[Event] Valentin-nap

by **Silica** Hétf. Feb. 15, 2016 8:45 am

♥ Valentin-nap ♥

Újra elérkezett a szerelmesek ünnepe, és ennek örömére az amúgy is felkapott Sweet Dreams cukrászda ma még a szokásosnál is pompázatosabb fényben tündököl. Piros szívecskék, Puttók és Ámorok mindenütt, na meg persze rengeteg vendég. Ide kaptok meghívót ti is, az eventre, ami jó szórakozást és magas jutalmat ígér. Azt sajnos csak a helyszínen tudjátok meg, hogy nem az ünnepeltek, hanem a segítők lesztek. Igen, a megsokasodott vendégszám miatt be kell segíteni az NPC személyzetnek, és ez ebben az évben a ti feladatotok lesz. Ha már Valentin-nap, alkossatok ti is párokat, de ügyeljetek arra, hogy bizony a képességek most hasznosak lesznek.

Három párocska van rátok bízva, ők a kitüntetett vendégek, még a képük is kint van a falon.

A feladatotok pedig a következő: Tegyétek emlékezetessé a párocska estjét!

Rátok van bízva a vacsora, a felszolgálás, a dekoráció, a zene, a hangulat, és nagyjából minden. Ahogy legutóbb is, térelválasztó paravánok szeparálják el a párocskákat, ami majdnem olyan jó, mint a hangszigetelő függöny, így egymás munkáját nem zavarhatjátok.

Természetesen előttük értek oda, van időtök eldönteni, hogy mit is kezdjetek magatokkal. Ami azonban fontos, hogy aki elsőnek ír, az választhat elsőnek párocskát, a másodiknak író csapat már csak kettőből választhat, a harmadiknak marad az utolsó, majd kezdődik minden elölről.

Az NPC-ket is rátok bízom, de legyen hiteles, ne könnyítsétek meg túlságosan a saját dolgotokat. Az, hogy a postokat hogyan oldjátok meg, szintén rátok van bízva, de legyen meg a fejenként ezer szó, hiszen van elég sok dolgotok. Lehet lépésenként postolni (postonként 250 szavas minimum), tehát sorban haladtok, hogy mit csinálnátok, de leírhatjátok egyben is, ahogy tetszik, a lényeg, hogy a vendégek jól érezzék magukat.

Fontos: Aki direkt és túl nagy mértékben trollkodik, az örökös kitiltást kap a cukrászdából.

Határidő: Március 15.

