Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

by **Shukaku** Pént. Okt. 31 2014, 19:10

Egy újabb nap, egy újabb elmúlt hónap, amikor hőseink még mindig az Aréna csúcsán állva, azaz most már az Aréna mindkét csúcsán ők állnak, és bár az egyiken valóban csak a gonosszá avanzsálódott Ren bácsinak köszönhetően, de Timidusnak esze ágában sincs kérni a törlésüket, hiszen bár őt sohasem érdekelte a hírnév, de a kapott juttatások annál inkább, és mivel így az sem zavarja, ha Rennel együtt emlegetik, sőt, ebből talán még valami hasznot is remél Shu védelmének érdekében, Shu pedig annyira nem foglalkozik azzal a férfival, hogy eszébe sem jut az, hogy lehetene kérni Kayaba bácsitól, hogy lekerüljön onnan a nevük. Mindenesetre azóta, hogy a kislány szert tett arra a relikviára Freyától, már ő is szívesebben jár ki az ilyen helyekre, hátha legközelebb Daneet náspángolja el valaki a szebbik nem képviselői közül. Ő ugyan nem híve az erőszaknak, de az a fiú már nagyon megérdemli, hogy valaki helyre rakja, és ahogy rajongott anno Ren segítőkészsége miatt, úgy vált most csodálójává a Duel Princess lánykának. Timidusnak hála ők is valami ilyesmi szerepet töltenek be, és nincsenek is messze a pletykák által terjesztett ötven győzelemtől, bár azt be kell vallani, hogy ők egyáltalán nem veretlenek, és a sárkány inkább taktikát és cselt alkalmaz arra, hogy ilyen gyorsan előre jussanak, nem pedig a nyers erőhöz folyamodik. Persze az, hogy nem állnak ki Ren ellen már inkább közös döntés volt, hiszen Shu látta a fiú erejét, és nincs kedve ahhoz, hogy ugyanúgy megszégyenítsék, mint ahogyan azt anno Danee tette. Mindenesetre ő most is csak nézelődni szeretne, Timidusnak persze más tervei vannak, és már röppen is be az Aréna közepére.
-Ellenfelet keresek. Ki áll ki ellenünk?

Pontok meg miegyéb:

Segítség:

by **Silver** Szomb. Nov. 01 2014, 16:46

Egy vereség. És mire észbe kaptam, majdnem kiestem a legjobb tízből a ranked toplistán. Bosszantó volt mindkét tény, de ahelyett, hogy keseregtem volna rajta, inkább útra keltem, hogy javítsak ezen a két mérlegen. A vereség sosem szegte kedvemet, inkább a győzni akarás motivált tovább, hogy még több erőfeszítést tegyek a diadal kedvéért! Nem mintha olyan rettenetesen megizzadtam volna Miss Suzume ellen, nem vettem elég komolyan azt a párbajt. Hiba volt, talán találhattam volna megoldást. Ezúttal elhatároztam, hogy akkor is serious leszek, ha a világ legszebb kisasszonya lesz az ellenfelem! Elvégre az ellenfél személyétől függetlenül győzelemre van szükségem ahhoz, hogy a legjobb legyek, nem számíthattam arra, hogy ha könnyeden veszem az amazonok elleni csörtéket, akkor majd úgyis győzök.
Most már erősebb is voltam, hiszen sikerült beszereznem azokat a felszereléseket, amiket kinéztem magamnak már egy ideje. Minden jól ment, csupán a fogyasztható itemek hiányoztak, de azok amúgy sem voltak kompatibilisek az adottságaimmal. Önbizalommal telve trappoltam be a váróba, izgalommal telve vártam ki azt a néhány minutumot, amíg sorra kerülhettem. Mentálisan is készen álltam. Magamra aggattam a felszereléseimet, és dicső pompában törtettem az aréna színpadára. Hátamon lobogott a köpenyem, kezeimet csípőre vágva álltam meg és vettem szemügyre a teremtményt, amely éppen a vereségét keresi. Félmosoly került az arcomra, és egy drámai mozdulattal lendült az ujjam.
- You! I'm ready to take you on! - kiáltottam határozottan és büszkén. Talán kicsit elhamarkodottan is. Bele se gondoltam, hogy az íjászok mellett az idomított állatok azok, amelyek a gyenge pontomnak számítanak, hiszen nem algoritmusok alapján működnek, és a mozgásuk is ismeretlen számomra.

