Re: [Küldetés] Hova Tűntek a Pókok?

by **Suzume** Pént. Okt. 24 2014, 10:39

Szívem repes mikor rám rivall a lány, hogy vegyem komolyabban. :3
- Ugyan, ugyan! Abban semmi mókás nem lenne. A lényeg amúgy is, hogy megcsináljuk a küldit közben miért ne szórakozhatnák. – Felelem neki egy széles vigyorral de azt hiszem ez nem sokat segít hiszen mikor megtudja, hogy kiestem megint csak zabos lesz.
- Nem vagy egyedül, ez csak opcionális a fő feladatunk nem az, hogy fejtsük meg a remete béna talányait hanem, hogy szerezzünk legyet. – Tromfolok rá ismét. – És ami azt illeti nem, nem látom Miu-chant már jó ideje. Szerintem eltévedt valahol a barlangban. Jó szórakozást az öreggel. – Köszönök el most már ténylegesen.

A rögtönzött méz légy csapdán nagyon úgy tűnt, hogy működő képes lesz, talán túlságosan is. Ahogy a legyek rászálltak úgy lett egyre nehezebb és egyszerűen nem bírtam el! Csak tudnám, hogy mégis hogyan? Ilyen hülyeséget, hogy még ehhez is súlyemelés kell! Néha kikészítenek a játékok rendszerei. Egy nagy sóhajtás után megpróbálom eltenni a rongyot az inventorimba lehetőleg legyek nélkül. Kellet valami más megoldás. Az A terv, hogy egy befőttes üveget előbányászva csak annyi legyet próbálok elkapni amennyit még a nem létező jártasságom enged. A B terv, hogy pókká változom és megpróbálom a csodapók felé terelni a legyeket. Jobb ötletem egyenlőre nem volt hacsak nem az, hogy odamegyek Gandalfhoz és megkérem, hogy jöjjön el a legyeiért. Igen, ez lesz a C terv. Ha ezek sem válnak be… nos szerencsére van még egy csomó betű az abc-ben szóval lesz még egy pár tervem csak egyenlőre azt nem tudom mi. Vajon a lány, hogy halad az öreggel?

by **Kayaba Akihiko** Vas. Okt. 26 2014, 20:13

// Miu 1250 szóval pótolhat, Chitose 500 szóval. //

A pókká változós módszer sikerült és egészen "Gandalfig" vezetted a pókokat. A probléma azonban az, hogy a helyiség teljesen üres.

A feladatod, hogy írj egy kis mesét (tényleg mesét, kezdődjön "Egyszer volt, hol nem volt"-tal, E/3-ban, Suzume a pókkal, mint főszereplő, ahogyan útnak kerekedik pókseregével, hogy megtalálja a legendás pókvarázslót). Gyermek/csecsemőbarát stílusban.

by **Suzume** Csüt. Okt. 30 2014, 09:06

Egyszer volt hol nem volt még a negyedik szinti tengeren is túl, ott ahol a vaddisznó mob túr és talán még azon is túl, élt egyszer egy gyönyörűséges póklány. Ez a pók lány olyan gyönyörűséges volt, hogy csak úgy hullottak utána a legyek és a póklegények egyaránt. Szépséges nyolc lábát selymes szőrszálak borították, csáprágóira pedig számos póklegény szeretett volna már csókot nyomni. Ezt a póklányt úgy hívták, Suzume. Boldogan élt kicsiny odújában pókbarlang falva többi kis lakójával együtt. Ám egyszer csak ínséges idők jöttek és pókbarlangfalvára. Egy csapat gonosz ember elkergette a pókok nagy részét és a királynőjüknek nyoma veszett. Ám ha ez még nem lett volna elég a legyek is eltűntek szörnyű éhínséget hozva magukkal. A legendás pókvarázsló azonban nem hagyhatta pókbarlangfalva hanyatlását így felkérte hát Suzumepóklányt, hogy keresse meg a királynőt és hozza vissza a legyeket. Suzuménak több se kellett. Azonnal felkerekedett hát, hogy megmentse szeretett otthonát így hát átverekedve magát száz veszélyen, hogy végül találkozhasson egy falnák pókkal ki hatalmas testével és mérhetetlen étvágyával vágta el a falucskát a finom falatoktól. Suzume persze nem rettent meg a hatalmas test láttán és egy kis fondorlatossággal elkergette a falánk és önző szörnyet. A legyek immáron ismét ellepték a barlangot és elterelve őket a legendás máguspokhóz ismét egy szörnyű bajt kellet tapasztalnia hősnőnknek. A mágus ki a feladatot adta maga is eltűnt. A póklány tudta, hogy valaki elrabolja a pókokat így hát összeszedte a megmaradt lakókat és felkerekedett, hogy pók seregével újfent megmentse pókfalvát és megtalálja a mágust. Átkutatva a barlangot és legyőzve az útjába kerülő akadályokat félelem nélkül vetette magát a barlang sötétjébe. Ám a lány okos olt így talán tudta, hogy lehet nem is a barlangban kell keresnie őket. Így hát ha ott nem talált semmit a seregével elhagyta otthonát, hogy élete talán legnagyobb kalandjának kezdjen neki és kutassa fel a mágust és szeretett királynőjüket.