by **Asuka** Hétf. Feb. 15, 2016 11:33 am

Csessze meg.
Nagyon csessze meg az egész valentinozás. Vicces, mert odakint a kedvenc ünnepem volt, közvetlenül a szülinapom és a karácsony után. Na de idebent... Szóval mit mondjak? Nem vagyok oda érte. Nagyon nem...
Gyűlölöm az egészet, a sok cukormázzal, meg cukiskodó, jött-ment párokkal, akik azt hiszik, hogy az ő szerelmük örök és kitartó. Na persze ez sosem igaz. Tudniillik, még nem láttam olyan párocskát Aincradban, akik két Valentin napot is ünnepeltek volna. Bár annyival előrébb vannak, hogy ők legalább ünnepeltek valamit. Én még azt sem... de kinőttem már a Disney hercegnőzésből, azt hiszem, hogy ilyen illúzióim legyenek.
Idén sem terveztem eredetileg mást, mint azt, amit tavaly. Csupán annyi a különbség talán, hogy tavaly még voltak reményeim. Persze nem gondoltam volna, hogy nem kellett volna. De azt hiszem, már ebből is kinőttem. Nem?
Szóval, egész napos utálkozás. Legálisan lehet haragudni a világra! Még az is lehet, hogy elmegyek este felszabadítani egy-két embert. Bár igazából az sem érdekel. Egy a biztos, hogy nem vagyok egészen tiszta akkor, amikor meghívom Katot egy kis közös utálkozásra és trollkodásra. Ki mással tudnám még szabadon gyűlölni a világot? Nem sok olyan ember van, aki mellett ezt megtehetem. Shut nem zavarná, de előtte engem zavar. Tachinak van nálam fontosabb és nagyobb baja is, igaz, már nincs vele különösebb bajom, mint régen. Megbízható. Cearcsimercsi biztosan nőzik, engem persze észre sem vesz, de szerintem neki amúgy is a cukilányok jönnek be. Meg ő különben sem ismeri ezt az oldalamat, talán szerencsére. Nem tudom, akkor kedvelne-e.
Az első ópium pipa közepette aztán frenetikus ötletem támad. Miért nem hívom el mondjuk Katot? Szóval ezért is reppent neki az a levél, amiben meghívtam Valentin napolni. Csak, mert nem akarok egyedül lenni. Ilyen egyszerű.
A Sweet Dreamsben nem nagyon szeretnének, ha emlékeznének rám, de az már rég volt, amikor Akaéból hasbeszélő bábut csináltam egy játékmester kedvéért Malciccmiccel, aki aztán süteményt ígért, ami csapda volt, szóval már biztosan nem emlékeznek rám. Remélem... Mindenesetre cseppet se meglepő a tömeg, amit már a cuki előtt is látni. De leszarom, én akkor is bemegyek.
- Nyuff! Én úúúúúgy utálok mindenkit! *-* - borulok a nyakába, amikor meglátom. Pedig még sohasem öleltem meg. Most is inkább az ópium beszél belőlem. Meg most sem az akrobatás cipellőm vettem fel. Hanem Disneyet. Már csak azért is Hamupipőke leszek. Akinek meg nem tetszik... Ez még mindig nem kínai különben sem.
- Undorító ez a sok párocska! *.* Máskor bezzeg sehol nem látni őket. Honnan jöttek ezek elő? Spawnolnak, mint a mobok... - magyarázom, mialatt kinyitom a cukrászda ajtaját. Majd pedig kiderül az igazság is. Tárámm-tárámm! Maid Cafét vagy mit csináltak belőle. Valami ilyesmit.

by **Jekatyerina Natashenka** Hétf. Feb. 15, 2016 7:15 pm

Katja szinte átszáguld a városon, hogy megfelelő boltot találjon. Gyönyörű, illatos rózsaszín papírost vételez az egyik árustól, amin szívecskék díszelegnek, meg még parfüm illata is van, ráadásul hála a rendszernek, örökre. Talál valami ahhoz hasonlót, amitől a céhvezér bűzlik állandóan, szóval az tökéletes lesz. Sajna Asu kézírását nem ismeri, max az egyik parfümének az üvegcséjéről tudja nagyjából kikövetkeztetni a betűit, szóval az átirat nem lesz tökéletes, de a semminél jobb. Szépen visszasétál oda, ahol megnyitotta az üzenetet, majd kibontja a saját magának lezárt borítékot, felsikkant örömében, amikor meglátja, hogy kitől jött, és a szívéhez szorítja, majd ismét az utcára rohan, és a levelet lengetve szökdécselve indul a cukrászda irányába, közben hangosan skandálva.
-Tudtam, hogy szeret! A kedves vezető imád engem! Asu imád! Közös küldire megyek a vezérrel! Hallja mindenki szívemnek boldog lüktetését! Halljátok ajkaimról felröppenő pillangók bársony szárnyainak susogását! Azt suttogják: Asu! Asu! Lelkemnek kifogyhatatlan frissítő nedűje a pacsuli amit kotyvasztasz a boltodban, óh én drága szerelmem!
Az előadás persze mindenkinek szól, de különösképpen annak az elszánt fiúkának, aki még talán most is követi. Természetesen az alkalomhoz illő ruhát keres magának, és egyre gondoltak, mert ő is üvegcipőt ölt hozzá, csak pirosat, hogy menjen a rucihoz. Na persze franc se akarna egy olyan herceget magának, aki azt mondja, hogy te vagy élete szerelme, majd az arcodat sem jegyzi meg. Talán a történelem első bejegyzett lábfetisisztája volt az ürge. Az egymás nyakába borulás nagyon megy, és ha nem vagy elég fürge, hogy kitérj, akkor egy hosszú csókkal üdvözöl a legújabb céhtag, mint dicső vezérét.
-Úgy örülök, hogy elhívtál! Már annyira de annnnnyira vártam, hogy eljöjjön ez a pillanat! És igen, én is úúúúgy utálok mindenkit! Jajj gyere máááár! Nézzük meg, hogy vajon respawnolnak is, vagy csak spawnolnak! Csináljunk együtt dolgokat! Egyébként nagyon cukkancs a rucid! Meg a hajad! Fogadok, hogy saját sampon ugye? *.*
Megpróbál mélyen beleszimatolni a hajadba.
-Jajj úúúgy imá-imádom az illatodat! Legszívesebben betörnék a házadba és elbújnék az ágyikódban és ott laknék, hogy örökre ebben a feromonfelhőben élhessek! *.*

