Re: (T1-T2) Hanami kovácsműhely

by **Joey Chrome** Hétf. Márc. 04 2013, 16:40

Na van annyi pénzem, hogy megvegyem a lefoglalt Tompa Rövid Kardot (+2 erő) 50 aranyért! Smile

by **Rita Hanami** Hétf. Márc. 04 2013, 16:45

- Parancsolj használd egészséggel! - Mondom majd átnyújtom a kért fegyvert ^^

by **RenAi** Kedd Márc. 05 2013, 13:33

- Rita-chan, Rita-chan!! - Beesik az ajtón. Majd e szép belépő után felpattan és oda sétál a pulthoz ^^
- Egy Tompa *Rövid kardot szeretnék kikölcsönözni. -Mosolygok a lányra :3

by **Rita Hanami** Kedd Márc. 05 2013, 13:42

Máris adom

by **Kyuushiro** Pént. Márc. 15 2013, 19:35

Yo! Egy Fényes Vaskardot (+5 erő) szeretnék vásárolni, a megszabott áráért, 175 aranyért!

by **Rita Hanami** Pént. Márc. 15 2013, 19:58

- Máris adom! - Felelem és előhozom a kért fegyvert.

by **Tsubasa Norika** Kedd Ápr. 09 2013, 10:25

Ügy döntöttem, hogy valami király kaszára kellene lecserélnem a Kezdő Kaszámat, úgyhogy meg is akartam keresni Aincrad egyik legolcsóbb játékos üzletét. Hamar meg is találtam a helyet: Hanami kovácsműhelye.
Valami komolykodó, fontoskodó csaj lehet az illető, már a nevéből is látszik. Mindig is utáltam a nagyképű csajokat, és remélem, hogy tévedek ezzel a Hanami nevű csajjal, és éppen olyan jó fej igazából, mint én.
Be is zuttyanok a kovácsműhelyre, és várok, amíg a tulaj megjelenik. Amint megjelenik, és kérdezi, hogy na mi van, mi kéne nekem, válaszolok is.
- Hellóka! - köszönök. - Erre jártam, és láttam, hogy mekkora a listád, és milyen érdekes áron árulod a cuccaidat. Na szóval volna egy kérdésem.
Azzal a basszusgitáromból kihúzom a kaszámat, aminek a pengéje egyből kipattan a nyélből.
- Itt van ez a kaszám, amit lecserélnék egy másikra. Van esetleg kaszás fegyvereid? Ha igen, mit tudsz ajánlani?
Ha jön az ajánlat végighallgatom, és aztán elgondolkozom. Nézegettem egy darabig a Szabdalót, de végül letettem róla: nem az én stílusom, és hozzám nem egy kard illene. Majd máskor.
- Azt hiszem, az a Futó Kasza (Futó *fegyver*) egész jól néz ki. Megcsinálod nekem úgy, hogy a basszusgitáromba is bele tudom építeni?

by **Jasude** Szer. Ápr. 10 2013, 08:57

Egy Tompa *Kopja/Rövid Kard/Buzogány* kérnék. Surprised

Köszönyöm. ^^"

by **Rita Hanami** Szer. Ápr. 10 2013, 09:08

Ritka, hogy egyszerre két vevő is bejöjjön a boltba ami fura mert azért elég szép forgalmam van, de ennek én csak örülök hiszen a sok vevő sok pénzt jelent.
- Szia! - Köszöntöm mindkettejüket külön-külön egy meghajlással. Az egyikőjük meglehetősen céltudatos volt ő konkrétan egy fegyvert kért amit át is adtam neki.
- Tessék, parancsolj. - Nyújtottam át neki a kért fegyvert majd a másik lány felé fordultam.
- Jelenleg a legjobb fegyver amit el tudok készíteni az a futó Kasza névre halgat. Elég nagyszerű kis fegyver +3 erőt és +3 gyorsaságot ad. - Adtam meg a választ neki aztán egy elég érdekes kérés került terítékre. - Hmm... Talán még az is megoldható de még sose próbáltam.

