Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)

by **Chakna** Csüt. Dec. 20 2018, 14:18

Nem voltam elég erős a minibosson. Úgy döntöttem tehát, hogy minden rossz érzésem ellenére, és leküzdve a csalódottságot, amit sorozatos vereségeim emléke idézett az arénával kapcsolatba, visszatérek harcolni.
Sokáig kellett gondolkodnom, hogy ki az, akinek a legyőzése kihívás, így sok tapasztalatot jelent, de ugyanakkor nem ér véget a harc azzal, ha egyszer eltalál. A minibosson több jelölttel is megismerkedtem, de Simeonékat ne lenne szívem még ilyen harc keretében sem bántani, Fuwako egész biztosan nem való az arénába, és úgy is van jól, ha kimarad ezekből az erőfitogtatásokból… Quentin egész biztos elutasítana, vagy csak hagyná, hogy legyőzzem… A lovagok nem ilyen harcra lettek kitalálva…
A döntésem végül a kardforgató srácra, Leonardra esett, aki a minin higgadtan, megfontoltan tudott küzdeni. Gyors volt, a csapaton belül sokat sebzett… Megfelelőnek tűnt a célomhoz. Nem aggódtam, hogy gondot jelentene neki egy ilyen kihívás, vagy megijeszteném vele, tehát végül neki írtam egy üzenetet.

Kedves Leonard!
Remélem nem okozok neked gondot ezzel a kéréssel. Szeretnélek megkérni, hogy amikor időd engedi, gyere el velem az arénába egy barátságos meccsre. Szeretném kipróbálni magam egy hozzád hasonló játékossal szemben.
Előre is köszönöm a segítségedet.
Chakna

A megbeszélt időpontban nem messze az aréna bejáratától, a szokásos miko-s öltözetemben, és egy köpenybe burkolózva vártam a fiút az aréna bejáratánál.
- Mégegyszer köszönöm, hogy eljöttél - hajtottam fejet előtte japános tiszteletadással.
- A szabályokat teljesen rádbízom. Szeretném, ha legalább részben váratlan körülmények között próbálhatnám ki magam. - adtam át a feltételek és a környezet megválasztásának jogát teljes mértékben a kardforgatónak. Sajnos nem kívánságműsor a harcok helye és ideje Aincardban, így nem árt a meglepetésekre is felkészülni.

