Chakna vs Leo

by **Chakna** Szer. Dec. 02 2020, 22:50

Miután Seiel beszélgettem... Szerettem volna találkozni Leoval. Abszolút nem volt szándékomban sem letámadni, sem a földbedöngölni, sem kioktatni... beszélgetni szerettem volna vele Seiről, hogy tudja, hogy segítsek a húgomnak, és ő is tisztában legyen vele, hogy mit csinál.
Írhattam volna egy teljesen normális levelet, teljesen átlagos meghívással beszélgetni... Aztán artemist nézve feltűnt, hogy nem sok hiányzik hozzá, hogy szinten lépjen. Ahhoz viszont az arénába kellett mennem.
És... tippeljetek, ki az, aki rendszeresen előkelő helyen szerepel az aréna ranglistáján? Leonard.
Adta magát az ötlet, hogy összekössük a kellemeset a hasznossal. És ami azt illeti... Mióta felkacagott bennem a kisördög az ötlettel, hogy Leo ne akarja kihúzni magát a kihívás alól... A kellemes a következő rövid, de annál tömörebb üzenetet jelentette, amit valamikor kora délután kapott a szőke szépfiú.

Chakna írta:Leo... Azt hiszem van némi számolni valónk egymással. Holnap várlak az arénába délután 3-kor.

Érteni biztos nem fogja, de remélhetőleg piszkálja majd annyira a gondolat, hogy mit tett, hogy ott legyen. Én pedig többé-kevésbé felkészülten várom.

Ha másnap megjelent a kijelölt időben, keresztbe font karral, eléggé észrevehető helyen talált, a miko öltözetemről pedig egész biztosan ki is tudodd szúrni. Nem akartam túl hamar lelőni a poént, úgyhogy nem köszöntem, csak intettem az éppen felszabaduló panel felé
- Menjünk. Te állítod a terepet. - mondtam, azzal indultam is a bejárat felé, nehogy eszébe jusson nem haladni, és előbb kérdezősködni.
Amit persze menet közben is lehet, dehát én most rettenetesen mérges voltam rá, és hozzá se szóltam.
Igazából... kicsit azt is reméltem ettől a játéktól, hogy kevésbé fogja lazán venni, amit kérek tőle, mintha egyből biztosítanám, hogy eszemben sincs a fejét leharapni.

by **Leonard** Csüt. Dec. 03 2020, 00:33

Üzenet. Leo régebben hozzá volt szokva, hogy napjait több üzenetváltás is kísérje, ám amióta több időt töltött küldetésekkel és a céhnek tett szolgálattal, mint hogy a haverjaival lógjon, ez a tendencia egészen alábbhagyott. Mostanra elmondhatta magáról, hogy régi, kicsapongónak mondható életét szinte teljesen maga mögött hagyta és idejét és energiáit új, komolyabb feladatok kötötték le. Ez alapvetően nem volt túl jó hatással közérzetére, egyáltalán nem elégítette ki extrovertált személyiségét, de idő közben valahogy mégis hozzáidomult. Mostanra már nem hiányoztak életéből az üzenetváltások és nem túl szoros kapcsolatok, ha pedig társaságra vágyott, a céhében mindig akadt valaki, aki ráért egyet csevegni. A teákról, virágokról vagy chocobookról folytatott társalgás persze nem volt olyan kimerítő, mint mondjuk Alexszal dobolni vagy Aftonnal egy kávé mellett lábat lógatni, de alkalomadtán Hinari is kellemes társnak bizonyult, sőt még Ozirisz is. Mondhatjuk úgy, hogy Leo úgy ahogy betöltötte életében céhével az űrt és csak egy picike, egészen picike sóvárgást érzett a kicsapongó, lazább életritmusért, amiben nemrégiben volt alkalma újra elmerülni Shotával. Akkor el is raktározta magában, hogy a fiú társasága remek lehetőség lesz szórakozást csempészni a hétköznapokba, ahogy arra is gondolt, hogy Alexet többször csábíthatná el egy kis pasis szórakozásra.
A bejövő és kimenő üzeneteinek száma eztán újra csak megszaporodott, így eshetett meg, hogy valahogyan elkeveredett Chakna levele és csak másnap reggel vette észre, miközben álomtól kótyagosan szürcsölgette a kávéját. Ez valahol még áldás is volt, hiszen így nem volt túl sok ideje rá, hogy azon agyaljon, mégis mi történhetett. Az üzenet hangvétele ugyanis nem volt túl barátságos, pedig a legutolsó teázásukra visszaemlékezve, nem voltak ők soha rosszban. Azóta pedig nem sokat találkoztak, legutóbb épp a bosson. Talán ahhoz lehet köze a dolognak?
Fejtörése délután háromig nem járt eredménnyel, bár annyi időt azért nem is szánt rá. Az arénához érve aztán Chakna kapott egy széles mosolyú, jókedvű üdvözlést, de valahogy ennek sem sikerült felderítenie közöttük a hangulatot. Hajaj, mégis mi a francért büntet így? Megittam a kedvenc teáját, vagy mi?
Sóhajtva vette tudomásul, hogy ez sem csevegős, sem jókedvű párbaj nem lesz, bár okot még mindig nem tudott. Tanácstalanul állt a női nem szeszélyei előtt. Azelőtt morcos, hogy egyáltalán elmondaná, mi a baja. Fogadjunk, hogy valami olyasmi lesz, amin tök egyszerűen lehet segíteni, csak már előre belehergelte magát az érzelmeibe.
Ha már rajta volt a választás sora és a hangulat sem volt kellemes, nem törődött vele, hogy azzá tegye. Úgy érezte, ezt minél gyorsabban le akarja tudni, hogy aztán megbeszélhessék, mi a baj. Vagy nem, csak váljanak el egymástól, ez lényegtelen. Persze Chaknától nem várta, hogy könnyű ellenfél lesz, hisz többször is megküzdöttek már egymással, de sosem volt az. Ha pedig mellé még morcos is... ki tudja, mikre képes.
Zsebre tett kézzel elsétált az aréna egyik télfelére és a kisebb-nagyobb, húsz centistől egy méter magasságig terjedő köveket vizslatta, amik szanaszét szórva hevertek az aréna padlóján, remek búvóhelyül szolgálva - és megnehezítve a harcot egy íjász számára.
Szeme sarkából a számlálót fixírozta, és amikor már csak pár másodperc volt hátra, megszólalt.
- Adjunk tétet a meccsnek.
Négy
- Ha én nyerek, elmondod, mi a bajod.
Három.
- És segítek megoldást találni rá.
Kettő.
- Ha pedig te, addig és úgy kínozhatsz...
Egy.
-... ahogy csak kedved tartja.
Start.
Azt már csak gondolatban tette hozzá, hogy akár teapartival is.