by **Tsubasa Norika** Szer. Ápr. 10 2013, 10:33

A csajról kiderült, hogy kellemeset kellett csalódnom. A "Hanami" név már tökmindegy volt, első ránézésre IS (sok sok felkiáltójel) jó fej volt. Rajtam kívül beugrott egy másik csaj is, de őt nem vettem figyelembe, mert miután az eladós csaj foglalkozott vele, lerendeztük a kasza-ügyet. Végül az ajánlat mellett döntöttem, és Futó Kaszát kértem. A külön kérésem a basszusgitárba való beépítés kissé kihívást jelentett az eladó csaj számára, de szerinte meg tudja oldani.
- Segíthetek, ha kell, kicsit én is értek hozzá. - ajánlottam fel a segítségemet, végül is a basszusgitáromhoz jobban értek.
Aztán később kézbe vehettem a Futó Kaszát, amit egyből ki is próbáltam. Sokkal nagyobb és hosszabb, mint a kezdő volt. De jó, össze lehet egy kicsit nyomni a nyelét, és még a pengéjét is össze lehet csukni, hogy basszusgitár nyeleként is nagy szolgálatot tehessen. Suhintottam vele néhányat a bolt előtt, aztán visszamentem, beleraktam a basszusgitáromba, és egy rövid Nirvana számot játszottam rajta.
- Csúcs! - lelkendeztem. - Te vagy a legjobb, Hanami! Később biztos jövök hozzád, ha kellesz, csajszi!
Kifizettem az árát (156 arany), aztán nagy meghajlású búcsúval elköszöntem Hanamitól, békével és elégedettséggel távoztam Hanami Kovácsműhelyéből.
Látszólag milyen jól keres egy fegyverkovács. Én is az leszek!

by **Nio** Vas. Május 05 2013, 20:35

Hello, harcművésznek való fegyver van raktáron?

by **Rita Hanami** Vas. Május 05 2013, 21:56

Van egy éles *fegyverem* éppen de ha tudsz szerezni egy munkálatlan bőrt készíthetek neked egy futó *fegyvert* is persze ez esetben az 1 nyersanyag levonódik

by **Hinari** Hétf. Május 06 2013, 20:55

Sokat gondolkodtam a dolgon, de a megoldás már az első percben is ugyanolyan nyilvánvaló volt, mint órákkal, napokkal később. Csupán csak halasztani szerettem volna, és a kard most az egyszer nem szólt közbe, nem mondta ki a tényt, amit mindketten tudtunk. Igaza volt, ezt a döntést egyedül kellett meghoznom.
A szabdaló sokat segített, vele ütöttem a bossharcban is, és jópárszor megmentette már az életemet, most mégis megválok tőle. Önszántamból, igen, mert így helyes, mert így kell lennie.

Benyitottam a boltba, a sárkányos cégéren már meg sem lepődve: ez is csak egy jel volt a sok közül, mely még határozottabbá tett. Egyenesen Ritához mentem, ha éppen nem volt a műhelyben, akkor is megvártam.
- Köszönöm szépen még egyszer - mosolyogtam rá, és tettem a kezébe a szabdalót - De már nincs rá szükségem.
Ha követte tekintetem, ő is láthatta az övemen lógó kardhüvelyt és a nemesen csillogó, míves markolatot, ahogy hozzáérek. Ha volt kérdése, ott maradtam és válaszoltam, ha nem volt, meghajoltam, sarkon fordultam, és kilépve az üzletből, végleg magam mögött hagytam a sokat és sok gazdát megélt fegyvert.