by **Leonard** Csüt. Dec. 20 2018, 18:24

Leo nem értette, mi volt az a hang, ami felkeltette. Előző nap este hosszú ideig fent volt, és mobokat kergetett - igen, kivételesen nem a kocsmában ütötte el az időt, mostanában amúgy sem volt kivel megtennie mindezt. Kezdett kifogyni az ivócimborákból, a barátai elkezdtek "felnőni", és lassan inkább a fejlődésre, csajozásra, a meglévő barátnőikre, küldetésekre koncentrálni, és egyre kevesebb idő jutott a hajnalig dorbézolós bulikra. A kardforgató nagy bánatára. Habár K1-el a múltkor rendesen sikerült felönteni a garatra, azt azért nem mondanám, hogy ivócimborák lettek, már csak azért sem, mert a lovag fiú úgy tűnt, nem annyira iszákos fajta, csak ha nagy nehezen belerángatja az ember az alkohol örömeibe. Arra viszont nem volt kedve, hogy rendszeresen cseszegesse szegény fiút ezzel a témával, meg egyébként sem lettek annyira jóban, habár az a találkozás mély nyomot hagyott.
Szóval, a témához visszatérve, Leo nyugtalanul mordult egyet, és megfordult a másik oldalára. A takaró félig lecsúszott az ágyról, éppen csak az egyik lábát takarta. Meztelen felsőtestén jól kivehetőek voltak a tetoválások a hajnali nap fényében. Az a hang újra csipogott, neki pedig halványan derengeni kezdett, hogy bizonyára üzenete érkezett. Semmi kedve nem volt megnyomni és elolvasni. Nyűgösen a fejére húzta a párnáját. Akkor pedig elkezdtek a gondolatok cikázni az agyában. Mi van, ha fontos. Mi van, ha valaki bajban van. Mi van akkor, hogyha később nyitja meg, már késő lesz. Mi van, ha ez megint egy titkos küldetés, és ha nem nyitja most meg, elveszik, és soha nem tudhatja már meg, milyen izgalmas dologból maradt ki, és örökre bánni fogja.
Hirtelen ült fel, amitől a maradék takaró is lecsúszott a földre, párnája szintén leesett. Haja kócosan meredezett az égbe. Egyik kezével beletúrt, úgy igazgatta ki homlokából és szeméből tincseit, majd lenyitotta a menüjét, és az üzenetküldő panelt. Rögvest meglepődött a feladón. Nem emlékezett semmiféle Chaknára. Valami küldetés lehet?
Lenyitva az üzenetet még inkább meglepődött, így aztán muszáj volt már elgondolkodnia rajta, ki is lehet ez az idegen. Még abban sem volt biztos, hogy lány név az, amivel szembetalálta magát, és csak azért nem hitte azt, hogy félrecímezték a levelet, mert világosan az ő neve állt benne. Pislogott még párat, és úgy döntött, azt válaszolja a levélre, hogy ott lesz, és megírta azt is, hogy neki igazából bármikor is jó innentől számított fél óra múlva - még azért egy jó zuhanyra szüksége volt, mielőtt kimozdul bárhová. Akárki is küldte az üzenetet, bizonyára fel fogja ismerni, ha szemtől-szembe találkoznak majd. Boldogan összeütötte aztán a tenyereit, végül is egy jó arénázás mindig jó, és remélte, hogy nem valami szuperfélelmetes harcerővel fog majd szembenézni, aki lealázza majd őt a porondról. Na nem mintha Simeonék ellen sokáig bírta volna, de azt legalább élvezte a jó társaság miatt.

A megbeszélt időpontban zsebre tett kézzel sétált az aréna felé, homlokán mély gondolkodásról tanúbizonyságot tevő ráncokkal. Ahogy szembejött vele mindenféle ember, egytől-egyik mindegyiket jól megnézte, hátha észrevesz valaki ismerőset. A bejárat környékén ért el arra a pontra végre, hogy homlokon csapja magát a felismeréstől; szóval Chakna az a Chakna! Igen, egyből felismerte, és rögtön tudott már arcot is társítani a névhez, miután legutóbb a lány olyan szépen levezényelte azt a miniboss harcot. Persze, nem csodálkozhatunk rajta, ha akkor nem az új nevek megtanulására koncentrált, hanem a kristályokban megjelenő képekre. Akár akarta, akár nem, a többieké is jól bevésődött az emlékezetébe, és Chakna-san képeire is emlékezett haloványan.
- Szia - mosolygott szélesen a lányra, amikor mellé ért, és ekkorra már kivette kezét a zsebeiből. Ezt ugyanis így illik. - Örülök, hogy elhívtál. - Csak remélni tudta, hogy nem azért, hogy a porba döngöljék. Végül is, az ő szintjével és felszerelésével nem sok jóra számíthatott, győzelemre meg főleg nem, de azért papírvékonyság és kevés HP ide vagy oda, ő is szívesebben vett volna részt egy több körig tartó küzdelemben.
- Meg is lepődtem, nem igazán szoktam ilyen felkéréseket kapni. Főleg, hogy tőled. Hihetetlen, hogy emlékszel rám. - igen, tényleg így is gondolta, mivel ő majdhogynem teljesen elfelejtette a lánnyal való találkozást. De csak majdnem. Most azért, hogy meglátta, már minden eszébe jutott.
- A váratlanság királynője úgy néz ki, te vagy, de mindent megteszek a cél érdekében - emelte fel hüvelykujját biztatóan, majd meghajolt Chakna előtt, épp úgy, ahogy a lány tette azt az előbb.

