Re: [Küldetés] Elveszett kiskutya

by **Minako** Vas. Nov. 22 2020, 16:36

Ahogy remélte. Kasumi örömmel vetette magát a fiúra, szegről-végről eleget téve Itachi kérésének. Minako bólogatással helyeset a lány kérdésére. Nem egészen értette mit akar elérni ezzel a srác, de úgy tűnt végül minden az elgondolások szerint alakult. Minakonak az a jó, ha kimarad az efféle agresszív játékokból. Ki tudja, meddig tudja még tartani magát ehhez a pacifista életmódhoz.
- Persze, hogy nem. – Helyeselt sejtelmesen Kasumi kijelentésére. Hiszen kezdettől fogva érezhető volt kettőjük között az a bizonyos kémia. Amit a megmosolyogtató közjátékuk szintén bizonyított.
Válaszút elé kerültünk, felhozták a szétválás opcióját, amit igyekeztem minél hamarabb ész érvekkel megvétózni. Majd két tartózkodás után kissé kifakadt. Elvárta, hogy a többiek is aktívan részt vegyenek és megszülessen az, az egyetértés, ami valójában már meg is történt. Ahogy belekezdett a lány az érvelésbe, egy pillanatra elöntötte elméjét az indulat, de tiszteletlenség lett volna közbeszólni, így megvárta, hogy befejezze Kasumi amit közölni szeretne. Ez az idő arra is jó volt, hogy lecsillapodjon kissé. ~Mindegy merre mennek…~ Felelőtlenség, nagybetűs FELELŐTLENSÉG. Azt pedig a szőkeségünk nem szerette. Bátortalan, sőt kifejezetten gyávának érezte magát sok esetben, de azt, amikor az emberek döntései számítanak, akkor eléggé akaratos tudott lenni.
- Béta… nyolc éve? – Motyogta maga elé értetlenül, úgy gondolom a csatorna halk moraja és a mennyezetről egyenletesen csöpögő szennyvíz elnyomta annyira a hangját, hogy ne értse csak az, akinek van hallgatózás jártassága. Kasumi érve után a fiú is felszólalt. Ugyan sejtette mit fog mondani, a fiú stílusát talán nem érdemelte ki, így láthatta, hogy Minako szintén ráncolja a szemöldökét, miközben végig figyelemmel követte a fiú monológját és arra is felfigyelt, hogy mozgásban van. Ugyan az orrukat facsaró bűzhöz már viszonylag mindannyian hozzászoktak, így ha az erősödik-enyhül, az is feltűnik neki. Viszont nem ebből tudta, hogy közeledik felé. Ugyan a hang visszaverődik a falakról, de ugyanígy a lépések és a nedves ruha súrlódása is jól hallatszódik. Azt pedig tudjuk, hármuk közül ő az egyetlen, aki egészen jól lát. Itachi hangjából érezhető volt egyfajta neheztelés és amikor valaki komolyan gondol valamit, akkor látni akarja a másik őszinte reakcióját. Logikus volt, hogy elég közel lépett Minakohoz, hogy le tudja követni, hogy az üzenet ténylegesen célba talált-e. Minako ráncai kisimultak és egy bizonytalan mosoly jelent meg az arcán, szemeivel egyenesen előre nézett, olyan magasságba, ahol a fiút sejthette. Ha kellően jól tippelt és az elmélete is helyes volt, akkor talán vakon is pont a fiú szemeibe nézett.
- Rendben, ezt el tudom fogadni. – Húzta ki magát mosolyogva és jobbját előre nyújtotta.
- Akkor is húzzuk tovább az időt, ideje indulni. – Mosolya szélesebb lett.
- Kasumi, kérem a te kezedet is. – Kereste balljával a lányt, hogy felvehessék ismét a „formációt”.