by **Rita Hanami** Csüt. Május 09 2013, 09:13

Ma úgy döntöttem a boltom csinosítgatásával töltöm el a napot na meg persze a vásárlókkal akik az utóbbi időben nem nagyon szállingóztak a vevők és sajnos ez a helyen is meglátszott. A kovácsműhelyt szinte már belepte a por és a munka asztalon is az egyetlen lény, aki mostanában dolgozott rajta azok a pókok voltak akik szövevényesen fonták rá pókhálójukat. Na igen, érc híján picit nehézkes bármit is gyártani. Mostanában nem nagyon tudtam érceket gyűjtögetni és pang az üzlet. Épp a fegyvereim rendszereztem a polcokon mikor meghallottam a kis csengőt ami azt jelentette, hogy végre vásárló érkezett.
- Üdvözöllek kicsiny boltomban. – Hajolok meg és csak ekkor veszem észre, hogy Hinari áll a pult túloldalán majd leteszi az asztalra a szabdalóját. Elsőre kérdően pillantok a lányra majd a derekára csúszik a tekintetem ahol már ott figyelt az új kardja. Vagyis nem egészen új láttam már nála korábban is, méghozzá a viadalon… igen a viadal… Nem szívesen gondoltam vissza rá főleg azok után, hogy minden kategóriában kiestem ráadásul az első körökben… chö… szégyen… Érzem ahogy az arcomról egy pillanatra lefagy a mosoly de ezt igyekszem leplezni.
- Gondolom találtál egy sokkal jobb fegyvert, ez egy rossz érzéssel tölt el de remélhetőleg másnak is jó szolgálatot tesz majd. - Elvettem tőle a fegyvert majd a pult mögötti vitrinbe tettem ami kifejezetten a ritka tárgyaknak volt fenntartva és ahol most magányosan álldogált a szabdaló lévén, hogy ami volt ritka fegyverem azt is elvitték. Miután visszacsuktam a vitrint visszasétáltam a pulthoz. – Puszta kíváncsiságból, melyik az a fegyver ami még a szabdalón is túltesz? Tudtommal az a legjobb kardforgató fegyver. – Kérdezem Hinaritól. Tudni akartam milyen fegyverrel utasított maga mögé a viadalon

by **Rita Hanami** Pént. Jún. 07 2013, 19:01

Nagy kiárusítási akció, minden termék 50%-os kedvezmény minden termékre + bekerült a pajzshordózók oldalkardja aminek még nincs ára hanem külön megegyezés alapján dől el a sorsa.

by **Hinari** Kedd Jún. 11 2013, 19:04

Talán várnom kellett volna még. Egy pár napot, esetleg hetet. Valamiért nem vettem számításba a nemrégiben történteket, ennek viszont elég kínos következményei lettek: pillantásából kiolvastam a stella végén látottak pontos mását, s egy jó adag önuralom kellett hozzá, hogy ne forduljak el. Továbbra sem tudtam, pontosan hogyan is kéne hozzáállnom a szituációhoz. Legyőztem. Egész Aincrad előtt, az első körben. S mint akkor, egy kicsit még most is bűntudatom volt miatta, lehet mindketten, sőt, talán a céh is jobban járt volna, ha kikapok.

Azóta nem találkoztunk, erre most beállítok, és visszaadom neki a fegyvert, amit jószívűségből kölcsön adott? Mit gondoltam én tulajdonképpen? Éreztem, hogy kissé elpirulok. Kínos volt, de nagyon.
- Aham, vagyis nem, vagyis… - belezavarodtam, már rögtön az elején. Megálltam, és kifújtam a levegőt. Nem tudtam hogyan folytassam, illetve hogyan kezdjem el. Túl sok volt a mondanivaló, és túl bonyolult ahhoz, hogy szavakba lehessen önteni – Mégegyszer köszi, hogy kölcsönadtad, de már nincs szükségem rá, azaz… szóval, már ezt használom – mutattam meg a Katanát közelebbről is, ám egyelőre még nem adtam oda neki – Láthattad a kezemben a stellán – tettem még hozzá. Gratulálok, Hinari. Sikerült még fel is hozni a témát. Remek. Zavartan néztem oldalra, majd a sárkánymintás díszítésre, direkt kerülve a szemkontaktust a lánnyal. Nem akartam még ennél is jobban ellehetetleníteni a dolgokat, ám azért reménykedtem benne, hogy valahogy sikerül rendezni kettőnk viszonyát. Ha nem is azonnal, de idővel biztosan.
Reménykedve emeltem rá a tekintetem, várva, hogy megszólaljon, hogy végre vigyük valamerre ezt a döcögősen induló beszélgetést.

