[Játékos Küldetés] A Gyűlőlet Démonjai

Egy kicsike városkában, Rózsavölgyben éppen békésen megy az élet, a játékosok békésen pihenték ki a küldetéseik okozta fáradalmakat, az NPC-k békésen árulják holmikat a eddig ismeretlen kis városkában… Azonban egy démoni üvöltés hallatszik a távolból, majd a város játékos tagjai elképedve látják a városba betört démoni lényeket! Mindegyik lény valamilyen ismert állat mobra hasonlít, a fekete színű testük rajta a vörös foltokkal, és tüskékkel, a félelmetes fogazatuk és a vérvörös, gyűlölettel teli szem a közös bennük. Valahogyan áttörvén a védelmen megtámadták a játékosokat, és akik nem tudták visszaverni, azok brutális módon haltak meg. A mészárlást szerencsére meg tudta állítani az ottani játékos őrség néhány tagja, ám fennáll a veszély, hogy ezek a fura lények visszatérhetnek!

Aincrad mindegy egyes elérhető szintjén, az összes küldetésfalon kint van az alábbi üzenet:



Páran már nézegették ezt az üzenetet, azonban mikor elolvasták, mennyit öltek le, gyorsan elszeleltek, mentvén az életüket. Azonban titeket [Jelentkezőket] nem tántorított el titeket ez a tény, ezért hát elfogadtátok a küldetést, és mentek is Rózsavölgy városában megnézni ezt a támadást, hogy egyáltalán nem kacsa-e. Mikor odaértek, látjátok, hogy minden egyes épületnek ajtaját, ablakát deszkákkal borították fel, a fontosabb épületek ajtajánál úgy álltak a szegek, hogy a hegyes végül látszódjon kifele. Ráadásnak NPC-t sem igen látni kint. Az egész hely egy szellemváros benyomását kelti.

Ekkor egy pisszegést hallotok, majd látjátok, hogy egy játékos integet nektek az egyik fogadó ajtajából, hogy gyertek be, de gyorsan…

Részvevők:
- Hermit
- Chitose
- Askr
- Nio
- Thunder

Sorrend: Az elsőbe alakul ki.

Idő: 7 nap/fő! Ha igazoltan hiányzol, akkor még egy hetet várunk, ha nem, a következő körnél ha jössz 500 szó lesz, utána 750, és ha akkor sem írsz, repülsz a küldetésből!

OFF: Egy kérést: Mindenki rakja ki külön-külön [ spoiler=szöveg ] be
a statjait és a cuccait, amiben vannak ebben a küldetésben! Köszike!

Sorrend mostantól: Askr, Hermit, Chitose, Nio, kérésre Thunder az utolsó.

Mikor beléptetek mind a fogadóba, a játékos habozás nélkül bevágja az ajtót, és mind az 10 zárral bezárja az ajtót olyan gyorsan, hogy szinte nem is látjátok. De nyugalom, nem azért, hogy fogva tartson titeket, hanem a Démonok miatt. Örült, hogy ide jöttetek, így is nagyon látszott rajta a félelem.



