Re: Shizu Boszorkánykonyhája [T2]

by **Anatole Saito** Szomb. Jan. 18 2014, 09:46

Vörös bika potionokat szeretnék rendelni, legalább 5-6 kellene, bár nem sürgős, csak feljegyzem ide az igényemet ^^ Az anyagiakról is beszéljünk majd Very Happy

by **Aoi Shizuka** Szomb. Jan. 18 2014, 14:11

Shizuka próbált úgy tenni, mint aki csak elengedi a füle mellett a hallottakat, de valójában még mindig vívódott és harcolt legbelül. Örömmel fogadta a fiú szeretetteljes közeledését, mégis olyan lendülettel ostromolta, ami már szinte ijesztő volt számára. S bár egyre kevésbé tűnt fontosnak és riasztónak a Tachi feje fölött éktelenkedő vörös stigma, nem tudta teljesen kizárni a tudatából ezt a zavaró képet.

Nem szólt egy szót sem, amikor Tachi simogató keze érintette az arcán, csak szemeit lehunyva adta át magát a becézgető érintésnek
- A fantáziám ösvényén? - ismételte Tachi szavait ledöbbenve, s a benne kavargó érzésektől: szégyen, harag és vágyakozás: szinte már lángolni érezte a füleit
Azonban ahogy Tachi átölelte, szinte elmerült a fiú karjai között, lassan megnyugodott, ahogy a biztonságot nyújtó test szinte körbelepte, s a váratlanul nyakára tapadó ajkak érintése mentén jóleső szikrák szaladtak szét testében, olyan helyeket is felébresztve, amiknek még a gondolata is zavarba ejtő volt számára, de mégis, furcsa mód a legjobb érzés volt mind közül. Tudta, hogy ha most nem cselekszik, veszíteni fog, és nem akarta ilyen könnyen megadni magát senkinek sem. Nagy nehezen legyűrve a rátörő vágyak egyre szorosabbra fonódó bilincseit, a masszázshelyiségbe invitálta vendégét.

Szinte fellélegzett, amikor a fiú megadóan bevonult előtt az előkészített kis szobába, mégis szemöldökét felvonva és homlokát ráncolva konstatálta, Tachi túlbuzgó igyekezetét a levetkőzés terén
- Ha ragaszkodsz hozzá... - sóhajtott fel, nem kevéssé irritált hangon - de akkor ne leskelődj! - azzal átvonult a szoba azon sarkába, honnan a fekvő Tachi nem láthatta anélkül, hogy ki ne tekerné a nyakát, és pár kattintással eltüntetve magáról a boszi-hacukát, nem hagyva mást magán egy pillanatig, mint a fekete melltartóját a színben passzoló franciabugyit. De mindez hamar eltűnt egy egyszerű, fehér pamut nadrág, és orvosi köpeny mögött
- Tadam! Kész vagyok, most már idefordulhatsz - csilingelt a hangja, s már pakolta is elő a kellékeket a szekrényből: egy fehér törölközővel takarta be a lábakat, majd egy fiolából narancssárgás folyadékot csöpögtetett a tenyerébe, összedörzsölve a két keze között

- Készen állsz? Kezdhetem? Egy kicsit még hideg lesz az elején az olaj miatt, előre is bocsi! - azzal az illatos olajjal bevont tenyerek a fiú dereka fölött landoltak finoman.
A hüvelykujjak végig simították a csípő vonalát, majd a két tenyerét erőteljesen lenyomva végigsimította a fiú hátát a gerince mentén, egészen vállmagasságig, ahol az összezárt ujjacskák átkúsztak a váll fölött, s visszafelé az ujjbegyek apró körkörös mozdulatokkal masszírozták be a bőrbe az narancs illatú olajat, átmozgatva a fáradt izmokat és nyugtatólag érintve az idegvégződések teli területet.
- Szólj ha valami kellemetlen vagy fáj! Vagy ha valahol jobban masszírozzam meg! - törte meg a csendet dagasztás közben a lány, majd hüvelykujjai felsiklottak a fiú tarkóján, újra és újra bejárva ezt a picinyke de annál érzékenyebb részt.

