Re: Mirika Vs Hinari

by **Mirika** Hétf. Aug. 25 2014, 19:28

71/170 HP

Külső szemlélő tuti látványosnak ítélte volna meg a harcunkat. A sebességünk egy átlagos játékos számára már nehezen követhető volt, a mozdulataink pedig lehetetlenek. De hát nem véletlenül vagyunk mi ketten talán a két legerősebb csaj Aincradban :3 Most is, amint elrugaszkodtam, ő habozás nélkül utánam ugrott és felém szúrt, de a reflexeim elég jók voltak ahhoz, hogy el tudjam fordítani a törzsem, és ezzel csak a levegőt hasítsa. Nem sok játékos tudta volna ugyanezt megtenni, szerintem egy kezemen meg lehetne számolni. És ugyanígy vagyunk Hina-chan reakciójával is, a csuklómozdulata még engem is meglepett, aki már másodszor harcolt a szőkeséggel. Még egy irányváltás nem fért bele, bár így sem múlott sokon, hogy fordulás közben elkerüljem a pengét, az mégis megkarcolt, felelevenítve a harc legelején szerzett vörös csíkokat.
- Tch... - konstatáltam az életcsíkom sárgába hullását, féléletes harcnál már el is vesztettem volna a párbajt. Így azonban volt még esélyem fordítani. Most például kihasználhattam azt, hogy előbb érek földet, és ahogy megéreztem a talajt a lábam alatt, már ki is támasztottam, hogy hátraszökkenve lendületet nyerjek egy támadáshoz. Viszont a lány megelőzött. Mindennel. Azonnal megálljt parancsoltam magamnak, ahogy megláttam kialakulni a gyűrűt körülötte. A mérgezett késemre pillantottam és elfintorodtam.
- Már vártam, mikor jössz újra valamivel :3 - mosolyodtam el, és léptem egyet hátra. A nyitósárkány óta nem hozakodott elő semmivel, ezért éreztem úgy, hogy már biztos tervez valamit, csakhogy elkéstem. Most pedig időt akartam húzni, míg kitalálom, mi a fenét csináljak. A képesség animációja emlékeztetett arra, amit abban a mocsárban láttam tőle, innentől kezdve tökmindegy volt, mi a hatása, ha ugyanaz, ha nem, nem érhetek hozzá. Elég volt annyit tudnom, hogy erős képesség. Csakhogy már lihegtem, a potion hatása a végét járta. Muszáj volt valahogy az utolsó erőtartalékaimból megtámadnom úgy, hogy ne érjek hozzá. A tőröm eldobása teljesen kizárt volt, egy ilyen harcban ha még a fegyverem után is rohangálnom kell, az tuti bukó. És akkor bevillant a megoldás, ahogy végiggondoltam a lehetőségeimet. Elvigyorodtam. Így még úgysem használtam a képességem, ki akartam próbálni :3 Ugyan nem voltam benne biztos, hogy működni fog, de mikor kockáztassak, ha nem most? Bíztam a megérzésemben, és abban, amit tudtam a képességeiről.
- Gomen, Hinari-chan ^^" - kértem bocsánatot, mert hát éppen kihasználni készültem a bizalmát. Becsuktam a szemem egy pillanatra, és a késeimet felemelve ráaktiváltam a gyógyító képességem a lányra. Ki akartam használni a hátrányát, ami most az előnyömre válhat. Ha megjelenik a burok, támadhatok.

Bikapoti 6/6

Képipróba, ha sikerül, megfordítom a gyógyító- és sebzőhatásokat rajtad, és belépek a fénygyűrűbe 63-at sebezve; téged pedig a burok megakadályoz a támadásban, csak gyógyító képességgel vagy kristállyal tudsz sebezni engem. Támadni nem támadok. Ha nem sikerül, akkor nem csinálok semmit.

