A nagy aincradi birkózó event
+17
Tuki Mitsuki
Szophie
Tachibana Makoto
Enheriel
Askr
Asobi
Hinari
Hitodama
Allen Dante
Mirika
Rita Hanami
RenAi
Luv Delackrose
Ryuninji Ren
Joey Chrome
Jasude
Rosalia
21 posters
3 / 3 oldal
3 / 3 oldal • 1, 2, 3
Re: A nagy aincradi birkózó event
- Nevetséges vagy! – Ezt én is mondhatom, de nem rá, hanem arra, hogy egy gyerekkel kellene megküzdenem, csak nem teszem, mert nem olyan vagyok! Megragadta a hajamat, megakadályozva, hogy kimásszak, majd reklamáljak a szervezőknek, padlóba döngölt majd, mint egy állat. Majd elkapta hátulról a nyakamat. De hogyan csinálta, mikor nagy a magasság különbség?O.o
- Bezzeg ha fiú lennék nem vágnál ilyen képet! – Jáj, a fülem.X_X -Talán harcolnál is, de neeeem! Szerinted ronda vagyok és lusta vagy megküzdeni velem! – És még péppé zúzott, ahogy illet, miközben a benevezőm már a fejét fogta.
- Oda minden pénzem e miatt a tökfej miatt!X_X –Jól vagyok, semmi bajom, csak éppen megvernek, kösz szépen!-.- Még a hátamra lépett, hogy ne mozduljak.
- Tudtam, hogy gyáva vagy! A látvány megrémít, csoda hogy eddig megmaradtál egy darabban a világban! Szánalmas, tagadhatod, de a szemedben láttam az igazságot, ha legalább jónak találtál volna, akkor megbocsátanék! Tűnés a közelemből, gyűlölöm a fajtád, nem vagy harcoshoz méltó, csak valami alja nép! Gratulálok, sikerült bebizonyítanod, kotródj! Hányingert kapok tőled...
- NA EBBŐL ELÉG VOLT!>( - Most lettem dühös! Felugrottam, hogy a csaj hátraessen, és berúgtam a küzdőtér másik végébe.
- Most figyeljél ide te, te, te Antiszociális! Nem mondtam, hogy ronda vagy, sőt, fasza, hogy összevertél egy nálad nagyobbat! Nem azért nem akartam harcolni, mert „ronda” vagy, vagy „nem vagy elég jó”, vagy én lennék gyáva, hanem azért, mert anyám, aki nem hagyott a sorsomra, mint ahogy rajtad meglátszik, arra nevelt, hogy nem attól vagyok férfi, hogy egy nőt vagy gyereket megüssek, és te pont mindkét kategóriában vagy! Még Ha péppé is tudsz verni egy embert, de akkor is egy kislány vagy! – Itt megint eltaknyoltam az olajba, mert nem bírtam tartani az egyensúlyomat. Ezután megint felálltam nehezen. – És vegyél szemüveget, mert rosszul láttál valamit a szemembe! Ugyanis nem az van benne, amit beképzeltél magadba, hanem olaj, mert belement!X_X – Tudom, hogy ez egy játék, de nagyon zavart így is. „BH” biztosan forgatta volna a szemeit ettől. Megpróbáltam harci állásba állni.
- Verekedni akarsz?? Akkor gyere, nem fogom hagyni magam ezúttal! – Ha nekem támadt, akkor elkaptam, és megpróbáltam birkózó módjára úgy megverni, ahogy kellett, ha támadt, a nagyját kivédtem. Így ment egymás megverése nem tudom milyen hosszú ideig, aztán egyszer csak mind ketten eltaknyoltunk az olajba, és mivel alaposan bevertem valami keménybe a fejem, azon kaptam magam, hogy csillagok lebegnek előttem.
- Bezzeg ha fiú lennék nem vágnál ilyen képet! – Jáj, a fülem.X_X -Talán harcolnál is, de neeeem! Szerinted ronda vagyok és lusta vagy megküzdeni velem! – És még péppé zúzott, ahogy illet, miközben a benevezőm már a fejét fogta.
- Oda minden pénzem e miatt a tökfej miatt!X_X –Jól vagyok, semmi bajom, csak éppen megvernek, kösz szépen!-.- Még a hátamra lépett, hogy ne mozduljak.
- Tudtam, hogy gyáva vagy! A látvány megrémít, csoda hogy eddig megmaradtál egy darabban a világban! Szánalmas, tagadhatod, de a szemedben láttam az igazságot, ha legalább jónak találtál volna, akkor megbocsátanék! Tűnés a közelemből, gyűlölöm a fajtád, nem vagy harcoshoz méltó, csak valami alja nép! Gratulálok, sikerült bebizonyítanod, kotródj! Hányingert kapok tőled...
- NA EBBŐL ELÉG VOLT!>( - Most lettem dühös! Felugrottam, hogy a csaj hátraessen, és berúgtam a küzdőtér másik végébe.
- Most figyeljél ide te, te, te Antiszociális! Nem mondtam, hogy ronda vagy, sőt, fasza, hogy összevertél egy nálad nagyobbat! Nem azért nem akartam harcolni, mert „ronda” vagy, vagy „nem vagy elég jó”, vagy én lennék gyáva, hanem azért, mert anyám, aki nem hagyott a sorsomra, mint ahogy rajtad meglátszik, arra nevelt, hogy nem attól vagyok férfi, hogy egy nőt vagy gyereket megüssek, és te pont mindkét kategóriában vagy! Még Ha péppé is tudsz verni egy embert, de akkor is egy kislány vagy! – Itt megint eltaknyoltam az olajba, mert nem bírtam tartani az egyensúlyomat. Ezután megint felálltam nehezen. – És vegyél szemüveget, mert rosszul láttál valamit a szemembe! Ugyanis nem az van benne, amit beképzeltél magadba, hanem olaj, mert belement!X_X – Tudom, hogy ez egy játék, de nagyon zavart így is. „BH” biztosan forgatta volna a szemeit ettől. Megpróbáltam harci állásba állni.
- Verekedni akarsz?? Akkor gyere, nem fogom hagyni magam ezúttal! – Ha nekem támadt, akkor elkaptam, és megpróbáltam birkózó módjára úgy megverni, ahogy kellett, ha támadt, a nagyját kivédtem. Így ment egymás megverése nem tudom milyen hosszú ideig, aztán egyszer csak mind ketten eltaknyoltunk az olajba, és mivel alaposan bevertem valami keménybe a fejem, azon kaptam magam, hogy csillagok lebegnek előttem.
Joey Chrome- Lovag
- Hozzászólások száma : 934
Join date : 2013. Feb. 11.
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: A nagy aincradi birkózó event
Luv, Ren, Hitodama, RenAi és Hanatsu nem írt még! Most mit csináljak veletek? Megnyitom a lehetőséget a nézők számára is, hogy megírják a befejező kört. Akik nem írnak április 21. éjfélig zárókört, azok fele jutalmat kapnak csak. Egy reag igazán nem sok, nem szeretnék kevesebbet osztani senkinek sem, vili?
Rosalia- Admin
- Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.
