[Kazamata] 6-os csapat

Már október vége óta karácsony volt mindenhol. De tényleg: a halloweenes díszítések mellé már be volt tolva a egy rahedli csokimikulás figura. Kartonszámra. Meg az ablakokban alig pár nappal a halloweenes bolondéria után rögtön vörös, arany meg ezüst boák lógtak a karácsonyi függők társaságában.
Ha engem kérdeznek, ez az egész erősen túl volt erőltetve.
Bezzeg az én időmben, amikor még egészen kis gyerek voltam, akkor csak az utolsó 2 hétben lehetett tapasztalni, hogy közeleg a szenteste.

Randi híján egyedül őgyelegtem a főtéren, irigyléssel vegyes undorral néztem, hogy mások vidáman bohóckodnak, meg mindennek örülnek ami fényes és csili-vili módon feldíszített.

Összerezzentem. Valaki ott állt mellettem, de nem vettem észre. Túlságosan belelovaltam magam az utálkozásba. És megszólalt. Lehet, hogy nem nekem, de olyan közelről, hogy nem hagyhattam figyelmen kívül.
Egy srác, meg egy polip. Lebegő polip. Néztem rá értetlenül. Mármint a polipra.
- Üm, te is Unity-s? Ja, láttam, hogy van egy új tagunk, de még ... - és persze kérés nélkül elmagyarázta, ahogy azt is, hogy készül valamire, valami Nikolaus. Nyilván a mikulás. Valami mini event talán.
Mások is nyalogatták azt a kiállított nyalókát, azt hittem csak heccből, de mondjuk már akkor is érdekesnek találtam, hogy puff, eltűnnek utána.
Mentem velük. Mi mást tehettem volna. Csak nem utasítom vissza a céh társ kérését. De a cukorka nyalás akkor is bizarr volt. Zavarba ejtően. Lehet, ha én találom ki, mások megbotránkoztatására, akkor hamiskás mosollyal tettem volna ugyanezt.

Puff.
A levegőben, hassal a padlófele. Egy rakás csokimikulás figurával teli tálcára.
- Jól vagyok, jól vagyok - tántorogtam hátra meg oldalra, belekapaszkodva a gyári futószalagba.

Ha az számít, használok majd 3-as észlelést

Egy széttrancsírozott csokimikulás-lepénnyel a tenyerén Danee fogadja a segítő jobbot
- Oh, bocsánat, szörnyen santálom - rántottam le a csoki-kesztyűmet
- én meg Danee, örvendek Leo fogtunk ismét kezet, ezúttal az etikett miatt - és ha most megbocsájtasz - még az egész ruházatom csupa csoki volt. Előkaptam a farzsebemből a kedvenc jégkaparómat, hogy lehántsam az újonnan rám került réteget. De ez sem segített, így kénytelen voltam a karamellizáló pisztolyt is bevetni ellene.
- Én éppenséggel tudtam volna, de - mutattam Simeonra - a kedves céhtárs meggyőzött, hogy nyalással is el lehet valami érni az életben
Simeon pedig magához ragadva a szót, feltette a kérdést, amire ... hm
- Fogalmam sincs, nem is emlékszem, hogy tavaly ilyenkor már céhtag lettem volna. Mármint a Unityben. De az Anarchistákban még meglehet...
- De gondolom lesz földszinti nagyteremben közös karácsonyfa is állítva. Ha valaki veszi a fáradtságot is beszerez egyet. De a tetőn nem nagyon tudom elképzelni

Simeon mondta, hogy segíteni kell Mikulásnak vagy kinek, de amikor megjelentek a derült égből vérnyulak, csak egy valamire tudtam gondolni:
- Valaki, gyorsan! Az Antióchiai Szent Kézigránát kristályt!
De mire ezt kimondtam már elkezdték Leot falatozni, ki sorrendben a második vala, kit a mai napon megismertem.
Bár a srácok és a polip derekasan küzdöttek, én is kénytelen voltam egyet kettéfejelni röptében. Remélem arannyá válik. Ha maradt még a véresszájúakból, akkor bakancstalppal és pajzzsal lapítom ki belőlük a szuszt
- Jól vagytok? Nem martak meg Leo? Ugye nem érzel késztetést, hogy agyakat egyél? - gördültem át háton a gyártósor szalagján. Majd mikor láttam, hogy nem a srácok mellé kerültem, vissza is.
- Egyet se féljetek, a pajzsom majd megvéd! Igaz, Pajzsom? - fordítottam magam felé az említettet.

támadás(ok) kifulladásig, vagy míg egy se marad. Leo-t védi a pajzsom

(Nem támadtam)

The member 'Simeon' has done the following action : Kockadobás

---

#1 '6-os dobókocka' :


--------------------------------

#2 '6-os dobókocka' :

- Oh, értem ám, hogy érted! Mármint, hogy te érted, hogy én értem, hogy ...  - vigyorgok én is vele - Kár, hogy nincs itt egyetlen nőnemű sem, hogy mindezt demonstráljuk!
- Nem igaz, Simeon?