by **Chakna** Csüt. Dec. 03 2020, 21:20

Időben megérkezett, széles mosollyal, úgyhogy jól is tettem, hogy gyorsan sarkon fordultam, mert kívánkozott volna a viszont mosoly. Bár választ nem kaptam hogy itt lesz, de felesleges is lett volna, hiszen konkrét időpontot írtam, és semmi kérdést.
Azért... Nem volt könnyű. Majdnem mosolyogva sétáltam a pályára. Szerencse, hogy éppen háttal Leonak, így nem láthatta.
Örültem a pályának. Nem rossz, egyáltalán nem rossz. Tökéletes edzőterep, hogy könnyebben tudjak mit kezdeni a nehezített tereppel. Bár nem csak neki sok a búvóhely, hanem nekem is, ami azt jelenti, hogy talán több lehetőségem lesz távolságot nyerni. Majd ha befejeztem a játékot megdicsérem az ötletet.
Egyelőre keresztbe fontam a karom, Artemissel a kezemben, amennyire képes voltam rá, észrevétlenül fogva az ideget a másik kezem ujjai közé. Sejtettem, hogy Leo gyorsabb nálam, így minden másodperc fontos lehet, ami a fegyverem harckészségét előbbre hozza. Eddig sem vehettem félvállról a harcot Leo ellen, és nem feltételeztem, hogy azóta csökkent volna a különbség kettőnk között.
- Szóval gondolod, hogy lehet megoldást találni - vetettem közbe, bár folytatta a beszédet.
Az én győzelmem esetére tett ajánlatot már nem tudtam vigyorgás nélkül hallgatni, Nagyon nem ismer, ha ezt javasolta, bár az ahogy kedved tartja kínzásba... éppenséggel belefér olyas fajta kínzás is, amit élvezek. És éppen most is csinálom... De ezt majd akkor súgom meg neki, ha győztem. A számláló utolsó csippanásával egyidőben aktiválom a rejtőzés jártasságomat. Fontos információ, hogy van-e észlelése.Ezután pár lépést tettem oldalra, a legközelebbi szikla rejteke felé, figyelve, hogy követi-e a mozgásomat. A harc kezdetét jelző hanggal egyszerre pedig az eddig karbafont karjaimból egyetlen mozdulattal húztam fel Artemist.

Leonard (Sebzés: 60, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia, 3.5 SP kiskörönként.)
Chakna (Közelharci sebzés: 13, Távolsági sebzés: 100, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia, 1 SP kiskörönként.)

Leonard (49. szint): 205/205 HP, 90 páncél, 470/470 CSP
Chakna (42. szint): 170/170 HP, 165 páncél, 215/215 CSP

by **Leonard** Csüt. Dec. 03 2020, 22:03

A lány sokat fejlődött azóta, hogy legutoljára találkoztak egymással, hisz akkor még csak meg sem próbált lopakodni. Vagy mert nem tudott, vagy mert elfelejtette. Leo észlelése természetesen azonnal bejelzett, de alapvetően egy kis színjáték is belefért volna, ahol elhiteti, hogy mégsem vette észre. Lévén azonban, távolsági ellenféllel állt szemben, nagyon oda kellett figyelnie a mozdulataira, ameddig csak a közelébe nem ért. Még jó ugye, hogy ha az ember gyorsaságra épít, kifejezetten könnyű bezárni a távolságokat. Ebben mondjuk a pályaválasztás megakadályozta és habár lett volna rá mód, hogy elkerülje a keringést közöttük, sajnos azzal ő maga is célpontot nyújtott volna.
Egyelőre nem válaszolt Chakna kijelentésére, hiszen a hangjából tökéletesen le lehetett volna szűrni, merről is jön. Ő pedig a kövek mögött bujkálva közelítette meg ellenfelét, próbálva a lehető leghalkabban közlekedni. Végül pedig egy viszonylag nagy obeliszk mögül elhajított egy követ az átellenes irányba, mintha ott lenne. Akkor aztán odafutott Chakna kövéhez, felkapaszkodott a tetejére és onnan pislogott le a lányra, aki remélhetőleg épp a másik irányba pislog őt várva.
- Bu! - ijesztett rá vigyorogva, mielőtt leugrott. Első csapását még a levegőből indította meg, kihasználva a szabadesés sebességét, a másodikhoz viszont vízszintesbe fordította a katana élét és balról, guggoló állásból, könyökét hajlítva célozta meg a lány csinos kis lábait. Csodálkozva vette észre aztán, hogy a lány reakcióideje hozzá képest egészen lassú, mert még egy harmadikhoz is maradt ideje. Kiegyenesítette magát és úgy mozdult, mintha csak át akarná ölelni Chaknát, kardja a lány háta mögé került - és lehetőleg abból az irányból egyúttal sebzett is -, arca és teste pedig egészen közel, hogy leheletével a másikat simogatta.
- Ha megmondanád, mi a probléma, tudnék válaszolni a feltevésedre. Annak híján csak tovább rontani tudok a helyzeten - hajolt egészen közel, arcán sunyi mosollyal és még kacsintott is egyet, mielőtt taszított egyet a lányon és újra felvette vele a távolságot. Nos... annyira nagyot azért nem, mert az nem vált volna előnyére, de épp akkorát, hogy mind a ketten normálisan tudjanak lélegezni a továbbiakban.

Három támadás 70, 90 és 100 sebzéssel, az első a gyűrűm miatt nem fogyaszt CSP-t. Köpenyem képessége aktív, a harmadik támadásom biztosan talál.

