[Küldetés] Broken - Sötétség

Természetesen elengedtem a párost a térképpel együtt nekem úgy is teljesen felesleges lett volna magammal cipelni főleg, hogy feltételezhetően teljesen sötét lesz odalent, így még elolvasni sem tudnám, csak a panelomon lévő map-et. Így aztán magányosan tekertem lefelé a liftet egészen az aljáig, hiszen a legjobb kiindulási pont az nem más, mint egy dungeon legalsó szintje. Ha véletlen van valami ebben a katakombában, akkor az tuti itt lesz. Persze az izgalmakat nem növeli, hogy egy rakat ideig csak megyek lefelé, lassan, hiszen a szerkezet annak ellenére, hogy egy játékban vagyunk elég ósdi. Megszámolok több mint tíz emeletet lefelé és amikor végül a padlón koppan a lift alja be is megyek az előttem elterülő folyósón. Teljesen sötétben kezdek el mocorogni és próbálok az amúgy nem túl nagy látómezőmmel bánni. Van pár dolog amibe belerúgok, de amíg nem üt vissza kit érdekel, hogy milyen környezet festő doodad. Persze egyszer megbotlok egy valamiben, ami egy gyökérnek tűnik és amikor megbotlok elhasalva éppen egy koponya előtt landolok. Ijedtemben egy picit még fel is sikoltok, hiszen annak ellenére, hogy itt rengeteg emberi NPC és játékos van sosem volt szerencsém még koponyát látni. Így hát gyorsan felpattanok és erősen megpróbálom elrugni a sötétbe, hogy ne is lássam többet ezt a rémisztő szart.
Aztán később haladok is tovább befelé, ugyanúgy botorkálva és az egyetlen ami nekem menedéket nyújthat az az, hogy eszembe jut, hogy hoztunk el Simeonnal Gyertyákat. A fene, hogy most jut eszembe!-tolok is egy szép csattanós facepalmot, majd előkapva az inventorímból így folytatom az utamat a barlangban egészen a végéig, hogy van-e valami a szinten a sok kellemetlen csontokon kívül.

Unalmas ez a hely. Nagyon unalmas. Se egy izgalmas mob, vagy akár egy mocskos elhagyatott levél, arról nem is beszélve, hogy a küldetésünkhöz sincsen semmi köze. Persze nem baj ez, hátha megkapom a potya expet abból, hogy másik kiviszik amíg én a barlangban szaladgálok egy nyomorult alig világító gyertyával a kezemben.
Mikor is süllyedtem le ennyire mélyre? Mármint a barlangba. Talán egy fél órája már? Minden esetre nem nagyon van más esélyem kideríteni azt, hogy mi is lapul idelent, ha nem nézek körbe alaposan nem igaz? Így hát tovább sétálgattam a járatokban és egyszer valamit megpillantottam a jobboldalt.
-Egy bronzérc.-néztem meg az apró sárgán világító panelt a megnevezett tárgy felett, amikor az felugrott. Elkezdtem egy kicsit gondolkodni. Ha ezt most kiszedem, akkor jó pénzért el tudom adni a piacon, talán kovácsoltathatok valamit belőle.
Így hát elővettem egy bányász csákányt, amivel szépen lassan kitudtam farmolni az ércet a bányából.
Anno volt egy tök jó MMO játék, ahol arról szólt az egyik része a játéknak, hogy speceket lehetett kihúzni, kb mint itt a sword art onlineban, csak ott egy kicsit más volt a rendszer. Például az egyik nagy városba elmentél felvetted a specet és egy manustól megtanultál pár receptet amihez tudtad ezután mi kell. Kimentél az egyik alacsony szintű területre és elkezdted felhúzni azzal, hogy a nyersanyagokat összegyűjtötted és abból készítettél valamit. Jó esetben még meg is érte goldban.
Ekkor esett szét előttem az érc lelőhely.
-Fu ez is meg van, mehetek tovább.-néztem meg az inventoryban, hogy megjelent az érc és amikor észrevettem bezártam a menüt és mentem tovább járatról járatra, amíg ki nem farmoltam minden egyes darab ércet a bánya ezen szintjén.

Kiválóan fejleszti a kondit a bányászat, arról nem is beszélve, hogy effektíve van végterméke is az egésznek, ami nekem, mint solos játékosnak hatalmas buff. Vagy egy rakás kreditet szerzek érte, vagy tudom a gearemet fejleszteni, de ha véletlen nem is tudnám eladni, akkor meg ottmarad a másik lehetőség is, hogy a kuckómat jól feldíszítem vele. Így nem is nagyon pánikolok amiatt, hogy mi lesz azzal az érc mennyiséggel amit találok.
Lassan viszont bejártam az egész bányát, azaz ezt a szintjét és lassan el is tudok indulni visszafelé. Nem okoz túl nagy problémát egy bányából kitalálni, pláne, ha arra gondolok, hogy csak követni kell a lábnyomaimat a porban ami egy picit nyílvánvaló... Hamar így aztán eljutok a rettegés liftjéhez. Persze ez az a pont ahol az ember elgondolkodik, hogy merre tovább, de azt hiszem ez egyértelmű. Simeon valószínüleg a másik helyen már jól elvan, hogy végrehajtsa a feladatot bármi is az, nekem meg még van kilenc szintnyi bányám amit át kell kutatni és ki kell lootolni. Így beszállva a liftbe egy szinttel feljebb tekerek, hogy aztán az új izgalmas járaton induljak el befelé, hátha találok valami értékeset, mármint az érceken kívül, amiket ugyanúgy összeszedek, kerül amibe kerül, meg persze azt sem bánnám, ha véletlen a küldiben is előre lépnénk. Így hát lelkesen a vállamra csapva a csákányomat, a másik kezembe véve a kristályt indulok meg befelé a poros és szutykos szinten keresve, hogy mégis merre lehet az, ami miatt a quest ideküldött minket.
És amúgy meg Szophie merre van? Mert oké. Simeon továbbment a másik pontra, de róla nem tudunk semmit.... mit csinálhat?