Cearso és Shu

Az Artemis meszerzése nem teljesen az én érdemem, de a végén mégis csak hozzám került ez a titokzatos fegyver. És most már elhiszem, hogy léteznek a egendás fegyverek, ami egy új célt is adott nekem a jővőre nézve.
De előbb szeretném, ha a céhen belül terjedne el minél hamarabb az örömhír, ezért Shuéknak küldök egy üzenetet.

Cearso írta:Sziasztok, sajnálom, hogy a múltkor olyan hirtelen tűnte el. Kérlek gyertek el a Főtérre, szeretnék mutatni valamit. Ha lehetséges hozzatok magatokkal harci felszerelést.

Amíg várakozok rájuk, egy hirtelen ötlettöl vezérelve egy bottal a homokba egy nagy kört kezdek rajzolni. Egy olyan körülbelül öt méter sugarú kört. És szerencsére, amint a többiek észreveszik, hogy itt valami kialakulóban van, ezért vagy egyszerűen kikerülték a földre húzott vonalat, vagy beálltak a tömegbe, ami a vonalon kívül gyűlt össze.
Engem nem zavar a közönség, nem hiszem, hogy sokáig tudnám titkolni, hogy egy különleges fegyver van  birtokomban. Azért végigpásztázom a tekintetem a tömegen, és nem találok köztük ismerős arcokat. Nem csoda, ezek azok akik inkább másokra hagyatkoznak, ha a kijutásról volna szó.
Mikor befejezem a "rajzomat" véginézem az alkotásomat, majd egy újabb hirtelen ötlettől vezérelve a kört öt darab egyenlő méretű cikkre osztom a kört, és törökülésben leülök, az egyiknek a végében. A kör szélétől nagyjából fél méterre, és így vártam a kislányt a sárkányával.

Cear kívételesen nem a szafarira célzott, hanem egy másik eseményre, amiről hirtelen el kellett mennie. (Azzal az indokkal, hogy van valaki, akinek abban a percben rá volt szüksége.)

Amikor Shuék jöttek, mintha az emberek megérezték volna, hogy rájuk várok, valami csoda folytán szétnyiltak és utat engedtek az idomárnak. (Meg aztán: Ki állna egy tollas sárkány útjába? Most szóljon a bátor jelentkező, és megnézzük mennyi ideig bírja Timidus-szal szemben)
Nem igazán lepődtem meg a tortán, hiszen nem én voltam az egyetlen, aki nem keveset fizetett ezért az egy itemért. És a küzdelmünk után nem biztos, hogy olyan nagy titok lesz ez a titok, bár akik most körbevesznek, azoknak nincs sok befolyásuk Aincradban, de bármikor össze lehet futni egy olyannal, aki információat árul, és mégis alacsony szintű marad egy ideig.
-Ezek szerint Asu elmondta? Ki tudja még? Nem akarom eltitkolni senki elől, de szeretném, ha mindenkinek magam mondhatnám el a céhben. Rendben? A tortát meg meghagyhatjuk ennek a folyamatnak végére. Majd ünneplünk együtt a többiekkel. Ők is biztosan örülnének a tortának, én meg meg szeretném osztani velük ezt az örömöt.
Hadd örüljenek ők is, és a torta sem hiszem, hogy megromlana annyi idő alatt. Főleg nem a SAO-n belül.
-Nem, nem, nem. Ki az, aki egy tortát ajánlana fel a szeánsz alatt? És titeket se azért hívtalak ide. Ahhoz egyébként is egy szabályos pentagramma kell, nem pedig holmi kriksz-kraksz. Ha egyszer már tudtok róla, akkor szeretném is kipróbálni. Ugye nem veszitek zokon?
Majd ha nem ellenkeztek elküldtem nekik egy küzdelmi felhívást.
-Szerintem elég egyértelmű, hogy ezt a kriksz-krakszot egyfajta küzdőtérnek szántam. Még mindig jobb, mint a doboz, amit ti találtatok ki.