A nyúlon túl akartunk jutni, és bár nem kellett kihúzni a szent biztosítószeget hozzá, a gránát így is felvetődött, még ha végül nem is esett le. Mindenkinek. A nyúl-akna-k például.
- Persze, hogy létezik!
Leo stílusa nagyon tetszett, így nem átallottam lemásolni a fapofát hozzá, már-már sértődött hangon adtam elő, hogy a hitelességemet megkérdőjelezik e tekintetben, mint a Tier1-es kristályok misztériumának beavatottjáét
- Ahogy az a fegyverek könyve 2. fejezetének 9-21. versében írva vagyon

Simeonnak hála megtaláltuk a helyes utat, és egyben a vizesblokkot is karácsonyfára emlékeztető zöld izékkel a latrina fölött ülve, de én nem vártam be, hogy az én homlokomon is pumpa cuppanjon, talán ha hétszer csapott le a kardom, lehet már csak arra, amit a polip és a feje ütött le, de nem akartam egyetlen szörnyet se diszkriminálni csak ezért, jusson mindegyiknek.
Már épp pihentem volna, mikor Leozombie tűnt fel mögöttünk, lányosat visítva ijedtemben hozzávágtam egy Hullám kristályt. Így legalább kiderülhet, hogy a véresre rágott darabok mutatnak-e agytevékenységet, vagy vetnek-e még hullámot.

7 csapás a mobokra (1-1), a pixeleződőkre is! Aztán pihi, majd hullajó Hullám Kristály.

(1 támadás)

The member 'Leonard' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

Az a hullámozás talán túl jól sikerült: nem gondoltam volna, hogy zombi Leot leveri a lábáról, de ha már így sikerült, legalább a zombi házőrzőktől volt idő megszabadulni, hogy az öröm ne legyen teljes valami aberrált pofájú szarvas korcs kezdi fagyiként elnyalni, megrágcsálni Leot és végül kiszívni a agyát
- Ha engem kérdezel, úgy néz ki, mint akinek lekevertek egy pofont és úgy maradt - próbáltam kitalálni a minek nevezzelek kinézetének okát.
El tudtam volna nézni egész nap, ahogy ez az Izé csócsálja a srác fejét, de nem tudtam eldönteni, hogy miként is viszonyuljak hozzá: egyszerre volt rémisztő és a maga módján cuki. Rémisztően cuki!
- Olyan kis aranyos, jaj, hogy szeret téged, most nézd meg Simeon!  - mutattam a szarvancsra(sic!), könnyeimmel küszködve nevetés közben
- Ha ilyen egy szarvasa, milyen lehet maga a mikulás?
Simeon láthatóan élt a lehetőséggel és meglovagolta a helyzetet is, meg a szarvancsot is.
Nekem már csak annyi dolgom maradt, ha már úgyis repülni szeretne, hogy kardlappal rácsaptam a rémség hátsójára

Uno attacco

The member 'Simeon' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

- Oké, szervezhetünk még hasonló programokat máskor is
A rémesen pocsék minőségű agancsos négylábú nem sokáig tűrte magán a céhtársat, és lehet, hogy ebben volt valami szerepe annak is, hogy az állatság seggére csaptam.
Vagy nem.
De az biztos.
- Leonardo, Leonardom, élsz még, meg vagy még, haver?
- Ezek a zombik nagyon szeretnek téged, és kifejezetten téged
- Agyat akartál enni, és lám, majdnem a tiédet csócsálta meg egy a csodaszarvas
Őszintén szólva szívesen elbohóckodtam volna még a skacokkal, de sajnos vészesen ketyegett az óra, és nem késhettem le a két óránként tartott tea-szeánszaim következő üléséről.
Hümmögve csúsztattam vissza a kerek óralapot rejtő szelencét az apróra szabott mellényzsebbe
- Ideje megnézni, mit rejt a mi pinata-nk!
Ez egy meglehetősen bonyolult kombónak ígérkezett: minden koncentrációmat felemésztette, teljes csendet igényelt, és mindösszesen egyetlen egy, de annál fontosabb és precízebb mozdulatot kívánt.
A szemkötő már fent volt, a pajzsot félredobtam.
Teljesen szabálytalan módon két kézre fogtam, az egyébként valóban rövidnek kovácsolt kardot, majd kiguvadó szemmel gyűjtöttem az erőt, ahogy a fejem fölé húztam a pengét.
A fogaim recsegve préselődtek egymásnak, ráncok vetültek arcomra, az erek visszataszító módon dülledtek ki rajta.
Artikulálatlan ordítás hagyta el a torkomat, miközben a hátamat kiverte a veríték, a tenyerem pedig izzadságtól lett iszamos.
A tér és idő hullámot vetett köröttem, ahogy a penge magába szippantotta a köröttünk lévő midokloriánokat. (vagy miket)
És akkor...
Akkor!!!
Lesújtottam majd reá hatalmas bosszúval és rettentő haraggal.
(meg ilyenek)

1 támadás a rémszarvasra