Matt vs Mirika

- Ajvé - kommentáltam azt, ahogy az első fickó átlendül a korláton és lebravúrkodja magát a küzdőtérre, ezzel mintegy megnyerve az első küzdelmet, ami várta a mai napon. Gyorsabb volt, mint bárki más, gondolom a többi csávesz a lépcsőket választotta, de az bizony lassú volt most. Egy jó pont, érdekes belépő volt és vakmerő is egyben :3 Nem lepett meg, hogy nem egy csajszi jött ellenfelemnek, egyrészt kevés van belőlünk, lányokból, másrészt meg... azt ki se kell mondanom, egyértelmű. A srác amúgy kicsit bizarrul festett a szemébe lógó hajával, de ha neki így kényelmes, akkor nem fogok rajta rágódni. Én például gyűlölöm kibontva hordani a hajam, egyszerűen nem esik jól, ha melegíti a nyakam meg a hátam. Különösen nyáron, most azért nem lenne olyan nagy gáz belőle.
Csípőre tett kézzel vártam, hogy közelebb érjen hozzám. Túl nagy ez a hely még két harcoló embernek is, egyszerűen nem lehet kihasználni a teret. Tiszta pazarlás Na mindegy, lényeg hogy hallótávolságba ért, és a közönség morajlása sem fogja zavarni a beszédünket. Végig mért, ahogy minden pasi tenné, majd ki is nyilvánította, mit gondol. Hehe, ha ez komoly harc lenne, máris elárulta volna a gyenge pontját.
- Mirika, szintúgy örvendek Matthew :3 - viszonoztam a meghajlását, ha már így köszönt, akkor nem fogok ragaszkodni a kézfogásos hóbortomhoz. Pedig meglestem volna, hogy vajon ő is kezet csókol-e. Mázlija volt, hogy vágom ennyire az inglist, mármint hogy tudom melyik a keresztneve. Becenévnek mondjuk ez hosszú volt... ha meg ez az igazi neve, akkor megszívatta magát.
- Ha nem gáz, én nem teszem hozzá, hogy jóképű vagy-e, de azért a szádat nem kell befognod, bókokért nem harapok - kacsintottam rá, kezemet leeresztve magam mellé, majd körülnéztem, pontosabban felpillantottam a lelátóra. Ciki lesz ennyi ember előtt bénázni, de evvan.
- Ezek szerint vállalod azt, hogy segítesz elsajátítani ennek a bigyónak a használatát? :3 - húztam elő a kést az övemből, majd megpörgettem a kezemben. A fegyverkezelési skillem és az akrobatikám csodákra képes, a valós világban úgy elvágnám a kezem egy ilyen mozdulattal, mint a sicc.
- Hogy tisztázzuk, amit az előbb mondtam, azt tényleg komolyan gondoltam. Ha megtanítasz, viszonozni akarom valamivel. Nekem tényleg fontos, hogy ne legyek béna közelharcban - közöltem, miközben késes kezemet kitartottam oldalra. Ha ő is komolyan gondolja, hogy "mesterem" lesz, akkor már csak a párbajfelhívás van hátra, és kezdhetjük is.

Na ez a beszéd! Összekapta a srác magát, pedig kicsit mintha elsápadt volna, de tök határozottan szólalt meg, szóval akkor talán nem lesz itt gáz. Fogalmam sincs, kiféle-miféle lehet, ebből a szempontból talán lutri, de csak nem egy béna kezdő akarja magát beégetni előttem, hanem valaki olyan kíván bevágódni nálam, aki azért mutatni is tud valamit. Én legalábbis nulla tudással nem igazán próbálkoznék, pláne nem ilyen belépőkkel villogva. Kár, hogy több a hülye ezen a világon, mint azt az ember gondolná, mármint az olyanok, akik el vannak szállva a semmi tudásra.
- Az nem baj :3 - válaszoltam a fegyverére célzó megjegyzésére, és közben rányomtam a párbaj elfogadására. Persze céhem szabályát nem megszegve fél életig tartó ütközetet választottam, de ez most teljesen lényegtelen. Az én csapásaim úgyis csak egyet sebeznek, akármit csinálok, kizárt dolog, hogy kurta legyen ez a meccs, hacsak nem gyorsabb nálam... Mivel a gyorsaságom jó lett volna kihasználni.