Igen, néhányan biztos észrevették, hogy Timidus az, akinek a neve az aréna első helyéhez köthető. És el is kezdödött egy kis pusmogás, ami gyorsan elég nagy hangzavarba végzödött, és amit ki tudtam szűrni, abból elég hamar kiderült, hogy vannak itt olyanok is, akik már láttak engem is az arénában. Majd a találgatások is elkezdödtek, hogy vajon honnan ismerhetjük egymást, és mi ez a torta. Nem hiszem el, hogy nem vették észre, hogy ugyanaz a céhjelzésünk van.
Majd miután kiderültek a dolgok, el is kezdték a fogadásokat a küzdelemmel kapcsolatban.
Azt pedig nem is feltételezték, hogy esetleg egy legendás fegyver miatt hívtam volna ide Shuékat.
-Hallod ezt? Híresek vagyunk.
-Kérnék egy kis csendet.
Szólok a tömegnek.
-Rendben igyekezni fogok.

Öt nap remélem elég lesz a dolgokhoz.
És Timidust azonnal a szabályok érdekelték, persze én is így felálltam.
-Nem hiszem, hogy túl hosszú küzdelmek legyenek, ezért legyen kettő a háromból, és a harmadikat is lejátszuk. És a másoik küzdelem tartson első vérig, a többi pedig teljes életes.
-Majd ezek a kedves emberek gondoskodnak róla, hogy ha elhagyod a vonalat, szépen visszatessékeljenek a küzdőtér területére. Természetesen ez automatikus vereség arra a körre.
A második kérdésen azért elgondolkoztam egy kicsit, végül arra jutottam, hogy teljesen lényegtelen milyen határt szabnék meg úgyse tudnám szemmel tartani, hogy betartja-e a korlátozást. Mondjuk nem hiszem, hogy szándékosan bármikor is átlépne egy felállított határt.
-Íjász vagyok, nekem nem létezik olyan, hogy valaki túl magasan van. Csak arra figyelj oda, hogy vonalon belül maradj magasan is. Képzeld úgy el, mint egy végtelen magasságú hasábot. Vagyis egy olyan hasábot, ami a második szintig ér.
-Esetleg ti szeretnétek még valamit hozzáfűzni?

Teljesen kizártam az elmémből a tömeget. Nem igazán szoktam figyelni olyan dolgokra küzdelem alatt, amik nem befolyásolják a küzdelem kimenetelét. De Shu reakciját figyeltem. Valami nem tetszett neki. Kérdően nézek rá, hogy mi a baj, de nem teszem fel a kérdést.
-Ki tudja? Talán nem véletlen mondtam hasábot henger helyett. És helyesbítenék egy kicsit. A matematika és a technika jelen állása szerint a kör is sokszög. És ha kiterítjük egy henger palástját, akkor abból paraleogrammát kapsz. Vagyis a henger is egyfajta hasáb. 
Ezek fontos adatok, mikor valamit három dimenzióba akarsz lerajzolni bizonyos programokkal.
Az első kör nagy kudarc volt. Vagy talán nagy siker. Attól függ kinek a szemszögéből nézzük a dolgokat. De néhányan, akik látták, hogy mekkora a különbség köztünk, az érdeklődésüket elvesztve eltávoztak a helyszínről. Így már sokkal több levegőnk van. Ők  azok akik nem látják meg a harc mögött a lényeget.
-Rendben, rendben. Te nyertél. Azt hiszem a mostani szintetek ellen semmi esélyem sincs. De ezzel a felállással nem próbálhattam ki a fegyvert. Esetleg nincs kedvetek egy kicsit lejjeb venni a nehézségi szintet? Hisz ez nem arénaküzdelem, és remélem ti is szeretnétek látni használat közben, nem csak azt tudni, hogy hány pontot ad.



(két támadásod az kétszer 41 pontot visz le *.*)