by **Kayaba Akihiko** Vas. Nov. 02 2014, 17:06

Amint kiértél egy fa mögé bújva pillantottad meg a varázsló pókot, reszketve. Az általad kergetett legyek hamarosan kiértek és két fa közé szőtt hálójába is berepült néhány. A pók ezután bátorságot vett magán és jóízűen elfogyasztotta őket. Hosszú percek teltek így el, majd megszólalt:
- Kit tisztelhetek önben? Megmentette az életem, azt hittem már, hogy éhen fogok halni! - ezután várt egy keveset, majd egy kéréssel rukkolt elő - A hely nem biztonságos többé, megjelent a gonosz remete, ki a halálunkat kívánja! A pókkirálynő meg odalent ragadt a barlang közepén, eszméletlenül, senki sem tudja feléleszteni. A legendák szerint egy kifejezetten irritáló, unalmas öregember tudná csak felkelteni álmából, de hol találhatnék ilyen egyedi példány! A barátom, Kispók Vékonyhang is odabent ragadt! Szabadítsa ki őt és a pókkirálynőt kérem és örökké hálás leszek! - mondta levegőt kapkodva, majd visszabújt a fa mögé.

by **Chitose** Vas. Nov. 02 2014, 18:21

Időközben észrevettem, hogy Miu valójában már nincs is mellettünk... hiába forgattam a fejem, nem láttam. Vajon hová tűnhetett ? Beesett valami lyukba, vagy talán véletlenül teleportált ? Remélem nem esett baja.
Így aztán egyedül maradtam. Ja, nem még itt van Suzume is. Neki azonban egyértelműen a szórakozás az első.
- Mégis miért kellene ennek mókásnak lennie ? Szórakozással nem lehet megoldani egy küldetést ! - fejtettem ki neki a véleményemet, miközben a vállamon át néztem rá, figyelmem inkább a remete felé fordítottam. Még ebben a testhelyzetben végighallgattam az okfejtését arról, hogymiért nem kell nekünk most komolyan vennünk a remete pók talányait. - És akkor mégis mi más módon kellene legyet szereznünk ? - tettem fel neki ezt a lényeges kérdést. Amit pedig az öregről meg rólam mondott, arra most szándékosan nem reagáltam. Most inkább a remetére és a következő kérdésére fogok koncentrálni. Ami pedig Miut illeti, nos ő remélem hamarosan előkerül.
Már alig vártam a remete újabb kérdését, mire az elővett egy kendőt. Azt széttépte, majd azokat is széttépte. Először nem igazán értettem, hogy most mit akart ebből kihozni, mire a remete megszólalt:
- Na most egy nehezebb kérdés, amihez megfigyelőképesség is kell, nem csak magas fokú intelligencia. Hány kendő van a földön?
- Hee~hh ? Hogyan kell ehhez intelligencia ?! Ehhez egyszerűen csak látás kell ! És ez a kérdés is ugyanolyan könnyű volt, mint a többi ! Négy ! Négy ! Természetesen négy kendő van a földön ! - mutogatok a földre hevesen. Immár kissé ingerült vagyok, ennek a remetének a kérdései mind ugyanolyan könnyűek, egy cseppet sem változtak az eleje óta ! Kezdem úgy érezni magam, mintha az óvodában lennék. Mikor kisgyerek voltam még élveztem, hogy a felnőttek néha olyan kérdéseket tettek fel, amire azt hitték, elég nehéz a válasz, közben nagyon könnyű volt. De most nem. Sőt.
- Akkor én most kérdezni is szeretnék valamit, Remete Úr ! - mondom neki. Egy kis hatásszünetet is tartok, mert gondolom, nem számított rá, hogy tényleg felteszek egy kérdést. - Hány talány van még hátra ? Mert tudja már elég sok kérdésére válaszoltam, de még egy legyet sem láttam ! Nem akarom sürgetni, de tudja, nem nekünk kell, van egy bölcs, akinek el kell vinnünk a legyeket és ő már biztos nagyon várja, és Suzume is biztos nagyon türelmetlen már... - mutatok arra a helyre, ahol nemrég még Suzumét látam. De nem volt ott. - Eltűnt. Eltűnt, akárcsak Miu ! - kiáltok fel egyszerre ijedten és csalódottan. - Hol lehet ? Maga látta, hogy elment, Remete Úr ? - teszem fel a kérdést félig a remetének, félig inkább magamnak. - Ugye ez nem egy olyan kazamata, ami mindenkit elnyel, aki belép ide ? - kérem számon a pókot. Kissé megborzongtam, mert a gyerekkorom szellemkastélyos meséi jutottak eszembe, ahonnan sose jutottak ki az emberek. De nem, nem, nem az nem lehet. Nincs is semmi furcsa ebben a kazamatában. - De mostmár tényleg, de tényleg egyedül maradtam ! - sóhajtok fel, majd jobb híján leülök a földre, a remete mellé. Most már aztán tényleg, nem tudom mit csináljak, ha a remete nem ad hamarosan legalább egy egészen apró legyet, akkor aztán tényleg zsákutcába jutottunk.