by **Rita Hanami** Kedd Jún. 25 2013, 21:41

Szinte már tapinthatóvá vált a feszültség a levegőben, észrevettem mikor Hinari elpirul és a kérdésemre se igazán tudta mit válaszoljon csupán össze vissza zagyvált de aztán sikerült értelmes választ kapnom vagyis, valami ahhoz hasonlót.
-Értem! – Bólintottam talán túlságosan is kimutatva a nem tetszésemet ezzel kapcsolatban, kissé ettől olyan érzés fogott volna el mintha már rám, vagyis inkább a szolgálataimra nem lenne szüksége, egyszerűen túl nőtt rajtam… vagy valami ilyesmi… Hülye vagy Rita! Sóhajtottam egy nagyot miközben elraktam a vitrinbe a kardot, csak reméltem, hogy nem tűnik fel nagyon. Visszafordulva a pulthoz igyekeztem valamivel jobb kedvűnek tűnni több-kevesebb sikerrel. Amikor megmutatta a kardot amit jelenleg használt egy pillanatra összefeszültek az izmaim. Tekintetem előbb a fegyverre majd a lány arcára vándorolt.
- Én már láttam ezt a kardot ezelőtt, sőt harcoltam a tulajdonosával és megmutatta nekem a fegyvert, láttam milyen tulajdonságai vannak… - Levettem Hinariról a tekintetem és oldalra pillantottam. Látva, hogy mit használt ellenem arcon csapott a felismerés. Eddig pusztán azzal hitegettem magam, hogy a jobb felszerelései miatt tudott legyőzni engem de ez bebizonyítja tévedésem fájt ezt elismerni magamnak de egyszerűen jobb volt nálam. Ökölbe szorult a kezem, amit eddig a pulton pihentettem. Jó pár percig nem tudtam a lány szemébe nézni és nem is akartam végül mégis vetettem egy futó pillantást Hinarira és csupán ekkor tudatosult bennem mégis min duzzogok. Komolyan féltékeny vagyok a saját céhtársamra? Inkább örülnöm kellene, hogy ilyen társak vesznek körül.
- Ne haragudj! – Nyögtem ki hosszas csend után teljesen elszégyellve magam. – Egy önző dög vagyok, ahelyett hogy örültem volna a győzelmednek inkább játszottam a mártírt és megkeserítettem a győzelmed ízét… de a féltékenységem felül kerekedett rajtam… - Egyre vegyesebb érzelmek kezdtek el kavarodni bennem, nem voltam benne biztos mit is kellene mondanom vagy, hogy egyáltalán mit gondolhat rólam Hinari.

by **Noxy** Vas. Júl. 14 2013, 20:59

Lecsekkolnám a Pajzshordozók Oldalkardját. Smile

by **Hinari** Hétf. Júl. 22 2013, 11:32

Kicsit talán túl hirtelen válaszolt, vagy éppen a felkiáltásával volt valami, mindenesetre váratlanul ért ez a fajta reakció, olyannyira, hogy elsőre nem is tudtam mit mondani neki. Nyilván nem bólinthatok, nem helyeselhetek, hisz én is éreztem a mögöttes tartalmat, és nem kívántam még kényelmetlenebbé tenni a szituációt. Elég rendesen összekuszálódtak a dolgok, s én meg is voltam szeppenve, tudván, hogy bőven lehet igazság abban, amit gondol, ha egyáltalán arra gondol, amire gondolom hogy gondol. Szerencsére azonban hátat fordított, és elindult a szabdalómmal, így adott egy rövidke szünetet mindkettőnknek ahhoz, hogy rendezzük, amit rendezni kell. Idegesen álltam egyik lábamról a másikra, nem tudva, hogy akkor most én törjem-e meg a csendet, vagy majd ő fogja.