-Nem kell mindent magától értetödőnek venni, amit egy könyvben olvastál. Hisz a könyve többségét is emberek alkották. És mint minden ember, ők is tévedhetnek. Ne értsd félre, nem azt mondom, hogy helytelenül ismernéd a dolgokat, de ha tanulni szeretnél, meg kell tudnod állapítani két látszólag ellentmondó állítás közül melyiket akarod elfogadni, abban az esetben ha a két állítást nem tudod úgy feldolgozni, hogy ne mondjanak egymásnak ellent.
Szeretek sok hülyeséget beszélni a küzdelmeim alatt, de szeretem hallani, hogy az ellenfelem, hogyan gondolkozik azokról a dolgokról, amit én úgy random felvetett dolgaimra. Tudom, sokszor semmi értelme nincs a dumámnak. Ez a nézőknek se igazán tetszett, de ha egyszer itt vannak, akkor hallgassák csak a hülyeségeimet, vagy menjene szépen a dolgukra.
-Igen, ezek csak szavak helyes használata. De belegondoltál már abba, hogy a szavaknak nincs is jelentőségük. Hisz a szavak, amit az emberek csak azért alkottak, hogy megértsék, hogy mire gondol a másik, de "Mit rózsának hivunk mi,
Bárhogy nevezzük, éppoly illatos."
Értse úgy a mondandómat, ahogy szeretné.
-Igen, ez rendben van.
Válaszolok a sárkincának.
És már küldtem is a következő felkérést a lánynak. Bár arról fogalmam sincs, hogy mit akarhat még kipróbálni a sárkány ilyen nagy szintkülönbséggel, de kíváncsian várom a fejleményeket.
Majd megpróbálok felvenni egy védekezésszerű állást a visszaszámlálás alatt.

Csak bólintok a magyarázatra.
Felhúztam a szemöldököm, mikor a harapás után nem ment le a páncélomon egyetlen sebzés se.
Gondolom most is a képességét használja. Aztán gyorsan le is vezetem magamban, hogy milyen új recepteket fedeztek fel a közelmúltban. És ha jól emlékszem Timi képije csak potikkal müködik. Vagyis amikor a múltkor megmutatta a leírást, akkor még csak potikkal játszott. Nem is volt nehéz kiszürnöm, hogy melyik az az egy poti, aminek negatív hatása van.
-Érdekes választás. Főleg abban a körben, amelyikben első vérig megy a küzdelem.
És ekkor jött rám a hányinger. Egy dologban pedig téved a sárkány. Az hogy rosszul vagyok, nem jelenti azt, hogy minden erőmet elvesztem, és olyan könnyen ki tudna ütni. Persze öklendezek egy kicsit, de ez csak a felsőtestemet foglalja le. A lábaim azonban tökéletesen müködnek. Hiszen mit csinál minden ember, mikor úgy érzi, hogy rájön a hányinger?
Pontosan. Elkezd futni a legközelebbi illemhely felé. Azt meg nehezen csinálja, hogyha nem müködik a lába. Ezért a farokcsapás elöl el is futok. Megpróbálva kikerülni a sárkinca következő támadását felemelem az Artemist, de a folyamatos öklendezés miatt nem tudom felajzani, hiába nem kéne hozzá nyilat elővenni a tegezből.
Szóval most taktikát váltok, és a fegyveremet magam mellé engedve elindulnék öklendezve a lány felé a kör közepe felöl, ha esetleg Shu hátrálni szeretne az öklendező közeledésem miatt, akkor a körön kívűlre keljen mennie, és mikor odaérek a lány elé érek az egyik mozgást, ami öklendezésnek indul megpróbálom lefejelésként befejezni.

közelharci támadás próba 5 sebzéssel, csp: 50-17=33

Egyértelmű, Cearnak nem ez az egyetlen poti jutott az eszébe, de ez volt amelyikre a leginkább számított, és a hányinger érzete nem hagyott túl sok választási lehetőséget. Mondjuk az eszébe se jutott hogy Timi nem képit használt volna. És igen, abban is reménykedett, hogy Shut undorral fogja eltölteni a közeledése. Persze mindenre nem lehet teljesen felkészülni. És Cear elég gyakran ment már bele fegyver nélküli küzdelembe, hogy tudja a fejelés is éppen olyan közelharci támadás, mint a pusztakezes ütés.

