Re: [Küldetés] Oszd meg, és uralkodj!

by **Ozirisz** Hétf. Dec. 12 2016, 11:19

Ami azt illeti, ez a tárgyalás sokkal nehezebb, mint amire számítottunk. Bár a taktika elemzés kissé segített elterelni a gondolataim, de a légkör továbbra is nyomasztó. És percről percre egyre feszültebb lesz mindenki. Zavar a tény, hogy kiszolgáltatottak vagyunk, fegyvereink helyett ezzel a kesztyűvel a kezünkön. Zavar a túlerő, és az, hogy ezzel a kiszámíthatatlan nőszeméllyel kell egy légtérben tartózkodnunk, aki ha kénye-kedve úgy tartja, hívja a többi talpnyalóját, és kivégeztet minket. Persze elvileg ez egy diplomáciai tárgyalás, de láttam amit láttam. Ren halálát. Majdnem én is otthagytam a fogam aznap...
Szóval a rossz érzésem nem alaptalan. De próbálok a lehető legnyugodtabb maradni, illetve legalább kifelé azt mutatni, hogy az vagyok. Persze valójában egy cseppet sem. Ahogy valószínűleg Hinari is elég feszült. És amikor már azt hinnénk, hogy végre végeztünk, kiderül, hogy mégsem, mert valaki mindig odábbcsúsztatja a célvonalat. Valami mindig nem tetszik neki.
Például nagyon nem szeretné, hogy azokat a rabokat kiszabadítsuk. Ami meg elfogadhatatlan...
Egész eddig a koboldok bányáiban robotoltak, vagy csak sínylődtek egy sötét cellában, és a koboldok kiűzésével mi változna? Ugyanúgy börtönben maradnának, csak a börtönőrök lennének mások. Hát, nem is tudom, mi rosszabb. Egy csapat kobold, vagy egy csapat elf az üldözési mániás királynőjükkel... A koboldok elvileg nem ölnek csak úgy, ha olyan kedvük van. Ellentétben az elfekkel. Elég, ha Arnel olyan hangulatban van, bal lábbal kel fel, vagy csak épp eköszönt a holdfázisokkal együtt járó hisztis időszak... Szóval az elf fogság az határozottan rosszabb, mintha maradnak kobold kézen. Ugyanakkor... ha később Arnel kikerül a képből, akkor könnyebb lesz a szabadítás, mintha a jóval több kobold lenne ott...
Persze csak ha Hinari határozott kiállására sem változtatja meg Arnel a döntését. Nem szólaltam meg, véletlen sem akarva elrontani a dolgot, meg aztán Hinari fellépését meg sem közelíteném. Hülyeségeket mondani meg legkevésbé sem akarok, sem bármivel akaratlanul is elterelni a témát.
Csupán azt nem értem teljesen, hogy mi szüksége van Arnelnek az elfjei mellé az emberekre? Nem hasznosabbak számára az elfjei, akiknek nincs szabad akaratuk, és gyakorlatilag halhatatlanok? Az emberek nem respawnolnak, ellentétben a hegyesfülűekkel...

by **Kurokawa Yuuki** Hétf. Dec. 12 2016, 21:13

Nem tudom, eldönteni, hogy most gúnyból nevet és az arroganciáját csillogtatja meg nekem, vagy épp mert tetszett neki az én kis "trükköm". Ezt még a szövege sem tudta egyik oldalra sem billenteni, sőt még inkább elbizonytalanodott. Nem szeretem az arroganciát az ellenfelem részéről pedig több pozitív hatása is van. Egyrészt ha az ellenfél elbízza magát az nekem csak jó, másrészt még egészséges mennyiségben engem is magabiztosabbá tesz egy picit így történhetett az, hogy nemcsak, hogy nem jöttem zavarba, mikor megragadta a kezem és csupaszra vetkőztetett. Persze erre egy picit az is rátett, hogy ne ez az első, hogy csupaszra vetkőztetnek. Ebben a szituban nem az a megalázó, hogy meztelen vagyok hanem a tehetetlenség. Akkor Silvernek kellet megmenteni de ő már nincs. Meg akkor amúgy is megfogadtam, hogy senkinek nem kell kihúznia a pácból. Így hát nem estem pánikba és a fenyegetése egy magabiztos vigyort váltott ki belőlem. Ahogy megragadta a kezem, úgy én is rögtön igyekeztem rámarkolni ugyan erre a kezére.
- Talán legközelebb egy szakadék fölé kellene teleportálnom téged, vagy valahol messze a szint szélétől. - Az arcom simogatását attól függően engedem neki, hogy sikerült a korábban megfognom a kezét vagy nem, ha akkor nem ez egy újabb lehetőség, hogy megtegyem és minél jobban lefele kezdtem el húzni. Nem tudtam, hogy nagyobb súlyemelése van-e mint nekem de mindenképp azt akartam, hogy ellent keljen tartania nekem. Ai végszóra érkezett. Tovább értetlenkedett így tömören összefoglaltam a feltételezéseim.
- Meg akarja ölni Arnelt és tudni akarom miért. - Vetettem oda de végig Kuro szemébe néztem, vagy legalábbis próbáltam, a vigyor pedig még mindig ott húzódott a szám szélén. - Te pedig jobb ha inkább feladod. Ha eddig volt is esélyed most, hogy ketten vagyunk elszállt.

by **Cardinal** Szer. Dec. 14 2016, 15:58

Tárgyaló bizottság
Arnel szánakozva vonja fel a szemöldökét a mondandótokat hallva, majd elhúzza a száját.
- Úgy beszéltek erről a szövetségről, mintha nem az lenne a tervetek, hogy az első adandó alkalommal hátba támadjatok. Bizalom? Nevetséges. Ne nézzetek ostobának - szólal meg, a hangja meglehetősen bosszúsan cseng. Tudja, hogy mit terveztek, ez eddig is nyilvánvaló volt. Túlságosan beleéltétek magatokat abba a gondolatba, hogy valódi szövetséget fogtok kötni?
- Csak az időmet pazaroljátok. Elutasítom a szövetséget - közli hűvösen, majd talpra áll, és habozás nélkül kisiklik a sátorból. Az elf nemesek láthatóan kicsit zavarba jönnek a hirtelen fordulaton, de aztán sietve meghajolnak, és követik az úrnőjüket ők is. Egyedül maradtok a sátorban az őrökkel, akik a kikísérésetekre érkeztek. Mondjuk nem sokáig, mert pár másodperc múlva a sárkányos kisasszony robban be a sátorba.
- Nagyon morcosnak tűnt, mit csináltatok? Megegyeztetek vele, ugye? Ugye?