by **Tachibana Makoto** Szomb. Jan. 18 2014, 16:01

Határokat feszegettem, de semmiféle ellenállásba nem ütköztem eleddig. Immár szavaimnak sem mondott ellent, ám a csend arra utalt, hogy vívódik legbelül. Másképp adott volna legalább egy kurta helyeslő választ, vagy akár gesztust: egy bólintást. De nem, ilyesmi nem érkezett, csupán elfogadta az érintésemet, az ölelésemet, az ajkaim gyengéd kényeztetését. Elmerült benne, hiszen éreztem, ahogy teste ellazul és átadja magát annak az érzésnek, amit csókunk közben is megtapasztalhatott. Ám még mielőtt kezeim elkalandozhattak volna ösztöneimnek engedelmeskedve, elszakítottam magam a lánytól és kérésének engedve helyiséget váltottam, azaz váltottunk. Cseppet sem bántam, a türelmem megvolt az efféle kóstolgatáshoz, mely voltaképpen tánc volt kettőnk között. Lassan kezdődő, és egyre növekvő tempójú, érzelmeket felszabadító tánc.
- Hai-hai... Bár jobban örültem volna, ha viszonozod a látványt, amit megadtam számodra :] - kuncogtam megadóan, aranyos volt ahogy szemtelen megjegyzéseimre reagált, és az eddigiekből leszűrve valós harag sem volt mögöttük, éppen ezért mertem megjegyezni, mikor meghallottam a menüje csilingelő hangjait - Téged is elfog az izgalom, ha arra gondolsz, hogy egy szál fehérneműben vagyunk mindketten, és semmi sem takar el? - kérdeztem halvány, ravasz vigyorral az ajkaimon, amit persze ő nem láthatott, hiszen tiszteletben tartottam az utasítását, és mereven előre bámultam, míg ő ruhát váltott.
- Nahát... bevallom ennél valamivel érdekesebb kosztümre számítottam a boszorkányöltözetből kiindulva :] Mit szeretsz hordani úgy egyébként? - mosolyogtam rá némileg meglepődve, de csalódottságomat nem mutatva. Valóban, olyan ruhára számítottam, amivel esetleg tetszeni akar nekem, nem pedig egy egyszerű, steril öltözetre. Yare-yare... Annyi baj legyen, amíg a hasamon fekszek, amúgy sem láthattam volna, most úgyis az érzések számítottak elsősorban.
- Ne kíméljen, sensei :] - válaszoltam a fejemet feléje fordítva és az asztalra fektetve, majd becsuktam a szemem, hogy csupán az ujjai és tenyere munkája jusson el a tudatomig, illetve az azt kísérő kellemes, felszabadító érzés. Keze melegsége is gyorsan felmelegítette a hideg masszázsolajat, melynek illata máris körbelengte a szoba ezen részét. Érintése határozott volt, ahogy annak lennie kellett, szinte éreztem, ahogy a játék által adott műizmaimból elszáll a feszültség. Tenyere puhasága, és ahogy az végigsiklott a bőrömön, pedig halk, jóleső sóhajt váltott ki belőlem.
- Szó sincs róla, épp ellenkezőleg. Nagyon ügyes vagy :] - dicsértem meg behunyt szemmel mosolyogva, majd hozzátettem - Úgy érzem a feszültség állandó marad bennem, menekül a selymes kezeid elől és átcsoportosul máshová, egy bizonyos pontba. Tartok tőle, hogy ha le akarjuk győzni, ahhoz meg kell fordulnom. Ráadásul... a szemtelenje a ruhám alá menekül :] - nyitottam ki az egyik szemem résnyire, hogy lássam, össze tudja-e a fejében rakni, amire utalok és hogy miképpen reagál rá. Vagy éppenséggel mennyire vörösödik el. Feszegessük tovább azokat a határokat :]