Ahogy elindultak, egy ideig még jól is viselte, hosszú percek után sem panaszkodott. A levegő lassan kezdett kitisztulni, ekkor kezdte el bánni, hogy középen foglal helyett, ugyanis a fiú folyamatosan árasztotta felé azt a bizonyos átható bűzt. A lábai nehezedtek, érezte, hogy nem túl meredeken, de felfelé tartanak és akárhogy is próbálta nem jött ki a matek, hiszen ennyi idő után már rég a felszínen kéne lenniük. Alig három méterrel kerülhettek a földszint alá, utána pedig nem érzett semmiféle süppedést vagy hasonlót. Aggodalmát pedig ráfogta a paranoiára, biztos van logikus válasz. Csupán túlgondolja, vagy nem vett észre valamit. Az is feltűnt neki, hogy körbe-körbe mennek, de nem haladnak. Valamiféle süppedést keresett, bármit, amit nem vett eddig észre. A gondolatai pedig egyre inkább vázoltak fel neki rémtörténeteket, hogy hogy vesznek oda mindhárman, vagy… pedig kiderül nem is kutyát kell keresniük, hanem valamiféle aligátort. Szóval az elméje ostobaságokkal spawnolta tele az agyát, ami csak tovább növelte Minako paranoiáját. Kasumi felszólalt és alig, hogy befejezte a mondatát, Minako rávágta.
- Tudtam! Nem paranoia! Tényleg megtörténik!! - Majd mindkettőjük kezét egyre szorosabban fogta. Ha lehetne, talán már fájna is. Ezt pedig csak tetézte a fiú „Ó-óóó”-ja. A lány az ajkaira harapott és nyugalmat színlelt, vagyis inkább erőltetett magára.
- Nem! – Kereste a falat, hogy vissza tudjanak fordulni.
- Ilyen nincs! – Ha pedig meg akarták nyugtatni, azzal talán csak ártottak volna, hiszen ingerülten tagadta volna jelenlegi állapotát. Hiszen Itachi mondatait is egyre ködösebben jutottak el a tudatáig. Most nem jó csapatjátékos. Most nem is akar csapatjátékos lenni. A türelme eddig tartott. A légzése szaporább lett, a szíve pedig a torkában dobogott. ~Eltévedtek, nincs kiút és a dolgok sem logikusan működnek. Ez egy rossz rémálom, egy vicc… Lehet… azok ketten, már kezdettől fogva ezt tervezik, csapdába csalták?!~ Ehhez hasonló rémes gondolatok borították el elméjét. Míg ők ketten a helyzethez képest nyugodtak. Nagyon nyugodtak. A kezei remegni kezdtek, tudta ez két dolgot jelenthet. Vagy tényleg csapdába esett általuk, vagy mindhárman a környezet áldozatai és ő maga viseli rosszul a kontroll teljes hiányát. Ismeri önmagát annyira, hogy tudja, ez nagy gyengéje, de még nem talált módot a problémája kiküszöbölésére.
~Arra… kérnélek titeket, maradjatok távol tőlem picit. ~ Fogalmazódott meg benne a gondolat, de mire megszólalhatott volna a föld morgása zavarta meg. Végképp összezavarodott és csupán egy mondatott tudott folyamatosan kántálni magába. ~Ne pánikolj, ne pánikolj, ne pánikolj…~ Tudta, nem a helyzet, hanem a kontrol teljes hiánya, és hogy ilyen mértékben szorul másokra aggasztja leginkább. Így a kialakult helyzetben is adnia kellett magának pár másodpercet, hogy lenyugodjon és ismét észhez térjen. Lassan, nagy levegőket vett, hogy testét és szívét ismét nyugalmi állapotba hozza. Leginkább a szégyent akarta elkerülni, amellyel idegenek előtt tárná fel a gyengeségét. Ismét hallotta a többieket, és megnyugvással töltötte el. Mindhárman bajban vannak, nem csak ő. Nem akarnak neki ártani. Ki fognak jutni innen és egy jó teázós-sörözős story lesz belőle. Úgy érzi, ezt a napot nem fogja elfelejteni. Apropó… felejtés. Egy időre meg is feledkezett erről.
Megnyugodott. Még egy utolsó nagy levegő, és visszatért a valóságba. Ezt pedig egy kutyaugatás koronázta meg.
- Oké, nem krokodil. – Mosolyodott el, megkönnyebbülve. Majd fütyülni kezdett, véletlenül se veszítsék el a kutya nyomait, ha már a nevét nem tudják. Kasumi egy rendkívül fura ötlettel állt elő.
- Hogy mi?! - Kérdezett vissza, elkerekedett szemekkel. Majd átgondolta a dolgokat.
- Remélem elég lesz a pulcsim. – Azt levette, hisz alatta volt még egy fekete topp is. Az egyik ujjára kötött egy csomót, amiből majd tudja az volt az övé. Majd először neki dobta a falnak, második próbálkozásra pedig talán eljutott a Kadumihoz.