by **Suzume** Vas. Nov. 09 2014, 07:24

Na végre egy terv ami bejött és a kezdeti problémákat leküzdve, ami annyiból állt hogy a mágus eltűnt, végre meg is találtam őt.
- Suzume vagyok és szívesen segítettem. – Reméltem, hogy ezzel megkapom a jutalmam de nem így lett. A feladat újabb szálakra bomlott ami annyit tesz, hogy mehetek vissza a barlangba. Vicces, hogy a mágus nem tudja, hogy a haverja maga a remete. Na mindegy. Kénytelen voltam visszaindulni a barlangba és megcsinálni az újabb feladatot. Első dolgom az volt, hogy visszamenjek Chitose-chanhoz aki épp a földön jajveszékelt.
- Ne hisztizz nem tűntem el és nem is maradtál egyedül. – Szólok rá igaz még mindig a pók alakomban, elfelejtettem visszaváltozni. ^^
- Gyere, beszélnünk kell! Remete te addig várj egy picit. – Hívom félre a lányt és ha sikerül rá vennem akkor suttogva beavatom mi is a helyzet.
- Amíg te az öreggel szórakoztál addig én elvittem a legyeket a mágusnak akitől megtudtam hol a pókkirálynő. Azt mondta a barlang közepén van ájultan és csak egy idegesítő öreg ember tudja felébreszteni. – Itt a tekintetem a remetére vándorol majd vissza a lányra. – Remélem nem kell magyarázni, hogy mi a dolgunk. – Bár a kivitelezés már megint másik probléma. Aztán eszembe jutott az a nevetséges játék ami az öreg kezdett el. – Megválaszoltad már az összes kérdését? Mert kincs helyett kérhetnéd azt is, hogy ébressze fel a királynőt aztán már csak annyi a dolgunk, hogy a remetét visszaváltoztassuk kis pókká és mehetünk haza. – Vázolom az elképzelésemet majd várom a lány reakcióját.

by **Kayaba Akihiko** Vas. Nov. 09 2014, 20:30

Miu kap 20 expet eddigi részvételéért, de a küldetésből kizárom. IC elkapta egy óriáspók és kirángatta a barlangból, majd több óriáspók is körbevette és haza kellett teleportáljon.