Level 21
HP:200 | F:30 | E:35 | K:18 | GY:66 | S:30 | P:75
Consumable items: none

by **Shukaku** Szomb. Nov. 01 2014, 17:21

Timidus csak nézte, nézte azt a valakit, aki érthetetlen szavakat intézett felé, hiszen az nyilvánvaló volt, hogy neki beszél, mert rá is mutatott, és hangokat is adott ki magából, a sárkány azonban egy kukkot nem értett belőle, így hát bólintott.
-Idehívom az idomárt, ő talán szót ért veled.
És már röppent is, majd Shu mellett szállt le a nézőtéren.
-A segítségedre van szükségem.
-Hogy… miben, Timidus?
-Ismét találkoztam valakivel, aki nem tud érthetően beszélni.
-Már megint a szleng? Mit mondott?
-You. I'm ready to take you on.
Ismételte el a sárkány tökéletes pontossággal a kiejtett szavakat. Shu kuncogott egy keveset, majd megcsóválta a fejét.
-Értem én, hogy fontos nekik az anyanyelvük, vagy tetszik nekik egy tanult, de azt igazán tudhatnák már, hogy a petek nem beszélnek angolul. Minek kell így felvágni? Menj vissza Timidus, és mondd el neki a következőt: Excuse me, I don't speak any dialect, please use the translater, or speak in Received Pronunciation or General American english, or japanese.
A sárkány ugyan nem értette ezt az egészet, ám rábólintott, mert bízott abban, hogy Shu érti, neki pedig nem esett nehezére megjegyezni a szöveget anélkül, hogy meg is értse. Persze a lányka sem volt tökéletesen kétnyelvű, hiszen japán környezetben felnőve azért ragadt rá elég erőteljesen akcentus, de most nagyon igyekezett, hogy megfelelően adja elő a mondandóját. Persze arra azért ő is nagyon kíváncsi volt, hogy ki is ez a valaki, aki ennyire szerette az angolt az iskolában, hogy itt is azt használja, hiszen azt ő is kihallotta, hogy nem az anyanyelve az illetőnek. Ezért is adta a sárkány szájába azt a választ, amit. Mindenesetre mire a sárkány befejezte a mondat visszamondását, addigra már ő is ott állt mögötte, és meghajolt a fiúnak.

by **Silver** Szomb. Nov. 01 2014, 21:59

Fejemet félrebillentve pislogtam a jelenetre, ami kibontakozott előttem. I mean, hoztam egy hatásos belépőt, fel kellett volna lelkesítenie az ellenfelet. Viszonoznia kellett volna! Kibontakozik a rivalizálás és mindenki happy. De nem, az állat kifejezte az értetlenségét és a nézőtérre reppent, majd letelepedett ott. Innen nem tudtam megmondani, hogy a körülötte ülők közül végül is ki az idomárja, de azért nem maradtam clueless sokáig. Rövid szünet után ugyanis csatlakozott a furcsa madár gazdája is a társaságunkhoz. Nem volt természetes a mosolyom wtf

