Iryana Palota

by **Strea** Pént. Jún. 26 2020, 13:49

Iryana Palota
Szophie céhháza

Kérem a résztvevőket, hogy minden körben (illetve a bevezetőkör esetén legalább egy helyen) írják oda az általuk irányított karakterek helyzetét és cselekedeteit (támadások, képességhasználat, itemhasználat stb) fehérrel, jól látható módon. Amennyiben ez nem történik meg, a mesélő randomizálja a cselekményt.
Köszönöm.

by **Strea** Hétf. Jún. 29 2020, 13:19

0. hullám, bevezetőkör

A rendszerüzenetet követően te is készülsz az ostromra, de úgy tűnik mások is. Hogy hogyan és kik, az még a jövő zenéje, de pár érdekesség azért történt ezalatt az egy hét alatt is, ami ehhez köthető:

Kun, mint informátorod a tudomásodra hozta, hogy egy bérgyilkosokból álló céh következő célpontja vagy, akik jó lehetőségnek tartják a céhházak védettségének megszűnését. Hogy mi a céljuk, az rejtve maradt, ám a jelük három vörös pixel a kézfejükön.

Egy üzeneted is jött, valamikor csütörtökön:

Oldguy123 írta:Elhunyt gyermekünk itt lakott, kérlek hadd nézhessük meg a házat! Hétfőn délelőtt eljövünk, engedj be kérlek!
A "Family" céh

Vajon kamu vagy nem kamu? Hisz tudod, egy megszűnt céh házában élsz...

Szombat reggel ezeken felül egy gyűrött cetlit is találtál, becsúsztatva az ajtódon, a következő szöveggel:

A szemközti fogadó tulajdonosa három rekesz sört ígért, ha megszerezzük neki a házat. Szövetkezzünk és tiéd a negyede!

Hol is akartad meghúzni magad? Ugye nem pont abban a fogadóban? Vagy lényegtelen?

A hétfő pedig vészesen közeledik; már csak pár óra van hátra. Jól kigondoltad a stratégiát? Kiket hívtál segítségül és hogyan? Írd le legalább 250 szóban!

by **Szophie** Pént. Júl. 03 2020, 23:52

A zsoldos csapat

Tíz fő, tele csupa alvilági alakokkal. Nos, legalább erre jók voltak a kapcsolatai. Úgy hallotta, a fenti világban sokkal nehezebben kaphatóak az emberek egy kis extra zsetonra.
Nagyon nehezen bízott meg idegenekben, és még nehezebb volt megszűrni őket, most mégis erre kényszerítette a sors. Az, hogy nem rohannak el a harc közepén, egyáltalán nem volt garantált, de kezdetnek annyi elég volt, hogy nem támadják őt hátba. Remélhetőleg.
Az biztos, hogy olyan embereket keresett maga mellé, akik főleg a rajtaütésben járatosak. Nekik most eszük ágában sem volt védelmi pozíciót felvenni, csakis a támadásra koncentráltak. Persze egy-két életre gyúró társnak sem mondott nemet végül, de egyáltalán nem erre koncentrált. Ha támadunk, hát az legyen ütős!

Folyt.köv.

by **Szophie** Vas. Júl. 05 2020, 22:54

Kun

- Szóval bérgyilkosok
- Igen - bólintott a fiú nagy komolyan.
- Az ilyen embereknek általában van megbízójuk is.
- Nem tudni róla. Cselekedhetnek akár önszántukból is...
- Akárhogy is, magas szintű lopakodással és nyomkövetéssel kell számolnunk. Esetleg hallgatózással, megfigyelésekkel.
- És mérgekkel.
- Ne aggódj, csak magam által kevert ételt és italt fogyasztok.
- Biztos ez? - pillantott föl a fiú testbe zárt férfi, hangjában enyhe éllel.
Szophie röviden elgondolkodott. Odahaza valóban magának főzött, máshol azonban...
- De Vic-chan sosem szolgálna fel nekem mérgezett ételt.
- Kivéve, ha nem tud róla.
- Na és mit árthat nekem egy kis méreg? A szervezetem már lassan Aincrad összes drogjához hozzá van idomulva - tárta szét a karjait.
- Másfajta, nem épp szórakozást előidéző fajtákhoz is?
- Azokból volt elég a börtönben - legyintett a lány, hangjában csöppnyi bosszúsággal.
Amikor annyi idő után kijött a börtönből, nem gondolta volna, hogy Kun még mindig társa lesz, a fiú azonban úgy néz ki, nagyon is várta őt. Hamar megtalálták a megfelelő alkalmat, amikor is Kun-kun kifaggatta őt arról, mi történt odalent és hogyan szabadult ki, Szophie pedig a fenti dolgokról kérdezősködött. A szövetség hamar újraköttetett, most pedig ezekben a fontos időkben ismét számíthattak egymásra.
- Ha sikerül megtartani a céhházat, be szeretnék költözni - ismételte meg kérését hirtelen a fiú, aranyszín szemeit társára emelve.
- Számodra mindig lesz helyem - mosolygott a lány immár barátságosan. Sokat köszönhetett a társának. Ez volt a minimum, amit megtehetett érte - hiszen a srácnak a kobold invázió óta nem volt saját lakása, a bérleti árak pedig a jó helyeken az egekben voltak.
Kun bólintott, aztán előhúzott még egy papírt a kabátja zsebéből.
- Van még valami - sóhajtott és ez nem kecsegtetett túl sok jóval.
- Nagyon úgy néz ki, hogy az eredeti terved sem fog működni. Valami mást kell kitalálni, ugyanis...
- Áhh, arról már tudok - ráncolta a homlokát gondterhelten a lány és elővette a gyűrött cetlit a zsebéből. - Van egy tervem - mondta, miközben átnyújtotta társának.
- Mesélj - pislogott kíváncsian a fiú és izgatottan közelebb hajolt. Szophie lehalkította a hangját, úgy mesélte el, mire is készül pontosan.