by **Chakna** Csüt. Dec. 20 2018, 23:19

Azon sem lepődtem volna meg nagyon, ha valamikor 3 nap múlva kapok egyáltalán választ, azzal, hogy 2 nap múlva kettőkor tökéletesen megfelel. De… csak kellemesebb volt így, hogy még bennem volt az első tettvágy, és harci szellem.
Nem tettem túl sok előkészületet, hiszen nem az volt a cél, hogy minél nagyobb arzenállal készülve biztosan győzzek, hanem az, hogy kiderüljön, mi történne, ha jelen állapotomban harcba keverednék.
Bevallom már percekkel azelőtt kiszúrtam Leonardot az érkezők között, hogy végül észre vett volna. Mégsem intettem, vagy jeleztem neki más módon, és oda sem léptem. Kíváncsi voltam, vajon észre vesz-e.
Érdekes figura… Azt hittem amikor válaszolt, hogy emlékezett rám, de abból, ahogy nézegetett mindenkit, hát… Úgy tűnik mégsem. De nem kérdezett az üzenetében, hogy hol láttam a nevét, vagy ki vagyok… Csak szimplán elfogadta a kérésemet, ráadásul elég záros határidővel…
- Jó ideje én sem voltam itt, épp ezért szerettem volna valaki olyannal újrakezdeni a próbálkozást arénában, akivel többé-kevésbé kiegyenlítettek az erőviszonyok. - jegyeztem meg amikor hangot adott meglepettségének. - Persze, hogy emlékszem. Sokat figyeltelek titeket a minibosson… Nehéz lenne elfelejteni bárkit, aki ott volt.. - parancsnokként legalábbis egész biztosan nem fogom egyhamar elfelejteni. Nem csak az arcokat, de a harcnak minden egyes pillanatát… A világ csodája, hogy nem a kudarcaim, és gyenge próbálkozásaim sorát gyarapítja Emlékhorizon egy újabb tragédiával… Az.. Nem hiányozna… - Pont azért kértelek téged, mert úgy gondoltam megfelelő ellenfél lennél egy ilyen próbálkozáshoz. - osztottam meg vele a gondolatmenetet, ami nem volt túl bonyolult, de lehet másnak kicsit kifacsart logika mentén történt.
A váratlanság királynője, mi? Hát… Remélhetőleg nem fogok olyan kiszámíthatónak bizonyulni, mint érzésem szerint mostanában minden egyes alkalommal. Az improvizáció nem igazán az én asztalom, épp ezért szeretnék minél többféle harci tapasztalatot gyűjteni, hogy ezt a hiányosságomat kiküszöböljem.
- Várom a meglepetéseket, porondmester uram. - reagáltam mindenesetre, egy talán félig vidámnak nevezhető, de biztosan cinkos kacsintással, kíváncsian várva, hogy miféle harc kerekedik ki a kardja és az íjam összeméréséből.

by **Leonard** Pént. Dec. 21 2018, 00:17

Leo nagyon megörült, amikor meglátta társnőjét, és rájött arra legalább, hogy egy nővel van dolga. Persze most jöhetnének az ilyen hülyeségek, mint hogy a férfiember hölgyekkel nem harcol, de ebben a játékban kicsit sem számítottak a nemiség kérdései, semmilyen előnyt vagy hátrányt nem jelentettek, és egyébként is úgy volt izgalmas a dolog kölcsönösen mindkét fél számára, ha nem foglalkoznak ilyesmi apróságokkal. Leo bár lovag volt a maga módján, azért annyira mégsem, hogy izgassa az ilyesmi, így tehát számára inkább megnyugvást jelentett ellenfelének kiléte, hiszen lehetett volna amaz egy nagy, szőrös, büdös harcos is.
- Áhh, értem. Mondjuk te parancsnok voltál, végül is természetes, hogy megfigyeltél mindenkit. - bólogatott egyetértően, habár arról végképp fogalma sem volt, a lánynak mifélék a képességei. Éppen csak az derengett számára, hogy egy íjásszal van dolga. Meg azok a ronda emlékképek.
- Végül is, úgy a legizgalmasabb a harc, ha nem tudjuk, mi lesz a vége, mert akármi lehet. - nagyot bólintott, habár még mindig kétséges volt számára, hogy valóban megfelelőek azok az erőviszonyok. Dehát ha a lány azt mondja, akkor hinni kell neki ugyebár.
Közben elérkeztek a pályakialakítás kérdésköréig, és Leora bizony nagy teher nehezedett, ugyanis meg kellett felelnie annak az elvárásnak, hogy izgalmas és váratlan pályát talál ki. Az a kacsintás még rá is tett egy lapáttal, hogy a fiú tényleg komolyan előszedje minden kreativitását a témában. Pedig nem volt túl sok neki. Neutral

