[Kazamata] 4-es csapat

Ez volt az első alaklom, hogy egy virtuális világban töltöttem a karácsonyt. Tulajdon képen még volt hátra egy kis idő viszont nem olyan sok. Úgy tűnt pár ember már magával ragadott az ünnepi szellem, mert mikulás sapkát hordtak a fejükön, és vidáman nevetgéltek, dalolásztak. Nem részeges ordítozásra gondoltam, hanem arra, szép barátságosra, bár volt egy srác, kezében egy hatalma üveggel, akiből csak úgy zengett a dal. Meglehet, hogy rénszarvasnak képzelte magát, az orra elég vörös volt hozzá. Úgy tűnt, hogy az utca elég szűk neki, ide-oda dülöngélt, és akit elért mindenkit átölelt és boldog újévet kívánt. Én a biztonság kedvéért mikor megláttam ezt a rendbontó alakot csináltam egy hátra arcot és tettem egy kisebb kitérőt, majd azon kaptam magamat, hogy a főtéren vagyok. Nem igazán akartam oda menni, de ha már ott voltam, akkor szemügyre vettem azt a hatalmas nyalóka alakú oszlopot. Kíváncsi voltam, hogy ez tényleg édességből van-e, de nem mert megpróbálni. A fő okom az volt, hogy nagy az isten állatkertje és nincs kerítés, vagyis sok bolond van a játékban is, akik minden valószínűséggel már megpróbálták megkóstolni. A gyomrom is felfordult attól a gondolattól, hogy más nyelve nyomán nyalok végig.

Megráztam magamat és éppen akartam távozni mikor valaki nagy erővel hátba vágott.
- Mit búslakodsz itt egyedül pajtikám. – kérdezte a borvirágos fickó.
Nem tudtam felszólalni ellene ugyanis véletlenül megnyaltam az oszlopot, minek hatására egy teljesen más helyen találtam magamat. Ha ez nem lett volna elég a lendület még mindig bennem volt és pont ráestem egy lányra. Onnan tudtam, hogy lány ugyanis pechemre mindkét kezemmel, egy-egy mellébe kapaszkodtam, akár egy rossz mangában.
- Nagyon sajnálom. – mondtam vörösödő arccal, majd felkeltem és a hölgynek segítő kezet nyújtottam.
- Hol lehetünk? – azt értettem, hogy egy gyár, de nem tudtam miért vagyunk ott.
/Arra megy amerre a lény vagy lányok./

Észlelés aktív.
Szükség Pajzsa aktív, bárkit támad bármi, a sebzés engem ér, és 15% mínusz lejön belőle.

Nem tudom, áldás vagy átok, hogy ismerősre zuhantam rá ugyanis az az illető nem volt más, mint a rendkívül lelkes és egyedi frizurával bíró Kanami. Egyszer kétszer már kalandoztunk együtt és ez alatt sikerült úgymond közel kerülnünk egymáshoz. Nem kell túlkomplikálni a dolgokat, semmi se történt kettőnk közt, bár egyszer elraboltak minket egy amolyan randi kaland kedvéért. Bocsánatot kérni se volt időm rögtön rám szólt, de akkor is olyan pajkosnak és játékosnak tűnt, mint korábban. Egyáltalán nem volt semmiféle rossz szándékom nem én tehettem róla, hogy az az alkoholista meglökött hátulról. Miközben felkeltem azon gondolkodtam, hogyan is kérjek bocsánatot majd odanyújtottam a kezemet, hogy felsegítsem.
-Nem is vagyok sunyi. – nyögtem ki azt, ami legelőször az eszembe jutott.

A legrosszabb az egészben, hogy ezt végignézte egy kislány kinézetű leányzó, aki felszólított minket, hogy ez nem a huncutkodás ideje, amitől kissé elvörösödtem. Elmondása szerint azért volt ott, hogy ránk vigyázzon, ami arra engedett következtetni, hogy még nálunk is erősebb. Szívesen átadtam volna neki a terepet, viszont újdonsült büszkeségem nem engedte, hogy egy gyermek védjen engem.
~ A férfi dolga megvédeni a nőt.~ gondoltam magamban.
- K1.- mondtam majd bólintottam egyet feléje majd úgy álltam, hogy a két lány és a raktár között legyek.
Különös zaj csapta meg a fülemet bár először nem tulajdonítottam neki különösebb figyelmet, pedig jobb lett volna. Úgy tűnt megérte az ösztöneimre hallgatni, mert szinte a semmiből két mézeskalács emberke került elő és ránk támadt. Nem tudom, hogy ki találhatta őket ki azonban nem lehetett könnyű dolga a pszichiáterének.
- Mi a fene?
Pár hónappal korábban néztem volna, mint borjú az új kapura, de akkor szinte rögtön akcióba léptem. A magasba emeltem a fegyveremet és jó suhintottam az egyik szörnyszülött feje felé. Egy kósza pillantást vetettem a páncélzatomra és különös módon nem csökkent egy cseppet sem.
- Itt valami nem stimmel.

