[Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

by **Kusumi Ayani** Pént. Feb. 06 2015, 17:43

Apró cseppegben kezd hullni az eső. Az ég beborult, és sötétbe burkolta a 11-es szintet. Nem adom meg, hogy kerültél erre a szintre, tedd ahogy jónak látod, de amint érzed az arcodon az esőcseppeket, már vonulsz is nagy valószínűséggel a környéken levő fa fedezéke alá. Igen ám, de ahogy álldogálsz a fa alatt Timi társaságában egyszer csak motoszkálást vélsz felfedezni a lábad mögül. Egy apró lény orra szimatol ki a fa alján levő üregből, és ha jobban megnézed, egy édi rókakölyököt pillanthatsz meg. Ha lehajolsz hozzá, az csak rémülten húzódik hátrább. Az eső rákezdett, de a távolból érkező zajokat ez sem tudta megszüntetni. Léptek és páncélcsörgés tör át az eső zaján.

Résztvevők:
- Shukaku és Timi

Szókövetelmény: 250 szó
Maximális szóhatár: 1000 szó (ne fárassz túlságosan Very Happy

)

by **Shukaku** Pént. Feb. 06 2015, 18:02

Sohasem gondolta azt Shu, hogy kizárólag a nagyon kis szintű, azaz az egyes szintű játékosoknak kell csak a segítség. Bár nem volt közel a huszadik boss, még egyáltalán nem, de lassan fel kellett készülni arra, hogy a Kiképzőtiszt képes lesz a huszadik szintre is felhúzni a kezdőket. Az elsőtől a tizedik szintig lévő fogadókat, ahol a kicsik meghúzhatták magukat, Shu már mind ismerte, azonban ma úgy döntött, hogy egyel feljebb lép, és megcsodálják a Taft városában lévő Telihold Fogadót. Eleget tudott már róla hallomásból, főleg a civakodó házaspárról, meg a régi céhről… talán érdemes lenne őket is megkeresni, hiszen ez az épület az egyik első céhházak egyike lehet. A fiatal idomár már gondolkodott rajta, hogy a kiürült könyvtár helyett kellene valami történelemkönyvet írni Aincradnak… de még nem nagyon volt ideje ezzel foglalkozni számos teendői között. Lényeg a lényeg, az épületben való körbenézés és a házaspárral való egyeztetés után az erdő felé vették az irányt. Látták ugyan, hogy esőre áll, de még volt egy kis idő szafarizni. Na meg persze a szafari mellett arra is kíváncsiak voltak, hogy valóban olyan sok vörös játékos kószál-e arra, mint ahogy a táblák hirdetik. Nem mintha nagyon össze akartak volna futni velük, csak ugye nem volt annak sok értelme, hogy akkor is itt lebzseljenek, ha kint vannak a táblák… vagy annak, hogy ha itt lebzseljenek, akkor ne szedjék le a táblákat esténként. Shu persze csak azért vonult fa alá a viharban, mert az eső csak szemerkélt, és nem kellett villámcsapástól tartania. Annál azért okosabb volt, hogy mennydörgés közepette is fa alá menjen. A rókakölyköt természetesen nem zargatta, hagyta, hadd húzódjon ő is melléjük, és csak egy kis elemózsiát helyezett le neki. Persze az összes jártassága be volt kapcsolva, talán ezért is vehette észre a közeledő lépteket... vagy csak a hangos csörömpölés miatt. Szerencsére a fák eléggé távol álltak egymástól, szóval ha valami vöröske tűnne fel, akkor Shu azonnal aktiválja a Hazatérés Kristályát.

by **Kusumi Ayani** Pént. Feb. 06 2015, 19:13

A zajok egyre jobban kezdenek elérni, és nemsokára meg is pillantod a vöröslő indikátorokat. Mérges szóváltások, de ezt egyelőre nem tudod kivenni, mert nem elég az eső, de olyannyira hadarnak, hogy körülbelül semmit sem értesz. Azonban mikor kicsit közelebb érnek, már könnyen kiveheted az alakjukat. Valóban playerek voltak, nagyjából 3-4 fő lehetett, és mindegyiküknek fura állattestrészeik voltak. A csapatot egy rókafarkú, rókaarcú alak vezette. Úgy tűnik feléd haladnak. Minden gond nélkül előveszed a kristályodat, és aktiválod, ám még hallod az átkokat, amiket feléd szórnak. Mikor összerakódsz, azonban érzed, hogy valami nincs rendjén, és meg is pillantod hamar mi. Bár összerakódnak a pixelek nem történt változás a helyszínen. Ugyanott voltál, ahonnan el akartál teleportálni. És a vörösök is egyre közelebb érnek. Mit teszel most?

by **Shukaku** Pént. Feb. 06 2015, 19:28

~Egy Kicune…~
Shunak még a szava is elakad, amikor meglátja, hogy ki vezeti a csapatot. Ugyan az indikátor elég vészjósló, de akkor is egyértelműen egy kicune volt. Persze Shu nagyon remélte, hogy jóindulatú zenko-val van dolga, és nem egy ravasz és gonosz jako-val. Persze mivel egy szellemet nem nagyon akart megzavarni, inkább meg sem várta, hogy mi történik, és azonnal aktiválta a Hazatérés Kristályt, halkan elsuttogva a legrövidebb nevű ismert város, azaz Taft nevét. Persze csak véletlen volt, hogy pont ezen a szinten tartózkodtak, de hát ennek most nem volt amúgy sem semmi jelentősége. Aminek azonban volt, hogy a közeledő alakok veszekedtek, és ha egy istennel nem akartál kikezdeni, akkor egy morcos istennel meg pláne nem akartál kikezdeni. Talán a haragvó istenek által keltett légkör miatt, talán egy Játékmester fura játéka miatt, de a kristály nem a városba, hanem csak a város szélére tette le őket… méghozzá pontosan ugyanoda, ahol eddig is voltak. Ez azért elég érdekes volt, hiszen a Hazatérés Kristály nem szokott ilyet csinálni, de ugye Kicunét sem mindennap lát az ember lánya, szóval Shu még nem ijedt meg. Kezével viszont azonnal jelzett a sárkánynak, hogy most azért pucolni kellene, ám Timidus ezalatt már azt is felmérte, hogy nem lenne okos dolog gyalogosan menekülni, hiszen nem ismeretesek a vörösök gyorsaság és kitartáspontjai, és az is lehet, hogy utolérnék őket. Ami azonban nagyjából tudható, hogy a játékosok zöme nem tud repülni. És szerencsére madár testrészt sem láttak egyikükön sem. Timidus azonban tud. Az igaz persze, hogy Shu viszont nem szeretett, de jelen esetben jobban félt felvenni a harcot vörös indikátoros istenekkel, így engedelmesen felszállt a sárkány hátára, Timidus pedig felröppent vele a város irányába.