by **Szophie** Vas. Júl. 05 2020, 23:06

Tervek

A szemközti fogadóba aztán a héten többször is betért - annak ellenére, hogy Kun óva intette az idegen étel és ital fogyasztásától. Egy tisztító potion mindig ott lapult a zsebében vész esetére, így aztán nyugodtan iszogatott és lógatta az orrát. Néha-néha még a fejét is megcsóválta és sóhajtozott is. Sőt, kellő mennyiségű alkohol elfogyasztása után még valami olyasmit is motyogott jól hallhatóan - bár összeakadó nyelvvel -, hogy "Jobb lenen feladni. Nem ér meg ennyit egy hülye ház..."
Így érkezett el aztán a hét vége, amikor is kész tervvel és szívében boldogsággal várta a hétfőt. Hoorát és Hinarit is tájékoztatta a végső csapatfelállásról még a délelőtt folyamán. Barátnőjének külön örült, akivel a szombati beszélgetés olyan jól sikerült, hogy azóta szinte semernyit sem aggódott. Nos, szinte. Megnyugtatta Hinarit, hogy bármi baj van, számíthatnak rá, a kardforgató pedig viszont így cselekedett; ő oedig tudta, hogy ez így is lesz. Ők ketten testvérekként számíthattak egymásra nem csak a hétköznapokban, hanem a legfontosabb helyzetekben is.
A folyosókristályt - a többi mellett - egy tarizsnyában őrizte a derekára kötött övön. Még egyszer végigvett mindent, majd álomra hajtotta a fejét, hogy hétfő reggel még nyolc előtt sietősen és nagyon szomorúan távozhasson.
Nem foglalkozott a felhívással, ami üzenetben érkezett egy ismeretlen felhasználótól. Egy percig sem hezitált azon, hogy megnyissa-e kapuit az idegenek előtt, vagy sem. Ha akarják, hadd nézzék meg a házat. Jöjjenek mindannyian! Ő pedig tárt karokkal, mi több, elemózsiával és szórakozással fogja várni őket. Ilyen vendéglátást még nem látott Aincrad!
Szophienak ugyanis... nos, voltak ismerősei. És megvoltak a maga tervei is. Habár a konyha és a medence tér is pont úgy festett, mint amit kapkodva hagytak el és ő maga is úgy viselkedett az utolsó napon, akárha menekülne, ez valójában mégis a terve szerves részét képezte. Habár aktív hallgatózása és észlelése a veszély nagy részét kiszűrte, nem lehetett biztos a módszer tökéletességében. Most - a saját érdekében - jó színésznek kellett lennie.
Szerencsétlen lány - látszólag - olyannyira sietett a palota elhagyásával, hogy a konyha polcain ételek, elkészült ínycsilkandozó sütemények és különböző italok sorát hagyta maga után, a medence térben pedig szintén szétszórva ételek hevertek tálcákon. Volt olyan is közötte, amit már megdézsmáltak.
A medence meleg, gőzölgő vize különösen, tűrkiz fényben csillogott - és a süteményekben is mintha meg-megcsillant volna a különös por.
Egy sarokban pedig tíz rekesz sör volt, rajta egy cetlivel. "A fogadós négyet fizetett, én tizet"
Persze ez az ital sem volt mentes bizonyos furcsa, édeskés mellékíztől...
Rengeteg aranya bánta az akciót, ráadásul nem is hivatalos beszerzés útján jutott hozzá. Egyedül Vic-chan segédkezésének köszönhette, hogy így elő tudott készülni és a terv még így sem volt tökéletes. Bármi közbejöhetett, hiszen az ellenfél is okos volt. Ezt sajnos a saját bőrén kellett megtapasztalnia.

Habár a zsoldos csapat egyetlen tagja sem értette, minek, páran kaptak orrbizgentyűt és Szophie figyelmeztette őket, hogy néhány tisztító potionra is szükség lehet. Az viszont egyáltalán nem volt garantált, hogy a csapat összes tagja hallgatni fog rá. Ettől azonban nem tartott. Kevés időt, a legvégén fognak csak a kastélyban tölteni. Mi baj lehetne? Hoorát és Hinarit persze beavatta a terveibe, ő maga azonban semmivel nem készült a drog hatástalanításának érdekében. Egy részről nem volt rá szüksége, mert már egészen jól viselte, másrészről tudja majd, mit kell elkerülni, hogy ne okozhasson problémát. Ha pedig nyer - és akkor is, ha veszít - mi is lehetne jobb ünnepség, mint belecsobbanni a türkiz csillámos forró vízbe?

Szophie elhagyja a céhházat hétfő hajnalban és elrejtőzik a közelben. Csapatának tagjai csak később érkeznek, egyesével, nem egy időben és szétszórva figyelik a céhházat - aktív lopakodással, akinek van. Akinek nincs, azok távolabb bújnak el, vannak páran, akik Szophie tanácsára a közeli csatornarendszerekben várnak. (Honnan is ismerős ez az útvonal?)