by **Aoi Shizuka** Szomb. Jan. 18 2014, 19:27

- Arra a látványra gondolsz, amit egy szenvedélybeteg játékfüggő fiú háta okozhat, aki nyilvánvalóan csak a tesiórákról ismeri a sportolás és helyes étkezés fogalmát? - vágott vissza rögtön a lány, aztán folytatta az öltözködést, de Tachi következő kérdése hallatán megállt a keze. Csak hallgatott, s az imént látott fiú fehérneműs látványa jutott eszébe. az imént még annyira el volt foglalva a rá váró feladattal, amit a masszírozás jelentett, hogy fel se fogta igazán, hogy majdcsak meztelenkednek
- Ez... ez nem igaz... - felelte kissé bizonytalan hangon - Rajtad ott van az alsód - gyanakvóan sandított hátra, de megkönnyebbülve látta, hogy a fiú még mindig úgy fekszik az asztalon, ahogy hagyta - én pedig... - sietve befejezte az öltözködést pár kattintással - már át is öltöztem!
Visszasétált a fiú mellé és neki kezdett az előkészületeknek, a biztonság kedvéért, hogy ne zavarja a látvány, bokától egészen derékig betakarta a fiút a törölközővel
- Csak masszírozni foglak! - jelentette ki tárgyilagosan a lány
Mégis mire számítottál, hogy majd valami szexi fehérneműben fogok dolgozni csak a te kedvedért, hogy aztán egész idő alatt engem bámulj?
- Hááát... - gondolkodott el - a sulis egyenruha egész jól néz ki, én nagyon szeretem a szoknyáját, ha meg nagy a hőség, akkor csak póló-rövidnadrágot veszek fel, vagy nyári ruhát!
- Yosh'! - vágott bele a nagy gyurmázásba Tachi hátán legjobb tudása szerint
- Ehehe... - válaszolta a dicséretre boldogan - Arigato okyakusama!
De a dicsérő szavak folytatása nem egészen az volt, amire gondolt volna, meg is állt a keze Tachi hátán hirtelen
- Feszültség? - kérdezett vissza negédes hangon - mindjárt elmulasztom én azt a feszültséget egy különleges technikával! - azzal minden ujját a fiú oldalába vágta két oldalról
- Sajnálom, de ha erre pályázol, akkor nem tehetek többet érted. Shinji is mindig ilyenekkel próbálkozott, és még neki se... - harapta el a szót
- Szóval, mit szeretnél? - sétált egyenest a fiú feje elé csípőre tett öklökkel, szikrákat hányó szemeivel szinte ledöfte a fiút

by **Tachibana Makoto** Szomb. Jan. 18 2014, 22:19

Nahát.. ez elég sértő volt, szerencsére az ilyen csipkelődéseken nem szokásom felkapni a vizet, ahogy egyébként is birkatürelmű vagyok, és inkább én borítok ki másokat azzal, hogy cseppnyi dühöt sem mutatok :] Habár elég régen volt ilyenre alkalmam, mostanában nem is emlékszem olyan szópárbajra, ahol szükség lett volna az idegesítés ezen formájára. Ami azt illeti, nem is nagyon vívok szópárbajokat. Yare-yare... Nem csoda, hogy feszültség rejlik az izmaimban.
- Valóban így néznék ki? Különös, pedig az ép testben ép lélek-elvet vallom, amihez hozzátartozik a rendszeres testmozgás is :] Biztos vagyok benne, hogy te is sportolsz valamit, a karjaid különösen erősnek tűnnek - kuncogtam, nyilvánvaló volt, hogy csupán piszkálni kíván, és voltaképpen nem gondolja komolyan az imént elhangzottakat. Szándékosan helytelen feltételezésekből indult ki, ám csak annyira taposott bele a büszkeségembe, hogy eme apró helyreigazítást megtegyem.
- Valóban, de a hangodból hallom, hogy erre néztél. Csak nem ellenőrizni szeretted volna? Huncut lányka :] - jött most az én köröm a csipkelődésben, várva a következő tsundere reakciót. Azt hiszem így hívják ezt a fajta viselkedésmódot az otaku-kultúrkörben, és meglehetősen találó volt a kifejezés, nehéz volt rá jobb szót találni. Kincseket is kreál az a világ, nem csak olcsó klisékre épülő szemetet.
- Hmm, ezek az összeállítások remekül hangzanak, szívesen megnéznélek bennük. Biztos nagyon jól állnak :] - vittem tovább a beszélgetés fonalát nyugodt hangon, mit sem törődve az újabb félreértéssel. Nem hibáztattam érte, saját viselkedésem és az ő fantáziája is rátehettek egy lapáttal, hogy gondolatai elkalandoztak és mindez rajtam csapódik le. Voltaképpen másképp nem is lehetne. Éppen ezért kísérleteztem tovább, ám ezúttal már túl egyértelmű voltam, és nem sokkal azután, hogy a lány keze megállt a hátamon, kellemetlen érzés fogta el az oldalamat, amitől tehetetlenül ugrottam kicsit az asztalon és felszisszentem. Micsoda bosszú :] Felnéztem Shizukára, mihelyst elém állt, lusta tekintetem lassan kúszott fel arcára. Hosszú másodpercekig bámultam némán, majd kezeimet magam alá húzva feltoltam magam, és a derekamra terített törülközőtől megszabadulva leszálltam a fekvőhelyről és talpra álltam.
- Semmi olyasmit, amit te nem szeretnél - feleltem végül, miközben összehajtogattam a törülközőt és elhelyeztem az ágyon - Bárhányszor mondhatsz nemet a száddal, ha a tested és a gondolataid elárulnak, nem fogok hinni a szavaidnak :] Beinvitáltál egy kölcsönös masszázsra, s szó nélkül átöltöztél a jelenlétemben. Hagytad, hogy bókoljak neked, hogy megöleljelek, hogy simogassalak, hogy megcsókoljalak. Jusson eszedbe, mit éreztél akkor vagy engedd, hogy újra megmutassam. Bocsáss meg, amiért helytelenül szavakkal adom tudtodra, mit kívánok, ahelyett, hogy megmutatnám, ahogy eddig - mosolyodtam el lágyan, és csupán némi kivárás után léptem hozzá közelebb, hogy újra magamhoz öleljem és kezemmel végigsimítsak a hátán - Légy őszinte magadhoz - suttogtam a fülébe, majd ha elég nyugodtak találtam, belenéztem a szemébe és csókot kezdeményeztem a lánnyal.

