Darkness vs Judy

Már jó ideje elmúlt a karácsony, és itt a szilveszter. Sajnáltam, hogy a frissen létrehozott céhemben csak hárman vagyunk még összesen, mert ha több embert is sikerült volna betoborozni, már szervezhetnék testvéreimnek egy szilveszteri ünnepséget. Hát így most nem fog menni, másrészt már odaígértem magam Ozirisznek, hogy együtt legyünk még a szilveszter napján és éjjelén is.
Szilveszterig a boltom zárva marad, így sok dolgom nem is volt, mikor létrehoztam a Phoenix Brotherwood-ot. Már csak egy épület kellene, ami megfelelne a testvériség székházának. Kellene minél több arany, hogy igazán beinduljon a céh. Mogorvát próbáltam meggyőzni, hogy ha nem is hajlandó belépni még az én újdonsült céhembe sem, akkor segítsen valamit a támogatásban, de nem hajlandó. Tessék, ennyit arról a kedves, adakozó, énekes Mogorváról, akit megismertem a karácsonyi ünnepen!
A karácsonyi ünnep jól jött nekem, mint új kapcsolatok. Összebarátkoztam a két kisgyerekkel, Briannával és Francis-el, akikkel nagyon sokat foglalkoztam az ünnepségen. Aztán valahogy összebarátkoztam a Platina Varánuszokkal is, akiknek a stílusa... hát, túl kemény (agyilag és stílusban) és kicsit fegyelmezetlenek ahhoz, hogy szívesen lássam őket a testvériségemben, küldetésekkor viszont még mindig jobb lenne velük dolgozni, mint egy csapat siránkozó kölyökkel, vagy olyan alakokkal, akik nagyon kavarták a bajt.
Ilyen volt a Darkness nevű fiú is, aki nemhogy egymásra akarta uszítani a csapatot, de engem is annyira nem ismer, mint ahogy a mandarin sem ismeri a földönkívülieket. Egy biztos: ha ez a fiú még egyszer a hátamba próbál döfni, ezúttal úgy megvédem magam ellene, hogy meggondolja kétszer is, hogy velem kezdjen ki. És még egy biztos: elsők között fog szerepelni a céhem körözési listáján, akit mindenképpen el kéne kapnunk, mielőtt bántani fog még több embert. Enhi és Snowcat nevű párja múltkor igen érdekeset meséltek róla, Darkness egy maffiához vezette a WR tagjait. Muszáj volt kikérdeznem őket erről, mert tudni akartam mindent a fiúról azután, miután kijutottunk az oroszlános küldetés álomvilágának fogságából. Még egy-két embert is megérdeklődtem, mire már-már megtudtam egyet és mást Darknessről. Ha én vagy bármelyik testvérem ráakad, tudni fogja, mi a teendő. Hacsak nem egy küldetés hozza össze őket, mert akkor már baj van. De legalább lesz ott valaki az enyéimből, akik majd szemmel tartják. Tudom, hogy kémkedne gyűlölt áldozatai után vagy maga, vagy másokkal. Vannak megzsarolt, megfenyegetett személyek, akik kötelesek úgy táncolni, ahogy fütyül. Éppen emiatt, amíg állítólag a halállistájára kerültem a küldetés óta, óvatos voltam. Úgy beszélgettem másokkal, úgy mentem az utcákon, úgy dolgoztam, hogy ne figyelhessék minden olyan lépésemet, amit Darkness hasznos információnak tartana rólam. Ő alig tud rólam valamit, viszont én annál is többet. Karizmámnak, barátságos közeledésem és legrosszabb esetben logikusabban elkövetett fenyegetések ára, hogy nekem többet beszélnek az emberek, mint kéne.
Éppen egy találkozóm volt egy újabb emberrel, akinél megérdeklődtem szándékát, hogy be akarna-e lépni. Most Joey Chrome - akiről úgy tudom, hogy még senkihez sem csatlakozott - lesz a következő, akivel beszélek. Hiába ezen hétköznapi céh érdekében tett cselekvések, még így is vigyázok, hogy ne füleljen le vagy támadjon le a kis Darkness bármilyen módszert bevetve.

