petem, csak furcsállom. De ez van, attól, hogy töröm rajta a pici agyacskámat csak még jobban megszomjazom. Előkapok még egy italocskát, csak a miheztartás végett és elkezdem ezt is kortyolgatni.
Reginaldnak tény leg nem okoz gondot az a csúnya elf. Nemes egyszerűséggel megrohamozza és darabokra szaggatja őt a kis házi kedvencével együtt. Hát igen, íme…. ez történik azzal aki feldühít egy buta főnixet. Szét lesz tépve picike, apró kis pixelecskékre, gihihihi. Természetesen most is van kivétel…. én, mert engem nem támad meg, vagy nem támadhat alapból… ezt nem tudom, de mindenesetre kiélvezem ezt, mert miért ne?
Felugrik egy ablak a zsákmányról, amit elejtett a madárkám, de mire rányomnék, már megint belesüt az a fránya nap a szemembe. Eltakarom, hiszen ma nem vettem fel napszemüveget. Az odáig oké, hogy jól áll meg minden, de azért a szép szemem sem takarhatom el mindig. Azt nem említve, hogy a túlzott napszemüveg használat amolyan gengszter style Suspect

Mire észbe kapok, már nem ülök, hanem állok, és sehol sem találom az italomat Suspect

Körülnézek, hogy nem-e ejtettem el, azután rájövök, hogy hiába. Ha elejtetem, akkor elpixeleződik >.>
- Hehh?! o.O – újabb Déjà vu ami már kezd egy kicsit zavarni. Reginald megint kúszik és halad előre, miközben megjelenik egy újabb róka. Pár perccel ezelőtt ugyanezt a jelenetet láttam.. megmernék rá esküdni Suspect

Vetek egy pillantást az órára, ami annyit mutat, amennyit ne kellene. Jó, sok minden benne van a pakliban, ez a világ tele van furcsasággal meg minden, de ez azért mégiscsak kellemetlen >.>
- Na várjunk csak…. – hírtelen felindulásból előkapom a teleport kristályom és feltett szándékom, hogy használni fogom. Nekem ez nem kell…. gihihihi…

by **Argo** Csüt. Ápr. 16 2015, 18:20

11:20

Anatole és Ren:
A róka, a nyúl és Regi hármasa pont ugyanazt viszik végbe, mind eddig is. A nyúl elszalad, a róka elkapja, Regi valószínűleg üldözni akarja. Az elf nem bukkan még fel, az események hagyják, hogy egyrészt találkozzatok, másrészt hogy interakcióba kezdjetek, már ha Ren-sama nem suhan még el előtte egy kis fényvillanás kíséretében.
Kaptok egy kört egymásra, akár többször is írhattok, ha szeretnétek. Smile

Silver:
Hmm, micsoda bók, még én magam is belepirultam ^///^ Elképzelheted akkor, milyen lehet Rabbit arca; olyan piros, mint a pipacsvirág, és félszeg mosollyal azt se tudja, merre nézzen. Ugyanmár, legyint és végzitek tovább a dolgotokat. A fiatal kis szakács egy darabig úgy néz rád, mintha egy kanál vízben meg tudna fojtani téged, majd elkapja a tekintetét és száját összepréselve igyekszik uralkodni magán.
Azon a bizonyos mondatrészen Rabbit meg is remeg; mintha a hideg futott volna csak végig a hátán. Arcát nem látod, direkt hátat fordít neked, úgy téve, mintha a következő asztalt keresné csak, majd ismét feléd fordul, mosolyogva, bár hangja egy icipicit reszket.
-Akkor maga egy igazi Lovag. Örülök, hogy megismerhetek egy valódit.
Mikorra viszont eljuttok a randikérésig, ismét elpirul, de most nem az örömtől. Ide-oda szalad a pillantása, mintha keresne valakit, és ijedten a szája elé kapja a kezét, mintha félne, hogy rossz dolog szalad ki rajta.
-Oh, hát… ez nagyon kedves, de… nekem már van programom mára… Embarassed

Igazán sajnálom… talán majd… máskor…
Háta mögött a távolban, az utca másik felében felbukkan a melák. Nagyokat röhögve beszélget épp valakivel.