Szophie jártasságai aktívak, hátsó bejárat eltorlaszolva, ablakok kulccsal! bezárva. Főbejárat nyitva, továbbiak a postban meghatározottak szerint./

by **Strea** Szomb. Júl. 18 2020, 22:19

1. hullám, első kör

Talán csak mázlid van, talán ezt is a gondos tervezésnek köszönheted, de biztonságban el tudod hagyni a céhházad. Hogy ez miért szerencse? Mert az első ellenlábasaid sem épp nyolckor érkeznek: már hajnali hat körül megláthatod őket a céhházad körül, persze nem feltűnően és nem is célirányosan az épület felé igyekezve - azonban egy-egy ruha alól előbukkanó testtájukon, ha jó megfigyelő vagy, észreveheted a három vörös pixelt. Az épületet nézik és bár sosincs ott ugyanaz a játékos, de biztos lehetsz benne, hogyha nem ilyen korán hagyod el a helyet, bizony elkaptak volna a nyílt utcán.
Azért Észlelése többüknek is van, így ha feléd tartanak épp, Rejtőzés híján jobb, ha továbbállsz, amíg el nem tűnnek a színről. Tovább állsz, ugye? Lehet mégiscsak jobb ötlet lett volna a fogadó biztonsága? Még dönthetsz úgy, hogy betérsz oda, mert jelenléted fel-feltűnik nekik. Azt mondjuk valószínű pont nem látod, hogy az egyikük besietett a céhházba is, de azóta nem jött elő onnan: egyre messzebbre kell sietned, ha nem akarod, hogy felismerjenek, hiszen... ők nem a házadat akarják.

További tudnivalók ITT.
Határidő: 2020.07.23. 23:59

by **Szophie** Vas. Júl. 19 2020, 10:53

Már csak az volt a kérdés, kinek van szüksége éppen az ő bőrére. Ki az, aki fizetne az eltávolításáért? Szophie nem tett semmit - szó szerint semmit -, amivel magára vonná a figyelmet, azt leszámítva, hogy vörös. Olyan azonban nincs széles e Aincradban, aki csak emiatt felbéreljen egy egész bérgyilkos brigádot. Biztos jó sokba kerülhettek, ha ennyien vannak. Azt pedig már kora hajnalban kizárta, hogy a tagok csupán a céhházát készülnek elfoglalni - ahhoz túl feltűnő volt korai érkezésük és hogy voltaképp egyikük sem próbált meg bejutni magába az épületbe.
Mélyet sóhajtott, mielőtt belevetette magát a kútba. Nem sok kedve volt a kora hajnali fürdőzéshez, de legalább ódzkodni nem ódzkodott tőle. Csak egy-két hal úszkált a környéken, azok is ijedten tovarebbentek érkeztére.
Nem csobbant hangosan - akrobatikájának és súlyemelésének köszönhetően megkapaszkodott a fal köveiben és óvatosan mászott a vízbe. Ott aztán alámerült és kevéske búvárkodásának hála még életpontjai sem bánták az utat, ami a csatornák egy félreeső ágába vezetett. Ott aztán leemelte a meglazult rácsot, ahogy előtte már többször is, majd egy csúszdaszerű szakaszon macskaügyességgel végigkúszva megérkezett a csatornákba. Mielőtt kilépett annak sötét árnyékából óvatosan körbenézett és figyelt. Habár eddig is bekapcsolt jártasságokkal érkezett, innentől a sötétséghez is idomult és a felőle érkező érzésekhez. Ha minden rendben volt, óvatosan kilépett a csatornába és tovább haladt a Kastély irányába. Fel volt készülve rá, hogy a vadászok idelent is keressék, így mindvégig kifejezetten óvatos volt. Hallgatózásával nem csak a környezetét, de a fölötte elhaladó világot is folyamatosan leste. Remélte, hogy ezáltal megtudhat ezt-azt a rosszfiúk szándékairól.

Vezér nem örült a helyzetnek, de nagy farkas volt, tudott vigyázni magára. Ő is és gazdája is, akivel már korábban különváltak. A farkas most ember alakban volt így dideregve húzta össze magán vékonyka köpenyét. A hajnal harmattal lepte be a várost és apró tócsákat hagyott maga után. A farkas, ki osztozott gazdája képességein, óvatos volt. Lassan, megfontoltan haladt a sikátorokban és apránként, biztonságos helyzetekben - ahol könnyű volt gyorsan távozni - mutatta meg magát az ellenfeleknek. Első lépésként azt próbálta meg kideríteni, ő felkelti-e a figyelmüket, másodikként pedig azt, melyik irányba és miért akarták kiszorítani idomárját a városból. Mivel ki akarták, tehát céljuk van azon a helyen, nemde? Vagy egyszerűen csak az aprólékos munka miatt tűnt így, ahogy lépésről lépésre feltérképezték a környezetet, hátha odabújt? Mi lenne akkor, ha valóban elmenekült volna és most Taftban teázik gondtalanul?

by **Strea** Pént. Júl. 24 2020, 19:50

1. hullám, második kör

A csatornában nem keresnek még - egyszerűen és feltűnésmentesen lejutsz és hamarost odaérsz a céhházad környékére, ahonnan a csatornafedeleken át képet kaphatsz a fenti mozgásról. Nos, sokminden sajnos nem derül ki: az egyre éberebb város járókelői csupán számodra érdektelen témákról cseverésznek (piacról, az eseményekről és Aincrad egyéb, mindennapi dolgairól); alig akad valaki, akinek hármas szintű hallgatózásod feltűnik. Akik rád várnak, azok hangtalanul, talán jelekkel kommunikálnak és ez így is marad, az órák pedig csak telnek.
Egyetlen érdekesség azonban mégis akad: fél kilenc táján meghallod a fogadós öles lépteit, aki bekukucskál a céhházad ajtaján - majd sűrű átkozódás közepette rohan vissza az utca túloldalára egy tálca társaságában, amit valaki odabentről hozzávágott. Úgy tűnik, elkezdődött a buli - de vajon mennyien és kik vannak most odafönt?