Még bőven volt idő ahhoz, hogy találkozzam Joey-val. Az erdőbe vettem az irányt, hogy meditáljak egy kicsit. Jó régen nem csináltam már ezt a kedvenc hobbimat, úgyhogy ideje ismét kiüríteni egy időre minden gondolatot a fejemből, hogy a zuhanó, mégis jóleső sötétségnek adhassam át magam.
De nem tölthettem el ezzel a maradék időmet. Alighogy elindultam volna, hirtelen egy alak bukkan fel a semmiből. Ez volt az a tag, akit Darkness utáni szaglászáskor kénytelen voltam megfenyegetni végül, mert nem volt hajlandó szép szóból is érteni, pedig mindenféle lehetőséget felkínáltam neki.
- Kisasszony, kisasszony! - szaladt felém. - Nagy baj van!
- Mit akarsz? - kérdeztem tőle.
- Azt hiszem meggondoltam magamat, és beszélek mindenről, amit tudok róla!
- Nem késtél el ezzel egy kicsit?
- Ha szerencsém van még nem! Ugyanis megtudtam, hogy mit csinál most Darkness!
Felvontam a szemöldökömet.
- Nocsak, miből gondoltad meg magad, és mégis beszélsz most már?
- Mert meg akar ölni egy fiút, akit én ismerek! Egyszer megmentette az életem, és... istenem, pedig az egy olyan kedves srác, és... és... és... úgy bánom, hogy megismertem ezt a szörnyeteget! Kíváncsi voltam, hogy mit akar most csinálni, és egyáltalán mi a legfontosabb dolgai, mert nem bízhattam meg benne. Követtem őt egy kicsit, és... és megtudtam! Jajj istenem, szegény Joey! Tennem kell valamit érte! Nem érdemelheti ezt ki!
- Nyögd már ki, mi folyik itt!
- Darkness az erdőbe megy, mert más informátorai szerint ott van Joey Chrome, és meg akarja ölni! - Aztán a földre vetette magát és elsírta magát.
Teljesen megdöbbentem. Nem akartam hinni se a füleimnek, se ennek a koszos alaknak, akiről még első ránézésre is lerí, hogy inkább nyalná a vörösek talpát először, minthogy egy olyasvalakinek tálaljon ki mindent, aki az igazságszolgáltatás nevében harcol. Felemeltem a fickót, mélyen a szemébe néztem, és egy kicsit megrángattam a vállát, de csak gyengéd erővel jelezvén, hogy szedje már össze magát.
- Ugye nem csapda az egész, amit ez a srác talált ki? Esküdj meg, hogy az igazat és csak is az igazat mondod!
- Esküszöm, kisasszonyom! Úrnőm! Nagyságos! Esküszöm! Nem akarom, hogy Darkness megölje őt! Ugyanis ő egy bérgyilkos, és senki sem érdekli őt, csak a haszon és a gyilkolászás! És tudom, hogy hiába ígér nekem védelmet, ha kell engem is megölne simán! Esküszöm a narancs-indikátoromra és a saját életemre!
- Figyelj akkor, mert nincs már időnk! Menj el Mogorvához, ő nála biztonságba leszel. Ismered őt?
- Azt a nagy barbárt? Ismerem! Kocsmában egyszer meggyakolt, mikor lopni akartam tőle!
- Indulj hozzá, és maradj mellette! És figyelmeztetlek... tudni fogok róla, ha átverés az egész és nem tetted meg! Mondd meg neki, hogy én küldtelek hozzá, hogy biztonságban légy és hogy küldjön nekem egy üzenetet, hogy megtetted-e, amire kértelek. Ne félj, a céhem azért van, hogy megvédelmezzen másokat és megbocsátsa a bűnös lelkeket. Esküszöm, hogy meg foglak védeni mgé az életem árán is. Indulj!
- Igenis!
Abban a pillanatban hirtelen gyorsasággal eltűnt a fickó, hogy még rá is csodálkoztam. Aztán még jobban ledöbbentem, hogy a csávó elfutása után tíz másodperccel jött a válasz Mogorvától, hogy már nála van, és ha nem is akarja ezt, védelme alá veszi a jómadarat, amíg vissza nem térek.
Gyorsan, ahogy a gyorsaságom skilljei engedték, rohantam. Mint akit a tatárok hadai üldöznék, csak őket már mérföldre lehagytam. Rögtön a Kezdetek Erdejében találtam magam, és bekapcsoltam az észlelésemet. Milyen jól tettem, hogy bekapcsoltam. Rögtön megláttam a szőke üstököt, amiből Joeyra ismertem. Szerencsétlen aludt, és nem volt anna ktudatában jelenleg, hogy éppen megölni készülnek őt. Az észlelésem bejelzett, és így megpillantottam az állítólagos bérgyilkost, amint éppen lőni készült.
- JOEY!!! VIGYÁZZ!! - kiáltottam felé futás közben (egyszer sem álltam meg a város óta), de nem hiszem, hogy felébredne rögtön és észlelné a veszélyt. Már kilövődött a nyíl, és... az utolsó pillanatban a lovagfiú elé álltam, így a nyíl betalált a vállamba. Szerencsére némi páncélpontot vesztettem, de örültem, hogy sikerült az utolsó pillanatban megakadályoznom egy orvtámadást egy ártatlan ember ellen.
- Gyere elő, Darkness, vége a játéknak - szóltam a kis vadász felé, aki a bozótban bújkált. - Előbb velem kell végezned, ha egy ujjal is hozzá akarnál nyúlni olyasvalakihez, aki sose ártott neked.
A tekintetem arról árulkodott, hogy nagyon komolyan beszéltem. Ahhoz, hogy megöljék Joeyt, ahhoz velem kell megküzdeniük. Az újonnan megalapult Phoenix Brotherhood nem fogja hagyni az ilyesmiket. Én vagyok a Fehér Főnix, a céhem anyja, akinek az a dolga, hogy vigyázzon tagjaira és mindenkire, akik megérdemlik a védelmemet.