- Hála az istennek, hogy valaki jött! - Zihálja idegesen. - Én adtam fel a küldetést, mert gyakorlatilag én vagyok az egyetlen, aki még nem vesztette el a jelenlétét. Most elmondanám, pontosabban mi történt, üljetek le addig, a fogadóstól kérhettek italt, én állom! - A majdnem teljesen kopasz, bajuszos, kövérkés fogadós, akin látszik NPC létére, hogy nagyon fél és ideges némi ügyetlenkedéssel adja oda a kért italokat, amiket a srác ki is fizet, miközben vesz magának némi sört. aztán regélni kezd, mint pap a misén:
- Az egész úgy történt, hogy minden békés volt, és tele volt ez a hely rózsákkal, azért Rózsavölgy a neve is, mikor azok az állatok ránk támadtak! Én sem értem hogy, hiszen védelem van a városon, vagyis Mob nem támadhat be minket. És épp ezért lett 302 áldozat is: Ugyanis a játékosok nem tudták megtámadni itt bent a városban a mobokat pont a védelem miatt! Vagyis ami megvédett volna minket, az volt a Démonok fő fegyvere... Ha a város játékos őrsége nem csalogatja ki őket és nem a városon kívül verik vissza őket, akkor tuti, hogy mindenkivel, még az NPC-kkel is végeztek volna! - És itt iszik egy nagy kortyot a söréből. Úgy reagálhattok, ahogy akartok, de az biztos, hogy a srác nem hazudik, és nem is részeg. Ekkor arra kapjátok fel fejeteket, hogy valami hangokat ad ki ott kint, miközben rángatja az ajtót, ami ugyebár nem nyílik a zárak miatt.
- ÚRISTEN, MEGINT ITT VANNAK!!! - Áll égnek az a kevés haja a Fogadósnak, majd felkapja az értékes poharakat és piákat, és alakját meghazudtolva villámsebességgel száguldozik le a pincébe. A srác pedig ledermedt a félelemtől. Mivel nem tudni, hogy egyáltalán démon-e próbál betörni ide, kinéztek az ablakon, pontosabban három ablakon, mivel egy ablakon két ember tud kinézni. Ha valamelyikőtök azért imádkozott, hogy játékos, és ne egy démon legyen az, akkor sajnálattal kell közölnöm, hogy az Isten éppen golfozik, ezért nem hallotta imátokat: ugyanis egy farkas alakjában lévő Démon próbál bejutni azzal, hogy a fogaival rángatja az ajtót.




Askr, mivel a te képességed az állatok alapvető gondolatainak megérzése, megérzed ennek is az alapgondolatait, amik igen gyomorszorítóak: igen nagy mértékben Gyűlölet, Harag, Bosszú és egy parányi... Fájdalom? Az utolsót éppen hogy érzed. Érdekes. Miért érezne egy démon fájdalmat?

Ki menni nem tudtok, mert Isten tudja, hányan jöttek még vissza, és nem láttok sehol sem hátsó ajtót, csak a pinceajtót. Azzal érjen végetek postotok, hogy mi a fenét csináltok most ezzel a helyzettel?

Spoiler:

Amint néhány játékossal együtt betettem a lábamat a kocsmába, az ajtó bezáródott. Furcsállóan néztem, ahogy összesen tíz lakatot tesz rá, de hát nem árt az elővigyázatosság.
~ Szóval minden igaz, ami a démonokkal kapcsolatos... ~ hümmögtem egy sort, miközben Hati a nadrágom cibálásával figyelemre sarkalt. A játékost, aki bevágta az ajtót, teljesen kiverte a víz, persze már kezdtem érteni, miért.
