Sok lúd disznót győz! CC feladat Aya vs Licht & Lydia & Darkness & Itachi

by **Itachi Saton** Szomb. Feb. 15 2014, 11:29

Reggel már majdnem 11 óra van mikor felkelek. Nem szoktam ilyen sokáig aludni de tegnap azaz ma voltam sokáig távol mert hajnal 2:30-kor értem haza. A másik körzet a Cemetery-ből nagyon sokat tudnak beszélni, komolyan mondom nevetségesek, de tök mind egy már otthon vagyok kár ilyen gondolatokkal fecsérelni az időt és átkozódással. Inkább elmegyek picit edzeni de valahova beülök egy kicsit mert nagyon lehúzott most ez a tárgyalás lelkileg... Gyorsan megnyitottam a menüt és felvettem a felszerelésemet. Kiindultam hát a presszóba majd egy jó erős kávét rendeltem, minden reggel megiszok egy kávét de most nagyon nagy szükségem volt rá. Le is csaptam gyorsan majd kimentem az ajtón és az ajtó előtt pár méterrel megálltam és körbenéztem. ~Hova kéne mennem? Talán edzhetnék kicsit már régen voltam.~ Elindultam hát jobbra kicsit kocogni és az erdő felé tartott az utam, ahová bementem pár mobot ölni. Elég unalmas volt így hát kijöttem és a küzdőtér felé indultam, talán találok magamnak valami játszó pajtást akivel küzdhetek egyet edző célból. Kimentem szaladtam-szaladtam és már a távolból láttam a csarnokot amikor hirtelen megálltam és eszembe jutott valami. ~Ez jó ötlet ez így nagyon király lesz, hívom Lichtéket edzeni és szórakozunk egyet.~ Tovább kocogtam majd felültem a csarnokban elfoglaltam egy ülőhelyet amíg írtam Licht-nek.

Menü:

Majd lementem és elindultam edzeni de olyan üres volt a csarnok mint amilyen eddig szerintem még sosem volt. Nem baj amíg ide nem ér Licht addig ütöm a gyakorló bábút de eszembe jutott még egy dolog ami jó lehet. Van egy új srác akit bevettem talán ez jó alkalom lehet, hogy felmérjem a tudását és arra is, hogy bemutassam a többieknek.

Menü:

Majd tovább edzettem és rájuk vártam.

by **Darkness** Vas. Feb. 16 2014, 14:52

Nem rég öltem meg egy vörös indikátoros informátoromat. Elárult az a mocsok, így meg kellett halnia, ha elfedve akarok maradni. Még egy céh sem tűzött vérdíjat a fejemre a ribancén kívül. Bizonyára azért, mert senki nem hinne egy mindenbe beleszóló, fontoskodó libának, aki tökéletesnek képzeli magát, aztán még a szülei is inkább öngyilkosok lennének, mintsem vele legyenek. Amit éppen csinálok, az a pihenés. A céhház egyik szobájában pihentem, miután egész éjszaka kergettem azt az árulót. Egy nyugodósabb részen választottam ki a szobámat, mert a másikon állandóan ment a felesleges fecsegés. Miért kell ide vendégeknek is jönniük? Hogy az egyikük úgy döntsön, hogy felfedező útnak indul a céhházba, azt majd kiordibálja a fél világnak, hogy itt bérgyilkosok vannak? Majd megemlítem a főnöknek, amint alkalom adódik rá. Amit meg is kaptam megy üzenet formájában délelőtt 11-kor.

Itachi Saton írta:Szervusz Darkness!
Eljött a nagy nap, hogy bemutassalak a többieknek és, hogy megmutasd mit is tudsz igazán. A csarnokban edzünk gyere el minél hamarabb!

Ideje volt már megismerni a többit is. Összeszedtem a cuccaimat, ami kellettek, és mentem a csarnokba. Most kivételesen teljesen üres volt. Azaz majdnem. Ott volt Itachi, a céhvezér.
- Üdv. - köszöntem neki. - Örülök, hogy találkozunk, ugyanis olyan javaslatom lenne, miszerint nincs szükségünk arra, hogy mindenféle jött-ment nem tag csak úgy járkáljon a céhházba. Még a végén valamelyik idióta úgy dönt, hogy felfedezi a kastélyt, s ha megtudja, hogy mik vagyunk igazából, azonnal szétordítja egész Aincrad-ba. - lehet, ezzel elérem, hogy ne tartson fontos tagnak, viszont nekem az a fontos, hogy ne legyünk hülyék miatt bajban. Még az hiányozna, hogy az egész Army nevű céh ránk törjön.

by **Licht** Hétf. Feb. 24 2014, 15:29

Épp a cukrászdákat jártam sorra ma sütizős napot tartottam, a sok cukortól hiper aktív is lettem, bár nem volt min, kin levezetnem. Szóval csak mentem a nagyvilágba, majd úgy döntöttem levezetem az energiáim és elindultam mobokat hajkurászni, már egy ideje hajkurásztam is őket, mikor jött az üzenet Itachitól, valami edzésről volt szó benne meg, hogy szóljak Lydiának is, a lényeg az volt gyorsan teperjek lefelé a küzdőtérre. Szóval lerendeztem az utolsó mobokat is, majd küldtem is az üzenetet Lydinek.