/Buzogánnyal támadom 1-es Rémkalácsot/

The member 'K1' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

The member 'Kanami Minagawa' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

Ha megmaradt valamelyik kalács, azt lecsapkodom.

Ez a Kanami valami zabálni való alak volt legszívesebben ott helyben bepusziltam voltam egy kis saláta kíséretében. Csak azért is így tettem volna, hogy ne tudjon mindenféle badarságot összehordani. Azt állította rólam, hogy én állandóan megfogdostam, mintha csak valamiféle perverz lettem volna. Az a fiatal lány nem tűnt egy hiszékeny libának viszont jobb félni, mint megijedni. Amúgy egy cseppet sem haragudtam rá, ugyanis tudtam, hogy csak tréfál, vagyis csak reméltem Nem egyszer kerültünk már rázós helyzetbe és mindig becsülettel fedezte a hátamat. Mi sem bizonyíthatta ezt jobban, mint, hogy még mindig ott boldogítottam a jó népet. Legszívesebben válaszoltam volna valamit azonban ránk támadtak ezek a pékipari rémálmok.

Én az egyiket fejbe kólintottam, míg a másikat a mókamester vette kezelésbe, egyikünk sikerrel járt míg a másik kudarcot vallott.
- Valóban. – válaszoltam Kanami kijelentésére.
Majd megjelent az a cuki kislány és néhány könnyed mozdulattal reszelékké aprította őket. Nem értettem hova fajult ez a világ, aki gyengének és törékenynek látszik egy valódi terminátor. Nem tudtam sokáig tanakodni ugyanis jött újabb hullám és sokkal többen voltak. Velünk nem foglalkoztak, rögtön a fiatal lányra vetették magukat. Elég szörnyű látvány volt miközben azok a horrorisztikus lények megpróbálták szétcincálni a mi kis védelmezőnket. Tisztában voltam vele, hogy könnyű szerrel végezhet velük mégis valami megmozdult bennem.

Egy hang azt mondta, hogy ez vérlázító és nem szabad hagynom ezt a becstelenséget. Ha úgy nézzük szerencsém volt, mert alkalmam nyílt kipróbálni valami újat. A magasba emeltem a fegyveremet és közben a kis szörnyetegekre üvöltöttem.
- Én vagyok az ellen feletek. – ezzel életemben először megkíséreltem aktiválni a képességemet.

/Ha sikerrel jár 5 szörnyecskébe egy-egy lila lánc áll, amitől csak K1–et tudják támadni. Hogy melyikeket kapja, el a mesélőre vannak bízva./

The member 'K1' has done the following action : Kockadobás

---

'Római stílusos 6-os' :

Rinne a köszöntésem után megölelt, ami kicsit kizökkentett, de az aprósokk után én is átöleltem őt. Nem tudom minek örülhetett ennyire, de illik viszonozni az ilyen gesztusokat.
A fiatalnak tűnő lány igen érdekes dolgokat mondott nekem, lehet, hogy csak velem játsza el tényleg Ká ezt a dolgot?
Elég fura udvarlási módszer lenne az egyszer biztos...
-Most hogy mondod, lehet van benne valami...
Néztem kihívóan Kára, hogy vajon mit fog szólni az egészhez, de sajna valakik beleköptek a levesembe. Az egyiket hamar sikeresen arcon is vágom, amitől letörik a feje és elpixeleződik. Nem telik el pár másodperc és rögtön megjelenik hét testvére miután Ká és Rinne megölik a másikat.

Amikor pedig Ká elengedi a láncait meglepődök, de hirtelen észbe kapok és én is hasonlóan próbálok tenni
-Kössz a lehetőséget Ká!

Az egyik Ká által lefogott kalácsra támadok és ha sikerül a képesség, akkor a többi is kap az arcára

[Az első a támadás a második a képesség]

The member 'Kanami Minagawa' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

Öt támadás, majd pihenés, és még egy támadás. -6 Rémsüti.