Vezér ezzel szemben szabadon mozoghat a környéken. Amikor először meglátják, rögtön lenyitják a paneltjukat és egy üzenetet írnak, de hogy mi állhat benne és kinek címzik... talán sejthetitek; mindenesetre éberen figyelnek az emberbőrbe bújt farkasra, lépéseket azonban nem tesznek ellene. Egyelőre.

Határidő: 2020.07.27. 23:59

by **Szophie** Szomb. Aug. 01 2020, 23:35

Ez így unalmas volt, roppant unalmas. Szophienak figyelmeztetnie kellett magát rá, hogy türtőztesse magát.
Pedig olyan egyszerű lett volna... Csak felmenni a felszínre és belecsapni a buliba, ami akár az életébe is kerülhetne. Ami tényleg, igazán számított volna.
Amikor ma reggel megpillantotta maga körül a fenyegető alakokat, szinte rögtön érezte, ahogy felbuzog a vére. Átjárta az adrenalin, menekülésre, bujdosásra késztette. Most viszont mi történt? Semmi. Lábával idegesen trappolt végig egy pocsolyán, odébb rúgott egy papírfecnit és tekintetével azt a bizonyos küldetésadó kutyás bácsit kereste, aki már régesrég nem volt ott.
Hátradőlt, fejét a hűvös falnak vetette. Újra nyugalomra intette magát; nem követhetett el ostobaságot, már csak Hinari kedvéért sem. Ez a játék most csakis a türelemről szólt, márpedig neki épp abból mértek a legkevesebbel, amikor az erényeket osztogatták. Fel akart menni, a bolondját akarta járatni az idegenekkel.
Újra körbetrappolt. Magában átkozódott, hogyan lehet olyan amatőr, hogy nincs nála még egy nyamvadt kinézet kristály sem. Pedig most akár még jól is szórakozhatna. Akár - és ezen volt a hangsúly. Lehívott a menüjéből egy buborékfúvót és azzal kezdett el babrálni jobb híján. Furcsa volt ez így, a gyönyörű szivárványos buborékok a sötét, piszkos és büdös csatornában.

Vezérnek nem tetszett, amit sutyorogtak az emberek körülötte. Nem ment vissza gazdájához - az veszélyes lett volna - ellenben rövidesen csatlakozott egy cukrászdában az egyik segítő társukhoz, akit nemrég fogadtak fel. A fickó - a megbeszéltek szerint - az átellenes sarokban ült és a bejáratot tartotta figyelemmel, Vezér pedig a pult melletti sötétségbe húzódott, rendelt valami jellegtelent és észlelésével és hallgatózásával továbbra is a környéket figyelte.

- Lám, milyen kis aranyos - a férfi csöndes volt, Szophie jártasságai mégis előre jelezték érkeztét. A lány csak mosolyogva bólintott egyet, nem szólt semmit. Az idegen leheveredett mellé és tekintetét az apró kis gömbökre emelte.
- Van valami hír?
- Nem sok - sóhajtott fel morcos elégedetlenkedéssel a kérdezett. - Nem úgy néz ki, hogy beindultak az események.
- És most?
- Várunk. A megbeszéltek szerint. Amíg nem hallunk odaföntről semmi érdekeset, nem sok értelme lenne elődugni az orrunkat.
- Kivéve, ha egy kis kalandra vágyunk.
- Majd ha elfogyott az összes buborék...

by **Strea** Pént. Szept. 11 2020, 23:44

Hát, a buborékok az idő előrehaladtával egyenes arányban fogynak, de ami talán fontosabb, hogy mind a ketten biztonságban vagytok. A céhház környékéről nem észleltek, hallotok semmi különöset - és ez így is marad, egészen az első óra végéig.

Első hullám elbukva.
De úgyis ez volt a terv, igaz?

Folytatása következik...

by **Strea** Kedd Okt. 06 2020, 20:30

2. hullám, nulladik kör

Hát, ez így unalmas lesz. A csatornát egyre hidegebbnek és nyirkosabbnak érzékeled és zavaró tényező sem akad utadba az idő előrehaladtával, ha nem számítjuk azt az egy-két patkányt, akik fel-feltűnnek a környéken, de titeket meglátva sietősen továbbállnak. Maradsz a tervnél, vagy kíváncsiságod felülkerekedik a megbeszélteken?
Vezér sem jár sokkal jobban, bár a cukrászdában legalább meleg van. Továbbra is figyelik őt, de a céhházra nem lát rá, így fogalma sincs, mi lehet ott... nemsokára pedig megjelenik egy pincér, aki kihozza a rendelést és bizony aranyat is vár cserébe. No de egy petnél vajon van fizetőeszköz? Ha az npc megtudja, hogy nincs, bizony erőviszonyok ide vagy oda, kipenderíti a pet hátsóját az épületből.

Határidő: 2020.10.11. 23:59

by **Szophie** Vas. Okt. 25 2020, 14:12

Most már igazán, igazán tartania kellett magát a tervhez. Ha a számításai nem csalnak, az emberei lassan meg is érkeznek. Az órájára pillantott. Korán volt még, túlságosan korán, de neki még órákat kellett eltöltenie ezen a sivár helyen. Még jó, hogy volt gyakorlata benne, annak ellenére is - vagy épp azért? -, hogy utált unatkozni.
A férfi türelmetlenebbnek bizonyult őnála, ami meglepő és ritka tulajdonság. Legalább jó alany volt egy kis szurkálódáshoz. Apró kis semmiségekről beszélgettek, hogy elüssék az időt.
A buborékok mind elfogytak.

