[Küldetés] A titkok könyvtára

by **Ronye Arabel** Kedd Márc. 12 2019, 00:22

Résztvevők:
Kanami Minagawa
Quentin
Enheriel
+Aki még becsatlakozik ebben a körben a 2 üres helyre

Kanami és Enhi:

Quentin:

Lássuk, hogyan keveredtetek bele a zűrös pletykák felgöngyölítésébe.
Határidő: próbáljuk meg az egy hetet: Március 18. Ha nem megy, jelezzetek, és várunk.

by **Kanami Minagawa** Pént. Márc. 15 2019, 19:44

Lassan már hat éve vagyunk idebent... Basszus az rengeteg idő! Gondoljatok csak bele! Ennyi idő alatt egy jobbfajta ember egy egyetemet végigjár! És itt mi a rák folyik? Semmi a rohadt 30. szintet értük el. Rohadtul irritáló. 6 hosszú év... lement legalább egy választás azóta otthon, rengeteg sok meccs baseball és football is. Én meg mindenről lemaradok, de hogy ne csak önzőnek tűnjek... Nos a karrierem valószínüleg már réges régen oda. Ha csak abba belegondolok, hogy hat év alatt egy ember karriere kétszer keresztbe törhet, és legalább ötször lehet öngyilkos hajlamú, vagy éppen lelki toprongy. Szóval rengeteg dolog történhetett volna velem odakint, ami lehet jó és rossz is.
De most maradjunk a realitásnál. Azon kezdtem el gondolkodni még a játék elején, hogy valszeg lesz 3 napom mielőtt meghalok a vízhiányban ha nem éppen előtte, így akkor a benti kereteknek megfelelően jól leittam magamat. Persze rohadtul nem olyan jó idebent mint odakint, de azért hozzászokik az ember egy időután, hogy kb semmi értelme nincs.
Nos egy hasonló napon amikor iszogattam hallottam meg két idiótát valami furáról beszélgetni, hogy a könyvtárban hallotta, hogy ki nyerte a választásokat tavaly. Ami elég fura ugye, mivel idebentre semmi infó nem jött kintről elég régóta, így kicsit hegyezve a fülemet hallgatóztam tovább.
Így kiderült, hogy az első emeleti pincében, azaz bocs a molyraktárban van egy hely ahol lehet infót szerezni a kinti világról.
Így felbuzdulva a gondolaton egy hét múlva vergődtem el a könyvtárba. Belépve azonban először a polcok között kezdek el sétálgatni, pár játékost faggatva arról, hogy mit tudnak erről az egészről, persze csak diszkréten a polcokhoz szögezve őket... amolyan kissé tsundere módon.

by **Quentin** Pént. Márc. 15 2019, 21:59

Van egy mondásom: a könyvtár a csend temploma. Bár én találtam ki, de úgy hiszem nem én vagyok az eddigi egyetlen ember a világtörténelem folyamán, aki hasonlóképpen gondolkozik. Az, hogy valaki valami egyedit találjon fel, az csak a kivételes géniuszoknak adatott meg, én pedig nem vagyok olyan beképzelt, hogy ilyesmit feltételezzek magamról. Úgyhogy ezt a kis mondásomat sem tekintettem a saját tulajdonomnak. Fogalmazzunk úgy, hogy ősi kínai mondás. Viszont kétségtelen volt, hogy az elmúlt napokban a könyvtár legfeljebb a káosz temploma volt. Az első egy-két nap csak szimpla kellemetlenségként kezeltem a megnövekedett forgalmat és a sok kérdezősködőt. Egyikükkel-másikukkal még azt is megengedtem magamnak, hogy trollkodjak. Ha már volt olyan ostoba, hogy varázsszavakat kántáljon nekem, akkor bizonyára mindent készséggel elhisz. Így ígértem meg a titkos szobát, és tessékeltem ki őket egy mellékbejáraton. Azonban gyorsan unalmassá vált ez is.
Beletörődtem a sorsomba, mert mást nem tehettem. A munkám az volt, hogy utat mutassak, így ha segítséget kérve fordultak hozzám, kénytelen voltam felelni. Újra és újra és újra, ugyanazt és ugyanazt elmondani: itt nincs semmilyen rejtett kapcsoló semelyik polcon, semelyik könyv mögött, és soha nem is volt. A padló alatt nincs lépcső, a nagylexikon nem üreges, és nem, nincs benne eldugva a nagy piros gomb sem. De még ha létezne is ilyen, az elmúlt napokban annyian túrták fel a könyvtárat, hogy statisztikailag is lehetetlenné vált ennek a bizonyos titkos szobának a megléte. Sok mindent megéltem már ez alatt az idő alatt, de amit most tapasztaltam meg, az mégis kirívó volt. Megtaláltam a mai csodabogarat.
- Úgy vélem a szerepeket felcserélve hatásosabb lenne - pillantottam le a nálam valamivel idősebb, vörös hajú nőre, aki az egyik könyvespolchoz szögezve kívánt kifaggatni. Mókás látvány lehetett kívülről, ahogy a nálam jóval alacsonyabb kisasszony igyekszik agresszívan és fenyegetően fellépni, ám nulla hatással van rám, és ugyanolyan közönyösen nézek le rá, mint bármelyik másik szerencsevadászra.
- Itt dolgozom. Évek óta. Nincs semmilyen elvarázsolt szoba a tegnapi napilapokkal Szeretném megkérni, hogy ne zavarja a továbbiakban a rendet. Köszönöm szépen - próbáltam lezárni a beszélgetést, mielőtt céltalan faggatózássá válik, mint már annyiszor.