by **Aoi Shizuka** Szomb. Jan. 18 2014, 23:52

A lány szinte rögtön hátrébb lépett a fiú haragjától tartva, ahogy amaz felkelt a masszázsasztalról. A haragjától és büntetéstől. Ahogy a fiú kezébe vette a törölközőt, Shizu még hátrébb lépet, védelmezőn maga elé húzva a karjait. Egészen a falig hátrált. Onnan már nem volt tovább. De Tachi csak összehajtogatta a törölközőjét, és Shizu bátortalanul engedte le a karjait ennek láttán. És aztán csak megkövülten hallgatta a fiút. Nem tudta eldönteni mit tegyen. Az előbb még móresre akarta tanítani a szemtelenségéért, egy pillanattal ezelőtt pedig attól tartott, hogy meg fogja verni, abból ítélve, ahogyan az asztalról felkelt. De tévedett. A fiú némiképp kioktató volt, de mégis teljesen igaza volt mindenben, amit mondott. És végül mondhatni, hogy bocsánatot kért, bár nem teljesen hangzott annak. Ahogy Tachi megindult feléje, Shizu karja rögtön a magasba lendült
- V-várj! - hangjában félelem keveredett zavarodottságával
- Várj... kérlek... - mondta ezúttal sokkal halkabban de egyben sok szomorúsággal is a hangjában
Még sem akar megütni, pedig azt hittem, nem rossz ember, csak én képzelem bele. Mit akar? Miért félek tőle ennyire? Miért kell neki mindenféle perverz dolgokat mondania? Vagy tényleg csak én képzelem azt, hogy ilyenekre gondol? El is küldhetném! Igen. Itt nem bánthat. Csak ki kísérném, az ajtóig, és nem kéne félnem tőle többé hogy letámad. Minden újra olyan lenne mint régen. Igen... Mint előtte, csak kikísérném... és hagynám elmenni... és nem jönne vissza többet... nem... nem... jönne... nem... ölelne meg...
Shizuka szomorú arccal pillantott fel a fiúra, akit várakozása intett.
Nem... akarom... nem akarom, hogy elmenjen... csak... azt... akarom... érezni, hogy átölel... szelíden
Bizonytalanul lépett egyet a fiú felé, majd még egyet, és még egyet. Lassan odasétált hozzá, kinyúlt Tachi karjáért, és kezébe vette a kezét. Nyelt egy nagyot, szemei bocsánatkérően remegtek a fiú tekintete előtt
- Bocsánat... - mondta halkan - kérlek, ne bánts... nem akartalak felbosszantani, nem akarom, hogy elmenj...
- Kérlek légy kedvesebb... türelmesebb - suttogta egészen halkan arcát ismét lesütve

