[Event] Tükörkép - THE REAL ONE
+2
Chancery
Lizbet
6 posters
1 / 2 oldal
1 / 2 oldal • 1, 2
[Event] Tükörkép - THE REAL ONE
Már napokkal ezelőtt megjelentek reklámozni, szórólapozni a kapuit hamarosan megnyitó park, hogy mindenki értesüljön róla: Az aincradi vidámpark hosszú idő után visszatért. Ezért nem olyan meglepő, hogy rengetegen jöttek el, mind njk-k, mind playerek a nem mindennapi eseményre. Ott ahol tegnap az első szint mezeje terült el, most egy hatalmas szórakoztató létesítmény vetette meg a lábát.
Minden megtalálható itt is, ugyan úgy, mint egy rendes, a valódi világban létező vidámparkban a hullámvasúttól kezdve a céllövöldén, óriáskeréken keresztül az egyszerű körhintáig. Hotdog, vattacukor, pizza és még sok más finomság sorakozik fel a bódékban. A keleti konyha ugyan úgy képviselteti magát, mint a nyugati így mindenki talál az ízlésének való ételt. Minden adott a kellemes kikapcsolódáshoz.
A Dicsőség palotája ugyan csak megnyitja kapuit, ahol ezúttal a bossok és az őket legyőző csapatról lehet életnagyságú szobrokat találni…. természetesen egy csata közben lettek megörökítve. Mellettük kőtáblára felvésve nevük, lényegesebb adataik.
Az obszidián boltív, az Elesettek Kertjének bejárata már messziről látszik. A playerek sírjai háborítatlanul vannak felsorakozva képeikkel ellátva. Sokkal nagyobb e vidámparkba nem illő hely, mint lennie kellene. Még az előző vidámparkhoz képes is…. Bárki leróhatja tiszteletét, vagy meglátogathatja egy ismerőse nyughelyét.
Az utolsó szembetűnő épület a: „Ki vagyok én?” névvel ellátott tükrök terme, ami jobb napokat is látott már, kissé romosnak, lelakottnak tűnik kívülről. Nem áll előtte senki, csak egy ZÁRVA feliratú tábla van kihelyezve a bejárat elé. Az ki már már járt egyszer a vidámparkban ezelőtt, sejtheti miért van ez, aki nem az csak találgatni tud…..
Yoshi! Az első feladat, hogy érkezzetek meg és szórakozzatok, akár csapatostul, akár egyedül. Egy vagy több postot írhattok. Rajtatok áll, de a 250 szavacska az legyen meg.
Továbbá mindenki a/egy postja végén dobjon 4 6-os kockával. Van rá bőőőő két hetetek… jó szórakozást!
Lizbet- Mesélő
- Hozzászólások száma : 740
Join date : 2013. Mar. 13.
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
Nem hittem volna, hogy a vidámpark valaha visszatér, ahogy azt sem gondoltam volna, hogy ha ez megtörténik, én is a kapujába állok, mint azelőtt. Ám most nem a vidámság vagy a szórakozni vágyás hozott, hanem valami teljesen más, valami groteszk és hibbant agymenés, egy sötét sejtelem.
Halkan megköszönöm a jegyet, belépek a parkba, majd kissé odébb állok és körbenézek. Mindenfelé boldog arcok köszönnek vissza rám, a játékosok mit sem sejtve örömtelien lépnek be, itt-ott egy szerelmespár egymásba karolva lépdelnek a kavicsos úton és tűnnek el egyik vagy másik sarok mögött. Minden olyan, mint egy átlagos vidámparkba, én mégsem tudok jókedvű lenni.
Összefont karokkal lépdelek céltudatosan, szlalomozva a szembejövő emberek között, hogy ne zavarjam meg számukra felhőtlen napjukat. Fél úton járhatok, mikor megtorpanok oly hirtelen, hogy Álom is tesz még pár lépést, mire megáll és kérdőn megfordul.
-Szerintem... nézzünk körbe előbb jobban... utoljára akarom hagyni azt a helyet inkább.
~Ahogy gondolod...~
Bár úgy terveztem, lassan és ráérősen járom körbe a parkot, a lépteim végül önkéntelenül is sietősre váltanak egy idő után. Nem tud lekötni semmi, sem a körhinta látványa, sem a dodzsemezők szinte visítva nevetése, sem a Palota vagy a Kert. Ez utóbbit is inkább azért jártam csak körbe, hogy meglátom-e esetleg Yuichi vagy bárki más sírját, akiről ne tudnék, de szerencsére nem leltem, így egy nagy, megkönnyebbült sóhajt kíséretében jövök ki onnan.
-Menjünk inkább. Rossz ötlet volt ez a körbejárás, csak még jobban izgulok. -fintorodom el. A macska csak szótlanul megy előttem, szinte mutatva az utat.
Mikor odaérünk végre, megkönnyebbülten sóhajtok fel és a szívemre teszem a kezem.
Nem működik. Le van zárva. Viszont akkor miért állították fel? Összehúzom a szemöldököm, ahogy a rossz előérzetem úrrá lesz rajtam. Valami történni fog, ha Ez már megint itt van.
Leülök a legközelebbi padra, amiről még rálátok a bejáratra, és a Zárva táblát bámulva emlékszem vissza arra, mikor előzőleg itt volt a park, és amikor abban a sátorban találkoztam Vele.
Hogy is mutatkozott be? Már nem is rémlik, csak halványan, az arca ellenben beleégett a fejembe. Az arca, a szavai, a tettei... A hosszú, ébenfekete haj, ami selyemként omlott a vállaira, és azok a jéghideg szemek, amikbe belenézve láttam minden rosszat, amit csak el tudok képzelni, és ami még a képzeletemet is felülmúlja. Összerezzenek és átölelem magam, elkezdtem fázni a gondolatra is, hogy NeadjIsten, talán most újra találkozom vele.
Valamilyen perverz gondolat hatására szeretnék is találkozni vele. Elszántan és bátran, megmutatni neki, hogy már más vagyok. Hogy ismét képes lennék szembeszállni vele, és győznék, most még könnyebben, mint akkor.
Ülök, mellettem a macskával, lustán simogatva, amíg ezt megunva le nem huppan a földre nyalakodni inkább. Ülök és nézem a táblát, lelki szemeim előtt felrémlik az a másik alak is. Vajon megint ki fog lépni onnan, és mit sem téve végiglépdel az úton majd? Megint lerombol maga körül mindent, a fekete párduccal az oldalán?
Mi fog történni ezúttal?
Mert valami történni fog. A zsigereimben érzem.
Halkan megköszönöm a jegyet, belépek a parkba, majd kissé odébb állok és körbenézek. Mindenfelé boldog arcok köszönnek vissza rám, a játékosok mit sem sejtve örömtelien lépnek be, itt-ott egy szerelmespár egymásba karolva lépdelnek a kavicsos úton és tűnnek el egyik vagy másik sarok mögött. Minden olyan, mint egy átlagos vidámparkba, én mégsem tudok jókedvű lenni.
Összefont karokkal lépdelek céltudatosan, szlalomozva a szembejövő emberek között, hogy ne zavarjam meg számukra felhőtlen napjukat. Fél úton járhatok, mikor megtorpanok oly hirtelen, hogy Álom is tesz még pár lépést, mire megáll és kérdőn megfordul.
-Szerintem... nézzünk körbe előbb jobban... utoljára akarom hagyni azt a helyet inkább.
~Ahogy gondolod...~
Bár úgy terveztem, lassan és ráérősen járom körbe a parkot, a lépteim végül önkéntelenül is sietősre váltanak egy idő után. Nem tud lekötni semmi, sem a körhinta látványa, sem a dodzsemezők szinte visítva nevetése, sem a Palota vagy a Kert. Ez utóbbit is inkább azért jártam csak körbe, hogy meglátom-e esetleg Yuichi vagy bárki más sírját, akiről ne tudnék, de szerencsére nem leltem, így egy nagy, megkönnyebbült sóhajt kíséretében jövök ki onnan.
-Menjünk inkább. Rossz ötlet volt ez a körbejárás, csak még jobban izgulok. -fintorodom el. A macska csak szótlanul megy előttem, szinte mutatva az utat.
Mikor odaérünk végre, megkönnyebbülten sóhajtok fel és a szívemre teszem a kezem.
Nem működik. Le van zárva. Viszont akkor miért állították fel? Összehúzom a szemöldököm, ahogy a rossz előérzetem úrrá lesz rajtam. Valami történni fog, ha Ez már megint itt van.
Leülök a legközelebbi padra, amiről még rálátok a bejáratra, és a Zárva táblát bámulva emlékszem vissza arra, mikor előzőleg itt volt a park, és amikor abban a sátorban találkoztam Vele.