Re: A nagy aincradi birkózó event
A stratégiám ami a kissé feszélyező helyzetből kiutat jelenthetett nem más volt mint a csikizés. Igen egy régi jól bevált ősi módszer. A táncos pozicció tökre tetszett épp csak úgy éreztem hogy nem én irányítok, és hogy nem tudok hogy kitörni belőle. Persze ha táncra perdülök vele, az is egy megoldás lehetett volna, de mint tudjuk a csoki csúszós a tánctudósom meg eléggé gyenge. Zavarban voltam amit talán az arcomon megjelenő halovány kis pir is jelzett, de nem tehettem mást eme nagyszerűnek vélt trükköt kellett alkalmaznom. Meg is tettem épp csak azzal nem számoltam hogy valószínű el fogok esni mikor a nevetéstől elenged. Igen ez nem fordult meg a fejemben, és már csúsztam is és mivel az egyetlen dolgot megfogtam ami a kezem ügyébe került, az pedig nem volt más mint az alsógatyája. Kicsit szégyenlem magam mikor tudatosult bennem hogy mégis mit teszek, de a fiút sem kell ám félteni, mivel kiderült hogy van esze. Velem együtt csúszott bele a csokiba, én hangos loccsanással értem földet míg Ő ügyesen meg tudott támaszkodni a kezével még azelőtt hogy rám esett volna. Kicsit megijedtem még a szemem is becsuktam az esést követően, nem csak azét hogy csoki ne fröccsenjen bele, hanem azért is mert az hittem hogy rám fog esni. Pár másodperc múlva hallom a hangját és nem érzem hogy rám esett volna, így ki merem nyitni a szemem. Az arcom és mindenem tiszta csoki öntet, míg a fiúra csak a keze és a lábai azok. Talán igaza van Ren-samanak és tényleg egy igazi kis disznó vagyok… *hörcsögpofa*
- Hmm, ötletem az van bőven! – Kaptam az alkalmon és mivel láttam hogy nem lép semmit így tudtam hogy én jövök. Az egyik kezét megfogtam, majd a súlyemelést kihasználva átpördítettem a fiú testét a kezén, így most a hátán fekszik, és csupa csoki Ő is. Gyorsan rámásztam a mellkasára csücsültem, és a két kezét a két kezemmel lefogtam hogy ne tudjon felkelni. Huhh, azt hiszem győztem. Persze egyértelmű hogy a fiú hagyta magát és hogy talán esélyem sem lett volna ha minden erejét bele adva harcol :3
- Köszi a játékot! - Köszöntem meg neki, mivel igazán jól éreztem magam^^ Már többször is hallottam egy ismerős hangot, de nem gondoltam arra hogy esetleg Ő is eljött erre a kis viadalra. Felismertem a hangját de azt hittem csak hiányzik és képzelődöm, elvégre nem láttam sehol sem a hang tulajdonosát, és a tömeg morajába veszett a hang. Amint végeztünk leszálltam a fiúról, és ha engedte segítettem neki feltápászkodni is. Megfordultam és ekkor pillantottam meg őt. Jint. Integetett a távolban bár az egyik keze, ökölbe volt szorítva és egy erőltetett mosoly ült az arcát. Ajjaj gondoltam, kicsit megszeppentem, főleg mit gondolhat és érezhet akkor ha kiszúrta a gatya lehúzós részt. De tényleg nem szándékos volt. A zavarból felocsúdok majd hevesen kezdek el integetni neki, és mindent otthagyva semmivel sem törődve szaladok a medence széléhez, hogy közelebbről láthassam. Vagy ha esetleg oda jön, eldicsekedhessek neki hogy milyen ügyes voltam :3
- Hmm, ötletem az van bőven! – Kaptam az alkalmon és mivel láttam hogy nem lép semmit így tudtam hogy én jövök. Az egyik kezét megfogtam, majd a súlyemelést kihasználva átpördítettem a fiú testét a kezén, így most a hátán fekszik, és csupa csoki Ő is. Gyorsan rámásztam a mellkasára csücsültem, és a két kezét a két kezemmel lefogtam hogy ne tudjon felkelni. Huhh, azt hiszem győztem. Persze egyértelmű hogy a fiú hagyta magát és hogy talán esélyem sem lett volna ha minden erejét bele adva harcol :3
- Köszi a játékot! - Köszöntem meg neki, mivel igazán jól éreztem magam^^ Már többször is hallottam egy ismerős hangot, de nem gondoltam arra hogy esetleg Ő is eljött erre a kis viadalra. Felismertem a hangját de azt hittem csak hiányzik és képzelődöm, elvégre nem láttam sehol sem a hang tulajdonosát, és a tömeg morajába veszett a hang. Amint végeztünk leszálltam a fiúról, és ha engedte segítettem neki feltápászkodni is. Megfordultam és ekkor pillantottam meg őt. Jint. Integetett a távolban bár az egyik keze, ökölbe volt szorítva és egy erőltetett mosoly ült az arcát. Ajjaj gondoltam, kicsit megszeppentem, főleg mit gondolhat és érezhet akkor ha kiszúrta a gatya lehúzós részt. De tényleg nem szándékos volt. A zavarból felocsúdok majd hevesen kezdek el integetni neki, és mindent otthagyva semmivel sem törődve szaladok a medence széléhez, hogy közelebbről láthassam. Vagy ha esetleg oda jön, eldicsekedhessek neki hogy milyen ügyes voltam :3
_________________
Információk a karakteremről:
✿ Pontok✿ Képességeim, jártasságaim✿ Felszerelésem ✿ Inventorym |✿ Előtöri ✿ Érdekességek✿ Ozi féle Karakterlap✿ Ozi-féle Leltár✿ SAO Hivatalos karakterlap
Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Háttér/Kyubei(dőlt) színe:ffeec0
RenAi- Lovag
- Hozzászólások száma : 1873
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 35
Karakterlap
Szint: 42
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: A nagy aincradi birkózó event
- Balfék- motyogom a vörös hajú lénynek. Hehe, bekajálta a kis trükköm, pedig nem nagyon számítottam erre. Egy ilyen ósdi trükk és még mindig működik. És még ő nevezi magát Sensei-nek, na tudja kit etessen, ezt már nem veszem be. Mikor elfordul, hogy megnézze, valóban viszik a kis tigrist, lecsapok rá és a csokiba taszítom, de ez még nem minden. Pankrátorokat megszégyenítő mozdulatot vetek be, majd elkezdem megetetni a csokival. Rendesen megtömöm a cápa fattyát, inkább, minthogy engem egyem meg… brrrrrr, most kapcsolok, én hozzáérek ehhez az izéhez Nem baj, csak a győzelemért csinálom, csak a győzelemért, legyen már végeeee
- Hééééé…. a hajam tabu!!!- ré kell szólnom a vörösre, mert megragadja a hajam, ez már majdnem bűncselekmény, az én drága arany fürtjeimet összecsokizza ez a valami.
- Engedjelhk……- a fejes váratlanul ér, kicsit meg is zuhanok és véletlen elfeleztem tovább tömni a szörnyeteget. Épp készülnék arra, hogy belefojtsam a sűrű masszába, csak észreveszem a két szexi lányka párharcát. Több nem is kell, azonnal otthagyom nemtelen ellenfelem és rohanok a medence széléhez. Elkiáltom magam hangosan, nem bánom, én csak azt közlöm, ami minden jelenlévő férfinek megfordul a fejében, és talán a leghőbb vágya is. Nem érdekel a mögöttem lévő személy, el is felejtem, hogy itt van egyáltalán.
- Gyerünk máááár!!! Vagy talán segítsek?!- kiabálok Miri-channak és a nagy cicikkel megáldott partnerének, szép darab :F
- HEEE?!- Saját káromon tapasztalom meg az általam elkövetett hatalmas hibát. A szexi lányokra összpontosítottam Luv helyett, talán nem kellett volna elfelejteni, hogy hol vagyok és mit is csinálok éppen. Mikor karjaival átölel, szó szerint kiráz a hideg, alaposan megremegek, borzalmas egy érzés.
- Hé-hé-héééé, enged el de azonnal!!- próbálok kiszabadulni a szorításából. Egyre kellemetlenebb a helyzet, főleg mert hozzám simul, ez önmagában is elég lenne, de nem érzek semmiféle domborulatot Ez tényleg egy csávó, te úristen…. és hátulról támadt?