by **Enheriel** Vas. Márc. 17 2019, 18:30

- … állítólag a könyvtárban van egy zárt részleg, ahol el lehet érni a valóvilág híreit. Szerinted igaz?
- Ááá, ez tuti kacsa! Kayaba biztos nem engedné az ilyent!
- De már 6 év telt el, csak létezik ez a részleg!
- Ugyan! - Hallottam a kávézóban, ahol én és a drága vőlegényem ettük a sütit, miközben petjeinkre Lulu vigyázott. 6 év eltelt, igaz, de csak a pótszüleim és a japán barátaim miatt hiányzott a valóság. Ugyanakkor érdekelne, hogy biztonságba van-e a testem, s nem-e kiszökött valamelyik vér szerinti „szülőm”, hogy megöljön esetleg, mert „az én hibámból” kerültek oda, ahová valóak. Pedig közveszélyesek is voltak, legalábbis az asszonyos esetből, amit korábban meséltem, azt szűrtem le így utólag. Nem tudni, hogy mielőtt megszülettem volna, hány embert bántottak együtt. De „anya” volt mindig a vezetőbb, az „apa” inkább csak parancsot teljesített, talán félt attól, hogy ő is kapni fog a kínzásokból, ha nem teszi amit mond a párja.
- Nya, nem nézzük meg ezt a részleget drágám? :3 – meglepett Snowy kérdése, amit váratlanul tett fel.
- Miért?
- Hogy kiderítsük, hogy igaz, azért, nya! :3 Meg így együtt kalandozhatunk! - Jaj, valóban, még sose volt közös kalandunk, szóval miért ne? A könyvtárba amúgy se mehet be Pet, s Luluval meg elvannak. Miután kifizettük a sütiket, amiket ettünk, elmentünk a könyvtárba. Meg akartunk volna ugyan kérdezni a könyvtárost, de láttuk, hogy mással beszél, szóval a recepcióshoz mentünk.
- Bocsánat, tudna segíteni nekünk?
- Hol érdemes elkezdni a zárt részleg utáni kutatást? Meg akarjuk mi találni, ha létezik, bizony! :3

by **Ronye Arabel** Szer. Márc. 20 2019, 23:18

Kanami el van foglalva Quentinnel és vicaversa… Na de, ha szemfülesek hallhatják a recepciós npc válaszát
- Sajnálom, önnek nincs hozzáférése az információhoz. - darálja a programozott szöveget. De!
Ekkor újabb ember csatlakozik a tömeghez, aki bohókás, kalandozó külsejű egyén, és meglehetősen magabiztos bár Quentinnél jó másfél fejjel alacsonyabb...
- Hé Emberek! - kiabálja bele a tömegbe, amiből többen felé fordulnak, mások ügyet sem vetnek rá (látszólag). - Tudom hol kell kezdeni! A folyóirat olvasóban kell lennie! -
Erre a feléfordulók közül egyesek kinevetik, mások visszatérnek a munkájukhoz. Talán volt, aki megjegyezte magának az információt, és később akar a nyomon elindulni.
Nos? Az a recepciós mintha valamiről tudna... És ezekszerint a folyóiratolvasóban is van valami? Vagy nem elég bizalomgerjesztő az alak? Netán kifaggatnátok?

// Határidő: Március 27!

by **Kanami Minagawa** Kedd Márc. 26 2019, 10:34

A srác akihez odaléptem és leszegeztem jóval nagyobb nálam, itt, de az sok esetben biztos, hogy az agresszív fellépés az általában megrémíti az embereket, ez a fickó pedig mintha a marson élne...
Olyan közönyösen válaszol nekem, mint egy NPC vagy mob, szinte gépiesen. Ettől zavarba jövök és egy picit elpirulok, majd elengedem őt hadd menjen a dolgára. A nyomorult! Úgy néz ki évek óta innen farmolja a pénzét, és igazi vénasszony könyvtáros lett belőle. Valahol sajnálom, szerintem évek óta nem volt sem nője, sem egy említésre méltó buliba nem ment el...
Mindegy ezen a gondolatmeneten nem megyek végig, inkább nézelődni kezdek bármi furát keresve, amikor meghallom a hangokat, ami nyomra vezethet. Rögtön odakapom a felyemet.
-Hé emberek! Tudom hol kell kezdeni! A folyóirat olvasóban kell lennie!--Zengte be a termet az erős hang. Felkaptam a cuccomat és odamentem az olvasóhoz, ahol már jópár emberke várta, hogy vajon ott mit is kell keresnie. Én elsőre azt néztem, hátha van valami rendkívül feltűnő dolog, mondjuk egy Youtube link vagy egy Facebook F betű... De semmi egyenlőre.
Én ezután feltűnés mentesen odaléptem az egyik pulthoz és ami ott volt izékéket nézegettem. Azaz úgy tettem mintha, mert a szemem sarkából azt figyeltem, hogy mások miket nézegetnek és tesznek.

by **Enheriel** Szer. Márc. 27 2019, 17:49

- Mi az, hogy nincs hozzáférésem?! Itt van a könyvtári jegyem! - kapott elő a vőlegényem egy ütött-kopott papírfecnit – Az ne nézze, hogy 6 éves, s lejárt már 5 éve, nya!
Én erre csak mosolyogtam, bár kedves volt tőle, hogy próbálkozott. Úgy tűnik a könyvtárosnál se jártunk volna jobban, ám valaki megjelent, azt kiabálva, hogy a folyóirat olvasóban kell elkezdeni a keresést. A lány már ment is oda pár emberrel együtt, én pedig kedvesemre néztem.
- Menj csak, én próbálkozok itt tovább, nya! - rámosolyogtam, s mentem az olvasóba, miközben ő megpróbálta az recepcióst egy darab snackkel lekenyerezni, már úgy nehezen fog menni, hogy az Regina jutalomfalatja. Mondjuk nem egy játékos, hanem NPC, valószínűleg nem fogja észrevenni. Bár ezt is kétlem, mert egyszer mesélte, hogy egy koboldot is le akar vele fizetni, az valósággal megsértődött, s meg akarta főzni a feleségének levesnek. Tényleg, a koboldok szoktak házasodni? Bár ezt kétlem, hiszen csak programok… vagy mégis van náluk házasság? Mindegy, jelenleg a folyóirat olvasóban voltam, s keresni kezdtem egy üresen hagyott polcnál, hátha találok valamit a papírok között. Bár bizonytalan vagyok, mert nem értek nagyon a hivatalos papírokhoz, s félek, hogy elnézek valamit, vagy rossz iratot nézek nyomnak, s félrevezetem magamat is és Snowy-t is. Ilyenkor sajnálom, hogy nincs itt a nevelőapám, mivel ő nagyon ért az ilyenekhez. Remélem a nevelő szüleim jól vannak, s nem törtek meg lelkileg ettől az egész incidenstől. Vajon lehet a külvilágnak üzenni? Mert akkor szívesen megírnám a nevelő szüleimnek, hogy jól vagyok, s kérem vigyázzanak rám a való világban.