Arcára azonban széles mosoly költözött, miközben gondolkodott a lehetséges ötleteken.
Először eszébe jutott, hogy a medencék és a napfény mennyire vidám lenne, épp mint Simeonékkal, de aztán rájött, hogy az talán félreérthető is volna, ő meg nem az a fajta ember, aki kihasználja a helyzetet. Aztán tovább gondolkodott, és felsejlett előtte egy erdő, rengeteg fával, ami mögé el lehet bújni. Aztán ezt is elvetette, hiszen egy íjásszal szemben elég nagy kicseszés lenne, ha folyton fába állna a nyila, egész egyszerűen azért, mert folyton útban van egy. Na persze Chakna kérte a váratlan helyzetet, és végül is bármikor előfordulhat, hogy erdős területen kell küldetés teljesíteni, mégsem akarta Leo, hogy ilyen nagy hátrányokat szenvedjen partnere. Aztán arra gondolt, hogy jó volna valamiféle testhezálló, érdekes téma, ami önmagában is feltölti az embert. Mondjuk például rengeteg autó a pályára, csodaszépek, amik mögé aztán lehet bújni, meg kerülgetni őket, és olyan szépen csillogna a fényezésük, és esetleg.. Ám aztán leállt a nagy hévvel gondolatainak fogaskereke. Azt csupán csak ő élvezné. Ekkor viszont támadt egy felettébb remek ötlete, ami bár se testhezálló, se hátráltató nem volt, de legalább szupervicces, és tényleg meglepő. Nem beszélve róla, hogy ha olyan körülmények között tud harcolni az ember, akkor voltaképp bármikor tud.
Szóval elfoglalta a helyét a pálya egyik oldalán, és a menüjét segítségül hívva kialakította a terepet. Elkezdődött a visszaszámlálás, és nemsokára Chakna szemei elé tárulhatott a tökéletes játéktér; lábaik alá nem más került, mint egy hatalmas zselépuding. Igen, olyasmi, mint a mesékben. És igen, éppen pontosan úgy is funkcionál; az ember visszapattan róla, méghozzá jó magasra, a lábak alatt ide-oda mozgott és ringott, nehéz volt két talpon maradni rajta, és egy kicsit még síkos is volt a felszíne. Mindezt pedig kicsit átlátszó, világoslila színben. Egyszerűen mennyei. Ha véletlenül megnyalja az ember, vagy esetleg bele is harap, még az íze is az eredetiét idézi, és még baja sem lesz tőle senkinek. Teljes mértékben ehető pálya.
- No, tetszik? - kérdezte még meg felszerelkezés közben, arcára izgatott mosoly kúszott. Úgy gondolta, igazi mesterművet alkotott.