HP: 75
Páncél: 33/35

//Ezzel be is kaptál egy narancs indikátort //

A nyíl szélsebesen száguldott áldozatom felé, mikor…
- JOEY!!! VIGYÁZZ!! – Az a ribanc Judy! Hogy került ide?! A lovag felébredt a zajra, de egyből elájult egy sikoly után, mikor látta, hogy felé száguld a nyíl, ami viszont abba a kotnyeleskedő ribancba megy, és ezzel szereztem egy narancs indikátort! Rohadt szajha!
- Gyere elő, Darkness, vége a játéknak. – mondta Judy, majd azt, hogy ha meg akarom ölni a fiút, aki szerintem az ágyasa, vele kell előbb megküzdenem. Nem bukhatok le, úgyhogy egy üzenetet küldtem csak neki észrevétlenül.

„Nekem talán nem ártott. Viszont valakinek igen, mégpedig annyira, hogy az a valaki a halálát akarja. Akárcsak a tiedét! Ha harcolni akarsz, előbb kapj el ha tudsz. HA tudsz…”

Gyorsan és észrevétlenül a bozót másik részéből lőttem a lány felé azt remélve, hogy eltalálom, miközben óvatosan próbálok közlekedni, hogy véletlenül se tudja, hol vagyok. Ha netalán megtalálna, azonnal futásnak eredek, hogy ne tudjon megsebezni. Gondolom magas szintű, csak ez a gyáva k***a inkább a kisebbekkel kezd ki ahelyett, hogy megölné magát, hogy a szánalmas szülei örüljenek, hogy megszabadultak tőle. Igyekszem minél jobban megzavarni azzal, hogy néha pont egy fa előtt kanyarodtam, meg olyan akadályokon át keltem, amik remélhetőleg lassítják ezt a… inkább nem mondom még egyszer, mert úgyis üvölt róla, hogy micsoda. Minden esetre igyekszem tartani tőle a távolságot, hogy ne tudjon megtámadni, bár biztosan csalni fog, mert az ilyenek bármire hajlandóak, hogy a saját által beképzelt elveiket megvédjék még egy csecsemőtől is, ha az szerintük nem azt akarja, amit ők. De vissza a harchoz, igyekeztem nem nagy zajt csapni, ha netalán sikerült leráznom, majd elbújnom. Biztos, hogy az úgynevezett „barátai” is szívesen látnák a nevét a halottak listáján, nem pedig élve. Bár kérdés, hogy ki lehet az, aki fel is kért egy bérgyilkost is erre a feladatra, ráadásul úgy, hogy egy idióta lovag halálát is akarja a lány halála mellé.