by **Kirigaya Suguha** Szomb. Dec. 05 2020, 20:21

Szóval Itachi az egyetlen, aki elindul. Vagy még ő sem? Én türelmes vagyok és megvárom, amíg kipróbáljátok a ruhás-köteles történetet, bár ahhoz, hogy működjön, valakinek el is kéne kapnia a másik oldalon, nem? Ahhoz pedig elég hosszúvá kell tenni, tehát hat-nyolc ruhadarabot legalább össze kellene kötözni. Sőt, hogy átmászhasson rajta egy ember, súlyemelés jártasságra is szükség volna - mindkét fél részéről. És akrobatika nélkül a csúszós falon még így sem a legjobb ötlet. Az viszont tény, hogy az ötlet nem rossz, a kivitelezés nem lehetetlen, próbálkozni pedig szabad.

Itachi - és mindenki más is, ha elindul - közben felfedezheti, hogy ha megtesz egy kis távolságot, a térképén azt a részt világosabban jelöli, mint felfedezett egység. Ráadásul a labirintus is kezd kirajzolódni szép lassan a nyomán. Egy kis bolyongás után talán nem is olyan nagy lehetetlenség eltájékozódni benne, nem?

Az események közben elpihennek. A távolban a kiskutya panaszosan vonyít továbbra is. Valahonnan pedig bűzös víz kezd el csordogálni, bár egyelőre nem vesztek észre ebből mást, csak a csobogását - na meg persze a szagát.

[Küldetés] Elveszett kiskutya - Page 2 Kiskut10

Elnézést kérek, amiért ennyit kellett várni a mesére!

Határidő: 12.12.

by **Saibāitachi** Szomb. Dec. 05 2020, 23:06

//Snitt//
A fiú közeledtére egyáltalán nem érzi erősebbnek a bűzt Minako //mint azt már írtam a korábbi hsz-ben//, és a ruhája sem ad nedves hangot, már csak azért sem mert az csont száraz. Az viszont való igaz, hogy a lépteit nem leplezi, miért is tenné nem titkolja a közeledtét, a hangját is azért veszi egyre lejjebb, hogy ne legyen bántó a visszhang ahogy közeledik. Amint meg áll a lány előtt és az visszatekint rá, majd reagál az árnyharcos kirohanására, Itachi rájön, hogy egy kicsit túllihegte a dolgot. És már épp bocsánatot kérne, mikor a kardforgató érte nyúl és megragadja a karját. Ha a lány eddig nem hitt a fülének, hogy a fiú ruhája nem nedve, akkor most ki is tapintotta. És tényleg nem nedves.
Megvárta míg a két lány egymásra talál és összekapaszkodnak majd megindul. Mivel jelenleg az egyetlen, aki „illatozik” az Kasumi, és mert ő a sor végén halad, így a csatorna szag nem émelyíti. Ez lényegesen megkönnyíti, hogy a környezetére tudjon koncentrálni, és úgy tudja vezetni a lányokat, hogy azok botlás nélkül átvészelik.
//Snitt end//