Elérkezett az idő, hogy Vezér botrányt csináljon, ugyanis mint kiderült, ebben a boltban mégsem lehet hitelre vagy baráti alapra fizetni. No, sebaj, gondolta. Majd gyorsan fut. Kirontott a kávézóból, a következő sarkon átváltott négy lábú formájára és rohanva megpróbálta lerázni az esetleges követőket. Egy első szintbeli NPC csak nem lehet nagy falat, nem igaz? Cikázva körbefutott a környéken, jól ismerte Aincrad utcáit. Összezavarásképp végigment a legtöbb környékbeli útvonalon, volt amelyiken kétszer is, ám nem teljesen cél nélkül: dolga volt. Ellenőriznie kellett, hogy mindenki megérkezett már időben a megbeszéltek szerint a megfelelő helyre.

by **Strea** Szer. Nov. 11 2020, 12:34

Amíg Szophieék a csatornákban unatkoznak, Vezér körbeszalad. Hát, az első szintű npc tényleg nem nagy kunszt, egyelőre - a rendszerbe viszont bekerültetek, idomár és petje egyaránt, így egészen biztos vagyok benne, hogy később még lesz ebből problémátok... de szerencsétekre ez nem a mai nap témája. Ha a farkas véletlen elrohan a céhház előtt is, onnan igencsak nagy vigadalom hangjait hallja, ahogy az esetleges bérenceitek is, akik talán értesítik erről Szophiet, talán nem. Mindenesetre a helyzet változatlan. Az óra lassan vánszorog előre.

Második hullám elbukva.
Azaz minden a terv szerint.

Folytatása következik...

by **Strea** Szer. Nov. 11 2020, 12:43

3. hullám, nulladik kör

Mit is írhatnék? A csatornában ugyanolyan egyhangú az élet, mint eddig. Pár halványkék sárkánytollat sodor eléd a bűzös víz. Valaki odafönt ráugrik az egyik közeli csatornafedélre, cseppek csattannak a némaságban. Távolodó nevetés hallatszódik.
Aztán visszatér a csend. Semelyik bérenced nem írt neked üzenetet?

Vezér időközben kifárad a loholásban és márcsak az a kérdés, hol talál magának menedéket - a helyzetet pedig nem könnyíti meg, hogy Észlelése pontosan jelzi, hogy valaki elkezdte követni őt és nincs is sokkal lemaradva. Nos, hogyan tovább?

Határidő: 2020.11.18. 23:59

by **Strea** Szer. Dec. 09 2020, 12:53

Szophie?

by **Szophie** Hétf. Dec. 14 2020, 17:48

A várakozás percei egyre nyomasztóbbá váltak. Kezébe fogta a sárkánytollat, megpörgette. Ámulva figyelte az apró, színpompás pihéit. Egy csat segítségével a hajába tűzte. Lenyitotta a tükröt, abban nézegette művét. Fordult jobbra is, balra is, pörgött körbe-körbe. Nyújtózkodott, ásítozott...
Megcsörrent az üzenetjelző panel.
Arcán az érdeklődő kifejezés pillanatok alatt elégedett mosolyra váltott. Hány óra is van? Lassan ideje menni.
Jelzett a társának, aztán útnak indult. Tökéletesen ismerte a járást a csatornákban, így anélkül jutott el a célhelyig, hogy fehér cipőcskéjére akár csak egy sárfolt is került volna. A nyomában loholó bandita már nem volt annyira ügyes - vagy csak nem rakott eleget akrobatikára -, már kissé bűzlött a csatornaszagtól. Szophie kuncogva figyelte, hogyan löki ki a csatornafedelet - miután jártasságaik segítségével meggyőződtek róla, hogy semmilyen fenyegetés nincs a közelben - és milyen nyögvenyelősen mászik ki a felszínre. A lány mozgása ehhez képest könnyű volt és kecses.
- Megyek, megnézem a bulit.
- Nincs túl korán még hozzá?
- Te várd meg a többieket. Csak egy perc. Ezt mindenképp látnom kell.

Vezér mindeközben teljesen kifogyott az ötletekből. Még egyszer belevetette magát a Fő tér környékén állandósult tömegbe, sűrűn kerülgetve az embereket, hátha így el tud tűnni követője elől, majd amilyen gyorsan - és óvatosan - csak tudott, a megbeszélt pont felé tartott. Ott még csak egy ember tartózkodott. Szophie - nem meglepő módon - sehol.

by **Strea** Csüt. Ápr. 15 2021, 17:48

3. hullám, első-második kör

Ahogy közelebb mész a céhházadhoz, onnan már csörömpölés és kiáltozások zajait sodorja feléd a szél. Ha közelebb óvakodsz, újra és újra lejátszódó Hangrögzítő Kristály hangjait hallod; valami rockszámot játszanak, habár a hangerőszabályozót sajnos egy ilyen itemnél nem lehet túl erősre állítani. Úgy tűnik, elindult a buli és te csak erre vártál, igaz?
- Hé, te, anyuka, hozz még egy korsó sört! - hallhatod a jártasságoddal az érces hangot, a válasz azonban oly halk, hogy elnyomja a zsibongás odabent. Nemsokára viszont kinyílik az ajtó és egy középkorú házaspár oson ki rajta, halálra rémülve: elindulnak a szemközti fogadó felé, körül se néznek és ha bepillantasz az épület ablakán, láthatod, hogy amint becsukódott mögöttük a kapu, azonnal elteleportálnak. Nos, ők nem ezért jöttek. Nem így. Talán elgondolkozhatsz rajta, hogy kik lehetnek és mi céljuk van, talán egyetlen pillantásra sem méltatod őket, mindenesetre van valaki, aki viszont eközben pont arra várt, hogy visszatérj a tett színhelyére.
- Buta lány... - néz feléd a fogadó emeletéről egy férfi, a párkányra támaszkodva. Nem neked mondja a szavakat, hiszen hallgatózás nélkül nem is hallanád... vagy éppenséggel pont ezért mondja épp neked? Talán nem is rád néz, csupán tekintete épp arra tévedt, amerre rejtőzöl - talán egy vendég csupán, aki rosszkedvűen ébredt, egy a sok jel közül, akit a fogadóból észleltél már régebbóta is. Mégis, a kimondott szavakban lehet valami, ugyanis Észlelésed hamarosan feléd közeledő játékosokat jelez. Visszafutsz a találkozópontra, vagy más taktikát választasz? A közelből farkasvonyítás hallatszódik.
De nem Vezér az.