by **Tachibana Makoto** Vas. Jan. 19 2014, 18:13

Őszintén szólva, bár nem számítottam rá, lassacskán felkeltette az érdeklődésemet ez a lány. Magyarázatot kívántam találni a viselkedésére, a hirtelen hangulatingadozásai, a szeszélyessége mögött rejlő okok beindították a megértésre vágyó elmémet működtető apró elektromos kisüléseket. Többé-kevésbé megértettem a viselkedése elemeit egyenként, tudtam, mit miért tesz, ám a közöttük húzódó éles váltások mögött megbúvó gondolatmenet kellően piszkálta a kíváncsiságom, bizsergette az agytekervényeimet. Hirtelen félelmének és tiltakozásának oka is nyilvánvaló volt előttem, ám hogy miként jutott idáig az iménti dühös állapotából, mikor sem szavaim, se gesztusaim nem hordoztak magukban semmi fenyegetést, az már a rejtély kategóriába tartozott. Könnyű volt megmondani, hogy belül hogyan pörögtek a gondolatai, hiszen míg először a falhoz hátrált, végül mégis leeresztette a védekezésként maga elé emelt kezét, aztán felém lépkedett mégis és megérintette a kezemet. Ijedtségből bizonytalanság, majd megnyugvás lett rajta úrrá, ahogy gondolatementén végigment, ám a félsz megmaradt benne. Szavai megleptek, ám sok mindenre magyarázatot kaptam hirtelenjében. Szóval azt gondolja, felbosszantott és tart tőle, hogy elmegyek... Yare-yare...
Lágy mosolyt varázsoltam az arcomra, és gyengéden megfogtam a puha kezet, mely az imént még a hátamat gyúrta. Hosszan a lány remegő szemeibe néztem, miközben finoman cirógattam a kézfejét ujjaimmal, és végül magamhoz húztam törékeny testét, hogy szelíden átöleljem, ahogy eredetileg is terveztem.
- Bántott valaki? - kérdeztem aggodalmas hangon - Kis butus, engem sosem fogsz felbosszantani. Itt maradok melletted, virágszálam, amíg csak kívánod. Cserébe csak azt kérem, hogy ne félj, és légy őszinte önmagadhoz és a vágyaidhoz - búgtam pajkosan, ujjbegyeim pedig végigsiklottak Shizuka-chan hátán - Mondd, ha simogatlak, az bánt? Ugye nem? :] Ennél csak kellemesebb dolgok várnak rád, nincs mitől tartanod - nyugtattam tovább, majd finoman elengedtem és kimért léptekkel mögé sétáltam. Kezeimet a vállára helyeztem, és óvatosan masszírozni kezdtem - Ígértél valamit, nemde? - magyaráztam meg tettem, majd úgy folytattam - Nagyon édes vagy, amikor puffogsz :] - és azzal egy lágy csókot hintettem a tarkójára, úgy vettem észre, ezt szereti. Ugyan türelemre intett, de ahogy már mondtam neki, a szavainak nem hiszek. Azokat ostoba módon befolyásolja az ész és az érvek, melyekre nem szabad hallgatni, hiszen ellenségei a valódi vágyainknak, érzéseinknek.