Beszélgessetek csak még, amíg nem szükséges a mese, addig mehet tovább nélkülem. A körök ugyanúgy számítanak, ha van mese köztük, ha nincs.

by **Suzume** Hétf. Nov. 17 2014, 09:09

Úgy tűnt a lány annyira sokkot kapott, hogy magányosan marad, hogy meg se hallotta mit is beszélek neki. Remek megint csinálhatok mindent egyedül. Mivel még pók alakban voltam így talán a remete nem fog ismét elzavarni csak annyi a dolgom, hogy valahogy rávegyem arra, hogy jöjjön velem a királynőhöz. Egyszerűnek hangzik de van egy olyan érzésem nem lesz az. Még Chitose hisztizik magában odalépek az öreghez.
- Mi lenne ha most te válaszolnál három kérdésemre és megkaphatod a kincseimet? – Igen ugyan azzal az ócska trükkel próbálkozom mint amit ő is bevetett ellenünk bár fogalmam sincs ez mennyire fog működni egy próbát mindenképp megér, minden esetre folytatom. – Viszont ha elbuksz teljesítened kell nekem egy szívességet. – Ha belemegy úgy az első kérdést.
- Ha ismersz, másokkal is szeretnél megismertetni de ha mások is megismernek akkor eltűnök. Mi vagyok én? – Kíváncsi vagyok mennyire sikerül kitalálni. Ha a probléma megoldása is annyira egyszerű mint a kérdései akkor sosem fejti meg de igazából nem is számit. Ha nem sikerül kitalálnia, nos akkor nyilván a szívesség az lesz, hogy ébressze fel a királynőt de ha eljut akkor a harmadik kérdésig akkor is az lesz a feladvány, hogy ébressze fel a királynőt, tehát minden azon áll vagy bukik, hogy a remete belemegy-e a játékba vagy sem. Ha nem teszi meg akkor jöhet a B terv és remélhetőleg Chitose is magához tér addigra. Ha nem akkor C terv amit majd kitalálok, vagy erővel vonszolom a dögöt a szükséges helyre. Amilyen egyszerűnek tűnt a feladat úgy bonyolódik, na nem mint ha nem számítottam volna rá.

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Nov. 27 2014, 12:02

A remete válaszol továbbra is unottan:
- Négy.

by **Chitose** Vas. Nov. 30 2014, 16:10

Épp azon gondolkoztam, hogy vajon mit is csináljak egy kazamatában, ahol egyedüli játékosként vagyok, miután a társaimnak nyoma veszett, mikor megjelent egy újabb pók. Nah, már csak ez hiányzott, hogy egymagamban kelljen még egy pók ellen is harcolnom ! Megpróbáltam felállni, hátha az meg akar támadni, mivel egyenesen felém jött, de nem. A pók egyszercsak megszólalt Suzume hangján ! Shocked

Ez úgy megdöbbentett, hogy visszacsuklottam a földre, és egy ideig szólni sem tudtam, csak bámultam magam elé. Akkor most Suzumét elnyelte egy óriáspók ?! Szegény Suzume, most örök életében maradhat pók alakjában, mert elnyelte óriáspók, vagy pókká változtatta valami. pale

Vagy lehet, hogy ez már nem is Suzume, hanem egy ellenséges pók, aki csak Suzume hangján szólal meg és az ő emlékeivel bír, de a lány tudatát már elnyomta ? De nem, az nem lehet. Ilyen nem is lehetséges a SAO-ban. Ugye ?
Végül az jutott eszenbe, hogy most megfigyelem a pók-Suzumét, hátha van valami árulkodó jele annak, hogy ő valóban Suzume-e, vagy csak egy pók. Mire feleszméltem, már azt láttam, hogy a nevezett pók már a Remetének mond valamit, nem is előttem áll. Mi történhetett az elmúlt percekben ? Elégé elbambulhattam, ha már ezt sem tudom felidézni. De mindegy. Ez már nem számít, mert már egész biztosan látom, hogy ez a pók bizony Suzume. Hiszen ki másnak jutna eszébe úgy eltérni a küldetéstől, hogy még ő adjon talányt a Remetének ?! Most, hogy ezt már tudom, sikerült egy kicsit megnyugodnom, felállok és odasétálok a pók-Suzuméhez ?
- Tehát akkor most te vagy Suzume, igaz ? - méregetem még mindig a pók-valamit. Még most is nehéz elképzelni, hogy ez a pók valójában Suzume lenne. Majd, hogyha kapok megerősítést így folytatom - Hogyhogy te teszel fel találós kérdést a Remetének ? És milyen szivességet akarsz te tőle kérni ? Jah, és hogy van az, hogy mostt te pókká változtál ? - zúdítom rá az összes kérdésemet. Közben rá nézek, de nem a szemébe, egy pók-szempár azért mégis túl félelmetes...