by **Kusumi Ayani** Pént. Feb. 06 2015, 19:42

Okos gondolat, és úgy tűnik beválni látszik a dolog. Timi könnyedén felemelkedett, és már repült is veled a hátán. A játékosok gyorsabb tempóba indultak, hátha elérnek még titeket. Az egyikük, kinek gepárd farka volt, szinte eszeveszett tempóba fogott, és kis híján még sikerült elérnie Timidus lábát, egy nagy ugrással, de szerencsétekre, vagy éppen balszerencsétekre a szél feltámadt, és elsodorta Timidust az útból. Bár a támadást elkerültétek, azonban a szél egyre keményebben csapkodja Timit, és egyre távolabb fúj titeket a várostól, bármennyire is akarnátok odamenni. És ráadásul a leszállást sem kockáztathatjátok meg, mert olyan erővel csapna titeket a földhöz, hogy nem úsznátok meg szárazon. Shu egy apró nyüszítést vélhet hallani ebben a káoszban, és megfordulva azt veheti észre, hogy az előző rókakölyök eszeveszettül kapaszkodik Timi tollazatába, és rémült tekintettel mered rád. Timi eközben, ha átméri a tájat több dolgot is felfedezhet. Egy hatalmas fát nem is olyan messze, egy kisebb tavacskát a fától alig 50 méternyire, illetve egy hatalmas sík terep... Vajon hogy Timi? Megkockáztatja, hogy valamelyik helyre leszálljon? Vagy inkább kockáztatja a levegőben maradást, ezzel azt a veszélyt magában foglalva, hogy Shu lesodródik a hátáról. A döntés csak rajta áll.

by **Shukaku** Pént. Feb. 06 2015, 20:27

Csak pár másodpercen múlott, vagy éppenséggel még annyin se, de a sárkánynak sikerült idejében elrugaszkodnia. Bár igaz ami igaz, azért a lábát és a farkát is be kellett húznia picit, hogy a vöröske semmiképpen ne érhesse el. Az legalább biztos volt, hogy nem konkrétan rájuk vadásztak, hiszen akkor azt valószínűleg ügyesebben tették volna. Úgy tűnt, hogy csak beléjük botlottak ezek a fura szerzetek, és ha már itt voltak, akkor úgy döntöttek, hogy csinálnak egy kis balhét. Talán a nyájas olvasó azt hihetné, hogy Timidust felettébb zavarta a szélvihar, azonban ennek természetesen éppen az ellenkezője igaz. Az ugyan pöppet bosszantó volt, hogy nem a város felé tereli őket, de amikor észrevette, hogy nem küzdhet az árral, már nem is próbálkozott, hiszen nem pazarolhatta el az értékes kitartáspontjait. Ehelyett engedett a sodrásnak, szárnyaival felfeküdt a légáramlatokra, így tulajdonképpen teljesen pihentető repülést, azaz igazából vitorlázást hajthatott végre. Azt tudta jól, hogy Shut nem kell féltenie, hiszen kimaxolt lovaglás jártassággal szinte már ha akart volna sem tudott volna leesni, pláne nem úgy, hogy nem is akart, és szinte már a sebzést kockáztatva mélyesztette bele az ujjait a sárkányba. Szigorúan csak szinte kockáztatva. Persze akkor sem lett volna egészséges így a levegőben maradni, így hát valahol le kellett szállni. A rókakölyköt sem Shu veszi észre, hiszen a tériszonytól nagyjából csak a vér dübörgését hallja a fölében. A sárkány az, aki hátsó lábaival feljebb tessékeli a kisállatot, és amikor az idomár már érzi, hogy ott van mellette, akkor végre feleszmél és átkarolja, egy percre sem engedve el persze barátját. Végül Timidus a tó mellett dönt, hiszen az a puhább, és oda könnyebb is landolni. Igyekszik úgy navigálni, hogy hátszelet kapjon a lesikláshoz, majd hirtelen megfordul, hogy a becsapódás minél finomabban történjék. Ekkor már Shu erősen szorítja a rókát is, és hatalmas csobbanással érkeznek a vízbe. Ahogy az idomár feje kibukkan, újra azonnal a kristályt próbálja aktiválni, hátha most sikerül. Persze eközben már a part felé is elindulnak, biztos ami biztos.

by **Kusumi Ayani** Vas. Feb. 08 2015, 09:37

Timidus bár próbálja meglovagolni a szelet, tekintve, hogy több irányból is érkezik a szélroham, így kicsit nehéz dolga van. Ejj-ejj valaki felbosszantotta volna a kicune-samat? Vagy más okozza a dolgokat? Bárhogy is Timinek sikerül elevickélni a tóig. Bár a landolás valóban nagyra sikerült, azonban legalább pontokat nem vesztettetek. A kristály ismét csak megmakacsolja magát. Amint aktiválod úgy tűnik, mintha sikerülne, de visszarak ugyanoda, ahonnan indultál. Úgy tűnik valami gátolja, hogy elmenjetek. Végül sikerül kiérnetek a parta. A kis rókakölyök, még mindig a kezedben. Persze ficánkol is, hogy engedd el, így ha meg is teszed, megrázza magát, eltüntetve bundájáról a vizet, majd kíváncsi érdeklődő tekintettel néz a szemedbe... mely már a megszokott kék színű, hanem már sárgán pompázik. Ha neked nem is tűnik fel, de mintha kicsit világosabban is látnál most így a komor időben.