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Aug. 25 2014, 19:28

The member 'Mirika' has done the following action : Kockadobás

'Római stílusos 6-os' :
Mirika Vs Hinari - Page 2 4766604173_492736719c_s

by **Hinari** Szer. Aug. 27 2014, 12:31

137-(62+6)=69 életed van ^^

HP: 116/210

Utóbb belegondolva, nem igazán volt sok alapja a reményemnek, hogy egy másfajta színű és elemű gyűrűbe majd belesétál, főleg azok után, hogy bár ezt még nem látta, de a többiből azt hiszem már kettőt is. Elmosolyodtam, ahogy megállt, s végülis örültem neki, hogy jól döntött: talán csalódtam volna benne egy icipicit, ha beválik a tervem. Persze az már a másik kérdés volt, hogy kettőnk közül én voltam az, aki kapkodott, s több helyzetben is reflexből cselekedett, Miri viszont nagyon odafigyelt, és most is előrébb járt legalább egy lépéssel, mint én. Elég volt felemelnie a kezét, már tudtam, hogy hibáztam. A felismerés pedig nem esett túl jól, ám próbáltam nem mutatni, azzal még pszihés előnybe is került volna, azt meg már nem engedhettem meg magamnak. Egy párbajt vívtunk, így én sem gondolhattam, hogy ne vetne be mindent ellenem, amit csak tud. Én is így tettem volna a helyében. A bocsánatkérés viszont rendes volt tőle, így egy halvány mosollyal meg is köszöntem, ám mindez a lényegen nem változtatott sokat: hiába volt kevesebb élete, egy lépéssel fordíthat, s én mégcsak tenni sem tudok ellene semmit. Elég demoralizáló.
A burok viszont csak nem akart megjelenni, talánha felfedezni véltem magam körül egy gyenge pillanat erejéig, de aztán eltűnt, én pedig most először örültem az aréna képesség-megszüntető aurájának.
- Itt az enyéim se nagyon működnek – húztam el a számat, körbetekintve, ezúttal viszont egy kevés megkönnyebbüléssel szemlélve a harcteret. Lehet, hogy a skillek aktiválásához energia kell, olyan villámszerű, amit ez a sok fémszobor mind elnyel? Összeszűkült szemmel meredtem rá a fölénk magasodó alakokra, többet most úgyse tudtam tenni: a testem nehézzé vált, még a levegő is nyomasztó súllyal telepedett ránk. Fáradt voltam, szerencsére viszont nemcsak én: az árnyharcos lány is szaporán szedte a levegőt. Jó. Még van egy kis időm.

Pihikör.

by **Mirika** Szer. Aug. 27 2014, 13:59

69/170 HP
(nemtom hogy számoltam el xD)