Kasumi kérésére enyhén felvonja a szemöldökét, és elsőre az jut eszébe, hogy a lány megvezette és valójában lát. De ezt a gondolatot végül elhessegette, mert akkor a tesztütést megelőzte volna egy sikkantás. Vagy épp egy gúnyos kacaj. Embere válogatja. Minako volt a gyorsabb Ő adott elsőnek hangot az értetlenségének, és Ő is cselekedett elsőnek. Az árnyharcos még emésztette egy kicsit a dolgot, majd lehívta a trade panelt és egy laza mozdulattal elküldte a kezdőruháját a lovaglánynak.
– Érdbe ezzel. Többet most nem szándékozom nélkülözni. Még akkor sem, ha védett övezetben vagyunk. – ahogy leintette a panelt, önkéntelenül a lányok felé nézet. És önkéntelenül el is kalandozik a tekintete. Amint tudatosul benne, elpirul és halkan megdorgálja magát – Idióta, mégis hová tekingetsz! – majd folytatta a felderítést. Alig tett néhány lépést, a térképe felvillant.
– Király! – fakadt ki önkéntelen, majd hogy magyarázatot adjon a lányoknak is szólt. – Úgy tűnik még sem kell a jobbra tarts. A térképen a felderített terület megjelenik. – majd összesíti, amit eddig megtapasztalt és levonja az általa logikusnak vélt következtetést.
– Azt gondolom, hogy a csatornából, valahogy be keveredtünk egy épület alagsorába. Nyilván nem egy szimpla lakóház, mert azt miért védenék csapdákkal. Valószínű, hogy a kutyi is így kerülhetett ide, már ha nem eleve így programozták le, vagyis azt javaslom mindenki derítse fel a maga szekvenciáját, és akkor meg lesz a kutya is és jó eséllyel a kijárat is. Kasumi javaslom te tarts keltnek, – közben nézi a térképet – Minako ha kérhetlek, te derítsd fel a nyugati irányt. Én megyek észak felé. Ellen vetés, vagy egyéb észrevétel?

Ha nincs akkor a fiú megindul felfelé a térképen.

Ha van akkor meghallgatja, és mérlegeli, de mivel ő csak két irányban indulhat, így ha nem engedik a hölgyek északfelé, akkor megy keletnek. De ha lehet igyekszik ragaszkodni az északi irányhoz. Mivel Kasumi kizárólag keletfelé tud menni, így arra nem-igen látja értelmét menni. Minako mehet északnak vagy nyugatnak, így ha Minako északnak megy akkor a nyufógati rész nem lesz felderítve. Szóval ezeket az érveket hozza fel, ha a lányok vitáznának.

//javaslom mindenki adja le a voksát, hogy ki merre menjen, és majd Sugu a beérkező szavazatok alapján úgy tudja tovább írni a mesét. Mivel páratlanul vagyunk nem lesz szavazat egyelőség.//

by **Kasumi** Szer. Dec. 09 2020, 00:23

Ahogy Kasumi elfogadta a cseréket és elkezdte a ruhákat összekötni felállt és hozzá mérte a felhoz, hogy mennyire elég a nála lévő ruha ezt a térkép fényével tudja valamennyire látni illetve kitapintja. Először Itachi felé próbálkozott próbálta át dobni az eddig készült "kötelét" azonban az mindig vissza esett.
-Ez így nem lesz elég sajnos. - Mondta a többieknek. Kasumi levett még egy réteget felülről hátha az már valamennyire elég lesz és újra próbálkozott. Több réteget azonban nem akart már levenni mivel már így is fázott egy kicsit illetve a fehérneműjét amúgy se tudná erre felhasználni. Emiatt tett egy utolsó próbát, azonban meghallotta Itachit. Kasumi teljesen elfelejtette azt, hogy az a menyét lát a sötétben. Ezért a lány teljesen ledöbbent és annyira elpirult, hogy a feje teljesen elvörösödött. Erre eltávolodott az Itachi felöli faltól és lehuppant a földre. A lány teljesen leblokkolt, egyszerre volt dühös és kínosan érezte magát. Mivel Itachi felhívta figyelmét arra, hogy nem jobbra tarts szabály elég csak előre haladni. Kasumi még teljesen le volt blokkolva de mivel már eléggé kezdett fázni ezért erőt vett magán és vissza vette a felszerelését illetve vissza küldte a felszerelést Itachinak és Minakonak. A lány nem szólt semmit csak csinálta azt amit fiú mondott neki. Egyedül a kutyus vonyítását volt hajlandó lereagálni.
-Kutyi. - Motyogta magába. Miután rendbe szedte magát elindult az Itachi által említett keleti irányba, közben magában beszélgetett. "Hogy felejthettem el, hogy lát a sötétben? Hogy merjek majd így ránézni? Biztos most is engem figyel." Gondolkodott magában végig a földet nézve.

