[Kazamata] 5-ös csapat

Kicsit… egy egész kicsikét jobb hangulatom lett, ahogy Aincardban mindenfelé megjelente a karácsony fényei. Minden nap egyre többször álltam meg gyönyörködni a látványban hol itt, hol ott.
Az egyik ilyen alkalommal lépett oda mellém egy kis npc, és nyomott a kezembe egy szórólapot.
Néhány napig gondolkodtam rajta, hogy érdemes lehet-e belevágni… Aztán a Unity céhház egyik folyosóján megláttam Eikit, és megszületett az elhatározás.

Aznap este bekopogtam hozzá, hogy megmutassam neki a szórólapot, és megkérdezzem lenne-e kedve utánajárni velem, hogy mi a csuda is ez a dolog. Mindenesetre mókásnak tűnt.
Na persze, azt nem említettem neki hogy a nap, amit javasoltam éppen a heti pihenő napom lett volna… A tervem az volt, hogy összekötöm a kellemeset a hasznossal. Jó mókának hangzott a dolog, és még exp is jár érte… Jó üzlet nem?

Együtt léptünk ki a céhházból, és mentünk a főtérre. Sokmindenen kattogott közben az agyam, de mire megérkeztünk úgy döntöttem, hogy megpróbálom alkalmazni azt, amire Makoto tanított tudtán kívül. Amennyire tudtam, kiürítettem a fejem, és csak  sodródtam az eseményekkel, tervezés és komoly gondolkodás nélkül.
-Szóval ezt meg kéne nyalnunk.. - jelentettem ki félig kérdő, félig kijelentő hangsúllyal nézve a nyalóka oszlopot.
- Van másik oszlop is amit nyalogathatsz, ha ehhez nincs hangulatod  - hozza a formáját Eiki, mire teátrális mozdulattal megforgatom a szemem
-Ez izgalmasabbnak ígérkezik - heccelem, aztán a pillanattól vezérelve elkapom a kezét, és közelebb rángatom. Egészen közel az oszlophoz fél kézzel átkarolom.  
-Akkor háromra - vezényelek vidáman, és fél szemmel figyelve az időzítést háromig számolok, majd Eikivel egyszerre finoman aprót nyalintok az oszlopon.

És pár pillanat múlva bent találom magam egy filmbe illő mikulás-gyárban. Van itt minden… földimogyoró szanaszét és tálakban, futószalag rajta félkész játékokkal, szerszámok, alkatrészek… Csak a manók hiányoznak.
-Merre tovább, főnök? - adom át a vezetést Eikinek bújkáló mosollyal a szám sarkában.

Nem igazán volt programom mára, így kifejezetten örültem, hogy Chakna volt olyan drága, hogy felajánlja, hogy menjünk el valahova kettesbe. Igazából nem is nagyon figyeltem mit tervez. A szórólapot is csak így ímmel-ámmal olvastam el, annyi rémlik, hogy valami Nicholaus meg valami, de több dolog nem igazán ragadta meg a figyelmemet, jobban tetszett a gondolat, hogy kicsit elszórakozgatunk a lánnyal. Így hát kettesben indulunk neki az utcának, majd el is érkezünk az oszlophoz, amelyek a manók lógnak. Felvonom a szemöldököm Chakna mondatáról és akaratlanul is kiszökik a számon.
- Van másik oszlop is, amit nyalogathatsz, ha ehhez nincs hangulatod. – mondom mosolyogva, mire pimaszul visszaszól, de végül karon ragad és közelebb húz.
Mosolyogva rázom a fejem, de úgy teszek, ahogy kér, megnyalom ezt a vackot, ám meglep a teleportáció, hisz nem igazán tudtam miért kell ezt a vackot nyalogatni. Viszont a hely, mely egy lerobbant mikulástelepnek tűnt, már jobban felkeltette az érdeklődésemet.
- Hát… ha rajtam múlik, akkor egyenesen előre! – jelenik meg az arcomon az a kihívó mosoly, mellyel mindig a veszély képébe nevetek.


// Észlelés 2 aktív //

Igen, észre vettem, hogy nem nagyon figyelt rám... De mivel nem ellenkezett, és még boldognak is tűnt, hogy velem jöhet, nem igazán tettem komolyabb lépéseket, hogy jobban koncentráljon.


Majdnem felkuncogok a meglepett képét látva. Még jobb is hogy nem figyelt, különben számított volna erre.
Határozottabbá válik a mosolyom, ahogy elindulunk.
- Előre a manók szabadságáért! - jelentem ki pókerarccal légbőlkapottan. Működik! Egészen felszabadult kezdek lenni. 
Ami kitart egész addig, ameddig nem látom, hogy egyszerre hat mob is Eikit vette célba. 
Na megálljatok ronda kis dögök...
Gyors mozdulattal felajzom az íjamat, és kegyetlen pontossággal fenéken lövöm az egyik Eiki páncélját rágó mobot.
- Switch Tsujimoto Eiki - mondom, és remélem hogy ez itt is működik. Tudom, ohgy Ő a magasabb szintű, meg minden egyéb, de akkor is boldogabb vagyok, ha engem sebeznek ezek a nyuszkók.

//56 sebzés az egyik Eikit támadó nyuszóba.