by **Shukaku** Vas. Feb. 08 2015, 09:49

Fura dolog ez, mert a szélviharok nem szokták csak úgy minden irányból fújni, hiszen a meteorológusok is mindig csak azt mondják, hogy erős keleti szél, vagy könnyed nyugati irányú légáramlatok, vagy valamiféle ilyesmi. Bár a meteorológusok is furák, hiszen egy csomó olyan szót használnak, amit az emberek általában nem is ismernek. Ki tudja például, hogy mi a különbség a zápor és a zivatar között? Na ugye! Persze a meteorológusok mondjuk ritkán találkoznak Kicunékkal, meg az is lehet, hogy más szellemek, istenségek keze van a dologban. Az is lehet, hogy a farkas igazából Haya-Ji, a szélvihar istene, és akkor már eléggé érthető lenne a vörös indikátor is, hiszen a pusztító viharok rengeteg hajót süllyesztettek már el, és azokban biztos rengeteg tengerész életét vesztette. Milyen előrelátó Kayabától, hogy ilyen kis részletekre is figyel, és még az istenségek sem vonhatják ki magukat a világ szabályai alól. Egyvalami ettől a sok furcsaságtól viszont Shunak kezdett egy olyan érzése támadni, hogy ismételten egy küldetésbe rángatódott be akaratán kívül, így amikor már Timidus is, ő is, és a kisróka is biztonságban volt, akit természetesen elengedett, hogy szabad legyen, hiszen a rókák az erdő szabad népei közé tartoztak, azonnal a menüjében kezdett kutatni, hogy van-e újabb felvett küldetése. Még nem nagyon tudta, hogy mit kezd vele, egyelőre nem akarta leadni, amíg nem tudja meg, hogy mi a célja. Szeme színének változását a sárkány sem vette észre, hiszen nem őt, hanem a környéket kémlelte, az idomár azonban letett arról, hogy a kristályt használja. Ha nem működött, akkor nem működött, Kayaba biztosan okkal akarta így. Sebtiben felállított egy sátrat, ami direkt szélviharokra és hegyi túrákra lett tervezve, és ha a kisróka szerette volna, akkor behúzódhatott ő is. A jobb látási viszonyokat betudta a viharnak, egyelőre nem nagyon tulajdonított neki jelentőséget…

by **Kusumi Ayani** Vas. Feb. 08 2015, 10:09

A sátor valóban okos ötlet volt, és máris fedezékbe mehettetek. A ruhád, és a Timi tollai hamarosan maguktól megszáradtak, hisz a rendszer még mindig aktív. A kicsi róka is örömmel csatlakozott hozzátok, és összegömbölyödve feküdt a sátor aljára. Bár nem aludt, csak kényelembe helyezte magát, ám farkincája fölött továbbra is Shut nézegette. A viharos szél már elállt, viszont most az eső kezdett rá, Úgy tűnik nincs szerencsétek a mostani időjárással. A küldetés résznél valóban volt egy kijelzés, viszont se név se kiírás. Egyszerűen csak jelzett egy aktív küldetést, de semmit sem tudtatok vele csinálni... még leadni sem. Ha kipillanthattok észrevehetitek, hogy olyan sűrűn esik az eső, hogy biztosan elrejt titeket az üldözők szeme elől. Úgy tűnik mégis csak kedvel titeket valamelyik istenség. Egy nagyjából fél óra múlva az eső eláll, és ha kinéztek az égről is eltűntek a felhők, és ismét süt valamicskét a nap. A támadókról eddig semmi hír.

by **Shukaku** Vas. Feb. 08 2015, 10:23

Shu eléggé megnyugodott, amikor már mindenki biztonságban volt. Hála Kayabának villámcsapástól még mindig nem kellett tartani, de az eső csak szakadt és szakadt, és egyáltalán nem akarta abbahagyni. Végül is attól nem kellett tartaniuk, hogy elöntené őket. A sátor vízhatlan volt, alja is volt, és bár úszni a vízen nem tudott, erre egyelőre nem is volt szükség, bár azt be kell vallani, hoy csónak nem volt náluk. Mindenesetre Timidus nem húzódott be teljesen a sátorba, hiszen neki védelmi feladatokat kellett ellátnia, és figyelni a környéket, így a fejét elég sokszor kidugta, hogy körbekémleljen. Ezzel szemben a kisróka boldogan melegedett, és ha engedte, akkor Shu a saját takarójából adott neki egy keveset, hogy még véletlenül se fázzon meg… nem mintha lett volna betegség Aincradban, de fontos egy ilyen aranyos cuki állatka minden igényeit a lehetőségek szerint kielégíteni. Persze ezen kívül Shu nem zargatta, nem akarta megnézegetni, piszkálni, csak hagyta, hadd figyeljen. Az eső persze egyre csak zuhogott és zuhogott, de ezzel szemben egy jó hír is volt, amit az idomár megoszthatott a többiekkel.
-Képzeljétek mit találtam! Egy küldin vagyunk megint. Elég fura, mert se címe se semmi, és leadni sem lehet, de legalább akkor tudjuk, hogy nem eshet bajunk.
Na igen, az idomár teljesen meg volt győződve arról, hogy a küldetések azért vannak, hogy tanuljanak belőle valamit, hogy fejlődjenek, és mivel a SAO világa egy játék volt, ez nem is volt nagyon elrugaszkodva a valóságtól… már amikor nem valami agyament Játékmestert kaptak, de ilyenre eddig még nem volt precedens. Az esőben nem indultak útnak, hiszen nem tudták, hogy mikor kezdődik újra a szélvihar. Téli hónaphoz méltóan eshetett volna mondjuk inkább hó. Az idő azonban amilyen gyorsan rosszra fordult, olyan gyorsan tisztult is ki, és a térkép se jelzett sehol senkit, a jártasságaik sem jeleztek sehol senkit, szóval összepakoltak, és elindultak a város felé. Ha kristállyal nem, akkor majd gyalog.