by **Quentin** Pént. Márc. 29 2019, 14:29

Azt hiszem sikerült a nőt meglepnem a viselkedésemmel, legalábbis ezt sugallta a pillanatnyi zavart arckifejezése, majd az, ahogy végül elengedett. Bevallom, egy kicsit csalódott voltam emiatt. Na nem azért, mert vágynék rá, hogy szekáljanak, sokkal inkább azért, mert a kemény fellépés után sokkal szórakoztatóbb reakcióra számítottam. Ehhez képest úgy vonult vissza, mint egy ártalmatlan kismacska. Tény és való, a "kemény gyerekek" nem mindig tudják kezelni, ha valaki nem félelemmel vagy agresszióval válaszol, hanem végtelen nyugalommal. És olyankor bizony előfordul, hogy inkább visszavonulót fújnak mintsem hogy ismeretlen területre eveznének, mint például a logikus érvelés, vagy a higgadt diskurzus.
Sóhajtottam egyet, majd a hangoskodó úr felé fordultam, tettem felé néhány lépést, majd amikor elég közel értem hozzá, rámutattam a csendes viselkedésre figyelmeztető táblák egyikére.
- Kérem, tartózkodjon a hangoskodástól, ez egy könyvtár. Köszönöm - róttam meg. Teljesen feleslegesen, mert a rengeteg ember miatt legfeljebb egy süket ember tudna nyugalomban olvasni, akkora hangzavar volt. Talán az olvasótermekben nincs ekkora káosz, de odáig ma még nem jutottam el. Kicsit lamentáltam rajta, hogy érdemes-e nekem is követnem az embereket, de most valószínűleg oda fog koncentrálódni a tömeg, úgyhogy inkább kihagytam a lehetőséget, és visszatértem az információs pulthoz. Talán lesz egy kis nyugalom, legalábbis ebben a pillanatban nem láttam semmi kirívót. Csak azokat sajnáltam, akik azért jöttek ide, hogy rendeltetésszerűen használják ezt az épületet. Remélhetőleg nem fordultak ki rögtön, bár gyanús, hogy nemigen érdeklődnek normális könyvek után, mindenkit csak a titkos termek érdekelnek Neutral

Pedig ha szétnéznének, biztosan találnának olyan könyveket is, amik nem csak léteznek, de még örömöt is okozna nekik az olvasásuk. Egyáltalán miért akarná valaki mérgezni magát azzal, mi történik éppen a valóságban?

by **Ronye Arabel** Kedd Ápr. 02 2019, 00:30

Kanami:
Nézheted a többieket, senki nem úgy tűnik, mintha bármi különöset találna. Sem újságok alatti kapcsoló, sem a székek alá rejtett csapóajtó nem található nem található a kávézónak is berendezett folyóiratolvasóban.
Menet közben viszont odalép melléd az egyik NPC dolgozó.
-Üdvözlöm, hölgyem, miben segíthetek? – kérdezi a programjának engedelmeskedve.

Enheriel:
A recepciós programjának megfelelően választ ad a kérdésre, figyelmen kívül hagyva minden egyebet.
– Sajnálom, az olvasójegy lejárt. A kért információt csak a könyvtár munkatársainak adhatom ki. –

Enheriel és Kanami:
Azt észrevehetitek, hogy az olvasó zsúfolásig megtelt, de ha keresitek sem találjátok a tömegben azt a férfit, aki ideküldte a kalandorokat a könyvtár előteréből.

Quentin és Snow:
A könyvtár elcsendesedett. Úgy tűnik mindenki átvonult az olvasóba.
Quentin viszont nem nyugodhat meg, mert épp az iménti nagyhangú férfi lép oda hozzá
– Értelmesnek tűnsz. Tárgyaljunk okos emberek módjára. Miért cserébe árulod el a titkot? Ne is próbálkozz - fojtja beléd a szót, ha ellenkezni akarnál – Több recepciós is azt mondta, hogy a könyvtárosoknak hozzáférése van az információhoz, szóval neked is tudnod kell. – zárja rövidre a lehetőséget, hogy esetleg elutasító választ adj.

Határidő: Április 8

by **Kanami Minagawa** Szomb. Ápr. 06 2019, 18:30

Egyszer már jártam ebben a könyvtárban. Egészen szép polcokon egészen jó bestiáriuma van a helynek, elég sok lény leírását lehet elolvasni, emellett a világ fura leírása is benne van. Annyira nem meglepő hát, hogy a lecsökkent látogató szám miatt valamit bedobott a rendszer. Azaz így lehet logikus, hiszen 6 év alatt elég sokan eltűntek a rendszerből és elég kevesen is csatlakoztak hozzá. Lehet arra gondoltak, hogyha lehet olvasni itt is híreket, akkor majd talán többen jelennek meg. Mármint külvilági híreket.

Na de ez most mindegy. Belovagolva az olvasóba nézelődni kezdtem. Mintha csak kiskorom egyik bújócskája lett volna, csak épp most én a rendőr bőrében voltam és kerestem a tetteseket. Lényegében mindenhova benéztem, a polcokon a lapokat, a székeket, paneleket, falakaz és sarkakat, de semmit nem találtam. Egyszer aztán az egyik könyvtáros odalépett hozzám. Emlékezve a kinti szemüvegesre azonban indirekt akarok rákérdezni a dologra:
-Ohh igen, Szép napot... Izé, a friss hírekre lennék kíváncsi, vagy bármire ami velem kapcsolatos. Kanami Minagawa zenész vagyok amúgy, remélem tud segíteni nekem....-Néztem rá az előttem lévő egyénre, talán furán fog rám nézni egy pillanatig, de ha már van valami infója rólam akkor már lehet megérte. Megaztán lehet meg tudom lesni azt is mi van rólam ebben a poros helyen.

by **Quentin** Hétf. Ápr. 08 2019, 11:18

Ha más nem, annyi haszna volt a pillanatnyi rendbontásnak, hogy a legtöbben megpróbálták az említett olvasótermet, így legalább a könyvtár ezen része elcsendesedett. Ezzel a nyugalommal már lehetett kezdeni valamit, legalábbis én tudtam volna, mert értelemszerűen más nemigen volt jelen, aki például csendben olvasott vagy tanult volna. Ebben a zajban olyat nem lehetett eddig. Bár mintha lennének olyan emberek, akik képesek ilyen-olyan ricsajban is koncentrálni a betűkre. Én sajnos nem olyan vagyok, nekem szükségem van a csendre és a nyugalomra, hogy el tudjak merülni az olvasnivalómban. Ezt nem most fogom megtenni, mert valószínűnek tartottam, hogy jelentős rendetlenséget hagyott maga után a "horda", illetve az iménti úriember is kiszemelt magának. Miért vagyok én ilyen szerencsétlen? Neutral