Leonard (49. szint): 205/205 HP, 90 páncél, 372/470 CSP

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Dec. 03 2020, 22:03

The member 'Leonard' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Chakna vs Leo 4767250438_224285ea8b_s

by **Chakna** Vas. Dec. 06 2020, 00:33

Attól, hogy tudok lopakodni... nem mindig érzem célszerűnek megpróbálni. Egy zselés-pattogós-csúszós talajon... kifejezetten értelmetlennek is tűnt.
Most annál több értelme lett volna, tekintve, hogy tökéletes lehetőséget kínált a pálya a kövek között eltűnni, és váratlan irányból meglepni az ellenfelet.
Csak... nem sikerült volna, látva, hogy Leo követi a mozdulataimat, aztán egy villanás szerű mozdulattal eltűnik, és csak azért tudtam, merre forduljak az íjammal, mert az észlelésem jelezte, hol van. Lekövetni viszont... nem tudtam elég gyorsan a mozdulatait. Éppen megemeltem a harcrakészen tartott íjamat, és megtettem egy fél fordulatot Leo felé, a legkevésbé sem ijedten, mikor a vállamon éreztem a pengéje vágását. Az újabb félfordulat közben még egyszer eltalált a combomon, hogy végül meglepő, és nem jó értelemben lélegzetelállító közelségben találjam magam a kardforgatóval.
Megálltam mosolygás nélkül a megjegyzését, sőt, arra gondolva, milyen hihetetlenül lassú vagyok hozzá képest, még egy kis dühöt is sikerül az arcomra erőltetnem, miközben lassú mozdulattal próbálgatom, tudom-e olyan pozícióba hozni Artemist, hogy használni tudjam.
- Minden lánnyal ilyen mézes-mázos vagy? - kérdezem indulattal telt hangon. A nyugodt, fürkésző, érdeklődő tekintetem viszont... nem illik sem az arckifejezésemhez, sem a hangszínemhez. A látszólag sértett kérdés valójába nagyon is komoly érdeklődés Sei miatt, és a legkevésbé sincs mögötte semmiféle düh.
Magamon is meglepve tapasztaltam, hogy Leo közelségétől nem indult meg a pulzusom fölfelé a pánik első jeleként, mint máskor hasonló helyzetben. Talán az adrenalin teszi, talán a harci szituáció... vagy lehet a Sei iránti aggodalmam.
Mindenesetre résen vagyok, és amint kicsit eltávolodik, hátraugrok, közben elengedve az Artemis húrján ülő nyilat, és oldalra gurulok, egy szikla fedezékébe. Egy pillantás az életcsíkomra elég hogy lássam... egyetlen találatot sem bírok már... Nagyon kell figyelnem.

// Szóval egy támadás és passzív képességaktivákási kísérlet

Egy Lépéssel előtted (passzív)
Chakna jártasságainak és gyors észjárásának hála egy lépéssel ellenfele előtt jár: Az első, legapróbb jelből tudja kit (amennyiben csapatban harcol), honnan (pl jobbtól) és hogyan (pl: szúrás, vágás, döfés stb) fog támadni, akár mobról (kivéve boss), akár játékosról van szó, gyors reflexeinek (meg ugrás és akkrobatika jártasságának) hála pedig ki is tud térni, vagy közbe tud lépni.
Ez azt jelenti, hogy a sikeres támadáshoz 1-el nagyobbat kell dobnia az ellenfélnek. Cserébe Chakna a kitérés, vagy közbelépés miatt sikertelen támadás esetén nem támadhat. Ha sikerült megakadályoznia egy támadást, 2 körre szüksége van, mire újra közbe tud avatkozni. (Tehát minden 3. körben tud ilyen módon kitérni/közbelépni)

by **Kayaba Akihiko** Vas. Dec. 06 2020, 00:33

The member 'Chakna' has done the following action : Kockadobás

#1 '6-os dobókocka' :
Chakna vs Leo 4767251444_0f76bf2817_s

--------------------------------

#2 'Római stílusos 6-os' :
Chakna vs Leo 4766604805_c1598fabbe_s

by **Leonard** Vas. Dec. 06 2020, 01:35

- He? - pislogott olyannyira megilletődve, hogy majdnem elfelejtette kivédeni az ellenfél támadását. Még szerencse, hogy Chakna sem volt teljesen magánál, mert bőven elhibázta a célzást. Persze Leo azért tett némi erőfeszítést és odébb sasszézott a kő mögé, hogy kikerülje, de erre talán nem is lett volna szükség.
A fiú őszinte értetlenséggel állt a mézes-mázos kifejezés előtt, hiszen semmilyen módon nem állt szándékában kedveskedni Chaknának. Egyszerűen csak próbálta kitalálni, mi a baja. Ha másvalakiről - egyvalakiről - lett volna szó, valószínűleg teljesen más módszerekhez folyamodik és egészen másképp viselkedik, jelenleg viszont egy csöppnyi valódi aggodalom sem volt benne amiatt, hogy elveszíthet egy ismerőst valami női hülyeség miatt.
És ha már itt tartunk, Chakna megjegyzéséből azt szűrte le, hogy épp ez lehet a probléma forrása. Valamelyik ismerősét vagy barátnőjét bántás érhette Leo részéről. Az biztos, hogy nem őt magát, hiszen akkor nem így viselkedne - meg arra talán a fiú is emlékezne -, de csak ez állhat a háttérben. Vagyis... ez volna az egyetlen épkézláb magyarázat, csakhogy Leo egy ideje sem szórakozóhelyek, sem pedig lányok környékén nem forgolódott. Nos, leszámítva egy-két esetet. Na jó, talán lehet, hogy tényleg megbántott valakit szándékán kívül, hiszen arra sem emlékezett, mi lett a vége a Shotával töltött estének. Sóhajtva az égre emelte a tekintetét. Az ember egyszerűen nem tehet róla, ha vannak bizonyos rendszeresen jelentkező szükségletei, arról pedig végképp nem, ha az egyik fél képtelen felfogni az egy éjszakás kaland fogalmát. És ezek után ne tartsa ostobának a nőket. Rolling Eyes

Töprengeni mondjuk nem sok ideje volt, ha nem akarta elveszíteni a meccset, úgyhogy inkább bal irányba, hátrálva kifordult a kő mögül és ellenfelére vetette magát. Nem cifrázta túl, most nem volt hozzá kedve, egyszerűen csak be akart vinni egy utolsó támadást, hogy gyorsan rövidre zárják a mérkőzést. Nem volt most túl sok kedve megbántott barátnőkről hallani, hiszen az egyetlen nő, akinek az érzései érdekelték, biztosan szóba sem jöhet. Leo valahogy nem tudta elképzelni, hogy Mirika és Chakna egy hullámhosszon legyenek.