Tisztában vagyok vele, hogy az akcióm nem okozott semmiféle sérülést a szörnyecskékben, viszont nem is ez volt a célom. Mikor megalkottam a karakteremet támogató szerepet szántam neki nem pedig egy főhősét. Nagyon sokan azt képzelik a lovagok mind gáncs nélküliek, nem félnek a veszélytől és, hogy kettesével kaszabolják ketté a csúnya szörnyetegeket. Egy ütközet során két dolog van, ami nagyon fontos mondhatni nélkülözhetetlenen. Az egyik egy éles kard a másik pedig egy áttörhetetlen pajzs. Ezek a lányok voltak az én kardom én pedig az ő pajzsuk, vagyis ha valaki ártani akart nekik előbb rajtam kellett keresztül jutni. Tudom, hogy ezek nagy szavak egy olyan alacsony szintű játékostól, mint én azonban már elegem volt abból, hogy mindig másokra kell támaszkodnom. Persze időbe tellett majd egy évbe mire ezt a mentalitást sikerült teljesen a magamévá tenni.

Azelőtt még egyszer sem nyílt alkalmam használni a különleges képességemet, már majdnem meg is feledkeztem róla. Nem volt valami nagy szám pusztán láncok álltak az ellenségeimbe, amitől csakis és kizárólag engem tudtak támadni. Azért nem vetettem be, korábban mert vagy nem voltak társaim, akiket védhettem volna vagy pedig nem volt elég életerőm és így nem éltem volna túl az összecsapást. Akkor viszont minden feltétel adott volt ezért tettem egy kísérletet és elsőre be is vált, bár nem volt rá nagy szükség. A lányok néhány pillanat alatt ezt a bagázst és szétkapta, vagyis megint nem csináltam semmit.

Ezután megjelent egy újabb szörnyeteg, ami végre nem egy ördögi pék kemencéjéből került elő. Ez a szörnyeteg egyedül jött bár annyiban hasonlított a korábbi csoporthoz, hogy ez is elég rusnyán festett. Mikor megláttam, hogy ez a szarvas utánzat nekiment annak a lánynak magasról letojtam, hogy milyen hideg van, csak az érdekelt, hogy megfizessek neki.
- Ezt nem kellett volna. Hogy van képed ahhoz, hogy elállod az utunkat? Oda megyünk ahova csak akarunk és ebben senki nem akadályozhat meg bennünket. Ezt a világot azért alkották, hogy a kalandorok bebarangolhassák, nem azért, hogy egy ilyen íze mint te az utunkat állja. Különben is ha tilos lenne a belépés kitettek volna egy táblát, de mivel ezt nem láttuk így szabad a bejárás.– mondtam majd buzogányommal azt a rusnya fejét vettem célba.

The member 'K1' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

The member 'Kanami Minagawa' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

Egyetlen natúr támadás.

Mit ad isten akarom mondani, hogy, hogy nem elvtársak sikerült rákoppintanom a fejére ennek a mutáns szarvasnak, méghozzá jó nagyot. A baj csak az, hogy nem elég nagyot, mert alig érezte még szinte meg se tántorodott tőle. Lett egy kicsike csík a fején azonban ezen kívül nagyobb baja nem történt. Úgy tűnt, hogy a kis szörnyetegek után egy nagyobbat kaptunk, pedig ők sem voltak piskóták. Bevallom nem ábrándoztam olyasmiről, hogy egy csapással végzek vele, viszont jót tett volna a kis lelkemnek, ha legalább a feje megrándul tőlem. Úgy értem a csapásom miatt, és nem azért mert rám nézett és rosszul lett a látványtól.

Utánam Kanami következett, hogy jó alaposan megrázza azt a bizonyos pofon fát, de nagy sajnálatomra, meg az övére is, nem járt sikerrel. Tisztában voltam vele, hogy ez nem az ő hibája, mindenki lehet rossz napja, általában nekem rossz hónapjaim szoktak lenni. Talán mondanom kellett volna valami biztató azonban ezzel csak még jobban elkeseríthettem volna, ezért inkább hallgattam, ráadásul egy tévedés még nem a világ vége, kivéve, amelyik igen.

Utánunk következett az aprólék, aki jó alaposan bemosott neki, de nem eléggé Azt vártam, hogy egyetlen csapással darabokra foglya tépni, de nem így történt. Úgy tűnt, hogy ismét nekem kell megcsapkodnom azt a bestiát, ezért előrébb léptem egy csöppet. Kezemmel szorosabban fogtam a buzogányt, míg a másikkal magam elé tartottam a pajzsot. Azt terveztem, hogy ezúttal nem a fejét fogom támadni, hanem az oldalát, hátha az váratlanul éri. Tudtam elég kevés az esélyem viszont abban is tisztában voltam, ha esetleg hibázok, a lányok elintézik a maradékot.

/Egy támadás buzogánnyal a Rémszarvasra./

The member 'K1' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :