[Küldetés] Tempus Ratio
5 posters
1 / 1 oldal
[Küldetés] Tempus Ratio
Tempus Ratio
Résztvevők:
- Ayse;
- Bacchus;
- Danee;
- Hirasawa Yuki;
- Malus;
- Yoichi;
Sorrend: Vagy az első körben kialakuló vagy kötetlen (közös megegyezés pü-ben);
Határidő: Egy (1) hét/kör (augusztus 20.);
Bevezetés:
Szép, derült napnyugtás égbolt, egy-két bárányfelhővel megtarkítva. Egy újabb, fárasztó napot követően a horunkai npc-k házaikba vonultak, ahogyan a Cardinal rendszer memóriájukba vésett előírásait megkérdőjelezhetetlenül követték. A csendesnek, meghittnek mondható délutánt azonban egy égi nesz zavarja meg: először a végtelen messzeségben lehetett hallani, majd pillanatról pillanatra közeledett. A mennydörgés hangja – mint egy orkán – átzengte az első szintet. Ahogyan az átzúgott, a földet megrengette, az egyre tornyosuló viharfelhőket vörösre festette. A földmozgás folytonosan erősebbnek tűnt, s bár a falusi házakat a védelmi rendszer miatt nem érte kár, a macskaköves utakat – ahogyan a Horunkát környező földes síkságokat is – felrepesztette.
A vörös fellegekből egy hatalmas, fejjel lefelé fordított hegyeken álló épület ereszkedett le, mely a szint szélén lebegett. A templomot tüzes ragyogás vette körbe, ami valójában a mögötte lévő, függőleges szemmotívumból és az azt körülölelő fogaskerekekből áradt.
Újabb mennydörgés, amit ezúttal rémült sikolyok hangjai visszhangoztak… és amint azok elhaltak, valami – vagy valaki – érzelmektől mentes, iszonyatos hangon megszólalt:
– Megérkeztünk.
1. kör:
Csak hat órája történt, de mind az npc-k, mind egypár játékos terjeszti a hírt arról a tiltott területről, amit Pandæmoniumnak neveztek. A templom közelében a növények elszáradtak, a szórványosan előforduló fák és bokrok lángoltak, ám azok sosem hamvadtak el. Habár az égi robaj kíséretében az egész szint légterét vörös felhőréteg borította be, a Horunkától távol eső részeken már csak viharfelhők voltak fellelhetők. A különös jelenség – a tűzkerékkel együtt – csakis a Pandæmoniumhoz közeleső részen lehetett megfigyelni.
A hirtelen érkezett égrobajt, valamint a vérvörössé festett égboltot néhányatok megfigyelhették – már ha az első szinten tartózkodtatok. A nem válasz esetén a fületekbe jutott a hír a Pandæmonium létezéséről, illetve hirdető táblákon olvashatjátok, hogy bátor, tettre kész játékosokat keresnek az ismeretlen módon megjelent kazamata meghódítására… és a rejtélyes hang forrásának felkutatására, természetesen busás jutalomért cserébe.
Az érkezési körülményektől függetlenül, amint a tiltott templom közelébe kerültök, fojtogatónak érezhetitek a levegőt. Egy pillanatra mintha figyelne valami titeket, de mire rájöhetnétek, ki vagy mi az, egymás társaságára lesztek utalva. Habár Pandæmonium a szinttől függetlenül lebegett, egy üveglapszerű ösvény vezetett fel a hely bejáratához, azonban a kazamata nem engedett be hat főnél kevesebb létszámú játékost. Amikor elegendően összegyűltök, a láthatatlan burok, mely a tiltott területet közrefogta, végleg eltűnik. Egy küldetésablak nyílik fel, s az abban álló kérdést a különös hang „olvassa fel”:
– Elfogadod az Ítéletedet?
Nem cécóznék az érkezési körülményekkel, küldetés elfogadással, satöbbivel. Posztotok addig tartson, míg a felnyíló küldetésablakban foglalt kérdésre választ adtok.