- Hála az istennek, hogy valaki jött! Én adtam fel a küldetést, mert gyakorlatilag én vagyok az egyetlen, aki még nem vesztette el a jelenlétét. Most elmondanám, pontosabban mi történt, üljetek le addig, a fogadóstól kérhettek italt, én állom!
Egy rövid ideig csak gondolkodtam, majd ismét a petem tette meg a kellő lépéseket. Letelepedett egy szék lábánál és kérlelően nézett. Csak egy csésze teát, meg egy tál tejet kértem. Az alkoholt meg se mertem kóstolni. Valahogyan sem az íze, de még a gondolata sem csábított. A teánál amúgy sincs egészségesebb és finomabb itóka a világon. Elmosolyodtam, mikor láttam, ahogy Hati vidáman lefetyel, de figyelmem azon nyomban a srácra irányult, miután rendelt magának egy korsó sört. Hamarosan belekezdett a "mesébe":
- Az egész úgy történt, hogy minden békés volt, és tele volt ez a hely rózsákkal, azért Rózsavölgy a neve is, mikor azok az állatok ránk támadtak! Én sem értem hogy, hiszen védelem van a városon, vagyis Mob nem támadhat be minket. És épp ezért lett 302 áldozat is: Ugyanis a játékosok nem tudták megtámadni itt bent a városban a mobokat pont a védelem miatt! Vagyis ami megvédett volna minket, az volt a Démonok fő fegyvere... Ha a város játékos őrsége nem csalogatja ki őket és nem a városon kívül verik vissza őket, akkor tuti, hogy mindenkivel, még az NPC-kkel is végeztek volna!
Türelmesen végighallgattam mindezt. Borzasztó volt belegondolni, hogy több mint háromszázan vesztek oda és mennyire agyafúrt lényeknek bizonyultak ezek a démonok. Kicsit talán hihetetlennek tűnt ez az egész, bár akkor nem adta volna ki a falra ezt a küldetést. Nem mese, valóban egy mészárszékkel álltunk szemben. Miután megittam a teát, Hati pedig kivégezte a tálnyi tejet, az ölembe ugrott. Akkor heves morgásba kezdett: fülét lehorgasztotta, szőrét felborzolta és apró agyarát megvillantotta. Mielőtt a fogadós felkiálthatott volna, már a petem reakciójáról sejthettem: közeledtek. Tekintetemmel az elviharzó kocsmárost és a félelemtől megbénult játékosfiút figyeltem, miközben a kintről beszűrődő hangokat hallgattam. Az ablakból kitekintve egy farkas alakját felvett démon éppen be akart törni a menedéket nyújtó kocsmába. Kicsit mintha hasonlított volna Hatira, de valamiben mégis különbözött. Minden esetre ez a démonlény elég érdekesnek tűnt ahhoz, hogy jobban megvizsgálhassam. A szokásos égető érzést éreztem a szememnél, amikor a Bestialelket kellett aktiválnom. Erősen megdörzsöltem szememet a jobb karommal, majd azután teljességgel a kint tartózkodó szörnyeteg érzelmeire összpontosítottam. Furcsállóan vontam fel szemöldökömet, mikor a megannyi dühös, negatív érzés mellett fájdalmat is találtam. Hati kérdően nézett fel rám.
- Ezt én nem értem. - jelentettem ki, miközben próbáltam ezeket a szívszaggató érzéseket szavak formájába sűríteni. - Fájdalom apró lüktetését éreztem ennek a démonnak az elméjében. Nem lehet, hogy más is van a dologban? Nem csak az, hogy minden további ok híján öltek meg cirka háromszázkét játékost? - fordultam a küldetés feladójához, hátha elő tud állni néhány plusz információval.