Hogy is mutatkozott be? Már nem is rémlik, csak halványan, az arca ellenben beleégett a fejembe. Az arca, a szavai, a tettei... A hosszú, ébenfekete haj, ami selyemként omlott a vállaira, és azok a jéghideg szemek, amikbe belenézve láttam minden rosszat, amit csak el tudok képzelni, és ami még a képzeletemet is felülmúlja. Összerezzenek és átölelem magam, elkezdtem fázni a gondolatra is, hogy NeadjIsten, talán most újra találkozom vele.
Valamilyen perverz gondolat hatására szeretnék is találkozni vele. Elszántan és bátran, megmutatni neki, hogy már más vagyok. Hogy ismét képes lennék szembeszállni vele, és győznék, most még könnyebben, mint akkor.
Ülök, mellettem a macskával, lustán simogatva, amíg ezt megunva le nem huppan a földre nyalakodni inkább. Ülök és nézem a táblát, lelki szemeim előtt felrémlik az a másik alak is. Vajon megint ki fog lépni onnan, és mit sem téve végiglépdel az úton majd? Megint lerombol maga körül mindent, a fekete párduccal az oldalán?
Mi fog történni ezúttal?
Mert valami történni fog. A zsigereimben érzem.
Chancery- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 3005
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 33
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
Sokat járkálok a városban, úgyhogy a vidámpark szórólapja is hamar eljut hozzám. De nem a szórakozási lehetőség kelti fel az érdeklődésemet. Persze, izgalmas az óriáskerék, a céllövölde, a hullámvasút meg a többi. De az Elesettek Kertje jobban izgat. El kell mennem! Meg kell keresnem a sírját! Ez lehet az utolsó lépés ahhoz, hogy teljesen magam mögött tudjam az elmúlt körülbelül 5 évet. Nem tudom, kivel futok össze útközben, de bármelyik ismerősömet örömmel üdvözlöm.
Járkálok körbe a sírok között… Rengeteg arc, rengeteg név… Valaki gyermekei, férjei, feleségei, szerelmei, apja, anyja… Elkeserítő látvány. Majd megszakad a szívem, ha arra gondolok: odakint sosem tudják meg, mi is történt szerettükkel Aincardban… Könny szökik a szemembe. Nem, mondjon bárki bármit, Kayabának ezt nem lehet megbocsátani… Persze, Shunak igaza van abban, hogy nem tehető ő felelőssé a halálukért… De a szeretteik szenvedéséért igenis felelnie kell.
Hosszas… Túl hosszas keresgélés után akadok rá Takashi sírjára. Stimmel a név, és a kép is, ezzel pedig teljes bizonyosságot nyerhetek afelől, hogy nem lettem átverés áldozata, mint ahogy Shu mondta… Ez valahogy megnyugvással tölt el. A könnyek lassan elapadnak, és elkezdek beszélni.
– Annyira hiányzol – csendül a hangom szomorkásan. – Tudod, annyi mindent tapasztaltam idebent, amit veled együtt kellett volna átélnem… - Igen, már nem akarnék távol maradni Aincardtól – Meg kellett volna Ismerned Shut, és Timidust… És Kiwit… Meg a többi Vigost… És Seishint… Meg Tachit is, bár nem tudom, hogy jól kijönnétek-e… - és beszélek és beszélek, hosszan, sokáig, részletekbemenően. Mindenről. Arról, hogy depressziós voltam… Arról, hogy miként másztam ki belőle. Hogy kivel hogy találkoztam, és mi történt. És a küldetésekről is. Illetve arról, hogy hogyan élek jelenleg Aincardban. Kuszán, csapongva mesélek, teljesen megfeledkezve az idő múlásáról.
Miután elbúcsúztam, végleg, igyekszem keresni valakit, akitől megtudakolhatom, megtalálható-e a temető állandóan valahol.
Járkálok körbe a sírok között… Rengeteg arc, rengeteg név… Valaki gyermekei, férjei, feleségei, szerelmei, apja, anyja… Elkeserítő látvány. Majd megszakad a szívem, ha arra gondolok: odakint sosem tudják meg, mi is történt szerettükkel Aincardban… Könny szökik a szemembe. Nem, mondjon bárki bármit, Kayabának ezt nem lehet megbocsátani… Persze, Shunak igaza van abban, hogy nem tehető ő felelőssé a halálukért… De a szeretteik szenvedéséért igenis felelnie kell.
Hosszas… Túl hosszas keresgélés után akadok rá Takashi sírjára. Stimmel a név, és a kép is, ezzel pedig teljes bizonyosságot nyerhetek afelől, hogy nem lettem átverés áldozata, mint ahogy Shu mondta… Ez valahogy megnyugvással tölt el. A könnyek lassan elapadnak, és elkezdek beszélni.
– Annyira hiányzol – csendül a hangom szomorkásan. – Tudod, annyi mindent tapasztaltam idebent, amit veled együtt kellett volna átélnem… - Igen, már nem akarnék távol maradni Aincardtól – Meg kellett volna Ismerned Shut, és Timidust… És Kiwit… Meg a többi Vigost… És Seishint… Meg Tachit is, bár nem tudom, hogy jól kijönnétek-e… - és beszélek és beszélek, hosszan, sokáig, részletekbemenően. Mindenről. Arról, hogy depressziós voltam… Arról, hogy miként másztam ki belőle. Hogy kivel hogy találkoztam, és mi történt. És a küldetésekről is. Illetve arról, hogy hogyan élek jelenleg Aincardban. Kuszán, csapongva mesélek, teljesen megfeledkezve az idő múlásáról.
Miután elbúcsúztam, végleg, igyekszem keresni valakit, akitől megtudakolhatom, megtalálható-e a temető állandóan valahol.
A hozzászólást Chakna összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Ápr. 17 2017, 20:15-kor.
_________________
"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
Chakna- Íjász
- Hozzászólások száma : 1337
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Föld ^^
Karakterlap
Szint: 48
Indikátor: Zöld
Céh: Artes
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
The member 'Chakna' has done the following action : Kockadobás
'6-os dobókocka' :
'6-os dobókocka' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
//Én csak elfelejtettem dobni... //
Chancery- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 3005
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 33
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
The member 'Chancery' has done the following action : Kockadobás
'6-os dobókocka' :
'6-os dobókocka' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
Egyik szinten, egy nagy plakáton akadt meg a szemem. Vidám park díszes felirat, minden féle szórakozás és kaja meg pia amennyit el se lehet képzelni.
Na, én pedig akár menyit eltudok ám képzelni, ide nekem az összes sült halat és fahéjas sütit! Nem ez volt, ami igazán érdekelt, más dolog keltette fel az érdeklődésem. Az elessetek, kertje olyan hely volt ahova minden kép el kell látogatnom.
Belépek a helyre és a sírok közt keresgélek, le és fel nézem a sorokat, a neveket, a képeket. Míg végre meg találom azt, amit kerestem, négy sírkő képel és névvel.
Le térdeltem a sírok elött, cseppet sem érdekelt most ki láthat meg itt. Ahol mindenki magával törődik csak. Le vettem a maszkom és a földre tettem, majd négy szál virágot helyeztem mindegyik sirkö elé.
- Bolond Zaki, mindig kukolni és bugyit akartál lopni. Te kis perverz, hiányzol nincs kivel innom és vitáznom. Hide, ne hidd el felejtettem, amit ígértem igyekszem, de nagyon nehéz néha. Tatsu lemerem fogadni, hogy oda fent is legalább három lány van rád tapadva. Igazi lovag voltál mindig, hogy... még akkor is. Aoi képzeld, találkoztam valakivel, aki olyan, mint te voltál nekem. Azt hiszem meg szeretem és bízni tudok benne.
Elő vettem furulyám és egy szomorú dalt játszottam könnyes szemekkel. Igazi szívbe, lélekbe tépőt.
- Képzeljétek, akivel találkoztam azt hiszem, viszont kedvel. A neve Chakna, bár csak meg ismerhetnétek. Zaki, még gondolatban sem engedném, hogy olyat csinálj.
Mosolygok könnyes szemekkel, majd még sokáig beszélek minden féle dologról. Mi történt eddig velem, mit szeretnék és felidéztem a szép együtt töltött időt is. Még itt a barátaim elött is ezen a szomorú helyen sikerült el mosolyodnom. A mosolyom inkább szomorú volt, mint vidám.
- Hiányoztok, sosem feledlek titeket.
Búcsúztam majd mi elött feláltam volna fel vettem a maszkom és nagy sóhaj kíséretében meg próbáltam elsétálni. Nem tudtam amig meg nem pusziltam Zaki sírkövet. Majd gyorsan szedve lábaim eltávolodtam a szomorú helyszintöl.