by **Asuka** Kedd Feb. 16, 2016 1:47 am

Nem vagyok teljesen tiszta, ez elég nyilvánvaló. Éppen csak kicsit imbolyog járásom, de egyáltalán nem vészes. Inkább az, hogy rohadtul nem vagyok beszámítható állapotban, ezt pedig le se tudnám tagadni. Persze bárki kérdezné, a válasz az lenne, hogy rohadjon meg, hagyjanak békén, és nincsen nekem semmi bajom. Szerencsére senki sem követte el még azt a hibát a mai nap folyamán, hogy miattam aggódik. Pedig...
Így aztán, ami józan állapotban nem lenne nagy erőfeszítés, mármint a kitérés, az most körülbelül a lehetetlennel egyenlő. Jól meg is lepődök a dolgon, és csak egy elfojtott hümmögésre telik. Ez a második alkalom, hogy valaki megcsókolt Aincradban, és elsőre is egy lány volt az. Mégpedig egy másik harcművész, aki szintén a céhem új tagja... Pedig amúgy nem vonzódom a saját nememhez. Nem lenne kicseszett lamúr nap, biztosan semmi bajom nem lenne a nem hagyományos párokkal amúgy, hiszen ez bőven a 21. század, előfordul az ilyen. De ma utálom a világot. Mindent és mindenkit, beleértve magamat is.
Amit viszont Kat kiérezhet: az ópium szaga, és a bor íze. Kicsit alapoztam indulás előtt a Templomban, ott mindig jó a bor. Csoda, hogy még nem fedezték fel rajtam kívül... Bár Tachival egyszer már megosztottam egy üveget. Még régen, karácsony környékén. Különösebben viszont nem zaklat fel a csók. Nem hatott meg. Nem vagyok mérges, de nem igazán érdekel.
- Szörnyű ez a ruhád! Valami turkálóban szedted? - kérdezem, végignézve Katjácska ruciját. Tényleg borzalmas. Persze én a magam istennői mivoltomban érkezem a tökéletes ruhában. Nyilván a hajam is perfect. Mint minden nap. Egyszerűen így kelek fel reggel. Fura hely ez az Aincrad.
- Á, sajnos védett terület! Nem hiszem, hogy engednek bent harcolni! T.T És nem csak a sampon saját, hanem a kondicionáló és a díszek is. De találtam argánolajat is Taftban! Csodát művel a haj textúrájával! Megjegyzem, néha neked sem ártana megfésülködni. - szivatom kicsit, csak mert úgy ismerem őt, mint akit nem fogja pár szó végigsérteni. Önmagát se veszi komolyan, nem hogy engem. Tehát no para.
- A neve: Ámor és Psziché! Az egyik kedvenc filmemben neveztek így egy parfümöt. Persze nem tudom, tényleg ilyen illata lehet-e. De ezek szerint tényleg jó? *-* Ez az első ilyenem, mellesleg. - csacsogok, mert az iróniára parfüm téren nem vagyok kapható. Mellesleg tényleg rengeteg munkám volt azzal a parfümmel. A filmben a nagyját elmondták, de nagyon nehezen lehetett például pézsmát találni. Igen, a smink és parfümgyártás jobbára az egyetlen dolog, ami Aincradban szórakoztat. A pontjaimra és képességeimre teszek magasról.
- TADAIMAAAA! Jöttünk dolgozni. Melyik asztal a miénk? - köszönök odabent, amikor beérünk végre, s hamar meg is kapjuk a mi kis turbékoló galambjainkat. Két, tizenévesnek tűnő kölyök csupán, akik azt hiszik, övék a világ. Meg hogy bármit tudnak is abból, ami körülöttük zajlik. Remélem, olyat rendelnek, amiben nem csak a csoki sok, hanem folyik is. De ha nem, akkor is azt kapnak. Majd azt mondom, elnéztem... Különben mi a fenéért írok japánul? Nem is beszélem. Már a játékon kívül.

by **Jekatyerina Natashenka** Kedd Feb. 16, 2016 5:08 am

Kat nem véletlenül mondta, hogy tetszik neki a parfümöd. Abba bizony már benne volt az ópium is, bár ő nem élt ilyen ócska dolgokkal. Ezek az ősrégi szerek a hippiknek talán még bejöttek, de ennél már sokkal jobbakat és ütősebbeket lehet kapni tabletta formájában, és ott még az előkészületekkel sem kell szórakozni. A csókot kitartotta, átölelt, de nem nyúlkált semerre, sőt, még hátra is lépett, és örvendezve tette össze a kezeit, amikor kitaláltad, hogy honnan van a rucija.
-Húúú! Igen, onnan! Te is ott vásárolsz? Azta, nagyon gáz, hogy elhoztad előlem ezt a darabot! Én is kinéztem magamnak, de aztán úgy döntöttem, hogy nem kell. Most meg tökre irigy vagyok, de rajtad mondjuk tényleg jobban áll! Mondjuk egy kicsit nagyobb kivágással jobb lenne, de tudom, hogy neked azért nincs annyi, hogy mutogasd. A hajad meg!
Végigsimított a fürtjeiden, kissé belefúrta az ujjait, majd az arca előtt végighúzva jó mélyet szippantott a tenyeréből.
-Nagyon kondis ám a hajad! Érezni is! És ez az afgán olaj, hát valami csodálatos! Hidd el, azonnal felismertem ám! Ezer közül is felismerném! És ahogy patchelted a texture packet... nem is tudtam, hogy a programozáshoz is értesz! Egy zseni vagy, kisfőnök! Egy zseni, én mondom!
Kicsit beletúrt a saját hajába, hogy még kócosabb legyen, majd karon ragadt, és elkezdett a konyha felé rángatni.
-Ne aggódj főni, én már választottam! A miénk lesz a kislány meg a kisfiú. Jajj olyan cukkancsok! Meg kell őket zabálni! Bár ha te parfümöt akarsz belőlük csinálni, nekem az is jó. Tudsz egyébként főzni, cuncimókus? Én a vízforralásnál többet nem nagyon vállalok, szóval majd csacsogok amíg dolgozol, oki? Úgyis egy csomó mesélni valóm van. Hancúroztál már a Tacchannal? Áh, buta kérdés, szerintem így válogatod be a céhbe a fiúkákat. Nincs kedved róla dumcsizni? Vagy másik srác? Tuti azért itt vagy Valentin-napon, mert nincs senkid, szóval a legjobb téma, ha fiúkról dumcsizunk, meg iszunk.
Kapott föl egy random üveget a pultról, majd feléd dobta.
-Na főzzél, de jusson a kajába is!