Ez a napom is azzal telt el, amivel már jó ideje dolgozom: Natsumit és a petjét üldözőm, hogy végre elvihessem Yurikohoz a céhébe. Sajnos az az ostoba fiú továbbra is rejtőzködik és menekül előlem, emiatt gyakran ment el küldetésekre, pedig mindig elbukott ezeken. De én addig nem adom fel, amíg a kezeim közé nem kapom azt a nyavalyás kölyköt és a fülénél fogva cibálom vissza a nővéréhez.
Amikor a főtéren jártam, megakadt a szemem egy igen komoly hangzású hirdetésen. Ez állt rajta:


Kétszer olvastam át újra, és sokat gondolkoztam rajta, hogy elfogadjam-e, vagy sem. Elfogadjam? Ne törődjek vele? Mit tegyek?
Natsumi egy jó ideig nem fog felbukkanni miattam, pedig elég sok helyen hülyéskedik és idegesíti a többi játékost. De mi van ha... ha úgy teszek, mintha feladtam volna, vagy tényleg hanyagolom egy időre? Akkor talán azt hiszi, végre biztonságban lesz. És akkor fogok én jönni, és lecsapok rá.
Elvállaltam gondolatban a küldetést, és elindultam a Rózsavölgybe. Jó ideig mászkáltam, mire elértem a küldetés helyszínét. Az egész község kihalt volt, az ablakok és az ajtók jól bezárva, bedeszkázva.
Előttem már egy pár játékos megérkezett. Épphogy odamentem hozzájuk, amikor hallottam egy pisszenést, és egy férfi beterelt minket a fogadóba, ahonnan kipisszegett nekünk. Én léptem be utolsónak, mire jól bezárta és lelakatolta az ajtót.
- Hála az istennek, hogy valaki jött! - zihálta idegesen. - Én adtam fel a küldetést, mert gyakorlatilag én vagyok az egyetlen, aki még nem vesztette el a jelenlétét. Most elmondanám, pontosabban mi történt, üljetek le addig, a fogadóstól kérhettek italt, én állom!
- Rendben, akkor én egy bort kérek szépen, a legjobbat! - Ezt már egy típikus fogadósnak kinéző kövér, kopaszodó emberkének mondom, aki elég rémültnek látszott. Megkaptam a boromat, és máris ittam belőle két kortyot.
- Akkor halljuk, mi a helyzet. - tértem a lényegre.
A férfi máris belefogott a szövegelésbe:
- Az egész úgy történt, hogy minden békés volt, és tele volt ez a hely rózsákkal, azért Rózsavölgy a neve is, mikor azok az állatok ránk támadtak! Én sem értem hogy, hiszen védelem van a városon, vagyis Mob nem támadhat be minket. És épp ezért lett 302 áldozat is: Ugyanis a játékosok nem tudták megtámadni itt bent a városban a mobokat pont a védelem miatt! Vagyis ami megvédett volna minket, az volt a Démonok fő fegyvere... Ha a város játékos őrsége nem csalogatja ki őket és nem a városon kívül verik vissza őket, akkor tuti, hogy mindenkivel, még az NPC-kkel is végeztek volna!
- Érdekes... - gondolkoztam el, szinte oda se figyelve a többiek véleményére. - Lehet, hogy ebben a kedves gamemasterünk, KA keze van a dologban. Én azt javaslom, hogy...
Mielőtt elmondhattam volna, a fogadós felkiáltott rémülten, már-már falfehér arccal, és mindenfélével egyetemben lemenekült a pincébe.
Kinéztünk az ablakon, és egy farkasszerű démont láttunk meg, amint az ajtót próbálta feltörni.
- Ezt én nem értem. - jelentette ki az egyik srác. - Fájdalom apró lüktetését éreztem ennek a démonnak az elméjében. Nem lehet, hogy más is van a dologban? Nem csak az, hogy minden további ok híján öltek meg cirka háromszázkét játékost?
- Te érted... vagy érzed az állatokat... vagyis neked van ilyen képességed? - érdeklődtem.
Aztán, amikor gondolkozni akartam, mi legyen, megszólalt az egyik csaj, aki valahogy az irányítói szintre próbált beszédével felülkerekedni.
- Figyeljetek, tennünk kell valamit!
- Éppen ezen gondolkoztam, kislány. - mondtam.
A csaj folytatja: - Nincs valakinek egy bénító, vagy lekötöző kristálya? Arra gondoltam, hogy mivel nem tudjuk megölni őket, inkább le kéne bénítani, speciális képesség, esetleg kötél valakinél?
Ezen megcsóváltam a fejem.
- Kislány, milyen kristályokról beszélsz? Ha nem vetted volna észre, nincs elfünk a csapatban. Sokat kell még azt hiszem néhány dologból tanulnod. De ha megbízol bennem, én szíves örömest lekötözöm a dögöt a kötelemmel, mivel én bele tudok olvadni a környezetbe, mint egy kaméleon. De csak akkor sikerülhet ez, ha van egy csali is. - aztán körülnéztem. - Nos, ki akarja magára vonni a farkaskománk figyelmét?
Egy másik srác nagyon rá akart kapni arra, hogy lejátsszon egy kis zenét, közben az összes jelenlévő lányra kacsintgatott. Nem értettem egyáltalán a gondolkodás módját. Mi a fenének kell ide zene? Miért akarná ezt? Végül is nem hinném, bárki is akarna ilyen helyzetben egy ripacs előadását hallani.Van nagyobb gondunk is. Én meg aztán egyáltalán nem lennék rá kíváncsi... már megint miféle társaságba keveredtem? Nariko és Joey bőven elég volt nekem, nem kell még több újabb lökött és értelmileg reménytelen eset.

OFF: Aki még nem tette, rakja be spoilerbe a stajait és felszerelését, amiben van a küldetés alatt! Ja meg így tovább!

ON:
Mielőtt kitört volna a pánik, a férfi válaszolt Hermit kérdésére:
- Hergelték őket. És igen, van, amire buknak: EMBERHÚS! - Hermit ezzel meg is kapta a választ, bár nem úgy, mint szeretett volna.