- Ayse;
- Bacchus;
- Danee;
- Hirasawa Yuki;
- Malus;
- Yoichi;
Sorrend: Vagy az első körben kialakuló vagy kötetlen (közös megegyezés pü-ben);
Határidő: Egy (1) hét/kör (augusztus 20.);
Bevezetés:
Szép, derült napnyugtás égbolt, egy-két bárányfelhővel megtarkítva. Egy újabb, fárasztó napot követően a horunkai npc-k házaikba vonultak, ahogyan a Cardinal rendszer memóriájukba vésett előírásait megkérdőjelezhetetlenül követték. A csendesnek, meghittnek mondható délutánt azonban egy égi nesz zavarja meg: először a végtelen messzeségben lehetett hallani, majd pillanatról pillanatra közeledett. A mennydörgés hangja – mint egy orkán – átzengte az első szintet. Ahogyan az átzúgott, a földet megrengette, az egyre tornyosuló viharfelhőket vörösre festette. A földmozgás folytonosan erősebbnek tűnt, s bár a falusi házakat a védelmi rendszer miatt nem érte kár, a macskaköves utakat – ahogyan a Horunkát környező földes síkságokat is – felrepesztette.
A vörös fellegekből egy hatalmas, fejjel lefelé fordított hegyeken álló épület ereszkedett le, mely a szint szélén lebegett. A templomot tüzes ragyogás vette körbe, ami valójában a mögötte lévő, függőleges szemmotívumból és az azt körülölelő fogaskerekekből áradt.
Újabb mennydörgés, amit ezúttal rémült sikolyok hangjai visszhangoztak… és amint azok elhaltak, valami – vagy valaki – érzelmektől mentes, iszonyatos hangon megszólalt:
– Megérkeztünk.
1. kör:
Csak hat órája történt, de mind az npc-k, mind egypár játékos terjeszti a hírt arról a tiltott területről, amit Pandæmoniumnak neveztek. A templom közelében a növények elszáradtak, a szórványosan előforduló fák és bokrok lángoltak, ám azok sosem hamvadtak el. Habár az égi robaj kíséretében az egész szint légterét vörös felhőréteg borította be, a Horunkától távol eső részeken már csak viharfelhők voltak fellelhetők. A különös jelenség – a tűzkerékkel együtt – csakis a Pandæmoniumhoz közeleső részen lehetett megfigyelni.
A hirtelen érkezett égrobajt, valamint a vérvörössé festett égboltot néhányatok megfigyelhették – már ha az első szinten tartózkodtatok. A nem válasz esetén a fületekbe jutott a hír a Pandæmonium létezéséről, illetve hirdető táblákon olvashatjátok, hogy bátor, tettre kész játékosokat keresnek az ismeretlen módon megjelent kazamata meghódítására… és a rejtélyes hang forrásának felkutatására, természetesen busás jutalomért cserébe.
Az érkezési körülményektől függetlenül, amint a tiltott templom közelébe kerültök, fojtogatónak érezhetitek a levegőt. Egy pillanatra mintha figyelne valami titeket, de mire rájöhetnétek, ki vagy mi az, egymás társaságára lesztek utalva. Habár Pandæmonium a szinttől függetlenül lebegett, egy üveglapszerű ösvény vezetett fel a hely bejáratához, azonban a kazamata nem engedett be hat főnél kevesebb létszámú játékost. Amikor elegendően összegyűltök, a láthatatlan burok, mely a tiltott területet közrefogta, végleg eltűnik. Egy küldetésablak nyílik fel, s az abban álló kérdést a különös hang „olvassa fel”:
– Elfogadod az Ítéletedet?
Nem cécóznék az érkezési körülményekkel, küldetés elfogadással, satöbbivel. Posztotok addig tartson, míg a felnyíló küldetésablakban foglalt kérdésre választ adtok.
Eugeo- Mesélő
- Hozzászólások száma : 129
Join date : 2014. Apr. 23.
Re: [Küldetés] Tempus Ratio
- Dát száundz intreszting! - böktem többször is a hirdetményre
- Hűűűűűm, a koboldos őrület óta ez az első igazán nagy mérvű és a játékteret alapjaiban felforgató esemény!
- Ezt... ezt látnom kell!
- Hol lehet erre jelentkezni? - nézek szét hátha valami égből pottyant npc csak arra vár hogy Accept feliratos gombokat bökdössek
- Nem? - nézek jobbra, balra csöppet csalódottan - Semmi?
- Hát akkor... hát akkor odamegyünk! - löktem magasba a karjaim a röpke tanácstalanságot lerázandó módon
- De hol is van ez az izé, Panda akármicsoda. Mónium. Maúni! Aszongya... Horunka
- Ja! Jah?! Hát az meg van! Az ott van izé... szóval ott. Jaú van akko'
Sec-perc alatt odaértem a faluban. Lábon, mert a teleportot nem kockáztattam ilyen jóféle események olvasata után, de ahogy közeledtem egyre csak bizarrabb lett a táj
- Hát ez nagyon baba! - hatoltam be a falucskába erősen krákogva, pedig nem emlékszem, hogy félre szívtam volna a vizipipából
- Van itt minden kérem, templom a dijáblaubúl, lángos szem a gyűrűs urákbó', meg ez a szcifi holdösvény itt a tudom is én miből - köhögtem négykézlábra roskadva
Mivel nem történt jöttömre még semmi sem, kicsit vártam, felőlem aztán jöhet más is, úgy sem vagyok már annyira a szólózás híve, aztán ha végre indul a küldi, hát akceptálom.
- Akkor hát csapassuk neki cimbik!
- Hűűűűűm, a koboldos őrület óta ez az első igazán nagy mérvű és a játékteret alapjaiban felforgató esemény!
- Ezt... ezt látnom kell!
- Hol lehet erre jelentkezni? - nézek szét hátha valami égből pottyant npc csak arra vár hogy Accept feliratos gombokat bökdössek
- Nem? - nézek jobbra, balra csöppet csalódottan - Semmi?
- Hát akkor... hát akkor odamegyünk! - löktem magasba a karjaim a röpke tanácstalanságot lerázandó módon
- De hol is van ez az izé, Panda akármicsoda. Mónium. Maúni! Aszongya... Horunka
- Ja! Jah?! Hát az meg van! Az ott van izé... szóval ott. Jaú van akko'
Sec-perc alatt odaértem a faluban. Lábon, mert a teleportot nem kockáztattam ilyen jóféle események olvasata után, de ahogy közeledtem egyre csak bizarrabb lett a táj
- Hát ez nagyon baba! - hatoltam be a falucskába erősen krákogva, pedig nem emlékszem, hogy félre szívtam volna a vizipipából
- Van itt minden kérem, templom a dijáblaubúl, lángos szem a gyűrűs urákbó', meg ez a szcifi holdösvény itt a tudom is én miből - köhögtem négykézlábra roskadva
Mivel nem történt jöttömre még semmi sem, kicsit vártam, felőlem aztán jöhet más is, úgy sem vagyok már annyira a szólózás híve, aztán ha végre indul a küldi, hát akceptálom.
- Akkor hát csapassuk neki cimbik!
Danee- Lovag
- Hozzászólások száma : 1932
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 32
Tartózkodási hely : Pest
Karakterlap
Szint: 43
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [Küldetés] Tempus Ratio
A reggelimet fogyasztottam a Sweet Dreams Cukrászdában, egy bögre mézes tejet. Airis és Inu várták, hogy megigyam a tejet, hogy mehessünk haza. Mivel még nem tértek teljesen magukhoz ezért nem panaszkodtak. Napjaim mostanság unalmasan teltek el. A 3-as szinten nem szokott semmi érdekes történni, még arra járók sem szoktak lenni. Nem akartam hallgatózni de olyan hangosan mondták, hogy hallgatózásjártasság nélkül is tökélesetes hallottam, hogy pár játékos valami Panda, bocsánat, Pandemoniumról beszélnek. Felkeltette az érdeklődésemet ez a Pandamonium. Panda. Megittam a maradék mézes tejet, utána odamentem a játékosokhoz, hogy kérdezősködjek egy kicsit. Nem kellett kétszer kérnem, hogy elmeséljék mi történt. Nem lepődtem meg, de érdekesebbnek tűnt mint azt elsőre gondoltam.