35/35 HP; 2/2 PP

Joeyt sikerült hát megmentenem, de a kis sunyi alak, aki még mindig ott bujkált a bokorban, minden szó helyett inkább egy üzenetet küldött nekem, hogy akkor kapjam el, ha tudom. Nem értem, hogy ennek mi volt a logikája, de hogy inkább PÜ-zött, hülye egy ötlet volt. A vak is látja, hogy én már rég tudom, hogy ott van a velem szemközti bokorban, másfelől nem állnék ott vele szemtől szemben. Nos az igaz, hogy a cserjés választ csak el minket egymástól. Ez volt a legelső hibája.
A másik meg az, hogy lőtt, majd futásnak eredt. A következő lövést elkerültem, aztán más irányba futottam, egy rövidebb úton, ahol szemben meglephetem a kis narancsindikátorú bérgyilkost. Harmadik hibája, hogy túl óvatos, hogy össze-vissza kanyarog és bujkál ahelyett, hogy jobban körülnézne. Egy íjászt könnyen át tudja vele verni, hiszen az csak távolharcos, de mivel én mér jó ideje nem ezt a kasztot képviselem, nagyon nem jött ki ez jól - Darknessnek.
Mikor levágtam a rövid ösvényt, rögtön megérkezett velem szemtől szemben alig pár centire a srác, akit jól meg is leptem egy öklössel. Nekem zöld marad az indikátorom, mert mivel megtámadott engem, és csak ezután adtam vissza neki a kölcsönt, a rendszer önvédelemnek számít (lásd a SAO kézikönyvet! X3). Darkness harmadik hibája: akkor is narancs vagy vörös indikátoros lett volna, ha nem lennék, mert a gyilkolás az gyilkolás, támadás meg támadás.
Megragadtam, aztán az egyik fához nyomtam a srácot, úgy szorítottam oda.
- Először is, legközelebb olyan kasztot válassz, ami jobban besegít téged bérgyilkosi munkádban. Jó magam is egykor íjász voltam, úgyhogy tudom, miről beszélek. Másodszor pedig ha meg akarsz ölni, akkor menekülés helyett inkább azt próbált, ha tudsz. HA tudsz.
Igazából van egy sejtésem, hogy ki lehet az illető, aki "felbérelte" Darkness-t. Hát persze, Natsumi, aki viccet próbált űzni szerintem azzal, hogy rám akar uszítani egy most már kiégett bérgyilkost. Csak ő az egyetlen, aki megszabadulna tőlem azért, mert a nővére kérésére el kell kapnom őt és elvinnem hozzá. Azt azonban nem tudja, hogy saját magát is bajba sodorta ezzel, de hála az átpártolt "kémnek", aki nem akarta Joey halálát, elmondott nekem mindent, így most már nem lesz ez a nyomorult kölök sem veszélyben emiatt. Hogy Joey-t miért akarta megöletni, jó kérdés. Csak nem amiatt, hogy őt is be akarom szervezni a céhembe, és annak is keresztbe próbálna tenni?

HP: 75
Páncél: 33/35

//jut eszembe, 10-es szintű vagyok itt, és 10-et sebzek (mert szabályzat szerint az erő fele megy a nyíl sebzésébe), mivel itt Nov. 21-én pontoztam, mikor KA végre megadta a szinteket, itt meg november 23-án vettem fel a pókos íjat, a KT meg dec. 30-án kezdődött. De biztos csak súrolt téged a nyíl, hisz gyorsabb vagy nálam. Jut eszembe, azért van több támadás, hogy meglegyen a minimum, így nyugodtan kerülheted a feleslegetXD//

Hirtelen előttem jelent meg, és kis híján adott egy öklöst, de félig kikerültem, így csak a páncélomat és 3 HP-mnak lett annyi. Megragadott, és az egyik fához szorított. Próbáltam kiszabadulni, de ez a nőnek úgy látszik sok az ereje. Tipikus hiba szokott lenni, hogy valaki sokat rak az erőre, de a többi stat-ja kicsi marad.
- Először is, legközelebb olyan kasztot válassz, ami jobban besegít téged bérgyilkosi munkádban. Jó magam is egykor íjász voltam, úgyhogy tudom, miről beszélek. Másodszor pedig ha meg akarsz ölni, akkor menekülés helyett inkább azt próbált, ha tudsz. HA tudsz. - Nem válaszoltam neki, hanem megkíséreltem kiszabadítani az egyik kezemet, és szégyen ide, szégyen oda, jól arcon ütni ököllel. Nem szívesen ütök meg egy nőt, de én sem szeretem, ha egy nő belekotnyeleskedik a férfi dolgába, ha az nem ért hozzá.
- Nem is csoda, ha a halálodat akarják. Úgy viselkedsz, mint egy öntelt gazdag gyerek, aki lenézi a másikat. Lehet, hogy pont egy volt fiúd vagy egy „barátod” bérelt fel engemet. Hisz ki tudja, hogy mit mondanak rólad a hátad mögött. Vagy netalán belekotnyeleskedtél valaki dolgába, és azért akarják a halálod. – jegyeztem meg neki, majd megpróbáltam hátrálni, és belé lőni 2-3 nyilat. Tiszta szerencse, hogy nem kell külön nyíl, hogy lőni tudjunk, különben nagy bajban lennék, ha elfogyna pont most. Miért nem adnak egyáltalán az íjászoknak közelharci fegyvert, hogy azt használhassák, ha úgy adódik? Így kicsit hátrányban vannak. Bérgyilkosságra jó, de harcra nem igen, főleg, ha egy ilyen hogy nevezik? Óh igen, VÉR PISTIKE csak a nála alacsonyabb szintűekkel hajlandó harcolni. Ha netalán nem sikerül megfelelő távolságot tartani tőle, akkor bár így jóval kisebbek sebzek, de akkor a közelharcot használom. Megkíséreltem egy nyilat egyenesen a karjába döfni. Elvileg, hogy lebénítsam, de tudom, hogy nem lehet. Egyszerűen a szokás hatalma, mert a valóságban is így bénítottam le a késemmel a verekedős célpontokat.