by **Kusumi Ayani** Vas. Feb. 08 2015, 11:25

Szépen összepakoltatok, és megindultatok. Egyelőre az út lucskos a sártól. Hát igen, egy ekkora esőzés után nem is várható más. Az út kissé hosszú lesz így számotokra, hisz minduntalan elsüllyedtek a laza földben. Egyelőre nem láttok nyomokat, amik más járókelőkre utalna. Végül nagyjából 5-10 perccel később Shu enyhe viszketést érez a fülénél. Elején nem olyan vészes, de ha nem vakarja meg, szinte már pokoli kínokat él át, annyira viszket. Végül mikor a füléhez nyúl, talán el is akad a szava. A füle helyett, valami tollas valamit tapogat ki, melyek hegyesen merednek felfele. Ha meghúzza érzi, hogy az közvetlenül csatlakozik rá, és nem a fülét borítja.. az ma a füle.

by **Shukaku** Vas. Feb. 08 2015, 11:59

-Nem kellett volna már felszáradnia a sárnak?
-Tél van Shu.
-És… télen lassabban szárad fel a csapadék?
-Igen. Ezek szerint igen.
-Hmm… itt vagyok egy pár éve, de ilyet még nem láttam.
-Ez most küldetés eső, Shu. Ekkora hidegben és télen már hónak kellene esnie és befagynia a vizeknek, mégis vihar volt, eső, és sár. Azért van, hogy akadályozzon minket az előrejutásban.
-Ahamm! Timidus, lehet, hogy a küldetés azt szeretné, hogy itt maradjunk?
-Lehet. Én azonban azt akarom, hogy térjünk vissza védett területen belülre. Ebben a sárban nem tudunk elég gyorsan haladni, szóval megint repülni fogunk.
-Nem. Nem, nem, nem, nem, nem. Akkor veszély volt, hajlandó voltam magasra menni, de most semmi veszély nincsen, a bakancs meg amúgy sem ázik át, te meg amúgy is repülsz, a rókácska pedig itt van az ölemben, szóval az ő bundája sem fog ragadni a sártól, és mindenki boldog. Egyedül engem zavarhatna a sár, mert én lépkedem benne, de engem meg nem zavar.
-Valakik el akarnak kapni minket.
-És elég nagy hatalmú valakik ahhoz, hogy úgyse tudjunk elmenekülni előlük.
-Mindenesetre megpróbáljuk. Harc nélkül feladhatsz egy küzdelmet, de csak abban az esetben, ha teljesen biztos, hogy veszíteni fogsz.
-Azt sem tudod, hogy harcolni akarnak-e.
-El akartak kapni.
-Te is akartál már elkapni, mégsem bántottál még soha. Meg amúgy is…
Itt érkezett el az a pillanat, amikor megvakarta a fülét, és ott is maradt a keze, a szája viszont nem tátva maradt, hanem széles mosolyra húzódott.
-Emlékszel a kacatos küldire, ahol mi voltunk a mobok, és nem engedett be minket a városba a fal?
-Igen.
-Szerintem most is valami olyasmi lesz.
-Ez nem jó hír. Nagyon nem jó hír. Gyere!
-Ne aggódj, az is lehet, hogy pet leszek, és akkor nem lesz baj. Vagy... vagy ugyanolyan istenség, mint azok akiket láttunk. Jó dolog lehet istennek lenni, nem, Timi?
A sárkány erre már nem válaszolt, és bár továbbra is a város felé tartottak, most már végig azon az útvonalon közlekedtek, ahol nem ütközhettek mobokba, és ha tudtak, akkor küldtek egy levelet Anatnak, amiben leírták a jelenlegi helyzetüket.

by **Kusumi Ayani** Kedd Feb. 10 2015, 13:05

A levélt sikerült elküldeni, és szerencsétekre többnyire elkerültétek a mobokat. Ha találkoztatok, akkor is sikerült az agro zónáján kívül maradnotok. Hamarosan megpillanthatjátok a várost a távolból, de Shu erre már elég szép számmal betollasodott. Igen-igen. Szegény Shu egyre inkább tűnt a mitikus hárpiának, mint embernek a sok-sok barnás tolltól. Bár csőre és szárnya még nem nőt, de lábáról eltűntek a cipők, és lábujjai is megnőttek, és karmosak lettek. Ha Shu megvizsgálja magát nagyjából már-már tisztában lehet, milyen madárral keresztezték. A kis rókakölyök, még mindig a nyomotokba téblábol, és látszólag nagyon viccesnek találja Shu kinézetét, mert mosoly féle játszik az arcán. Ahogy továbbindulnál a város felé egyszer csak egy hang szólal meg a fejedben.
~ Ne mozduljatok, és nem esik bántódásotok.
Ha körülnéztek a bokorból 3 mobot láthattok elősétálni. Egy farkas, egy gepárd és egy róka. Ám a fajtabeliekhez képest sokkalta nagyobbak. Fejük felett természetesen vörös indikátor.