Megköszöntem, hogy elmesélték, utána elmondtam Airisn-nak és Inu-nak.
Tudták, hogy mi következik. Inu is jönni akart de nem engedtem, túl veszélyes lenne neki, valószínűleg.
Inu-t hazavittem.
-Menni akarok!
-Nem tudjuk, hogy mi vagy mik vannak ott, veszélyes lenne neked Kenu.
-Először is: Tényleg veszélyes neked Inu. Másodszor: Nem Kenu hanem Inu.
*morog* -Egyszer még egy szép napon újra harcolni fogok!
~Én meg aranyos kaméleon leszek. -.-"
-Így legyen! De most menjünk Airis.
-Hai! ^^
Elindultunk.
Gyorsan odaértünk a célunkhoz. Tetszett!!!!!
~Szép.
-Király.
Már volt ott valaki, nem is csodálkoztam.
Elfogadod az ítéletedet?
Jó döntés volt eljönni!
-Elfogadom.
~Ez komoly? Ennél jobbat nem tudtak kitalálni? O.o "Elfogadod az ítéletedet?" Lehet mégis kellett volna jönnie Inu-nak, tuti tudna mondani erre valami hülyeséget ami jobban hangzik.
Megköszöntem, hogy elmesélték, utána elmondtam Airisn-nak és Inu-nak.
Tudták, hogy mi következik. Inu is jönni akart de nem engedtem, túl veszélyes lenne neki, valószínűleg.
Inu-t hazavittem.
-Menni akarok!
-Nem tudjuk, hogy mi vagy mik vannak ott, veszélyes lenne neked Kenu.
-Először is: Tényleg veszélyes neked Inu. Másodszor: Nem Kenu hanem Inu.
*morog* -Egyszer még egy szép napon újra harcolni fogok!
~Én meg aranyos kaméleon leszek. -.-"
-Így legyen! De most menjünk Airis.
-Hai! ^^
Elindultunk.
Gyorsan odaértünk a célunkhoz. Tetszett!!!!!
~Szép.
-Király.
Már volt ott valaki, nem is csodálkoztam.
Elfogadod az ítéletedet?
Jó döntés volt eljönni!
-Elfogadom.
~Ez komoly? Ennél jobbat nem tudtak kitalálni? O.o "Elfogadod az ítéletedet?" Lehet mégis kellett volna jönnie Inu-nak, tuti tudna mondani erre valami hülyeséget ami jobban hangzik.
Yue- Harcművész
- Hozzászólások száma : 359
Join date : 2014. Jan. 06.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad
Karakterlap
Szint: 20
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Küldetés] Tempus Ratio
Ehhez hasonló jelenséggel Jade még nem találkozott ittléte óta. Összetett, részletesen kidolgozott világ volt, de a földrengések és a vörösbe boruló égbolt újdonságok voltak számára, legalábbis olyan békés területen, mint a játékosok által benépesített városok. Horunka lakosainál enyhébb formában élte át az első találkozást, mert a templom feltűnésekor Tolbanában tartózkodott. A látvány persze így sem volt biztató.
Kiment az utcára és hamar kiderítette, merre keresendő a probléma forrása. A barátságtalanná változott környezet miatt aggódó játékosok és npc-k egyértelműen Horunka felé irányították. El is indult felmérni a helyzetet. Bár nem volt biztos benne, hogy ez a legjobb döntés - elvégre nem tartozott a legmagasabb szintű játékosok közé és a jelenség kiterjedéséből elég komoly küldetésre is lehetett következtetni -, a puszta felderítésnek még nem kellett feltétlenül életveszélyesnek lennie. Ha túl kemény állapotok uralkodnak, majd visszafordul.