Eközben Vezér úgy tűnik képes volt lerázni követőjét, amikor ugyanis kilép a térről és beoson a kisebb utcákba, nem követik. Semmi jele semminek, csupán egy kóbor, fekete macska villantja rá a szemét baljóslatúan. A távolból farkasvonyítás hallatszódik. Pont abból az irányból, ahova épp a farkaspet tart.

by **Szophie** Csüt. Május 13 2021, 14:38

Merengve bámulta a céhházat és arra gondolt, hogy ez a sok idegen megbecsteleníti, tönkreteszi az ő lakhelyét, az emlékeit. Szomorú volt, de ha elveszíti a kis épületet, még szomorúbb lett volna. Még az sem tette vidámabbá, hogy a tervei - látszólag - bejönni látszottak. Már épp vissza akart fordulni és újra eltűnni a rejtekhelyén a már előre megbeszélt időpontig, amikor meghallotta a férfi hangját. Automatikusan, rossz előérzettel fordult felé, szíve a torkában dobogott. Tekintetük találkozott - vagy csak képzelte, hogy találkozik? Hunyorgott, megpróbálta megnézni magának az alakot, hátha felismer rajta vagy a hangján valamit, ami nyomra vezetheti. Nem menekült el, dacára a gerincén végigborzongó pániknak és félelemnek. Valami furcsa, mélyről jövő kíváncsiság öntötte el a belsőjét a férfi bizalmas hanghordozása hallatán.
Amikor azonban felhangzott a farkasüvöltés, még csak azt sem ismerte fel, hogy ez Vezérétől eltérő volt. Hirtelen eluralkodott rajta a pánik. Ha elkapták a farkasát, ha fegyver nélkül maradt... Ha bármi baja lesz Vezérnek, akkor... Azt nem engedheti! Nem kellett volna pusztán az unalom miatt eltérnie a tervétől.
Az árnyékok közt maradva indult el a hang irányába, még csak az észlelésének jelzéseivel sem foglalkozva. Írt a pribékjeinek egy üzenetet, hogy hárman csatlakozzanak hozzá, lehetőleg egy tank is, aztán már tova is siklott, hallgatózását önkéntelenül a farkasüvöltésre élesítve. Valahogy nem bízott ezekben az emberekben, de Hinarit vagy Hoorát még korai lett volna zaklatni, ráadásul amíg nem tudja, mivel áll szemben, értelmetlen is. Először meg kell próbálnia magától elbánnia velük és kiszabadítani Vezért.

Vezér eközben a megbeszéltek szerint biztonságba vonult és körútra indult a csatornákban.

by **Strea** Kedd Május 18 2021, 17:23

Ahogy haladsz előre, egyre több jelet érzékel az Észlelésed - méghozzá három irányból is és egyre közelebbről. Persze ez mit sem számít, hiszen a farkasvonyítást követed - amelynek forrását, hála a Hallgatózásodnak, helyileg egészen pontosan be tudod tájolni: egy koszos, sikátorszerű előkertből jött, ahova befordulva igaz már nem látsz semmit és senkit, de az egyetlen ajtó mögül, ami az udvarból nyílik, kaparászás hallatszódik és halk nyüszítés. A kis beugrót három ablaktalan épület veszi körül. Észlelésed mindhárom épületből jelez játékosokat, az ajtó mögül egészen konkrétan kettő embert és három petet.
- Gyerünk beljebb, kislány, ha nem akarsz bajt - hallod magad mögül: akik eddig követtek, beértek és felizzított fegyverrel állják el a menekülési útvonalat. Vagy tőlük függetlenül is beléptél volna az ajtón? Két férfi és egy nő áll veled szemben, kasztjuk szerint harcos, árnyharcos és íjász. A pengéken és a nyílon méreg csillan, az épületben pedig mozgolódás támad. Ekkorra talán már odaértek a bérenceid is, de vajon melyikük mit tesz? És te?

Próbáljunk meg most egy határidőt Smile

2021.05.25.

by **Szophie** Szer. Május 19 2021, 11:55

Vezér bajban van. Bántják. Szenved
Lerázta magáról az észlelésének pittyegését, mit sem törődött a baljós előjelekkel. Futott, rohant, egyre csak a hangra összpontosítva. Ő küldte el. Miatta alakult így.
Ha Vezért elpixelezik, sohasem bocsájtja meg magának.
Amikor befordult a sarkon a sikátorba, már sejtette, hogy valami nem stimmel, de nem állt meg. Az állat vonyított, az ajtót kaparta. Egyértelműen szabadulni akart.
Bántják. Szenved.
Gondolkodás nélkül rohant oda és helyezte tenyerét a kilincsre, épp abban a pillanatban, hogy észlelte azt is, sarokba szorították. Mély levegőt vett és lassan, kimért mozdulattal megfordult, hogy támadói szemébe nézzen. Arcán nyoma sem volt az előbbi pániknak, ajkait szép lassan hideg mosolyra húzta.
- Szóval játszani akartok.
Mielőtt még a férfiak, vagy akár a nő nagyon lendületbe jöttek volna, gyorsan megivott egy potiont, ezzel védve magát a mérgektől, aztán futásnak eredt, maga elé tartva idomárfegyverét, majd bal oldalt felugrott a sikátor falára, megkapaszkodott egy kiálló téglában, és megpróbált a fejük mellett elfutni. Na nem messze, csak épp annyira, hogy ne legyen többé sarokba szorítva. Semmit nem utált annál jobban, ha nincs egy szabad menekülőútvonal a háta mögött.
Mindeközben a pribékjei is befutottak, kissé ziláltan, de harcra kész. Így együtt már ha nem is voltak a legerősebbek, de talán volt némi esélyük kiverekedni magukat négy a három ellen. Már ha a fal mögött senki nem veszi észre a jelenlétüket és nem tódul ki még egy hatalmas csapat ellenséges játékos, akik az előbb még Vezért kínozták.
Nos, arra az esetre még mindig ott van a Folyosó kristály. A lényeg csak annyi, hogy Vezér biztonságban legyen.