Amennyiben sikerült két sikeres találatot bevinnie, megállt a lány előtt, kinyomta a panelt és kérdőn ráemelte tekintetét.
- Nyertem. Válaszolj, mikor voltam én ma mézes-mázos veled és ez a benyomásod mennyiben más, mint legutóbb volt? Aztán ha ezen túltetted magad, mesélj, mi a gond - tett egy utolsó kísérletet rá, hogy Chakna talán valami érdekeset fog mondani, amiben semmilyen sértett barátnő nem szerepel, habár azt is tudta, hogy akkor sem fog lelépni, ha nem így lesz. Nem az a típus volt, aki így oldja meg a problémáit, még akkor sem, ha ez lenne az egyszerűbb út.

by **Kayaba Akihiko** Vas. Dec. 06 2020, 01:35

The member 'Leonard' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Chakna vs Leo 4766612103_86ee832108_s

by **Chakna** Vas. Dec. 06 2020, 11:53

Nem értem rá, hogy elnevessem magamat. Talán jobb is, mert elrontotta volna a hatást. Azzal kellett foglalkoznom, hogy távolságot teremtsek, és végre el tudjam találni Leot. Nem úgy, mint az első kissé elkapkodott lövés. Olyan erővel haraptam az ajkamba hallva a szikláról visszapattanó nyíl hangját, hogy a valóságban egészen biztosan kicsordult volna a vérem. Nem hiszem el, hogy ilyen ügyetlen vagyok. Miért kezdtem kapkodni? Leo gyors, ez világos, de ha lassabban is, de biztosan találok, úgy többre megyek!
Kicsit elgondolkodott, így volt időm a szikla védelmében a céhbankból kikapni két üvegcsét. Az egyikbe bele is mártottam az Artemis idegén megjelenő nyilat. Ha már gondolkodik, kicsit több időt is adok neki. Ki tudja, talán előbb rájön, ki miatt kerestem meg, mint hogy elárulnám neki.
A másikat meginni már nem jutott idő, mert az észlelésem jelezte Leo támadását. Az utolsó pillanatban sikerült eltáncolnom az első csapása elől, a második viszont így is eltalált.
és ez éppen elég is volt, hogy az életcsíkom lecsússzon, és lila fal lökje vissza a támadást. Hihetetlen, hogy még mindig ennyire nem megyek semmire…
Rezignáltan nyújtottam a kezem felé, hogy gratuláljak a győzelemhez, az eddig játszott sértődöttség legkisebb nyoma nélkül.
A kérdésekkel pedig igaza van, elvégre megegyeztünk, így nagy levegőt veszek, és kuncogva, széles mosollyal néztem a szemébe.
-Hallom közel kerültetek egymáshoz a húgommal, Seishinnel – kezdtem bele látszólag távolról. – Sei nagyon a fellegekben járt, mikor utoljára láttam – teszem hozzá, figyelve a reakcióját az információkra.
- Ne haragudj, ha ráijesztettem… Artemisszel ideje volt arénáznunk, és úgy gondoltam, így összekötöm a kettőt. Mindössze annyit szeretnék tudni, hogyan segítsek a húgomnak, aki egy másik világon jár a veled töltött éjszaka óta? – mosolygok rá bocsánatkérőn, de komoly tekintettel fogalmazva meg a kérdést.

by **Leonard** Vas. Dec. 06 2020, 23:09

Leo, ha addig sejtette, hogy csúszós talajra tévedt, most már tökéletesen biztos volt benne. Nem normális dolog, hogy egy nő érzelmei ilyen gyorsan változzanak. Észrevétlenül és ösztönösen hátrált egy lépést, hogy kartávolságon kívül kerüljön, bár mint tudjuk, bizonyos napokon ez sem elég biztonságos zóna.
- Öhm... van egy kis csokim... valahol - nyitotta le a menüjét gyorsan és kezdett kotorászni benne, majd nemsokára materializálódott is a tenyerében a tábla édesség. Felbontotta és az egészet Chakna kezébe nyomta, mielőtt kitörne az apokalipszis. Ráadásul tisztában volt vele, hogy még ez sem enyhítheti, csupán elodázhatja a valódi bajt. Sebesen törni kezdte a fejét, mégis milyen indokkal tudna a lehető leggyorsabban és finomabban lelépni, de Chakna közben beszélni kezdett, ezzel egyértelművé téve, hogy szökésről itt szó sem lehet. Nem, amíg meg nem beszélik ezt a hülye barátnő problémát.
Ami azt illeti, Leo meglepődött, amikor kiderült, miről is van szó. Nem gondolta volna, hogy egy ilyen - viszonylag régi - történet fog előkerülni a tarsolyból, ahogy arra sem, hogy Seishin lesz a tárgya.
A beszélgetésnek ez a fordulata azonban nem hozott - csak átmeneti - megkönnyebbülést.
- Szóval azt mondod, a fellegekben járt? - pillantott le Chaknára sóhajtva és gondterhelten a hajába túrt. Hazugság lenne azt állítani, hogy nem volt tisztában a következményekkel. Annak ellenére, hogy lefektette a szabályokat, nem várhatta el egy kislánytól, hogy meg is értse őket és ez már ott helyben is tiszta volt. Leo egyszerűen csak... így látta jónak. Sei érdekében. Meg egy kicsit önzésből is.
- Tudod... Biztosan tudod... - kezdett bele a válaszadásba töprengőn, keresgélve a szavakat.
- Ő egy gyönyörű és életrevaló lány, aki még sincs tisztában az értékeivel. Nem tartom fairnek, hogy a legszebb éveit a csigaházába húzódva töltse. Ha fontos neked, biztos vagyok benne, hogy te is egyetértesz abban, hogy egy kis lökésre van szüksége hozzá, hogy boldog lehessen - fogott bele a magyarázatba, látványosan kerülgetve a forró kását. - Azzal tudsz neki a legtöbbet segíteni, ha megadod neki mindezt. Közös, csajos programokkal, vásárlással, nevetéssel, társasággal. Átbeszélgetett éjszakákkal. Bátorítsd, hogy szerezzen magának kapcsolatokat és hogy hagyja el azt a hülye szemkötőt.
Mondjuk Leo nem volt benne biztos, hogy Chakna a tökéletes megoldás Sei problémáira. Nem, Fahéjkának olyasvalakire volt szüksége, aki valóban tele van életvidámsággal, nyitottsággal és energiával. Kisebb bosszúsággal vette tudomásul, hogy még most is Mirika jár a fejében, bár ezek után kész öngyilkosság lett volna a két lányt bemutatni egymásnak.
- Ami pedig engem illet... - sóhajtott fel gondterhelten. - Tény, hogy adtam neki egy éjszakát, mert boldoggá akartam tenni. Azt azonban mindvégig tudta, hogy nem szerelemből teszem ezt.