Arra viszont nem számítottam, hogy a kislány a saját lendületemet fogja kihasználni ellenem. Természetesenn én se hagytam anyiban a dolgot, és én is próbáltam rántani magammal/magam után a lányt.
A tömeg kitért elölünk. Ugyan ki szeretné, hogy egy öklendező srác pont rá essen? De valaki volt olyan lelkiismeretes, hogy a hajamnál fogva felemelt, hogy nehogy véletlen visszanyeljem a búvárkajámat.
-Köszönöm, de most már jobban vagyok. Csak egy illúzió volt. Egy nagyon erős illúzió.
Miután meggyözödött róla, hogy tényleg nincs semmi bajom, és elengedett, Shu felé fordultam.
-Akkor ezt vegyük döntetlenek? És bocsi a 'mocskos' húzásért.
A dolog szó szerint és átvitt értelemben is mocskos volt. Bár én inkább a tisztességes játékot részesítem előnyben, de ha van valami, amivel ki tudom küszöbölni a szintbeli különbséget, azt nyugodt szívvel felhasználom.
Majd a sárkány felé fordulok:
-Pontosan ugyanezért akarom kipróbálni az Artemist egy nem tétmeccsen. De ha döntenem kéne ezt a képességet inkább a magam erősítésére használnám egy ilyen poti helyett. Ellenem azért volt ilyen hatásos, mert én két kézzel használom a fegyveremet. És bármikor kéne tesztalany, engem nyugodtan hívhatsz.

Néhányan már most dühösek voltak, amiért arra fogadtak, hogy mind a három küzdelemben az aréna bajnoka fogja elvinni a pálmát. De mivel mind a ketten emberek vagyunk, ezért vannak dolgok, amikre rá tudjuk venni a másikat, néha csellel, néha pedig szavakkal. Csak az a kérdés, kinek a taktikája vezet előbb a sikerhez. Jelen esetben a döntetlen kicsikarásához, egy több, mint 20 szinttel fellettem lévő játékos ellen.
-Psszt. Nem kell mindenkinek megtudni Timike képijét. Bennem megbíztatok, azért láttam egy kicsit előrébb a küzdelemben, mint a nézőközönségünk. Még szerencse, hogy elég erős az idegrendszerem, és nem lettem rosszul a rosszulléttől, de hiába tudtam, hogy csak illúzió, nem nagyon tudtm tenni ellene semmit, egyébkénr az egyetlen dolog, ami tényleg ki tud készíteni, az ebben a világban nem fordul elő olyan gyakran, mint a miénkben.
Timire csak szúros szemmel nézek. Majd egy bólintással jelzem neki, hogy megértettem, amit mondott.
-17- nem csinálok titkot a szintemből, főleg nem olyanok előtt, akik az idejük nagy részét az első szint fővárosában töltik. A többségnél úgyis biztosan gyorsabban fejlödök. Ha meg egy besugó is van köztük, az amúgy is az Artemis-t részesítené előnyben, mint továbbítandó információt. Bár akkor már mindegy.
Ahogy jár le a számláló előkészítem az Artemis-t. Timi javaslata érthető lett volna, ha a nyilak hiányából nem lehetne azonnal leszűrni, hogy egy speciális fegyver van nálam. És az eggyel növekvő sebzés, csak azoknak tűnne fel, akik egész végig azt számolgatnák, hogy ki mennyit sebzett az ellenfelébe. Tehát nem éri meg azt a taktikát használnom, amit a sárkány adott.

Shu gyorsabb (nem kétszer) (22-29)
Cear FK-ja nagyobb (59-39)
Spec: Shu képije automatikusan működik, Cear nem használhat képit (16-36)
minden más változatlan (legalábbis nálam)

A szúrós tekintet? Ami azt illeti kollegina, (vagy kolléga?) én se tudom, mit jelenthet, de egy dologban biztos vagyok, ez a mimika azt jelenti, hogy Cear-nak nem tetszik valami abban, amit Timidus mondott vagy tett, de ezt valamiért nem akarja felhozni. Ne is kérdezze miért. Nem tudnám megmondani. Cear hiába egy kiszámítható jellem, néha neki is megvan az a durcája, hogy csak azért sem csinálom azt, amit kértek. Na de nagyon eltértem a tárgytól, inkább figyeljük tovább szemmel a küzdelmet. De ne nézzen rám szúrós szemmel.
A sárkány harapását, most már szándékosan kerültem. Elég volt az eddigi ismeretem, hogy azt veszélyesnek minősítsem. De mivel eddig Shu nem támadt, őrá kevesebb figyelmet fordítottam, ezért meglepetésként ért a támadása.
És a nagy csapkodásba Shu annyira belejött, hogy addig jutott, hogy beszorult a keze az Artemis részei közé.
A lány útban lesz, hogyha sikerül neki elérnie azt, amit akar. Az Artemis egy apró jelzést adott le, hogy nem ért egyet a felvetésemmel.
Azt mondod, hagyjam rá? Nem hiszem, hogy ez túl jó ötlet lenne. Főleg mert útban lesz a célzáskor.
Olyan halkan válaszolok a fegyvernek, amilyen halkan csak lehet, vagyis csak Shu halhatja, aki közvetlen ellőttem bele van csimpaszkodva a fegyverbe. Az Artemis egy törhetetlen fából kovácsolt fegyver, aki a nyilat magától tölti be felajzáskor. És azt kell mondanom, én is kíváncsi vagyok, mit csinál, mikor nincs helye a feladata elvégzéséhez.
 