32/35 HP; 0/2 PP

//Tudom, hogy tízes szintű vagy, de mivel nem kikerülni akartam, hanem csak beálltam teljesen a nyíl elé megvédve egy ártatlant... na tökmindegy, igazából fogalmam nincs, mit akarsz ezzel mondani. Narancs indikátor az narancs indikátor, ha amiatt szóltál   //

- Na tisztázunk itt valamit - mondtam, mikor szorítottam fél testemmel, ahogy tudtam, mert szabadulni és ütni próbált. - Nem tudom, hogy honnan veszed, hogy olyan lennék, amilyennek te sajnos elképzelsz, de annyit tudj meg rólam, hogy magadfajta kis bűnözőknek, akár kis szintű, akár nagy, nem engedek senkit sem bántani. Vannak idióta játékosok, akik csak azért akarják megöletni a másikat, mert utálják, viszont az indikátoraikat nem kockáztatnák vörössé tenni. Balszerencsédre csak egy buta kiskölyök akarna megszabadulni tőlem, mert kérésre vissza kell majd vinnem nővéréhez. Joeynak is csak annyi a bűne, hogy félős típus és ezt benne sokan nem szeretik.
Végül csak sikerült kiszabadítania magát a kis bérgyilkosnak, és belém eresztenie két nyilat. Egy pillanatnyi időt sikerült nyernie, hogy egy újabbat belém döfjön, hiszen annyira meglepett ez a szempillanatnyi esemény. Talán nem tartottam túl szorosan, de tulajdonképpen nem is akartam annyira bántani. Csak hát önvédelem, Joey és más szerencsétlenek védelme, és igazságszolgáltatás az ilyen alakoknak, akiket csak a pénz érdekel, semmi más.
Ám most visszaadtam a kölcsönt Darknessnek. Előkaptam a késeimet, és egyikkel az oldalába, másikkal a karjára céloztam. Ha kivédi, akkor hasba rúgom, megpróbálva fellökni így, hogy nyerhessek magamnak Némi időt újabb támadásokra.
Kis szintű, azonos, vagy magasabb szintű a bűnözők. Teljesen mindegy, de őket a narancs és a vörös indikátoruk teszi közössé. Ők okozzák a legtöbb bajt Aincradban, halnak meg miattuk a sok ártatlan, hogy minél kevesebb ember ellen kelljen fejlődniük; hogy hamarabb kijuthassanak a valóságba; hogy kiéljék vérszomjas vágyaikat; hogy legyen miből szerezniük kis pénzt anélkül, hogy kaszinóznának, vagy szakmáskodnának vagy küldetésezzenek. Az ártatlan, barátságosabb játékosoknak joguk van ahhoz, hogy félelem nélkül fejlődhessenek, éljenek új életet Aincradban, én meg megadom az esélyt nekik. Még azoknak is megadom, akik ugyan veszélyes indikátorral rendelkeznek, de bánják bűneiket, vagy csak véletlen árán lettek azok.
- Hagyj fel bérgyilkosi életeddel, bánd meg bűneidet, és kaphatsz még megbocsátást és új esélyt arra, hogy mindent jóvá tegyél - mondtam Darknessnek. - Nem élhetsz itt egy játékban úgy, hogy téged üldözzenek azért, amit teszel. Előbb vagy utóbb benne leszel azok között, akire a vérdíj vagy ezerszer több lesz, mint az, amennyit Natsumi ajánlott fel neked értem és Joeyért.