A távolban láttam Chaknát amint egy sír elött ált. Mikor el távolodott onnan, lassan oda léptem. Amig ő kereset valaki vagy valami mást én el helyeztem az utolsó virágot, amit vettem.
- Seishin vagyok vagy is Hitomi, nem ismertük egymást tudom. Ezért kérlek, bocsásd, meg itt vagyok most. Meg szerettem a lányt, aki itt volt nálad, és látom, rajta hiányzol neki. Ennyire kedvelt téged, akkor én is biztosan kedveltelek volna. Meg ígérem neked, hogy helyetted is vigyázni fogok rá, még ha azt is kockáztatom.
Akár kicsoda is volt ez a férfi, úgy éreztem ennyivel tartozom neki. Meg hajoltam előtte, elköszönés képen. Most már tényleg távozok amig a lábaim engedik, Chaknára pillantok, és elgondolkodom, köszönjek, vagy oda menjek hozzá? A kettő ugyan az, de ezen a helyen emlékezés közben nincs szívem meg zavarni öt.
Ezért aztán csak várok pár percig, ha észre vesz és int, vagy köszön, akkor oda megyek hozzá, persze csak ha invitálást kapok vagy látom, szeretné a társaságom.
Na, én pedig akár menyit eltudok ám képzelni, ide nekem az összes sült halat és fahéjas sütit! Nem ez volt, ami igazán érdekelt, más dolog keltette fel az érdeklődésem. Az elessetek, kertje olyan hely volt ahova minden kép el kell látogatnom.
Belépek a helyre és a sírok közt keresgélek, le és fel nézem a sorokat, a neveket, a képeket. Míg végre meg találom azt, amit kerestem, négy sírkő képel és névvel.
Le térdeltem a sírok elött, cseppet sem érdekelt most ki láthat meg itt. Ahol mindenki magával törődik csak. Le vettem a maszkom és a földre tettem, majd négy szál virágot helyeztem mindegyik sirkö elé.
- Bolond Zaki, mindig kukolni és bugyit akartál lopni. Te kis perverz, hiányzol nincs kivel innom és vitáznom. Hide, ne hidd el felejtettem, amit ígértem igyekszem, de nagyon nehéz néha. Tatsu lemerem fogadni, hogy oda fent is legalább három lány van rád tapadva. Igazi lovag voltál mindig, hogy... még akkor is. Aoi képzeld, találkoztam valakivel, aki olyan, mint te voltál nekem. Azt hiszem meg szeretem és bízni tudok benne.
Elő vettem furulyám és egy szomorú dalt játszottam könnyes szemekkel. Igazi szívbe, lélekbe tépőt.
- Képzeljétek, akivel találkoztam azt hiszem, viszont kedvel. A neve Chakna, bár csak meg ismerhetnétek. Zaki, még gondolatban sem engedném, hogy olyat csinálj.
Mosolygok könnyes szemekkel, majd még sokáig beszélek minden féle dologról. Mi történt eddig velem, mit szeretnék és felidéztem a szép együtt töltött időt is. Még itt a barátaim elött is ezen a szomorú helyen sikerült el mosolyodnom. A mosolyom inkább szomorú volt, mint vidám.
- Hiányoztok, sosem feledlek titeket.
Búcsúztam majd mi elött feláltam volna fel vettem a maszkom és nagy sóhaj kíséretében meg próbáltam elsétálni. Nem tudtam amig meg nem pusziltam Zaki sírkövet. Majd gyorsan szedve lábaim eltávolodtam a szomorú helyszintöl.
A távolban láttam Chaknát amint egy sír elött ált. Mikor el távolodott onnan, lassan oda léptem. Amig ő kereset valaki vagy valami mást én el helyeztem az utolsó virágot, amit vettem.
- Seishin vagyok vagy is Hitomi, nem ismertük egymást tudom. Ezért kérlek, bocsásd, meg itt vagyok most. Meg szerettem a lányt, aki itt volt nálad, és látom, rajta hiányzol neki. Ennyire kedvelt téged, akkor én is biztosan kedveltelek volna. Meg ígérem neked, hogy helyetted is vigyázni fogok rá, még ha azt is kockáztatom.
Akár kicsoda is volt ez a férfi, úgy éreztem ennyivel tartozom neki. Meg hajoltam előtte, elköszönés képen. Most már tényleg távozok amig a lábaim engedik, Chaknára pillantok, és elgondolkodom, köszönjek, vagy oda menjek hozzá? A kettő ugyan az, de ezen a helyen emlékezés közben nincs szívem meg zavarni öt.
Ezért aztán csak várok pár percig, ha észre vesz és int, vagy köszön, akkor oda megyek hozzá, persze csak ha invitálást kapok vagy látom, szeretné a társaságom.
- zene:
Seishin- Harcos
- Hozzászólások száma : 447
Join date : 2017. Jan. 31.
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
The member 'Seishin' has done the following action : Kockadobás
'6-os dobókocka' :
'6-os dobókocka' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
Az idő csak telik-múlik, de igazából nem történik semmi azon kívül, hogy a gyerekek és a felnőttek egyaránt jól érzik magukat. Mindenki megtalálja azt, ami számára szórakoztató, legyen az bármi, ezen a helyen megtalálható. A vidámparkban tehát csak úgy nyüzsögnek, zajlik az élet. A park jellegzetes muzsikája férfiak, nők és gyerekek vidám nevetésével, kiáltásával vegyül. Azonban vannak itt olyanok is, akik igen szótlanul, gyanakodó pillantásokkal járkálnak egy bizonyos épület körül. Sok ember meglepetését okozza ez, de vannak olyanok is, akik jól tudják, mire fel ez a gyanakvás a tükrök terménél, még ha zárva is van.
Tovább telik az idő, nem történik más, mint ami eddig azon kívül, hogy besötétedett. A vidámpark csak most néz ki igazán pazarul, hála a sokféle színben kivilágított épületeknek, bódéknak. Nem túl sokkal a lámpák felgyúlása után, annak aki épp a tükrök termének közelében van, feltűnhet egy kis mozgolódás, hangoskodás belülről. Rövidesen kinyílik a terem ajtaja, páran elhagyják az épületet. Az első egy magas, enyhén szakállas férfi, vérző pöröllyel a hátán. Őt követi pár lépésnyire lemaradva egy vele egy magas ám valamivel fiatalabb szőke fiatalember és mellette fegyelmezetten lépkedő főnixe. Utánuk érkezik két alacsony lány, egyikük hosszú szőke hajú, páncélt visel és oldalán katana díszeleg, a másik kissé lengébben van felöltözve, rövidke szoknyája és oldalt két copfba fogott fekete haja csak úgy lengedezik szökellése közepette. Előbukkan még egy alacsony, maszkos férfi aki maga a titokzatosság és végül egy fehér csuklyát viselő emberrel zárul a sor. Nem beszélnek egymással, előbukkanásuk után egyből elvegyülnek a tömegben….
Mindenki dobjon halál/korona kockával a postja után. Ha egymással akartok interakciót, akkor több postot is írhattok
Tovább telik az idő, nem történik más, mint ami eddig azon kívül, hogy besötétedett. A vidámpark csak most néz ki igazán pazarul, hála a sokféle színben kivilágított épületeknek, bódéknak. Nem túl sokkal a lámpák felgyúlása után, annak aki épp a tükrök termének közelében van, feltűnhet egy kis mozgolódás, hangoskodás belülről. Rövidesen kinyílik a terem ajtaja, páran elhagyják az épületet. Az első egy magas, enyhén szakállas férfi, vérző pöröllyel a hátán. Őt követi pár lépésnyire lemaradva egy vele egy magas ám valamivel fiatalabb szőke fiatalember és mellette fegyelmezetten lépkedő főnixe. Utánuk érkezik két alacsony lány, egyikük hosszú szőke hajú, páncélt visel és oldalán katana díszeleg, a másik kissé lengébben van felöltözve, rövidke szoknyája és oldalt két copfba fogott fekete haja csak úgy lengedezik szökellése közepette. Előbukkan még egy alacsony, maszkos férfi aki maga a titokzatosság és végül egy fehér csuklyát viselő emberrel zárul a sor. Nem beszélnek egymással, előbukkanásuk után egyből elvegyülnek a tömegben….
Mindenki dobjon halál/korona kockával a postja után. Ha egymással akartok interakciót, akkor több postot is írhattok
Lizbet- Mesélő
- Hozzászólások száma : 740
Join date : 2013. Mar. 13.