RenAi és Yuuki
Kuromajot nem különösebben zökkenti ki, hogy hirtelen megjelenik RenAi is. Neki csupán arra volt szüksége, hogy Yuukit megfossza az összes ingóságától, úgyhogy miután végigsimított az arcodon, úgy siklik ki a kezeid közül, mint egy kígyó, és a földön heverő gyűrűt felszedve, és azt dobálgatva a kezében tesz meg néhány lépést.
- Nézd meg jól a kis barátnődet, RenAi-san. Azt ígértem neki, hogy ha levetkőzik, elárulom, ő pedig szó nélkül megtette. Szemernyi tisztesség sem szorult belé - csóválja meg a fejét, majd kuncogni kezd. Tényleg, honnan tudja a nevedet? Elárultad neki? - Esélyem? Mire? - néz Yuukira tanácstalanul - Ara... mit szeretnél, mit tegyek veled? - kérdi meglepetten, majd sejtelmesen elmosolyodik - Olyan aranyos, ahogy leplezni próbálod a félelmed =) - néz Yuukira csillogó szemekkel - De vajon ez kárpótol azért, hogy elraboltál, és megakadályozod, hogy beteljesítsem a bosszúmat? - töpreng félhangosan, miközben előhúzza a kését és játszadozni kezd a pengével.

Mondjuk Yuuki inventory-ja mégsem teljesen üres, hiszen maradt benne egy piros masni, rajta egy nagyon apró K betűvel.

by **Danee** Szomb. Dec. 17 2016, 17:17

Hamarjában fölszalad a szemöldököm Arnel kijelentése hallatán. Honnan jött ez most neki? Úgy viselkedik, mint egy hisztis kisgyerek, akinek megsúgták, hogy nincs is télapó.
Mindenesetre nem hat meg a dolog, bár tény, hogy nem tudom hova tenni, nem is kívánok beleturkálni Arnel labilis lelkivilágába, nem érzem úgy, hogy tisztem lenne meggyőzni szándékaink tisztaságáról, pont őt, akinek Ren vére szárad a kezeihez, és aki kis híján engem meg a társaimat is majdnem elveszejtett. Ha így gondolja, hát jól teszi.
Utána fordulok, tekintetemmel követem a kirohanását, majd a siettében távozó vezérkarról az őrökre pillantok, nem-e akarnak valami erőszakot alkalmazni rajtunk.
- Ez érdekes volt - fordulok két társam felé, majd mivel már szükségtelennek érzem, megszabadulok a zavaró kesztyűtől, amit ránk kényszerítettek ideérkezésükkor.
A sárkányos kisasszony érkezése pedig épp kapóra jön:
- Oh, hello. Nos, úgy tűnik: Nem. Felmondta a szövetséget épp egy perccel ezelőtt, a túlfejlődött paranoiája azt súgta neki, hogy hátba akarjuk támadni, pedig semmi ilyesmi nem hangzott el e sátor falai között, úgyhogy a küldetés kudarcba fulladt, ha javasolhatom, találjuk meg Hinari két másik céhtársát és távozzunk.
Ha már le sikerült húzni a kesztyűt, akkor egyszersmind felszerelkezem, elő a kardom, az övemre kötöm, ahol a helye, s kézbe veszem a pajzsom is.
- Nem ártana megtenni a szükséges óvintézkedéseket, hogy a távozásunk emberáldozatok nélkül mehessen végbe - felkenek a kardomra egy pet bódító mérget.
- Más javaslat? - kérdem a többieket higgadtan
- Van valami hozzáfűznivalója az őrségnek, vagy megengedik, hogy békésen távozzunk? - fordulok az itt maradt elfekhez.

//-1 db pet bódító méreg, ha lekerült a kesztyűm

És jé, találtál egy Piros masnit is a pajzsod fogantyúján. Hogy került az oda...? - Klein

by **Hinari** Szomb. Dec. 17 2016, 18:22

Nem lett volna értelme megállítani, így csak egy halk sóhajjal néztem utána, amint eltűnik a szemünk elől. Valószínű – ahogy mi is – ő is pontosan tudta, hogy mi a második fázis, s ekképpen akarta forgatni a lapokat, hogy mindenképpen ő kerüljön ki győztesen egy esetleges fordulat után is. Túszokat ejtve, hogy meglegyen az ütőkártyája, csupán eszközként használva a szövetséget, hozzánk hasonlóan, természetesen. Bosszúsan húztam le én is a kesztyűt magamról, és igaz egy kicsit megkésve bár, de aktiváltam a Reverse-t, ha esetleg lennének más tervei is Arnelnek velünk itt, a táboruk közepén.
- Az – feleltem Daneenak. De nem volt más út. Abban egészen biztos voltam, hogy ha mégegy esélyünk adódna, akkor sem tennék másként: az emberek élete az elsődleges. Nekem legalábbis. Miközben Danee Arisuval beszélt, több szó nélkül léptem ki a sátorból, megsimogatva a türelmetlenül várakozó Nestort, remélve, hogy a többiek is utánam jönnek - s ha így tettek, egyszersmind lereagálva a fiú kérdését, hívtam le a térképet:
- Yuuki és Ai nincsenek már itt – közöltem homlokráncolva – A 25.szint bosstermében vannak. Fogalmam sincs, mit kereshetnek ott… - gondolkodtam el, majd közelebb léptem a csapathoz, lehalkítva a hangom, hogy az elfek ne hallják a továbbiakat – A tárgyalás bukása miatt viszont már nincs semmi, ami visszatartaná Arnelt attól, hogy Marome elfoglalása után kivégeztesse az ott rekedt embereket, a falu ostroma pedig ezekben a pillanatokban is zajlik – mondtam – Arisu, ki tudod vinni őket, ugye? Én Maromeba megyek. Szóljatok Fubukinak, hogy minél hamarabb küldjön oda csapatokat: ha jól időzítjük a dolgot, egy erős rajtaütéssel megsemmisíthetjük az egymással harcoló feleket, és elfoglalhatjuk a börtönfalut. Arnel nem ért a taktikázáshoz, így ha kiiktatjuk a tisztjeit, előbb utóbb hibázni fog. Megpróbálom az előnyünkre fordítani a harc állását, de siessetek – vázoltam fel nekik a helyzetet sietve, majd felugrottam Nestor hátára – Ozi, szólj a többieknek is, a céhbankban lévő Titkos Üzenet Kristály párja pedig nálam van. Azon keresztül gyorsan elértek, ha kell – mondtam a fiúnak, majd szóltam Nestornak, és pár pillanat múlva már ott sem voltunk. Először nyílegyenesen felfelé repültünk, majd miután kikerültünk a nyilak hatóköréből, Marome felé vettük az irányt. Egyelőre fegyver nélkül, oldalamon a szütyővel, melyben a több item közül ezúttal a Kinézet Kristályokat tettem legelőre: tudtam, mire készülök, és nem volt tervben az, hogy megölessem magam.

Amennyiben az elfek ránk támadnának, úgy vagy teleport Nessel együtt, vagy felrepülés; de amint lehetősége van rá, kari egy gyors helyzetismertetés után ugyanúgy indul Maromeba.

Nestor hozott neked egy Piros masnit. Van rajta egy alig látható H betű is. Ugye örülsz? - Klein

by **RenAi** Csüt. Jan. 05 2017, 10:18

Az amit láttam kis híján lepett csak meg, na jó… nagyon meglepett. Csupán egy fél mondatot bírtam kinyögni, majd az információk árasztották el az elmém. Meg ölni Arnelt… és hogy Yuuki meztelen, majd hogy a fekete szépség ezzel akarja őt zavarba hozni. De ügyetlenül tette. Ha nagyon nem is, de annyira ismerem hogy, ez nem Yuuki stílusa… bár, tényleg nem értem miért meztelen… Yuukiban, egy szemernyi félelmet sem láttam, nem tudom mit halandzsázik ez a lány. Lehet talán ő fél? Biztos is, ezzel leplezi a félelmét, és akarja elhitetni a másikkal hogy fél… gondolom. Mohh… bonyolultak az emberek. ><” Az hogy, a nevemen szólított nem lepett meg, hisz bemutatkoztam neki, így meg sem fordult a fejemben hogy, bárhonnan máshonnan is ismerhetne. Viszont itt volt egy szorult helyzet, a két lány egymásnak készül esni, nekem pedig valahogy ki kéne őket békíteni. Persze… nem ártana… ha ismerném a pontos szándékokat… de most mégsem zavar semmi, hisz örülök. Élnek! Mindketten jól vannak!... Még…
- Állj, állj állj állj… állj. – Kezdtem bele, amikor még a kés is előkerült. Előszöris levettem a palástom, és Yuukira terítettem, valamint, (Sárkánymintás köpeny). Majd előkerült még pár ruhadarab, ami vélhetőleg picit nagy lesz rá, főleg, egy bizonyos területen. Rolling Eyes

A kezébe nyomtam, hogy ne legyen meztelen, majd ezek után a feketeség is meggyőződhetett arról, hogy nem akarom bántani. Megfordultam, és lassan de határozott mozdulatokkal indultam meg felé.
- Nézz csak rám. Nem akarunk bántani, nincs szükség a késre, tedd csak el szépen kérlek. – Mosolyogtam rá kedvesen, és persze naivan.

/Csodálkozom, hogy Ai még nem ölette meg magát, önszántából. Rolling Eyes

/

by **Ozirisz** Pént. Jan. 06 2017, 10:40

Ami ezt az egész kialakult helyzetet illeti, enyhén szólva wtf-eltem. Mi okozta a hirtelen fordulatot? Egyik pillanatban még itt papol nekünk a szövetségről, majd röpke pár perc leforgása alatt minden látható ok nélkül egy éles váltás. Eleve tudta, hogy a szövetség csak álca? Vagy csak Arnel üldözési mániája aktiválódott? Megsúgták neki a hangok? Nem tudom. De nem zárhatjuk ki a lehetőséget, hogy áruló van köztünk. Csak az a kérdéses, hogy ki? JL-es nem lehet, és Daneeból sem nézem ki. Oké, a srác rajong az elfekért, meg minden, de szerintem benne is elég mély nyomot hagyott a múltkori kivégzés. Ren halála, és ha a Dragontail nem jön, akkor ránk is ugyanez a sors várt volna. Szóval nem nézem ki belőle. A Dragontail pedig kétlem hogy összejátszana az elfekkel. Szóval vagy Arnel paranoid képzelgései, vagy csak szerencséje volt, hogy ráhibázott a valós szándékainkra.
Aztán a kiviharzás után szinte egyből jött be Arisu is, és sajnos csak rossz hírt tudtunk vele közölni. Hinari már el is kezdte szervezni Marome falu felszabadítását. Sajnos egyet kellett értenem az elgondolásával. Most már végképp nincs, ami visszatartja Arnelt, hogy a falu felszabadítása után kiírtsa az ott tartózkodó játékosokat. Ezt pedig egyértelműen nem hagyhatjuk.
Közben amennyiben tudtam, lehúztam a mancsomról a kesztyűt. Remélhetőleg nincs valami sunyiság az itemben. Mondjuk az, hogy nem jön le, max a karral együtt...

- Rendben – válaszoltam Hinarinak, majd miközben elindult, én a lehető leggyorsabban kezdtem el pötyögni egy körüzenetet a az összes JL tagnak.

Nagy a baj. A tárgyalás az elfekkel nem jól alakult, az elf sereg Marome falut ostromolja, és ha elfoglalják a falut, az ottani játékosokat kivégzik. Hinari már úton a falu felé. Gyorsan kell cselekednünk, addig, amíg az elfek és a koboldok egymással vannak elfoglalva. Aki tud, jöjjön, ha tudtok, hozzatok harcolni vágyó embereket. A bankban levő Titkos Üzenet kristály párja Hinarinál van, ha valami nagy baj van.

Majd el is küldtem a céhtagoknak az üzenetet. Ideális esetben egy kisebb sereg is összejönne, de tekintve azt, hogy az idő kritikus tényező, lehet hogy már eleve el vagyunk késve. Percről percre változhat a helyzet. De egyelőre legyünk minél többen, tompítva a túlerőt...
Majd Arisu fele fordultam – Nekünk is Marome faluba kell mennünk, a lehető leghamarabb. Hinarinak is elkél a támogatás, és meg kell akadályoznunk a kivégzést a börtönfaluban.
Eléggé nyugtalanított, hogy egyedül indult neki ennek a csatának. Nem kevesen vannak az elfek sem, és valószínű, hogy Arnel már üzent az elfjeinek, hogy ellenségek vagyunk, és őszerinte mire készülünk. Aztán ott vannak a koboldok is. Bár Hinari jóval erősebb és ügyesebb tőlünk, akkor is, egy egész hadsereggel egyedül szembeszállni?

Remélem nem esik baja, amíg odaérünk...

by **Kurokawa Yuuki** Vas. Jan. 08 2017, 12:26

Na hát azt kötve hiszem, hogy Ai elhinné azt amit mondott. Ennyire még ő sem lehet naiv és szerencsére tényleg nem volt. Kuro szavaira csak horkantottam bár részben igaza volt. Nem féltem, de aggódtam, hogy mi sül ki ebből az egészből és ezt eléggé lepleztem is. Ezen talán átláthatott. Ai köpenyét magam fontam, hogy lehetőleg minél többet eltakarjon, mert bár nem vagyok prűd, főleg, hogy csak lányok voltak körülöttem, de azért kellemetlen végig pucéran lenni.
Szóra se méltattam volna, ha kaptam volna az üzenetet. Amikor láttam, hogy ki küldte már tudtam, hogy gond van és félig a nőre figyelve olvastam el futólag az üzenetet. (feltéve ha tényleg megkapjuk az üzenetet).
- Több lehetőséged van. Tovább játszadozol a magad elmebeteg módján én pedig szépen vissza megyek Arnelnek és beszámolok arról, hogy miként manipulálod az embereit, honnan lehet őket felismerni és védelmet ajánlok neki a bizalmáért cserébe ezzel megszilárdítva a szövetségünket. Biztosra veszem, hogy Ai vagy én előbb érünk vissza az elf táborba mint te. A másik, hogy segítesz nekem és a Dragontail céhnek kiűzni az elfeket és a koboldokat a szintről cserébe elintézem neked, hogy azt tegyél Arnellel amit akarsz mivel jelenleg két céh is élve akarja magának. Esetleg teszel belátásod szerint a te dolgod. - Vonok vállat. - Ai visszamegyünk a táborba! - Ragadtam meg a lány kezét. Ha szimplán, hagyja, hogy elmenjek akkor majd később lerendezem és visszaszerzem a cuccaim.