- Mooo, működj! - fakadtam ki, de a mozdulatomra csak nem akart megjelenni semmilyen burok. Se rajtam, se rajta, de még a szobrok egyikén sem. A késemre néztem, persze az nem izzott, miért is tette volna? Elszúrtam volna a mozdulatot, mert arra koncentráltam, hogy Hina-chan ne lepjen meg? Vagy csak szimplán leblokkolt. Mindegy volt, a végeredmény ugyanaz, nekem pedig egy újabb csalódást kellett lenyelnem. Úgy éreztem, fölényben vagyok, jól kihasználom a lány ellen a saját képességeit, de nem és nem és nem, semmi sem sikerült úgy, hogy legalább egy picit elégedett legyek. Újra és sokadszor jutott eszembe az az Anat elleni párbaj, minden egyes pillanatban arra emlékeztet ez a csata. A fiú akkor erősebb volt nálam, akárcsak most Hinari. Talán a szintkülönbség miatt van, hogy bármivel próbálkozok, én húzom a rövidebbet?
Úgy láttam a lány is elfáradt, így picit nyugodtabban emeltem a fejem az ég felé és ingattam azt hitetlenkedve. Vettem egy mély levegőt, hogy valamelyest csillapítsak a lihegésen, úgy éreztem, mintha tőből leszakadnának a kezeim meg a lábaim. Visszaütött a poti, most érzem meg azt a fáradtságot, amit eddig elfojtott a hatása.
- Jó buli veled harcolni :3 - nevettem fel végül. Magam se tudom miért, de széles mosoly ült ki az arcomra. Lehet, hogy bosszantó, mikor nem sikerül valami, de mégis sokkal másabb volt ez, mint amit a bossharcokon csinálunk. Ezt tudtam élvezni, nem volt rajtam semmilyen nyomás, nem kellett senkit sem félteni. Jólesett úgy küzdeni, hogy nincs komoly tétje, nem élet-halál harc, és egy olyan csajszi áll velem szemben, akit kedvelek, és nem valami tökkelütött majom, vagy egy irritáló liba. Talán úgy lenne a legjobb, ha szimplán csak élvezném ezt, amíg tart. Az életcsíkomra pillantva elég biztos volt, hogy már nem tartok ki sokáig, valószínűleg meg fog próbálni véget vetni a harcnak a következő támadásával. Most sokkal könnyedebb tartásban emeltem fel a késeimet védekezően, úgy éreztem, hogy helyből kétszer magasabbra tudnék ugrani, mint eddig bármikor.
- Készen állok, gyere! :3 - invitáltam táncba a lányt, és a bal lábamat kissé hátra csúsztatva előrébb helyeztem a súlypontom. Összpontosítottam rá és a mozdulataira. Rá kell majd kontráznom, méghozzá jól, de most olyan állapotban voltam, hogy mindenre képes vagyok.

by **Hinari** Szer. Aug. 27 2014, 14:48

Mindketten pihegtünk egy kicsit, felkészülve a mindent eldöntő fordulóra. Ahogy számoltam, vagy egyből be fogom tudni fejezni ezt a párbajt, vagy marad utána egy kevés élete, a különbség oly csekély volt, hogy még a Katana sem tudta pontosan megmondani, melyik variáció is van érvényben. A lány azonban felszabadult és vidám volt, s hangulata rám is hatással volt, szavait mosolyogva fogadtam, s egy kicsit én is ki tudtam ereszteni a felgyülemlett feszültséget.
- Veled is, jó kis harc ez – feleltem, újult erővel lengetve meg a fegyveremet, még utoljára, mélyen beszívva a levegőt, rákoncentrálva az előttem álló feladatra. Ahogy róla is, rólam is lehullott minden nehézség, mindent vagy semmit, valószínűleg ez járhatott mindkettőnk fejében. De most nem siettem el. Jól átgondoltam, mit is szeretnék, figyeltem Miri beállását, a pozícióból, amit felvett, jól lehet pördülni és előrefelé lendülni, s abban sem kételkedtem, hogy egy lábról elrugaszkodva is legalább olyan magasra fog tudni ugrani, mint eddig, de azt is előrefelé, talán némileg oldalra, a mozgásomtól függően. Nem lesz egyszerű, de most nem kell figyelemelterelés. Fair módon szeretném befejezni, akármi is legyen a vége. Feljebb emeltem egy kicsit a Katanát, elmosolyodva, majd megindultam, útközben törve egy újabb kristályt.
Egyelőre két kézben, magam előtt tartva a fegyverem indítottam a támadást, a bal, hátsó lába felé igyekezve, de úgy fordulva, hogy a felsőtestem minél távolabb legyen a késeitől. S amikor a bal lábamon volt a testsúlyom, váratlanul előreszökkentem, jobb lábamat berogyasztva, fegyverem jobbfelé kitartva, hogy a térde magasságában átszelhessem vele ellenfelemet, ám az ívet mégis úgy választva meg, hogy az fölfelé kanyarodjon. Ekkor már mindkét lábam be volt hajlítva, felkészülve rá, hogy kövessem Mirit a levegőben is, és a Katana elérje őt akkor is, ha a lány netán újfent a levegőt választaná védekezésnek. Mindennek ellenére nem gondoltam, hogy újfent ugyanazt a módszert választaná, mint az előző kivédett csapásomnál, így inkább az oldalra ugrásra találtam ki hatékony kombinációt.