Azt már az első pillanatban láttam, hogy addig nem szabadulok meg tőle, ameddig valamilyen számára is kielégítő választ nem adok. Több opcióm is volt, a legkézenfekvőbb az volt, hogy kérek valami lehetetlent, aztán elküldöm a könyvtár egy random pontjára, miközben én valahová nagyon máshová megyek, hogy ne találjon rám újra, mikor rájön, hogy nem jött be a próbálkozása. Felmerült bennem az is, hogy meglehetősen szarkasztikusan felvilágosítom, milyen különleges ember is ő, és mennyire hálás vagyok neki, ezért megadom neki a titkos kódot a rejtett ajtóhoz. A két szép szeméért mondjuk. Azonban abban a pár pillanatban, amíg rámeredtem, végül más verzió mellett döntöttem.
- Nincs szükségem semmire. Tökéletesen megfelel az arca, uram, amikor rájön, hogy pont a jó helyre küldte a többi kincsvadászt - feleltem végül közönyösen. Tény és való, most se voltam túlságosan ügyfélbarát, de nem is az volt a dolgom, hogy bájosan mosolyogjak mindenkire. Még a végén rokonszenvet ébresztenék másokban. Szörnyű lenne.

by **Enheriel** Szer. Ápr. 10 2019, 17:06

- Mindjárt adok a programjába, nya! - Még hogy a könyvtárosoknak van joga tudni a-- Nya, erre miért nem gondoltam?! Hiszen a könyvtárosok is itt dolgoznak, ráadásul ez itten nem NPC, nya! Pláne úgy, hogy a nagyhangú srác mindenkit elküldött a mianevébe, sajnos a kis Enhikémet is… De azért, hogy a Könyvtárost kifaggassa, nya! A sunyiképű disznója! Szegény Enhit ki fogja majd nevetni! D8 Éppen mentem volna szólni Enhinek, mikor is a könyvtáros, kinek kifejezése mint egy darab fáé, azaz kb semmilyen válaszát hallom. NYAHAHAHA! XD Uhm, ez a fejemben jobban hangzott… ^^" Le kéne szoknom a nya-ról, nya… Na de közben én bizony kitaláltam valamit! Belopózok a könyvtár azon részébe, ahova csak a szőke mehet, s ha szerencsém van, nincs észlelése! Mondjuk nekem lopakodásom nincs, szóval ez fifti-fifti. De az én édes kis Enhikémért bármit! Na szóval kikeresem a tiltott részt… szépen besunnyogok… közben nézelődök, nem-e látnak… S sutty, amint úgy érzem, itt az alkalom, besurranok! Ha sikerül, kerni kezdek az iratok között valami utalást a részlegről, a lehető legnagyobb csendben, meg ne hallja Mr. Fapofa. S ha találok, persze azonnal elviszem innen Enhi drágát, s elújságolom neki az eredményt, amiért talán kapok egy puszit is. X3 Olyan ő, mint egy édes angyal, aki a fényt hozza ebbe a sötét virtuális világban! ^^ Mondjuk annyira nem sötét, de na, értitek! Mondjuk szerencse, hogy nem a Dark Souls trilógiára alapozta Kayaba az egészet, mert enyhén gáz lenne, hogy egy vaddisznó is 20x leölne. 8S S akkor mi lenne? Hát sokkal több őrült, aki begolyózott, mi más?!

by **Ronye Arabel** Kedd Ápr. 23 2019, 20:00

Kanami:(és Enhi?)

- Sajnálom hölgyem, úgy látom, ez az információ le van tiltva a játékosok számára- válaszolja az npc, miután pár pillanatig kutakodott a „menüjében". - Tovabbi információt a recepción kaphat. Kívánja esetleg a 2022 előtti híreket? - kérdezi.
Közben láthatóan csökkenni kezd a zsúfoltság, bár meg nem szűnik. Ha figyelsz, láthatod, hogy az egyik alkalmazott lehívja a menüjét, matat rajta valamit, majd a terem egyik sarkában eltűnik.

Quentin:
A férfi rezignált arccal válaszol
- Szép próbálkozás, de már voltam ott érdeklődni, és ide irányítottak. Az a kis csajszi pedig a recepciónál azt mondta, hogy a könyvtárosok férnek hozzá 'az infóhez. szóval, mit tudsz? – érezhetően kezd ideges lenni. Közben a zsúfoltság megint nőni kezd a teremben, és néhány alak dühösen nézegeti a jómadaradat. Két tagbaszakadtabb oda is lép, azzal a félreérthetetlen szándékkal, hogy az orrod előtt rendezzenek jelenetet, téged csak egy hasonlóan dühös pillantásra méltatva.

Enhi:(Snow)
Hát, ha neki indulsz, jó darabig mehetsz. Az első terem majdnem pont olyan zsúfolt, mint amilyen az előtér volt, és mindenki buzgón keres… Valamit
A harmadik teremben viszont már alig lézeng valaki, azok is könyvekbe mélyedve. Van amelyik előtt egy egész nagy kupac hever, mintha kutatna valami után.
A negyedik ajtónak, ami ránézésre egy sötét, raktár szerű helységbe vezet, falba ütközöl. Hiába próbálod az ajtót kinyitni, felugrik az ablak: hozzáférés megtagadva. Ha negyedszer is probated kinyitni, érkezik egy biztonsági NPC is, aki finoman kér a távozásra az ajtótól.

// Köszi a türelmet. Határidő: Május 1!

by **Kanami Minagawa** Csüt. Ápr. 25 2019, 14:24

-Az már bőven hét éves... Mit kezdjek vele?-vágom a recepciós fejéhez... Ez az információ nem elérhető a játékosoknak mi? Eléggé szomorú, de akkor vajon hogyan tudnám megoldani ezt a dolgot? Úgy néz ki, hogy ha játékos vagyok akkor nem férhetek hozzá. De mi van ha nem játékos kérdezi meg ezt a dolgot? Mondjuk ha idomár lennék, akkor talán a pet hozzáférhet? Másik gondolatom, hogy mivan, ha valami küldetést kell ehhez kivinni? Vagy elég lenne csak betörni valahova?
Na várjunk csak a recepción kaphatok további információt? Ezaz!