by **Asuka** Kedd Feb. 16, 2016 5:41 am

Igen, vannak már más szerek is, de ezek Aincradban aligha beszerezhetőek, és-vagy elkészíthetőek. Ellenben a természetes tudatmódosítókkal. Szerencsére volt egy olyan jófej játékkészítő, aki gondolt arra is, hogy lehet legálisan drogozni. Bár maga a játék is egy nagy drog. Ha egyszer kikerülsz innen, biztosan nem lehet már normális életed.
- Igazából csak magamra tekertem egy függönyt, és kicsicsáztam néhány bizsuval. Szép? Tetszik? - fordulok körbe, hogy megmutassam a ruci minden részét. Én imádom, Tafthoz pedig illik. Imádom azt a várost, imádok ott élni. Oda pedig ez a ruha passzol. A boltom és házam is hasonló stílusú.
Más alkalmakkor bizonyára pipa lennék azért, amit mond. Nekem komoly munkám van abban, hogy úgy nézzek ki, ahogy. Nem olyan egyszerű ám a tökéletes hajszín megfestése, hogy kiválasztod a színt, oszt kész. Látszik is a kezdő hajfestőkön, egyáltalán nincs semmi izgalom a frizurájukban, tiszta unalmas, láthatóan nem is ismerik a színeket. Míg én viszont aprólékos gonddal oldottam meg, hogy mindig tökéletes legyen, sőt, unalmas perceimben előre elkészítem a frizurákat különleges eseményekre. Főleg eventekre persze. A ruhaválasztás, a sminkek, valamint új hobbim, a parfümkészítés persze ugyanez a kategória. Legnagyobb részben ezzel foglalkozom Aincradban, szóval igenis, megérdemlem, hogy komolyan vegyenek. Rengeteg rizsszemre kellett tájképet festenem, hogy megtanulhassam a tökéletes manikűr titkát!
De ma Valentin Nap van, a szerelmesek ünnepe, amit még jobban rühellek, mint az összes tetves kis senkit, akik a munkám és érdemeim merészelik becsmérelni. Meg már különben is rég nem vagyok tiszta ahhoz, hogy fenn tudjak akadni ilyeneken. Tegnap ilyenkor viszont még biztosan a torkának ugrottam volna.
- Emberekből nem lehet parfümöt csinálni. Bár volt az a film, tudod, amiben Alan Rickman is játszott. Ha tényleg megtehetném, még Kayaba is fejet hajtana előttem! *-* A szó szoros értelmében. - húzok közben a konyhába, ahol egy kézmozdulattal jelzem válaszom a tudsz-e főzni kérdésére. Úgy-ahogy. Nem vagyok profi, nem volt rá időm, kertész akartam lenni, hogy füvet tekerhessek, és aztán felkelhessek egy jó slukkal reggelente. Forró csoki... Az most akkor főzés vagy italkészítés? Na mindegy. Azt elvileg nem lehet elrontani. Ha mégis, akkor így jártam. Azért felpakolom rá a maradék pontjaim, még mielőtt elrontanám a saját tervem. Tényleg csodásnak kell kinéznie.
- Vizet tényleg rakhatsz fel forralni. Tachi meg nem az esetem. Amúgy már akkor tag volt, amikor azt se tudtam, hogy létezünk. - elkezdem tördelni a csokoládét, meg persze a tejet is felmelegítem. Izgi lesz, az a lényeg.
- Ú, ez rum. Utálom, de kösz. - meghúzom az üveget, fintorgok is kicsit, mert amúgy nem szeretem. De most nem érdekel, ki akarok lenni, de nagyon. Nem, ma nem vagyok hajlandó a következményekkel foglalkozni.
- Nem, tényleg nincs senkim. A legtöbben itt nyomik, aki meg nem, azt én nem érdeklem. Még olyan is volt, aki megszökött!!! Illetve csak felszívódott előlem. Egyszer elkapom, azt nem éli túl. Bár te se vagy jobb, ha velem lebzselsz ahelyett, hogy egy adonisszal melegítenéd az ágyadat. - készítem a forró csokit, szépen, aprólékosan. Nem kapkodom el. Összesen azonban nem kettő, hanem három bögrét készítek ki. Fúj.
- Mi a srác neve? Kérdezd meg, és írd rá a bögrékre. Mindháromra. - kérem meg Katot, filcet pedig biztos talál valahol. Mint a Starbucksban, tudjátok... Nem? Na mindegy.
- Még mielőtt kimész, idehozod nekem a chili paprikát, galambom? Meg mondd nekik azt, hogy egy szerencsejátékkal kedveskedünk nekik, ahol ingyen forró csokit nyerhetnek. - kérem meg rá, miközben elkészítem a forró csokikat. A terv pedig a következő: három bögre chilis forró csoki. Felajánljuk nekik, hogy a lány választhat egyet, amit a fiúnak meg kell kóstolnia. Ha nem a chiliset kapja ki, akkor mindketten kapnak ingyen egy-egy forró csokit, és egy szelet tortát. Ha nem, akkor meg jót nevetnek, meg mi is. Igaz, mindegyik bögre chilis. Upsz... megbillent a kezem a bögrék felett picit.