by **Chakna** Pént. Dec. 21 2018, 13:53

Bólintottam. Így van, mondhatni kötelességem is volt alaposan, és minél pontosabban felmérni, hogy ki mire képes, hogy biztonságos maradhasson a harc.
- Hát.. Semmi haszna egy olyan harcnak aminek egy találat után vége. - értettem egyet Leonarddal. Sajnos pont ezért nem jöhettek szóba az ismerőseim, akik minden bizonnyal nem bántak volna egy ilyen felkérést. Mindengyikük legalább tíz szinttel felettem jár, ráadásul elég komoly sebzéssel és felszereléssel.
Ameddig a fiú gondolkodott, én is megtaláltam a magam szórakozását. Kihíűs elé állítottam magam: Ki tudom vajon találni mi jár a fejében, és végül milyen pályára keveredünk?
Na gondolat olvasó nem vagyok, azt viszont láttam, hogy legalább három féle ötletet vetett el, mire megszületett a döntés.
A pályán elfoglalva a helyemet vártam a választott pálya megjelenését, amiről annyit sikerült megtudnom, hogy Leonard szerint remek ötlet…
Nem egészen voltam erről meggyőződve abban a pillanatban, amikor inogni kezdett a lábam alatt a talaj… De végül sikerült megtalálnom az egyensúlyomat, és így már elismerően bólintottam. Alaposan megnehezíti a dolgomat, hogy gyakorlatileg nem tudom stabil állást találni a célzáshoz, de az ő csapásai is ugyanígy veszíthetnek emiatt a pontosságukból.
- Ötletes. Remélem harc közben azért nem fogsz így finomkodni -jegyeztem meg huncut csillogással a szememben. Támadt egy két ötletem, hogy mivel fogok tudni keresztbe tenni neki, bár könnyen visszafelé sülhet el a dolog, úgyhogy óvatosnak kell majd lennem.
Az már most biztos, hogy fedezékem nem lesz a lövésekhez, úgyhogy a legfontosabb az lesz, hogy a távolsággal kezdjek majd valamit.
Kezdésnek, még a számláló lepörgése előtt hátráltam amennyit tudtam, és felhúztam az íjamat. Emlékszem, hogy nagyon gyors, úgyhogy nem számítok rá, hogy ez elég lesz kiküszöbölni a dolgot, de valamennyi időt talán nyerek vele reagálni.
- Győzzőn a jobb - jelentem ki a számláló lepörgésével egy időben.

Leonard (Sebzés: 50, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 6 vagy afölé kell dobnia, 2 SP kiskörönként.)
Chakna (Közelharci sebzés: 9, Távolsági sebzés: 56, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia, 1 SP kiskörönként.)

Leonard (24. szint): 80/80 HP, 55 páncél, 110/110 CSP
Chakna (21. szint): 95/95 HP, 65 páncél, 95/95 CSP

Kód:: http://ozirisz.xyz/sao/arena.php?u_select=1&u_send=1&u_max=1&nev%5B1%5D=Leonard&nev%5B11%5D=Chakna&nevd%5B1%5D=0&nevd%5B11%5D=142&kaszt%5B1%5D=Kardforgat%F3&kaszt%5B11%5D=%CDj%E1sz&szint%5B1%5D=24&szint%5B11%5D=21&fegyv%5B1%5D=46&fegyv%5B11%5D=40&kit%5B1%5D=22&kit%5B11%5D=19&gyors%5B1%5D=56&gyors%5B11%5D=31&spec%5B1%5D=4&spec%5B11%5D=22&elet%5B1%5D=16&elet%5B11%5D=19&pancel%5B1%5D=55&pancel%5B11%5D=65&sebzes%5B1%5D=50&sebzes%5B11%5D=18&sebzes2%5B1%5D=0&sebzes2%5B11%5D=47&rejtoz%5B1%5D=2&rejtoz%5B11%5D=1&eszl%5B1%5D=2&eszl%5B11%5D=3

by **Leonard** Pént. Dec. 21 2018, 17:34

- Finomkodni? - horkantott nagyot Leo. - Kinek lenne abból haszna? - húzta össze szemöldökét amolyan "kikérem magamnak" stílusban, majd elmosolyodott.
- A föld alattunk, na maximum az finomkodik, ha megkóstolod. Én viszont állíthatom, hogy rettenetes ízű vagyok - lőtt el egy hozzá méltó, de szörnyen rossz poént. Neutral