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
Felegyenesedve a sírtól gyorsan letörlöm az arcomról a közben kicsordult könnyeket. Gyors léptekkel indulok ki az Elesettek kertjéből, hogy mielőbb megtudjam: Lehet-e valahol mindig megtalálni a sírokat.
Amint kilépek a kapun, körbenézek, hátha már itt meglátok valami dolgozót, aki segíteni tud. Ennek hála veszem észre Seit. Elmosolyodom, és intek felé.
Ha odajön, akkor kicsit komolyabb arccal üdvözlöm, és rögtön kérdezek is tőle:
- A barátaidhoz jöttél? - úgy érzem, hogy ő valószínűleg érti, hogy miért nem a vidámpark csillogását élvezem, hanem a "temetőben" töltöm az időt.
- Velem tartasz? Keresek valakit, aki meg tudja mondani, hogy a sírokat lehet-e valahol állandóan látogatni… - ajánlom fel bátortalanul. Nem vagyok biztos benne, hogy ő is gondolt ugyanerre, mint én.
Ha velem tart, akkor beszélgetés közben, ha nem, akkor csendben elvegyülök a vidámpark boldog, szórakozott tömegében. Lassan rám is átragad a hangulat, és vidáman mosolyogva járkálok keresve egy dolgozót, aki eligazít a temető ügyében.
Közben meglátok egy édességes standot, és feltűnik, hogy többféle fahéjas finomság is van. Ha Sei velem tartott, akkor veszek neki mindegyikből egyet, magamnak pedig savanyúcukrot.
Egy idő után viszont feladom a keresgélést, mert úgy tűnik nincsen ebben a parkban egy dolgozó sem, aki tud nekem segíteni.
Leülök végül egy padra és csak nézem a forgatagot. Jobban szeretem figyelni a vidám arcokat, mint a hullámvasúton ülni, vagy a szellemházban mászkálni, most pedig az utóbbiak közül egyikhez sincs sok kedvem. Persze, más az, ha Sei, vagy valaki más megkér, hogy közösen üljünk fel valamire.
Figyelmes leszek a furcsa menetre is, ami nem tudom honnan indult, de meglehetősen vegyes társaság.
Amint kilépek a kapun, körbenézek, hátha már itt meglátok valami dolgozót, aki segíteni tud. Ennek hála veszem észre Seit. Elmosolyodom, és intek felé.
Ha odajön, akkor kicsit komolyabb arccal üdvözlöm, és rögtön kérdezek is tőle:
- A barátaidhoz jöttél? - úgy érzem, hogy ő valószínűleg érti, hogy miért nem a vidámpark csillogását élvezem, hanem a "temetőben" töltöm az időt.
- Velem tartasz? Keresek valakit, aki meg tudja mondani, hogy a sírokat lehet-e valahol állandóan látogatni… - ajánlom fel bátortalanul. Nem vagyok biztos benne, hogy ő is gondolt ugyanerre, mint én.
Ha velem tart, akkor beszélgetés közben, ha nem, akkor csendben elvegyülök a vidámpark boldog, szórakozott tömegében. Lassan rám is átragad a hangulat, és vidáman mosolyogva járkálok keresve egy dolgozót, aki eligazít a temető ügyében.
Közben meglátok egy édességes standot, és feltűnik, hogy többféle fahéjas finomság is van. Ha Sei velem tartott, akkor veszek neki mindegyikből egyet, magamnak pedig savanyúcukrot.
Egy idő után viszont feladom a keresgélést, mert úgy tűnik nincsen ebben a parkban egy dolgozó sem, aki tud nekem segíteni.
Leülök végül egy padra és csak nézem a forgatagot. Jobban szeretem figyelni a vidám arcokat, mint a hullámvasúton ülni, vagy a szellemházban mászkálni, most pedig az utóbbiak közül egyikhez sincs sok kedvem. Persze, más az, ha Sei, vagy valaki más megkér, hogy közösen üljünk fel valamire.
Figyelmes leszek a furcsa menetre is, ami nem tudom honnan indult, de meglehetősen vegyes társaság.
_________________
"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
Chakna- Íjász
- Hozzászólások száma : 1337
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Föld ^^
Karakterlap
Szint: 48
Indikátor: Zöld
Céh: Artes
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
The member 'Chakna' has done the following action : Kockadobás
'2 oldal halál/korona' :
'2 oldal halál/korona' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
Nem foglalkozom az idővel. Olykor dúdolni kezdek valamit, halkan, nehogy más is hallja rajtam kívül azt, hogy még ezt is hamisan csinálom, nem csak az éneklést. Van, hogy felállok és fel-alá járkálok, legmesszebbre meg csak egy vattacukorért megyek el pár órával később, mikor már eléggé lenyugszik a gyomrom.
Igen, tisztában vagyok vele; ha én megváltoztam, akkor Ő is, ha én erősebb lettem, akkor Ő is, tehát ha megint találkozom vele, nem lesz olyan könnyű a dolgom. Viszont, ha egyszer már sikerült, akkor sikerülni fog most is, ebben biztos vagyok. A cukrot nyammogva figyelem a boldogságot körülöttem, de ahogy elkezd sötétedni, és kidobom az üres hurkapálcát, hogy széttörjön egy kukában, egyre gyakrabban pillantok a bejárt felé.
A várakozásom végül kifizetődött. Álomkelő fülelni kezd, majd kicsit közelebb lép hozzám, farka végét lustán lengetve le sem veszi szemeit a sátorról. Én is fészkelődni kezdek, felállok a padról, egy lépést sem teszek tovább, karba tett kézzel várok, hogy mi fog történni. A hajam égnek áll a tarkómon, bizserget, végigfut a gerincemen, az izgalom szinte kiugrasztja a szívem.
És akkor megindulnak, egyenként lépnek ki, én pedig kerek szemekkel, tátott szájjal nézek végig rajtuk.
Anatole...? Ren...? Az... Mirika? A szőke lány hirtelen be sem ugrik... utána Kazuma, akiről egy ideig szinte zengett a város. Döbbenten nézem végig, ahogy szinte szó nélkül elhaladnak mellettem, úgy fordulok utánuk, mint valami térfigyelő kamera.
Ők azok, de mégsem; már csak a tényt figyelembe véve, hogy mivel a többségük, akiket felismertem, már halott a játékban, valószínűleg azok is, akik még velük vannak.
Már eltávolodtak tőlem pár lépést, mikor a lábam szinte magától mozdul. Kikerülöm Álomkelőt és mint egy alvajáró, megpróbálom a tekintetem a fehér csuklyás alakra szegezni, aki leghátul haladt. Követem őket, robotként, izgalommal telve, az adrenalintól hajtva. Kik vagytok ti? Miféle groteszk és undorító játékot űz valaki veletek? Vagy kiderül, hogy valójában éltek, vissza tudtatok jönni? Istenem, az lenne a legjobb...
Nem törődve Álomkelő szigorú hangjával a fejemben, hogy azonnal forduljak vissza, megpróbálok lépést tartani a kis csoporttal, de érzem a zsigereimben, hogy nem lesz könnyű, sőt... talán lehetetlen. Nekem mégis meg kell próbáljam, kerüljön bármibe. Választ szeretnék nem csak arra már, hogy ők kicsodák, hanem arra is, mi történt ezelőtt, mikor ez a vidámpark felépült és megnyitotta azt az átkos sátrát.
Igen, tisztában vagyok vele; ha én megváltoztam, akkor Ő is, ha én erősebb lettem, akkor Ő is, tehát ha megint találkozom vele, nem lesz olyan könnyű a dolgom. Viszont, ha egyszer már sikerült, akkor sikerülni fog most is, ebben biztos vagyok. A cukrot nyammogva figyelem a boldogságot körülöttem, de ahogy elkezd sötétedni, és kidobom az üres hurkapálcát, hogy széttörjön egy kukában, egyre gyakrabban pillantok a bejárt felé.
A várakozásom végül kifizetődött. Álomkelő fülelni kezd, majd kicsit közelebb lép hozzám, farka végét lustán lengetve le sem veszi szemeit a sátorról. Én is fészkelődni kezdek, felállok a padról, egy lépést sem teszek tovább, karba tett kézzel várok, hogy mi fog történni. A hajam égnek áll a tarkómon, bizserget, végigfut a gerincemen, az izgalom szinte kiugrasztja a szívem.
És akkor megindulnak, egyenként lépnek ki, én pedig kerek szemekkel, tátott szájjal nézek végig rajtuk.
Anatole...? Ren...? Az... Mirika? A szőke lány hirtelen be sem ugrik... utána Kazuma, akiről egy ideig szinte zengett a város. Döbbenten nézem végig, ahogy szinte szó nélkül elhaladnak mellettem, úgy fordulok utánuk, mint valami térfigyelő kamera.