Hamar otthagyom az NPC-t egy mosollyal a számon és visszamegyek a recepcióra.
-Üdv! Odabent az egyik kollégája azt mondta, hogy itt hozzáférhetek pár információhoz az adatbázisból.-Ez így kicsit sarkítás, de végülis nem mondtam hülyeséget. Egy kicsit zákutcának tűnik a dolog és az eltűnő NPc-k sem nyugtatnak meg, de nincs mit tenni, itt is meg kell próbálnom és járkálni a köröket körbe körbe, mint a kutya, ahogyan a farkát kergeti.
-A friss hírekre lennék kíváncsi, vagy bármire ami velem kapcsolatos. Kanami Minagawa zenész vagyok... Ha innen is elküld én írok egy hiba jelentést magukról, tökéletesen haszontalan lenne, ha nem tudnak segíteni semmiben.-Mondjuk ez a fenyegetés tök felesleges volt, hiszen nekik ez nem jelent semmit. Csak gépek. Programok, appok, mint ami a telefonomon van. Ennyi erővel azokról is írhatnék hibajelentést. Aztán kitudja, lehet valaki még foglalkozik is vele majd.

Mondjuk anno amikor beragadtunk sem írtam semmit, elkönyveltem, hogy nem fogunk kijutni innen. Talán most is így van még, hogy senki nem foglalkozik a hibákkal. Pedig jó lenne, hiszen ha írok egy hibajelentést, azt azért teszem, hogy kijavítsák. Anno mondjuk amikor jó pénzes játékokkal játszottam odakint, akkor néha felfigyeltek a fejlesztők erre és még kártérítést is adtak érte. Mi lenne ha itt is ez lenne? Reportot adok be és utána az inventorimban megjelenne 10000 arany. Be is tenném a helyi bankba hadd kamatozzon a fenébe, úgysem jó semmire már. Kb 10 aranyból elvagyok egy hónapban, főleg ha kimegyek a közeli rétre farmolni malacot kajáért. Víz meg van minden patakban egy kulaccsal elvan az ember egész hónapban. De ez most mindegy igazából. Figyelem miről beszél az NPC.

by **Enheriel** Pént. Május 03 2019, 17:18

Nem találtam semmit itt… Lehetséges, hogy aki ideküldött mindenkit, teret akart magának, hogy a könyvtárost kifaggassa minél nagyobb nyugalomban? Valószínűleg, s erre mások is rájöttek, legalábbis azt hiszem, mert úgy vettem észre, hogy kezdenek kevesebben lenni a helyiségben. Meg azt is láttam nagy nehezen, hogy az egyik alkalmazott matat valamit a menüjébe, s eltűnik az egyik sarokban. Lehet, hogy oda, ahova én gondolom? Megnézném, de akkora volt a tömeg még úgyis, hogy páran elmentek már, hogy nem tudtam volna úgy utána menni, hogy fel ne lökjek valakit, aki amilyen szerencsém van, háborogna. Remélem az én drágám több szerencsével járt ott kint, mint én itt bent, miközben valahogy eljutottam arra a sarokra, de közben elgondolkodtam azon, hogy egy nyomozást venni fogok az ilyen esetekre, mert hiába ott lehet a szemem előtt a nyom, ha nem látom.

Nyaaa, az első szoba, ahova beértem, olyan zsúfolt, mint egy szardíniás doboz! Ezt nem hiszem el, nya! Alig tudtam átmenni a termen, hogy elérjek a másodikba, amit el nem mesélek inkább… A harmadikban viszont már alig lézengett valaki, éljen! S mindenki itt a könyvekbe bújt, így nem fognak látni, hogy lopakodok, dupla éljen! Na de aztán eljutottam ahhoz az ajtóhoz, ami egy sötét volt, s inkább raktárszerű helyre nyitott… volna, ha nem írta volna ki, hogy hozzáférés megtagadva…
- Nya, megoldom én! A jelszó Könyvmoly!
- Hozzáférés megtagadva.
- Akkor… Polc!
- Hozzáférés megtagadva.
- Grrr... Harry Potter!
- Hozzáférés megtagadva.
- ANYUKÁD!
- Hozzáférés megtagadva. - ebben a pillanatba jött az őr, hogy legyek kedves távolságot tenni köztem és az ajtó között, s gondolom magában azt is hozzátehette, hogy ne szidjam az ajtó anyukáját, nya! Pedig valahogy meg kell néznem minimum, hogy mi van bent, ha ennyire titkos!

by **Quentin** Vas. Május 05 2019, 14:17

Nem mondom, hogy a rossz opciót választottam, de nem sikerült átejtenem a férfit, és mint ilyen, maradt a nyakamon. Ez önmagában még nem is nagy baj, azt viszont sajnáltam, hogy nem csaltam ki belőle semmilyen szórakoztatónak ható reakciót. De legalább feladta a magas labdát.
- Nos, onnan ideirányították, én pedig innen odairányítom. Valahogy így működik a bürokrácia. Jól csinálom? - feleltem a riposztjára, talán ezúttal tudatosítva benne, hogy tőlem sem fog információt kapni ezen varázslatos terem hollétéről. Úgy különösebben nem is értettem, mire megy ki ez az egész. Még ha létezne is, miért olyan fontos, hogy versenyt kell rendezni a felfedezéséből, és egyáltalán, ki kíváncsi a háborúra, az erőszakra, a természeti katasztrófákra, a botrányokra és az összes ehhez hasonló dologra, ami a hírekben, újságokban szerepel? Nos, annyi biztos, hogy én nem, és rendkívül boldoggá tenne, ha mindenki más is megelégedne az egyszerű ~~vidéki~~ játékbeli élettel. Azonban, mint a példa is mutatja, nem leszek boldog.
Időközben elkezdtek visszaszivárogni az emberek az olvasóból, úgyhogy a pillanatnyi nyugalomnak is lőttek. Valószínűnek tartottam, hogy a diskurzusunk is meg fog szakadni rövid időn belül, bár ez utóbbit nem igazán bánom.
- Ha elfogad egy véleményt, nem volt túl bölcs döntés itt maradnia - intettem a fejemmel a közeledő melákok felé - Arra lehet a leggyorsabban eltűnni szem elől - igazítottam útba a férfit, majd mint aki jól végezte dolgát, úgy döntöttem, ideje szétnézni máshol is. Tekintve, hogy az itteni NPC-k nem tűrik jól, ha valaki nem viselkedik, a kétajtós szekrényeknek se jósoltam túl fényes jövőt. Csak tudnám, ennyi agykapacitással mégis mit keresnek egy könyvtárban...

by **Ronye Arabel** Csüt. Jún. 20 2019, 18:20

Kanami:
Újabb választ nem kapsz. Ennyit programoztak az npc-be a téma kapcsán, így ha nincs egyéb mondanivalód neki, csendben marad, és pár perc elteltével tovább megy, hogy más játékosnak is a segítségére legyen.
Odabent a recepcióst megelőzöd a konkretizálással, így beletelik pár másodpercbe, mire lefut a programján, hogy nem kell válaszolnia, és hogy újabb kérdést tettél fel
– Sajnálom, Hölgyem. A kért információhoz csak a könyvtár munkatársainak van hozzáférése. Másban is segítségére lehetek? – kérdez vissza, elengedve a panasszal kapcsolatos fenyegetést a füle mellett.
Közben valahonnan a könyvtár hátsóbb része felől zajt hallhatsz, mintha valaki épp vitatkozna…
– Kérem, lépjen el az ajtótól! –
Ha megnézed mi folyik ott, akkor azt láthatod, hogy az egyik őr igyekszik kitessékelni egy férfit, iletve kiszúrhatod a növekvő tömegben azt az alakot is, aki a folyóiratok közé küldte a népet.