by **Suzume** Szomb. Dec. 06 2014, 09:04

A remete válaszára megcsóválom a fejem… vagy csáp rágom… Potrohom? Mit tudom én mimet a lényeg, hogy próbálok valami jelzést adni, hogy a válasz helytelen. Nem is értem. Miért vagyok én még mindig pók formájában? Ja igen! Félő, hogy a remete elzavar ha az igazi alakomba lát. Így viszont látszólag belement a játékba és ahogy az várható volt rossz választ adott.
- Sajnálom de a válasz nem jó. A helyes megfejtés a titok. – Avatom be rejtvényem megoldásába. – Nos mivel a kísérlettel egyértelműen elfogattad a feltételeimet így megkérlek, hogy gyere velem. Majd a helyszínen elmondom milyen szívességet is kérek tőled. – És ha a remete egyűt működő akkor szépen odavezetem a pókkirálynő vélhető helyére. Ez idő alatt viszont már Chitose-chan is magához tért és kérdésekkel igyekszik bombázni.
- Mindent a maga idejében kicsi lány, mindent a maga idejében! – Ismétlem meg magam. – És ha figyeltél volna az imént egy picit siránkozás helyett megtalálnád a választ. – Na igen, mikor beszéltem hozzá nem figyelt mikor meg csöndbe kéne lenni beszélni akar. Ki érti ezt? Razz

Minden esetre ködösítek a kilétemmel kapcsolatban, nem lenne jó ha vén szivar rájönne ki is vagyok, bár lehet nem lenne belőle nagy probléma de fő az óvatosság. Bíztam benne, hogy a remete majd tartja a szavát és minden probléma nélkül eljön velem a királynőhöz na meg azt is, hogy tényleg ott van ahol a varázsló mondta és nem kell még őt is keresgélnem. Bár az eddigi tapasztalatok szerint úgy néz ki, hogy semmi sem megy olyan egyszerűen mint ahogy én azt szeretném így nyilván ez sem fog Razz

by **Kayaba Akihiko** Vas. Dec. 07 2014, 16:51

A remete megsértődött, mint egy kisgyermek és duzzogó fejjel követte Suzumét.
- Na mit akarsz? - kérdezi meg karba tett kézzel, felfújt arccal, miután a lyukhoz értetek.

by **Suzume** Vas. Dec. 14 2014, 15:15

Hála az égnek legalább annyit elértem, hogy a remete még ha duzzogva is de legalább követ egészen a lyukhoz ahol elméletben a királynő van. Kifejezetten élveztem a az öreg durci arckifejezését. Meglehetősen vicces volt. A kérdése, rövid volt és lényegre törő mint ahogy nagyjából eddig is. Chitose viszont ez idő alatt megint elbambult. Komolyan kezdek aggódni szegénykéért, néha olyan mint ha csak egyszerűen eltűnne. Mikor már egy ideje nem válaszol finoman megrázom csápjaimmal de semmi. Razz

Mindegy is, inkább foglalkozok a küldetéssel.
- Odalent van egy pókkirálynő. Azt akarom, hogy menj le és ébrezd fel az álmából. – Utasítom őt majd nemes egyszerűséggel belelököm őt a verembe, vagy legalábbis megkísérlem őt belökni.
- Na? Megtaláltad a királynőt? – Kiabálok le ha sikerült a tervem. Valahogy az meg sem fordult a fejemben, hogy az öregnek akár baja is eshet. Bár mi történhet? Az eszméletét nem tudja elveszteni max az eszét de azt meg már rég megtette. A végtagjai se nagyon törhetnek el. Legfeljebb az élete zuhan nullára de mivel njk-ról beszélgetünk így ez sem annyira valószínű.
- Igyekezz mert szorít az idő, ha sokáig tökölsz kárpótolnod kell egy másik feladattal. – Kiabálok le ismét most már picit türelmetlenebbül.
- Látod, még te a pókkal szöszöltél én szépen megoldottam a problémát. – Próbálok ismét szavakat kiszedni a lányból mialatt a remete elvégzi a dolgát. – Ha felébreszti a királynőt akkor már csak vissza kell mennünk a varázslóhoz és felvenni a jutalmunkat. És te még itt aggódtál, hogy mi lesz velünk… - Forgatom körbe a szemeim ami alatt azért mosolyogtam, az viszont már megint más kérdés, hogy pók alakban ez mennyire látszik.