by **Silver** Csüt. Ápr. 23 2015, 16:56

Haha, a szakács pillantása ezer szó helyett is beszélt. Megértettem őt, és kicsit sajnáltam is, úgyhogy küldtem feléje egy bocsánatkérő pillantást, majd egy kacsintást is egy barátságos mosoly kíséretében. Csak hogy jelezzem, nem ártani szeretnék. True, csak én ismerhetem ennek a gesztusnak a jelentőségét, ők nem emlékeznek rám. Elég nagy mess-be kerültem, de bíztam benne, hogy az ötleteim ki fognak rángatni belőle. Ami pedig Miss Rabbitet illet, az ő reakcióiban is nyitott könyvként olvashattam a background infók ismeretében. Mintha eddig nem lett volna egyértelmű, de most már teljesen biztossá vált, hogy retteg attól a meláktól, és nem vonzódik hozzá egy cseppet sem.
- Ugyan, én örülök, ha segíthetek. Bárcsak ne lenne említésre méltó, az azt jelentené, hogy a legtöbb ember segítőkész - mosolyodtam el halványan, szerényen lesütve a szememet. Aztán viszont újra a lányra vetettem a pillantásom, elvégre pazarlás lenne nem gyönyörködni a szépségében. A háta mögött viszont az utca horizontján feltűnt valaki, aki eltüntette a mosolyt az arcomról. Hirtelen ötletem támadt, ami nem biztos, hogy be fog jönni, de egy próbát megér.
- Akkor nincs más választásunk, most kell megünnepelnünk a találkozást - jelentettem ki, és egészen pofátlan módon az ölembe kaptam Miss Rabbitet és kvázi elraboltam, mielőtt még a munkatársai közbeléphettek volna. Kicipeltem az utcára, arrafelé, ahonnan a kétajtós szekrény barátja érkezett, majd letettem. Nem voltam erőszakos, csak hirtelen, és nem is fogtam le, vagy tartottam vissza. Mindvégig kedvesen mosolyogtam, reméltem, hogy nem ijesztettem meg a magánakciómmal. A lényeg az volt számomra, hogy a melák észrevegyen minket minél hamarabb.

by **Ryuninji Ren** Hétf. Ápr. 27 2015, 19:01

Hát… van egy olyan érzésem, hogy ez, ami itt folyik, már nem olyan kis semmiség, mint amire korábban gondoltam. Itt komoly szívatás folyik és sajnálatos módon ennek én vagyok az áldozata. Regi kitudja hányadik alkalommal próbál kúszást imitálni, hogy elejtsen egy finomnak tűnő nyuszikát, és ki tudja hányadik alkalommal szól közbe a róka, akinek egy elf a gazdája. Legalább tízszer szétvertem már, ebből négyszer szereztem elf husit, de az inventory-m szerint nincs ott semmi ilyesmi, plusz még ott van az a szendvics is, amit legalább háromszor befaltam már >.>
- Heeeeehhh… - Igen, ez Aincrad, ahol nem kell meglepődni minden kis furcsaságon, azonban ez már túlnőtte ezt a kategóriát és immáron a nagyba került…
- Hmmmm… - nézem bohóckodó petem és közben végiggondolom, hogy mit csináltam ma másképpen, mint ahogy azt szoktam, de semmi sem jut az eszembe. Minden full normálisnak indult még a nap elején, aztán hírtelen beüt a kavarc… tiszta tréééééééééé >.> Tehát.. szafariztam, ettem, ennyi történt, más neme és valamiért pont erre az idegesítő pillanatra ugrunk vissza, amikor lopakodó főnixet játszik Regi…. az elején vicces volt, mostanra már gázos és picikét dühítő. Mármint nem az amit csinál, hanem ez az egész. Suspect