by **Shukaku** Kedd Feb. 10 2015, 13:29

Nagy szerencse volt, hogy Shu és Timidus ennyire jól feltérképezték a területet, hiszen igen nehéz lett volna most megküzdeni bármivel is. Nem mintha ezen a szinten a mobok veszélyesek lettek volna az idomárra, hiszen nagyon sokan kellettek volna ahhoz, hogy Timidus ne bírjon el velük, de valahogy most ő is úgy gondolta, hogy jobb a békesség. Shu viszont boldog volt. Repülni ugyan semmi kedve nem volt, és a cipőjét már régen levette, nehogy szétszakadjon az átváltozás alatt. Az ilyen mesék meg képregények amúgy is mindig tetszettek neki, és ugye már régóta híresztelte, hogy Kayaba bácsi majd maga mellé veszi, és belőle is petet, vagy itteni lakót csinál, hogy kizárólag ettől a világtól kelljen függnie, ne pedig a kinti testétől. Ugyan nem gondolta, hogy ennek most jött el az ideje, meg igazából nem is szívesen lett volna madár… inkább valami emlősállat… kisemlős… vagy sárkány, mint Timidus. Talán a Játékmester ezúttal a tériszonyát szeretné legyőzetni vele? Nos, ezt még nem tudta, de azt igen, hogy Anat már nem fogja ilyen könnyen venni a dolgokat. Persze a céhvezér nincs azzal tisztában, hogy ez is biztosan csak egy mókás küldi, amit teljesíteni kell, és utána minden megint normális lesz. De akkor is… miért pont madár? Mindenesetre a róka követte őket, Timidus nem aggódott túlságosan… mármint addig nem, amíg újra elő nem kerültek a vörös indikátoros állatkák. A sárkány azonnal az idomár elő szökkent, Shu azonban jelzett neki. Nem mintha egyébként támadott volna, csak úgy megnyugtatásképpen. Ezután az idomár mélyen meghajolt a vendégek előtt, és Timidus is hasonlóképpen tett. Ha észrevétlenül utánuk tudtak lopózni, akkor erősek. Nagyon erősek.
-Rendben, nem mozdulunk. Mit kívántok tőlünk?

by **Kusumi Ayani** Kedd Feb. 10 2015, 13:56

Úgy tűnt a nyugodtságod meglepi a farkast, mire ő csak vad morgásba kezd. Azonban rögtön abbahagyja, amikor a róka előbbről lép. Nyugodt, barátságos tekintettel néz rád.
~ Örülök, hogy nem próbálsz elfutni, mint legutóbb. Bár bevallom lehet túlságosan agresszívan közelítettünk meg. - szólal meg ismét az előbbi hang a fejedben, most már feltűnhet milyen kellemes és nyugodt hangzása van - De nyugalom, nem veled van dolgunk. - tekintete a róka kölyökre téved, aki erre a lábad mögé hátrál, és félősen néz előre - A kölyköt akarjuk csak.
~ Szóval add ide most azonnal, te kis pondró. vagy esküszöm eltaposlak! - szólal meg a farkas is szintén a fejedben csak, de az ő hangja leginkább egy fűrész zajára hasonlított.
A róka hátra tekint a társára, mire az (a félelemtől?) megdermed, és elfordítja végül az arcát. A gepárd eközben mindvégig téged tanulmányoz, meg a petedet.
~ Nincs sok időnk Leo. A lány indikátora már vörösül. - szólal fel ő is teljesen hétköznapi hangon, ám ő egyelőre még fülnek is halható hangon teszi.
Ha Shu leellenőrzi valóban vörös foltok kezdtek megjelenni az indikátorában, és azok egyre, inkább terjedni kezdtek. Ismét meghallod a róka hangját.
~ Nos kisasszony, hogy döntesz? Átadod a rókát?
Timi is fültanúja mindennek, ám a farkas és a róka nyelvezete szokatlanul ismerősnek tűnhet számára.

by **Shukaku** Kedd Feb. 10 2015, 14:15

Shu csak bólint. Nem tudja, hogy most ők is hallják-e az ő gondolatait, de hát nem gondolkodni nem tud, főleg pedig azt nem tudja, hogy arra koncentráljon, hogy ne gondoljon valamire, hiszen akkor mindenképpen arra a valamire fog gondolni… szóval inkább nem is próbálkozik rejteni a gondolatait. Olvasta ugyan valami könyvben, hogy a gondolatolvasók elől is be lehet zárni az elménket, mint amikor a mimikát igyekszünk kordában tartani az arcunkat figyelő emberek előtt hazugságnál… de ő valamiért eddig még nem gyakorolta eleget az elmekontrolt… na majd mostantól!
~Lehet túlságosan agresszívan közelítettetek meg… elkezdtetek felénk futni vörös indikátorokkal, teljes páncélzatban meg felszerelésben, erdei szellemek képében, és el akartatok kapni minket. Igen… lehet, hogy túlságosan agresszív volt.~
-Izé… semmi baj. Nem vagyunk előítéletesek a vörösökkel szemben, csak… csak óvatosak… és nem szerettük volna megzavarni az erdő szellemeit. De… mit szeretnétek a rókától? Hova akarjátok vinni? Valamiért... úgy látom, hogy fél tőletek...
Kérdését természetesen a rókához intézte, mármint a nagyobb rókához, hiszen ő volt a kedvesebb. A farkasról elfordítja a tekintetét, Timidus azonban megvillantja rá a fogait.
-Javaslom, hogy ne fenyegetőzz. Jelenleg tárgyalóképes partnernek bizonyultok, ezt azonban könnyedén felboríthatod. Válaszolj kérlek a kérdésére, és fedd fel a valódi kilétedet. Tudom, hogy már hallottalak valahol.
A mondat első fele a farkasnak, a vége azonban ismét a rókának szól. Az indikátorra vet egy pillantást, és a vörösség terjedésének a sebességéből gyorsan kiszámolja, hogy mennyi idejük van még hátra, valamint eközben már a nyelvezetet és a hangmintát is futtatja az emlékei között, hogy ráleljen az egyezésre. Shu egy picit persze megijed, de látott már indikátort megváltozni, sajátját is, Timijét is… na persze olyankor nem változott közben ő maga is mobbá az indikátorral együtt.

by **Kusumi Ayani** Kedd Feb. 10 2015, 17:24

A róka arcáról szinte semmit sem lehetett leolvasni. Mind téged, mind Timidust csendben végighallgatja, és úgy tűnt válaszol is. Végül mikor megszólal, hangja hűvös, és kissé rémisztő.
- Idefigyelj kis angyalom nem fogok hazudni. Megöljük őt. Csak egy mob semmi több. És javaslom ne oktasd ki az embereimet te sárkány. Utoljára szólok. Add át a fiókát, vagy ha más nem megszabadulunk tőled és a kis petedtől is mielőtt a rókával is végeznénk.
Mielőtt Timidus bármit tehetne a róka szeme lilán kezd el világítani, mire sötét láncok törnek fel a föld alól leszorítva a sárkányt. A róka felemeli a jobb első lábát.
- A kölyköt.
A róka két társa előbbre sétál fenyegetően morogva rád. A gyomrod tájékán apró nyomást érzel.

by **Shukaku** Kedd Feb. 10 2015, 17:42

Shut bizonyára kicsapná a hideg veríték, ha az ebben a világban lehetséges lenne. Hiába intett nyugalomra a sárkányt, Timidus nem ismerte az isteneket, nem ismerte a hatalmukat, és csak azt tudta, hogy meg kell védenie a társát. És ki állt most ennek az útjában? Nos a róka. Mármint a kölyök. Persze az ellenfelük nagyobbat hibázott mint ő, és ezt valószínűleg maga az ellenfél is tudta. Megmutatta, hogy nem akarja őket megölni. Timidus persze már egyáltalán nem volt biztos abban, hogy nem akarná megölni őket, de mivel jelenleg le volt kissé kötve, így inkább csak a hangelemzést futtatta tovább. Hasznos lenne tudni, hogy ki ez az erős ellenfél, akivel jelenleg szemben állnak. Ez egy küldetés volt, így nem voltak veszélyben, de ha a küldetés ismétlődő, akkor jó lenne az összes részét végigvinni. Szóval lényeg a lényeg, Shut sokkal jobban megijesztette az, ami a sárkánnyal történt, mint Timidust magát… lévén Timidus egyáltalán nem ijedt meg. A gyomrában lévő rossz érzést szimplán betudta idegességnek, de… Timidus mindenkinél fontosabb volt. A barátja, a társa, a testvére… és ez egy küldetés. A küldetések mindig szólnak valamiről, és mindig tanítanak valamit. Most áldozatot kell hoznia a barátjáért… és rókaáldozatot. Oké, kegyetlen volt a mesélő, mert tudta jól, hogy imádja a kisállatokat… de itt nem volt kérdés. Vagyis csak egy, de azt is csak azután tette fel, miután felkapta az ölébe a kisrókát, hogy átadhassa.
-De… de miért akarják megölni? Mit ártott ő önöknek? Meg… mit ártottunk mi maguknak?
-Elengedhetsz. Ha meg akartalak volna támadni, már megtettem volna. Az, hogy féken kell tartanod, csak azt bizonyítja, hogy félsz tőlem. Van erre okod?
-Timidus! Ne haragudjanak rá… de… de tényleg… miért?

by **Kusumi Ayani** Csüt. Feb. 12 2015, 21:53

A róka nyugodt, hideg szemmel tekintett rád.
~ Semmit, csak éppen akaratunk ellenére ilyenné változtatott minket. Szépen lassan mobbá változunk. És bár te még nem tapasztaltad, de szépen lassan kezd majd mindenki elfeledkezni rólad. Ahogy ez a sárkány is. Tudom, mert az én főnixem sem emlékezett már rám. Végül megvadult és rám támadt. Így végül megöltem őt. - közli veletek teljesen nyugodt hangon - Oh ne aggódj Tollas Sárkány ott maradsz ígyis úgyis. Biztos ami biztos elven tartalak ott, mert nélküled a gazdád nem tud elrepülni. Legalábbis, míg át nem változik. Szóval adjátok a rókát, vagy meghaltok. Ha megöltük talán visszaváltozunk. Egy próbát megér.
A gepárd kissé félve de hátratekint lopva, és egy pillantra abbahagyja a morgást. Úgy tűnik, mintha bántaná valami, majd végül visszatér rád a tekintete, és bár továbbra is morog, szemei kérlelőek voltak.

by **Shukaku** Csüt. Feb. 12 2015, 22:06

Shu egyre inkább elhúzta a száját, ahogy hallgatta a történetet, és tekintetével a karjaiban lévő rókakölyköt figyelte. Elfelejtené őt mindenki? Az nem is lenne olyan rossz. Persze most már voltak barátai, szóval az a maximum három ember igazán emlékezhetne rá. Na meg persze az is elképzelhetetlen volt, hogy Timidus ne tartson ki mellette, akárhogyan is nézzen ki, vagy akármilyen legyen.
-Előbb… megpróbálhatok valamit? Voltam régen egy olyan küldetésen, ahol a városba bejutást cserélte meg a rendszer. A mobokat átengedte a védett övezet határán, minket azonban nem. Ott az volt a megoldás, hogy a medállal rá kellett vetíteni a napfényt egyenként mindenkire. Csak… az a medál egyébként a mobokat pedig elpusztította. Talán…
Újra a rókára tekintet, és kérdően nézett rá.
-Biztos, hogy ő volt? Honnan tudjátok? És honnan tudjátok azt, hogy ha megölitek, akkor bármi visszaváltozna? Lehet, hogy csak vissza kell vinni a szüleihez, hogy lezáruljon a küldetés. Gondolom ti is láttátok, hogy meg van nyitva egy küldetés a menünkben. Biztosan annak a része ez a változós dolog is. És… a főnix pedig… nem hiszem, hogy tényleg meghalt volna.
Persze ebben az egyben nem volt biztos. Azt tudta, hogy a küldetések értük vannak, a fejlődésükért, de azt is tudta, hogy ha valaki rosszul dönt, egy küldi alatt, akkor a Játékmesterek nem mindig avatkoznak közbe, és másítják meg a világ szabályait. Mivel az első küldetéséről az öreget azóta sem találta meg, pedig egy ilyen képivel biztosan híres lenne, így kezdte azt hinni, hogy ő is csak egy része volt a küldetésnek. Persze ez nem felvett valami volt, csak segítettek… de hát az a legnagyobb jutalom, ha nem is remélnek jutalmat.
-Vagy… vagy az is lehet, hogy ő is csak ugyanazt a küldetést viszi, mint mi, csak ő már teljesen átváltozott. Ha megölitek, az végeleges… Timidust pedig nyugodtan elengedhetitek. Ha megígérte, hogy nem fog titeket bántani, akkor nem fog. Biztos nincsen más mód? Csak a róka megölése? Esetleg ha…
Shu észrevette a gepárd bizonytalanságát, és azonnal a tekintetét kereste.
-Mit nem mondasz el nekem?