Ők azok, de mégsem; már csak a tényt figyelembe véve, hogy mivel a többségük, akiket felismertem, már halott a játékban, valószínűleg azok is, akik még velük vannak.
Már eltávolodtak tőlem pár lépést, mikor a lábam szinte magától mozdul. Kikerülöm Álomkelőt és mint egy alvajáró, megpróbálom a tekintetem a fehér csuklyás alakra szegezni, aki leghátul haladt. Követem őket, robotként, izgalommal telve, az adrenalintól hajtva. Kik vagytok ti? Miféle groteszk és undorító játékot űz valaki veletek? Vagy kiderül, hogy valójában éltek, vissza tudtatok jönni? Istenem, az lenne a legjobb...
Nem törődve Álomkelő szigorú hangjával a fejemben, hogy azonnal forduljak vissza, megpróbálok lépést tartani a kis csoporttal, de érzem a zsigereimben, hogy nem lesz könnyű, sőt... talán lehetetlen. Nekem mégis meg kell próbáljam, kerüljön bármibe. Választ szeretnék nem csak arra már, hogy ők kicsodák, hanem arra is, mi történt ezelőtt, mikor ez a vidámpark felépült és megnyitotta azt az átkos sátrát.
Chancery- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 3005
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 33
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
The member 'Chancery' has done the following action : Kockadobás
'2 oldal halál/korona' :
'2 oldal halál/korona' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
Chak észre vett, intett talán most jól esne, ha tudnék beszélni valakivel. Még ha nem is arról vagy olyanról beszélünk a társaság a lényeg.
Lassan oda sétálok és szintén üdvözlőm, már-már szinte formálisan apró meghajlással.
- Igen és beszélnem kellet még mással is.
Az már csak hirtelen jött, hogy a számomra idegen férfi sirját meglátogattam. Úgy éreztem, ha a túloldalról hall minket biztos örülne, ha hallaná, van, valaki vigyáz Chaknára.
Most igy belegondolva kicsit furcsa ez az egész, még a valódi nevét sem tudom. Még is kezdek mély érzéseket táplálni iránta, olyan mélyet az már túl a barátságon van. Mintha a testvérem lenne vér szerint is. Ez lenne az a híres lelki társ kötelék amiról már hallottam?
- Igen szívesen veled megyek, de cserébe kérek majd valamit.
Sejtem, bele fog menni a dologba nem akkor is vele megyek. Jó lenne, tényleg ha máskor is lehetne ide jönni és látogatni. Sétálgatás közben kiszurok egy édeséges standot és szinte már csorog is a nyálam. Lelki szemei elött látom remegő kezekkel indulok meg mindjárt és magamévá teszek halom fahéjas csemegét. Chakna meg előzte a katasztrófát, igy nem tettem magamévá minden fahéjas csemegét csak egyet.
- Köszönöm, ilyen pillanatokban tényleg úgy érzem, húgod vagyok.
Közlöm mosolyogva és jó nagyot harapok a csemegémből. Amikor meg akad valamin a szemem egy furcsa menet. Először nem igazán tulajdonitok neki nagydolgot. Pár fura alak, akik sétálnak biztos valami céh vagy egy csapat. Amikor Chakna is figyelni kezdi és közelebb érnek jobban meg nézem, a menetet a fahéjas csemege át megy bázis ugrásba. Ki fordul a kezemből és a földre esve pixelekre bomlik.
- Ez nem, ez mi..... AOIIIIII!
Kísértetiesen hasonlít menteböl az egyik lány Aoira. Annyira, hogy akár lehet az ő maga Aoi. Az nem lehet, láttam meghalni akkor meg még is, hogy kerül ide? Kicsit meg feledkezem magamról és nyújtott kézzel indulok, hogy meg fogjam a lány vállát és meg tudjam mi ez az egész.
Lassan oda sétálok és szintén üdvözlőm, már-már szinte formálisan apró meghajlással.
- Igen és beszélnem kellet még mással is.
Az már csak hirtelen jött, hogy a számomra idegen férfi sirját meglátogattam. Úgy éreztem, ha a túloldalról hall minket biztos örülne, ha hallaná, van, valaki vigyáz Chaknára.
Most igy belegondolva kicsit furcsa ez az egész, még a valódi nevét sem tudom. Még is kezdek mély érzéseket táplálni iránta, olyan mélyet az már túl a barátságon van. Mintha a testvérem lenne vér szerint is. Ez lenne az a híres lelki társ kötelék amiról már hallottam?
- Igen szívesen veled megyek, de cserébe kérek majd valamit.
Sejtem, bele fog menni a dologba nem akkor is vele megyek. Jó lenne, tényleg ha máskor is lehetne ide jönni és látogatni. Sétálgatás közben kiszurok egy édeséges standot és szinte már csorog is a nyálam. Lelki szemei elött látom remegő kezekkel indulok meg mindjárt és magamévá teszek halom fahéjas csemegét. Chakna meg előzte a katasztrófát, igy nem tettem magamévá minden fahéjas csemegét csak egyet.
- Köszönöm, ilyen pillanatokban tényleg úgy érzem, húgod vagyok.
Közlöm mosolyogva és jó nagyot harapok a csemegémből. Amikor meg akad valamin a szemem egy furcsa menet. Először nem igazán tulajdonitok neki nagydolgot. Pár fura alak, akik sétálnak biztos valami céh vagy egy csapat. Amikor Chakna is figyelni kezdi és közelebb érnek jobban meg nézem, a menetet a fahéjas csemege át megy bázis ugrásba. Ki fordul a kezemből és a földre esve pixelekre bomlik.
- Ez nem, ez mi..... AOIIIIII!
Kísértetiesen hasonlít menteböl az egyik lány Aoira. Annyira, hogy akár lehet az ő maga Aoi. Az nem lehet, láttam meghalni akkor meg még is, hogy kerül ide? Kicsit meg feledkezem magamról és nyújtott kézzel indulok, hogy meg fogjam a lány vállát és meg tudjam mi ez az egész.
Seishin- Harcos
- Hozzászólások száma : 447
Join date : 2017. Jan. 31.
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
The member 'Seishin' has done the following action : Kockadobás
'2 oldal halál/korona' :
'2 oldal halál/korona' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
Sötétedés után ugyan úgy sőt, talán még jobban megy a vidámparknak. Az emberek önfeledten szórakoznak elfeledve mindennapi gondjaikat, legfőképpen azt, hogy egy játékba vannak bezárva, legalább erre rövid időre. Annak ellenére, hogy többen gyanakvóan méregettek egy bizonyos épületet, semmi érdemleges nem történt mindaddig, míg elő nem mászott öt különös ember, kikből egyikőtök felismert néhány tagot, és nem csak ő. Jó páran tátott szájjal nézték végig a jelenetet, ledermedve a sokktól
Sei elindultál az általad Aoi-ként azonosított fiatal lány felé, s mikor vállát megérintetted ő értetetlenül bámult rád, nem ő az. Talán a szemed, vagy az elméd tréfált meg egy kicsit, azonban hirtelen elgyengültél pár pillanatra, teljesen erőtlennek érezted magad, de tényleg csak pár pillanat volt az egész, utána, mintha misem történt volna a lány elmosolyodott és haladt tovább.
Chan te mivel követted őket szemtanúja voltál mindennek. Az öt személy, akikből csupán kettőt nem ismersz, szétszóródott a vidámpark területén. Nem egyszerre, hanem fokozatosan, mindig leszakadt az egyikük és beállt egy-egy bódéba segíteni, kivéve a szőke fiatal lányt és a fehér csuklyás illetőt, mert ők egyenesen az elesettek kertje felé vették az irányt.
Chan és Chakna ti észrevettétek, hogy a HP csíkotok lecsökkent, majdnem a felére annak ellenére, hogy védett területen tartózkodtok. Ez a jelenség is csupán pár másodpercig tart, utána megint feltöltődött maximum a HP-tok. Az érdekesség még annyi, hogy mindez megismétlődött minden harmadik percben.
Sei elindultál az általad Aoi-ként azonosított fiatal lány felé, s mikor vállát megérintetted ő értetetlenül bámult rád, nem ő az. Talán a szemed, vagy az elméd tréfált meg egy kicsit, azonban hirtelen elgyengültél pár pillanatra, teljesen erőtlennek érezted magad, de tényleg csak pár pillanat volt az egész, utána, mintha misem történt volna a lány elmosolyodott és haladt tovább.