Most, hogy elhatároztam, nem fog zavarni az sem, ha az ellenkező nemet képviseli az ellenfél, valóságos arcul csapás volt, hogy egy alig tizenegynéhány éves kislány állt velem szemben. Ezzel az esettel nem számoltam. Mégis mit fogok csinálni egy gyerekkel? Még kevésbé volt kedvem ártani neki, mint egy nőnek. Mély és lemondó sóhaj kíséretében tanácstalanul vakartam meg a tarkómat. What should I do? Ha a Little Missnek nem kéne részt vennie, mindjárt egyszerűbb lenne, de az új módi nem engedte.
- Hallod, nem kellett volna rávenned azt az izét, hogy válaszoljon - csóváltam meg a fejem. Ha nem szembesültem volna az imént vázolt nehézséggel, talán még el is nevettem volna magam, de ez egy súlyos helyzet volt. A karjaimat keresztbe tettem a mellkasom előtt, és a kezemmel kitámasztva az államat látványosan gondolkodóba estem. Közben még körbe is jártam őket egyszer, hiszen pótcselekvésként elkezdtem sétálni körülöttük.
- Ne vedd sértésnek, távol álljon tőlem, de ez a hely nem kislányoknak való, Little Miss. Tudsz egyáltalán párbajozni? - szegeztem neki végül a kérdést - Meg kell mondjam, nehezemre esne bármilyen formában sebzést okozni neked - jelentettem ki, mire végül megtorpantam és a páros felé fordultam. Az állatra vetődött a tekintetem. Milyen madár lehet ez...?

by **Shukaku** Vas. Nov. 02 2014, 07:06

-Izét?
Rökönyödött meg a lány, és arcára azonnal kiült az értetlenkedéssel vegyes sértettség. Az addig oké volt, hogy valaki beszélgetett öt percet Timidussal, és eldöntötte, hogy márpedig ő nem kedveli a sárkányt, hiszen az emberek képesek voltak ilyen előítéletesek lenni, meg azt hinni, hogy az ő eleve nem létező kiváló emberismerő képességük majd a petekre is kiterjed, meg aztán azt is be kellett vallani, hogy Timidusnak voltak olyan jellemvonásai, ami valóban kiboríthatta azt, aki nem ismerte a sárkányt tüzetesebben, és nem tudta, hogy mit miért tesz, és egyébként mennyire kedves és aranyos, de azért azonnal izének nevezni, az hatalmas gonoszság volt.
-Nem izé, hanem Timidus, és tollas sárkány! Ne tessék így beszélni róla csak azért, mert nem tud angolul! Miért kéne neki tudnia, amikor itt nincs is rá szüksége? Te se tudsz sárkányul, Mr. Felfuvalkodott Úr, de még az angolod sem olyan tökéletes, hogy azt használd mindenhol!
És valóban, már ez az összekulcsolt karú testtartás, meg ez a firtató tekintet is arról árulkodott, hogy bizony ficsúrral van dolguk, akit a kislány nem nagyon szeretett, mert nagyjából ugyanúgy viselkedtek az ilyen felnőttek, mint az elkényeztetett egykék, csak éppen nagyobban, és Shu őket sem bírta, attól függetlenül, hogy ő is egyke volt, csak éppen nem tartotta magát elkényeztetettnek. Az meg már csak hab volt a tortán, hogy megint jött a kinti világ rég letűnt szabályaival a kislányok és felnőttek különös hierarchiájával kapcsolatban. Shu fújt egyet, ilyen lemondó sóhaj félével, majd egyszerűen felmutatott az Aréna rangsorára, ahol kis képeken lehetett látni a top helyezetteket, és az első helyen már harmadik hónapja virított Timidus és Shu neve és képe.
-Ne vegye sértésnek Mister, de nekem nem is kell tudnom párbajozni, mert Timidus bőven jól tud párbajozni kettőnk helyett is. Kislányok pedig már nincsenek, csak magasabb meg alacsonyabb szintűek vannak. Miért kell ezt elmondanom mindig minden felnőttnek?
Azon azonban már picit meghatódik, hogy a nagyképű nyelvész bácsi ugyan magasan hordja az orrát, de azért emberség van benne, ha már nem akarja őt bántani. Picit elgondolkodik, majd előkapja a füzetét.
-Csináljuk úgy, hogy mégis Timidust támadod. Ha eltalálod, akkor felvillan a fal, hogy őt nem támadhatod, ha nem találod el, akkor meg nem. Én szépen húzom a vonalakat, hogy hányszor villant fel, és ha annyi vonal lesz, hogy elfogyna az életem, akkor győztél, én pedig feladom a párbajt. Így benne vagy? Neked jó lenne így, Timidus?
A sárkány csak bólintott egyet. Ő tudta jól, hogy az ellenfél is rátapintott a lényegre, mert Shu tényleg nem szeret harcolni, és ha nem támadja a lányt, abból nekik csak előnyük lesz. Az pedig, hogy Silver izének jellemezve őt lenézte, nem sértő volt számára, sokkal inkább szánalmas, amit szintén a saját hasznára tud fordítani.