by **Kirigaya Suguha** Hétf. Dec. 14 2020, 18:00

Két napja lejárt a határidő. Minako? Péntek, 18-ig várok.

by **Minako** Szer. Dec. 16 2020, 15:58

Talán a legjobban tették, hogy nem reagáltak Minako belső pakolására és előforduló kifakadására. Így mindezt egyedül megélve, az önuralmának visszaszerzését csakis önmagának köszönhette. A rémület ami egy időre teljesen eltompította lassan feloszlott és visszanyerte józan ítélőképességét.

Beszállt a ruha gyűjtésbe bár nem tudta pontosan mit is tervez a lány. Azzal viszont nem számolt, hogy a pulóverét jószerivel nem látja majd és hogy nélküle bizony fázni is fog. Talán percekig nem történt semmi és zavarta is a tétlenség, de elképzelése sem volt mit tehetne úgy, hogy ne csináljon semmit. Főleg ne bajt. A srác utasítására várt, megbízott benne, úgy tűnt tudja mit csinál, így kénytelen volt rá hagyatkozni. Karba font karokkal próbálta melegíteni magát, miközben enyhén összegörnyedt, majd fáradtan legugolt, így még kevesebb hőt veszítve. Nincs kifejezetten hideg, talán az idegesség jön így ki rajta, viszont kellően megbánta, hogy ilyen könnyelműen bemászott ebbe a koszfészekbe. Ekkor kapcsolt csak. Egész végig egy kósza patkánnyal nem találkoztak, pedig az ilyen helyek híresen hemzsegtek tőlük. A gondolat ismét felélénkítette benne a gyanút és a félelmet. Mi van, ha van valami rajtuk kívül itt, valami, ami erősebb és nagyobb és a kisebb patkányokkal táplálkozik, a túlélők meg elmenekültek innen. A szíve hevesebben kezdett dobogni és a légzése is szaporább lett. A legjobb, ami történhetett vele, hogy feladatott kapott. Nyugatra…
- Nyugatra… - Ismételte meg félhangosan, kissé remegő hangon. Egy pillanatra azt sem tudta merre menjen, de a térkép szerencsére segített. Viszont igyekezett nem hozzányúlni a falakhoz és bármihez. A kardját maga elé tartva, lassú léptekkel próbálta körbejárni a „szobáját”. A fegyver tökéletes volt navigálásra, mint vakoknál a vakvezető bot, épp csak nem ütögette a földhöz. Valamint… ha valamivel, ami nem fal-szerű gyorsan lecsaphatott vele.

/Bocsánat a késésért, ezer hála a türelemért!/

by **Kirigaya Suguha** Szomb. Dec. 19 2020, 17:31

Itachi: Alig pár méter megtétele után északon falnak ütközöl. Merre tovább?
Kasumi: Elég nagy távot meg tudsz tenni keletnek, mire falnak ütközöl. Onnan viszont sem északnak, sem pedig keletnek nem vezet tovább út, csak és kizárólag délnek.
Minako: Rengeteg utat meg tudsz tenni nyugatnak, mire falba ütközöl. Innen egyetlen irányba tudsz továbbmenni; északra.

[Küldetés] Elveszett kiskutya - Page 2 Kiskut11

A kutya olykor-olykor felvonyít. Itachi már egészen közel hallja magához, de a fal még mindig elválasztja tőle. Közben a bűzös csatornavíz, amelynek eddig csak a csobogását hallhattátok, eléri a talpatokat. Tocsogtok benne és érezhetően gyorsan emelkedik a vízszint. Hajaj, lehet, hogy sietni kéne?

Határidő: 12.27.

by **Saibāitachi** Vas. Dec. 20 2020, 13:10

Az egyre emelkedő szutyok kissé aggodalommal tölti el, így, ha még halló távolságban vannak a lányok, akkor egy picit megsürgeti őket;
– Tudom, hogy nektek vakon nagyon nehéz, de egy picit iparkodni kellene. És az sem lenne probléma, ha a biztonság kedvéért bekészítenétek egy teleport kristály. A kutya, hang alapján, szerintem a labirintus közepénél lehet, de fontos, hogy ez csak tipp. Ha van rá lehetőségetek igyekezzetek arra tartani.