Chan te mivel követted őket szemtanúja voltál mindennek. Az öt személy, akikből csupán kettőt nem ismersz, szétszóródott a vidámpark területén. Nem egyszerre, hanem fokozatosan, mindig leszakadt az egyikük és beállt egy-egy bódéba segíteni, kivéve a szőke fiatal lányt és a fehér csuklyás illetőt, mert ők egyenesen az elesettek kertje felé vették az irányt.
Chan és Chakna ti észrevettétek, hogy a HP csíkotok lecsökkent, majdnem a felére annak ellenére, hogy védett területen tartózkodtok. Ez a jelenség is csupán pár másodpercig tart, utána megint feltöltődött maximum a HP-tok. Az érdekesség még annyi, hogy mindez megismétlődött minden harmadik percben.
Lizbet- Mesélő
- Hozzászólások száma : 740
Join date : 2013. Mar. 13.
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
Meglep Sei formalitása… De nem mondok semmit, csak rámosolygok. - Megkérdezhetem kivel? - érdeklődöm, de egyáltalán nem ragaszkodom hozzá, hogy válaszoljon, ha nem akar.
Boldogan mosolygok, amikor kiderül, hogy velem jön.
- Akár most is elmondhatod, mit szeretnél - mondom vidáman. Nem hiszem, hogy olyat kérne, amit nehezemre esik megadni.
- Én is úgy érzem, mintha az lennél - mosolygok a köszönetnyilvánításra is.
A furcsa menet nem csak nekem kelti fel a figyelmemet, Sei még a fahéjas csemegét is elejti a meglepetésében… Először nem értem mi történt, aztán kimondja az egyik barátja nevét, és elindul az egyik menetbeli lány felé…
Én megyek utána, és megértő pillantással nézek rá, mikor kiderül, hogy tévedett. Valahogy eszembe jut erről amit Shu mondott a kiesett játékosok visszatéréséről…
Ezután nem hagy nyugodni, hogy mi ez a menet, úgyhogy figyelemmel kísérem őket, és amikor meglátom, hogy szétválnak, és ketten egy fiatal szőkeség, és egy fehércsuklyás alak, az elesettek kertje felé indulnak, a nyomukba eredek. Talán ők azok, akikre vártam, és meg tudják mondani, hogy ezen az eventen kívül hol találhatom meg a sírokat. Véletlenül téved a tekintetem az életcsíkomra... És nem sokon múlik, hogy meg tudok állni a lábamon... Mi történt? Az életem fele eltűnt... Védett területen... Vagy a szemem káprázott? Pár másodperc múlva megint teljes a csík... Valami határozottan furcsa..
Ezután erre is igyekszem figyelni, és lassan rájövök, hogy 3 percenként megismétlődik ez a jelenség... Azt hiszem nem csak egy kérdésem lesz a két titokzatos alakhoz az elesettek kertjében... Mert valami nemstimmel, és egyenlőre csak a vidámparkhoz tudom ezt kötni...
Boldogan mosolygok, amikor kiderül, hogy velem jön.
- Akár most is elmondhatod, mit szeretnél - mondom vidáman. Nem hiszem, hogy olyat kérne, amit nehezemre esik megadni.
- Én is úgy érzem, mintha az lennél - mosolygok a köszönetnyilvánításra is.
A furcsa menet nem csak nekem kelti fel a figyelmemet, Sei még a fahéjas csemegét is elejti a meglepetésében… Először nem értem mi történt, aztán kimondja az egyik barátja nevét, és elindul az egyik menetbeli lány felé…
Én megyek utána, és megértő pillantással nézek rá, mikor kiderül, hogy tévedett. Valahogy eszembe jut erről amit Shu mondott a kiesett játékosok visszatéréséről…
Ezután nem hagy nyugodni, hogy mi ez a menet, úgyhogy figyelemmel kísérem őket, és amikor meglátom, hogy szétválnak, és ketten egy fiatal szőkeség, és egy fehércsuklyás alak, az elesettek kertje felé indulnak, a nyomukba eredek. Talán ők azok, akikre vártam, és meg tudják mondani, hogy ezen az eventen kívül hol találhatom meg a sírokat. Véletlenül téved a tekintetem az életcsíkomra... És nem sokon múlik, hogy meg tudok állni a lábamon... Mi történt? Az életem fele eltűnt... Védett területen... Vagy a szemem káprázott? Pár másodperc múlva megint teljes a csík... Valami határozottan furcsa..
Ezután erre is igyekszem figyelni, és lassan rájövök, hogy 3 percenként megismétlődik ez a jelenség... Azt hiszem nem csak egy kérdésem lesz a két titokzatos alakhoz az elesettek kertjében... Mert valami nemstimmel, és egyenlőre csak a vidámparkhoz tudom ezt kötni...
_________________
"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
Chakna- Íjász
- Hozzászólások száma : 1337
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Föld ^^
Karakterlap
Szint: 48
Indikátor: Zöld
Céh: Artes
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
Groteszk ez az egész, semmi több. Sápadtan, mint egy kísértet, úgy követem a kis csoportot, a szememet igyekezve le sem venni róluk, lehetőleg annyi tagot próbálok megfigyelni, amennyire csak képes lehetek. Álomkelő szorosan a nyomomban marad, és hallom valahol mélyen a fejemben, hogy szólni próbál hozzám, de valahogy most semennyire sem érdekel a mondandója. Tudom, hogy figyelmeztetni akar, visszafogni és lehetőleg haza invitálni, de nekem egyszerűen tudnom kell, mi folyik itt...
Felváltva zakatol, majd összeszorul a szívem, valahányszor azokra pillantok, akiket azelőtt is ismertem. Ahogy egyenként lefordulnak és beállnak valahova, úgy elmosolyodom, és amint szembenéznek velem, lelkesen integetek, hát ha ki tudok csikarni valamilyen reakciót tőlük, amivel megbizonyosodhatom róla, hogy élő emberekről van szó, nem pedig holmi szellemekről, akárha a Chihiro filmbe csöppentem volna, mikor leszáll az éj. Bár most kétfelé szakadhatnék legalább, és míg egyik felem követné azokat, akik mennek tovább, egy másik megállhatna beszélni azokkal, akik leszakadtak tőlük. Anatole, elmondanám neked, mennyire hiányzol a céhednek, főleg annak a kis zöld hajú leánykának. Ren, téged egész Aincrad sirat szerintem a mai napig, hisz egyfajta sztár voltál itt. Mirika, nálad ügyesebb árnyharcost azóta sem ismerek. Kazuma, veled ugyan sosem találkoztam, de nagyon szívesen megtenném, biztos nem voltál olyan gonosz, amilyennek be vagy állítva.
Akkor sem torpanok meg, mikor megjelenik egy lány, elterelve kissé a csapat egy tagjának figyelmét. Ahogy az incidenst követően elhaladunk mellette, ránézek, elmosolyodik, bár úgy érzem, én magam is egy szellemnek nézek szinte ki. Reszket minden tagom az idegességtől, szóval a bátorító pillantás nem hiszem, hogy sokat ér. Megpillantom mellette Chaknát is, de egyenlőre nem is igazán fogom fel, hogy ott van egyáltalán.
Követem őket, mindaddig, míg már csak ketten maradnak, az a kettő, akiket nem ismertem fel. Kezd olyan előérzetem lenni, miszerint ők különlegesek, egyediek, és valamilyen feladatuk lesz ma este... Így a tempómon mit sem változtatva megyek utánuk, szorosan, az életcsíkommal sem törődve. Visszatöltődött... akkor csak nem lesz baj.
Álomkelő másképp gondolja. A bundája szinte égnek mered az egyre növekvő pániktól, és mikor észreveszi, hogy Chakna is jön utánunk, gyorsan elé ugrik és szinte pánikszerű hangon megszólal a lány fejében.
~Segítened kell!~ -harsan, biztos-ami-biztos, hogy mindenképp meghallja őt legalább az íjász. Most ez az egyetlen reménye. ~Nem érem el sehogy, és mintha megbabonázták volna! Mi folyik itt? Rezeg a fülszőröm, hogy itt valami nagy galiba fog még történni, ismerem már ezt a helyet hozzá eléggé... pár éve is katasztrófa történt pont itt!~
Felváltva zakatol, majd összeszorul a szívem, valahányszor azokra pillantok, akiket azelőtt is ismertem. Ahogy egyenként lefordulnak és beállnak valahova, úgy elmosolyodom, és amint szembenéznek velem, lelkesen integetek, hát ha ki tudok csikarni valamilyen reakciót tőlük, amivel megbizonyosodhatom róla, hogy élő emberekről van szó, nem pedig holmi szellemekről, akárha a Chihiro filmbe csöppentem volna, mikor leszáll az éj. Bár most kétfelé szakadhatnék legalább, és míg egyik felem követné azokat, akik mennek tovább, egy másik megállhatna beszélni azokkal, akik leszakadtak tőlük. Anatole, elmondanám neked, mennyire hiányzol a céhednek, főleg annak a kis zöld hajú leánykának. Ren, téged egész Aincrad sirat szerintem a mai napig, hisz egyfajta sztár voltál itt. Mirika, nálad ügyesebb árnyharcost azóta sem ismerek. Kazuma, veled ugyan sosem találkoztam, de nagyon szívesen megtenném, biztos nem voltál olyan gonosz, amilyennek be vagy állítva.