by **Cardinal** Vas. Jan. 08 2017, 22:01

Ai & Yuuki
- Milyen aranyos. Azt hiszed, képesek lennétek bántani engem? =) - felel Ainak kuncogva, majd Yuuki felé néz, és felvont szemöldökkel hallgatja az ultimátumot. Még a késével is elfelejt játszadozni közben. Jól láthatóan nem hiszi el, amit hallott.
- Csodálatos. Csodálatos! - szólal meg, majd nevetni kezd - Mondd el neki, mit tervezek, kérlek! Alig várom, hogy óvintézkedéseket tegyen! - nevet tovább, majd elhesseget titeket. Futni hagy. És ha visszateleportáltok a 2. szintre, Yuuki vissza is kapja minden felszerelését. Kuro kicsit csodálkozik ugyan, hogy itt mert hagyni mindent, beleértve a legendás fegyverét, de elkönyveli annak, hogy ostoba vagy.

Tárgyaló csapat
Arisu a tenyerébe temeti arcát, fájdalmas kifejezés látszik rajta.
- Miért? Miért? Miért?! Tudtam, hogy nem szabadott volna ismeretlenekre bízni~desu! Hogy lehet egy ilyen egyszerű feladatot is elrontani? Csak annyi volt a dolgotok, hogy kössetek szövetséget bármi áron! - fogja a fejét kétségbeesetten. Daneenak időközben megerősíti az őr, hogy szabadon távozhattok, de arra próbál ösztökélni titeket, hogy ne a tábor közepén tartsátok meg a taktikai kupaktanácsot.
Hinari távozása után Arisu még mindig hitetlenkedik, csak most már a sárkányának mondja a magáét, miközben előkészíti a hátast a visszaútra. Azonban mielőtt a nyeregbe pattanhatnátok, gyakorlatilag a semmiből tűnik fel mellettetek egy alacsony, köpenyes-csuklyás forma. Egyikőtök sem észlelhette, viszont ahogy a hangja szinte a fejetekben szólal meg, az egy kicsit ijesztő lehetett.
- ...ne menjetek... - halljátok a halk, színtelen hangját. A figura Ozirisz köpenyének szélét húzza, mint valami kisgyerek. Ozirisz még emlékezhet is rá, réges-régről, egy messzi-messzi galaxisból - ...Marome... ...nincs elf... - "magyarázza", majd "lebeg" is tovább, abba az irányba, amerre Arnel olyan sietősen távozott. Ha mást nem is, Arisut teljesen elbizonytalanította a "jelenés".

Hinari
Az elfek nem támadnak meg, úgyhogy akadálytalanul repülhetsz el Marome faluba Nestor hátán. Meggyőződhetsz róla, hogy vastag felhőréteg borítja a szintet, konkrétan sűrű szmog akadályoz a látásban és a légzésben, így elszenvedsz némi fulladás sebzést. Nem jelentős, de ha órákon keresztül ebben a levegőben tartózkodnál, az már kockázatos lenne az egészségedre.
Ami a falvat illeti, ott semmilyen ostrom nyomát nem találod. Sehol egy elf sereg, csak egy valóban nem túl erős, alig néhány ezer fős kobold hadtest őrzi a kaput. Rájöhetsz, Arnel csupán blöffölt.

by **Hinari** Pént. Jan. 13 2017, 16:50

Viszonylag sokáig repültünk. A szennyeződéstől telt felhőréteg Nestornak – tűzsárkány lévén – nem okozott túl nagy gondot, megszokta a füstöt az orrában. Az életpontjaiért azonban aggódtam egy kicsit, de szerencsére még azelőtt lejjebb tudtunk ereszkedni, hogy komoly baja eshetett volna. Egyetlen pillantás elég volt rá, hogy felmérjem a terepet, és bosszúsan csúsztattam vissza a már a kezemben lévő itemet a szütyőbe.
Marome körül egyetlen elf sem volt.
- Nes, maradjunk fent – szóltam a sárkánynak elgondolkodón, így ő hangtalanul repült tovább, s reméltem, hogy egyetlen a szintemmel egyenlő mob vagy elfpárti játékos sem lesz odalent, aki átlátna a magas szintű rejtőzésen és lopakodáson, amit még korábban aktiváltam. A látás persze adott volt, így nem kellett megerőltetnem sem magam ahhoz, hogy egy kicsit fel tudjam mérni a terepet. Sok kobold volt odalent, talánha több ezren is lehettek, rendezett sorokban vagy csapatokban haladva a kijelölt útirányuk szerint – kit hogyan utasított az őket vezető miniboss. Elővettem egy papírt, pár vonallal felrajzoltam a helyzetüket és útvonalaikat, igyekezve programozott mintázatot találni benne, ami alapján később elindulhatunk. Nyilván nem mentem bele ebbe egyedül, így, hogy nem volt semmi, ami elterelné a figyelmüket. Őrültség is lett volna. Az információ viszont sosem ártott, így pár, a levegőben leírt kör után elfordultunk, a szint teleportkapuja felé véve az irányt. Közben írtam egy körlevelet a céhtagoknak:

Hinari írta:
Nincs egyetlen elf se a környéken. Indulunk vissza az első szintre.
Hina

Alapvetően Yuukit és Ait kerestem, így amint a minimapon megnéztem, merre vannak, igyekeztünk utolérni őket, lehetőleg azután, hogy elhagyták a második szintet. Ha pedig megtaláltam őket, csatlakoztunk hozzájuk.
- Történt valami, amíg mi bent voltunk? – kérdeztem a lányoktól – Miért voltatok a 25. szinten?
Ha pedig visszamentünk Fubukihoz, odaadtam neki a Maromeról készült rajzot: végtére is, ő volt a felelős a taktika kidolgozásáért, s én ebbe nem is akartam most a kelleténél jobban belefolyni. A mai napra bőven elég volt ennyi…

