Re: [Küldetés] Édes álmok

by **Cardinal** Csüt. Jan. 24 2013, 15:01

- Tudtam! Tudtam, hogy piros játékosok vadászterülete! Nem megmondtam, Youhei? - fordult Satou indulatosan a kollégája felé, aki csak megvonta a vállát minderre. A másik férfi ügyet sem vetett ránk, csak tette a dolgát. Az biztos, hogy elfoglaltabbnak tűnt, mint kék hajú társa! Aztán hát mindannyian előrukkoltunk azzal a sok fűvel meg egyéb növénnyel, amit szedtünk a helyszínen. Azok közül, ami Bornis inventoryjából került elő, nos egy része nyomban pixelekké esett, de a fű... a fű! Szívem a torkomban dobogott, komolyan! Még a szőke srác is felénk fordult!
- Zseniális. Fantasztikusak vagytok! - kezdett bele, de mintha nem csodálat lett volna a hangjában - Ha nem tudjátok, hogy néz ki, akkor miért nem kérdeztétek meg?! De még ha nem is tudjátok, azt csak tudjátok mit jelent, hogy édes! Megkóstoljátok, és máris kiderül, hogy stimmel-e! Ez közönséges gaz, uraim és hölgyem! - förmedt ránk idegesen, még össze is húztam magam a hangjától. Youhei is közben visszafordult a munkájához.
- Na jól van, kifelé, semmi keresnivalótok a konyhában! Viszlát! - hessegetett ki minket ellentmondást nem tűrően, pillanatokon belül a vendéglő kiszolgálóterében találtuk magunkat, az ajtó pedig becsapódott mögöttünk. Hinnye, nem egy türelmes fiatalember ez a Satou-san! Legalább a pult mögött dolgozó hölgy megérten mosolygott ránk, és intett, hogy foglaljunk helyet. Pár percen belül Youhei-san lépett ki a konyha ajtaján, kezében egy tálcával, melyen négy pohár csokiparfé volt. Kissé zavartan lépett oda hozzánk.
- Bocsánat a kollégám viselkedéséért. Ez csak egy kis csekélység a fáradozásaikért - biccentett, majd a pulthoz lépett, és miután halkan súgott pár szór a kisasszonynak, fújtatott egyet és előhívta a menüjét. Kezébe egy méretes csatabárd került, és azzal lépett ki a bolt bejáratán, miközben én elképedten figyeltem a jelenetet.
- Khm... nos, legalább mulattunk egy jót, hehe! Itadakimasu! - vigyorogtam rá a többiekre, majd falni kezdtem az édességet. Lehet, hogy nem sikerült a küldetés, de én jól éreztem magam!