by **Aoi Shizuka** Hétf. Jan. 20 2014, 00:22

Shizuka lassan felnézett a fiúra, ahogy kéz kezet ért ismét, Tachi mosolya lassan felolvasztotta a kételyek és félelem fagyos markát a szíve körül. Furcsának tűnt az egész számára, Tachi szeretgette, s ő olyan esetlennek érzete magát, pedig máskor mindig ő volt az aki a többiekről gondoskodott, aki mások vigasztalója volt, ő volt az aki átölelte Shinjit, vagy az osztálytársait. De mi változott, miért érezte magát elgyengülve a fiú karjaiban?
Karjai örömmel emelkedtek Tachi hátára, ahogy a fiú ismét átölelte. Teste-lelke úgy fogadta a másikét mintha hazatérő szerelme lenne.
- Ümmm... még ragad a hátad az masszástól - kuncogott fel Tachi mellkasára hajtott fejjel. Zsebeiből elkotort egy-egy zsebkendőt, és finoman mozdulatokkal felitatta megmaradt olajat, egy percre se távolodva el a fiú ölelő karjaiból
- Bántott valaki?
- Ü-ü - rázta a fejét Tachi mellkasába fúrva, s a zsebkendőktől megszabadulva, szorosan átkarolta a derekát, olyan szorosan, mintha egészen egybe akarna forrni a másikkal
- Nem - felelte álomittas hangon, egyre lassuló szívverését egy elégedett sóhaj kísérte - nagyon jól esik
Csak vonakodva bontakozott ki az ölelésből, de nem kellett sokáig hiányolni a biztonságot és megnyugvást sugárzó kezek érintését, lecsukott pillákkal adta át magát az ismerős érzésnek
- Hogy megmasszírozlak? - kérdezett vissza, majd egy pillanatnyi gondolkodás után még hozzátette: - Vagy arra gondolsz, hogy te is meg akartál masszírozni engem?
- Nagyon édes vagy, amikor puffogsz
Erre nyelve hegyét kiöltve durcás képpel fordította féloldalra a fejét, hogy Tachi is jól lássa, milyen az amikor puffog, de aztán elmosolyodott rögtön. Nem volt most semmi oka neheztelni.
A csók mentén mely a tarkóján csattant, izgalomtól vegyes boldogság áradt szét benne ismét, kezei a fiút keresve simultak a vállát cirógató kezekre, s finoman megemelve az ujjakat, megfordult az ölelő karok közöt, hogy aztán a tenyerét végigsimítsa Tachi mellkasán, a vállán át a tarkójához, beletúrva a fiú hajába, finoman maga fele húzza. S egyszersmind lábujjhegyre állva magasabbra tornászta magát: elnehezült szempillái lassan lezárultak, ajkai pedig egy utolsó sóhajt lehelve forrtak a fiúéra.

by **Tachibana Makoto** Szomb. Jan. 25 2014, 16:37

Nyugtató érintsem, hangom és mosolyom hatásosnak bizonyult, és ha lassan is, de újra felengedett a lány legnagyobb örömömre. Kaotikus érzéseinek lecsillapítása azonban megéri, ha ilyen kedvesnek és aranyosnak láthatom. Bizonyára komoly viharok dúlnak a lelkében, melyet csakis stigmámnak, a vörös kurzornak köszönhetek, ám talán épp ez teszi olyan érdekessé ezt a találkozást, hiszen így meg kell dolgoznom a sikerért, melyet máshogy talán túl könnyen érnék el. Felnevettem apró megjegyzésére, mikor végre átölelt, és türelmesen vártam, hogy elhárítsa ezt a kellemetlenkedő akadályt.
- Látod, még a masszázsolaj is hozzám ragasztana :] - engedtem meg magamnak egy ócska poént, mellyel kicsit oldhattam a feszültséget. Mármint az övét, hiszen én magabiztos voltam, mint mindig. Másképpen nem lehet bánni ezekkel az angyalokkal, büntetik a legapróbb kétséget is. Shizuka is csak törődésre, gyengédségre és egy biztonságot adó ölelésre, egy férfi közelségére vágyott, ha hagynám, hogy a bizonytalanság elemésszen, akkor nem érezné egyiket sem.
- Utóbbi... de azt hiszem még te sem fejezted be :] - válaszoltam kérdésére mosolyogva, miközben vállát masszíroztam, egyelőre a finomabb mozdulatokat hanyagolva, hiszen ruhán keresztül a finom ujjmozdulatoknak nem lett volna hatása. Ez csupán egy laikus amatőr szintje volt, melynél eggyel jobbat tudtam, még ha profinak nem is vallhattam magam. Ám én egy fokkal érzékibb masszázsra gondoltam már, melyhez semmi köze a képzettséghez, csak a tapasztalat és az odafigyelés emeli a minőségét.
Újfent kuncogás hagyta el a torkomat, mikor megláttam felfújt arcocskáját, ám némi meglepetésemre ekkor a lány átvette a kezdeményezést. Lágy mosollyal jutalmaztam bátorságát, érintése pedig tagadhatatlanul kellemes volt, ahogy ujjai végigsiklottak a mellkasomon, fel egészen a tarkómig. Egészen addig nem tettem semmilyen markáns mozdulatot, mígnem ajkaink össze nem találkoztak, ám ekkor végre újra átöleltem derekát, másik kezemmel pedig az arcát és érzékeny nyakát simogatva viszonoztam a csókot, mely gyengéden indult, ám részemről egyre érzékibbé és forróbbá vált, ahogy testünk egymáshoz simult.
- Masszírozzuk egymást egyszerre, kis boszim... :] - szakadtam el egy pillanatra, de csak egy pillanatra az édes ajkaktól, és máris visszaugrottam a csókok mohó habzsolásába. Derekáról elvettem a kezem, és egy kicsi hátralépéssel helyet csináltam neki, és miközben felfelé tartottam, nem voltam rest megsimogatni Shizuka kebleit, mielőtt úticélomhoz érkezvén bontogatni kezdtem volna a lány bájait takaró köpeny undok gombjait. Hiszen hát... masszírozni ennyire felöltözve nem lehet :]