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Dec. 15 2014, 18:52

A lökés sikeres és az NPC pixeleire esik a gödör mélyén. A szétrepülő pixelek hatására egy hangos visítást lehet hallani a gödör mélyéről, olyan mint amit esetleg egy gigászi méretű pók adna ki.

by **Chitose** Kedd Dec. 16 2014, 21:03

Lemondóan sóhajtok egyet, miután a pók-Suzume csak egy kitérő választ adott a kérdéseimre. És mi az, hogy már elmondta ? Én ugyan nem hallottam semmi ilyesmit. Meg nem is szoktam siránkozniii !!
Ettől függetlenül már majdnem biztos vagyok benne, hogy ez a pók itt Suzume. Valahogy olyan suzumésen beszél, meg suzumések a cselekedetei, méregetem még mindig őt. A kérdés már csak az, hogy vajon mit akarhat Suzume a Remetétől. Az előbbi találós kérdéssel biztos csak az volt a célja, hogyan a Remete megtegyen neki valamit. De mit ? Egek, nagyon lemaradhattam az eseményekről. És vajon mit csinált, amíg én a Remetével bajlódtam ? És mi lett Miuval ? Ez a küldetés kezd egyre átláthatatlanabb lenni. Noha nem sok küldin voltam még, de valahogy egyiken sem gabalyodtak így a szálak. Az egyik, Gnómiás küldetésemben is teljesen tiszta volt a cél: Gnómiát kellett visszafoglalnunk a megvadult robotoktól. Aztán ott volt a hajómakettes, jó, ott az elején volt az a furcsaság, hogy magára a hajóra kerültünk, de ezt leszámítva minden világosan, érthetően haladt előre. Talán a gyűlölet démonaiban voltak még olyan dolgok, amit első látásra nem kapcsolódtak egymáshoz és értelmetlennek tűntek, de ott legalább tudtunk, vagyis sejthető volt, hogy egyetlen személy, vagyis Tenebra áll minden furcsaság hátterében. De most valahogy minden más. Az elején még érthető volt: egy bölcs pókot kellett megtalálnunk. Aztán meg valami legyeket... végül inkább ráakadtunk erre a remetére. Ezután viszont eltűnt Miu, majd Suzume is, de ő legalább megkerült, már ha ő az, és most elvezet minket valahová, hogy kérjen a remetétől valamit, feltéve, ha nem hazudik. Túl sok itt a kérdőjel. Gondolkodtam el, míg végre Suzume mögött én is elérkeztem a lyukhoz, ahová vezetett minket. Pont ez a lyuk az, ami mellett már elhaladtunk egyszer. És hogy mit akart itt, azt is hamarosan elmondta, de arra, hogy ezt értelmezhessem nem jutott idő. Tágra nyíltak a szemeim a döbbentettől, mikor Suzume nemes egyszerűséggel lerúgta a remetét a verembe. Shocked

Remélem nem túl mély a gödör... jutott eszembe egy pillanattal azelőtt, mielőtt egy horrorisztikus visítást hallhattam volna. Majd ezután néma csönd, semmi. ... Megölte !! Egy pár másodpercig csak bámultam magam elé, majd odakiabáltam Suzumének:
- Megölted ! Most tényleg meghalt ! - azt hiszem, itt van az ideje, hogy kiakadjak. - Mostmár bármit is akartál tőle kérni, nem tudja teljesíten ! Mert megölted ! Nem tudom, ha én lettem volna helyében engem is csak úgy lerúgtál volna ? Vagy csak azért bántál vele így, mert NPC volt ? - néztem rá dühösen. Közben idegesen hadonásztam a kezeimmel, mint általában, mikor veszekedtem valakivel, ki nagyon megharagított. - Pedig annyit vesződtem ennek a póknak a kérdéseivel, te meg csak úgy lelököd ! - nem mintha olyan nehéz kérdései lettek volna ennek a remetének, de ezért elég türelem kellett ahhoz, hogy csak úgy válaszoljak rá, és ne mindjam meg neki, hogy ezt még egy kisgyerek is tudja.
Nem tudom, hogy honnan vette Suzume, hogy itt van a Pókkirálynő, na erre, biztos, hogy felébredt. Biztosan az övé volt az a sikítás is, amit az előbb hallottam. Bár én ilyen ébresztőt nem kívánnék senkinek sem, legyen az ember, egy NPC, vagy akár egy undi pók is. Most remélem nem lesz túl mérges ránk, hogyha meglát, és nem akar minket megtámadni.