// Zárókör Very Happy

//

by **Szophie** Csüt. Jan. 24 2013, 16:21

- Zseniális. Fantasztikusak vagytok! Ha nem tudjátok, hogy néz ki, akkor miért nem kérdeztétek meg?! De még ha nem is tudjátok, azt csak tudjátok mit jelent, hogy édes! Megkóstoljátok, és máris kiderül, hogy stimmel-e! Ez közönséges gaz, uraim és hölgyem! - mondta, miután kiraktuk elé a szerzeményeinket. Hát igen, gondoltam, hogy valami ilyesmi fog történni.. Na, de persze, majd pont kóstolgatni fogom az ismeretlen növényeket. Hát nem volt már így is elég bajom a mérgezéssel? És ha valami súlyosabbat szedünk össze? Még az a jó, hogy helyre jöttünk, mi lett volna velünk, ha ez az állapot maradandó? Persze ő nem tudja a történetünket, de akkor se ajánlgassa nekünk, hogy mindenféle ismeretlen növényt kóstolgassunk. Kedvem lett volna jól megpofozni, de azért mégiscsak mi voltunk azok, akik elrontották az egészet.
- Na jól van, kifelé, semmi keresnivalótok a konyhában! Viszlát! - mondta. Nem kellett kikergetnie engem onnan, magamtól is nagyon szívesen mentem. Azért persze még mindig elbódított a csodálatos süti illat. Hmm.^^
Nagyon meg is örültem neki, amikor az eladó kisasszony intett nekünk, hogy üljünk le, persze először elcsodálkoztam rajta, de aztán szívesen helyet foglaltam. Pár perc múlva egy tálcás alak lépett elő a konyhából. Körbe néztem, és rajtunk kívül senki nem volt a cukrászdában, így abban mertem reménykedni, hogy hozzánk jön azokkal a csodálatos édességekkel. Reményeim beigazolódtak.
- Bocsánat a kollégám viselkedéséért. Ez csak egy kis csekélység a fáradozásaikért - lépett oda hozzánk. Ezzel én neki is láttam korgó gyomromat megtömni a finomsággal. Kit érdekel, hogy a fickó ezek után csatabárddal rohangál? Kit érdekel, hogy nem sikerült a küldetés? Kit érdekel az a csúnya mérgezés?... Na jó, az utolsó érdekel, de annak kivételével a többi értelmét vesztette előttem, szemben a csokis csodával.
- Khm... nos, legalább mulattunk egy jót, hehe! Itadakimasu! - mosolygott ránk Klein. Ezzel egy kicsit elkésett, mert én már rég elkezdtem a falatozást. Ez miatt hirtelen eszembe villant az is, hogy mások is vannak itt rajtam kívül, és illene "Jó étvágyat" kívánni, vagy valami hasonló.
- Öhm..Szóval, kicsit megkésve.. Jó étvágyat mindenkinek! És most fogadjon mindenki ünnepélyes esküt az előtte álló parféra, hogy mindent elfelejt a mai viselkedésemmel kapcsolatban. Cserébe én is elfelejtem, hogy te megcsókoltál, te rám estél, te belém haraptál.. - mutogattam egyesével a személyekre.
- Ez az eset nem történt meg, és mi még csak hírből sem hallottunk erről a küldetésről! Már az is épp elég nagy baj, hogy még egy nyamvadt növényt sem tudunk felismerni.. Persze abban igazad van Klein, hogy jó móka volt, egy-két kivétellel, de azért ezt az egészet ne nagyon hangoztassuk mások előtt. - fejeztem be végül, és tovább folytattam a jóízű falatozást. Nincs mentségem, a süti jöhet mindig, mindenhol, mindenkor, minden helyzetben.

by **Kazuma** Csüt. Jan. 24 2013, 17:52

Persze hogy kifogtuk/kihúztuk az összes gazt a földből, de egyik sem kellett nekik. Remek ennyit a jutalomról. Legszívesebben Satou képébe nyomtam volna az összes gazt ”nesze akkor kóstolgasd!” de nem volt kedvem balhézni. Csak időpazarlás volt ez az egész hajsza, most pedig elhúzok és keresek valami normális küldetést. Elindultam kifelé de alig hogy elindultam már a többieket is elkezdték kitessékelni. Végül a pultos lány integetett nekünk szóval úgy döntöttem maradok egy kicsit. Leültünk egy kis asztalhoz és szótlanul várakoztunk mire Youhei lépett ki a konyhából egy tálcával rajta négy csokiparfével. Letette elénk én, pedig farkasszemet néztem az enyémmel. Szophie azonnal nekilátott a sajátjának. A konyhás fickó vonta magára a figyelmemet, ahogy előkapta a nagy csatabárdot. Azt hiszem ezzel nem sütit megy szeletelni. Szemmel követtem kifelé az ajtón aztán visszatértem az édességhez. Gondolom, megy elvégezni a munkánkat…
Mormogtam a többieknek egy ”jó étvágyat” aztán én is nekiláttam. Hogyan is írhatnám le? Isteni volt. Nagyon régóta vagyok már itt de, mindig csak az olcsó zsömlét ettem és már el is felejtettem, hogy milyen egy jó édesség. Mielőtt azonban folytathattam volna Szophie kezdett beszélni. Teljes mértékben egyetértettem az elhangzottakkal és mikor rám mutatott éreztem, hogy kicsit elvörösödik a fülem.
– Persze-persze… - vágtam rá türelmetlenül. Ezek után úgy kezdtem tömni magamba a parfét, hogy még Szophiet is sikerült beérnem, aki sokkal előbb kezdett el enni, mint én. Hamarosan már elégedetten dőltem hátra a székemben. Eléggé félresikerült ez a küldetés. Megmérgeződtünk, csészék… vagyis farkasok támadtak meg minket, talán egy piros játékos keze is benne volt a dologban és még a nádat sem sikerült megszereznünk. Siralmasan zártuk a dolgot de a finomság enyhítette kicsit a csalódottságomat. Holnap viszont új küldetést kell keresnem. Előbb viszont ücsörgök itt még egy kicsit.