by **Kusumi Ayani** Vas. Feb. 15 2015, 12:26

A róka egyre mogorvább arcot vág, ahogy beszélsz, és úgy tűnik nem tudod meggyőzni. Sőt, mikor a gepárdhoz irányítod a szavaid, a szemei rémületet sugároznak, és szinte látod, ahogy remegés fogja el. A farkas csak kaffogva röhög rajtad.
- Te tényleg ekkora marha vagy? - kérdezi - Tényleg azt hiszed, hogy minden ilyen habpamacs körülötted rózsaszín felhőkkel? Nem minden oldódik meg egy varázscsapásra. igenis vannak dolgok, amelyeken csak a gyilkosság segíthet. A dög meg jelen volt mindhármunk változásának elején. Bocs. Már mind a négyünk. És ha nem is változunk vissza, legalább megpróbáltuk. Ez csak egy program. Nos Leo? Abbahagyhatjuk a teadélutánt?
- Igen. Úgy tűnik a kölyök meseországban hiszi magát - a hangja már nem kellemes, sőt inkább fagyos, amitől szinte libabőrös lesz az ember - Jut eszembe... - a gepárdhoz fordul, mire az összerezzenve hátrál egy-két lépést.
A következő dolgok szinte másodperc töredéke alatt végbementek. A farkas rávetette magát a Gepárdra, és fogait a torkába mélyesztette. Bár ettől nem halhatott volna meg a játékban, de úgy tűnik a harapás bőven elegendő volt, hogy levigye a gepárd életsávját, ezzel megölve őt. A gepárd pixeljeiből előresétálva, vérben forgó szemmel indul el a ti irányotokban gonosz farkasmosollyal az arcán. Timi még mindig fogságban, és úgy tűnik, már nem érdekli őket, hogy harc nélkül elengednek vagy sem. Gyomrod most már kavarog, és szinte már-már fájdalmat is vélni vélsz érzékelni, bár a valós fájdalomtól még messze van. A farkas vetül... majd kék pixelek vesznek körbe. Pár pillanaton belül, mikor a magadhoz térsz egy erdőben találod magad. Bár hasonlít az előzőre, ezt sokkalta ismerősebbnek tűnik. És Timidus nincs már megkötözve. Viszont, mikor megpillant elsőre nem biztos, hogy felismer. Ugyanis teljesen átváltoztál Egy Füles bagoly lett belőled.

by **Shukaku** Vas. Feb. 15 2015, 12:49

Bár a szellemek azt hiszik, hogy ezzel elbizonytalanítják, és arra a döntésre sarkallják, hogy átadja a kisállatot, igazából pont az ellenkező hatást érik el. Akira-san biztosan nem követelné meg Shutól, hogy megöljön egy ártatlan kis teremtést. Sőt… már ki is találta, hogy mi is volt a küldi lényege. Az biztos nem, hogy végezzen a rókával. Mindössze az történt, hogy ezekből a gonosz teremtésekből előtört a vadállat. A valódi énjük. Nem istenek ezek, de még embereknek is buták. Mikor mondta Shu azt, hogy varázscsapásra megoldódnának a dolgok? Soha. Tenni kell értük, mégpedig azt, hogy befejezed a küldetést. A küldetést azonban nem úgy kell befejezni, hogy megölöd a rókát. Még egyetlen küldetést sem kellett így befejezni. Persze nem mond semmit, csak a rókával a kezében Timidus elé áll, és elszántan védi mindkettejüket. Bátornak kell lennie. Akira-san most biztosan ezt a leckét kéri tőle számon. Legyen bátor, és bízzon meg saját magában, na meg persze a világ szabályaiban. És ami a legfontosabb, eddig Timidus védte őt, most ő védi meg Timidust. A gepárd megölésére csak összeszorítja a szemeit, de nem mozdul. Őt nem védheti meg, neki a barátját kell védeni. Meg ha meghalnak, úgyis csak annyi fog történni, hogy valahol a főtéren találják magukat egy üzenettel, hogy elbuktak a küldetést. Tuti felnőttek, azok hisznek mindig csak az erőszakban ahelyett, hogy gondolkodnának. A gepárd elpixeleződése után még kinyitja egy pillanatra a szemét, és látja, hogy a farkas felé indul. Ekkor az égre emeli tekintetét, és halkan motyogni kezd.
-Szeretném végigcsinálni a küldit, nem ezek miatt kiesni. Nem tudom, hogy melyik Játékmester vagy, de lécci-lécci engedd meg, Olyan izginek tűnik…
Ezután újra lehunyja a szemét, és mosolyogva várja a történéseket. Timidus ezalatt nem tesz semmit. Azt már felmérte, hogy a kötelékekből nem tud szabadulni, feleslegesen pedig nem pazarolja az erejét. Majd ha elengedik, és időben engedik el, akkor támadni fog. Így ő láthatja a lány körül a kék pixeleket, és az új helyszínt is. A támadás elmaradásával Shu már ki meri nyitni a szemét, és diadalittasan felkiált.
-Ugye megmondtam! Én megmondtam! Látod, Timidus!
-Fülesbagoly.
Hívja fel a sárkány barátja figyelmét a körülményekre, aki gyorsan körbekémleli magát.
-Fülesbagoly? De hát… miért? Miben hasonlítok én egy fülesbagolyra? És… most hogyan tovább?
Tekintetükkel mindketten valami támpontot keresnek, vagy esetleg a rókát… és azt, hogy melyik erdőt ismerik fel. Razz