by **RenAi** Szomb. Jan. 14 2017, 18:31

- Bántani? – Pillantott rád megdöbbenve és megszeppenve.
- Jaaj, ne vedd komolyan a szavait, ő sem akar bántani valójában. – Mosolyogtam kedvesen és biztatóan.
- Szentül hiszem, hogy valami félre értés történt csupán, és nem kell rögtön fegyvert rántani, és fenyegetőzni. – Az utóbbinál, hátra pillantottam Yuukira. Kedves nem igazán megrovó pillantással. Viszont ő is láthatta rajtam, hogy… el is hiszem amit mondok. A naivitás nem ennyiben nyilvánul meg. Majd sűrűn pislogva fordultam vissza, a lány reakciójára. Úgy éreztem a fejem felett csapnak össze a hullámok… A gesztusaimból is inkább óvatosságot szűrhetett le a fekete hajú lányka, de mégis… kellően közel léptem hozzá, persze miután a palástom Yuukira adtam. Egy hangos sóhajjal nyugtáztam őket, de mire észbe kaptam már… a kezemet megfogva húzott el a lány közeléből, és adta ki az utasítást.
- Nem… értelek én titeket. – Jelentettem ki tompa halk, és kissé sértődött hangon. Hátra pillantottam a másik lány felé. Végül úgy döntöttem, ez is egy olyan dolog amiről nem fogok tudni mit… dönteni. Majd a második szintre teleportáltunk, ahol össze is futottunk Hinarival.
- Jelentem, én nem tudom mi történt! – Hangosan, a fejemet felemelve, sőt kissé hátra vetve, gőgösen és dacosan, de érezhetően nem komolyan véve magam. Megvártam mi kerekedik ki a dolgokból, a beszélgetésekből… Éreztem én, hogy komoly dolgok mozognak a hátunk mögött, épp csak nem tudtam pontosan mihez társítani. Amolyan feszengő érzést váltott ki belőlem, de én sosem adtam át magam az ilyeneknek. Na jó… ember vagyok, van hogy én is… de igyekeztem kerülni ezt az amúgy gátoló érzést és csodaszép kék írisz képében virítani. Kissé hivalkodni, kissé… gyönyörködtetni, nevettetni, és boldoggá tenni másokat. A virágok azért születtek hogy szeretve legyenek, és szeretetüket szétszórva, megtanítsanak minket is erre.

by **Danee** Szer. Jan. 18 2017, 20:36

- Jól el csámborogtak... - nézek meglepve. Szóval a másik lányt Yukinak hívják. Jó lesz megjegyezni, bár... ha rajtam múlik, 5 perc sem telik el és már azt se tudom mire kellett volna emlékeznem...
- Ja, én is ezt gyanítom - bólintottam, ami Maromét és Hinari elképzelését illeti.
- Hát, akkor viszlát, Hinari! - integettem a sárkányháton levegőbe emelkedő lánynak és már fogalmam sem volt, elsőre miért is zúgtam belé anno.
- Szóval, akkor mi is a faluhoz? - néztem Ozira meg a kis hiszti gombóc Arisura. Vágtam, hogy mindkettejüknek jelentenivalójuk lett, ha másért nem, hát mert Hinari ezt kérte tőlük, de nekem, velük ellentétben semmi sürgető dolgom nem akadt. Akár vissza is mehettem volna a városba, ahonnan jöttünk.
De miért tennék így?
- Amúgy Ari-chan... ami a megbízatást illeti... nos... ha olyan egyszerű feladat lett volna, mint ahogy mondod, akkor megcsináltátok volna magatok is. De ezek szerint annyira, azért még sem érezte Fubuki egyszerűnek a dolgot, mint ahogy most te előadod. És ez amúgy is két ismeretlenes egyenlet. Nem rajtunk múlott, az elején teljesen körbeudvaroltam, szóval egy szavad se lehetne. A falunál viszont elszakadt nála a cérna, de azzal már nem tudtunk mit csinálni, mert hajthatatlan volt. Persze ha az lett volna az utasítás, hogy bármit oda ígérhetünk neki, akkor nem lett volna ilyen gond, azt hiszem.

Én őszintén szólva már nagyon a sárkány nyereggel szemezgettem, csakis kettejük döntésére várva, amikor egyik pillanatról a másikra, amíg nem Ozit, hanem a süsüt skubiztam, ott termett ez a fura nem túl elfnek kinéző köpeny, és konkrétan a srácba kapaszkodott.
- Oh, nézzenek oda, de aranyosan rémisztő kis jószág kapaszkodik beléd, Ozikám! - böktem a fura jövevényre, ha OZ barátunk még nem vette volna észre valamilyen különös, megmagyarázhatatlan oknál fogva.
- Mit motyog? - térdeltem le mellé - Hogy ne menjünk? Mert nincsenek elfek? Hát akkor mit szere... - még be se fejeztem a kérdésemet már tova is libben
- Öm... értem én, hogy menjünk utána, de nem tartom jó ötletnek. Itt az elf tábor szívében, hol nem hiszem hogy túl sokáig szívesen látnának még minket. Főleg, nem, ha eloldalgunk engedély nélkül.
- De nekem végül is mindegy - néztem a többiekre - akár követhetjük is a kis szerzetet, de ha lehet, ne ölessük meg magunkat!
- Esetleg... - néztem kifejezetten Arisura - ha neked még belefér, követhetnénk a levegőből, sárkányháton, vagy akár magunkkal is vihetjük
- Ha gondoljátok, elkapom a grabancát és visszük magunkkal

by **Kurokawa Yuuki** Hétf. Jan. 23 2017, 18:41

Az én célomat tekintve mindegy, hogy ez a nő intézi el Arnelt vagy a céh fogja el miután megkötik a szövetséget. A lényeg, hogy az elfek segítsenek visszaszerezni a szintet. Úgy tűnt ez Kuromajonak vagy nem esett le vagy nem is érdekelte.
- Ha továbbra is ennyire laza akarsz maradni könnyen megütheted a bokád. - Kapta válaszul az utolsó megjegyzésére. Értettem én mi történik, annyira igyekszik megtartani a menő csaj látszatát, hogy inkább szembe megy a józan észnek és a saját dolgát nehezíti. Én ugyan ezt tettem és a saját mondandóm rám is maximálisan igaz volt. Ám a szerencse az én pártom fogta és a cuccaim egytől egyig vissza is kerültek az inventorimba ahogy elhagytuk a barlangot. Láttam Ai-on, hogy össze van zavarodva és igen, a pukkadása is szemet szúrt. Az egyes szintre teleportáltam magunkat, túl kockázatos lett volna a táborba "ugrani". Kicsit szorosabbra Húztam magam körül Ai köpenyét. A barlangban nem zavart de azért azt nem szeretném ha játékosok garmadája látna pucéran.
- Keressünk egy félre eső helyet ahol visszaszerelkezhetek utána mindent elmondok. - Pillantottam Ai-ra ám idő közben Hinari is megérkezett.
- Miután bementetek láttam ahogy egy csapat elf valahova nagyon sietősen elrohannak. Gondoltam ez elég különös így követtem őket és mivel Ai a sárkányos lánnyal volt elfoglalva és nem akartam gyanút kelteni ott hagytam őt. - Pillantottam a lányra bocsánat kérően majd vissza Hinarira. - Miután beértem őket azt láttam, hogy egymás ellen harcolnak. Mint később kiderült, egy lány felelős az egészért. Valahogy képes irányítani az elfeket és egy cseppet sem tűnt barátságosnak és egy csapat elfet küldött ránk de még mielőtt odaértek volna elteleportáltam őt egy olyan helyre ahol a képességének nincs haszna. Csupán annyit sikerült, kiderítenem, hogy meg akarja Ölni Arnelt a saját seregét felhasználva. Tömören ennyi. De veletek mi történt a tárgyaláson? Miért támadja Arnel a falut és... - Itt esett le Ozi üzenete. - Te nem Maroméba mentél? - Sajnos az események hevében még nem volt időm elolvasni az ő üzenetét.