by **Chakna** Hétf. Dec. 07 2020, 19:58

Hiába lombozott le a csúfos vereség, elnevettem magam, ahogy Leo csoki után kezdett kotorni az inventoryjában.
- Nyugodj meg, semmi szükség csokira - kuncogok, felfedve, miért is kerestem fel.
Határozottan bólintok a visszakérdésre. Igen. A fellegekben. Úgy 20 méterrel a föld fölött... Baja is eshetett volna, amilyen dekoncentrált volt, de ezt a része a kérdésnek nem Leo problémája. Igyekszem megoldani, amennyire lehet.
Leo gondterheltsége ellenben arról árulkodott, hogy nem állt szándékában elcsavarni Sei fejét, nemhogy komolyabb kapcsolatba bonyolódni vele.
És, ami számomra fontosabb volt, arról is árulkodott, hogy viszont foglalkozik Sei érzelmeivel, és nem hagyja hidegen, hogy akarata ellenére mit váltott ki a húgomból.
Teljesen megnyugodva mosolyogtam rá.
- Hé, nyugi. Megteszem, amit tudok, de vannak időszakok, amikor engem sem enged közel magához. Úgy vettem észre épp egy ilyen időszakban találkoztál vele, é az biztos, hogy ez a találkozás kihúzta az önmarcangolásból. A szemkötőt pedig már rég nem hordja, ha velem van... az idegenektől viszont eddig mindig tartott... Képzelheted hogy meglepett, hogy legutóbb, mikor felkerestem szemkötő nélkül mászkált egész nap egyedül... Neked elhitte, hogy nincs mit szégyellnie. - nevettem fel az emlékre. Sosem láttam még olyan édesnek Siet, mint szerelmesen kóborolva.
- Tévedsz - sóhajtottam, Leohoz hasonlóan gondterhelten. - Bár biztos vagyok benne, hogy itt - böktem meg a halántékomat - értette, és el is fogadta. De az is biztos, hogy itt - böktem a szívemre - egyáltalán nem fogta fel a dolgot... - magyaráztam. - Nem a te hibád, bár hülyeség amit csináltál - pillantottam Leora. Aztán kicsit elhallgattam, mert a következő mondatokat gondosan meg akartam fogalmazni.
- Szeretnélek megkérni valamire - kezdtem végül bele nagy levegőt véve - Sei érzékeny lány, úgyhogy valahogy... finoman értesd meg vele, hogy mi a helyzet. Mondjuk mesélj neki a lányról, akit szeretsz - sandítottam rá. Ismerős volt az arckifejezés, ami átsuhant az arcán beszéd közben, nem volt nehéz kitalálni, hogy szerelmes... Nekem pedig meglett a válaszom, illetve... jobban is figyelnem kell majd Seire a közeljövőben, mint gondoltam... Remélem nem hiba, hogy bízom benne, hogy Leo elég tapintatosan fogja megoldania kettőjük közötti kérdéseket...

by **Leonard** Hétf. Dec. 07 2020, 22:48

Hiába a lány szavai, Leo csak azért is rátukmálta a csokit. Így valahogy nagyobb biztonságban érezte magát, ráadásul a csokiszobában bármikor újra tudta tölteni készleteit, ha nagyon arra vágyott. Nem mintha túl édesszájú lett volna.
Homlokát ráncolva hallgatta Chakna magyarázatát, a végére pedig el is mosolyodott.
- Ennek igazán örülök. Abban viszont nincs igazad, hogy hülyeség lett volna. Ha elutasítom, sohasem hitte volna el nekem, hogy értékesnek és szépnek tartom. Hasonló helyzetben te nem tennéd fel magadnak a kérdést, hogy ha így gondolom, akkor miért nem támasztom alá tettekkel is? Nem lett volna hiteles.
Lepislogott Chaknára, a tekintetét keresve. Tudni akarta, hogy mennyire tűnik félrebeszélésnek az, amit mond. A nők szemén át valahogy mindig minden máshogy csapódott le, mint ahogy az ember fia szánja. Jó, mondjuk önzetlennek sem lehet nevezni a tettet, önfeláldozónak pedig végképp nem, de attól még nem lesz valami hülyeség. Főleg a szex nem, tudományosan bizonyított tény, hogy egy rakat pozitív hatása van. Talán Chaknának is többet kellene csinálnia.
- Beszélni fogok vele - bólintott végül komolyan a kérésre, habár még abban sem volt biztos, hogy Chaknának igaza van. Simán félreértelmezhette a dolgokat, nem? Seishin biztosan pozitívan nyilatkozott róluk és az élményeiről, de annyira szerelmes azért csak nem lehet. Hisz előre megbeszélték a feltételeket, ráadásul csak alig párszor találkoztak és a lány azóta sem kereste fel őt. Leo nem gondolta, hogy túl nehéz dolga lesz, ha meg akarja értetni a szándékait a másikkal. Eleve csak valami félreértésről lehet szó.
- Mondjuk ez utóbbi kívánság nehezebb lesz -jegyezte meg aztán, szemöldökét ráncolva. - Honnan veszed, hogy tetszik nekem bárki is? Vagyis jobban mondva... Honnan veszed, hogy nekem csak egy valaki tetszik? - sandított le rá, nem tudva, mit gondoljon. És direkt nem a "szeretek" kifejezést használta, amit Chakna. Egyrészt abszurd dolog lett volna feltételezni, hogy az arcára van írva - bár mintha Ozirisz is említett volna valami ilyesmit -, másrészről soha az életben nem mondaná ki így nyíltan ezt a dolgot. Baszki, ahhoz először legalább meg kellene ismerniük egymást rendesen. Meg együtt tölteni egy csomó időt. És mondjuk... járni. Akkor talán lenne oka rá, hogy más csajok előtt rá hivatkozzon. Így azonban? Jobb nem is említeni, mielőtt fél Aincrad erről fog pletykálni anélkül, hogy bármi is történt volna közöttük.