- Ez a pálya kérlek szépen, úgy ahogy van, egy hatalmas haszon - bólogatott karba tett kézzel, arcán nagyon komoly ábrázattal. Aztán hirtelen a semmiből, egyszerre elvigyorodott.
- Például nézd, mit tudok - azzal fogta magát, felugrott a levegőbe, ott felhúzta a lábait, és mint egy bomba, úgy csapódott be az óriás zselépudingba, aminek teljes felülete elkezdett remegni és hullámzani ettől a húzástól. Leo teste természetesen rögvest pattant is tovább, és habár az útja kiszámíthatatlan volt, ő közben hangosan hahotázott. És pattant még, és még, egészen addig, amíg néhány ugrás után abba nem maradt annyira a ringás és a lendület, hogy ne pattogjon tovább, mint egy gumilabda. Remélhetőleg az előző hirtelen hullámzástól Chakna is eldőlt. Persze magas akrobatikával talpon lehet maradni ettől függetlenül is. Hogy ő erre miért nem gondolt még? Mi van, ha a lánynak is ki van fejlesztve jó magasra, mint mondjuk Szophienak, és most csak önmagával tolt ki a pályaválasztásnál? Kedvét persze ez a gondolat sem törte le. Mégis mi lenne? Akkor szimplán csak veszít egyet, de legalább közben jól szórakozott - és pattogott.
Sokat persze nem gondolkodott mindezen, mert a hülyéskedése közben lejárt a számláló, helyzet volt, és neki éppen boldogulnia kellett egy hatalmas zselatinkocka legtetején csúszkálva. És ha már itt volt, megpróbálta kihasználni a csúszást is. Nekiállt futni, amilyen gyorsan csak tudott, majd térdre vetni magát, és mint egy siklópályán, azonmód tovább menni, egyenesen Chakna felé. Aki persze könnyűszerrel el is oldalazhat közben, ha elég gyors. Ám Leo irtózatos sebességgel közeledett, és csúszás közben megpróbálta kardjával megsebezni ellenfelét, majd egyszerűen elkapni a lábánál, karjánál, bármicsodájánál fogva, és megállni a siklásban. Közben persze magára is rántani, mert az mégiscsak úgy a legmókásabb. És csak remélni tudta, hogy ez a súly elég lesz hozzá, hogy mindketten megálljanak, nem pedig egymás ölében fognak utána tovább siklani, vagy esetleg pattogni. Bár az legalább vicces lenne. Akárhogy is, ha Chakna elesett, ha nem, ha sikerült kettejüknek közösen megállni, ha nem, Leo megpróbált még egy jól irányzott támadást véghezvinni a harc hevében, amíg a móka és csúszda eltereli a másik figyelmét - vagy nem. Ha semmi sem sikerült, és még csak el sem tudta kapni a lány egyik testrészét sem, akkor viszont egész egyszerűen továbbsiklott még pár métert, amíg egészen el nem veszítette a lendületét.

2 x támadok, 110 - 48 = 62 CSP-m maradt.

by **Kayaba Akihiko** Pént. Dec. 21 2018, 17:34

The member 'Leonard' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna) 4767249862_5877ffd2ef_s

Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna) 4766612103_86ee832108_s

by **Chakna** Pént. Dec. 21 2018, 20:50

Egy pillanatig azt hittem nem értette a viccet, aztán megnyugodhattam, hogy de, értette mire akarok célozni. Megremegett a szám széle az elfojtott nevetéstől a viszont poénra. Ez.. Fájdalmas volt, de megérdemeltem az előző után. Kölcsön kenyér visszajár azt hiszem.
- Jól van jól van, értem - feleltem közel a nevetéshez.
Igen igen, azt biztos, hogy mókás ez a pálya. De azért reménykedtem hogy nem akart végig mókázni. Nem mintha ártalmas lenne a jókedv, hiszen nem vérre menő harcot akartunk mi…
A mutatványa sokat segített nekem, hogy meglássam: Jóval nehezebb lesz talpon maradnom, mint elsőre gondoltam.
Amikor ő felugrik, én elvesztem az egyensúlyomat, és féltérdre esek. Megpróbálok lassan felállni, felvéve a zselé mozgásának ütemét. A nevetése valamennyire az én hangulatomat is oldotta, bár én inkább bosszankodtam, hogy nem tudok rendesen talpon maradni sem, hátmég célozni… De nem fog egy ilyen körülmény eltántorítani, úgyhogy leginkább meg sem próbálva stabil állást találni a lövéshez, inkább arra koncentrálok, hogy valamennyi távolságot nyerjek. És közben olykor odébb vetődtem, hogy ne essen pont rám a pattogó kardforgató.
Erős volt a késztetés, hogy csatlakozzam a mókához, de abból nem fejlődnék semmit, úgyhogy tartottam magam.
Ahogy a hullámzás abba maradt, még eltávolodtam tőle egy kicsit, oldalazva, és bár magamnak se vallottam volna be, de kiváncsian vártam, hogy mi lesz a következő húzása.
Okos… Ha nem ellensúlyozni próbálod a csúszkálást, hanem tudatosan felhasználni, akkor kellemetlen akadály helyett még segítségedre is lehet… Láttam, hogy mit akar, de a reakcióidőm nem volt elég gyors. Mire elugrottam, már nem tudtam kikerülni a kardját, ami így megsebzett. Viszont belém kapaszkodni nem tudott, bár ahhoz így is elég volt, hogy megpróbálta, hogy kihúzza alólam a lábamat, és odébb csússzak pár méterrel.
Nem gondolkodtam semmin. Meg sem próbáltam felállni, csak fél térdre keveredni valahogy, és a puding imbolygása közepette eltalálni a megfelelő pillanatot, amikor a nyilam eltalálja a köldöke környékén. Ez adta a legnagyobb lehetőséget arra, hogy ha kicsit meg is borul a célzásom, azért találjak.

//Na lássuk csak mennyire sikerül jól számolni

Chakna (21. szint): 95/95 HP, 15 páncél, 74/95 CSP

by **Kayaba Akihiko** Pént. Dec. 21 2018, 20:50

The member 'Chakna' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna) 4767250438_224285ea8b_s

by **Leonard** Vas. Jan. 06 2019, 17:11

A csúszás végül is remek ötlet, ha az ember fia nem számol azzal, hogy a végén nem fog tudni megállni, amikor meg igen, úgy terül el, mint egy kutya a jegen, négy végtagja négy irányba kalimpál, és nincs az a gyorsaság, ami elég lenne hozzá, hogy még időben felálljon ebben a szituációban, és elugorjon az ellenfél nyila elől.
- Látom, nem estél kétségbe - bólintott a lányra, miközben lassan elpixeleződött a páncéljába állított nyíl is a mellkasából, és közben azon ügyködött, hogy felkeljen végre. Most nem volt olyan botor, hogy megint csúszásba kezdjen, habár a terep miatt nagy esélye volt arra is, hogy el fog tanyálni, és valóban csúszva teszi meg az utolsó métereket. Ennek ellenére jelenleg futásnak eredt, kihasználva, hogy a pálya mozgása miatt Chakna csak nehezen fog tudni felállni, és elszaladni előle, habár azt már tudta, hogy a lány, ha kell, ültő helyében is képes nyilazni. Mit ülve, lehet, hogy ágyból fekve is. Leo elképzelte, ahogy a fekete hajú reggelente álmosan nyújtózik egyet, majd oldalára fordulva megsimogatja szeretetteljesen nyilait, és úgy indítja a napot, hogy lelövi a vekkert az ágya mellett. Ezen persze jót derült, habár a vigyort eleve nem lehetett letörölni az arcáról. Túlságosan imádta ezt a pályát ahhoz, és még csak nem is az ízére gondolt, pedig az előbb volt alkalma egy kicsit meg is ízlelni, miközben végigterült rajta. Mondjuk gyanúsan kezdtek ragadni a végtagjai is, ami nem tűnt jó jelnek. Mégis ki szeretne ragacsosan harcolni? Leo személy szerint legszívesebben ledobta volna minden páncélját magáról, hogy könnyebb legyen, hogy ne akadályozhassa semmi a mozgásban. Sajnos ezt nem tehette meg. Helyette futott, cikkcakkban, mintha muszáj lenne, igyekezve egyensúlyozni a pályán, és az utolsó métereknél egy ugrásba kezdve, ami megint megrezegteti a zselét, őt magát pedig jó magasra feldobva. Úgy érkezett, fentről az íjászlányt ért támadás, ő pedig amint leért, megpróbált egy új, bár esetlenebb vágást is bevinni, mielőtt végleg kifáradva és lihegve el nem veszítette egyensúlyát a rezgő vackon.