by **Silver** Vas. Nov. 02 2014, 15:58

Ouch, kicsúszott valami olyasmi a számon, aminek talán nem kellett volna. De akkor is, ez az én szememben egy izé volt, mint meghatározhatatlan fajú repülő élőlény, nevezzük most egérnek mondjuk. Legalább lenne bőrszárnya, akkor hívhatnám dinónak. Nem volt, szóval maradt egy nagy kérdőjel a fejemben arra vonatkozóan, hogy mégis minek kéne nevezzem, ha nem izének. Szóval az én arcomon csak egy confused look látszott, legalábbis addig, míg a Little Miss felvilágosított. Bár ne tette volna.
- Sárkány?! De hát egy sárkány az ekkora, és legalább a stadion felét elfoglalná! - tártam szét jó szélesre a karjaimat, mint amikor a legfrissebb horgászatról tart valaki élménybeszámolót - Óriási, félelmetes és vérszomjas! Egy ilyen kicsi valami nem lehet sárkány, túl cuki kisállat ahhoz, kizárt dolog, lehetetlen! Túlságosan élénk a fantáziád. Szóval milyen madár e... szóval Timidus? - nem hittem el, de miért is hittem volna? Akármilyen sárkányról beszélünk, legyen az a japán-kínai kígyótestű vagy az európai szárnyas tűzköpő, mind hatalmas és tiszteletet parancsoló. Ez az állatka semmi ilyesmit nem keltett bennem, csak akkora, mint egy nagyobb testű kutya. Ilyen apró sárkány nem létezik! ...mindegy, úgy fest itt komolyabb problémák is vannak a fejében, mint egy madár sárkánynak nevezése, csak mert szárnyai vannak. Sóhajtottam újra, és elmosolyodtam.
- Nem tudom, ki sulykolta beléd ezt a sületlenséget, de azért, mert pár dolgot a szintünk dönt el, még nem szűnsz meg kislány lenni. Súlyos hiba megtagadni önmagad. Egy gyerek legyen gyerek és élvezze a gondtalanságot, játsszon és tanuljon - jelentettem ki, majd ezt követően néztem csak fel, hogy mégis hová mutatott. Hunyorogtam egy pöppet a digitális táblára, aminek az alján ott voltam én is. A tetején meg ő? Heee? Hogy kerülhetett oda? Még a végén le fog szédülni a magasból. Hmmm... Visszanéztem rá és a madárra. Sőt, elsősorban a madárra. Maybe I'll have some fun~
- Sounds reasonable... de honnan fogod tudni, mekkorát ütök? És én honnan fogom tudni, neked mennyi életed van? Mondhatom azt, hogy százötvenet sebzek, te pedig azt, hogy 400 HP-d van. Illetve mi garantálja, hogy tényleg feladod, ha elégszer eltalálom az állítólagos sárkányod? Ha mégse teszed meg, végzetes hátrányba kerülök - hívtam fel a figyelmét az ötlettel járó problémákra. Egymás pontozását megnézni elveszi a funt, de ha még meg is tennénk, még mindig ott van a bizalom kérdése. Nem volt kivitelezhető az idea. Volt viszont más ötletem. 275 a sebzéstűrésem, azt egy hasonló szintű ellenfél 6-7 csapással veszi le. Ez a 6-7 csapás pedig elegendő ahhoz, hogy a saját sebzésem elérje egy átlagos idomár életét.
- Hat. Ennyiszer kell mindkettőnknek eltalálni a másikat a győzelemhez. Nem lépünk párbajba, csak a végén, miután eldőlt a győztes személye, és akkor a vesztes egyből feladja a harcot. Ha a vesztes nem ismeri el a vereségét, akkor még mindig nem veszítettünk semmit a szabadidőnkön kívül. Hogy tetszik? - tettem fel végül a kérdést. Ez sem tökéletes, hiszen néhány build esetében kifejezetten hátrányos ily' módon semlegesíteni az élet és a sebzés jelentőségét. Még nekem is az lenne, ha nem lenne a tarsolyomban a látásom. Viszont még mindig jobb, mint az, amit ő ajánlott.