by **Suzume** Vas. Dec. 21 2014, 11:58

Habár azt nem terveztem bele, hogy a remete elpixeleződik a feladatát így is maximálisan elvégezte. A hátborzongató hang egyértelművé tette, hogy a királynő felébredt. Legalábbis bíztam benne, hogy nem a remete gurult be és változott valami förtelemmé. Egyenlőre azonban kénytelen voltam Chitosera figyelni aki szokás szerint megint túl aggódta az egész incidenst. Itt már nem volt szükség arra, hogy a pók alakomban legyek így vissza is változtam. Éppen itt volt az ideje, hogy beavassam a terveimbe. :3
- Remélem, hogy megöltem. – Jegyzem meg halkan majd kissé felemelve a hangom folytatom. – De a feladatát ha jól hallom elvégezte. – És itt újra neki fogok a beszámolómnak. – Miután sikerült kiterelnem a legyeket a barlangból belefutottam a varázsló pókba aki elmondta, hogy miként is lehet felébreszteni a királynőt. Egy idegesítő öregember kell hozzá. Úgy látszik a remete tökéletes volt és grátiszként még el is intéztem a remetét akitől annyira féltek, sajnos így viszont a kis pókot már nem tudtam megmenteni de hát ez van. – Vonok vállat. – Már csak annyi a dolgunk, hogy szépen felvegyük a jutalmunkat. – Mosolygok rá a lányra majd kicsit közelebb lépek a lyukhoz. – Felség ébren van? – Kiabálok le. – Kérem válaszoljon, most már nyugodtan kijöhet, a remete nem terrorizálja a népét és biztonságban van. – Remélem most már végre bezsebelhetem a jutalmat. Már így is túl sok időt töltöttem el itt egy irritáló njk és egy hisztis lány társaságában. Az az igazság, hogy eleinte jót mulattam rajtuk mostanra viszont már elveszett az érdeklődés és inkább untattak.

by **Kayaba Akihiko** Vas. Dec. 21 2014, 14:30

A pókkirálynő szélsebesen a plafonra kerül, majd ugrik egyet és lábait gyorsan kapkodva eltávozik a barlangból. Az több méteres pók nagysága ellenére szélsebesen elhagyta a helyszínt, csak egy pillanatra láttátok meg.

[Küldetés] Hova Tűntek a Pókok? - Page 2 Pokkir10

A küldetés felirat mellett egy pipa jelenik meg és a következő kiírás: A jutalmat a varázsló póknál vehetitek át. Csupán annyi feladatotok maradt, hogy odamenjetek hozzá a jutalomért.

by **Suzume** Vas. Dec. 28 2014, 20:27

A hatalmas üvöltés maga a királynő követte. Épp csak egy pillanatra láthattuk de kellően sok idő volt, hogy megállapítsam. Ez a pók ronda mint a bűn . Királynő létére lehetett volna valami szebb teremtés is, bár nem is értem mit vártam. Egy pók nem lehet szép. Minden esetre nem bántam, hogy gyorsan tovább is állt, megkímél minket a fölösleges szájtépéstől vagy a harctól. Nem kizárt, hogy elevenen felfalt volna minket. Viszont így, hogy ez is megvan gyorsan le is ellenőriztem a küldetés naplóm ahol ott volt a kis pipa és a további utasítás. Már csak le kell adni a küldetést és mehetünk haza. Önelégülten pillantottam Chitosera.
- Látod? Mondtam, hogy nem kell aggódnod. Egyszerűen megoldottam mindent, a küldetést teljesítettük és nem esett komolyabb bajunk sem. Kivéve, hogy Miu-chan eltűnt. De szerintem ő csak beijedt a pókoktól meg a sötéttől, semmi több. – Vonom meg a vállam és elindulok a kijárat felé. – Gyere, nehogy eltűnj te is így a végére. – Fordulok vissza ha esetleg nem követne automatikusan. – Látod ha velem küldizel nem kell félned, hogy nem sikerül. – Folytatom aztán. – Megoldok én mindent akár egyedül is. – Egy kis önfényezés sosem árt és ha azt vesszük tényleg én oldottam meg hisz Miu eltűnt, Chitosa az öreggel paráználkodott a sötétben… :3 Jómagam pedig megcsináltam azt amire eredetileg is kértek. Elvittem a legyeket az öregnek. Bár kicsit sajnálom a csöpp pókot. Nem volt túl beszédes de legalább nem volt irritáló mint a remete. Ahogy kiérünk leadom szépen a varázslónak a küldit és reményeim szerint teleportálhatok vissza a városba.