by **Aoi Shizuka** Vas. Feb. 02 2014, 10:10

- Hehe - nevetett bájosan Tachi ragasztós válaszán
Shizu zakatoló szíve apránként egyre lassabbá vált, ahogy egymás érintésének érzése elöntötte az elméjét. Minden egyes érintése a fiún valódi ragaszkodás volt tőle, és Tachi simogatása, akár csak egy bűvös folyam felébresztette fáradt testének elfeledtnek hitt pontjait, jól eső érzés köntösébe burkolva be, amerre csak azok a kezek elkalandoztak

A simogatástól és masszírozástól, ha most ő feküdt volna a masszázsasztalon, úgy érezte, könnyedén el tudott volna aludni, még így egymással szemben állva is álmosság kezdett eluralkodni rajta, azonban csókjuk, mely egyre eleinte csupán apró puszik voltak az ajkakon, lassan egyre merészebbekké váltak, mire Tachi átvette a kezdeményezést már nem csupán ajkuk forrt össze, de nyelveik immáron hevesebb, követelőzőbb csatát vívtak.

- um - csak ennyire tellett a lánynak álomittas arcán fényesen csillogó ajkai közül kipréselnie Tachi ajánlatára válaszként
Ahogy a fiú hátrébb lépett, Shizu kezei Tachi izmos felkarjára siklottak a vállakról.
Egy álomittas sóhajjal fogadta a fiú merésznek mondható mozdulatát, amikor a kezek átsiklottak Shizu mellei felett, s halvány pír jelent meg az arcocskáján.
Mosolyogva hajtotta a homlokát Tachi mellkasára, majd egy hirtelen egy puszit lehelt az arcára, amolyan köszönetként.
A gombok kezdtek kibújni a helyükről, s Shizu kezei is a fiú mellkasára tévedtek, de nem találtak semmit sem, amit lesegíthettek volna róla, végül zavarában, tétovázva egyszer csak leintette a menüt: alig néhány mozdulat volt az egész, s Shizu ismét Tachi nyakát átfonva nézett bele a fiú szemeibe várakozóan, de tele boldogsággal.
Ahogy az gomblyukakból lassan elfogytak a gombok, s a köpeny kezdett szétnyílni, már nyoma sem volt, az imént még ott feketéllő pántnak, mely a melltartó kosarait volt hivatott összefogni