by **Shukaku** Vas. Nov. 02 2014, 16:25

Shu most már kezdett egyre morcibb lenni ettől a kioktató és lekicsinylő hangmodortól, de mielőtt megszólalhatott volna, ismételten Timidus vette át a szót.
-Ne a létszámunk alapján ítélj meg bennünket, számold inkább a legyőzött ellenfeleket, akiket hátrahagyunk. Ez igaz a méreteimre is. A petek mérete ugyan utal arra, hogy milyen fejlettségű az adott lény, ám mindig a korábbi fejlettségi fázishoz kell hasonlítani, nem a te hiedelmeidhez. Nem lenne célszerű, ha fél stadion méretű lennék, hiszen az igencsak hátráltatna azon feladatom elvégzésében, hogy Shut védjem. Tollas sárkány vagyok. Elhiheted.
-És igenis cuki, de tud ám félelmetes is lenni, majd meglátod! Meg különben is, ha túl nagy lenne, akkor nem is férne be az ajtón, meg mellettem se tudna aludni. Akkor mégis hogyan védene meg?
Fújta fel most már az arcát Shu is, és vette egy picit direkt gyerekesebbre a figurát a szokásosnál.
-Azt pedig tudom, hogy gyerek vagyok, és szeretek is gyerek lenni. A felnőttek csomó dolgot nem látnak meg, úgyhogy nem is akarok felnőtt lenni. De az butaság, hogy nem ütsz meg egy gyereket. Ugyanolyan butaság, minthogy nem ütsz meg egy nőt. Egy férfit sem szabadna megütni, mert neki ugyanúgy fáj. Senkit nem szabadna megütni… de itt nincs fájdalom, szóval olyan, mintha játszásiból csinálnánk. Kayaba bácsi direkt megoldotta, hogy ne kelljen ilyenekkel foglalkozni, és te mondtad, hogy a gyereknek játszani kell, úgyhogy játssz velem!
Öltötte ki a nyelvét, és tette csípőre a kezét.
-Azt meg onnan fogom tudni, hogy elmondod, és én is elmondom. Most biztos azért mondod ezt a hatot, mert neked kevés az életed. Meg lehet, hogy én sokkal de sokkal többet sebzek mint te, és nekem csak kettő ütés kellene, míg neked hat. Ez így nem fair. És az garantálja mindent, hogy én azt mondtam, és nem fogok hazudni. Timidus pedig nem a sárkányom, mert nem az enyém, hanem a barátom és a társam.
-Felesleges a vita. Kihívtalak, és te elfogadtad a kihívást. Ha most megfutamodsz, azzal elismered a vereségedet.