Pánik közben:
A férfi kicsit meglepődött Askr mondatán, ez ki is rángatta őt a félelem okozta sokktól. Majd próbált válaszolni mindegyik kérdésre:
- Fájdalmat? Érdekes... Ami arra, hogy van-e valami köze valaminek ehhez, nem tudom. Három napja kisasszony (Nio), csak azért most sikerült feladnom a küldetést, mert álladóan jönnek ezek a sö... - Itt igen furcsa dolog történt: a férfi megfayott, mint a Windows 98. Mielőtt kérdeznétek, hogy mi baja, hátraugortok, ugyanis váratlanul akkorát üvöltött mérgébe, hogy csoda, hogy nem tört be az ablak:
- TENEBRA, A JÓ ÉDES ANYÁDAT!! Tudtam, hogy azzal a rib**cal csak a baj lesz!! - A férfi itt olyan, mintha most jött volna rá valamire. Az obszcén szó alapján annyit már tudtok erről a fura nevű személyről, hogy nő. És nem valami kisangyal lehet...

Judy ötlete nem rossz, de még vár a csalira. Egyszer csak három darab fémes csattanást hallotok. Elborzadva látjátok, hogy három lakat letört a helyéről az ajtó rángatástól. Jobb lesz sietni gyerekek!

Thunder:
Lementél a pincébe, ahol az reszkető Fogadós meghúzódott. A pincébe csupán boros polcok állnak bennük borral. Néhány hordó is van itt. Észreveszed, hogy az egyik hordó csapja nem lefelé, hanem felfelé áll. Valami megérzés súgja neked, hogy menj oda, és fordítsad meg jó szögbe. Ha megteszed, akkor a hordó eleje leesik, szerencsédre nem lapít ki. És lám, mint a régi filmekben, a hordóban egy lejáró van!
- Hurrá, szabad vagyok! - A fogadós már el is szelelt a lejáróban. Jobb, ha szólsz a többieknek!

OFF: Akinek 500 szavast kell írnia: Judy Noxia

ON:
A srác is felfigyelt Thunder-re. Ami a terveteket illeti, már nincs értelme, mert a farkas abban a pillanatban betörte az ajtót, és egyenesen Judy nyakát harapta át, bár a lány szerencséjére nem ölte meg azonnal, hanem 10 HP-t vett el. Hati magától nekiugrott, és alaposan megmarcangolta a démont, aki nyüszítve kimenekült az utcára, majd egy vérfagyasztót vonyított. És vonyítások jöttek válaszul.
- Jesszus! Lefelé a pincébe, hívja a többieket! - Kiáltotta a srác, majd mindannyitokat leterel a pincébe, majd az alagútba. Mivel ő volt az utolsó, azonnal bezárja az alagút bejáratát, így a farkasok már csak a hűlt helyeteket látják a fogadóban.

Lent az alagútban:
Az alagút eléggé lestrapált volt. tele volt mohával, pókhálóval, és egyébbel. Szerencsére elég széles volt maga a járat, így nem kellett hozzá nyúlnotok a falakhoz, mert eléggé undorítóak voltak. Itt csatlakozik hozzátok a Fogadós is, aki nem mert beljebb menni. Egy ideig egyenesen mentek, majd hirtelen a küldetésadó megáll, ti meg belé mentek.
- Fenébe, zsákutca! - Morogta a férfi, miközben kitapogatta a falat. majd elővett egy fáklyát, és meggyújtotta. Páran azt kívánhatjátok, bár ne tette volna, mert egy rothadó hulla néz vissza rátok a falból, ami eléggé ijesztő és undorító volt, még ha díszlet csak.
- VÁÁÁ! - Ugrik hátra rémülten a férfi, és a Fogadós is. Mikor a mapotokra néztek, ezt látjátok:


(A kék pont jelzi az alagút bejáratát)

Nincs mese, fel kell fedeznetek az alagutat.