Társaim:
4. kategória:
- zárnyitás jártasság, élet + fegyverkezelés staterősség, erő statgyengeség
2. kategória:
- lopakodás jártasság, fegyverkezelés + erő staterősség, élet statgyengeség
1. kategória:
- lopakodás jártasság, gyorsaság + erő staterősség, spec.kép statgyengeség

Elfogyasztva:
Rövid Ellenméreg (Az elkövetkezendő 2 körben immúnis vagy a mérgekre, a feléd irányuló sikeres mérgezett támadások azonban ugyanúgy levesznek 1 találatnyi mérget az ellenséges pengéről.)

by **Strea** Szomb. Jún. 12 2021, 17:50

Az akrobatikád, mint oly sokszor, most is segítségedre van, így ki tudsz menekülni a kutyaszorítóból, ellenben... mint az pár pillanattal később kiderül, jelen esetben nem épp kutyáktól kell majd tartanod. A három ellenfeled közül a nő elmosolyodik szavaidra, válasz helyett viszont az ajtó nyílik és kilép rajta egy férfi, arcán egy számodra elég ismerős maszkkal.
Ahogy meglát, elkezd lassan tapsolni.
- Gratulálok. Azt hittem, a társaim fognak idecipelni megkötözve, de így, hogy magadtól jöttél, sokkal élvezetesebb lesz - mondja és úgy tűnik nem nagyon érdekli, hogy igazából négyen álltok velük szemben. A taps abbamarad. A férfi füttyent, maszkján arany ragyogás fut végig - valamilyen képesség lehet - és ezzel együtt a kaparászás megszűnik odabent; minden mozdulatlanná válik.
- Öljétek meg.
A házból két fiatal és egy bébi farkas pet ront elő és bár megtámadnak, de testtartásukból és nyüszögésükből elég világosan látszik, hogy nem épp önszántukból. A Farkas Álarc aranyszínben ragyog a sötét sikátorban. Eközben a többiek is mozgásba lendülnek (minthacsak arra vártak volna, hogy elkezdődjön a tánc); a célpontjuk persze mindegyiküknek te vagy. A bérenceiddel egyáltalán nem foglalkozik senki.

A farkasok közül az első és a harmadik eltalál, a második viszont nem, illetve az először feléd lendülő árnyharcos késeit is ki tudod kerülni - igaz ezáltal pont belefutsz a két harcos fegyverébe és időközben egy nyíl is a mellkasodba szúródik. A roham után mindent összevetve alig 4 életpontod marad, így sürgősen taktikát kell váltanod. Milyen jó, hogy hála az Ellenméregnek, még tudsz mozogni, ugye? Vajon elmenekülsz, vagy Vezér fajtársainak helyzete még maradásra bír?
És vajon Vezér maga nincs-e valahol hátul, arra várva, hogy ő is megtámadjon téged?

Szophie összesen 291 sebzést szenved el.
Szophie: 200/4 HP, 0 páncél

Kérlek a te njk-idat te mozgasd továbbra is. Az 1. kategóriásra 4-et dobj, a többire 2-2-őt. Az élet staterősséges bérenc ugyan lovag kasztú, de plusz 500 aranyat kér tőled, ha azt akarod, hogy bevédjen.
A határidő legyen 1 hét (06.19.), és mostmár én is igyekszem aktivizálni magam ostrommesékben is ^^"

by **Szophie** Hétf. Júl. 12 2021, 18:41

Azt nem mondom, hogy nem esett kétségbe. Talán egy kicsikét meg is volt ijedve. Az biztos, hogy összezavarodott, ahogy megpillantotta a férfit Kazuma maszkjában. Tudta jól, hogy mire használható, hiszen az egyetlen eszköz volt, ami képes volt teljesen fegyvertelenné tenni, akár örök időkre is.
És innentől kezdve már tiszta volt az is, miért pont őt választották célpontnak.
Elmosolyodott az izgalomtól, ami átjárta a bensőjét. Most már tudta, hogy Vezér egyszerűen nem lehet közöttük, hiszen akkor rögtön őt küldték volna, már csak az érzelmi teher végett is. Ráadásul akkor már nem sok értelme lenne éppen őt felkutatni.
Sok ideje azonban nem maradt arra, hogy élvezze a kialakult helyzetet, meghalni ugyanis még nem tervezett, márpedig igencsak a közelébe került. Szó nélkül előhalászta a teleport kristályát, aztán a legmagasabb elérhető szintre teleportált - már csak azért is, mert oda tippjei szerint csak igen kevesek tudják követni -, onnan pedig tovább egy másikra, majd egy másikra, a lehető leggyorsabban, hogy ne legyen nyomon követhető. Amikor aztán végül megpihent annál a szigetnél, ahol egyszer Hinarival töltöttek egy teljes napot valami vörös kavicsok társaságában, üzenetben fel is kereste az említettet. Megírta neki a tartózkodási helyét, és kérte, hogy ha odaát lesz egy kis idejük esetleg, akkor ugorjanak át segíteni. Mellékesen megemlítette azt is, hogy egészen kevés... szóval alig maradt HP-ja. A maradék időt kihasználva meg is ivott egy édesen vörös, de igazán rettenetes ízű potiont, aztán belelógatta talpát a vízbe és várt. Egyedül nem mehetett vissza, mindenféle terv nélkül, mert hamar lenullázzák. Itt most a barátnőjére volt szükség. És talán Ozira. Vezérre. És még... Hoorára.