- Tényleg, láttad Thundernél? – kérdeztem vissza őszinte csodálkozással, majd már tettem is volna fel a kérdéseimet egymás után, kezdve a kard és volt használója kapcsolatáról, amikor ráébredtem, hogy nem kéne lerohannom. Nem vetne túl jó fényt rám, és a kíváncsiskodásomról is lehet, hogy a rossz következtetéseket vonná le. Viszont a fiú harcolt már a karddal, és ahogy Ritának, neki is tudnia kellett a képességeit, ez pedig már ígyis több információ, mint amivel a kovácsműhelybe érkeztem – Jó kis fegyver, és erős is – tettem még hozzá, látva, hogy magába van merülve. Csak találgatni tudtam, ezúttal mi járhat a fejében, de mivel én sem siettem, és láthatóan ő is ráért, így inkább megvártam, nem akartam közbeszólni. Szórakozottan nézegettem a kezemben lévő fegyvert, tekintetem lopva suhant át a lány ökölbe szorított kezén, majd el is kaptam a fejem, inkább a bolt kínálatának nézegetésével töltve el az időt. Mozdulni persze nem mozdultam, de a rosszérzésem tovább fokozódott, fogalmam se volt, hogyan tudnám oldani a szituációt.
Amit viszont végül kimondott, az teljesen meglepett. Csodálkozva pillantottam rá, hogy mégis mennyire gondolja komolyan, vagy hogy ő mit gondolhat a szavairól, de a hangsúlyából kiérződött, hogy őszintén beszél. És ez is csak egy volt azon helyzetek közül, amivel elsőre nem tudtam mit kezdeni. Új volt még nekem a fejlődés, és hiába kaptam innen-onnan visszajelzéseket, mégis, nem igazán hittem benne, hogy tényleg képes lehetek feljutni a legjobbak közé, az ő szintjére. Továbbra is kisebbnek éreztem magam, az a győzelem is csak a szerencsének volt köszönhető, meg a Katanának. Mégis mit mondhatnék, amivel nem mélyítem a kettőnk közti szakadékot?
- Semmi baj – feleltem végül, rámosolyogva a lányra – Lehet én is ezt tettem volna a helyedben, nem tudom… De örülök, hogy jobban vagy – folytattam, magam sem tudva, mit is szeretnék mondani. Igazat nem adhatok neki, bármennyire is igaza volt, a céhen belüli összetartás ennél nekem sokkal többet ért. Meg Rita lelkivilága is, hiszen már az arénából is úgy léptem ki, hogy azt kívántam, bárcsak vesztettem volna, őmiatta. Hogy helyreálljon a rend, úgymond, és mindenki a helyére kerüljön. Nem akartam megbántani, erre most még ő kért bocsánatot tőlem. És hogy képes volt megtenni, az még az eddiginél is több tiszteletet érdemelt, nem sokan vannak, akik megteszik, és boldog voltam, hogy ilyen céhtársak között lehetek.