Az állapotok pedig szokásukhoz híven durvultak, útközben egyre nagyobb pusztítás nyomaival találkozott, míg a templomhoz vezető hídhoz ért. Ellenállásba viszont nem ütközött - leszámítva a fojtogató levegőt, ami, bár a kinti világban dohányzott, és hozzá volt szokva az efféle körülményekhez, eléggé lelassította -, ezért folytatta útját. A híd végén további játékosok tartózkodtak, mintha várakoznának valakire, vagy valamire.
- Szép napot! - köszöntötte a másik kettőt, ahogy a közelükbe ért, majd mellettük elhaladva maga is a láthatatlan falba ütközött. Így már érthető volt a többiek várakozása. - Úgy látom, itt minket nem akarnak beengedni... - tette hozzá kezeit széttárva.
Aztán felugrott a küldetésablak. Elfogadja-e? Nagyon jó kérdés.
- Fantasztikus ötlet... Miért nem rögtön kútba kell ugrani? - morogta maga elé az ablakot bámulva. A többiek azonban láthatóan "elfogadták ítéletüket". Nem voltak túl sokan, és segíteni akart a probléma megoldásában. Rövid gondolkozás után a maradás mellett döntött.
- Ám legyen! Elfogadom.
Kiment az utcára és hamar kiderítette, merre keresendő a probléma forrása. A barátságtalanná változott környezet miatt aggódó játékosok és npc-k egyértelműen Horunka felé irányították. El is indult felmérni a helyzetet. Bár nem volt biztos benne, hogy ez a legjobb döntés - elvégre nem tartozott a legmagasabb szintű játékosok közé és a jelenség kiterjedéséből elég komoly küldetésre is lehetett következtetni -, a puszta felderítésnek még nem kellett feltétlenül életveszélyesnek lennie. Ha túl kemény állapotok uralkodnak, majd visszafordul.
Az állapotok pedig szokásukhoz híven durvultak, útközben egyre nagyobb pusztítás nyomaival találkozott, míg a templomhoz vezető hídhoz ért. Ellenállásba viszont nem ütközött - leszámítva a fojtogató levegőt, ami, bár a kinti világban dohányzott, és hozzá volt szokva az efféle körülményekhez, eléggé lelassította -, ezért folytatta útját. A híd végén további játékosok tartózkodtak, mintha várakoznának valakire, vagy valamire.
- Szép napot! - köszöntötte a másik kettőt, ahogy a közelükbe ért, majd mellettük elhaladva maga is a láthatatlan falba ütközött. Így már érthető volt a többiek várakozása. - Úgy látom, itt minket nem akarnak beengedni... - tette hozzá kezeit széttárva.
Aztán felugrott a küldetésablak. Elfogadja-e? Nagyon jó kérdés.
- Fantasztikus ötlet... Miért nem rögtön kútba kell ugrani? - morogta maga elé az ablakot bámulva. A többiek azonban láthatóan "elfogadták ítéletüket". Nem voltak túl sokan, és segíteni akart a probléma megoldásában. Rövid gondolkozás után a maradás mellett döntött.
- Ám legyen! Elfogadom.
Jade Arton- Lovag
- Hozzászólások száma : 94
Join date : 2014. Jun. 10.
Karakterlap
Szint: 8
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [Küldetés] Tempus Ratio
2. kör
Az elfogadásra rányomva a Pandæmonium és a szintszél között mintha egy üvegből álló híd jelenne meg, mely a szóban forgó vészjóslatú szentély párkányára vezet. Az átvezető nagyjából húsz-huszonöt méteres, s az enyhén felfelé ívelő lejtője sem jelenthet gondot. Amit ott látsz/láttok, az csupa vörös és fekete. Az ezer démon vára egy U alakban épített templom: két oldalán két-két kaput találtok, középen pedig a fekete anyag felett átívelő kőösvény. A tűzkerék még vakítóbb, gonoszabb fényt vet magából, mint a távolban.