Már a teleportkristályomhoz nyúlok, hogy megpróbáljam elhagyni a területet, hátha megszabadulok, mikor:
- Ahamm…. – hírtelen beugrik valami. Az a furcsa, nyomi kő, amit külön jelzett is a rendszer. Az a sokszínű csicsás myt myth… mit tudom én milyen nevű kavics. Még valami quest is felugrott, mi is volt a címe??? Veeeh.. a fene se tudja már… majd eszembe jut, vagy nem. Lássuk csak.. hol is találtam azt a kavicsot?
Ezen járatom a kobakom, mikor is egy ismerős rám köszön. Visszaintek neki és csak ezután gondolkodom el rajta, hogy eddig ő nem volt itt… talán már vége van ennek az őrületnek? Remélem igen…
- Heh?! – hallgatom végig Saito kérdését… ez egyre furcsább, de legalább nem csak én szenvedek ebben a „kórban”
- Dehogynem! – vágom rá..
- Nagyjából két órája szívat a rendszer azzal, hogy ugyan azt a jelenetet kell végignéznem és ugyan azt a szendvicset kell megennem vagy húszszor. Mondjuk most annyi változott, hogy eddig nem voltál itt.. Más nem… - Regi persze ügyet se vet ránk, csak a nyuszira koncentrál, amit nemsokára elvisz a róka.

by **Anatole Saito** Szer. Ápr. 29 2015, 19:17

Valamiért az a benyomásom, hogy Ren kissé zavartan viselkedik, de persze lehet csak a saját zavartságomat vetítem ki rá/látom bele. Amikor a kérdésemre azonnal, gondolkodás nélkül, és nagy vehemenciával azt válaszolja, hogy "dehogynem" egy pillanatra megfordul a fejemben, hogy ez csak egy cinikus megjegyzés volt és nagyon is bolondnak néz. Aztán folytatja tovább és elregéli, hogy mi történt vele az utóbbi két órában és nagyon úgy tűnik, hogy ugyanabba az anomáliába keveredett, mint én. Valahol nagyon megörülök annak, hogy Hürremmel ellentétben Ren is belekeveredett ebbe az egészbe, na nem azért, mert más kárán akarok mókázni, hanem mert ez azt jelenti, hogy nem kergültem meg és a sejtéseim is beigazolódtak. Viszont egy ártatlan szendvics és egy nő combjának taperolása nem ugyanaz a kategória, így tovább kell gördítenem a Ren által felvázolt sztorit.
- Detto. Már kétszer ugrott vissza az órám 11-re, és mind a kétszer felébredtem, nekiláttam a vadászatnak, majd mind a kétszer ugyanabba a nőbe futottam bele. Hürrembe, ha mond valamit a neve... Veled ellentétben viszont ő nem érzékelte az idő paradoxont. - Azt már nem teszem hozzá, hogy lehet, csak hazudta mindezt, mivel megvizsgáltam a nő emlékeit és mindkétszer nyomát sem találtam annak, hogy elhallgatna előlem ezzel kapcsolatban információt.
- Úgy sejtem, hogy a változást én idéztem elő, mégpedig azzal, hogy az ellentétes irányba indultam, mint ezelőtt kétszer. Így nem találkoztam Hürremmel, viszont összefutottam veled. - Lenyitom közben a térképem, hogy csekkoljam, a barát listámról vagy a céhem tagjai közül jár-e erre még valaki. - Nálad mi volt az utolsó mozzanat, ami után visszaugrottál az időben? Volt visszatérő elem? - Csak most gondolkozom el azon, hogy Hürremes csevejemen kívül mi lehetett az. Persze eszem ágában sincs előhozakodni azzal, hogy esetemben mind a kétszer Hürrem combjának érintése okozta a fényvillanást. Hmm... fény... - Érzékeltél esetleg valami villanást, vagy hogy elvakít a fény?

by **Argo** Vas. Május 10 2015, 17:09

11:30

Anat és Ren
A róka olyannyira elszalad a nyúllal, hogy már lehetetlen követni, igaz, Ren már ismerheti az utat az elfhez, akihez talán tartozik a kis vörös ravaszdi. Ezen kívül jóformán csak az idő telik, na meg beszélgethettek, ahogy kedvetek szottyan rá. Talán ti ketten együtt már találtok valami megoldást a problémára, mert hát valljuk be, egész jó úton haladtok már :3

Silver
Ugyanez rád is igaz, tekintve, hogy kezded kapizsgálni már egy ideje a problémát. Egyébként elég vicces volt elképzelnem, ahogy fogod a palánkká merevedett Rabbit-et és kicipeled, majd felállítod az utca közepén, mint egy hirdetőtáblát Very Happy