HP: 75
Páncél: 3/35

- Hogy a lovag gyáva semmi kétség. Úgy visított, mint egy lányt, akit erőszakolnak. – valamiben legalább egyetértettünk. Ki akarná holtan látni, mikor olyan szerencsétlen lovag létére, hogy a saját lábába is belebotlana, ha azon múlna? De vissza a harchoz: sikerült háromszor is eltalálnom, bár ez még nem jelentette az, hogy győzni is fogok. A lány az oldalamra és a karomra célzott. Az elsőt a másik karommal védtem ki, így is hagyva kis sebzést, mialatt a másik kést kivertem a kezéből. Ezután hasba rúgott, és fellökött így. Mint valami pap, úgy prédikált aztán, hogy adjam fel a bérgyilkos életemet, térjek jó útra, és a többi. Fogalma sincs arról, miről szól a szakma.
- Ugyan már, hagyd a meséket! A mai emberek romlottak! Megölsz valakit, akkor nem az érdekli, hogy miért, hanem hogy megöltél valakit, és el kell takarítani téged, mint a szennyet. Ez a valósággá vált játék sincs másképben. Csak itt nem büntetik folyton a gyilkosokat. Törődj bele, az igazság már rég halott. – feleltem neki. Nem fogok azért bűnbánatot tartani, hogy utána is üldözzenek, mint valami veszett kutyát. Miután gyorsan felálltam, megkíséreltem nyilakat lőni belé, pontosabban 3-at. Ha nem sikerülne egyik sem, akkor megközelítem, és úgy döfök egyet a hasába. Nem érdekel, ha legyőz, én nem fogom magamtól feladni, semmi képben sem. Nem arra nevelt a maffia, hogy csak úgy megadjam magamat egy igazságosztónak. Az gyenge, aki egyből feladja. A bűnözők világában csak az marad életben, aki a végsőkig harcol, és egyszer se mutat gyengeséget. A maffia fia azzal követte el a végzetes hibát, hogy kimutatta a foga fehérjét, ami a gyengesége volt, s ezért győzte le egy csapat kezdő. Én nem fogok a sorsára jutni csak úgy.

26/35 HP

A közelcsapásomat sikerült kivédenie, illetve csak az egyik késemet védte ki karjával, a másikat meg kiverte a kezemből. Szerencsére pont mellém. De a rúgást már nem kerülhette ki, mert nem volt mivel kivédenie azt. Mikor felajánlottam neki a második esélyt a céhem előírásához képest, az csak ignorálta azt, és elkezdett magyarázkodni arról, hogy milyen romlottak az emberek, és mindig a legjobb az, ha megszabadulunk azoktól, akik az utunkba állnak. Hogy lehet valakinek ilyen szánalmas logikája? Ki a fene nevelte fel így ezt a kisembert?
- Tévedsz, mindenben - mondtam teljes nyugalommal a fiúnak, és visszavettem a földről a Cseppkövet, amit kiütött a kezemből. - A remény és az igazság mindig létezni fog, amíg van létezés. Nem minden ember romlott, és nem kevés van köztük, akik a romlottság ellen küzdenek, és nem is kevés sikerrel sikerül azt kivágniuk az egészséges részből. De ha nem vagy hajlandó megbánni minden rosszat, amit tettél, akkor nézz szembe az igazságszolgáltatással azok nevében is, akiket eddig bántottál vagy meggyilkoltál haszonból.
Darkness rögtön felpattant, hogy belén eresszen még pár nyilat, mint Ygritt Jon Snowba. Bár az a csaj szerelmi bánatból lőtt belé, ez a srác meg azért akart belém lőni, mert meg akar tőlem szabadulni. Csakhogy... egyet kivéve két lövést elvétett. Az egy vállon talált, de még így is a zöld mezőben járt még jóval a hp szintem.
Úgy látom, a bérgyilkoska ezúttal szembeszállt velem ahelyett, hogy elinalt volna. Mégis megfogadta a "tanácsom", hogy ha meg akar ölni, akkor ne meneküljön, hanem végezze el valahogy a dolgát, amire egy bajkeverő kölyök megkérte.
Amikor a két másik nyilat sikerült kikerülnöm, akkor hátraugrottam, és beaktiváltam az új képességemet. A hátamból kinőttek a szikrázó főnixszárnyak, és abban a pillanatban gyors repüléssel, támadásra készen tartva késeimet nekimentem. Ahogy suhantam, úgy vágtam bele a késeimet, szárnyaim szikrái is besegítettek az ütésbe.
A sikeres támadási akciót követve felrepültem a lombkoronák szintjére, aztán onnan néztem le Darknessre. Szárnyaim lustán verdestek. Kicsit úgy néztem ki csapzott hajjal és harcra szánt arccal, mint egy Valkyr. De annak örültem, hogy végre kipróbálhattam éles küzdelemben is. Ha kikerülte a csapást, akkor ezt a következőt nem fogja. Ha nem kerülte ki, akkor jó lesz vigyáznia, mert a következő madár-féle lecsapás már problémásabb lesz számára.
- Még mindig van más választásod, Darkness! - kiáltottam le. - Megbánod a bűneidet és esetleg csatlakozhatsz hozzánk vagy megadod magad az igazságszolgáltatásnak. Tőlem akár egész nap harcolhatunk.