Jól esett, ahogy látom, hogy Chakna megjátszott komorsága ellenére kezd felélénkülni. Jó döntés volt tehát elkísérni, így amiatt is örülök, meg hát annak is, hogy így legalább mindketten tudunk kicsit farmolni, fejlődni. Mikor Chakna végül lőtt azért egy kicsit megálltam a mozdulataimba, hisz bár lelőtte rólam azt a nyulat, ami épp a lábamon mászott, de azért kicsit… merész volt tőle.
- Ahm cicus… légyszi csak óvatosan az övön aluli lövésekkel, mert a végén olyan dolgot is eltalálsz, ami mindkettőnknek igen fontos lehet a jövőre nézve. – jegyzem meg csak úgy, bár azért érezhetően leginkább csak azért, hogy viccelődjek kicsit a lánnyal, hisz mindketten tudjuk, hogy egy kar is visszanő, ha potizunk, vagy biztonságos területre megyünk… szóval másnak is vissza kell nőnie. Mindenesetre azért gyors arrébb ütlegelek néhány dögöt, mielőtt még rávethetnék magukat a lányra.

// 4 nyuszi kampeca, ha minden igaz :3 //

-Igenis főnök, ígérem nem fogok fájdalmat okozni - válaszolok Eiki viccelődésére pimaszul. Mintha lenne Aincardban fájdalom hogy így aggódik az érzékeny testrészeiért... Meg mintha valaha hibáznék akkorát... 
Megnyugvással, és kicsit újra feloldódva látom, hogy az egyszem nyuszika ami megmaradt engem vett célba.
- Ugye megengeded? - emelem fel az íjamat, vidám tekintettel pillantva Eikire, és igazából nem is várva megerőstést, csak egyszerűen elengedve a nyilamat. Ez még túl könnyű is... De azért kíváncsi lettem, hogy mi jön még.
- Szerinted itt az összes mob ilyen kis cuki? - érdeklődöm magamhoz képest vidáman, és kíváncsian nézegetem a mikulásgyárat az újabb kedves kis szörnyek után kutatva.


// bye bye Nyuszika

- Akkor szerencse, hogy legalább olyan pontosan tudok célozni, mint te - öltöm ki a nyelvem Eikire, aztán a célzásra koncentrálok, és az utolsó nyulat is kíméletlenül elpixelezem. Nem, egyáltalán nem tartok attól, hogy a mob helyett akár karcolva is őt találjam el. Ennyirfe nem vagyok ügyetlen... Ki is rohannék a világból...
Mire válaszolhattam volna a megjegyzésre, miszerint húsvéti a hangulata van a helynek a mikulásgyárat leszámítva, mér a vállamnak csapódott egy hógolyó. Körbe néztem és amint kiszúrtam egy hóembert, lőttem is.
Összesen négy rondaságot számoltam meg, mindegyik kapott a fejébe egy-egy nyilat.
- Kár, hogy nem maradnak meg... Jót lehetne hógolyózni a maradványokból... - jegyzem meg fancsali képpel.

// egy-egy támadás mind a négy Rémségbe

-Te közelről támadsz, én pedig biztos kézzel tudok célozni - bólintok mosolyogva. Szeretném, ha legalább Ő bízna a képességeimben annyira, hogy nem félti magát a lövéseimtől...
Egyre határozottabbá válik a mosolyom, ahogy minden lövésem után el is pixeleződik egy-egy hóember.
A szemem sarkából látom mit csinál Eiki, így teljességgel előre megfontolt szándékkal elkövetetten pördülök meg reflexből, felhúzott íjjal, végül a nyíl hegyével megbökve Eiki orrát.
- Ne haragudj, azt hittem valami perverz manócska osont mögém - mosolygok rá pimaszul, közben leengedve az íjat, és viszonozva az ölelést.
- Ez azt jelenti, hogy te nem érzed jól magad? - kérdezek vissza ártatlanul, tágra nyílt szemekkel, színpadiasan pislogva. Aztán közelebb hajolva rövid csókot lehellek a szája sarkába.
Csak annyira lépek távolabb ahogy elindulunk, hogy ne zavarjuk egymást a sétálásban. Jól esik, hogy érzem a közelségét, és most az agyam sem kezd tiltakozni, hogy rossz vége lesz ennek így...
A robajra felkapom a fejem, de nincs időm, hogy félrelökjem Eikit az érkező szarvas elől, így a sebződést sem tudom megakadályozni.
- Switch Tsujimoto Eiki - mondom ma már másodszor, és ezzel egyidőben elengedem a nyilamat, ami remélhetőleg el fogja találni a mikulás eltévedt állatát.
- Rudolph, Rudolph, neked nem a Mikulásnak kellene segítened ajándékokat osztogqatni? - ingatom a fejem elnézően, elhúzva a szájamat, amikor a nyíl néhánay miliméterrel az állat agancsa mellett suhan el, és beleáll a gyártósori futószalagba.

// Gonosz kocka

The member 'Chakna' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

Nem vitatkozok Chaknával, legyen neki igaza. Én nem bánom és ő is jobb kedve derül tőle. Bízok a lányba, miért ne tenném, ha nem bíznék el se jöttem volna vele kazizni, mert félteném. Jó mondjuk tény, hogy eredetileg nem terveztem be a kazit, de az már csak más kérdés, de hát ez van. Az viszont ismét fejcsóválást vált ki belőlem, ahogy a lány megfordul és nem engedi, hogy kicsit csapkodjak. Hát ilyet! Viszont nem húzódik el és egy rövidke csókot is megenged.
- Na így már én is jobban érzem magam. – mondom sunyi mosollyal.
Végül kettesbe vonulunk tovább, azonban rövidesen hátamba kapom a szarvaskát, ki letámadt csak úgy. Chakna azon nyomban le is váltotta, bár igazából semmi szükség nem volt rá. Amint felállok két ügyes suhintással pixeljeire robbantom a dögöt.
- Bocsi kicsim ez most az enyém. – kacsintok rá – De cserébe meghívlak egy italra, ha végeztünk. Vagy kapsz egy lazító masszást, majd eldöntöm. – nyújtom ki rá a nyelvem gyermetegen, de jól szórakozva.


// a dög elpusztulva //