Egy pillanat alatt eltűnt a rám nehezedő nyomás, és immáron felszabadultabban mosolyogtam, a Katanát enyhén lóbálva fordultam újra Rita felé:
- Thunder mondott neked valamit róla? – mutattam a tárgy felé, terelve az előző témát. Arról már úgyse lehetett volna többet beszélni, és ha ezzel megnyugtatom őt is, az már duplán jó.

by **Rita Hanami** Pént. Aug. 02 2013, 10:55

Hinari kérdésére csupán bólintottam, nem tudtam szavakat kinyögni, túl sok dolog járt a fejemben ahhoz, hogy bármit is mondhassak. Igyekeztem minél őszintébbnek lenni a lányhoz és így kifejezni azt amit valójában, legbelül érzek. Az utóbbi időben egyre inkább kezdtem elveszni a történések forgatagában, már nem tudtam miként kéne viszonyulnom az emberekhez és a történésekhez. Hinari mosolya kissé jobb kedvre derített, talán még sincs olyan rossz véleménnyel rólam mint ahogy én azt elsőnek gondoltam.
- Az utóbbi időben egyre inkább csak azt látom, hogy mindenki aki velem akkor egy szinten volt mostanra egyszerűen elhúzott mellőlem és azok akik régebben mögöttem voltak vagy már mind ugyan ott tart mint én vagy már ők is túlnőttek rajtam. – Kezdtem bele nem kifejezetten neki címezve a mondandóm sokkal inkább csak hangosan kimondva a gondolataim. – Próbáltam bele adni mindent, tényleg igyekeztem, de hosszú idő óta csak egy helyben toporgok még mások folyamatosan fejlődnek. Sokat gondolkodtam azon, hogy mi lehet ennek az oka. Talán csak elértem volna az úgynevezett határaimat? Hiszen a kinti világban ez történt, elértem a korlátaim és nem voltam képes jobbá válni de lehetséges egyáltalán egy olyan világban ami csak a pontokról szól? Ezért is örültem valamennyire mikor itt ragadtam, mert itt újból a legjobb lehettem és ez vált a célommá, hogy a legerősebb legyek és mindenkit felül múljak de ez nevezhető igazi célnak? – Teljesen belemerültem a gondolataimba és egy kis időre még arról is megfeledkeztem, hogy Hinari itt áll előttem.
- Bocsi, azt hiszem túlságosan elkalandoztam. – Vakarom meg a tarkóm kissé belepirulva. – Azt hiszem ezek olyan dolgok amikre nekem kell megoldást találni, nem szabadna ezeket rád zúdítanom. – Szabadkozom majd inkább igyekszem terelni a témát. – Thunderrel azt hiszem a hatodik boss után találkoztam, akkor még ez a kard volt nála de nem mondott túl sokat róla, sőt kifejezetten gyengének tartotta. – Kezdtem el választ adni inkább a kérdésére. – Amit tudok róla az csak annyi amit láttam. A pontjai nagyon gyengék, meg se közelítik egy szabdalóét vagy akár csak egy hálóvágóét viszont ahogy, halottam nála és nálad egyaránt beszél a kard és tanácsokat osztogat, gondolom ebben rejlik a valódi ereje. Persze ezzel sok újat nem mondhattam hisz ezekre már nyilván magadtól is rájöhettél. – Néztem rá a kardra majd Hinarira.