Ahogy haladtok lassan vissza hála a sárnak, ami ismeretlen okokból keletkezett, a férfi válaszol arra a kérdésre, hogy ki az a Tenebra:
- Egy lány, aki az egyik legerősebb volt Rózsavölgyben. A képessége eléggé hátborzongató és visszataszító volt: alvilági lényeket tudott megidézni maga mellé. Tudjátok, Zombi, Csontváz, Démon, mi egyéb. És Mobokat kellett megölnie ezekért. Ez még nem lenne baj, DE! Három hónappal ezelőtt feltűnt mindenkinek, aki Rózsavölgyben lakott, hogy a turisták és az NJK-k rendszeresen eltűnnek. Hosszabb nyomozás után minden nyom Tenebrára vezetett. Amikor bementem hozzá, hát mondjuk úgy, hogy beigazolódott az elmélet: ő volt. - Itt látszik, hogy finomított rajta, nyilván mert nagyon durva lehetett az, amit látott. - Amikor kiközösítettük a faluból ezért, Tenebra olyanokat kiabált, hogy bosszút fog ezért állni, meg hogy ő lesz az egyetlen egy, aki kijut ebből a játékból, és megöli Kayaba-t. Akkor derült ki róla, hogy rögeszmés. Azt gondolja, hogy csakis ő az, aki egyedül végigviheti az egész játékot, a többi 9.999 játékosnak meg pusztulnia kell, mert nem érdemlik meg szerinte az életet. Esküszöm, tiszta dilis! - Meséli, miközben haladtok vissza addig a pontig, amíg meg nem találjátok a kanyart, amit mutatott a map is.

Meg írhatjátok, hogy reagáltatok a férfi meséjére.

//Bocsánat, hogy eltűntem, de a hiányzásokba ugye beleírtam az okát. Már jobban vagyok, és kész vagyok folytatni a küldit. Joey, nem túlzás egy kicsit a sebzés? Ha egy állat átharapja a nyakam, akkor ennél többet vesz le, sőt, én akkor már rég meg is halhattam volna. Szóval ez esetben tessék reálisabban gondolkozni. //