Ennek megfelelően Itachi ha lehet most csak az első elágazásig megy. //Mivel a kép alapján nem tudom eldönteni, hogy milyen irányba tud elindulni, így a következő eljárást követi a karakter// Ha keletre tud elindulni, akkor amint eléri az első északfelén nyitott elágazást ott befordulva a következő nyugatfelé tartó elágazásig. Ha nyugati irányba tud elindulni, akkor szintén az első északfelé nyíló elágazásig megy, de utána az első keletfelé tartó elágazásig megy. Ha így túlhalad a feltételezett középponton, akkor mind a két esetben a harmadik forduló a déli irányba lesz. Ha nem haladt túl, akkor viszont északnak fordul az első adandó alkalommal. //bízom benne elég érthető voltam//

Ahogy halad előre, és egyre több mező tisztul ki, biztos ami biztos alapon, rákérdez a lányoknál;
– Látjátok az általam felfedett területeket is? – bár a logika azt diktálja, hogy igen, mivel ő is látja a lányok által bejárt területeket. De semmit sem akar a véletlenre bízni, ezért szeretne meggyőződni róla, hogy nem csak egy nála egyedi beállítás miatt látja a bejárt részeket. A feltételezett igenlő válaszok után a következő javaslatot teszi.
– Bár tudom, hogy azt javasoltam korábban, hogy amennyire csak lehet derítsük fel a terepet, most inkább azt kérném, hogy amint lehet, csatlakozzatok be a már általam bejárt területre és érjetek utol, hogy ismét együtt legyünk. Feltételezésem szerint, a küldetés úgy van megtervezve, hogy a kijárat is középen lehet, ahol a küldetés célja, vagyis a kutya. Természetesen ez nem parancs vagy utasítás, ha másként látjátok, cselekedhettek a saját belátásotok szerint. – Igyekszik leplezni az aggodalmát a hangjában, de lehet, hogy nem sikerül neki. Eddig csupán saját magáért felelt, másért még soha. És nagyon törekszik rá, hogy ne az első és utolsó alaklom legyen. Mindenképp meg akar felelni a kihívásnak és ki akarja juttatni a lányokat, de eközben célt is szeretne érni. Vagyis nem akarja feladni a küldetést. A teleportálás csak a legvégső megoldás.

by **Kasumi** Pént. Dec. 25 2020, 17:46

"Értem én, hogy sietni kell de mi vagyunk a legtávolabb a kutyustól." Mormogott magában a lány.
-Itachi. Van egy olyan érzésem, hogy amíg a kiskutyát nem találjuk meg addig fog csobogni a víz. - Szólt Kasumi a fiúhoz utalva arra, hogy leginkább neki kellene sietnie. Eközben a lány a térképet nézve látja, hogy nem tud tovább keletnek menni és csakis dél fele tudja venni az irányt bár utána ismét keletnek fordulhat. Mivel keletnek már fal jön ezért északnak indul amíg falnak nem ütközik. Ha nyugatra nyílik egy átjáró akkor arra veszi az irányt, mivel a terem közepe felé szeretne kilyukadni. Ha útközben talál egy kart vagy egy gombot akkor azt figyelmen kívül hagyja, ragaszkodva ahhoz, hogy a kiskutya maga a csapda elhárításának "eszköze".
-Természetesen látjuk, én legalábbis igen, elvégre csapatban vagyunk. - Válaszolt vissza a menyétnek. -Én már indulok arra fele, de lehet kanyargós lesz az út. - Nyugtatta meg egy kicsit Itachit mivel a vízhang miatt egy kicsit erősebben lehet hallani az aggodalmaskodást a hangjában.