by **Chakna** Hétf. Dec. 07 2020, 23:25

Mivel ragaszkodik hozzá, elveszem a csokit, és azzal a lendülettel suvasztom az inventorymba. Tényleg nem lesz erre szükség.
Pár mondat után a fejemet fogom.
- És számításba vetted azt is, mi fog történni, ha elhiszi neked, beléd szeret, aztán megtudja, hogy valójában nem gondoltad azt, amit éreztettél vele? Számításba vetted az érzéseit Seinek? Mit gondolsz hogy fog még hinni bárkinek, ha csalódik? - sorolom a kérdéseket a meggyőződése kapcsán, hogy minden a legnagyobb rendben volt, ahogy történt. Nyomatékosításnak homlokon is pöckölöm. - Még egy magabiztos, stabil nőnél sem így működik. Pláne nem egy tapasztalatlan, bizonytalan, és önbizalomhiányos lánynál mint Sei... - teszem hozzá. - Hasonló helyzetben nem a te feladatod lenne elhitetni velem, hogy vonzó vagyok. Nem, ha aztán magamra hagysz, arra hivatkozva, hogy "Dehát megmondtam, hogy nem vonzódom hozzád igazán" - fejezem be nagy levegőt véve az okfejtést, igazából csak Sei miatt reménykedve kicsit, hogy megérti mit mondok.
- Köszönöm - hajtok fejet a beleegyezésére, nem annyira nyugodtan az ígérettől, mint kellene...
A kérdéseire elnevetem magam. Milyen profinak gondolja magát abban is, ahogy Seit kezelte... De magának nem vallja be, mit érez? Lökött férfiak...
- Elég rád nézni, ahogy a témáról beszélsz, és gondolkodsz - kuncogok - Ilyen arcot csak egy bizonyos valakire gondolva vág az ember, akit Szeret. - hangsúlyozom ki az utolsó szót. - Senki nem mondta, hogy csak egy nő tetszik. Többek között Feltételezem Sei is azok közé tartozik, akik tetszenek. De valaki más jutott eszedbe, akinél ennél többről van szó - mosolygok rá elnézően. - De ne firtassuk, nem vagyok én olyan pozícióban, hogy faggassalak. A lényeg, hogy ne bántsd meg jobban Seit, mint amennyire mindenképpen bántani fogja a csalódás - nézek rá, reménykedő, kérő tekintettel. A többit... megpróbálom én megtenni Seiért.

by **Leonard** Kedd Dec. 08 2020, 00:08

Nem eszi meg. Komolyan esze ágában sincs beleharapni. A csokoládéval együtt Leo reményei is elsüllyedtek az inventoryba, arra vonatkozólag, hogy képesek lesznek normális beszélgetést folytatni. A gondolat rövidesen aztán bizonyítást is nyert. Szavak. Tengernyi szó követte egymást, olyan vehemenciával, hogy a fiúban ösztönösen bekapcsolt a szelektív hallás funkciója.
- De én tényleg úgy gondoltam - próbált meg közbe vágni az esélytelenek nyugalmával. Chakna kezdett szörnyen idegesítő lenni ezzel a folyamatos negativitásával. Mintha csak ez, a legrosszabb variáció létezhetne és már be is következett volna. Tök biztos, hogy Seishint is teljesen félreértette a hülye agyával, ha csak fele olyan rossz következtetéseket vont le a mondanivalójából, mint most Leojéból.
- A céhvezérek mind ilyen anyukatípusok? - jegyezte meg végül dörmögve. Mélyet sóhajtott és megpróbált valamit reagálni is az elhangzottakra - már arra a részére, ami eljutott a tudatáig.
- Seishin egy felnőtt, önálló, döntésképes nő. Biztos vagyok benne, hogy képes megbirkózni a problémával anélkül is, hogy ok nélkül túlféltenéd - jegyezte meg, habár nem értette, miért kell ezt még akárkinek is elmagyarázni. - Ha így viselkedsz, előre következtetéseket vonsz le a viselkedéséről és a helyében jársz el, nem gondolod, hogy azzal csak őt csúfolod meg? Azt hiszed, ilyen könnyen átverhetik? Mondd, ennyire életképtelennek tartod? Vagy mit gondolsz, ő egy irányításra szoruló gyerek? Gondolkozz el rajta kérlek, hogy kettőnk közül ki az, aki nem kezeli őt a helyén, ahogy azon is, mennyire jó dolog valakit a széltől is megóvni egy ilyen világban - intett a kezével a levegőbe. Tekintete nem eresztette el a lányét, habár arckifejezése és hanghordozása továbbra is nyugodtságról tettek tanúbizonyságot.
Kifújta a levegőt és a zsebébe nyúlt, hogy elővegyen egy cigit. Miközben rágyújtott, azon gondolkodott, mikor kellett utoljára ennyit beszélnie és magyarázkodnia. Kész röhej.
- Egy pillanatig sem próbáltam meg elcsábítani - tette hozzá, miután kifújta a füstöt. Jóleső érzés volt, megnyugtató egy ilyen szörnyű, lányos beszélgetés közben. - És át sem vertem. Fahéjka ura volt a helyzetnek és tisztában volt vele, mit akar, még az után is, hogy elutasítottam. Ja és tapasztalatlannak sem nevezném... - ejtett meg egy cinkos félmosolyt, habár amiről Sei mesélt neki akkor, az két lány közötti kapcsolat és egy egészen másfajta élmény volt.
Az érzéseiről és arckifejezéséről tett megjegyzést aztán hümmögve hallgatta, közben a ciginek a fele el is fogyott.
- Fogadjunk, hogy engem is besoroltál gondolatban már egy kategóriába, mi? - pillantott le rá kedves mosollyal. - Szörnyű előítéleteid lehetnek a férfiakkal szemben, ha ennyire kitartasz amellett, hogy a kérésed és mondanivalód nélkül megbántanám Seit - csóválta meg a fejét és fürkészve Chaknára pillantott. Meg nem ígérte, hogy vigyázni fog a lányra, hiszen egyszer már megtette, máskülönben pedig nem állt szándékában az íjász lány kérése miatt így vagy úgy bánni vele. Úgy fog viselkedni, ahogy egyébként is tenné; őszintén. Ezen egy ilyen kérés nem változtatna akkor sem, ha ez az őszinteség egyébként bunkó lenne vagy nyers.