-Rendben, legyen a te akaratod szerint.   
-Hozd el a Fényt.
Összefogom a lány kezét az Artemis fa részével, és elkezdem felhúzni az ideget. És mivel Shu miatt nem célozhatok a megszokott módon (mivel nincs súlyemelésem, hogy nyugodt szívvel pakolgassam a lánykát), ezért a feszítő kezem veszi át ezt a szerepet is.
Nem létezik lehetetlen, csak koncentrálni kell. A fény nyílvessző a simával ellentétben bármilyen alakot fel tud venni, így ki tudja kerülni a lány karját. Egy apró csel, mert megbíztam a fegyverben döntésében.
Egy dolog azonban biztos, innen sehogy nem tudom eltalálni lányt, mert túl közel van, ezért a sárkány fele lövök a meghajlított vesszővel.
 -Köszönöm.
Súgok magam elé. De előbb vagy utóbb le kell szednem magamról a lányt, ha rendesen akarok küzdeni.
Támadási kísérlet Timidus ellen, siker esetén nő eggyel a nyilak sebzése.

CSP:50-17=34
 
110/18

A fogakról és a sárkányról eddig is tudta Cear, hogy veszélyesek. Csak eddig nem látta értelmét annak, hogy kikerülje őket, hisz az első két kör végeredményén nem sokat változtatott volna. Azon is csodálkozott, hogy egy döntetlent ki tudott csikarni egy olyan ellenfél ellen, aki fél harapásból leszedi az páncélját. Hogy milyen íze van a fénynyílnak? Gondolom olyan lehet, mint a fénynek, annak az izét meg inkább egy fényevőtől kell megkérdezni, de ha nem haragszol én ezt sikeres találatnak számítom.
Most a legnagyobb bajom a lány, ugyanis amíg ilyen közel van, nem tudom eltalálni sehogy sem. Az Artemisről köztudott, hogy törhetetlen, de vajon igaz ez a lány karjára is?
-Sajnálom.
Mondom előre a lánynak, amint eszembe jut, hogyan szeretném, ha búcsút mondana a közelségemnek.
Az akrobatikámat kihasználva átugrok a lány feje felett, és direkt úgy érek földet, hogy az Shunak elég kellemetlen testhelyzetet eredményezzen, hogyha úgy dönt, hogy nem válik meg az Artemistől.
**
Ha sikerül Shut kiszedni az Artemisből.:
Az Artemist felemelve Shu-ra irányítom a fénynyilat.
Egy újabb remegés. Az Artemis-nek nem tetszett, hogy a kislányra célzok.
-Mi a baj? Te is láttad, hogy a sárkányt hiába lőjük, ő sértetlen marad.
Az Artemis remegése nem akart megszűnni. Most nem törődtem vele, és elindult a nyíl a kislány felé.
Találat esetén:
Igazán számíthattam volna erre. Ezek szerint az Artemis nem ellenkezni akart, hanem figyelmeztetni szeretett volna. Nem ismerem még teljesen a fegyvert. De azért gyakorlunk most, nem igaz?
Ha Shu mégse szeretne kibújni az ölelésből, én tovább feszítem a kezét. Bár nem érez valódi fájdalmat, de igy is megakadályozom a további támadásokban
Minden esetben
De nem figyeltem oda a sárkincára, aki hátulról jött, és elég nagyot belém is ütött.
 