-NEEEEEEE- elkiáltom magam és bevadulok, kitépem magam szorításából, velem ne szórakozzon. Igen, ez mind sikerül, csak épp elejtet a gonosz cápa és arccal belezuhanok a csokiba. Plusz még ős is rám esik, de nem hagyom magam, nem, most, hogy tudom ő egy férfi, már nem kell visszafognom magam a bizonytalanság miatt. Lecsapom, mint egy pókot //nem Kazusan, kettőt mellé xD // Vadul vonaglok, de magától leszáll rólam, helyes, értette a célzást. Kicsit megkönnyebbülök. Feltérdelek, testem tiszta csoki csak úgy csurog lefelé a szmötyi.
- Te beteg vagy Sensei?- nem értem miről vaker, itt. Lassan fura érzés kerít hatalmába. Erterülök a csokiban és kacagva lubickolni kezdek, gyűjtök a számba keveset a fincsi csokiból, végül kipréselem azt ajkaim között.
- o.O- Mit csinálok én?
- A nagy francokat!!- fakadok ki, felpattanok és lefröcskölöm a folyékony édességgel. Tuti hipnotizálta csúnya szemeivel vagy valami, nekem ebből elegem van, nem maradok itt tovább vele. Még a végén olyasmire is rávenne, amire egyáltalán nem kellene
- Brrrrrrr……- borzongásom igen látványos. Eltávolodok a vöröstől és használom a spec képességem. Ahogy mondtam, nem maradok itt tovább vele.
- Cső Sensei.. jó szórakozást – nyelvöltés és kilövöm magam, hehe nem is akármerre. Egyenesen a két félmeztelen, csini lányka felé. Kacsázok párat a sűrű mézen, mint egy kavics. Sajnálatos módon elhagyom a nadrágom. Erre nem számítottam, mindegy is, nem vagyok szégyenlős. Meg most csoki, meg méz is van rajtam bőven. A két hölgyike mellé érkezem, elmerülve a mézben, arccal felfelé.
- Én-én-én segítsek? :F Cserébe kérem az egyiket – micsoda kilátás :F :F :F :F :F
- Hééééé…. a hajam tabu!!!- ré kell szólnom a vörösre, mert megragadja a hajam, ez már majdnem bűncselekmény, az én drága arany fürtjeimet összecsokizza ez a valami.
- Engedjelhk……- a fejes váratlanul ér, kicsit meg is zuhanok és véletlen elfeleztem tovább tömni a szörnyeteget. Épp készülnék arra, hogy belefojtsam a sűrű masszába, csak észreveszem a két szexi lányka párharcát. Több nem is kell, azonnal otthagyom nemtelen ellenfelem és rohanok a medence széléhez. Elkiáltom magam hangosan, nem bánom, én csak azt közlöm, ami minden jelenlévő férfinek megfordul a fejében, és talán a leghőbb vágya is. Nem érdekel a mögöttem lévő személy, el is felejtem, hogy itt van egyáltalán.
- Gyerünk máááár!!! Vagy talán segítsek?!- kiabálok Miri-channak és a nagy cicikkel megáldott partnerének, szép darab :F
- HEEE?!- Saját káromon tapasztalom meg az általam elkövetett hatalmas hibát. A szexi lányokra összpontosítottam Luv helyett, talán nem kellett volna elfelejteni, hogy hol vagyok és mit is csinálok éppen. Mikor karjaival átölel, szó szerint kiráz a hideg, alaposan megremegek, borzalmas egy érzés.
- Hé-hé-héééé, enged el de azonnal!!- próbálok kiszabadulni a szorításából. Egyre kellemetlenebb a helyzet, főleg mert hozzám simul, ez önmagában is elég lenne, de nem érzek semmiféle domborulatot Ez tényleg egy csávó, te úristen…. és hátulról támadt?
-NEEEEEEE- elkiáltom magam és bevadulok, kitépem magam szorításából, velem ne szórakozzon. Igen, ez mind sikerül, csak épp elejtet a gonosz cápa és arccal belezuhanok a csokiba. Plusz még ős is rám esik, de nem hagyom magam, nem, most, hogy tudom ő egy férfi, már nem kell visszafognom magam a bizonytalanság miatt. Lecsapom, mint egy pókot //nem Kazusan, kettőt mellé xD // Vadul vonaglok, de magától leszáll rólam, helyes, értette a célzást. Kicsit megkönnyebbülök. Feltérdelek, testem tiszta csoki csak úgy csurog lefelé a szmötyi.
- Te beteg vagy Sensei?- nem értem miről vaker, itt. Lassan fura érzés kerít hatalmába. Erterülök a csokiban és kacagva lubickolni kezdek, gyűjtök a számba keveset a fincsi csokiból, végül kipréselem azt ajkaim között.
- o.O- Mit csinálok én?
- A nagy francokat!!- fakadok ki, felpattanok és lefröcskölöm a folyékony édességgel. Tuti hipnotizálta csúnya szemeivel vagy valami, nekem ebből elegem van, nem maradok itt tovább vele. Még a végén olyasmire is rávenne, amire egyáltalán nem kellene
- Brrrrrrr……- borzongásom igen látványos. Eltávolodok a vöröstől és használom a spec képességem. Ahogy mondtam, nem maradok itt tovább vele.
- Cső Sensei.. jó szórakozást – nyelvöltés és kilövöm magam, hehe nem is akármerre. Egyenesen a két félmeztelen, csini lányka felé. Kacsázok párat a sűrű mézen, mint egy kavics. Sajnálatos módon elhagyom a nadrágom. Erre nem számítottam, mindegy is, nem vagyok szégyenlős. Meg most csoki, meg méz is van rajtam bőven. A két hölgyike mellé érkezem, elmerülve a mézben, arccal felfelé.
- Én-én-én segítsek? :F Cserébe kérem az egyiket – micsoda kilátás :F :F :F :F :F
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: A nagy aincradi birkózó event
- Ugyan, tegezz nyugodtan :] Engem Tachinak hívnak. Örömömre szolgál, hogy megismerhetlek. - Ragadta meg a kezemet, és ráhintett egy leheletfinom csókot.
- Óh, micsoda úriember. – Pirultam el zavaromban, aztán jött az illúzióromboló: ez a szemét a másik lánynak udvarolt jobban, és már meg is fogta a combját! Tudtam! Ő is olyan, mint a többi!
- Te... Te... Te rohadt mocskos szemétláda strici!! – Vágtam jól pofon ezt a „lovagot” mindenki előtt. – Te is olyan vagy, mint a többi! Mindig csak a cicababák után mennek, közben hülyét csinálnak a hozzám hasonló szerencsétlen lányokból!>< Seggfej! - És dühösen mentem a kijárat felé, Villámlás meg utánam. Mindenki azt nézte, hogy mi folyik meg nálunk, de nem érdekelt. A kapunál sírni kezdtem, mert megint szétszakadt a szívem. Minden férfi egyforma: Udvarolnak nekem, meg minden, de amint megunnak vagy látnak egy plázacicát, azonnal dobnak engemet, rosszabb esetben meg is aláznak előtte, és otthagynak a francba. Az egyik padon sírtam keservesen, Villámlás meg hiába próbált felvidítani, nem sikerült neki. Ekkor jött arra Lulu is.
- Szia Enhi!^^ - És észrevette, hogy sírok. – Mi a baj?o.o – Elmeséltem neki, hogy mi történt.