by **Hinari** Szomb. Aug. 24 2013, 18:07

Értettem, mire gondol, és ha nem is teljesen így és ilyen formában, de én is magaménak éreztem a problémát. Kint. Idebent… valóban más volt. Itt tényleg minden a pontokról szólt és az időről, hogy mennyit pihensz, mennyi időt szánsz az edzésre és mennyit a szórakozásra. Talán túlhajszolta magát, és ezért van szüksége most egy kis pihenőre, de mivel elmondta a célját, tudtam, hogy nem állhat le. Őszinte volt, nagyonis, és éppen ezért én is igyekeztem ténylegesen elgondolkodni a problémán, mielőtt válaszolnék neki.
- Szerintem ez egy remek cél, és biztos vagyok benne, hogy egyszer eléred – mosolyogtam rá újfent – De a szünet is fontos. Ha kicsit lazítasz, utána sokkal jobban fog menni, és az „elfecsérelt” időt is behozod… legalábbis szerintem – próbáltam enyhíteni kicsit a dolgokat, hogy még véletlenül se érezze úgy, hogy okoskodok, vagy kioktatom vagy ilyesmi. Én csupán… segíteni szerettem volna, bár lehet, ezzel csak az ellenkező hatást értem el. Még nem ismertem annyira, hogy megfelelő következtetéseket vonhassak le, éppen ezért nem szabadott volna csakúgy megmondani neki ezeket, mégis… talán segíthet. Igen. Neki nagyon fontos az erő, a harc és a fejlődés, lehet, hogy ebből a szemszögből még nem is nézte, és ki tudja, talán tényleg lesz eredménye, ha ő is úgy akarja. Ha meg nem, akkor is tudtam, mivel vidíthatnám fel, bár ha kihívnám, akkor is pengeélen táncolna kettőnk viszonya. Sóhajtottam: sehogy sem egyszerű. De szerencsére ő is továbblépett, kicsit elterelte a témát, így én is elvetettem gyorsan a küzdőtér ötletét. Lehet, hogy csak mélyítette volna a betömődő szakadékot.

- Igen, eleinte én sem értettem – kezdtem, végighúzva ujjamat a sárkánymintán – De mint kiderült, fejleszthető, a pontjai is. Bár ezt még senkinek se mondtam el – tettem hozzá – Szerintem maga Thunder sem tudja. És hogy beszél, az pedig van, amikor kifejezetten nem jó dolog – nevettem el magam, hogy tovább oldjam a hangulatot – Viszont ahol rátaláltam… a Szabdalód nélkül nem jutottam volna el odáig – néztem újra a lányra. Ez tényleg igaz volt, sokat köszönhettem neki, amikor alig pár szintes voltam még, ingyen cserélhettem le a kezdő kardomat, őmiatta, az ő felajánlásával. Úgy, hogy nem is ismertük egymást. Elmosolyodtam az emlékre, és a vitrinben nyugvó fegyverre pillantottam. Reméltem, hogy tényleg nem haragszik meg érte, hogy visszaadtam végül, de talán hasznára lesz még valakinek, pont úgy, ahogy akkor nekem volt.
- Viszont – álltam egyik lábamról a másikra, az ajtó felé tekintgetve – Nekem lassan mennem kell – mondtam ki végül, bár elég kínos volt, most, hogy végre sikerült elbeszélgetnünk. Maradtam volna még, de ki tudja, talán ő is egy kis egyedüllétre vágyott, ahogy én is – De akkor nincs harag, ugye? – kérdeztem, biztos ami biztos alapon. Sokat jelentett nekem ez a mostani találkozás, s nem akartam újra megbántani őt. Ha megnyugtat, akkor mosolyogva köszönök el tőle, és arcomon boldog mosollyal lépek ki az ajtón. Kedvelem őt, örülök, hogy ő is a JL tagja, s én is az lehetek. A JL a legjobb. ^^

by **Kayaba Akihiko** Kedd Szept. 03 2013, 19:32

Rita Hanami: Vas Sisak (+7 páncél)
Hinari: Mini Potion (+5 hp)

by **Rita Hanami** Vas. Okt. 06 2013, 10:58

Közlemény:
A T1-es fegyverek még mindig féláron kaphatok egészen addig még ki ne fogyok belőlük ^^

by **Itachi Saton** Vas. Okt. 06 2013, 12:41

Egy eddig még nem ismert alak, egy idegen srác sétál be az ajtón. Nem néz szét nem gondolkodik egyből odamegy a kovácsokhoz és halkan mégis mély tekintélyt parancsoló hangon mond valamit.
-Tudna csinálni egy egyéni fegyvert számomra? 2x Boxerkést szeretnék 60 aranyat adnák érte.

by **Tachibana Makoto** Vas. Okt. 06 2013, 13:06

Szervusz, Rita-chan. Leadnék egy rendelést Nagy Rövid Kardra :]

by Ajánlott tartalom