HP: 68/75
Páncél: 0/35

/A spec képimnek +10 a sebzése, így ha eltalál azt is számítsd bele. Talán a kidobósban kéne eldöntenünk, hogy betalált-e vagy sem /

- Ezért lenne számodra a céh menedék, vagy akár a börtönöd is, ott legalább biztonságban leszel - mondtam. - Mindenki megérdemel egy második esélyt, így te is. De ha visszaélsz vele, akkor ne is csodálkozz, ha téged mindenki gyűlölni fog azért, amit csinálsz.
Végül leszálltam a levegőből a srác elé, és a szárnyaim nyugalmi üzemmódba helyezkedett. Csak azért nem támadtam, mert láttam, hogy az életsávja lecsökkent a piros zónába, megölni viszont egyáltalán nem szándékozok senkit sem, még akkor sem, ha az illető egy ilyen kétszínű alak, mint Darkness.
- Pont azért lennél könnyű célpont, mert nem gondoltál bele, hogy a bérgyilkosság, amit csinálsz haszonból mások életéért, ezzel meg magad alatt ásod a gödröt, ami tulajdonképpen a sírod is lehet. Ha akarnám, még egy ütéssel tennék róla, hogy egy gonosz alakkal kevesebb legyen a játékban, de én sose ölök, ahogy a céhem jelenlegi tagjai sem. Ettől függetlenül még elkaphatlak, és börtönbe záratnálak, amíg le nem küzdik a századik bosst.
Nem is értem, hogy miért jó az Darknessnek, amit tesz. Eszembe jutott erről Árny C.-vel folytatott régi elbeszélgetésem a gyilkosokról "természetes" okairól, valamint az a kislány is, aki hónapokkal ezelőtt az egyik éjszaka az életemre akart törni. Csak úgy, hogy levezesse vérszomját, de végül nem sikerült az akciója. Ő nemcsak hasonlókat magyarázott be nekem, mint ez a srác, viszont elvárta volna, hogy én is olyan vörös indikátoros gyilkos legyek, mint ő. A kísértés mindenütt utolér, de én mindig harcolok ellenük, noha némelyik embert legszívesebben megdolgoznék, de csak határokon belül. Lehet még belőlem vandál vagy kocsmai verekedő, de gyilkos soha,, de soha nem leszek. Minden szava Darknessnek csupa hazugság, csak a bajt keresi, meg némi haszont abból, hogy sok idióta ember számára szerencsétlen célpontokat támadjon meg.
- Azért érdekes dolgokat mondasz, még ha nagyon rosszul is gondolod mindezeket és megpróbálsz hazugságokat bemesélni nekem a jóról és a rosszról, még ha ezt nem is vetted még észre. Miért jó az neked, ha mások kedvéért némi pénz fejében meg akarsz ölni másokat? Miért akarsz káoszt teremteni és másokat egymás ellen fordítani? Miért? Miért kell másoknak szenvedniük azért, hogy hozzád hasonló gazembereknek jó legyen?