Snow:
Az őr továbbra is ott áll, és egyre határozottabban szólal meg.
– Kérem, lépjen el az ajtótól! –
Közben viszont kezd körétek egyre nagyobb tömeg gyűlni. Úgy fest felfigyeltek a kalandlesők a jelenetre…
Oda csődül a tömeggel együtt az is, aki az embereket a folyóiratolvasóba küldte, és magával húzza a szőke, szemüveges könyvtárossrácot is.

Quentin:
A férfi sóhajtva adja fel, hogy meggyőzzön, és úgy tűnik más ötlete támadt a közeledő alakok és a hátrébbról hallható vitatkozás hatására.
– Kérem, lépjen hátra az ajtótól – hallatszik a harmadik teremből, ahol általában az adminisztráláshoz szoktak félrevonulni a dolgozók. Illetve itt tartják a leltárok dokumentumait, és a könyvtár egyéb iratait is.
A férfi pedig, mielőtt a másik kettő odaérne egyszerűen megragadja a csuklódat, és maga után ránt – egyértelműen súlyemelés jártasság segítségével – az említett terem felé
– Már pedig segíteni fogsz – mormolja az orra alá, nem túl gyorsan szaporázva a lépteit.
De végül elérkeztek a harmadik teremből nyíló ajtó elé, ahol az őr éppen igyekszik kitessékelni egy férfit.

Mindenki:
Az őr meglátva Quentint elbizonytalanodik.
– Tisztában van vele uram, hogy ez a részleg csak a legindokoltabb esetben látogatható, és csakis a könyvtár dolgozói számára? – kérdezi a szőke könyvtárost
– Persze, de mi vele vagyunk! – jelenti ki elkerülendő a tömeg haragját a hamis információt osztogató alak
– Sajnálom, de a könyvtárosi jogosultság kizárólag egy személyre érvényes, nem kiterjeszthető – válaszolja az őr.

by **Kanami Minagawa** Kedd Júl. 09 2019, 14:58

Valahonnan éreztem, hogy a könyvtáros ezt fogja nekem megint felelni. Minden esetre betartom amit mondtam neki és egy hibajelentést írok: Saját adataimhoz való hozzáférést megtagadja az NPC, amikor ezekhez csak nekem lenne közöm. Kérem orvosolják a problémát.-írtam meg és hamar el is küldtem a dolgot a rendszerben, sőt mielőtt elküldtem volna az NPC-nek is megmutattam, vagy felolvastam. Talán a konstans idióta vigyor eltűnik az arcáról ha meglátja. Na mindegy. A könyvtár túlsó feléből rengeteg zaj jelentkezik, ami miatt nem is zavartatom magamat még. Előtte az éppen eszembe jutott tervemet indítom el, amit egy félvigyorral tálalok az NPCnek:
-És mi lenne akkor ha jelentkeznék a könyvtárba dolgozónak. Valószínüleg van valami low-level quest ide is nem?-néztem a NPC-re örülve magamnak, mint tojás a héjának. Értitek

[Küldetés] A titkok könyvtára 250px-Héja

na ez is zseniális volt. Szóval összegezve hasonlóan komoly tekintettel, csak éppen vigyorogva nézek a nőre, hátha ad nekem valami jó melót, aztán ha mégsem majd akkor megyek és szétcsapok az idióta ordibálók között. Komolyan ez egy könyvtár, ide az emberek olvasni, vagy WC-re járnak és a legfontosabb szabály, hogy ne hangoskodj. Vagy hogy mindent tégy vissza a helyére?

by **Enheriel** Szer. Júl. 17 2019, 15:25

- Jól van már nya, megyek, megyek! - szóltam rá, mikor már hangosabban kért meg, s eleget is tettem a kérésének, hogy boldog legyen. De bizony hallották ezt mások is, mert gyűlt rendesen a tömeg, nya! Miközben megláttam Enhikémet, akihez azonnal odamentem, s boldogan ölelgettem, a könyvtárost ide húzigálta az, aki elcsalt mindenkit a folyóleiratmicsodába, nya!
- Kérdezte a könyvtárost, amire a csávó azzal próbálkozott, hogy vele van, mire ki lett jelentve, hogy csak egy emberre vonatkozik a könyvtári jogosultság, s nem terjeszthető.
- Mi van bent, Barbi baba kollekció, nya?
- Drágám!
- Bocsi Enhikém, nem bírtam ki. – vigyorogtam a saját beszólásomon, még ha másoknak nem is fog tetszeni. Tényleg, ha végeztünk, át kéne néznem a könyvtárat egy vers után, amit az esküvőn felmondhatok a drága kis menyasszonyomnak, nya! Enhikém imádja a verseket! X3 Onnan tudom ám, hogy láttam véletlen, mikor verses könyvet olvasott a regénye helyett, nya! Meg pár szerelmes regényt is hozok neki, hogy még boldogabbá tegyem! X3 Közben azon gondolkozok, hogy jutok akkor be ebbe a zárt terembe, ahova a könyvtárosfiút is úgy tűnik nem óhajtják beengedni. Meg hogy mi lehet bent? Talán egy raktár, tele étékes berendezéssel? Ritkas, műkincsnek számító könyvek, melyek a világ ezernyi kérdésére a választ rejtik? Olyan kincsek, mint például a Szent Grál, vagy Arthur Király koronája, esetleg elveszett kalózkincs? Aranymosó hely, ahol a maffia tagjai dolgoznak? Esetleg egy lejárat egy titkos szerverteremben? Vagy maga a játék megalkotója, Kayaba maga ott bújkál? Vagy lehet, tényleg a biztonsági őrök baba kollekciója van bent?? XD