by **Ozirisz** Kedd Jan. 24 2017, 11:32

Az üzenet szerencsére sikeresen átment, legalábbis nem ugrott fel semmi, az ellenkezőjére utaló ablak. Persze sosem lehet tudni, már volt rá példa, hogy átmenetileg nem tudtunk küldeni vagy fogadni üzenetet, de remélhetőleg mindenki megkapta, és hamarosan indul a felszabadító sereg Maroméba. Arisu közben még mindig mondta a magáét, Daneenak pedig volt egy kifejezetten jó meglátása. Ahogy Arisu leteremtett minket, és amilyen könnyű feladatnak hirdette az egész szövetség dolgot, valójában ők is tudhatták, hogy nem olyan egyszerű. Ha az lenne, akkor miért lett volna szükség miránk? Azon kívül, hogy az ember nem szívesen menne be egy nem épp barátságos elfektől hemzsegő táborba, ahol elég ha csak rosszul néz a pszichopata kiránynőjükre és máris ott a kivégzés...
Majd egy fura szerzet tűnt fel a közelben és rángatta a köpenyem. Persze Danee is egyből kiszúrta, és megjegyezte. Odanézek, és hát... valahogy azt hajtogatta, hogy ne menny' Yoda, mert nincsenek Maroméban elfek. Aztán lebegett is tovább a fura figura.
- Valahogy mindenképp követnünk kellene, valamit nagyon mutatni akar nekünk, amiről tudnunk kell. - mondtam a többieknek. Közben amíg Danee a követés mikéntjéről kezdett el ötletelni, addig csippant nálam az üzenet. Hina írt, hogy Maroméban nincsenek elfek, és indul vissza az első szintre.
- Tényleg igaza van a manónak, most kaptam az üzenetet, nincs egy darab elf se Maroméban. Hinari pedig az első szintre tart. Szóval valamit nagyon tud az a manó, kíváncsi vagyok kiféle-miféle, és hogy még mit tud.
Vegyes érzelmek kavarogtak bennem. Egyrészt egy kicsit megnyugodtam, hogy mivel Marome nincs elf ostrom alatt így a játékosok sincsenek közvetlen veszélyben, és Hina sem állt neki egymaga levágni az összes koboldot. Másrészt viszont elég dühös lettem, mert úgy átvágtak mint kutyagumit a kerítésen. Egy az egybe bekajáltuk, hogy Marome elf ostrom alatt van, és közben meg egy fenét!
Majd ha megállapodás történt, hogy gyalog vagy sárkányháton menjünk a manócska után, attól függően indultam el vagy pattantam fel a sárkányra én is, kiváncsian, mi minden derül még ki, mi minden van a háttérben...

by **Cardinal** Kedd Jan. 24 2017, 14:40

Danee és Ozi
Arisu ilyen kis aranyosan felfújta a pofikáját, erős túlzás, hogy Danee viselkedése különösebben elnyerte volna a tetszését.
- Hmpf! Hogy mered kritizálni Aincrad legmenőbb és legerősebb céhét?! Mi harcosok vagyunk~desu! Vagy legalábbis ők... - szól le téged határozottan, majd motyog a végén valamit, amit nem feltétlenül értetek. A sárkányhátra pattanás egyébként nem is rossz ötlet, az elfek egyre feszültebben pillantanak felétek, továbbra sem vagytok szívesen látott vendégek, hogy csak úgy teapartit rendezzetek a tábor közepén. Szóval Arisu még mindig morogva, de belemegy abba, hogy a levegőből kövessétek a köpenyes tökmagot. Csakhogy miután a levegőbe emelkedtetek, némi keresgélés után rá kell jönnötök, hogy a rejtélyes alak kámforrá vált. Szőrén-szálán eltűnt. Arisu meg önhatalmúlag úgy dönt, hogy neki ebből elege van, jobb dolga is van, így hazarepültök. Desu.

Hinari, Yuuki és Ai pedig zavartalanul beszélgethetnek tovább.

Hölgyeim és uraim, zárókör.

by **Danee** Szer. Jan. 25 2017, 22:07

- Nem sértegetésnek szántam, nem kell magadra venni, ha nem akarod, de ettől még ez a helyzet...
Persze elsőre inkább mondtam volna, hogy ne szívja mellre, de akkor még a végén itt hagy a táborban, ami nem olyan jó, akkor sem ha történetesen pont elf tábor.
A manó és Ozirisz párosa, majd a meglepő üzenet, amit így közvetve velem is megosztottak...
- Ez most komoly? - nézek letaglózva - Azt hittem ez valami elterelés, amit a manó motyog!
- Ez tuti? Honnan? Hinari ránézett, vagy mi? - vagy te is csak hallucinálsz, barátom? Tényleg kaptál üzenetet, és tényleg, de tényleg erről szól? Na ezt azért már nem mondtam ki hangosan, de mégis honnan vette?
- Akkor az egész vitának a végén nem is volt semmi, de semmi értelme?! - most tényleg dühös lettem.
- Mi a franc volt ez az egész? Mire volt ez jó? Egyáltalán minek szívózik velünk izé... tudjuk kicsoda - néztem lopva a közelben álló elfekre, jobb nem ócsárólni itt a fülük hallatára Arnelt
- És mireföl kapta fel a vizet? Nem értem! Akkor az egész csak egy színjáték volt, vagy valami próbáztatás? Egyáltalán tényleg akarta ő ezt a szövetséget, vagy csak túl sok szabadideje volt és unatkozott kicsit?
Csak ingattam a fejem. Ez az egész hülyeség. Legalábbis nem látom értelmét.
- Semmi értelme nem volt idejönnünk. Legalábbis diplomáciai értelemben...
- Mire volt jó neki ez az egész? Mit akart elérni?
- Oh, mindegy! - adtam fel csalódottan, a düh és a csalódottság nem hagyott értelmesen gondolkodni. Az ég felé emelt kezeim ernyedten hullottak magam mellé - Menjünk innen a ...
- Vagy kövessük a manót, bár ezek után...
Én legalábbis felkászálódtam a sárkányra. Felpattanásnak erős túlzás lett volna ezt nevezni, nem vagyok sárkányháthoz szokva.
Jobb ötletem nem lévén, feldúlva követtem tekinetemmel az alant suhanó manót, de minthogy sikerült eltűnnie a szemem elől
- Tessék, annyira neki se volt fontos, hogy kövessük...
- Ozirisz, kell segítség, ahova most mész? - kérdeztem végkép elcsüggedve
- Nincs túl sok kedvem Fubukival beszélni most...

by **Hinari** Kedd Jan. 31 2017, 16:58

A levegőben szállva, a minimap útmutatásával haladtunk Yuuki és Ai helyzete felé, s nemsokára meg is pillantottuk a lányokat. Halkan kifújtam a levegőt, miközben Nestor port kavarva földet ért mellettük: fogalmam sem volt, miért kellett a huszonötödik szintre menniük, de egészen bizonyosan megvolt az okuk rá, s így kicsit aggódtam is azért, hogy mi történt. Ám látszólag nem esett bajuk, egy furcsaságot leszámítva…
- Miért van rajtad csupán egy köpeny? – tettem fel a kérdést szinte rögtön az előző mondataim után, végignézve céhtársamon, akit eddig nem éppen egy minden harci szituációban levetkőzős embernek ismertem meg. Közben Ai-tól majd Yuukitól is megkaptam a választ hollétük miértjére, s a helyzet eléggé elgondolkodtató volt: egy játékos, aki képességgel képes a mobokat irányítani… eszembe jutott egy korábbi kazamatatisztítás, de azon kívül nem találkoztam más, ehhez hasonló történéssel, még a jelentésekben sem. Kivéve talán Arnelt, aki szintén képes befolyásolni az elf mobokat, de valószínű teljesen máshogy. Érdekes lehet egy összecsapás e két lány között, ám az már egy cseppet sem tetszett, hogy Yuukiék ellen lépett színre. Sóhajtottam:
- Majd ha tudnátok a lányról egy személyleírást adni, az jó lenne. Ha valóban ellenséges, nem árt, ha a Szövetség is értesül róla – húztam el a szám, majd folytattam a kérdésre adott válasszal – Hát, Arnel nem mondott igazat, Marome falut nem támadja senki – feleltem – Így csak egy villámlátogatást tettünk ott Nestorral, majd fordultunk is vissza, mielőtt a koboldok észrevettek volna – mondtam, felpillantva a sárkányra, aki látszólag nem ide figyelt: valószínű a másik sárkány érkezését várta, bár én nem voltam biztos benne, hogy ők is a teleportkaput fogják használni.
- Arnel szerintem pontosan tudta, hogy mit akarunk valójában – fordultam végül vissza a lányokhoz – Akkor ment volna bele a szövetségbe, ha az összes Maromeban rekedt játékost túszként odaengedtük volna neki, hogy az emberek első ellenlépésére lemészárolhasson mindenkit, aki a faluban fogva van tartva. Nem tudom Fubuki mit választott volna, mi azonban nem egyeztünk bele – ráztam meg a fejem – De ígyis megtudtunk dolgokat, így talán könnyebb lesz felszabadítani a szintet, mintha el se mentünk volna – tettem azért hozzá, miközben tovább sétáltunk. Ha Yuuki vissza akart öltözni, azt megvártam, utána pedig én a magam részéről Fubuki sátra felé vettem az irányt, céhtársaim oldalán, ha vissza akartak menni ők is – ha viszont másfelé mentek, akkor egy „este találkozunk a vacsoránál” mondattal köszöntem el tőlük: még volt pár vadhús az előző vadászatunkból, s egy ilyen nap után szívesen ültem volna össze mindenkivel egy lazább beszélgetés és egy finom vacsora erejéig.

Köszi a küldit ^^

by **RenAi** Vas. Feb. 05 2017, 22:37

- Az egy érdekes történet! – Vágok közbe, mielőtt Yuuki megszólalhatna. És gonosz vigyor húzódik a szám szélén. Gondolkodtam rajta hogy huncutkodok valami csúnyát, de úgysem hinnének nekem. Én sem hinnék magamnak. Rolling Eyes

Majd ennyiben is hagytam. Yuuki, szerintem öltözz át, majd ügyelünk hogy, ne lásson senki. Mosolygok bíztatóan a lányra, addig én adok személyleírást Hinarinak. Majd ha el is ment, vagy ha nem… de a lényeg, hogy belekezdtem a kis történetembe.
- Hmm Yuukival egy magas lehet, talán picit alacsonyabb. Gyönyörű szép hosszú fekete haja van, ami ér… vagy eddig. – Mutattam a derekamon meg, hogy nagyjából mekkora.
- Valamint ilyen hmm ~ - Torzítottam el a hangom, megrpóbálva felvenni azt a negédes lágy stílust amit használ.
- „Ara ara... mit szeretnél, mit csináljak veled? De vajon mindez kárpótolhat azért, hogy elraboltál, és megakadályozod, hogy beteljesítsem a szerelmemet? Mondd el neki, mit tervezek, kérlek! Alig várom, hogy ismét láthassam!”- És igen, teljesen biztos vagyok benne hogy még a mondatait is jól idéztem vissza.Szóval büszkén kihúztam magam, bár még korántsem fejeztem be.
- De… a legszebb amúgy a szeme volt. Két különböző színű, azt hiszem… vörös és kék, vagy vös és lila… vagy sárga mint a macskáknak hmm? Yuuuki! Milyen színű volt a szeme, biztos hogy vörös és zöld! Igen, tutira azt volt. –Vigyorodok el.
- Ez szörnyű! Ez az Arnel… tényleg borzasztó gonosz egy nőszemély… nem is értem… miért szeretné annyira – Pislog… és megmered arccal bámulok előre.
- Nem tudom a nevét! - QQ-Borzasztó, hosszú perceket töltöttünk együtt… és nem emlékszem rá, bemutatkozott egyáltalán? Biztos! Hogy lehetek ennyire feledékeny… QQ..
- Legyen hmm Leonetta. Szerintem illene hozzá ez a név. – Mosolygok, a hülyeségem nem ismer határokat. :3 Majd vacsoráztunk egy jót.

by **Ozirisz** Szomb. Feb. 11 2017, 19:43

Danee egy kicsit kivágta a biztosítékot Arisunál. Azt hiszem nem ők lesznek Aincrad idei álompárja Rolling Eyes

Majd Danee kezdett kételkedni amit a manó mondott, és amit Hinari is megerősített.
- Igen, komoly. - válaszoltam neki, majd megmutattam az üzenetet. - Ha ez nem jön, akkor én sem hiszem el a manónak csak úgy, hogy mit mond.
Majd jött Danee látványos kifakadása, amivel részben egyet is értettem. Valahogy totál felesleges volt idejönnünk, de ha mindenki tudta, hogy tényleg értelmetlen, akkor miért jöttünk? Ez így nem stimmel valahogy. Persze a szövetség akármit is lépünk, Arnel úgy csavart volna mindent, hogy ne fogadjuk el. Ha mégis elfogadjuk, akkor az első adandó alkalommal ellenünk fordul. Ezt eddig is tudtuk, hogy a „szövetség” csak álca, csak a hivatalos verzió, de valójában csak egy időzített bomba az árulást illetően. Meg ugye ott van az a tény, hogy bebliccelte Maromét is, amiről kiderült, hogy egy deka elf sincs arrafele, nem hogy ostromolták volna.
De valami értelmének akkor is kellett lennie, hogy idejöttünk. Azt tudjuk, hogy a szövetség csak álca lett volna. Vajon a Dragontail miféle „nem-hivatalos” feladattal bízta meg Arisut? Lehet a mi fuvarozásunkon kívül még neki kellett felmérni az elf haderőt, a tábor nagyságát, vagy valamiféle szabotázs volt még rábízva, és pl. a távozásunk után az elf tábor leégne? Na az mekkora lenne már Rolling Eyes