by **Chariton** Kedd Feb. 16, 2016 11:56 am

Valentin-nap. Életem során még soha nem ünnepeltem eddig. Nem volt okom. Ezt a mostanit sem nevezném itt bent ünneplésnek, inkább próbálkozásnak. Persze, (remélem csak egyenlőre) nincs kivel, ezért kapva-kapok a Sweet Dreams cukrászda ajánlatán. A részletekről nem beszél a felhívás. Megkockáztatom és elvállalom, jobb dolgom úgy sincs, ráadásul még a jutalmat is a "magas" szóval jellemzik. Elfogadom. Nem tart sokáig odaérnem az emlegetett helyszínre. Mégis, rövid sétám alatt, a megszokottnál is több párt találok. Gondolom ez a szokásos jelenség a mai napon. Tagadhatatlan, hogy egy kis irigységet érzek irányukban. Boldog lennék ha nekem is lenne valakim, akit szerethetek, és ő is viszont szeret. Nem, még mindig nem érdekel az, ha ebben a világban találom meg. Kint is ugyanúgy hazudhat. No de térjünk vissza a mába. A cukrászda ajtaja előtt állok, mire felocsúdok gondolataimból. Az ajtó üvegében végignézek magamon, esetleg megigazítom a ruhám ott, ahol szükséges. Annak ellenére, hogy az út nem járt olyan nehézségekkel, hogy erre szükség legyen. Hogy mégis mi szorulhatott volna igazításra? Nem tudom, elcsúszhat a zakó, vagy valami. Tudniillik a szokásos öltönyömben jelentem meg. Miért törődöm egyáltalán azzal, hogy nézek ki? Inkább végig sem gondolom...
Benyitok. Megtudom a részleteket az egyik kedves, régebb óta itt dolgozó felszolgálótól. Szóval röviden, be kell állnom közéjük és széppé tenni egy pár mai ünneplését. Érdekes, nem érzem azt, hogy készakarva el akarnám rontani az ő boldogságukat (mivel teljesen tapasztatlan vagyok e téren, előfordulhat, hogy akaratom ellenére fog ezt történni), annak ellenére, hogy bizonyos fokig lenne lehetőségem rá. Nem az én stílusom. Inkább felveszem a felszolgálótól kapott pincérkötényt. Persze előtte leveszem a zakómat, hogy jobban álljon. Az éttermekben is mindig zakó nélkül, csak ingben láttam a pincéreket. Egy bökkenő van...egy társ kell az akcióhoz. Mi sem egyszerűbb, gondolom magamban, körbetekintek a szobában, hátha megakad a szemem egy magányos, párt kereső valakin. Ha ránézésre nem megy (és nagy valószínűséggel nem fog menni), akkor odamegyek a kiszemelt hölgyeményhez bemutatkozom neki és megkérdezem tőle, társul e hozzám a párok "elvarázsolásában". Hölgy. Igen, természetesen hölgy. Nem fogok egy ilyen feladatot fiúval csinálni. Oh, és nem felejtem el tudatni vele azt sem, hogy rá bízom, melyik szerelmest fogjuk elbűvölni vendéglátásunkkal.