by **Allen Dante** Csüt. Jan. 24 2013, 19:06

~ Mind gaz, csak gazokat hoztunk magunkkal. –mondogatom magamban. – Ez most komoly? –jegyzem meg kérdésemet halkan. ~ Ezért szenvedtünk ennyit? Legalább Spiritnek lett volna annyi esze, hogy ha már visszajön, akkor megkérdezi, hogy mit is kell keresni, vagy inkább, hogy néz ki.
De nincs mit tenni, a dolgok így alakultak, már ellenük nem tudunk mit tenni, még az ellen sem, hogy kiraknak minket a konyhából. Pedig azt hittem, hogy a srác valamivel kedvesebb, de tévedtem. Nincs mit tenni, mi szúrtuk el, majd legközelebb. Mikor kiléptünk az ajtón, a pult mögött álló lány felénk integet, és egy asztalhoz tessékel minket. Nemsokára a másik srác jön ki, négy darab csokis parféval a kezében, majd mikor átadja nekünk, akkor bocsánatot kér a barátja viselkedéséért, és megköszöni a fáradozásunkat. Igaz a küldetést nem sikerült teljesíteni, de néhány tapasztalattal térhetek haza. Például, hogy semmiképp ne igyunk a folyóvízből, vagy finomnak látszó bogyókat ne együnk meg csak úgy. Mert mindennek súlyos következményei lehetnek. Mivel kicsit elkalandozok, később kapok észbe, hogy bólogatok a saját gondolataimon. Nemsokára Szophie megszólal. Azt ajánlja, hogy „felejtsük” el, azokat a dolgokat amiket ma csináltunk. Gondolt a csókra, a harapásra és az ölelésre. Nos ezzel nincs egyedül, szívesen felejtenék.
- Persze. –mondom mosolyogva, majd én is neki állok a parfémnak.
Miközben eszek, elkezdek gondolkozni, hogy ezután hova és merre tovább, mert minél gyorsabban egy küldetést kéne, találjak, mert ezzel az elfuserált, de mégis… öm… érdekes, talán ez a legjobb szó rá, küldetéssel, nem sokkal kerültem előbbre, hogy kivigyem a játékot. De egy valami vígasztal, rengeteg új emberrel ismerkedtem meg, aminek nagyon örülök. Így befejezve a parfémat, Kazuma példáját követve hátradőlők, és várom a folytatást…

by **Cardinal** Csüt. Jan. 24 2013, 20:10

*vége főcím, stáblista*

Lássuk a jutalmakat! Very Happy

A sok gaz közül azért volt hasznos is, és egy közeli potifőző hasznosítja is nektek a füvet meg a Bornis által szedett gyökereket.

Szophie
- 40 xp
- 25 arany a küldetésért
- 20 arany a <<Farkas>> mob felfedezéséért
- 1x Béna Frissítő Potion (+2 gyorsaság egy körig és +10 HP)

Allen Dante
- 40 xp
- 25 arany a küldetésért
- 20 arany a <<Farkas>> mob felfedezéséért
- 1x Béna Frissítő Potion (+2 gyorsaság egy körig és +10 HP)

Kazuma
- 40 xp
- 25 arany a küldetésért
- 20 arany a <<Farkas>> mob felfedezéséért
- 2x Gyenge Paralízis Méreg (egy körig megbénítja az ellenfelet)

Justice League céhbónusz
- 4 xp minden tagnak
- 45 arany a céhbankba

Recepteket, érceket és további gazokat majd KA fog nektek osztani!

Köszönöm a részvételt, remélem élveztétek ezt a meglehetősen furcsára sikerült kalandot! Very Happy

Véleményt, kritikát nyugodtan küldhettek PÜ-ben.

Lezárom a küldetést!

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Jan. 28 2013, 19:47

Szophie: Fényes Vaskard Recept, Nagy Körpajzs Recept, Érclátás: 1 -> 9, 8 Vasérc, 4 Bronzérc, 8 Sida Kő

Dante: Érclátás 1 -> 9, 1 Holdkő, 10 Halvány Rubint, 6 Munkálatlan Bőr

Kazuma: Növénylátás 1 -> 9, 16 Vörös Pitypang, 1 Kristálylevél

by Ajánlott tartalom