Akkor sem torpanok meg, mikor megjelenik egy lány, elterelve kissé a csapat egy tagjának figyelmét. Ahogy az incidenst követően elhaladunk mellette, ránézek, elmosolyodik, bár úgy érzem, én magam is egy szellemnek nézek szinte ki. Reszket minden tagom az idegességtől, szóval a bátorító pillantás nem hiszem, hogy sokat ér. Megpillantom mellette Chaknát is, de egyenlőre nem is igazán fogom fel, hogy ott van egyáltalán.
Követem őket, mindaddig, míg már csak ketten maradnak, az a kettő, akiket nem ismertem fel. Kezd olyan előérzetem lenni, miszerint ők különlegesek, egyediek, és valamilyen feladatuk lesz ma este... Így a tempómon mit sem változtatva megyek utánuk, szorosan, az életcsíkommal sem törődve. Visszatöltődött... akkor csak nem lesz baj.
Álomkelő másképp gondolja. A bundája szinte égnek mered az egyre növekvő pániktól, és mikor észreveszi, hogy Chakna is jön utánunk, gyorsan elé ugrik és szinte pánikszerű hangon megszólal a lány fejében.
~Segítened kell!~ -harsan, biztos-ami-biztos, hogy mindenképp meghallja őt legalább az íjász. Most ez az egyetlen reménye. ~Nem érem el sehogy, és mintha megbabonázták volna! Mi folyik itt? Rezeg a fülszőröm, hogy itt valami nagy galiba fog még történni, ismerem már ezt a helyet hozzá eléggé... pár éve is katasztrófa történt pont itt!~
Chancery- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 3005
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 33
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
- Tudód, úgy éreztem ha igaz amiben szeretnék hinni. Akkor akik elmentek hallanak minket. Úgy gondoltam jól esne a párodnak ha tudná van valaki melletted aki.. a nővéreként szeret.
Mondatom végére egyre halkabban beszéltem, nem tudtam jót cselekedtem-e vagy sem. Nem akartam régi sebeket feltépni, sem fájdalmat okozni.
- Veled szeretném jól érezni magam és kipróbálni néhány dolgot. Mindegy mit csinálunk csak érezzük jól magunk.
Válaszoltam a kérdésre, és mikor ki mondta ő is igy érzi, boldog voltam. Végre van valaki aki több mint a barátom. Mindig is akartam egy testvért, és arról álmodtam sokszor van is egy. Igy most az álmom ebben a groteszk világban valóra vált.
Majd mi után követtem a kérdéses személyt, amit szégyelltem is kicsit hiszen olyan hirtelen ugrottam fel. Akkor abban a pillanatban jó ötletnek tűnt és tudni akartam igaz amit látok. Meg érintem, és mikor meg fordul elszomorodom. Nem ő az pedig annyira boldog voltam egy pillanatra. Van egy testvérem és Aoi.... aztán még sem. Nem csak szívem gyengült el egy pillanatra. Lábaim érzem meg remegnek, mintha pixeleim betegek lenének. Pixikék csak nem meg fáztatok?
Nem tudom mire vélni a gyengeséget sem a lány mosolyát aki eltűnt szemeim elöl.
Mikor megfordulok egy sziszát látok Chakna elött. Még mindig kicsit gyengének érezve magam oda sétálok és meg csodálom a teremtményt. Olyan ismerős nekem a szisza mintha láttam volna valahol már.
Mondatom végére egyre halkabban beszéltem, nem tudtam jót cselekedtem-e vagy sem. Nem akartam régi sebeket feltépni, sem fájdalmat okozni.
- Veled szeretném jól érezni magam és kipróbálni néhány dolgot. Mindegy mit csinálunk csak érezzük jól magunk.
Válaszoltam a kérdésre, és mikor ki mondta ő is igy érzi, boldog voltam. Végre van valaki aki több mint a barátom. Mindig is akartam egy testvért, és arról álmodtam sokszor van is egy. Igy most az álmom ebben a groteszk világban valóra vált.
Majd mi után követtem a kérdéses személyt, amit szégyelltem is kicsit hiszen olyan hirtelen ugrottam fel. Akkor abban a pillanatban jó ötletnek tűnt és tudni akartam igaz amit látok. Meg érintem, és mikor meg fordul elszomorodom. Nem ő az pedig annyira boldog voltam egy pillanatra. Van egy testvérem és Aoi.... aztán még sem. Nem csak szívem gyengült el egy pillanatra. Lábaim érzem meg remegnek, mintha pixeleim betegek lenének. Pixikék csak nem meg fáztatok?
Nem tudom mire vélni a gyengeséget sem a lány mosolyát aki eltűnt szemeim elöl.
Mikor megfordulok egy sziszát látok Chakna elött. Még mindig kicsit gyengének érezve magam oda sétálok és meg csodálom a teremtményt. Olyan ismerős nekem a szisza mintha láttam volna valahol már.
_________________
- Felszerelés:
Felszerelés/Stat/képesség
1 Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.
- Kinézet:
Seishin- Harcos
- Hozzászólások száma : 447
Join date : 2017. Jan. 31.
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
Noha ketten észrevettétek, hogy furcsa dolgok történnek az a HP csíkotokkal, de mivel nem tudtok semmi konkrétat, na meg ugye szinte azonnal vissza is töltődött, nem csináltok vele semmit, vagyis nem tudtok. Pánikot még nem keltett ez a jelenség, bár lehet még csak ti észleltétek, mert ugye bőven van itt olyasmi, ami elvonja egy ember figyelmét.
Chan mikor integettél a leszakadó holtnak hitt playereknek, azok mosolyogva visszaintegettek neked, mindegyik a maga módján, kivételt talán csak a maszkos képezett, aki nem sok reakciót mutatott irányodba. Te mégsem álltál meg, helyette követted a maradék kettőt, akik lassan elérték az Elesettek kertjének bejáratát. Elég későre járt már, de még mindig voltak páran, akik a sírokat látogatták. Úgy tűnik, hogy nem mindenkit üldöz el az éjszaka + temető páros, mint a való életben.
A szőke kis növésű megállt a kert kapujában és nem ment tovább, csak figyelte fehércsuklyás társát, aki tovább haladt egyenesen addig a pontig, ahol a sírok kezdődtek. Ott megállt, a kezeit feltette és a csuklyája is lekerült a kopasz, ébenfekete fejről, amin nemhogy fül, de szem orr és száj sem volt…. az arca teljesen hiányzott. Nem sokáig láthattátok azonban így. Nemes egyszerűséggel elkezdett olvadni, teste lassan fekete folyadékká változott, akár a szurok….
Chan mikor integettél a leszakadó holtnak hitt playereknek, azok mosolyogva visszaintegettek neked, mindegyik a maga módján, kivételt talán csak a maszkos képezett, aki nem sok reakciót mutatott irányodba. Te mégsem álltál meg, helyette követted a maradék kettőt, akik lassan elérték az Elesettek kertjének bejáratát. Elég későre járt már, de még mindig voltak páran, akik a sírokat látogatták. Úgy tűnik, hogy nem mindenkit üldöz el az éjszaka + temető páros, mint a való életben.
A szőke kis növésű megállt a kert kapujában és nem ment tovább, csak figyelte fehércsuklyás társát, aki tovább haladt egyenesen addig a pontig, ahol a sírok kezdődtek. Ott megállt, a kezeit feltette és a csuklyája is lekerült a kopasz, ébenfekete fejről, amin nemhogy fül, de szem orr és száj sem volt…. az arca teljesen hiányzott. Nem sokáig láthattátok azonban így. Nemes egyszerűséggel elkezdett olvadni, teste lassan fekete folyadékká változott, akár a szurok….
Lizbet- Mesélő
- Hozzászólások száma : 740
Join date : 2013. Mar. 13.
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
Nem tudom mit mondhatnék Seinek… Hálakönnyek gyűlnek a szemembe, és szorosan átölelem hugocskámat. Nagyon jól esik, hogy így törődik velem, s eszébe jutott ez a gesztus… Egyre inkább a testvéremnek érzem ezt a lányt...