[T4] Keserű Potion (+70 HP) elfogyasztva.
Hinari kapott egy üzenetet.
Azt nem tudom, hogy akkor most teleportálásnál Vezér is jön-e velem, vagy mi a helyzet.

by **Hinari** Hétf. Júl. 12 2021, 19:17

Szophie írta:
Szia!

Emlékszel arra a csodálatos szigetre, ahol egyszer együtt töltöttünk egy remek délutánt piros kavicsok és helyes matrózok társaságában? Na, épp ugyanazt a kilátást élvezem. Azt hiszem, elrontottam a tervet, és mindent összekuszáltam. Ha van egy kis időd, lehet, kellene segítség, persze csak miután odaát minden rendeződött. Lehet, hogy csak egy körömnyi csík, piros HP-m maradt, de ne aggódj, egy pillanat, és megiszok egy potiont.

Ölel szerető barátnőd; Szophie

*

Kimondtam a szint nevét és sötét gondolatok között őrlődve tűntem el a céhtagjaim szeme elől. A minimapom pontosan jelezte helyzetét a harmincegyes szint szigetén, én pedig válaszüzenet helyett inkább elrohantam odáig és ahogy megláttam őt, aggódó, de azért megkönnyebbült mosollyal szaladtam az ölelésébe.
- Mi történt? Vezér megvan? - kérdeztem tőle és néztem szét a farkas után, csakhogy aztán pillantásom az életcsíkjára tévedjen - Szóval előbb írtál, mintsem hogy feltöltsd az életed? - fújtam ki a levegőt egy kicsivel később és elnéző mosollyal helyezkedtem el Szophie mellett: igen, pont ilyennek ismertem meg őt. Ilyen meggondolatlannak.
- Mesélj, mi volt - biztattam őt és azért ránéztem közben az órára is a látóterem sarkában: az utolsó fél óra-óra kritikus lehet a céhházak szempontjából és amúgyis, jobb lett volna nem az utolsó percre hagyni a visszafoglalást. Az mindig kockázatos - még akkor is, ha erősebbek vagyunk a bentlévőknél.

by **Strea** Hétf. Júl. 12 2021, 19:26

A teleportlánc úgy tűnik sikeresnek bizonyul: habár az első megállónál - miközben elnyel téged a kékes fény - még láthatod, ahogy egyvalaki utánad portol, de azt már valószínű nem hallja, mi a következő úticél.
Nemsokára egyes egyedül maradsz, bérencek és pet nélkül.
A védett övezetbe érve a páncélod azonnal regenerálódik és az életed is elkezd emelkedni, így amikor végül megérkezel Sangoba a harmincegyes szintre és utad az említett sziget fele veszed villámsebesen, ott lepihenve a későn megivott potion elég hozzá, hogy maxra töltse az életed is. Hinari alig három perc múlva érkezik, így tietek a döntés, hogyan tovább. Az óra 11:53 percet mutat.

by **Szophie** Csüt. Júl. 15 2021, 16:37

Ahogy meglátta Hinarit, lelkét rögvest elöntötte a megkönnyebbülés. Innentől már nem történhet semmi baj, hiszen már vele volt az, aki a legjobban számított. Először lehúzta a potiont, megborzongott, aztán bele is fogott a mesélésbe.
- Vezért elküldtem, remélhetőleg biztos helyen van a csatornákban. A terv szerint ketten nagyobb területet tudunk az ellenőrzésünk alatt tartani, ráadásul elterelhette rólam a figyelmet... Csakhogy azzal nem számoltam, hogy nekik nem én kellek, hanem ő. - Szophie rá nem jellemző módon, gondterhelten sóhajtott. Hátratűrte a frufruját, aztán ahogy újra belemerült az emlékekbe, szemeiben újra megjelent a lázas fény.
- Hallottam egy panaszos farkasvonyítást, és egyből azt hittem, hogy ő az. Azt hittem, baja esett, ezért a hang nyomába eredtem, és... Kelepcébe csaltak. Vagyis mentem magamtól, azt hiszem. Egy villanás alatt történt minden, kettőt pislogtam, és annyian támadtak rám, hogy épp csak elteleportálni volt időm. De nem is ez a lényeg - legyintett -, hanem a maszk! Utoljára Zun láttam! Fogalmam sincs, hogy kerülhetett hozzájuk, de számomra igencsak veszélyes fegyver. Talán te is emlékszel arra a bossitemre, amivel bármilyen farkas mobot irányítani lehet, ez alól pedig a petem sem kivétel. Náluk van a maszk, érted?! Nem is engem akarnak, hanem a petemet. Szóval jobb lesz, ha Vezér marad a csatornában - kuncogott. - Mi pedig elvesszük tőlük, ami Kazuma jogos tulajdona. - Az őt cseppet sem érdekelte, hogy csak volt tulajdonról beszél. Csillogó szemekkel, izgatottan ránézett Hinarira és reakciót várt.
- Amúgy a palota körül minden rendben, a terv szerint partiznak az emberek, ha jól láttam - tette végül még hozzá a teljes tájékoztatás végett.

by Ajánlott tartalom

Iryana Palota

Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota

Re: Iryana Palota