- Jaj szegényke! - Ült le mellém vidítani. – Ne sírj a miatt a bunkó miatt Enhike! Majd találsz másikat, aki nem azt nézi, hogy milyen vagy kívül, hanem azt, milyen vagy belül!^^ - És elmesélte, hogy volt egy lány, akit minden fiú durva módon csúfolt ki állandóan, mert kopasz volt rák miatt, de a bálon a suli legmenőbbje mégis őt kérte, hogy legyen a párja. Mikor a szép lányok megkérdezték, hogy miért egy „ronda korcsot” választott, azt mondta a srác, „mert ő nem takarja a szép arcát rengeteg sminkkel, és hogy ő attól szép, hogy mindenki bántja, mégis kedves és vidám marad”. Ez egy kicsit felvidított, hiszen annak a lánynak látszólag nem volt esélye, mégis rátalált a szerelem.
- Óh, micsoda úriember. – Pirultam el zavaromban, aztán jött az illúzióromboló: ez a szemét a másik lánynak udvarolt jobban, és már meg is fogta a combját! Tudtam! Ő is olyan, mint a többi!
- Te... Te... Te rohadt mocskos szemétláda strici!! – Vágtam jól pofon ezt a „lovagot” mindenki előtt. – Te is olyan vagy, mint a többi! Mindig csak a cicababák után mennek, közben hülyét csinálnak a hozzám hasonló szerencsétlen lányokból!>< Seggfej! - És dühösen mentem a kijárat felé, Villámlás meg utánam. Mindenki azt nézte, hogy mi folyik meg nálunk, de nem érdekelt. A kapunál sírni kezdtem, mert megint szétszakadt a szívem. Minden férfi egyforma: Udvarolnak nekem, meg minden, de amint megunnak vagy látnak egy plázacicát, azonnal dobnak engemet, rosszabb esetben meg is aláznak előtte, és otthagynak a francba. Az egyik padon sírtam keservesen, Villámlás meg hiába próbált felvidítani, nem sikerült neki. Ekkor jött arra Lulu is.
- Szia Enhi!^^ - És észrevette, hogy sírok. – Mi a baj?o.o – Elmeséltem neki, hogy mi történt.
- Jaj szegényke! - Ült le mellém vidítani. – Ne sírj a miatt a bunkó miatt Enhike! Majd találsz másikat, aki nem azt nézi, hogy milyen vagy kívül, hanem azt, milyen vagy belül!^^ - És elmesélte, hogy volt egy lány, akit minden fiú durva módon csúfolt ki állandóan, mert kopasz volt rák miatt, de a bálon a suli legmenőbbje mégis őt kérte, hogy legyen a párja. Mikor a szép lányok megkérdezték, hogy miért egy „ronda korcsot” választott, azt mondta a srác, „mert ő nem takarja a szép arcát rengeteg sminkkel, és hogy ő attól szép, hogy mindenki bántja, mégis kedves és vidám marad”. Ez egy kicsit felvidított, hiszen annak a lánynak látszólag nem volt esélye, mégis rátalált a szerelem.
_________________
Adatlap|Bolt|NJK-k|Gyűjtemény
Színeim:
Enheriel (violet), Lulu (hotpink), Villámlás (khaki), Snowcat (#9999FF), Regina (cyan)
Enheriel- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1188
Join date : 2012. Dec. 29.
Age : 33
Tartózkodási hely : nem mondom meg:P
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Artes
Re: A nagy aincradi birkózó event
Egyetlen pillanat kérdése volt az egész és kellemes társaságom megszűnt létezni. Őszintén szólva kicsit sajnáltam, hogy ennyire kiszámíthatóan reagáltak mindketten, reménykedtem benne, hogy valamiféle kirívó esemény megszakítja a hagyományosnak mondható felháborodást :] Persze ebből is számos következtetést le tudtam vonni. Szophie-chan volt kevésbé vehemens, őt nem érintette meg annyira a.... hm, szemtelenségem, viszont a szőkeség heves kirohanása alapján nem volt téves az első értékítéletem, és valós érdeklődést mutatott irántam. És csalódott, úgy tűnik sokadszor. Nahát...
Enheriel jószerivel elrohant, azt hiszem bele fog kerülni egy kevés munkámba, amíg felkutatom és pördítek egyet a rólam kialakított véleményén, azaz visszafordítom azt. Kételkedtem benne, hogy túl nehéz lesz a feladat, ha a megfelelő hozzáállást választom, csupán rátalálni lesz nehéz, afféle tű a szénakazalban effektusként. A másik lány viszont annyira érdeklődött a birkózás után, hogy a nézőtér egy másik pontjára vonult. Így miközben fél szemmel a küzdelmeket figyeltem, kiváltképp a majmócát illetve a félmeztelen párost, akik úgy tűnt egy régi jó ismerős nőcsábász érdeklődését is felkeltették, nem voltam rest Szophie-t is figyelni, hogy lássam, mikor hagyja el a lassan befejeződő eseményt követően az épületet. Az első célpontom ő lesz... talán sikerülhet behajtani rajta a birkózás ígéretét, Enheriellel pedig valószínűleg egy kicsit behatóbban fogok foglalkozni, ha sikerül utánajárnom a hollétének.
Amint a lány felállt a székéből és kifelé indult, figyelmen kívül hagyva a lenti párbajokat én is talpra álltam, és kényelmes léptekkel a sötét hajú tünemény nyomába eredtem. Máris megvoltak a fejemben a lehetséges opciók, tervek, lehetőségek attól függően, hogy a város melyik része felé fog tartani :]
Enheriel jószerivel elrohant, azt hiszem bele fog kerülni egy kevés munkámba, amíg felkutatom és pördítek egyet a rólam kialakított véleményén, azaz visszafordítom azt. Kételkedtem benne, hogy túl nehéz lesz a feladat, ha a megfelelő hozzáállást választom, csupán rátalálni lesz nehéz, afféle tű a szénakazalban effektusként. A másik lány viszont annyira érdeklődött a birkózás után, hogy a nézőtér egy másik pontjára vonult. Így miközben fél szemmel a küzdelmeket figyeltem, kiváltképp a majmócát illetve a félmeztelen párost, akik úgy tűnt egy régi jó ismerős nőcsábász érdeklődését is felkeltették, nem voltam rest Szophie-t is figyelni, hogy lássam, mikor hagyja el a lassan befejeződő eseményt követően az épületet. Az első célpontom ő lesz... talán sikerülhet behajtani rajta a birkózás ígéretét, Enheriellel pedig valószínűleg egy kicsit behatóbban fogok foglalkozni, ha sikerül utánajárnom a hollétének.
Amint a lány felállt a székéből és kifelé indult, figyelmen kívül hagyva a lenti párbajokat én is talpra álltam, és kényelmes léptekkel a sötét hajú tünemény nyomába eredtem. Máris megvoltak a fejemben a lehetséges opciók, tervek, lehetőségek attól függően, hogy a város melyik része felé fog tartani :]
Tachibana Makoto- Lovag
- Hozzászólások száma : 1810
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 31
Tartózkodási hely : Aincrad
Karakterlap
Szint: 43
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: A nagy aincradi birkózó event
Lehet mégsem volt olyan jó ötlet eljönni erre a birkózós eventre, vagy rendezvényre, lényegtelen, legyen bármi is, hiba volt. Azt hiszem, nem készültem fel eléggé az itt látottakra. Igaz arra számítottam, hogy egy másik lánnyal fog megküzdeni és nem egy fiúval, ez is benne van a dologban. Ez a párosítás elrontott mindent, picit a kedvemet is, ennek ellenére szorgalmasan szurkolok Ai-channak, legalábbis az elején. Én magam is megtapasztalhatom a féltékenységet, ráadásul extraerős kiadásban. Kezeim ökölbe szorulnak, gondolataim mindenféle kivégző és kínzómódszerek kröül forognak, miknek áldozata az a bizonyos Allen. Még a san használatát sem érdemli meg semmiféle tiszteletet, hogy van képe így taperolni más barátnőjét? Sosem gondoltam volna, hogy itt Aincrad-ban találkozok az első olyan emberrel, akit nyilvánosan utálni is tudok. Amikor a csokiba esnek, nálam elpattan valami
- Te szemét!!!- lassan felkelek a helyemről és elindulok a lépcsőn lefelé. Látszik rajtam, hogy nem vagyok jó kedvemben, éppen ölni készülök, egy férget, akkorát, amekkorát még nem hordott hátán a föld. Harci felszerelésem nem öltöm magamra, még csak eszembe sem jut ilyenkor, ilyen apróságokkal nem foglalkozhatok. A lépcső alján két őr megfog, nem mehetek tovább.
- Óh….sumimasen, nem engednének tovább? Beszédem van azzal a fehérhajó, perverz és nagyon unszimpatikus fiúval, aki nem tudja hol a határ - eleresztek egy álmosolyt és próbálok tovább haladni. A lábaim mozognak, csak épp nem haladok előre, egy kicsit sem. Az a kettő egyszerűen felemel és visszavisz a nézőtérre. Kedvem lenne gorombaságokat vágni a fejükhöz, de ők nem tettek ellenem semmi rosszat, leszámítva azt, hogy lealítottak. Mérgelődve ülök vissza a helyemre, kicsit lenyugszom, de csak egy nagyon kicsit. Integetek a lánynak erőltetett mosollyal, néha pedig gyilkos tekintettel nézek a fiúra és jelbeszéddel közlöm vele a szomorú és elkerülhetetlen sorsát, mely minden bizonnyal bekövetkezik, ha nem fegyelmezi meg magát, de rögtön. Szerencsémre, vagy Alenére véget ért a küzdelem, Ai-chan nyert és vissza is integet nekem. A nem túl őszinte mosolyom fenntartom és lesietek hozzá,. A marcona őrök ezúttal tovább engednek, mert vége a küzdelmeknek. Odasietek a barátnőmhöz, mielőtt az a fiú megint megkörnyékezné, ha megteszi, kötve hiszem, hogy tovább tudnám kontrolálni magam
- Te szemét!!!- lassan felkelek a helyemről és elindulok a lépcsőn lefelé. Látszik rajtam, hogy nem vagyok jó kedvemben, éppen ölni készülök, egy férget, akkorát, amekkorát még nem hordott hátán a föld. Harci felszerelésem nem öltöm magamra, még csak eszembe sem jut ilyenkor, ilyen apróságokkal nem foglalkozhatok. A lépcső alján két őr megfog, nem mehetek tovább.
- Óh….sumimasen, nem engednének tovább? Beszédem van azzal a fehérhajó, perverz és nagyon unszimpatikus fiúval, aki nem tudja hol a határ - eleresztek egy álmosolyt és próbálok tovább haladni. A lábaim mozognak, csak épp nem haladok előre, egy kicsit sem. Az a kettő egyszerűen felemel és visszavisz a nézőtérre. Kedvem lenne gorombaságokat vágni a fejükhöz, de ők nem tettek ellenem semmi rosszat, leszámítva azt, hogy lealítottak. Mérgelődve ülök vissza a helyemre, kicsit lenyugszom, de csak egy nagyon kicsit. Integetek a lánynak erőltetett mosollyal, néha pedig gyilkos tekintettel nézek a fiúra és jelbeszéddel közlöm vele a szomorú és elkerülhetetlen sorsát, mely minden bizonnyal bekövetkezik, ha nem fegyelmezi meg magát, de rögtön. Szerencsémre, vagy Alenére véget ért a küzdelem, Ai-chan nyert és vissza is integet nekem. A nem túl őszinte mosolyom fenntartom és lesietek hozzá,. A marcona őrök ezúttal tovább engednek, mert vége a küzdelmeknek. Odasietek a barátnőmhöz, mielőtt az a fiú megint megkörnyékezné, ha megteszi, kötve hiszem, hogy tovább tudnám kontrolálni magam
Tetsuko Jin- Lovag
- Hozzászólások száma : 542
Join date : 2012. Dec. 24.
Karakterlap
Szint: 24
Indikátor: Zöld
Céh: White Rose
Re: A nagy aincradi birkózó event
Nagyokat fújtattam, miközben leültem egy új helyre a lelátón. Nagyon nehezen sikerült a tömegben kiszemelnem magamnak egy üres széket, és az emberek is igazán gorombán néztek rám, amikor próbáltam átvergődni magam rajtuk, egészen a célomig. Egy embert valahogy véletlenül sikerült fellöknöm, egyenesen egy jól megtermett nő karjaiba, (na akkor behúzva fülem farkam elkezdtem tolakodni, nehogy utolérjenek a dühükkel.) egy kisebb társaság lábán gázoltam át, páran a nyakamba lihegtek, egy néni fenekétől majdnem beszorultam, egy csajt összelapítva, és konkrétan úgy éreztem magam, mint egy jól megtelt buszon. És az utolsó hely a legutolsó sorban van, a busz tömve emberekkel, főleg idős nénikékkel, akik éppen a Tecoból jönnek megrakott szatyorral, és panaszkodnak, hogy "bezzeg az ő korukban.".. Senki nem akar utat engedni, de nekem el kell jutnom az utolsó ülőhelyig, ha tetszik, ha nem.. Tömegnyomor, ez a legjobb kifejezés. Bezzeg miután én szépen arrébb lökdöstem mindenkit, Vezér a nyomomban már gondtalanul haladt. Szerencsés kis dög.. Szóval végül nagy szenvedések árán sikerült leülnöm.
Éppen hogy csak elkaptam, amint a vörös csaj..(?).. férfi..(?).. szóval ember hozzásimul Renhez. Uuuuu.. A hideg is kirázott a látványtól, és szerintem nem csak engem. Viszont én neki drukkoltam, most jól megszorongatta azt a nőcsábászt, heheh.. Aztán egy esés, és egy hirtelen repülés, amin nagyot néztem..Csak egy lerepülő gatyát(?) láttam hirtelen. ÉÉÉÉÉÉÉÉsss.. A perverz megmutatta országvilág előtt, hogy ő tényleg egy nagy perverz. Ugyanis a meztelen,félmeztelen, vagy milyen csajok kádjában landolt, és az átkozott nagyra nyitott szemekkel bámészkodott a cicik világában. Mondjuk most mindez nem volt zavaró, hisz asszem a csajok úgyis szeretik ezt, ha már egyszer bevállalták a pucérkodást egy ilyen eseményen..pff..
Éppen hogy csak elkaptam, amint a vörös csaj..(?).. férfi..(?).. szóval ember hozzásimul Renhez. Uuuuu.. A hideg is kirázott a látványtól, és szerintem nem csak engem. Viszont én neki drukkoltam, most jól megszorongatta azt a nőcsábászt, heheh.. Aztán egy esés, és egy hirtelen repülés, amin nagyot néztem..Csak egy lerepülő gatyát(?) láttam hirtelen. ÉÉÉÉÉÉÉÉsss.. A perverz megmutatta országvilág előtt, hogy ő tényleg egy nagy perverz. Ugyanis a meztelen,félmeztelen, vagy milyen csajok kádjában landolt, és az átkozott nagyra nyitott szemekkel bámészkodott a cicik világában. Mondjuk most mindez nem volt zavaró, hisz asszem a csajok úgyis szeretik ezt, ha már egyszer bevállalták a pucérkodást egy ilyen eseményen..pff..
_________________
Szophie- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 28
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: A nagy aincradi birkózó event
Szentszagú zöldborsófőzelék! mi a csudát keresek én itt! Ez a birkózás címszó alatt futó tragikomédia maga a fertő. Így jár az ember, ha a kockák vércukorszintje az egekbe szökik. Vannak, akik között parázs vita alakul ki, vannak, akik egész tűrhető párbajt vívnak, de ami a csokis és a mézed teknőben folyik, az... ehh, nem találok szavakat, amik érzékletesen leírnák. Ami Mirikáéknál folyik, azt már tényleg nem merem nézni. Eddig is tudtam, hogy a lányka nem éppen egy szűzies jellem, na de az, hogy akárhányszor odapillantok, a fogadott húgom mellecskéi villannak be, hát attól kész vagyok. Ha Vio megtudja, hogy én micsoda fertő helyekre járok, elporolja a hátsóm. Hmm, inkább nem mondom mi jutott eszembe...
- Aggyál nekik Hinari, Dante, de te se hagyd magad ReAi - hallom ahogy nem messze tőlem ordítja valaki a közönség tagjai közül, s érdeklődve vetem arrafelé a tekintetem. Ki lehet az, aki rajtam kívül szurkol még ezeknek az embereknek? Egyáltalán aki mindőjüket ismeri? Ááá, ő az a fiú! Aki megölte az 5. bosst. (Thunder) Már mindent értek, frontharcosként megismerhette az itt versenyzőket is a boss teremnél. Ó és persze, a kardforgató torna! Ott is összefuthattak már.
Hmm, azt hiszem nem ártana elbeszélgetnem a sráccal. Roppant mód fúrja az oldalamat a kíváncsiság, hogy mi is történt pontosan a legutóbbi boss csata alkalmával, és mivel ő a másik csapatban volt, talán magyarázattal szolgálhatna a történtekre. És kicsit tudok talán kémkedni Ranmaru után is. Igen-igen, információkra van szükségem, hogy helyre tegyem a fejemben a dolgokat, hogy összepasszoljanak a mozaikdarabok. Odacsusszanok Thunder mellé és beszélgetést igyekszem kezdeményezni.
- Üdv, jó kis móka, nem igaz? - Ez elég gagyi kezdés volt, megy ez jobban is. Azt hiszem nem árt kicsit legyezgetni a srác egóját. - Te vagy a bossölő, igaz? Korábban még nem találkoztunk, Anatole vagyok. - nyújtok kezet Thundernek, s Ren éppen ekkor repíti át Luvot Mirikáék medencéjébe. A látvány... uhh, inkább nem is akarom látni! - Ren, könyörögve kérlek, vedd már fel a gatyád! Nem kell, hogy az egész Aréna lássa az egyik Artesem szebbik felét... *facepalm*
- Azt hiszem én eleget láttam ebből a fertőből és annyira nem hoz tűzbe, hogy lássak másokat is megválni a ruháitól. Úrfi, volna kedved meginni valamit és közben dumálni a múltkori bossról? - invitálom meg Thundert, mielőtt Luv felkecmereghetne, vagy Mirika megválhatna a bugyijától. Oda se merek nézni, nekem ez már sokk.
- Aggyál nekik Hinari, Dante, de te se hagyd magad ReAi - hallom ahogy nem messze tőlem ordítja valaki a közönség tagjai közül, s érdeklődve vetem arrafelé a tekintetem. Ki lehet az, aki rajtam kívül szurkol még ezeknek az embereknek? Egyáltalán aki mindőjüket ismeri? Ááá, ő az a fiú! Aki megölte az 5. bosst. (Thunder) Már mindent értek, frontharcosként megismerhette az itt versenyzőket is a boss teremnél. Ó és persze, a kardforgató torna! Ott is összefuthattak már.
Hmm, azt hiszem nem ártana elbeszélgetnem a sráccal. Roppant mód fúrja az oldalamat a kíváncsiság, hogy mi is történt pontosan a legutóbbi boss csata alkalmával, és mivel ő a másik csapatban volt, talán magyarázattal szolgálhatna a történtekre. És kicsit tudok talán kémkedni Ranmaru után is. Igen-igen, információkra van szükségem, hogy helyre tegyem a fejemben a dolgokat, hogy összepasszoljanak a mozaikdarabok. Odacsusszanok Thunder mellé és beszélgetést igyekszem kezdeményezni.
- Üdv, jó kis móka, nem igaz? - Ez elég gagyi kezdés volt, megy ez jobban is. Azt hiszem nem árt kicsit legyezgetni a srác egóját. - Te vagy a bossölő, igaz? Korábban még nem találkoztunk, Anatole vagyok. - nyújtok kezet Thundernek, s Ren éppen ekkor repíti át Luvot Mirikáék medencéjébe. A látvány... uhh, inkább nem is akarom látni! - Ren, könyörögve kérlek, vedd már fel a gatyád! Nem kell, hogy az egész Aréna lássa az egyik Artesem szebbik felét... *facepalm*
- Azt hiszem én eleget láttam ebből a fertőből és annyira nem hoz tűzbe, hogy lássak másokat is megválni a ruháitól. Úrfi, volna kedved meginni valamit és közben dumálni a múltkori bossról? - invitálom meg Thundert, mielőtt Luv felkecmereghetne, vagy Mirika megválhatna a bugyijától. Oda se merek nézni, nekem ez már sokk.
A hozzászólást Anatole Saito összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Ápr. 23 2013, 10:34-kor.
Anatole Saito- Harcos
- Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők
Karakterlap
Szint: 35
Indikátor: Zöld
Céh: Artes Liberales, Sayonara
Re: A nagy aincradi birkózó event
A taknyos fickó végre megemberelte magát és valahogyan sikerült felpattannia, de Mizukit megrúgnia már nem sikerült, főleg annak köszönhetően hogy már így is csúszott hátra néhány métert. Vetette is volna rá magát rögtön, ám az harc helyett nekiállt egy monológnak... nem lesz bunyó, ha nem hallgatja végig, mi? Összefonta karjait és lehunyt szemmel állt, nem kis bosszúsággal az arcára írva
Micsoda egy alak! Még tagadta is, hogy nem látta benne a harcost, csak valami semmirevaló "fasza" kisleányt, most pedig hogy kapott egyet s mást még mindig neki állt feljebb, csak most felpaprikázott módban! Ráadásul még tiltott ösvényre is volt képe lépni, ám Mizuki most nem hagyta magát utánozni a fiú stílusát, egyszerű mozdulatlanságában végighallgatta, még ha nem is tetszett neki a fene tudta minek szánt monológ. Úgy hangzott hogy a folytatást is neki kellett kezdeményeznie, ám előtte még nem hagyta meg a szótlan hallgatottság luxusát a külhoninak
- Remek, te rinyálsz én meg hordom a nadrágot! - csettintett bal keze ujjaival - Ám legyen, akkor ez a nagylány most feltörli ezzel a taknyos kisfiúval a padlót!
Lépett egyet oldalra, majd előrevetette magát, a fiú azonban megfogta és nem engedte el. Egy pillanatra úgy tűnt, hogy Mizuki megkapja a kívánt küzdelmet, de egy könnyed csavarással már kint is volt a szorításból. Lendült az ökle, de csak tenyeret talált el, lendült a másik, de az sem járt jobban. Á, legalább a bemosási kísérleteket ki volt képes védeni, nekiállt hát sorozni és hagyta hogy kedvére állítsa meg az ütéseket, aztán egy váratlan pillanatban megpördült, kirúgva alóla az egyik lábát
Lehetett ugyan erős fiú a kinti világban, itt most ő volt mind az erősebb és mind pedig a tapasztaltabb, ráadásul még egy pont is volt az akrobatikáján mely az olaj leküzdésében segédkezett. Unatkozott, hagyta hát kicsit érvényesülni, aztán amikor véletlenül Mizuki elcsúszott, magával rántotta őt is. Aztán már talpra is ugrott, egyensúlyozott néhány pillanatot és várta a folytatást. Ellenfele azonban még mindig a földön volt, tekintetéből ítélve kissé kaphatott a fejére már ha ez lehetséges volt. Mizuki igazított haján, letérdelt mellé és elkapta a ruháját... micsoda felelőtlenség, ennyi ruhával tényleg bolond aki birkózni megy, még olajban áthempergetve is könnyű volt rajta fogást találni
- Kell még? Folytathatom estig is! - megrázta, aztán bemosott egyet neki - Az anyámat pedig csak egyvalaki szidhatja: én!