A Pandæmoniumba lépésetekkor a fekete anyagtenger felett és az ösvény mellett lebegő ápolnák lángjai fellobbannak. Akárkinek is a műve ez az ördögi építmény, számított az érkezésedre/érkezésetekre.
– Tán’ a sors keze akarta? – Hangzik fel újból az iménti hang. – Még nem találkoztunk, de ismerlek benneteket… jöttetek, hogy megfosszatok „attól”…? – Mennydörgő visszhangja sokáig hallatszott, ámbár várt, hogy az megszűnjön. – Legyen hát. Ítéletet szabok felettetek.
Monológja végeztével térképed/térképetek három irányba mutat: a jobb és bal oldalon ékeskedő kapura – melyet bár egy három-négy méteres fekete folyó-árok választott el az épület tényleges bejárataitól –, illetve a befelé vezető sziklaösvényen.
Három út, három lehetséges ösvény. Bár a nyilak nem teszik egyértelművé a választást, kevés társ híján döntened/döntenetek kell, merre mész/mentek.
Danee jelezte kilépési szándékát, Yuki átalakította a kariját, szóval nem tudom, szeretné-e folytatni vagy sem. A hosszas kihagyásért elnézést kérek, netproblémákkal küszködök. Malus és/vagy Bacchus eldönti, szeretne-e írni, természetesen 500 szó fejében. A határidőt másfél hétre tolom ki, szóval 15.-én (remélhetőleg) jön a következő kör.
Az elfogadásra rányomva a Pandæmonium és a szintszél között mintha egy üvegből álló híd jelenne meg, mely a szóban forgó vészjóslatú szentély párkányára vezet. Az átvezető nagyjából húsz-huszonöt méteres, s az enyhén felfelé ívelő lejtője sem jelenthet gondot. Amit ott látsz/láttok, az csupa vörös és fekete. Az ezer démon vára egy U alakban épített templom: két oldalán két-két kaput találtok, középen pedig a fekete anyag felett átívelő kőösvény. A tűzkerék még vakítóbb, gonoszabb fényt vet magából, mint a távolban.
A Pandæmoniumba lépésetekkor a fekete anyagtenger felett és az ösvény mellett lebegő ápolnák lángjai fellobbannak. Akárkinek is a műve ez az ördögi építmény, számított az érkezésedre/érkezésetekre.
– Tán’ a sors keze akarta? – Hangzik fel újból az iménti hang. – Még nem találkoztunk, de ismerlek benneteket… jöttetek, hogy megfosszatok „attól”…? – Mennydörgő visszhangja sokáig hallatszott, ámbár várt, hogy az megszűnjön. – Legyen hát. Ítéletet szabok felettetek.
Monológja végeztével térképed/térképetek három irányba mutat: a jobb és bal oldalon ékeskedő kapura – melyet bár egy három-négy méteres fekete folyó-árok választott el az épület tényleges bejárataitól –, illetve a befelé vezető sziklaösvényen.
Három út, három lehetséges ösvény. Bár a nyilak nem teszik egyértelművé a választást, kevés társ híján döntened/döntenetek kell, merre mész/mentek.
Danee jelezte kilépési szándékát, Yuki átalakította a kariját, szóval nem tudom, szeretné-e folytatni vagy sem. A hosszas kihagyásért elnézést kérek, netproblémákkal küszködök. Malus és/vagy Bacchus eldönti, szeretne-e írni, természetesen 500 szó fejében. A határidőt másfél hétre tolom ki, szóval 15.-én (remélhetőleg) jön a következő kör.
Eugeo- Mesélő
- Hozzászólások száma : 129
Join date : 2014. Apr. 23.
Re: [Küldetés] Tempus Ratio
Inaktivitás miatt lezárom a küldetést.
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.