by **Kusumi Ayani** Vas. Feb. 15 2015, 13:03

Nyugodtan nézelődhettek, de csak nem ugrik be, hogy mi is történhetett. Az biztos, hogy kényszerített teleportálás történt, de nem jött elő a küldetés elbukását lévő felirat, meg ugye akkor, már vissza kellett volna, már változnod. Ahogy nézelődtök egyszer csak egy állat lépked elétek. Egy Gazella. Érdeklődve szemezget veletek. Úgy tűnik nem tart tőletek. Egyszer csak bokor zördült meg a közelben, mire a Gazella rémülten szökkene el, ám egy nyílvessző fúródik az oldalába, és pixelezi el.
- Ez az! Újabb zsákmány! Imádom ezt a helyet, tele van állatokkal!
Még nem pillantott meg titeket, de Timinek már ennyi is elég legyen, hogy nagyjából behatárolja a helyet. Legalább a sok vad és a vadászatból rájöhet, már, hogy milyen területen is vagytok... és arra is rájöhet miért nem jó ez most Shunak...

by **Shukaku** Vas. Feb. 15 2015, 13:21

Shu úgy tűnik nagyon élvezi a helyzetet. Nézegeti magát, ha víztükröt talál, akkor minden oldalról megvizsgálja új küldőjét, kitárja majd összecsukja a csőrét, szárnyait, felborzolja a tollazatát.
-Húúú Timidus! Most már értem, hogy miért tollászkodsz te ilyen sokat! Nagyon jó érzés!
-Shu, kizárólag azért rendezem a tollazatomat, hogy mindig a lehető legalkalmasabb legyen a repülésre.
-Ádádádá! Eszedbe ne jusson! Attól mert madár vagyok, még nem kell madárnak nézni! Sürgősen verd ki a fejedből, hogy én röpködni fogok. A küldi nagyon jó meg minden, de a tériszonyomat nem vette el.
-Mi van akkor, ha az a küldetés célja, hogy elvegye a tériszonyodat.
-De hát… miért akarná Akira-san elvenni a tériszonyomat?
-Azért, mert kizárólag ez hátráltat abban, hogy a levegőben is teljesen képesek legyünk együtt dolgozni.
-Mármint… hogy a lovaglás jártasság?
-Igen. Kifejlesztetted maximumra. Amíg nem akarsz leesni, addig nem fogsz leesni. Ezt bizonyítottam pár perce.
-De… de…
-A tériszony egy hiba. Gyengeség. A túléléshez nem szabad gyengének lenni.
-Oké-oké! De nem megy ez olyan gyorsan. Meg egyáltalán… hogyan kell repülni? Mármint… biológia órán tanultuk, hogy hogyan repülnek a madarak, de kipróbálni még sohasem próbáltam ki…
Ekkor érkezett meg a gazella. Sajnos az erdő készítésénél a programozók sokszor vettek igénybe ctrl+c ctrl+v műveletet, így még Timidus sem tudta meghatározni, hogy hol vannak pontosan, melyik szint erdejében, ha az az erdő éppen nem a ködbe veszett volt, vagy más jellegzetes… de a gazella most már bizonyossá tette. A sárkány azonnal széttárta a szárnyait, Shu elé ugrik, és testével védi a nyilaktól, majd hangosan megszólal.
-Figyelj, hogy hova lősz, ha nem akarod, hogy az indikátorod elszíneződjön!
Ezalatt Shu megpróbálja aktiválni a jártasságait.

by **Kusumi Ayani** Hétf. Feb. 16 2015, 17:18

A gyerek csak érdeklődve néz Timire. Látszik róla, hogy nem tudja eldönteni, hogy mihez kezdjen. Egyszer csak egy lány lép oda mellé. Azt ő feje felett zöld helyett, sárga indikátor világít. Ránéz a fiú arcára, majd felétek néz, majd elmosolyodik. Oldalba vágja a fiút, és felnevet.
- Na mi van öcsi beijedtél egy gekkótól meg egy bagolytól?
- Dehogyis. Csak olyan furcsa a sárkány. Azt mondja elszíneződhet az indikátorunk, ha vadászunk.
- Most csak szórakozol igaz? - néz rá a lány, mintha csak egy hülyét látna - A szafari területén vagyunk te igen komplett. Itt nem sárgulsz akármitől.
- Akkor lelőhetem őket? - csillan fel a fiú szeme.
A lány bólint, és a gyerek már is felétek néz mosolyogva, és már keres egy újabb vesszőt. Timi ha újra meg akarna szólalni, vagy akár megmozdulni, egy hirtelen émelygés roham kapja el. Egy kis pillanatra kábán néz maga elé elfeledve mit is csinált. De mikor pendült az íj, hirtelen feleszmélt mit, vagyis inkább kit védelmezett. Szerencsére a vessző elég messziről elkerült titeket, és a gyerek ügyetlenkedéséből ítélve sikerül majd elfutnotok. Shu jártasság aktiválása sikertelennek tűnik, és a menüjéhez sem fér hozzá, ha azzal próbálkozik. Viszont Timi már meggyőződhetett róla, hogy amit a farkasék mondtak igaznak bizonyulhat... és ez megmagyarázza miért nem sikerül rájönnie hol is hallotta a farkas hangját.

by Ajánlott tartalom

[Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

[Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai

Re: [Játékos Küldetés] Rókakoma és barátai