Rossz gyerekkot, bérgyilkos főnöke, és az egyszem pici rosszra nevelt kölke, csak mert az anyja rossz volt... újabb hiba. Ezzel túl sokat árult el magáról. Ezek az információk meg meg lesz osztva mindenkivel, akivel lehet. Anat és Mirika lesz az első, akik tudni fognak róla. Jogukban áll tudni egy ilyen alakról, mint céhvezér-kollégák, hogy megvédhessék társaikat/barátaikat.
- Túl sokat fecsegsz magadról és butaságaidról, Darkness. És azt nem vetted észre esetleg, hogy attól nem lesz neked jobb, ha szadista módon ölsz másokat? Ugyanúgy te egy bűnöző vagy, nem érdekel, hogy más hozzád hasonló alvilági alakokat gyilkolsz többnyire, mint ártatlanokat. Gyilkolás az gyilkolás, bűnözés meg bűnözés, tökmindegy, kiket ölsz le. Esetleg hogy tudnál bántani egy céhet, már ne haragudj? És pont azokat, akik téged fognak körözni? Több félnivalód lesz, mint nekem. Vedd tudomásul, hogy mi becsületes emberek vagyunk, akik a magadfajtáktól védenek meg és segítenek meg másokat, valamint igyekeznek fenntartani a rendet, segítséget nem fogadunk el bűnözőktől, akik hidegvérűen ölnek jutalomért. Súlyos hiba volt kavarnod a bajt azon az oroszlánod küldetésen, és ugyanolyan hiba volt a mai napi programod is. Talán még bedőltem volna neked, ha még csak arra se lettél volna hajlandó, hogy jóembereket bánts annak ígéretében, hogy majd kapsz némi pénzt egy idióta kölyöktől. Most az egyszer elfuthatsz, de nem bujkálhatsz el örökre. A Phoenix Brotherhood mindig a sarkadban lesz, és nem lesz nyugvásunk, amíg be nem börtönözhetünk mindazért, amiket itt tettél Aincradban. El fogunk kapni. A "kis megbízódnak" csak mondd el nyugodtan az igazat, mert őt is el fogom kapni, és visszaviszem a nővéréhez, akár tetszik neki, akár nem. Most pedig fuss, menekülj.
Ezzel a nyugalmas, kellemes szavaimat le is zártam, és vártam, mikor vonul el ez a szörnyeteg. Egyszerűen undorító, amit tesz. Ha valóban igaz lenne az, amit mond, akkor nem kellett volna Joey-ra és rám vadásznia. Annak ellenére, hogy mondta ezt a csupa félhazugságot, keményen megjátszva szerepét, már rég leszerepelt azzal, amit csinált az oroszlános küldetésen, ráadásként meg ott van az iménti cselekedete. Ez is azt bizonyította, hogy jutalomért és más önös célért a jókat és ártatlanokat is képes hidegvérűen meggyilkolni. Nem kellett volna hagynom, hogy meglépjen, de sajnos nincs hová bezárnom őt. Viszont kíváncsi vagyok, hogy fog azok után elboldogulni, hogy a céhem üldözni fogja és jutalmat fogok felajánlani annak, aki élve elém tudja hozni. Ha úgy alakul, akkor magam kapom el ezt a kis gazembert. Azzal, amivel enyhén megfenyegettem, ígéretet fogadtam meg. Őt és más gonosz vöröst üldözni fogjuk. Ha kell, akár meg is halunk ennek érdekében.
Ha Darkness eltűnt a színről, akkor visszamegyek Joeyhoz, és felébresztem egy-két arcpaskolással, majd együtt mentünk vissza a városba. Elmondtam Joeynek mindent Darknessről. Figyelmeztettem, hogy lehet, hogy nem fog még lemondani róla, úgyhogy mostantól kezdve vigyázzon magára, és szóljon az összes barátjának is erről a fiúról és az összes információjáról.
Most, hogy a mai nap folyamán most már túl sokat tudok Darknessről, ideje lesz szemmel tartani. Felkeresem a mocskos kis tégláit és előnyösebb ajánlatokat teszek fel nekik. Olyan ajánlatokat, amiket jobb ha meggondolnak. Amit én megígérek, az mindig betartom, és meg fogom védeni ezeket az embereket is. Amióta megmentettem Joey-t, azóta Darkness volt besúgója/csatlósa annyira hálás volt, hogy hűséget ígért a PB-nek, és elindult, hogy minél több más, még menthető alvilági alakot meggyőzön, ami végül is nagyon jól alakul. Most már nem Darknessnek, hanem nekem vannak "pókjaim", akik mindent látnak és hallanak.
Erre mondják azt,, hogy jó tett helyében, jót várj.