Majd felpattantunk Arisu sárkányára, elkezdtük követni a manót, de elég hamar eltűnt a szemünk elől. Lehet a 4-es 6-os asgard sugárral visszautazott abba a bizonyos messzi-messzi galaxisba? Lehetséges. Ahogy az is, hogy csak hívta a természet, és egy szabad bokrot keresett, nagy sietve. Én már nem lepődnék meg semmin, ezek után...
- Hát, az igazat megvallva,konkrét célom most nincs, valószínű a céhtársaim után indulok, aztán meglátódik. - válaszoltam Daneenak – Nekem sincs ínyemre az egész, de úgy illik, hogy visszatérjünk. Meg amiatt is érdemes lenne nekünk is jelentést tenni, hogy hátha megtudunk valamit a „Nagy Terv”-ről. Vagy téged nem érdekel, ezek után mit fog tenni a Dragontail? - tettem fel a kérdést Daneenak.
Teljesen logikus, hogy ez az egész diplomáciai dolog csak időhúzás, amíg egy nagyobb terv kezdetét nem veszi, akár egy átfogó támadás az elfek és a koboldok ellen, akár egymásnak ugrasztani őket, akármi...
Majd miután Fubukinál végeztünk, indultam vissza az első szintre, megkeresni a többieket, merre csavarognak.

// köszi szépen a küldetést, jó móka volt ^^

by **Kurokawa Yuuki** Vas. Feb. 12 2017, 19:43

Ai nem engedte, hogy válaszoljak a ruháimmal kapcsolatos kérdésre és szerencsére nem is ment bele különösebben így én is így tettem.
- Érdekes és hosszú történet de főként lényegtelen. - Bólintottam. Bele se merek gondolni mekkora fejmosást kapnák Hinától ha rájönne, hogy csak úgy ott hagytam volna minden felszerelésem, amibe a legi is beletartozik. Utána szimplán hagytam, hogy Ai leírja a lányt.
- Vörös és sárga. - Javítottam ki. - Ezt a részletet megjegyeztem mert az általa irányított szörnyek szeme is ilyen színű lesz és így felismerhetők. - Mondtam, közben kaptam az alkalmon, hogy a két lány körülöttem áll és nagyrészt takar így vissza szereltem a cuccaim. Persze elég volt néhány kézmozdulat a menü miatt de ez is félrelibbentette annyira a köpenyt, hogy alatta kivillanjon egy-két csupasz rész.
- Igen valóban úgy hangzik, hogy tudta mire készülünk. Illetve ez csak megérzés de szerintem "Leonettáról" is tudott. Úgy tűnt az elfek akiket követtem határozott céllal indultak, talán pont azért, hogy felkutassák. Főleg, hogy Ai bogarát is rögtön elpusztították amit ugye tőle kapott.
Természetesen elkísértem Hinarit és csak vele együtt mentem vissza a céhépületbe a vacsorát azonban kihagytam. Jobban kifárasztott ez az egész ügy mint amire számítottam. Ráadásul eléggé nyugtalanított annak a nőnek a képességei. Ha egyedül lettem volna igencsak komoly gonddal néztem volna szembe. De szerencsémre nem így lett. Legközelebb azonban már nem lesz ilyen szerencsém így nekem kell tennem azért, hogy ne forduljon elő.

by **Cardinal** Hétf. Feb. 13 2017, 15:00

Amint Fubuki tudomására jutottak a történtek, azonnali ostrom mellett döntött. Hinari információi alapján ütöttek rajta Marome falun, és meglepően simán el is foglalták a koboldoktól, kiszabadítva a foglyokat. A koboldok persze ezt nem hagyták, és mivel a falu nehezen védhető, ezért kénytelenek voltak feladni a harcot. Egy héttel az ostrom után a település visszakerült kobold kezekbe, csak immár üres börtönnel. Csakhogy ez az adok-kapok az elfek kezére játszott. Amíg a koboldok rátok, emberekre figyeltek, addig Arnel és serege elég időt nyert ahhoz, hogy az elfek által igen kedvelt mágikus kristályokat gyártsanak számtalanul. Az offenzívájuk elsöprő volt, a kristályok és a kiemelkedő szervezettségük a csekély létszámuk ellenére is óriási előnyt adtak nekik a hozzájuk képest csürhének számító koboldok ellen. A szint heteken belül megtisztult a koboldoktól, a gyárakat kevés kivétellel bezárták, és megkezdődött a szint lassú regenerációja.

Koboldok helyett jelenleg újra Arnel elf serege uralja a szintet. Az emberek ugyan bejárhatnak a szintre, de Marome falu és közvetlen környéke az egyetlen hely, ahol megtűrik őket. Mindenkire, aki máshová csatangol, arra rátámadnak. A szinten élő elfek szokatlanul erősek, jelenleg a 40. szint is kevésnek tűnik ahhoz, hogy a játékosok eséllyel felvegyék a versenyt a bitorlók ellen.

Lezárom a küldetést. A JL-esek jutalma 150 exp és 160 arany, Danee 20%-kal többet, vagyis 180 expet és 192 aranyat kap. A Metamorph 75 expet kap.

A Justice League 400 aranyat, a tagjai egyenként 120 exp bónuszt kapnak.

Danee:
[T3] Páncélkészítés: Holdsugár Mellvért Recept, Foltozott Köpeny Recept
[T3] Poti/méregfőzés: Fájdalmas Menedék Méreg Recept, Speciális Méreg Recept

Hinari:
[T5] Páncélkészítés: Elázott Köpeny Recept, Tengerész Cipő Recept
[T4] Érclátás (372 -> 394): 6 Fekete Holdkő, 3 Pikkely, 1 Mithril, 7 Orichalcum, 3 Platinum

RenAi:
[T3] Poti/méregfőzés: nincs elérhető recept
[T2] Növénylátás (165 -> 185): 6 Vastag Tövisgyökér, 5 Faeno Ág, 3 Vörös Gomba, 4 Nihil Levél, 2 Óriás Pitypang

Ozirisz:
[T2] Fegyverkészítés: nincs elérhető recept
[T4] Páncélkészítés: Centurio Sisak recept, Pikkelyes Papucs Recept

Kurokawa Yuuki:
[T2] Poti/méregfőzés: nincs elérhető recept
[T1] Növénylátás (max): 5 Kis Tövisgyökér 4 Faeno Levél 7 Tövisgyökér 4 Vörös Pitypang

by **Cardinal** Vas. Feb. 19 2017, 13:13

Beírva.

by Ajánlott tartalom