Támadás és Halvány Erősítő Kristály.

by **Kayaba Akihiko** Szer. Aug. 27 2014, 14:48

The member 'Hinari' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Mirika Vs Hinari - Page 2 4766612103_86ee832108_s

by **Mirika** Szer. Aug. 27 2014, 23:32

69/170 HP

Tudtam jól, hogy megpróbálja majd kiszámolni, vajon merre menekülhetek ebből a testhelyzetből. Ismertem ennyire, ő nem az a durr bele típus volt, meg hát látszott a mozdulatain is, egy deka felesleg nem volt abban, ahogy vívott. Az ilyenek ellen pedig úgy kell játszani, hogy valami olyasmit tegyek, amire nem számít :3 Meg kellett próbálnom túljárni az eszén, mert ha az ő ritmusában sodródok, akkor tuti a vereség. Egy csellel becsap, aztán annyi, már el is talált. Szóval valami váratlant akartam húzni, és meg is volt rá a tippem mi legyen az. Először arra gondoltam, hogy az utolsó pillanatban váltok testhelyzetet, és arra térek ki, amerre nem számíthat, de aztán ahogy a kitérés járt a fejemben, az is eszembe jutott, hogy nem is kéne feltétlenül elkerülnöm azt a pengét. Ha tudom, körülbelül honnan támadhat, akkor akár használhatnám a tőröket is védekezésre :3 Volt egy-két trükköm, bár nem gyakoroltam őket sokat, igazából nem is volt kivel. De úgy voltam vele, hogy nincs veszítenivalóm. Csak élvezni akartam a kettőnk kis csörtéjét, ha nem jön be, akkor nem jön be és ennyi :3
Lassan kifújtam a levegőt, ahogy elindult felém, hogy megtegye azt a néhány méter távolságot. Reflexből, látva hogy balról közelít, már meg is rezzent a jobb térdem, hogy majd kigurulok oldalra, egyből felpattanok és rátámadok, de megacéloztam magam, és inkább a penge útjára koncentráltam. A mosoly eltűnt az arcomról. Emlékszem, láttam egy műsorban, ott azt mondták, hogy ha mosolyogsz harc közben, akkor nem veszed elég komolyan. Itt most az én vonásaimon nem volt ilyesmi, miközben megerősítettem a testtartásom. Villantani akartam egy újabb képességet, még akkor is, ha amúgy sok értelme nem volt, mert az igazán tiszta találatnak Hina-chan ellen kevés esélye volt. A pózt viszont nehéznek bizonyult megtartani, az izmaim szinte sikítottak, a kitérés mellett tették le a voksukat. Én azonban ellent mondtam nekik. Lentről indította a csapást, és mikor úgy éreztem, hogy már nem fog változtatni, akkor lendítettem a karom én is, és igyekeztem a pengéje útjába állítani a tőrömet, és elsodorni a kardot. És működött! Csattant a fém, szikrát hányva súrlódott a két fegyver. A késem felcsúszott a katana pengéjén, igyekeztem közelebb lépve visszaszorítani a lányt, és markolatot akasztani vele, miközben egy pofonegyszerű szúró mozdulattal indítottam támadást ellene valamerre a törzse felé. Aztán újabb erőfeszítéssel megpróbáltam a magasba lökni a kardját, és a következő pillanatot kihasználni arra, hogy a másik késsel is támadjak. Most sem bonyolítottam túl, simán csak a közelebbi válla felé suhintottam, majd kipördültem jobbra, hogy a testét közém és a katana közé helyezzem. Ha fordulnia kell utánam, akkor remélhetőleg elég időm lesz rá, hogy elrugaszkodjak. Nagyobbat tudtam ugrani, mint ő, azt hiszem :3

Az első kockán egy Gyenge Speciális Méreg van (pár körrel ezelőtt tettem fel), ha találok, akkor két körig nem használhatsz spec képességet.
Képességhasználat: siker esetén ha hatost dobok, kapsz egy 16 sebzést okozó extra támadást.