De nagyon jól tudom, hogy nem ez történt. Mind a munkatársak, mind a vendégek ámulva figyelik a tetted, valaki még bei s kiabál, hogy "Hajrá, hajrá", mintha csókot kérne tőletek. Rabbit maga felsikkant, mikor felkapod és szorosan kapaszkodik a nyakad mögött, hogy le ne zuhanjon, pedig erre vajmi kevés az esély. Ő még észre se vette a melákot, így a sikoly végül csengő hangú kacajba fordul.
Sajnos ez az, amire felfigyel a melák is, és ha figyeled, láthatod, ahogy arcán a döbbenet, majd a végtelen düh keveredik össze a szégyennel. Csapot-papot ott hagyva indul felétek nagy dérrel-dúrral, és mikor odaér, szinte felkiált:
-MI FOLYIK ITT?
Rabbit kacaja oda, a lány halálsápadttá válik és meg se mer mozdulni. Kezeivel a ruhájába kapaszkodik és tágra nyílt szemekkel néz rád, olyan tekintettel, mint a nyúl, aki tudja, hogy hamarosan gerinctörésben pusztul el a róka fogai között.

by **Silver** Hétf. Május 11 2015, 14:09

Ahhoz képest, hogy Miss Rabbit a gúnyolódás tárgya, meglepett a biztatás, ami eljutott a fülembe. Igaz csak egy magányos akció volt, talán egy hozzám hasonló mistertől, akit elragadott a tettem romantikája, de őszinte mosolyt csalt így is a kétségekkel teli arcomra. És ez a mosoly nem szűnt, hiszen rövidesen meggyőződtem róla, hogy a kétségbeesetten kapaszkodó lány sikkantása nem a rémület jele, hanem csupán a pillanatnyi meglepetésé. A csilingelő kacagása muzsika volt füleimnek, kedvem támadt végigszaladni vele az utcán és elvinni valami szép helyre, egy tényleges randevúra. Bárcsak megtehettem volna, azonban a baljósan közeledő veszély nem hagyott ábrándozni. Fél szememet a kétajtós szekrényen tartottam, miközben az édes terhem talpát újra megismertettem az utca kövével. Hogy fokozzam a hatást, még meg is fogtam Miss Rabbit kezét.
- Let's see, hová is menjünk, hová is... - gondolkodtam el félhangosan a lányra mosolyogva, majd elindultam vele a nagyra nőtt mister felé, aki ekkor már dühtől fújtatva vágtatott felénk. Elvigyorodtam. Jackpot! Magabiztosan és eltökélten álltam be a melák és "párja" közé, azt sugallva, hogy egy ujjal se nyúlhat hozzá.
- Well, azt hiszem a ki-maga-és-mit-akar-semmi-köze-hozzá részt át is ugorhatjuk, csak felesleges time wasting - szólaltam meg hanyagul, a kezemet pedig a fakardomra csúsztattam egyúttal - Mától kezdve Miss Rabbit a védelmem alatt áll, vége az eltorzult és igazságtalan kapcsolatotoknak. Egy ujjal sem érhetsz ehhez a szép virágszálhoz többé! Ez nem a kőkorszak, ahol erőszakkal szereztek maguknak asszonyt az ősemberek, bár a te értelmi szinted bizonyára megrekedt valahol ott... - húztam a számat egy szemtelen félmosolyra - Ha nem tetszik, kihívlak egy párbajra! Ha veszítesz, eltakarodsz a lány közeléből örökre! - mivel feltételeztem, hogy nem fogja az egyszerű követelésemet egy bólintással és egy vállvonással elintézni, így persze rögtön a párbajra tereltem a témát. Amúgy is jól móresre akartam tanítani, amiért így bánik egy hölggyel. Tárgyként, tulajdonként kezeli... fú, de mérges lettem a gondolattól is >.>

by **Ryuninji Ren** Kedd Május 12 2015, 16:04

A beszélgetés közepette, hírtelen felindulásból legörgetem a menüm. Ki tudja, lehet, hogy ott az a kavics, amit Regi talált ennek az egész furcsaságsorozatnak a kezdetén. Nem teljesen emlékszem a nevére, de ha az inventorym-ban van, akkor minden bizonnyal meg fogom találni…. csak kiszúrok egy nem odavaló dolgot Suspect