by **Tachibana Makoto** Szomb. Feb. 15 2014, 16:55

Kellemes, bizsergető érzés volt, ahogy a lány törékeny kacsói cirógatták a bőrömet. A feszültségeket nem szabadította fel a testemben, sőt növelte azokat, de cseppet sem bántam. Sokkal élvezetesebb volt, mint az előbbi masszázs, különösen úgy, hogy közben nyelveink szenvedélyessé váló csatája is korbácsolta az egymás iránt táplált érzéseinket. Shizuka teljesen elvarázsolt közelségével, mozdulataim mégis lassúak, türelmesek voltak. Kiélveztem minden pillanatát annak, ahogy szépséges partneremben is nőttön nőtt az izgalom, ahogy leomlottak azok a gátak, amelyek elfojtott vágyait kordában tartották. Ki tudja, mióta várt már arra, hogy egy fiú végre megadja neki azt, melyet annyira kétségbeesetten meg szeretett volna kapni, mégsem feleltek segélyhívására. Ha nem éreztem volna benne ezt a hiányt, mely végül a karjaimba sodorta, nem ragaszkodtam volna ennyire hozzá, de én az a típus vagyok, aki azt adja meg egy lánynak, amire a legjobban vágyik. Legyen az szeretet, törődés, lelki tanácsadás vagy éppen, ahogy jelen helyzetben is, a testi örömök :]
Puha keblei szinte vonzották a kezem, ám mégis csak egy leheletnyi időre érintettem meg, hiszen fontosabb dogom is volt a tiszta élvezkedésnél. Egyre több látszott a hamvas bőréből ahogy a köpeny lassan szétnyílt, miközben elengedtek a gombok. És bár érdeklődve figyeltem, mire is készülhet menüje felhozásával, ahogy lefelé haladtam, és kezem oldala megtámaszkodhatott a puha dombokon, egyértelművé vált előttem tette, és ekképp szélesedett a mosolyom is.
- Nahát, eddig sem volt rajtad? Nem csodálom, hogy nem engedted, hogy odanézzek :] - szólaltam meg, mintha nem tudnám, mit is csinált az imént, és hálásan fejeztem be a csúnya gombok pattintgatását. Kezeim a lány válla alatt a köpeny alá siklottak, és lesegítették Shizuról a felesleges ruhadarabot. Újra csókot kezdeményeztem, és innentől kezdve a világ minden kincséért sem engedtem volna ki kezeim közül a lányt, a bájos boszorkát, aki megtörhetetlen átkot szórt rám... Vagy nevezzem inkább áldásnak? :]

// Köszönöm a játékot :] //

by **Itachi Saton** Vas. Feb. 16 2014, 12:14

Két Paralízis mérget veszek -50arany

by **Aoi Shizuka** Vas. Feb. 16 2014, 12:28

Köszönöm a vásárlást, akciósan csak 75 arany lesz a 4 méregfiola, a megbeszéltek szerint 70et most, 5 aranyat pedig a későbbiekben várok! Rögtön küldöm az árut! Gyere máskor is! ^^

by **Itachi Saton** Vas. Feb. 16 2014, 12:36

Javítom akkor a 4et megveszem 70 be ahogy megbeszéltük

by **Darkness** Vas. Feb. 16 2014, 13:07

3x Gyenge Paralízis Mérget kérek.

Sajnos a pénzt később tudom csak megadni.

by **Aoi Shizuka** Vas. Feb. 16 2014, 16:18

Felírom (38 arany lesz majd hitelben), és küldöm! Köszi a vásárlást! ^^

by **Licht** Pént. Május 02 2014, 23:05

Rendelnék 4 db Kis Potiont. o/

by **Aoi Shizuka** Hétf. Júl. 14 2014, 17:33

T2-re váltottam
A korábbi T1-es kínálatot RenAi-channál továbbra is megtalálhatjátok!

Jelenlegi kínálatom:

Nagy Potion (+40 hp) 80 arany/db

Overswitch Potion (megivása után olyan játékosra is SWITCH-cselhetsz, akire alapból nem tudnál, értelemszerűen, mint a többi, ez a potion is mellékcselekvésbe kerül) 100 arany/db

Ne feledjétek, aki nyersanyagot hoz, annak ingyenes, aki pedig többet vásárol termékenként, az 25%-os kedvezményt kap!

by **Aoi Shizuka** Hétf. Szept. 15 2014, 19:24

Új receptekkel bővült ismét a bolt
Valamint a 75%-os akció egységesítésre került, új, kedvező árakon várom megrendeléseiteket!

Gyógy- és bájitalok:
-Nagy Potion (+40 hp) 60 arany/db
-Overswitch Potion (megivása után olyan játékosra is SWITCH-cselhetsz, akire alapból nem tudnál, értelemszerűen, mint a többi, ez a potion is mellékcselekvésbe kerül) 75 arany/db
-Egyszerű Adrenalin Potion (+4 sebzés, +3 gyorsaság két körig) 75 arany/db
-Fegyverélesség Potion (fegyveren használandó, két körön keresztül +4 sebzést okoz a fegyver, amelyen használták) 75 arany/db

Mérgek:
Gyenge Lényirtó Méreg (33% eséllyel okoz azonnali halált a megtámadott mobnak, bossokon nem használható, maximum 1 találatig marad a pengén) 90 arany/db
Gyenge Booster Méreg (a következő ütés, amit a boss kap 10%-al erősebb lesz, maximum 4 találatig marad a pengén, csak szörnyeken és bossokon használható) 75 arany/db

T2 növényeket veszek 20 arany irányárért! Megalkuszunk! Wink