by **Quentin** Csüt. Júl. 18 2019, 17:21

Ennyit arról, hogy odébb osonok. Egyszer csak a férfi megragadta a karomat, és a termetem ellenére is maga után rántott. Igaz, nem mondhatnám, hogy ellenkeztem volna, az első pillanatban is éreztem, hogy felesleges lenne az ellenállás, mert erősebb nálam. Felesleges dolgokra pedig nem fecsérelek semennyi energiát, sőt még annyit sem. Inkább csak átkoztam a balszerencsémet, hogy ez a fickó pont engem szemelt ki, vagy éppen azt, hogy pont ma és pont most vagyok beosztva.
Természetesen pont a legnagyobb tömeg, a legnagyobb lármázás közepére rángattak be. Ahogy néztem, valaki megpróbált a számunkra kijelölt területre bejutni, és ezt úgy értelmezték többen is, hogy valami nagyon titkosat titkolhatunk el. Pedig a boltban se mész be pénztár mögé, vagy a raktárba, és az étteremben se mész be a konyhára kotnyeleskedni. Az őr programja pedig csak súlyosbította a helyzetet, ahogy érzékelte a jelenlétemet. Legszívesebben a tenyerembe temettem volna az arcomat, ilyenkor mindig sajnálom, hogy a szemüvegem miatt ilyesmire nincs lehetőségem. Eme hendikep tudatában csupán a homlokomat dörzsöltem meg gondterhelten, amíg elrablóm és fogva tartóm a lehető legprimitívebb módszerrel igyekezett meggyőzni az NPC-t.
- Eszem ágában sincs belépni - jelentettem ki unottan az őrnek, és zártam is le ezt a fajta beszélgetést, diskurzust és tárgyalást - Úgy gondolom maga sem az állománynyilvántartást keresi, tehát semmi keresnivalója a "konyhánkban" - sandítottam fél szemmel az ürge felé, majd feljebb toltam az orromon a szemüvegemet - Ha megbocsát, én dolgozni vagyok itt, és nem holmi fantazmagóriákat kergetek ész nélkül - szándékoztam újra lekoptatni a férfit. Túl sok ember volt itt, ha még itt kell lennem néhány percig, biztosan elszédülök a tömegtől.

by **Ronye Arabel** Szomb. Júl. 20 2019, 18:42

Kanami:

A könyvtáros NPC-t nem nagyon hatja meg a hiba üzenet, és bár ez nem derül ki rögtön, a programozókat sem. Annyira sem, hogy válaszra méltassanak.
A kérdésedre viszont átnyújt egy nyomtatványt
- Kérem, ellenőrizze le az adatait - kommentálja A papíron a legfontosabb infók láthatók: user név, szint, céh, és nagy vörös betűkkel az indikátorod is. Ha mindent rendben találtál, a felugró ablakot leokézva visszaadhatod a nyomtatványt, az NPC pedig folytatja.
- A következő héten Quentin mellett fog dolgozni, ő majd bevezeti a könyvtár működésébe. Tájékoztatnom kell, hogy az épületen belül bármilyen erőszakos cselekmény azonnal. bebörtönzéssel jár. Jó munkát kívánok! - enged utadra, miközben a térképed megjelöli a beosztás szerinti helyedet, illetve ezt is, ha az Quentin, a felettesed éppen a felfordulás közepén van.

Quentin:

Te eközben a kezdődő lincshangulat közepén egy üzenetet kapsz a könyvtár rendszerétől, hogy egy új dolgozót, Kanami Minagawát kell a következő héten bevezetned a könyvtári munka rejtelmeibe.

Quentin, Enheriel:

- És el is higgyük, hogy csak az állománynyilvántartás van ott? - vigyorog az egész hisztériát elindító férfi. - Látjátok? Meg akarja tartani magának a titkokat. Pedig simán bemehetne, és megoszthatná velünk is, amit megtudott! - hergeli a tömeget veszélyesen. Ezután Quentin ha akarna sem tudna visszamenni az asztalához, mert mostmár az egész tömeg is elálja az útját
- Ne legyél már ekkora köcsög, haver. Lehet téged nem érdekel, de mi igenis tudni szeretnénk mi van odabent, szóval húzzad a beled befelé, és várjuk az infókat! - mordul fel egy férfi, nyilvánvalóan abban a tudatban, hogy tökéletesen finoman és értelmesen fogalmazta meg a véleményét, és a "kérését"
Szerencsétlen teremőrök pedig megkukulva állnak, hiszen a programjuk ilyen méretű rendbontásra nincs felkészülve, így nem tudják mit kell válaszolniuk. Ellenben mindenkit aki a könyvtároson kívül az ajtó közelébe megy (a munkatársainak esze ágában sincs a hisztéria közelébe menni), udvariasan, de ellentmondást nem tűrően megkérnek, hogy lépjen el a bejárattól.

//Határidő: július 31

by **Kanami Minagawa** Szomb. Júl. 20 2019, 22:08

Szóval összegezzük mi folyik itt:
Van kb 40 kretén állat a könyvtárban, akik annyira együgyüek, hogy nem jönnek rá arra, hogy ha csak egy dolgozó mehet valahova be egyedül, akkor legyen ő is az és problem solved. Mennyire király badass megoldás már amit sikerült iderittyentenem és még csak meg sem kellett erőltetnem magamat. Megkapom a kérdőívet, vagy mit és hamar leellenőrzöm az adatokat. Név stimmel: Kanami Minagawa. Anno lehettem volna kreatívabb, hogy nem a rendes álnevemet adom meg. Céh nincs, szint ismeretlen, azaz az is jó, na jó oda van írva, hogy 26 ami annyira még nem nagy. Indikátor dühös.
-Minden adat helyes.-adom vissza és elkezd nekem magyarázni.
Végső soron ezek amolyan szerződési feltételek azok aláírása után. Nagyon fer nem? Szóval semmi erőszak. Ezzel kapcsolatban felmerül bennem egy kérdés:
-Nade a PK védett övezettben aktív, szóval minden amit teszek... szóval semmi nem számít annak nem?-nézek a nőre és a válasza után ott is hagyom megkeresvén az én célszemélyemet.
A szerencsétlen félnótás éppen a tömeg közepén vergődő óriás akit még amikor megjöttem... nos falhoz szorítottam. Vele nagyon izgalmas lesz a munka már most látom. Szóval a körülötte álló tömeg elkezd ordítozni, mire én annak leghátuljáról beszólok jó erőteljesen:
-Hé nyomoroncok! Aki nem akarja, hogy jól szétrúgjam azt a büdös nagy seggét, az azonnal hagyja békén a haveromat, különben az arénáig rúgdosom!-belépőnek siralmas, hiszen a közben vállamra helyezett hatalmas csatabaltával elkezdem átfurni magamat a tömegen egyenes Quentinig.
-Hé öcsi látom csak újra összefutunk. Mit szólnál hozzá ha ezeket a töketleneket jól szétvernénk és aztán beszélgetnénk?-kacsintok rá, hogy szálljon be a színjátékba. Szerintem sokan nem mernének velünk összeverekedni.