- Kétszer? Nekem legalább hatszor, vagy hétszer, ha nem többször – jah, tiszta trééééé volt átélni ugyan azt ennyiszer. Az első pár alkalom még elég vicces volt, de hamar ráuntam és ami addig vicces volt, az már nem az és valószínűleg nem is lesz az sohasem Suspect

- Hürrem? Hmmmm…. nem, nem hiszem hogy találkoztam volna vele – legalábbis nem ugrik be, akár találkoztam vele, akár nem. Elvégre nem emlékezhetek mindenre és mindenkire, akivel valaha találkoztam, vagy bármi mást csináltam Suspect

Tovább búvárkodom az inventory-ban… veeeeeh… rengeteg dolgom van és elég sok dolognak még csak ahsznát sem veszem… Lassan ideje lenne szelektálni. Ha legalább a nevére emlékeznék pontosan, akkor megkönnyítené a dolgom. Már ha egyáltalán megtalálom….. és egyáltalán van valami köze ehhez a rejtélyhez, vagy mihez Rolling Eyes

Az is lehet, hogy egyáltalán nincs kapcsolat a két dolog között és az esetleg valamilyen másik quest-hez tartozik…. vagy nem Suspect

- Jah! Az egész úgy kezdődik, vagy ér véget… nem tudom, hogy valami elvakít, és mire újra látok, addigra visszakerülök arra a bizonyos pontra, ahová mindig. Regi egy rókával viaskodik, ami egy elfhez tartozik. Azután lenyomja mindkettőt és ennyi – elég rövid történések, ha úgy vesszük. A folyamat néha más egy kicsit, de ugyan az a végkifejlet, még pedig az, hogy itt szívok még mindig, ahelyett, hogy a dolgom végezném és gyűjteném a jelvényeket….

by **Anatole Saito** Pént. Május 22 2015, 16:26

- Hatszor-hétszer? Bah, akkor én még jobban is jártam, mint te O.o És próbáltad másként végigjárni ugyanazon jeleneteket? Mert szerintem nálam az okozta a változást, ami miatt harmadjára nem találkoztam Hürremmel, hogy az ellenkező irányba indultam el, megtörve ezzel az eddigi rutint. - Igyekszem hangosan gondolkozni, hátha találunk még eltérő vagy éppen egyező elemet Ren és az én visszatérő történetem között. Hmm, úgy tűnik, hogy a vakító fény és a vadászat eléggé közös pont mindkettőnknél.
- Én is mindig azzal kezdem, hogy éppen vadászunk Aldoval - a macska egyébként unottan tisztogatja a bundáját a lábam mellett ülve - aztán mikor végzünk, keresünk egy megfelelő helyet az ebédhez, majd odapofátlankodik ez a Hürrem és csevegésbe kezdünk mikor milyen hangulatban. Aztán fény és kezdődik minden elölről, vagyis 11 órától. Nálad most mennyi az idő? Nálam lassan dél.
Najah, az egész akkor kezdett világosabbá válni a fejemben és összeállni, hogy itt valami time loopról van szó, mikor Hürrem felvilágosított arról, hogy még nincs dél. Mindez történt az előző ugrásnál. Dél... a nap közepe. Viszont a Nap nem feltétlenül délben süt a legvilágosabban. Igazság szerint sosem figyeltem meg a SAO-ban, hogy hány órakor jár a legmagasabban a Nap. Vagyis a "Nap". De mindegy is, a lényeg inkább az, hogy mikor történik a villanás.
- Az első alkalommal valamivel 11 után találkoztam Hürremmel. A második alkalommal detto, 11:20 rémlik. A két időpont valószínűleg egyezik. A beszélgetésünk mindkét alkalommal eltartott legalább fél óráig. Tehát hacsak nem mellőzi a loop a pontos időpontot, akkor azt feltételezhetem, hogy délben fogok ismét visszaugrani. Nálad mi a helyzet? Kb. délben ugrasz te is? Nem ártana szerintem valamilyen sötét helyre húzódnunk, ahol nincs fényforrás, ami elvakíthatna! - S Ren akár egyetért, akár nem, én biza megindulok keresni egy barlangot, kazamatát, vagy valami full sötét helyet. Ha egyiket se találok itt, akkor ideje hazateleportálnom és bebújni a szekrénybe Suspect

by Ajánlott tartalom