Artemises találat esetén:
84 hp és Shu sebzödik 29-et illetve CSP: 34-17=16
Minden más esetben: 91 hp

Mivel sem én, sem Cear nem láttuk Timidust kiskorában, ezért Cear nevében is beszélhetek, hogy mikor volt a sárkány cukibb. Cear számára a sárkinca azóta cuki volt, mióta az a lány védelmére kelt minden habozás nélkül, amint az veszélybe került volna. Az én véleményemet meg ne kérdezd, hisz csak egy szubjektív megfigyelő vagyok, aki szereti nézni Cear szenvedéseit.

Ha nem Timidus lenne az ellenfelem, akkor talán még hagynám azt is, hogy sikeresen eltávolítsa a karomat egy küzdelem erejéig, de ha a sejtéseim nem csalnak, akkor a sárkincának nem ez az egyetlen húzása van a tarsolyában, ezért inkább kitértem a támadás elöl, és Shu támadását teszem a háttérbe, meg is érdemlem azt a gyomrozást, miután olyan csúnya dolgot szerettem volna csinálni.
Egyre nehezebben vettem a levegőt. Máskor nem szokott ennyire kifárasztani a küzdelem.
Ráadásul az Artemis használatához sem voltam teljesen hozzászokva.
-Erős.. Nagyon erős.
Az Artemis még talán túl sok nekem.
-Gratula, azt hiszem ti győztetek.
Ezek voltak az utolsó szavak, amiket mondtam, mielőtt végleg elsötétült előttem a világ.

Nos, mivel úgy látom, hogy Cear nincs olyan állapotban, hogy elmondhassa mi történt a küzdelem utolsó néhány percében, átveszem tőle a szót.
Cear elájult. Mit tudnék még ezen ragozni? Most írjam le, azt ahogy előredőlve magához szorította az Artemist? Vagy amikor földet ért, még pattant egyet a maga elé helyezett kezén? Esetleg írjam azt, hogy amint viszonylag nyugvó pózt vett fel automatikusan betakarta magát (és az Artemist) a köpenyével? Szerintetek?

Érdekes, hogy az emberek nem veszik észre, ami a szemük előtt történik. Ezek szerint Shu és Timidus az ilyenek közé tartozik neheztelek ezért rájuk, hisz mindenkinek az az első dolga, hogy a lehető legrosszabb dologra gondoljon, ami történhet.

Mondhatni még az íjjal volt a legkönnyebb dolgotok. Ugyan Cear első alkalommal még a fegyver után nyúlt.
-Várj, az kell nekem, anélkül nem tudok harcolni…
De nem rántotta vissza. A menüjét azonban nem volt ilyen egyszerű megnézni. Ahogy Timi az íjász keze után nyúlt, ő azonnal visszarántotta.
-Hagyj békén, kérlek. Aludni szeretnék.
És ez a jelenet lezajlott még néhányszor. Persze Cear ebbe is beleunt egy idő után, de nem maradt sokáig nyugton, az állapot leolvasása után. És egy legyintéssel be is zárta a menüjét.
A felébresztés még kevésbé ment. Cear első reakciója:
-Anyu, nem akarok ma suliba menni.
Az újabb noszogatásra már mást választ adott.
-Csak öt percet kérek.
Harmadszor:
-Ma nincs is suli.
Majd ezek ismétlődtek, de Cear nem akaródzott felkelni.

Timidus agresszív viselkedése miatt a közönség nagy része el is megy a helyszinről.
Csak az az egy nő nem ment el a közelből, aki Cear fejét tartotta a rosszulléte után.
-Nyugi, nem akarok rosszat. Odakint orvos voltam. Másfél évvel ezelőtig. Ha bántani akartam volna, már rég megtettem volna. Az értékes dolgot már úgyis elvettétek tőle, nincs igazam?
Nem megy közelebb nehogy Timidus erőszakos közeledésnek vélje, de azért elmondja a véleményét a dologrol.
-Nekem egyszerü kifáradásnak tünik. Egy vődőr hideg víz, simán megoldaná a dolgot. De szerintem jobb lenne, ha hagynátok egy kicsit aludni.
Aztán ő is eltűnt a színről.