Kasumi Itachi kérésére elővette a teleport kristályt bár tudta jól, hogy még elég kora mivel annyira gyorsan még nem jön föl a víz és csak néhány másodperc elővennie a kristályt, de persze így még biztosabb az, hogy biztonságba kerül. Közben ahogy sétált valamire kíváncsi volt a lány. Még pedig arra, hogy ezek a falak tényleg át törhetetlennek minősülnek vagy a vékonyságuk miatt át lehet ütni. A lány megrázta fejét elhessegetve az alábbi gondolatot. "Az túl kézen fekvő lenne és nem lenne benne semmi kihívás."

by **Kirigaya Suguha** Szer. Dec. 30 2020, 18:30

Január 2-ig várunk Minakora, utána tovább megyünk.

by **Kirigaya Suguha** Szomb. Jan. 02 2021, 19:11

Tovább bolyongtok hát, immár a kiskutya hangja által a középső mezők irányába vezetve. Itachi megérzése és Kasumi logikája nem csal. Kis idő és jó pár méter megtétele után végre célba ér a fiú. A mocskos víz addigra egészen a combotokig ér és igencsak nehéz a mozgás benne, ráadásul a kiskutya orrának is éppen csak a vége látszódik ki, így az öledbe kell kapnod, ha nem szeretnéd, hogy idő előtt megfulladjon. Abban a pillanatban pedig, hogy a férfi keze hozzáér az állathoz, felugrik mindhármótok előtt a "Küldetés teljesítve!" felirat. A panelok, amelyek eddig elzártak egymástól titeket, leereszkednek, a víz pedig... Nos, elfolyik valamerre. Az egyetlen probléma csak, hogy sodrásával magával ránt titeket is. Minakot bizonyára megviseli az esemény, hisz a félelemtől és pániktól sújtva egyébként sem mozdult pozíciójáról egy jó ideje.
Az örvényben elveszítitek egyensúlyotokat, majd mintha valamiféle vízicsuszdába kerültetek volna, sebesen elkezd magával rántani, mígnem kilyukadtok épp ott, ahonnan elindultatok.
- Elveszett a kiskutyám. Segítsetek megtalálni! - kérlelt továbbra is a NPC fáradhatatlanul titeket, egészen addig, amíg a "tárgy átadása" gombra kattolva át nem nyújtjátok neki az állatot. Akkor aztán felvidul egy pillanatra az arca.
- Köszönöm a segítséged, bátor kalandor. Tessék, a jutalmad - nyújt át egy vászonzsákot, benne némi arannyal. Majd a következő pillanatban:
- Elveszett a kiskutyám! Kérlek, segíts megtalálni!

Utolsó kör, aztán jutalomosztás! Minakonak a határidőig van ideje pótolni.
Határidő: 01. 07.

by **Saibāitachi** Vas. Jan. 03 2021, 14:10

Az árnyharcos egyre nehezebben halad az emelkedő vízben, de elhatározása töretlen csak a legvégső esetben menekül. Erőfeszítése végül eredményre vezet. Az utolsó fordulót követően a középső teremben meglátja a levegőért küzdő állatot. Azt is felmérte, hogy kézben kell majd kivinnie, ~Remélem nem egy Bernáthegyi...~, majd megnyugodva veszi tudomásul, amint a közelébe ér, hogy kezelhető méretű a kutya. A fiú nincs hozzászokva az állatokkal való viselkedéshez, lévén szülei nem rajongtak az állatokért, így sem neki sem húgának nem lehetett otthon hobbyállata. Az egyetlen megoldást választotta, amit jelen helyzetben elfogadhatónak tartott; ahogy apja szokta az irattáskáját, most úgy csapta ő is a kutyát a hóna alá és indult volna meg kifelé, ha nem kapta volna el a sodrás. A MIB wc lehúzós jelenete pereg le előtte gondolatban, amint pörögve szánkázik lefelé a vízi csúszda szerű csatornán. Végül tompa csattanással érkezik meg az öreg elé.
– Kész szerencse, hogy annyit kínlódtam, a cuccom tisztántartása miatt! – dünnyög magában, miközben a nagyja szutykot próbálja leseperni ruhájáról. Amint végzett az öreg npc-hez lép és a menüjén keresztül átadja az kutyit.