A köpenyes srác vállalkozott csaléteknek. Örülök, hogy végre valaki a reszkető, menekülő bagázsból, aki tényleg segítene nekem elkapni a dögöt. A lány, aki az észt játssza a kis csapatban, okoskodni kezdett, ámde nem figyeltem rá, mert már azon fáradoztam, hogy miként lepjem meg és kötözzem meg a démonállatot, amíg a zenés kedvű srác eltereli a figyelmét.
Sajnos nem voltunk elég gyorsak, de a dög annál inkább. Letörte az utolsó lakatot is, majd berontott. Én voltam az első és egyben az utolsó áldozata, szinte olyan gyorsan jött, hogy védekezni se tudtam. Ha az egyik pet és a köpenyes srác (aki a csajának hívott legnagyobb hüledezésemre) nem jött volna, már rég meghaltam volna. A fél életem oda. A démonállat nyüszítve menekült, hogy vonyítással hívja oda a társait. Most már nem volt mit tenni. Muszáj volt egyelőre nekem is csatlakoznom azokhoz, akik a pincébe, onnan egy alagútba.
- Gyerünk, mozgás! - szóltam a többieknek, ahogy a questadó srác beterelt minket, aztán a köpenyes fiúhoz fordultam. - Lekötelezett, hogy megmentettél... de legközelebb válogasd meg a szavaidat. Nem vagyok senki csaja. Esetleg nincs valakinél fölösleges gyógyital, vagy bármi más? Meghálálnám.
Mentünk egy ideig a pókhálós, mocskos falú alagútban, míg zsákutcába nem értünk. Ezalatt még a rémült fogadós is csatlakozott, kinek nem volt foga ínyére tovább jönni. A fiú hangot is adott a zsákutca kellemetlenségének, és fáklyát gyújtott.
Egy rothadó hulla, amiket cenzúrázatlan, tizennyolc éven felülieknek ajánlott horrorfilmekben látni. Ki tudja, hogy került ide, és mi célból rakták be a készítők, viszont annyira bűzlött, hogy én - aki mindennemű szagot, helyzetet, érzelmi megrázkódtatást el tud viselni érzéketlenül - már vissza akartam fordulni. Vissza nem mehettünk a felszínre, ott vártak a farkasok. Thunder javaslatára belenéztem a mapomba, és nagy szerencsénkre találtunk is egy másik utat.
- Na menjünk innen, mielőtt újabb HP veszteségem lesz magától a bűztől. - javasoltam, és erre mind elindultunk visszafelé, amíg meg nem találtuk a másik utat. Szóval itt mentünk tovább, viszont eszembe jutott a kérdés, amit már többen is feltettek.
- Szóval ki is ez a Tenebra? - tettem fel a kérdést a fogadósnak és a küldetésadónknak.
- Egy lány, aki az egyik legerősebb volt Rózsavölgyben. - mesélte el a srác. - A képessége eléggé hátborzongató és visszataszító volt: alvilági lényeket tudott megidézni maga mellé. Tudjátok, Zombi, Csontváz, Démon, mi egyéb. És Mobokat kellett megölnie ezekért. Ez még nem lenne baj, DE! Három hónappal ezelőtt feltűnt mindenkinek, aki Rózsavölgyben lakott, hogy a turisták és az NJK-k rendszeresen eltűnnek. Hosszabb nyomozás után minden nyom Tenebrára vezetett. Amikor bementem hozzá, hát mondjuk úgy, hogy beigazolódott az elmélet: ő volt. Amikor kiközösítettük a faluból ezért, Tenebra olyanokat kiabált, hogy bosszút fog ezért állni, meg hogy ő lesz az egyetlen egy, aki kijut ebből a játékból, és megöli Kayaba-t. Akkor derült ki róla, hogy rögeszmés. Azt gondolja, hogy csakis ő az, aki egyedül végigviheti az egész játékot, a többi 9.999 játékosnak meg pusztulnia kell, mert nem érdemlik meg szerinte az életet. Esküszöm, tiszta dilis!
Thunder érdekes reakciót váltott ki, és a szavaival egyet kellett értenem. Az okostóni kislány megint jött az olyan elmélettel, amit inkább túl abszurdnak tűnt, és nem hiszem, hogy bárki egyetértene vele, vagy hallgatna rá. Engem az egyikük már elintézett, és akármilyen önfeláldozó is vagyok, nem kockáztathatom meg még egyszer a maradék HP-mat egy egész falka ellen.
- Thunderrel kell egyetértenem, és van benne némi logika. - filozofáltam. - Ha igaz az egész, akkor biztos volt valami a háttérben, hogy korábban ilyeneket csinált. Talán megszállta őt is valami a képességei miatt, mint a démoni állatokat, és azért tette azt három hónappal ezelőtt, amit tett. Tudom nagyon jól, hogy ha KA pötyögtet egyet-kettőt, akkor simán gonosszá és megszállottá tehet bármilyen NJK-t, de főleg játékost. Szerintem jobban utána kellett volna járni a dolgoknak, mielőtt kiközösíthettétek volna. Ha én is ilyen megszállott lennék, engem is így megérintett volna ez a megvetés. De hangsúlyt kell adnom az előttem szóló ellen, hogy nem megoldás foglalkozni a démoni állatokkal. Ha sikerül is ártalmatlanítanunk őket, Tenebra gondoskodni fog még többről, és szerintem folyamatban van még az újabb előállítások. Ha van ez a képessége a lánynak, akkor az lenne a megoldás, ha egyenest őt keressük meg. Ha ő elbukik, a képességei megsemmisülnek, és eltűnnek végleg a "petek" is. Ez éppen olyan, mint ha egy állatidomárt akarnánk megölni... csakhogy ő egy "warlock". Nem szándékoznám megölni, hiszen lehet, hogy KA művelt vele valamit... ha meg tényleg magától lett ilyen, akkor felőlem azt csinálhatunk vele, amit kell ilyenkor.
Hogy közel kerülhessünk Tenebrához, egy terv kellett. Egy terv... le kell süllyedni néha bizonyos szintekre, hogy ezzel előre segítsem a csapatot a tébolyult lányhoz. Sok buktatója van a dolognak, de épp az a lényeg, hogy felbukkanjon. Tenebra a hallottakból mindenkinél jobb akar lenni...
Remélem, senki nem keresztezi a titkos tervemet a magáéval, mert ezzel mindent elrontana, és az egyetlen utolsó esély, hogy találkozhassunk a lánnyal, szertefoszlik.

//A tervemet majd a legmegfelelőbb esetben vetem be, úgy 1-2 kör múlva, ha kijutunk ennyi idő alatt. Nem mondom meg, mi az, mert nem szeretem, ha koppintják az ötleteimet //