Ekkor elengedte, vagyis inkább padlóba koccintotta a tarkóját, aztán felkelt és elsétált a medence széléhez, onnan kiabált ki a szervezőknek
- Most akkor mi van, nyertem vagy micsoda?!
Micsoda egy alak! Még tagadta is, hogy nem látta benne a harcost, csak valami semmirevaló "fasza" kisleányt, most pedig hogy kapott egyet s mást még mindig neki állt feljebb, csak most felpaprikázott módban! Ráadásul még tiltott ösvényre is volt képe lépni, ám Mizuki most nem hagyta magát utánozni a fiú stílusát, egyszerű mozdulatlanságában végighallgatta, még ha nem is tetszett neki a fene tudta minek szánt monológ. Úgy hangzott hogy a folytatást is neki kellett kezdeményeznie, ám előtte még nem hagyta meg a szótlan hallgatottság luxusát a külhoninak
- Remek, te rinyálsz én meg hordom a nadrágot! - csettintett bal keze ujjaival - Ám legyen, akkor ez a nagylány most feltörli ezzel a taknyos kisfiúval a padlót!
Lépett egyet oldalra, majd előrevetette magát, a fiú azonban megfogta és nem engedte el. Egy pillanatra úgy tűnt, hogy Mizuki megkapja a kívánt küzdelmet, de egy könnyed csavarással már kint is volt a szorításból. Lendült az ökle, de csak tenyeret talált el, lendült a másik, de az sem járt jobban. Á, legalább a bemosási kísérleteket ki volt képes védeni, nekiállt hát sorozni és hagyta hogy kedvére állítsa meg az ütéseket, aztán egy váratlan pillanatban megpördült, kirúgva alóla az egyik lábát
Lehetett ugyan erős fiú a kinti világban, itt most ő volt mind az erősebb és mind pedig a tapasztaltabb, ráadásul még egy pont is volt az akrobatikáján mely az olaj leküzdésében segédkezett. Unatkozott, hagyta hát kicsit érvényesülni, aztán amikor véletlenül Mizuki elcsúszott, magával rántotta őt is. Aztán már talpra is ugrott, egyensúlyozott néhány pillanatot és várta a folytatást. Ellenfele azonban még mindig a földön volt, tekintetéből ítélve kissé kaphatott a fejére már ha ez lehetséges volt. Mizuki igazított haján, letérdelt mellé és elkapta a ruháját... micsoda felelőtlenség, ennyi ruhával tényleg bolond aki birkózni megy, még olajban áthempergetve is könnyű volt rajta fogást találni
- Kell még? Folytathatom estig is! - megrázta, aztán bemosott egyet neki - Az anyámat pedig csak egyvalaki szidhatja: én!
Ekkor elengedte, vagyis inkább padlóba koccintotta a tarkóját, aztán felkelt és elsétált a medence széléhez, onnan kiabált ki a szervezőknek
- Most akkor mi van, nyertem vagy micsoda?!
Hitodama- Kardforgató
- Hozzászólások száma : 198
Join date : 2012. Aug. 02.
Karakterlap
Szint: 10
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: A nagy aincradi birkózó event
Egész jól alakulnak odalenn a dolgok és mikor belelendülök a szurkolásba észrevettem szemem sarkából, hogy valaki helyet foglalt mellettem. ~ Lehet, hogy lekésett a kezdésről? ~ gondoltam magamban majd hallottam ahogy megszólított a login nevemen. Mi máson is szólított volna meg hiszen ebben a világban lényegében ez a "születési nevem" ha úgy tekintjük. Máshogy nem is szólíthatnak maximum Icubus néven ami a változtatás előtt volt. ~ Így jobban belegondolva a mostani nevem sokkal jobban jellemezhet engem mint a régi ~ gondoltam magamban majd üdvözöltem én is az illetőt.
- Üdv, jó kis móka, nem igaz? - kezdte a beszélgetést az idegen.
- Az hát. Jó nézni ahogy a versenyzők a különböző folyadékokba küzdenek meg bár én csak azokat figyelem akiket ismerek már valahonnan.
- Te vagy a bossölő, igaz? Korábban még nem találkoztunk, Anatole vagyok. - ahogy ezt kijelentette a körülöttünk lévő játékosok a nézőtéren mind felkapták erre a fejüket és minket kezdtek nézni.
- Psszt ... Ezt nem kellett volna -.-" Most nézde meg mit tettél - közlöm Anatole-val. - Bossölő??? Az kicsit túzás ezzel a címmel illetni engem. - feleltem gyorsan a kijelentésére. - Egyébként örvendek a találkozásnak. - A körülöttünk lévők még mindig szúrós pillantásokkal illetnek engem az imént hallottak miatt. - Egy kis pillanat - szóltam ismét Anatole-hoz. - Ez az!! Ne hagyjátok magatokat! - kiáltottam még egyet majd a fiatalember következő mondandójára figyeltem fel.
- Azt hiszem én eleget láttam ebből a fertőből és annyira nem hoz tűzbe, hogy lássak másokat is megválni a ruháitól. Úrfi, volna kedved meginni valamit és közben dumálni a múltkori bossról? - kérdezte meg tőlem melyre nem mondhattam nemet.
- Természetesen benne vagyok és hívj nyugodtan Thunder-nek azzal a megszólítással ami jónak esik. Bár ahogy látom idősebb vagy nálam. Ami meg azt illeti ha bármi olyan kérdésed van azzal kapcsolatban a lehető legjobb tudásom szerint válaszolok szívesen. - majd felálltam és elindultam kifele, hogy az aréna előtt megvárjam.
- Kinn megvárlak majd - szóltam neki mielőtt eltávoztam volna.
- Üdv, jó kis móka, nem igaz? - kezdte a beszélgetést az idegen.
- Az hát. Jó nézni ahogy a versenyzők a különböző folyadékokba küzdenek meg bár én csak azokat figyelem akiket ismerek már valahonnan.
- Te vagy a bossölő, igaz? Korábban még nem találkoztunk, Anatole vagyok. - ahogy ezt kijelentette a körülöttünk lévő játékosok a nézőtéren mind felkapták erre a fejüket és minket kezdtek nézni.
- Psszt ... Ezt nem kellett volna -.-" Most nézde meg mit tettél - közlöm Anatole-val. - Bossölő??? Az kicsit túzás ezzel a címmel illetni engem. - feleltem gyorsan a kijelentésére. - Egyébként örvendek a találkozásnak. - A körülöttünk lévők még mindig szúrós pillantásokkal illetnek engem az imént hallottak miatt. - Egy kis pillanat - szóltam ismét Anatole-hoz. - Ez az!! Ne hagyjátok magatokat! - kiáltottam még egyet majd a fiatalember következő mondandójára figyeltem fel.
- Azt hiszem én eleget láttam ebből a fertőből és annyira nem hoz tűzbe, hogy lássak másokat is megválni a ruháitól. Úrfi, volna kedved meginni valamit és közben dumálni a múltkori bossról? - kérdezte meg tőlem melyre nem mondhattam nemet.