by **Kayaba Akihiko** Szer. Aug. 27 2014, 23:32

The member 'Mirika' has done the following action : Kockadobás

#1 'Római stílusos 6-os' :
Mirika Vs Hinari - Page 2 4766603033_e921bedc36_s

--------------------------------

#2 '6-os dobókocka' :
Mirika Vs Hinari - Page 2 4766609959_af0c0eb7c7_s

Mirika Vs Hinari - Page 2 4767249862_5877ffd2ef_s

by **Hinari** Pént. Aug. 29 2014, 12:14

Nem igazán törődtem most a hárításával, nem volt súlyemelésem, hogy visszavághassak, s félig behunyt szemmel konstatáltam, hogy vége a harcnak. Bármennyire is volt sok életem, mindkét késével eltalált, a mérgezés, ami akadályozta a képességhasználatom, meg abszolút fölösleges volt, itt úgyse működött jóformán semmi, nem is próbálkoztam volna semmivel. Már vártam a gongot, a párbaj azonban nem ért véget. Összeráncolt homlokkal néztem fel a bal felső sarokba. 4 hp. A lábaim maguktól mozdultak: ők is tudták, mit kell tennem, hogy mi jön most. Nem vártam, addig kellett visszavágnom, ameddig még a közelében voltam. Meglendítettem a Katanát.
- Várj, ha most elt…
Tudom!
- De ha pot…
- Tudom! – szakítottam félbe a fegyvert másodszorra is. Pontosan tudtam mindent, de ha valamire rájöttem az előző percekben, hát az az, hogy mennyire nem volt helyes mindez, ez az egész harc. Potionokat, értékes kristályokat használtam el, és mire? Hogy nyerjek. Azok az itemek lehet, hogy megmenthettek volna egy életveszélyes helyzetben, lehet, hogy segítettek volna akkor, ha tényleg baj van. El se hittem, hogy képes voltam megfeledkezni ezekről, és olyan szinten beleélni magam a párbajba, befeszülni, igen, és hibázni persze. Ezek után a hiba már magától értetődő volt, s így már nem is bosszantott annyira, mint eddig. Elmosolyodtam; a levegő szinte izzott, ahogy a Katana elsuhant mellette, egyenesen az árnyharcos lány felé közeledve. Majd fejlődünk másképp. Ne aggódj, erősebb leszel. Mindent megteszek érte… kivéve ezt. Miri közel volt, mentem, léptem utána, a penge élesen villant a napfényben, és a sárkány, a sárkány szeme… megértően nézett rám. Jó volt ez így.

62+5+7 sebzés, ha a kocka nem talál, egy gyors ütés potival majd ráduplázok.

by **Kayaba Akihiko** Pént. Aug. 29 2014, 12:14

The member 'Hinari' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Mirika Vs Hinari - Page 2 4767251444_0f76bf2817_s

by **Hinari** Pént. Aug. 29 2014, 12:15

Japp, jellemző -.-

by **Kayaba Akihiko** Pént. Aug. 29 2014, 12:15

The member 'Hinari' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Mirika Vs Hinari - Page 2 4767251444_0f76bf2817_s