Szívesen elszórakoztam volna vele a vidámparkban, amikor odament a fura menethez, és nem hagyott nyugodni, hogy mi folyik itt. Követem azokat akik az elveszettek kertjébe mennek, és feltűnik a hirtelen változása az életcsíkomnak.
Aztán elémugrik egy ismerős macska, és meghallom Álom hangját a fejemben… Nagyon ijedtnek hangzik szegény, ami engem is aggaszt. Megállok és gyorsan körülnézek Nem kell sokat keresnem, hamar megtalálom Chant. Utána futok, remélve hogy Sei és Álom jönnek utánam, és ha utolérem a lányt, kézenfogom, hogy megáljon, vagy legalábbis engem is rántson magával. Lenne még kérdésem Álomhoz, de fontosabbnak tűnik, hogy Chan ne csináljon butaságot. Elég volt a közös kaland, hogy valahogy… fel se merüljön bennem hogy nem segítek.
Látom mi történik, éppúgy mint Chan… Alapjáraton kissé feszélyez az esti temető, mint olyan, és ezen nem segít, hogy vannak még néhányan. A kapun kívül áltam meg, Channal együtt, ha lehet, úgy, hogy a szöszi se és a csuklyás se láthasson minket. A többieket pedig egy kézmozdulattam ugyan erre intem, ha utánunk jönnek. Onnan figyelem, ahogy a fehércsuklyás alak cseppfolyósodik o.o Mi a fene… Ez hogy? És mitől? Egyre kevésbé tetszik ez az egész… Nyugi, Chana.. ne ess pánikba... Jó, vegyél egy nagy levegőt, és igyekezz kitalálni mi ez az egész.
- Álom, Chan - kérdezem suttogva - ezen a helyen történt ilyen korábban is? - azt hiszem minden információ segíthet hogy kibogozzuk mi folyik itt...
Szívesen elszórakoztam volna vele a vidámparkban, amikor odament a fura menethez, és nem hagyott nyugodni, hogy mi folyik itt. Követem azokat akik az elveszettek kertjébe mennek, és feltűnik a hirtelen változása az életcsíkomnak.
Aztán elémugrik egy ismerős macska, és meghallom Álom hangját a fejemben… Nagyon ijedtnek hangzik szegény, ami engem is aggaszt. Megállok és gyorsan körülnézek Nem kell sokat keresnem, hamar megtalálom Chant. Utána futok, remélve hogy Sei és Álom jönnek utánam, és ha utolérem a lányt, kézenfogom, hogy megáljon, vagy legalábbis engem is rántson magával. Lenne még kérdésem Álomhoz, de fontosabbnak tűnik, hogy Chan ne csináljon butaságot. Elég volt a közös kaland, hogy valahogy… fel se merüljön bennem hogy nem segítek.
Látom mi történik, éppúgy mint Chan… Alapjáraton kissé feszélyez az esti temető, mint olyan, és ezen nem segít, hogy vannak még néhányan. A kapun kívül áltam meg, Channal együtt, ha lehet, úgy, hogy a szöszi se és a csuklyás se láthasson minket. A többieket pedig egy kézmozdulattam ugyan erre intem, ha utánunk jönnek. Onnan figyelem, ahogy a fehércsuklyás alak cseppfolyósodik o.o Mi a fene… Ez hogy? És mitől? Egyre kevésbé tetszik ez az egész… Nyugi, Chana.. ne ess pánikba... Jó, vegyél egy nagy levegőt, és igyekezz kitalálni mi ez az egész.
- Álom, Chan - kérdezem suttogva - ezen a helyen történt ilyen korábban is? - azt hiszem minden információ segíthet hogy kibogozzuk mi folyik itt...
_________________
"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
Chakna- Íjász
- Hozzászólások száma : 1337
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Föld ^^
Karakterlap
Szint: 48
Indikátor: Zöld
Céh: Artes
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
Álomkelő szorosan követi Chaknát, mikor elindul felém, és ahogy megérinti a karomat, mint aki álomból ébredt, megriadok és kérdőn nézek hátra, hogy ki lehet az. A fejem, amit eddig nehéznek éreztem, egyszeriben újra természetesen könnyűnek érződik, és valóban kell pislognom kettőt, mire felfogom, mi történik.
~Na végre! Hallasz, Szájtát?~
De rég hívott így. Kicsit összehúzom a szemöldököm és bólintok, de Chakna közben szó nélkül elhúzott kicsit odébb, és ő sem vette le szemét a furcsa alakról. Kicsit félve követtem a példáját, nehogy megint elkápráztasson a látvány, de szerencsére ennek immár az írmagja se maradt meg. Sőt, az események láttán, még a szám elé is kapom a kezem, és bár nem menekülnék, sőt, pont ellenkezőleg, de legalább nem mozgok úgy, mint egy élőhalott.
-Jézusom! -hebegem, végignézve az alak változását, és próbálom nyomon követni szemmel, hogy miután már elolvadt, halad-e bármerre is. Tekintetem végigsiklik a sírokon... te jó ég... mi van akkor, ha...?
Chakna kérdése illantja el a gyanúmat, mint egy kellemes szellő, és fintorogva lehajtom a fejem.
-Hasonló. -bólintok, majd visszanézek a parkra, bár a sátrat már nem látom. -Talán tavaly, vagy két éve, megjelent ugyanez a vidámpark itt. Akkor az a tükrös sátor is működött. Volt ott egy érdekes tükör... az embléma szerint a valódi énünket mutatta meg, szerintem csak az ellentétünket.
Lelki szemeim előtt ismét felvillan az a fekete hajú lány, amint becserkészi Yuichi képmását a feltett szándékkal, hogy alattomos kurvát farag belőlem...
-Borzalmas volt. Az egyik alak végül felégette az egész szakramenciát, mi pedig menekültünk, ahogy tudtunk. Ez... nem tudom, mi lehet... de soha többet nem jövök ebbe a vidámparkba, ha megint megjelenik :/
Szemeim végül megállapodnak a megmaradt különös szerzeten, aki a kertkapuban ácsorog, és figyelem a reakcióját.
~Na végre! Hallasz, Szájtát?~
De rég hívott így. Kicsit összehúzom a szemöldököm és bólintok, de Chakna közben szó nélkül elhúzott kicsit odébb, és ő sem vette le szemét a furcsa alakról. Kicsit félve követtem a példáját, nehogy megint elkápráztasson a látvány, de szerencsére ennek immár az írmagja se maradt meg. Sőt, az események láttán, még a szám elé is kapom a kezem, és bár nem menekülnék, sőt, pont ellenkezőleg, de legalább nem mozgok úgy, mint egy élőhalott.
-Jézusom! -hebegem, végignézve az alak változását, és próbálom nyomon követni szemmel, hogy miután már elolvadt, halad-e bármerre is. Tekintetem végigsiklik a sírokon... te jó ég... mi van akkor, ha...?
Chakna kérdése illantja el a gyanúmat, mint egy kellemes szellő, és fintorogva lehajtom a fejem.
-Hasonló. -bólintok, majd visszanézek a parkra, bár a sátrat már nem látom. -Talán tavaly, vagy két éve, megjelent ugyanez a vidámpark itt. Akkor az a tükrös sátor is működött. Volt ott egy érdekes tükör... az embléma szerint a valódi énünket mutatta meg, szerintem csak az ellentétünket.
Lelki szemeim előtt ismét felvillan az a fekete hajú lány, amint becserkészi Yuichi képmását a feltett szándékkal, hogy alattomos kurvát farag belőlem...
-Borzalmas volt. Az egyik alak végül felégette az egész szakramenciát, mi pedig menekültünk, ahogy tudtunk. Ez... nem tudom, mi lehet... de soha többet nem jövök ebbe a vidámparkba, ha megint megjelenik :/
Szemeim végül megállapodnak a megmaradt különös szerzeten, aki a kertkapuban ácsorog, és figyelem a reakcióját.
Chancery- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 3005
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 33
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
Liz, pls folytasd a mesét
Strea- Admin
- Hozzászólások száma : 2459
Join date : 2013. May. 18.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: -
Céh: -
Re: [Event] Tükörkép - THE REAL ONE
A napokban zárom az eventet, amennyiben nem érkezik rá mese
Strea- Admin
- Hozzászólások száma : 2459
Join date : 2013. May. 18.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: -
Céh: -
1 / 2 oldal • 1, 2
Similar topics
» [Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás.
» [Event] Tükörkép
» [Event] Tükörkép
» [Event]Tükörkép
» [Event]Tükörkép - Ki nevet a végén?
» [Event] Tükörkép
» [Event] Tükörkép
» [Event]Tükörkép
» [Event]Tükörkép - Ki nevet a végén?
1 / 2 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.