by **Jekatyerina Natashenka** Kedd Feb. 16, 2016 7:21 pm

Kat újra végigtekintett a ruházaton, majd elhúzta a száját.
-Ja... csodás. Egyébként meséltem egy íjásznak a céhünkről. Szerintem be akar lépni, mert azt ígérte, hogy mindenhova követni fog. Majd dumcsizhatnál vele.
A vízforralást még ő sem ronthatta el, és mivel nem is akarta, nemsokára már zubogott is a fazékban.
-Én sem mondtam, hogy az eseted. Azt kértem, hogy mondd el, hogy milyen volt vele, nem azt, hogy üljetek le ti is az egyik asztalhoz. Egyébként meg a rumos csoki klafa! Ha sikerül őket leitatnunk, az hatalmas buli lesz! Azon meg ne csodálkozz, hogy menekülnek előled. Én is mikor beléptem már, és azóta felém sem szagoltál. Ha annyira mutatod az érdeklődést a pasijaid iránt, mint a céhtagok iránt, ne csodálkozz, hogy rád unnak.
~Uram atyám, de béna vagy! Az óvodában csináltam utoljára ilyet. De oké, ha játszani akarsz, akkor játszunk.~
Miután Asu megkapta a megfelelőzacskót, Kat ki is tipeg a párocskához, jó mélyen meghajol, és csilingelő hangon kezdi meg a beszédét.
-Kellemes estét kívánok Önöknek a Sweet Dreams cukrászda nevében. Remélem jól érzik magukat nálunk. A nevem Katja, és ma én fogom Önöket szórakoztatni kedves segítőtársammal, Asukával.
-Jajj, köszönjük szépen! Nézd milyen csinos, ugye Nabuko?
-Pssz! Elena, ő nem NPC... azt hiszem. Viselkedj rendesen!
Kat továbbra is kedvesen mosolygott, de azért ajka szegletének egy kis rángásával jelezte, hogy picit megsértődött. Persze nem, de azért jelezte.
-Cégünk egy Valentin-napi meglepetéssel kedveskedik Önöknek, amíg elkészítjük a fogásokat. Ezzel a kis gesztussal kívánjuk segíteni, hogy Ön, kedves Uram, bebizonyíthassa élete párjának az elszántságát. Úgy hívjuk, hogy a szerelem tüze. Szere...
-Persze! Szeretnénk!
-De... azt se...
-Nyaaa! Ugye nem akarod, hogy morci legyek? Annyit készültek szegénykék, és bizti jattot kapnak, ha sikerül ezt nekünk eladni. Vállaljuk! Köszönjük szépen!
Kat boldogan meghajol, és pilláit hálásan rebegtetve kezd bele a leírásba.
-Nemsokára a kolleginám három bögre forrócsokit fog kihozni Önöknek. Az egyik bögrében a csokoládét chilivel ízesítettük. Önnek, kedves Uram, ki kell választania egy bögrét, és az egészet elfogyasztani. Ha sikerül a hagyományos csokoládét választania, akkor mindketten a vendégeink egy újabb adag csokoládéra, és egy Önök által kiválasztott süteményre.
-De... izé... Elena, én kapsza...
-Tudom, tudom, de csak odakint. Itt nem. Naaa! A kedvemért! Lécci-lécci! Ne legyél már ilyen nyuszi! Azt ígérted, hogy ez az én napom lesz! Ugye megteszed értem?
-Hát hogyne! Érted mindent...
Ezzel Kat meghajolt, és visszatipegett a konyhába, majd megosztotta a kért információkat a vezérrel.

by **Chancery** Szer. Feb. 17, 2016 5:16 am

Eleinte utáltam a Valentin-napot.
Most az sem jut eszembe, hogy is álltam vajon a tavalyihoz.
Egyébként is amúgy vagyok vele: ha valakit szeret az ember, az az egész évre érvényes, akár van veszekedés, akár nem. Az ilyesmi amúgy is elkerülhetetlen egy komolyabb kapcsolatban, köztünk is vannak néha olyan viták, amiktől a hajamat tépem, de minden esetben úgy végezzük, hogy megöleljük egymást, minden rendben lesz. Mosolyogva nézek vissza a tükörbe, miközben morfondírozom, vajon mára inkább hagyjam-e inventory-ban a cicafüleket, de végül döntök; maradnak a fejemen. Úgyis mindenki Cicafülűként ismer, akkor miért pont ma hagyjam el őket és legyek valaki más? Most, ehhez a munkához, kifejezetten szükség lesz a jókedvre és a pattogásra.
Kilépek a cukrászda mosdójából hát és felkészülök lélekben is, hogy mi fog várni rám. Oh, már emlékszem, egyébként; nem tavaly volt a Vakrandi?
Erről jut eszembe, Álom ma különösen rossz kedvű, így marad is a sarokba helyezett pet-párnán és alszik, nekünk hátat fordítva. Esküszöm, ha nem ismerném, azt mondanám, szerelmi bánata van, de ez pont egy macskánál elég lehetetlen dolog, nem igaz? Rolling Eyes