Míg az óra ketyegett, Matt nekiállt magyarázni és suhintott is párat a kaszájával. Én meg álltam bambán a késsel a kezemben és azon gondolkoztam, hogy mindezt komolyan gondolja-e. Nem először hallottam ezt a zöldséget, egy csomó szamurájos filmben benne volt, de nem tudtam megérteni, mit jelent... Talán azért nem éreztem át, mert még sose fogtam igazi kardot a kezemben, csak a konyhakést. Szóval néztem hülyén, és... elröhögtem magam. De most komolyan, olyan drámai fejjel adta elő ezt a dumát, hogy egyszerűen nem bírtam ki, nagyon durva volt x"D
- Szóval ha megtöltöm a lelkemmel, akkor ügyesebb leszek, értem :3 - kuncogtam tovább, elég nehezen tudtam abbahagyni. Remélem nem sértődött meg, elég tiszta volt, hogy egy szavát sem tudom komolyan venni, bár... nekem aztán mindegy volt, hogy megsértődik-e végső soron
- Gomen-gomen, az a helyzet, hogy kicsit félre értettél, azt hiszem. Vagy én mondtam rosszul, mindegy. Ilyen spirituális cuccokra nincsen szükségem, csak csinálok egy ilyet... - ezen a ponton hátra húztam oldalam mellett a tőrt, mely felragyogott - ...és a rendszer megtöltötte nekem az edényt - fejeztem be a mondatot, és azzal hagytam, hogy a fegyver vezesse a kezemet és döftem egyet a pengével, melynek fénye ezután kihunyt.
- Viszont eddig bármikor közelharcba kerültem, megszívtam. Nem tudok jól kijönni egy pengeváltásból, folyton az a vége, hogy vesztett helyzetbe kerülök. Nem tudom megőrizni a hidegvérem ha rám rontanak... vagy ilyesmi... Ezt is lehet tanulni, ugye? Mármint, hogy mit és hogyan tegyek, ha megtámadnak. Ilyen lábmunka, meg mit kell figyelni, hogy ne érezzem úgy, mindjárt meghalok meg stuff - próbáltam leírni a problémámat, remélem összejött nagyjából. Nem értek ehhez, szóval nem lennék meglepődve, ha nem értené, mire akarok célozni. Én se tudtam normálisan megfogalmazni, csak azt tudom, hogy kettő párbajomból kétszer végeztem a földön, miközben ellenfelem rajtam trónolt. Ha Peter nem pasiból van, akkor sose győzöm le, bár az is olyan kurta-furcsa meccs volt.
Lévén a párbaj elkezdődött, fújtam egy nagyot, és már nyúltam is volna a hátam mögé, de a tegezemben lévő nyilak helyett csak a levegőt markolásztam. Értetlenül fordítottam hátra a fejemet, de nem volt ott a tok. Sőt, az íjam is eltűnt o.O Kissé pánikszerűen kezdtem forgolódni, de nem ejtettem le a nagy bambulásban, nem volt a földön sem. Elhagytam volna az utcán idefelé jövet? -.-
- Matt, amikor megláttál, volt nálam íj? Letettem valahová? Vagy miért nem találom? Bakker, nem láttad? :/ - kérdeztem a fiút már egyenesen bosszúsan. Az íjam! Utáltam, gyűlöltem, mert rossz emlékeim vannak a kazamatából, ahol megszereztem, de akkor is, ez értékes cucc volt, az egyik legjobb íj a játékban az alsó szinteken! Csak nem hagytam el?! :/ Megnyitottam a menümet, hátha az inventory-mban van. Ott... ott volt És akkor így hirtelen minden bevillant, hogy miért is vagyok itt meg minden. Úristen, ez nagyon ciki... Kapásból elfordultam, hogy a zavaromat leplezzem, és a kezembe temettem az arcom. Basszus, nagyon nem vagyok magamnál, látszik, hogy alig tudok aludni :/ Idegesen felsóhajtottam.
- Semmi, ne keresd - fújtam le a riadót, és közben legszívesebben a föld alá süllyedtem volna. Áááh, ezt nem hiszem el! Na most ez felpaprikázott, szét fogom kapni még ezzel a bicskával is a srácot! Vagy legalábbis remélem nem fogok felsülni még egyszer...