by **Chakna** Kedd Dec. 08 2020, 00:46

- Úgy, hogy csinos. Csak neked nem annyira. Hogy vonzó, csak éppen nem neked vonzó eléggé, hogy vele maradj. - forgattam a szemem ahogy egyértelmű lett, hogy nem érti amit mondok.
- Ha nem így lenne, azt kérném, hogy maradj távol tőle – vetem közbe, karbafonva a kezeimet, az arcomról pedig szép lassan a vidámság minden nyoma eltűnt. Nem érti. Egyáltalán nem érti. De meg sem próbálja, hanem inkább engem tart túlféltőnek...
- Előre? Órákig figyeltem, ahogy bolyong Korall városban, azt sem tudva merre jár. Észre sem vette, hogy ott vagyok, pedig meg sem próbáltam elrejtőzni előle. Fel sem ismert, mikor egy csuklyával a fejemen leültem mellé, mert ábrándozott. Rólad. Baja eshetett volna, ha kipécézik maguknak. Ő maga mondta, hogy a találkozásotok vette el ennyire az eszét.– reagáltam fojtott ingerültséggel a sületlenségére. Aztán megdörzsöltem, még mindig ingerülten a halántékomat.
- Áruld már el, hogy mitől félsz? – kérdeztem csendesebben. Nem tudom felfogni, mi olyan félelmetes sokaknak abban, hogy elrontottak valamit, hogy képesek hazudni saját maguknak, és másokban hibát keresni, csakhogy ne kelljen elismerniük, hogy rossz döntést hoztak. Leo meg ehhez eljátssza a komoly, tökéletes, hibátlan férfit, aki épp megdorgálja a semmiségeket felfújó nővérkét...
- Nem is feltételeztem, hogy szándékosan bántanád, vagy át akarnád verni. Én azt mondom, hogy úgy fogja megélni, hogy becsapták, ahogy bármelyik másik nő is tenné ilyen helyzetben. – sóhajtok, igazából feladva, hogy dűlőre jussunk.
- Nem a szándékaiddal kapcsolatosan vannak kétségeim. – csóválom meg a fejem a feltételezésre, hogy azt hiszem szükséges ez a beszélgetés ahhoz, hogy ne bántsa Seit. – Amiatt aggódom, hogy észrevetted-e, mennyire mást jelentett neki, ami történt, mint neked, és hogy ennek tudatában viszonyulsz-e hozzá. – válaszolok, kifelé indulva az arénából. Ne tartsuk fel a várakozókat.

by **Leonard** Kedd Dec. 08 2020, 01:36

Leo egyáltalán nem volt a türelem példaképe, de mások - és főleg a nők - kedvéért általában nagyon, nagyon erősen szokott próbálkozni, hogy türtőztesse magát. Ez elég jól is ment, megtartotta a két lépés távolságot és közben még logikus érveket is fel tudott sorakoztatni amellett, hogy miért hülyeség Chakna álláspontja. Nem is lett volna itt semmi baj, ha nincs az az egy, egyetlen egy mondat. A belőle sütő uralkodás egy csapásra felkúrta az agyvizét.
- Te istennek képzeled magad, vagy mi a fasz van? - kérdezte továbbra is halk hangon, de mind a szavaiból, mind a tekintetéből sütött a méreg. - Mégis mi jogon ítéld meg azt, hogy távol kellene maradnom tőle? Ha úgy volna - és miért ne lehetne úgy? -, hogy mégis összeillünk, mégis honnan veszed a bátorságot, hogy ebbe beleszólj?
Ez a lány hallja egyáltalán, mit mond? Látja azt, amit kívülre mutat? Komolyan azt hiszi, hogy beleszólni más életébe gondoskodás? Hogy megvédeni őt a legapróbb kis bajtól is, az egyet jelent a szeretettel? Az ilyen emberek burokban nevelt gyerekeiből lesznek azok a kamaszok, akik az első probléma után begyógyszerezik magukat a fészerben. Csak azért, mert előtte sose hagyták őket elesni. Nem engedték el a kezüket. Birtokolni akarták az életüket, azt hitték, hogy sérülésekkel nem lehetnek boldogok. Gyengének nevelték azt, akit szerettek.
Aztán a szomszédok és a családtagok nem értik, hogy mi történt. Hiszen olyan jó gyerek volt. A szülei mindent megadtak neki. Csak egy kis stressz érte a suliban a felvételi meg a jegyek miatt. Na de ezen mindenki túl esik, mégsem fordul után a drogokhoz, az alkoholhoz, vagy az öngyilkossághoz, igaz? Igaz?!
A következő mondatok mondjuk hozzásegítették a fiút, hogy elterelje a figyelmét, bár lehiggadni történetesen nem sikerült. Arcára ebben az őszinte állapotban minden érzelme kiült, így az aggodalom és a helytelenítés is. Összeráncolta a szemöldökét és megcsóválta a fejét.
- Beszélni fogok vele - ígérte, habár egyáltalán nem Chaknának, hanem inkább önmagának. Hogy lehet valaki ennyire óvatlan? Hogy válhat ilyen butává csupán az érzelmei miatt? Jesszus, miért hiszi az összes kislány azt, hogy nem eshet baja, csak azért, mert védett övezeten belül van? Fújtatva elnyomta a csikk végét és új cigiért nyúlt. Kellett valami, ami kiveszi belőle az ideget, mielőtt valami hülyeséget csinál.
A hirtelen kérdésre mondjuk meglepődött. Még a mozdulatban is megállt egy pillanatra, úgy pislogott le a lányra. Nem érezte jogosnak és helyénvalónak itt ezt a megállapítást, így inkább csak keserűen elmosolyodott és... teljes őszinteséggel válaszolt.
- A kinti világtól, ahol egy senki vagyok. És az olyan komoly kapcsolatoktól, ahol ezért sajnálnak.
Felnézett az égre, hosszút szívott a cigarettából. Egyik kezét zsebre téve Chakna után sétált és nekidőlt az aréna megnyugtatóan hűs falának.

by **Chakna** Kedd Dec. 15 2020, 14:28

- Hallottad is amit mondtam, vagy csak a fejedben élő hangot hallod? - sóhajtok, egyelőre sikeresen őrizve meg a hidegvéremet. - Igen. Szívem szerint azt mondanám, hogy maradj távol tőle, mert féltem, és nem akarom, hogy a csalódás miatt elzárkózzon a világtól. De Sei felnőtt nő, joga van eldönteni mit akar, téged pedig nem olyannak ismertelek meg, aki szórakozna az érzéseivel. Úgyhogy csak annyit kérek, hogy figyelj az érzéseire. - próbálkozom eljuttatni hozzá a mondandómat.