Már pont jutna eszembe, hogy valóban, pár is kéne a feladathoz, Jay viszont valami más meglepetéssel készül, ami miatt el is kergetett otthonról, miszerint nem szabad ott lennem a készültekor, mert hát na, nem illik... Suspect

Őt ezért nem is riaszthatom, hogy jöjjön, de még mielőtt valaki más eszembe jutna, idetipegett hozzám egy fura alak. Nojó, a fura szót helyezem inkább idézőjelek közé, elvégre olyat, mint ő, rengeteget ismertem még odakint, és lélekben nosztalgiával köszöntöm őt a mosolyom képében.
-Szia :3 -integetek neki. Abban, hogy segítek "elbűvölni a párocskát", készségesen válaszolok egy igennel, hogy persze, rendben, majd gondolkodón nézek körbe, na meg a falra kirakott fotókra. Szerencsére a legbonyolultabbat már elvitték, a lány-lány páros bár szimpatikusnak tűnik, bennem ébreszt némi rossz emléket, a fiú-fiú felállás kapcsán pedig még sosem tapasztaltam rosszat, bár a BL-ért sem vagyok oda. Hmmm...
Már-már dobnám el a kérdést, de meg kell tanuljak dönteni. És tekintve, hogy mégis csak egy fiú a partnerem, egy bátorító mosollyal a lány-lány páros felé fordulok és kérdőn feléjük biccentek a fejemmel. Megfelel a választás vajon neki? Kíváncsian lesem a reakcióját.

by **Chariton** Szer. Márc. 09, 2016 1:31 pm

Ez könnyebben ment mint gondoltam. Szerencsére nyitott lányt fogtam ki ilyen célra, hiszen azonnal társult hozzám a feladathoz. Sőt, még a párválasztás kérdését sem dobta vissza hozzám. Lány aki dönteni is tud. Szimpatikus. A lány-lány páros felé jelez a fejével.
- Nekem tökéletesen megfelelnek. Te milyen stílusban szeretnéd felépíteni a randijukat? Én az általánosra szavazom, azzal lehet hogy nem érünk el akkora sikert, de nagyot sem bukhatunk.
Ha jól látom kaptunk egy panelt, amin a berendezést állíthatjuk. Megpróbálok összeállítani egy általam elképzelt kis "kuckót" a szerelmeseknek, aztán majd a társam elmondja mi a véleménye róla. Ha nem tetszik neki megváltoztatjuk, vagy finomítunk rajta. Először is, egy európai stílusú faasztal középre. Négyzet alakú, nem túl nagy, hogy közel lehessenek egymáshoz a párok. Két szék, nem több, más számára nincs hely, most ők ünnepelnek. A földre szőnyeg kerül...legyen ez a barnára hasonlító színü. Mi kell még? Festmények a paravánokra. Öm...legyen egy két tájkép. Meg egy lovag is kell! Pipa. Vágott világ az asztalra, szolíd vázában...a rózsa szerintem megfelel. Az romantikus, nem? Oh, rakhatunk még zenei aláfestést is. Legyen valami komolyzene. Hát nem romantikus? Esetleg egy kandalló az egyik festmény alá. Beépítjük a paravánba. Így ni. Már szinte tökéletes. Csiszoljunk még rajta...leváltom az egyik tájképet a kandalló felett két kardra. Hisz a kardokat mindenki szereti.
-Nos, mi a véleményed, min kéne még igazítani? - fordulok partnerem felé, várván válaszát, kritikáját, elismerését.

by Ajánlott tartalom

[Event] Valentin-nap

[Event] Valentin-nap

Re: [Event] Valentin-nap

Re: [Event] Valentin-nap

Re: [Event] Valentin-nap

Re: [Event] Valentin-nap

Re: [Event] Valentin-nap

Re: [Event] Valentin-nap

Re: [Event] Valentin-nap

Re: [Event] Valentin-nap

Re: [Event] Valentin-nap

Re: [Event] Valentin-nap