A küldetés teljesítve üzenet megérkeztével, nagyot sóhajtva veszi tudomásul, hogy csak sikerült összehozni, és mivel még továbbra is aktív volt a party, így tudta hogy a lányok is biztonságban vannak, és hogy valószínű már nekik is megjelent a küldetés teljesítésére vonatkozó üzenet. Persze azért még körülnézett, hogy vajon ők is itt landoltak-e. Ha igen akkor oda fordul hozzájuk (vagy hozzá);
– Köszönöm a küldetésben nyújtott segítséget és együttműködést! További sikeres fejlődést kívánok!
Búcsúzik majd a party felbontása ikonra bökve kilép a csoportból.
Ha a lányok nincsenek itt, akkor ezt party üzenetben írja meg. Kicsit vár még, hogy vajon a lányok mondanak-e valamit (vagy írnak), majd azt követően egyeszrűen kiteleportál a csatornából.

by **Kasumi** Kedd Jan. 05 2021, 14:39

"Sietni kéne." Aggodalmaskodott Kasumi az egyre inkább növekvő víz szint miatt. Már alig tudott rendesen menni. Nem is volt könnyű dolga mivel nem látott így térkép alapján kellett tájékozódnia és még a víz szint is már magas volt. Amint megjelent a térképen az Itachi felé vezető út minden megmaradt erejét felhasználva elkezdett egy kicsit gyorsabban haladni. Mire Kasumi sikeresen elért Itachihoz addigra a kutyus már nála volt mivel a szennyvíz elkezdett csökkenni.
-Ah, végre. - Könnyebbült meg a lány. -Mondtam, hogy a kutyus lesz a csapda hatástalanítója. - Mosolyodott el elfelejtkezve a nemrég történtekről. Végül ahogy a víz folyt el valamerre egyszer csak olyan erős lett, hogy magával rántotta a lányt. "Jaj, ne." Mondta magában és a víz végül magával ragadta és mint egy vízi-csúszdában csak hagyta magát sodrani. Végül huppant egyet Itachi mellé az egész csatorna bejáratához ahol az NPC-vel találkoztak. Amint fel állt a lány nyújtózott egyet.
-Így legalább te se maradtál ki a mókából. - Nézett Itachi felé ördögien. Végül oda sétált a lány is az NPC-hez így ő is meghallgassa a párbeszédet. Ezek után a felugró ablakot elfogadta így megkapta ő is a jutalmat.
-Mi is köszönjük a segítségedet. Oh, várj. - Szól vissza Izachihoz lenyitva egy barát hozzáadása menüt. -Esetleg ha valami probléma lenne akkor tudjunk szólni a másiknak. - Fejezte be a lány. Amint elfogadta /ha elfogadta/ vissza teleportált a városba. Ezek után vissza ballagott a fogadóba ahol már volt egy bérelt szobája. Oda elment és azon nyomban át öltözött. A nap végén pedig átnézte a jutalmat amit kapott.

by **Kirigaya Suguha** Pént. Jan. 08 2021, 18:01

Köszönöm szépen, hogy velem játszottatok! Most pedig a jutalmazás! \o

Alap jutalmak

Minako: 99 exp, 110 arany ( +10% Exp +10% Arany Ékkő Gyűrű )
Saibāitachi: 210 exp, 228 arany ( +20% Exp +20% Arany Szóló Menedék )
Kasumi: 187 exp, 198 arany ( +10% Exp +10% Arany Ékkő Gyűrű )

Ércek és növények

Minako:
Növénylátás: Tier 1, 1 ->; 11
4 Kis Tövisgyökér 1 Faeno Levél 2 Barna Gomba 1 Tövisgyökér 2 Vörös Pitypang
Saibāitachi:
Növénylátás: Tier 1, 1 ->; 21
4 Kis Tövisgyökér 4 Faeno Levél 1 Barna Gomba 1 Tövisgyökér 10 Vörös Pitypang
Kasumi:
Érclátás: Tier 1, 1 ->; 21
10 Bronzérc 2 Munkálatlan Bőr 1 Sida Kő 5 Halvány Rubin 2 Vasérc

Receptek

Kasumi:
Természetgyűrű Recept
Bőr Cipő Recept

Keresés

Kasumi (Keresés 1. szint):
Nem talál

by Ajánlott tartalom