by **Chitose** Kedd Dec. 30 2014, 23:46

Remélte, hogy megölte. Erre már egyáltalán nem tudtam mit felelni. Szóval nem csak úgy lelökte, lesz, ami lesz alapon, hanem tényleg meg akarta ölni. Ugyan én nem értek ehhez a pszihológiai dolgokhoz, de ahhoz, hogy valaki tényleg akarja a gyilkolást, valami gyilkos ösztön is kell, és az... nagyon, nagyon nem jó... Szomorúan lehajtottam a fejem, de azért a mondandója második részére is igyekztem figyelni, hiszen most mondja el, hogy mit csinált akkor, amikor eltűnt. Elmondta, hogy amíg én a Remetével bajlódtam, addig ő vígan elintézte a legyeket, majd kiderült, hogy a Pókkirálynőt is fel kellett ébreszteni a Remetével, ezért jöttünk ide.
Közben Suzume is visszaváltotott az eredeti alakjába, amit egy nyugodt sóhajtás kísért a részemről. Ez biztos valami speciális képesség lehet neki. Mindenesetre elég bizar.
Arra viszont már, hogy Suzume a Királynőnek kezdett el beszélni, nem tudtam nem reagálni.
- Te, te, hagyd abba a szólongatását ! Még ide csalod nekem ! - magyaráztam neki kissé idegesen. Ezért, vagy nem, de a Királynő mégiscsak kijött, felugrott a plafonra, majd szélsebesen elszaladt. Én csak döbbenten néztem utána. Nem akarok látni többet ilyen rusnya dögöt, annyi szent !
Viszont, ahogy látom, mindent sikerült megoldani, a küldetésnek is vége van. Illetve... nem igaz, hogy ez a lány még önmagát dicsőíti ! Úgy látszik, mivel nem lett semmi bajunk, nem tanult semmit az egészből.
- Mi az, hogy nem kell félnem, hogy nem sikerül ?! - nézek rá szúrós pillantással. - Hiszen pontosan te műveltél olyan dolgokat, amik miatt akár nem is sikerülhetett volna ! Most is tiszta szerencse volt, hogy a Pókkirálynő nem támadott ránk.
Egy dologban viszont igaza van: el kell mennünk a varázsló pókhoz, felvenni a jutalmunkat. Majd Suzume mellé szegődök, és így kifelé vesszük az irányt.
Végül nem került elő Miu. Remélem nem esett baja, és tényleg csak annyi történt, hogy elteleportált valamiért. És remélem, hogy úgy hagyjuk itt ezt a kazamatát, hogy ő már nincs benne. Gondoltam, miközben vetettem egy futó pillantást hátra.
Amikor kiértünk a varázsló pókhoz, az odaadta jutalmat, én pedig megköszöntem neki. Suzumére nézek, ha elmegy, akkor intek neki. Remélem azért, hogy még találkozok vele. Persze nem küldetésen. Hanem, hogy még találkozhatunk, tehát nem hal meg.
Végül megfordulok, hogy mégegyszer visszanézzek a kazamatára. Érdekes küldetés volt a mostani, bár egy kicsit ilyesztő volt a Pókkirálynő, meg sötét is volt, és Suzume is megkavarta dolgokat rendesen, azért megérte eljönni.

/Köszönöm szépen a játékot !/

by **Kayaba Akihiko** Szomb. Jan. 03 2015, 19:52

Kisétáltatok és megszakítás nélkül leadtátok a küldetést, majd megkaptátok a jutalmatok. Köszönöm a játékot, visszajelzést örömmel várok PÜ-ben. A küldetést lezárom.

Jutalmak: 105 exp, 120 arany (Chitose +21 exp)

Jártasságok:

Chitose: Fegyverkészítés: Éles *Fegyver* Recept, Életlen Katana Recept
Érclátás: 38 -> 58, 6 Bronzérc 6 Munkálatlan Bőr 2 Sida Kő 3 Halvány Rubin 3 Vasérc

Suzume: Kristályírás: Halvány Füst Kristály Recept, Hullám Kristály Recept
Növénylátás: 1 -> 21, 3 Kis Tövisgyökér 4 Faeno Levél 5 Barna Gomba 3 Tövisgyökér 5 Vörös Pitypang

by Ajánlott tartalom