62 - 48 = 14 CSP
80/79 HP, 0 páncél

by **Leonard** Vas. Jan. 06 2019, 17:12

És a dobások

by **Kayaba Akihiko** Vas. Jan. 06 2019, 17:12

The member 'Leonard' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna) 4766612103_86ee832108_s

Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna) 4767251444_0f76bf2817_s

by **Chakna** Csüt. Jan. 24 2019, 15:08

- Ha kétségbeesnék nem jutnék soha semmire. Inkább próbálom megoldani a helyzetet - - mosolyodtam el. Sikerült. Bevált az ötletem. Mégsem volt teljesen felesleges az a sok mobhajkurászással és gyakolással töltött óra idebent. Én magam sem hittem volna, hogy ilyen körülmények között találni fogok, bár ebben a szerencse is jócskán közrejátszott, úgyhogy nem bízhatom el magam. De az mindenképp elmondható, hogy tanultam egy trükköt, ami hasznos lehet komolyabb helyzetekben is, amikor nincs időm vagy megfelelő körülményem stabil állást találni. Felszabadító érzés látni, és szinte megfoghatóan érzékelni, hogy haladtam, hogy fejlődtem valamennyit. A miniboss hasonló alkalom volt, de veszélyesen kimerített… Ezt nem engedhetem meg magamnak hasonló helyzetben. Nem tudtam volna időben közbeavatkozni, ha valami nem úgy töténik, hogy nekünk kedvezzen. És most éppen ezért örülök, hogy ahhoz képest is látom hogy haladok. Kicsit, de előre, a célom felé.

Amikor Leonard futni kezdett pár pillanatra ingataggá vált az egyensúlyom, ami elég volt, hogy közel kerüljön hozzám. Szerencsére még épp időben visszanyertem az egyensúlyt, hogy el tudjak hajolni (igaz, épphogy) a csapása elől, a másodiktól pedig a szerencse mentett meg (megint). Ugyanis a hajlás miatt megint elvesztettem a kontrollt az egyensúlyom felett, és hanyattestem, időben ahhoz, hogy a második csapása ártalmatlanul elsuhanjon fölöttem. Nem sokon múlt…
Gyorsan, gondolkodás nélkül reagálok erre a helyzetre, és engedem el fekvőhelyzetemben az idegen készenlétben álló nyilat. Nem igazán bízom benne, hogy találni fog, de kíváncsi vagyok, mennyire tudok ilyen helyzetből is célozni. Ki tudja, lehet kis gyakorlással ez is kielégítően menni fog, és még szélesebb tárházam lesz az apró, de annál hasznosabb trükkökből.

Chakna (21. szint): 95/95 HP, 15 páncél, 53/95 CSP

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Jan. 24 2019, 15:08

The member 'Chakna' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna) 4766610511_dda12706fc_s

by **Cardinal** Vas. Feb. 24 2019, 19:36

Rendszerfrissítés... Hiba! Időtúllépés! Aréna harc zárása folyamatban... 75 exp jóváírva! 180 arany jóváírva!

Chakna: +25 pont
Leonard: -48 pont

Aréna harc lezárva!

by Ajánlott tartalom

Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)

Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)

Re: Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)

Re: Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)

Re: Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)

Re: Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)

Re: Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)

Re: Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)

Re: Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)

Re: Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)

Re: Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)

Re: Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)

Re: Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)

Re: Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)

Re: Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)

Re: Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)

Re: Karddal és Íjjal (Leonard vs Chakna)