- Természetesen benne vagyok és hívj nyugodtan Thunder-nek azzal a megszólítással ami jónak esik. Bár ahogy látom idősebb vagy nálam. Ami meg azt illeti ha bármi olyan kérdésed van azzal kapcsolatban a lehető legjobb tudásom szerint válaszolok szívesen. - majd felálltam és elindultam kifele, hogy az aréna előtt megvárjam.
- Kinn megvárlak majd - szóltam neki mielőtt eltávoztam volna.
_________________
Próbálkozás, kudarc, próbálkozás, kudarc... az egyetlen igazi kudarc, ha többé nem próbálkozol.
- Képességek:
Színeim:Dimgray(Szövegszín), Crema(Beszédszín), Cyan(Gondolatok), Red(Vámpír)
Thunder- Kardforgató
- Hozzászólások száma : 489
Join date : 2012. Nov. 11.
Age : 31
Karakterlap
Szint: 17
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: A nagy aincradi birkózó event
Hej, hej… csúnya átverés áldozata lettem, hogy nem szégyenli magát ez a Ren fiú…. valahogy mindig bedőlök ezeknek a csúnya trükköknek és mire vissza is fordultam volna már le is tarolt, és elkezdett megetetni a medence csoki tartalmával. Nah de ejnyeee… ne csak nekem jusson ki a jóból így én is viszont próbálkoztam, majd mikor már kicsit sok volt a csokiból, megragadtam a haját és lefelejtem a srácot. Hajajaaaj a haja tabu de most mégis csupa csoki mindenhol, hmmm lehet nem is laktam olyan jól a belém tömött csokival mint gondoltam, mert furcsa ide nem illő dolgok jutottak az eszembe. Nah de ne legyünk rosszak, elvégre ez egy harc nem több és nem kevesebb. Kicsit megszédült a lefejeléstől majd bele zutty a csokiba, nem kellett sok gyorsan összeszedte magát, így már folytatódhatott is tovább a küzdelem. Legalább is folytatódhatott volna, elvégre két lány vonta el a figyelmét… rólam… De semmi gond, ezt még vissza kapja, először gyöngéden becserkészem, majd karjaim erős szorításában találja magát. Közben végig igyekszem hogy a hajam eltakarja a mellkasom bizonyos rejtett pontjait, én szégyenlős vagyok nem úgy mint azok ott ketten. Neki támaszkodok a srácnak de nem a teljes testemmel, a felső részét igyekszem hátrébb tartani amennyire tudom. Megpróbálkozik kitörni a szorításomból, majd egy idő után sikerül is neki, elég harcias egy teremtés, de ahogy kitépi magát engem is elránt, és ügyesen ügyetlenkedve rázuhanok.
- Opsssz! – Jelentettem ki, mintha nem így terveztem volna. Majd úgy döntöttem itt az ideje hogy kicsit megleckéztessem és lejárassam a srácot, elvégre annyira nagyra van magával. A képességem kihasználva, egy bálnának képzeltettem a fiút, ami egy ideig ment is, épp csak annyira röhejesen nézett ki hogy hangosan elnevettem magam és a koncentrációval együtt a képességem is megszűnt. Bosszúból egy kőkemény mozdulattal lepocsolt a csokival, ,mint ha már nem lettem volna teljesen csokis, majd mérgesen felemelte a kezét és csettinteni készült. Ismerem ezt a mozdulatot, most vagy felém vagy a távolba fogja ellőni magát, így amint láttam hogy hátrál igyekezni kezdtem felé, már elköszönt mire meg akartam ragadni a karját de csak a szőke lobkoncát tudtam, és a repülés lendülete engem is magával sodort. Azt hittem hogy valami keményen fogunk landolni, de pihe puha mézecske tengerben kötöttünk ki. Én amint „talajt” fogtam elengedtem a srác haját, de ő még kacsázott párat, megpróbáltam feltápászkodni, de mikor a kezemmel a mézbe nyúltam hogy segítsek magamnak felállni, egy nem méz szerű dolgot tapintottam meg. oO
Kicsit meglepődtem, sőt mikor tudatosult bennem hogy mégis mi lenne az, eléggé. O///O Ren-sama elhagyta az alsó gatyáját én egy ideig oda sem mertem nézni, csak elkerekedett szemekkel és némi pírel az arcomon, bámultam a levetett alsó neműt, majd megszólaltam.
- Nah, de Ren-sama… fiatal lányok előtt ilyet csinálni, bár amint láttam ők sem épp szégyenlősek, lehet manapság ez a divat? -
- Opsssz! – Jelentettem ki, mintha nem így terveztem volna. Majd úgy döntöttem itt az ideje hogy kicsit megleckéztessem és lejárassam a srácot, elvégre annyira nagyra van magával. A képességem kihasználva, egy bálnának képzeltettem a fiút, ami egy ideig ment is, épp csak annyira röhejesen nézett ki hogy hangosan elnevettem magam és a koncentrációval együtt a képességem is megszűnt. Bosszúból egy kőkemény mozdulattal lepocsolt a csokival, ,mint ha már nem lettem volna teljesen csokis, majd mérgesen felemelte a kezét és csettinteni készült. Ismerem ezt a mozdulatot, most vagy felém vagy a távolba fogja ellőni magát, így amint láttam hogy hátrál igyekezni kezdtem felé, már elköszönt mire meg akartam ragadni a karját de csak a szőke lobkoncát tudtam, és a repülés lendülete engem is magával sodort. Azt hittem hogy valami keményen fogunk landolni, de pihe puha mézecske tengerben kötöttünk ki. Én amint „talajt” fogtam elengedtem a srác haját, de ő még kacsázott párat, megpróbáltam feltápászkodni, de mikor a kezemmel a mézbe nyúltam hogy segítsek magamnak felállni, egy nem méz szerű dolgot tapintottam meg. oO
Kicsit meglepődtem, sőt mikor tudatosult bennem hogy mégis mi lenne az, eléggé. O///O Ren-sama elhagyta az alsó gatyáját én egy ideig oda sem mertem nézni, csak elkerekedett szemekkel és némi pírel az arcomon, bámultam a levetett alsó neműt, majd megszólaltam.
- Nah, de Ren-sama… fiatal lányok előtt ilyet csinálni, bár amint láttam ők sem épp szégyenlősek, lehet manapság ez a divat? -
Luv Delackrose- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 108
Join date : 2013. Jan. 02.
Karakterlap
Szint: 1
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: A nagy aincradi birkózó event
A nagy aincradi birkózó eventet ezennel lezárom!
Gratulálok minden résztvevőnek, izgalmas harcok alakultak ki és a nézőtéren is összetalálkoztak olyanok, akik valószínűleg az eneten kívül is folytatni fogják a közös játékot. Most azonban jutalomosztás következik, a folytatás pedig rátok van bízva. Sajnálom, hogy akadt olyan küzdelem, ami befejezetlen maradt, de mivel így is adtam haladékot a határidőn túl, nem fogom föltartani a többieket, így is jutott elég idő befejezni. Birkózók: 10 exp és 50 arany jutalomban részesülnek
- Ren
- Luv
- Mirika
- Hitodama
- Joey
- Askr
- Jasude
- RenAi
- Dante
- Hinari
- Taidana
Nézők: 10 exp
- Tachi
- Szophie
- Enheriel
- Jin
- Thunder
- Anatole
Csökkentett jutalomban részesül: Hanatsu - 5 exp és 25 arany
Rosalia- Admin
- Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.
3 / 3 oldal • 1, 2, 3
Similar topics
» A kis aincradi birkózó event
» [Event] A nagy háború
» [Event] Karácsonyi Event
» [Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás.
» [Event] Karácsonyi event, avagy Nicholas visszatér
» [Event] A nagy háború
» [Event] Karácsonyi Event
» [Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás.
» [Event] Karácsonyi event, avagy Nicholas visszatér
3 / 3 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.