Talán sikerült a beszélgetés további iránya alapján, én pedig újra ott tartottam, hogy egyetlen szót tudtam csak mondani. Láttam az arcán, hogy pontosan érti, mi jár a fejemben ezzel kapcsolatban, és hasonló a véleménye, mint az enyém. Talán kicsit elfogulatlanabb.
- Köszönöm. - biccentettem.
A kérdés, ami engem kizökkentett az indulatból, úgy tűnik hasonló hatással volt rá is. És kezdett derengeni, mi is lehet a viselkedése hátterében. Nem vontam mély következtetéseket a történet ismeretének hiányában. Nem is kérdeztem. Nincs jogom hozzá, hogy vájkáljak a kinti életében. De azt hiszem jobban megértettem, mi mozgathatta, amikor Seiel találkozott.
- És hogy éreznéd magad, ha kiderülne, hogy valaki csak azért van melletted, mert megsajnált? - kérdeztem halkan. Rá emeltem a szemem, nem vádlón, vagy sajnálattal, inkább megértéssel nézve a szemébe. - Tudod... pontosan ezt fogja érezni Sei is. Csak valószínűleg magától nem fogja elmondani senkinek. Tudom... nem kellene ennyire aggódnom miatta... csak láttam, mennyire megviselte a játékban töltött első idő, és milyen nehezen engedett közel magához embereket... és félek, hogy hiába vagyok mellette, és igyekszem mindenben támogatni... nem fogok tudni segíteni, hogy az a magabiztos lány legyen, akit már sokszor láttam... - sóhajtottam, egy ideje már nem Leora, hanem az aréna épülete fölött elúszó felhőkre bámulva. Talán ezért akartam biztos lenni benne, hogy számíthatok a JL-es szélvészre... Mert ő talán többet tud segíteni, mint én tudnék... Így is többet ért el néhány szóval, mint én ismerettségünk alatt...

by **Leonard** Pént. Dec. 18 2020, 20:27

Chakna fura lány volt. Azt állította, hogy ismeri az embereket és látszólag jó következtetéseket is vont le a viselkedésükből, valahogy mégis irracionálisan túlaggódott mindent. Ha tényleg, igazán ismerte Seishint - vagy legalább azt az oldalát, amit Leonak mutatott -, akkor egyértelműnek kellett volna lennie számára is, hogy az a lány sokkal erősebb, mint hogy ilyesmi összetörje. Sőt, ez az aggodalmaskodás nemhogy nem segít neki, csak talán még ront is az ő ösztönből fakadó életvidámságán, amit idióta gondolatok mentén zárt mélyre magában. Seishinnek bátorításra és támogatásra volt szüksége meg némi - jó adag - spontaneitásra. Persze ha tényleg annyira figyelmetlen... Na de majd orron lesz koppintva.
Ezen kívül ha Chakna tényleg olyan jól olvasna az emberekben, mint ahogy azt megpróbálja előadni, esze ágában nem lenne párhuzamot vonni Leo esete és másé között. Egy darabig nem szólt semmit, arca merev maszk. Lustán szívta a cigarettát és csak akkor szánta rá magát a reagálásra, amikor már az is elfogyott.
- Egy pillanatig sem sajnálta senki - mondta végül, miközben elnyomta a cigicsikket a téglafalon. A tárgy apró pixelekké bomlott ujjai között és eltűnt Aincrad virtuális szemetesládájában. - És ha rajtam múlik, soha nem is fogja ezt érezni. Nyugodj meg, rendben lesz, hisz én is vigyázok rá. Attól még, mert hozzám túl fiatal és tapasztalatlan, nem jelenti azt, hogy nem kedvelem.
Ellökte magát a faltól és a kijárat felé indult.
- Ha lehet egy tanácsom, először a saját önbizalmadon dolgozz és csak utána próbálj megmenteni másokat - fordult még vissza. - Gyere, meghívlak egy teára.

by **Chakna** Pént. Dec. 18 2020, 21:33

Igyekeztem nem az érzéseim alapján levonni a következtetéseket. Úgy gondolom, ez nagyjából sikerült is... Azt viszont már akaratlanul is elkövethettem, hogy a kelleténél jobban aggódtam a következtetések miatt. Főleg, ha olyasvalakiről van szó, mint Sei, aki közel van hozzám, és felelősséget érzek a jólétéért.
Viszont lassacskán megnyugodtam, ahogy úgy nézett ki, hogy Leo kezdi érteni, mi miatt aggódom.
Egyre hálásabban néztem rá, az arcomra pedig visszatért a vidámság.
- Nem kérek többet. Nem is tudom elmondani, milyen hálás vagyok érte, hogy te is figyelsz rá. - válaszoltam, mély meghajlással kísérve szavaimat, nyomatékot adva mondandómnak.
Léptem utána a kijárat felé, de megtorpantam a tanácsára. Kicsit elgondolkodtam, és szépen elém sorakozott minden, ami miatt nem tudok bízni benne, hogy ha belefogok valamibe, azt nem rontom el... Nem tudok olyat mondani Aincardban, ami rajtam múlt, és jól végződött...
Azért csak tovább léptem, még mindig elgondolkodva.
- Ha lenne miért, bíznék magamban - sóhajtottam az orrom alá, nem igazán válasznak szánva, mint inkább magamnak.
A meghívására mosolyogtam rá újra. Jól esett a gesztus, de... Emlékezte, hogy nem tűnt teljesen felszabadultnak a teázóban.
- Köszönöm, de olyan helyre menjünk, ahol jól érzed magad - fogadtam el a meghívást, mert reméltem, hogy ha tovább beszélgetünk kevésbé komoly témákról, úgy nem marad kellemetlen élmény egyikünknek sem ez a beszélgetés, és az eddigi jó kapcsolatunk megmarad a későbbiekben is.
Én meggyőződtem róla, hogy Leo nem értetlenül fogja kezelni a helyzetet, és bízhatok benne, hogy vigyázni fog Seire amennyire lehet. Elértem a célomat a kihívással. Artemissel és Seiiel kapcsolatosan is. Nincs más hátra, mint pihenni kicsit.

//Köszönöm a játékot Very Happy

A harcot megismételhetjük...a témát hagyjuk xDD

by **Cardinal** Kedd Dec. 29 2020, 14:26

Rendszerfrissítés... Aréna küzdelem zárása... 125 exp jóváírva... 300 arany jóváírva... 31 legendás exp Artemisnek jóváírva...

Leonard: +32 pont
Chakna: -32 pont

Aréna küzdelem lezárva!

by Ajánlott tartalom

Chakna vs Leo

Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo

Re: Chakna vs Leo