by **Enheriel** Csüt. Aug. 01 2019, 15:48

A hisztériát elindító pasas egyre jobban szítja a tömeget a könyvtáros ellen, nya! Már mások is kezdenek bekiabálni neki, hogy menjen már be oda, ahova nekik nem lehet, az őrök meg állnak s néznek ijedten, mint borjú az új kapura! Így már nagyon féltem a drága kis menyasszonyomat! D8
- Enhikém, mi lenne, ha néznénk az egészet popcornnal a kezükben? ^^"
- SNOWCAT!
- Oké, oké, vettem az adást, nya! X.X – Júj, felmérgesítettem a kis Enhikémet! Ez nem jó nya, nagyon nem jó! X.X Szóval gyorsan teszek valamit a könyvtáros érdekében:
- Nyugodjunk meg, azzal nem lesz megoldva, hogy erőszakoskodunk, nya!
- Fogd be ,s vidd el a hülye ****** is innen, homárfiú!
- MIT MONDTÁL A PÁROMRÓL?! - Azonnal nekiugrottam annak a tahónak, amelyik bekiabált, s verekedésbe kezdtem vele. Senki nem sértegetheti az én kis idomárlánykámat büntetlenül!

Kezd kialakulni a káosz, ami ellen az NPC biztonságiak nem tudnak mit tenni annak ellenére sem, hogy valaki hátulról a könyvtáros védelmére kelt. Snowy ostoba megjegyzése tény, felmérgesített, de aztán megrémültem, mikor valaki beszólt neki, s rólam is tett egy undorító megjegyzést, mire a párom azonnal nekiugrott, s kitört a verekedés, már amennyire lehetséges védett területen.
- Jaj nekem! - nem tudtam mást tenni, mint hogy egy biztonságosabb helyre menjek, s reménykedjek, hogy nem lesz Snowy-nak ebből baja, s hogy a biztonságiak végre tudnak valamit lépni a helyzet megoldására, mielőtt még nagyobb baj lesz. S akkor láttam, hogy valaki erre lelkesen téteket kezdett beszedni, hogy ki nyeri meg! Hihetetlen, hogy egyesek minden helyzetből hasznot akarnak húzni, a sunyi disznók!

by **Quentin** Kedd Aug. 06 2019, 13:08

I want to die. A káosz közepette lassan ez tűnt a legkevésbé fájdalmas kiútnak. Ez a néhány tucat jóember úgy döntött, hogy nem megyek innen sehová, egyedül pedig vajmi kevés vagyok a csőcselék ellen. Itt én önmagamban nem tudok rendet tenni, minden kétséget kizáróan meghaladja a képességeimet. Segítségre aligha számíthattam, hiszen valószínűleg a könyvtár több pontján is hasonló a helyzet. El vagyok átkozva Neutral

Az agresszív csürhe pedig már nem csak engem, de egymást is elkezdte fenyegetni, úgyhogy egyre vonzóbbá vált a mögöttem megbúvó ajtó, még akkor is, ha onnan nincs más kiút. Odabent legalább nyugalom van és béke. És talán ki lehet mászni az ablakon Neutral

Cseppet sem tette egyszerűbbé a helyzetem az üzenet, bár eleinte jobban sajnáltam a szerencsétlen flótást, aki éppen ezt a pillanatot választotta arra, hogy a könyvtár varázslatát magába szippantsa. Eleinte, merthogy pillanatokkal később a maga bárdolatlan stílusában a védelmemre kelt egy gorillanő, méghozzá az a figura, aki talán tíz-tizenöt perccel ezelőtt úgy gondolta, hogy fenyegetően a falhoz szorít, miközben két fejjel alacsonyabb nálam. Nem volt olyan nehéz összerakni a képet, miért áll hirtelen mellém, miközben ugyanarra törekszik, mint a többi kőagyú. A gondolat okos, de a kivitelezéssel adódhatnak problémák. Vajon ez a nő tud legalább olvasni? Neutral

- Kanami-san, ugye? - kérdeztem meg azért a biztonság kedvéért, majd felsóhajtottam - Inkább kihagyom, de nagyon köszönöm, hogy ha feltartod őket - biccentettem neki, majd a felfordulást kihasználva úgy gondoltam, ez talán egy alkalmas pillanat lehet arra, hogy besurranjak az ajtón, és legalább egy iciripicirit megpihenjek a túloldalon. Nem éreztem magam túl jól, de nyilván ez a legkevésbé sem foglalkoztatja a csürhét itt körülöttem.

by **Ronye Arabel** Szer. Aug. 14 2019, 10:32

No lássuk csak... Snow összeverekedett, Enhi hülledezik, Kanami próbál Quentinnel haverkodni, aki viszont igyekszik biztonságba menekülni az irattárba... Azt hiszem szép kis káosz jött össze... Node!
Quentin minden gond nélkül be tud surranni az ajtón, amit viszont a legközelebb állók rögtön megakasztanak, mielőtt visszazáródna, így a hangzavar odabent sem szűnik meg.
De legalább úgy fest, hogy nem csak az a két szerencsétlen npc tartja távol a kéretlen behatolókat a részlegtől, hanem a rendszer is, hiszen hiába akar a tömeg benyomulni, a lila fal távol tartja őket a két teremőr hasztalan kiáltásai közepette.
Snow közben a lökdösődésben egyre közelebb keveredik az ajtóhoz, annyira, hogy lassan már ő az, akit a lila falnak nekinyomnak a próbálkozók.
Kanami közben... Mivel is próbálkozik közben?

Quentin:
Ha kicsit is körülnézel odabent, akkor feltűnhet, hogy mióta utoljára bent jártál ezen a részlegen, komolyan átrendezték a dolgokat, és mintha a terem végében lenne egy hátsó folyosó bejárata, ami eddig nem volt ott. Bővült a készlet?

Igen, ezek megőrültek.

Határidő: Legyen két hét: Augusztus 28

by Ajánlott tartalom

[Küldetés] A titkok könyvtára

[Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára

Re: [Küldetés] A titkok könyvtára