Licht írta:Szia!
Gyere le a küzdőtéren céhes esemény várható ott, Ita kötelezővé tette szóval, hagy ott csapot-papot és rohanás lefele a küzdőtérre.

Mai napi hangulatomhoz és felpörgéshez való üzenet szöveget sikerült elküldenem, mindegy is Lydi elhívása pipa, akkor indíts is a küzdőtérre. Nem volt szó időpontról az üzenetben, de azért futólépésben haladtam, nehogy hiszti legyen a vége. Oda érve láttam Itát, meg még valaki vele. Ismerősnek tűnt a céhbe még nem láttam viszont, akkor biztos egy küldetésen futottam össze vele már korábban. ~Hmm-hmm…Ki is lehet? Meg van, ha jól emlékszem Darkness az, no igen az álomcsatás incidens óta nem is láttam, tehát csatlakozott a sorainkba. Milyen furcsa, így normál alakba látni, nem pedig oroszlán ként, komolyan meg se ismerem már másképp…~
-Sziasztok!
Köszöntem már messziről.
-Itachi, Lydiának küldtem üzenetet, nem tudom mikor fog ide érni. – hagytam egy kis szünetet, majd elkezdtem Darknesshez beszélni- Üdv, ismét Darkness, rég láttalak, bár így, hogy nem vagyunk oroszlánok kissé bizonytalan voltam a kilétedben. Mi újság veled mostanában? Nem is tudtam, hogy csatlakoztál a céhez, gondolom Ita szervezett be téged. Miképp futottatok össze?
Amíg Lydi nem ér ide, úgy gondoltam beszélgetek itt a rég nem látott arccal, bár tényleg meglepett, hogy belépett hozzánk, nem várt meglepetés.

by **Kusumi Ayani** Csüt. Márc. 13 2014, 19:20

- Tűzrózsa! Szedd össze magad! Támadj még egyszer! Lángoló Unikornis! – kiáltom parancsolóan petemre.
Vagy már fél órája edzek petemmel. Bár ebben a világban nem leszünk erősebbek, mégis jól jön néha, ha nem otthon üldögélünk, és a fejünket vakargatjuk az unalomtól. Semmi jó nem történt velem ezen a héten, szerencsére rossz sem, de én már nagyon untam a banánt, ahogy a mondás tartja, és inkább kimozdultam otthonról. Elgémberedett lábaimat megmozgatva indultam jobbra, ballra, de semmi jó móka nem volt láthatáron. Nem tudom hogyan, de végül az egyik Küzdőtéren lyukadtam ki. Fogalmam sincs mi vezethetett ide, de végül is, ha már itt voltam nem fogok hazamenni és falra mászni az unalomtól. Bár biztos érdekes lehet Spidergirlnek lenni, de engem nem különösebben érdekelt jelen állapotomban. Így történt hát, hogy ide lyukadtunk ki, és mint fentebb említettem jó időt eltöltöttünk egy szabad edzőpályán, ahol szerencsére nem zargattak minket. Szerencsére biztonságos körzetben vagyunk, és mivel párbaj nem folyik, így petem nem árthatott nekem, ha eltalál, viszont gyakorolhatom petemmel a képességét, és rájöhetek, milyen gyengeségei is vannak a képességeinek, amiről esetlegesen még nem tudok. Igaz, hogy így az ellenségeim kifigyelhették a dolgaimat, de hát mivel nincsenek közvetlen ellenségeim így nem aggódok ez ügyben… egyedül Kazumától tartok néha napján, ám ő valahogyan növesztett valahonnan gerincet, így nem támad hátba, fair küzdelemben meg tudom állni a helyemet ellene… legalábbis nem halok meg, és időben elmenekülök, ha bajba kerülnék, de a lényeg ugyanaz. Mindenesetre sikerült elugranom egy tigrisbukfenccel a roham elől, majd szünetet kérek Tűzrózsától, és fáradtan lerogyok az egyik ülőalkalmatosságra a nézőtérre kimenve.

(én akartam utolsónak menni, de hát mindegy végülis Very Happy