by **Mirika** Pént. Aug. 29 2014, 16:26

0/170 HP

Szerettem volna azt hinni, hogy én milyen király vagyok, és tök profin kezeltem a hárítást, de azt hiszem igazából csak megleptem azzal, hogy nem tértem ki. Szerintem jól is tettem, ha megváltoztatom a súlypontom az utolsó pillanatban, és úgy ugrok el, abból még esés is lehetett volna, akrobatikaszint ide vagy oda. És akkor aztán nemhogy nem tudok támadni, de még adok is neki egy ingyen lehetőséget arra, hogy legyőzzön. Mindenesetre az eredmény engem igazolt, nem hogy egyszer, de rögtön háromszor is eltaláltam! A közelharc itt és most nagyon feküdt nekem, így izgatottan pillantottam a HP-csíkjára, mely meredek ütemben indult el lefelé. Már-már azt hittem meg sem áll, ami egyébként hülyeség volt, mert akkor az utolsó vágásom megállította volna a lila fal, de az izgalom ott lappangott bennem, és ennek hála picit el is húztam a szám, hogy megtorpant a vörössé váló csík az utolsó pillanatban. Viszont ez a bámészkodás most nem fért bele, mikor ilyen közel voltunk egymáshoz, én pedig már későn kaptam észbe. Elfelejtettem egyből elszökkenni, és ez a picike késlekedés elég volt ahhoz, hogy Hina-chan utolérjen. Egy kicsit meg is ijedtem a türelmetlen felkiáltásától, de más részről pedig megnyugtatott, mert ha a katana figyelmezteti, az számomra azt sugallta, hogy nem fog tudni egyetlen vágással legyőzni. Nyeregben éreztem magam, most először voltam vele úgy, hogy a rajtam függeszkedő vért ér is valamit, és nem csak árt nekem. Nem szökkentem el, egyszerűen hagytam, hogy belém vágja a kardját. Pedig úgy éreztem, könnyedén bele tudnék kapni a késemmel ebbe a vad, pontatlannak tűnő csapásba, de rákényszerítettem a kezem, hogy ne mozduljon. Viszont várakozásom ellenére nem mart belém a penge, csak hátralökött a lendülete, én pedig hanyatt is estem. Felkaptam a tekintetem, így megláthattam a lila falat, de nem úgy, ahogy arra számítottam. Előttem is ott volt. Ekkor esett csak le, milyen kristályt törhetett az imént facepalm

Csilingelés hallatszott, és a rendszer döntetlennek nyilvánította a párbajunk. Én pedig felnevettem. Hihetetlenül muris volt ez így, bár én se tudom, miért kaptam tőle röhögőgörcsöt. Talán azért, mert ennyire benéztem? Nem hiszem, de cseppet sem bántam, hogy így alakult. Jól éreztem magam, és ami feszültségem volt, az most fel is szabadult. Rettentően jólesett a nevetés, percekig nem tudtam abbahagyni. Végül Hina-chan felé nyújtottam a kezemet, és ha megpróbált felsegíteni, akkor le is rántottam magamhoz a földre, újabb adagot kapva a nevetőporból.
- Hát ezt nem hiszem el! Sose gondoltam volna, hogy ilyen történhet x3 - nevettem tovább, de már valamelyest csillapodott a dolog, szóval ha kicsit lihegve is, de igyekeztem elnémulni. A szemem az mosolygott tovább. Végül talpra pattantam és felsegítettem a szőkeséget, majd alaposan átöleltem.
- Köszi, ez kellett :3 - súgtam a fülébe, aztán elléptem tőle és sóhajtottam egy nagyot, végleg elűzve a rám-rám törő nevethetnéket - Akkor csokiizé? :3 - kérdeztem, miközben eltettem a késeket és a felszerelésem is eltüntettem az inventory mélyén. Csak egy csinos, fehér nyári ruha maradt rajtam. Elfáradtam, nagyon, de megérte, örülök, hogy Hina-chan kihívott.

// Kockától független hagytam a találatot, szóval nem kellett a poti sem. A vértem visszasebez hetet, így mindketten nullázódtunk, döntetlen. Köszi a játékot :3 //

by **Kayaba Akihiko** Pént. Aug. 29 2014, 18:14

Az aréna küzdelmet lezárom. A következő küzdelmetek (egymás ellen) 2014. 10. 16-án indulhat.

Még befejezhetitek a történetet, ha szeretnétek, szóljatok PÜ-ben ha meg kell újra nyissam.

Jutalom: 75 exp 180 arany, bónusz nem jár, mert a vége nem tetszett.
Mirika +70 pont, összesen 570 pont.
Hinari +20 pont, összesen 520 pont.

by Ajánlott tartalom