by **Silver** Hétf. Nov. 03 2014, 17:32

Okos enged, szamár szenved. Jelen esetben okos voltam, és inkább megadóan felemeltem a kezem, semmint hogy hosszú és értelmetlen vitába bonyolódjak. Egy gyerekkel amúgy sem érdemes vitatkozni, pláne úgy, hogy ketten vannak ellenem. Ő és a madár, akinek bemesélte a kislány, hogy ő egy sárkány. Nem voltam szakértője a peteknek, de azt a vak is látja, hogy ez a tollas lény nem lehet sárkány, semmi köze nincs azokhoz a legendás lényekhez, akik felbukkannak a mondákban.
Viszont arra nem számítottam, hogy be nem fog állni ettől a ponttól kezdve a Little Miss szája. Igaz a gyerekek szeretnek beszélni, pláne hogyha még kislányok is, de arra a mennyiségű szövegre, ami szóról-szóra fejemhez vágódott nagy, képzeletbeli betűk képében, nem voltam felkészülve. Úgy éreztem magam, mint akit eltemetnek egy halom föld alá, egyre több teher volt a vállamon, és mire meg tudtam szólalni, addigra már mintha tonnányi súly alatt görnyedeztem volna.
- Lehet, hogy mi felnőttek egy csomó dolgot elfelejtettünk, de ti gyerekek még nem tapasztaltatok annyit, mint mi - közöltem egyszerűen, majd jöhetett a gyors témaváltás - Igen ám, de ha te megütsz, az nem fáj annyira, mintha én megütlek téged Egy férfinak kötelessége óvni és védelmezni a gyengébbet, legyen az gyerek vagy nő, és ezen az sem változtat, hogy itt nem érzel fájdalmat és lehet, hogy te vagy az erősebb - magyaráztam. Ha itt új szokásokat veszünk fel és azok berögzülnek, olyasmiket fogunk tenni odakünn, amiket nem szabadna. A virtuális és a való világ összemosása a legnagyobb veszély, aminek ellen kell állnom!
- Akkor legyen hat helyett három, és vívjunk két párbajt. Döntetlen esetén pedig döntő asszó két találatig. Vagy válassz te, hány találat legyen a cél! - ajánlottam fel, ha már nem volt neki jó a hat találatos verzióm. Ebbe nem tud belekötni, ha nekem mindegy, hogy hat vagy három vagy akármennyi, akkor biztosan nem azért ajánlom fel, mert előnyt akarok kovácsolni belőle - A szavad nem ér semmit, ahogy az enyém sem. Beszéljenek a fegyvereink, Little Miss! - tettem hozzá fennhangon, majd fakardot is rántottam, hogy nyomatékosítsam a szavaimat - És eszem ágában sincs megfutamodni! No way in hell!

by **Shukaku** Kedd Nov. 04 2014, 07:35

Shu egy kicsit el is fáradt a hosszú, és kimerítő monológ után, de azért elég jól sikerült ahhoz, hogy büszke legyen magára, hogy milyen jól elmagyarázta a bácsinak a dolgokat, hiszen az úgy tűnt, képes belátni a tévedését, felnőttként megadni magát az igazságnak, akkor is, ha az egy kislány igazsága, és ezt ráadásul a kezeinek felemelésével is jelezte. De nem. Shu korán örült, mert Silver újra csak egyezkedni kezdett, ráadásul még a matematikához sem értett. Az osztást körülbelül harmadikba tanulják meg a gyerekek, az összeadás pedig még előtte… de ne rohanjunk ennyire előre, lássuk először a kifogásokat arra, hogy ne ütne meg bárkit is.
-Igen, de ahogy látom, te sem tapasztaltál meg még sok mindent, bácsi, ha még a sárkányokat sem ismered fel. A többi pedig butaság! Mindenkinek kötelessége lenne óvni és védeni a gyengébbeket, a frontharcosok között, meg a bűnüldöző céhben pedig amúgy is több a lány mint a fiú… bár ők úgy sem védik a gyengébbeket, szóval esetleg ha találkozol velük, megmondhatnád, hogy ez lenne a dolguk. Meg mondjuk Daneenak is.
Itt egy kicsit elhúzta a száját, ám ezzel nem csak az undorát fejezte ki, hanem egy kis kuncogást is elnyomott, hiszen tulajdonképpen most bizonyította be, hogy Danee nem is fiú. Hinari meg.... na igen, ő már megpróbálta ezt elmagyarázni neki, de hát az a lány mindenkit hibáztat mindenért, csak magát nem.
-És az is mindegy, hogy három vagy hat, mert az csak a három többszöröse, és az arányok ugyanúgy nem lesznek jók. Nem azért pontozta Timidus úgy a statjainkat, hogy utána teljesen egyenlő legyen minden. De tudom ám, hogy mit szeretnél!
Ölti ki a nyelvét, és előhalászik egy képet, amin éppen Freya magaslik a legyőzött Ren felett, és még alá is íratta az új példaképével, a Duel Princessel.
-Látod ezt? Ren bácsi is ugyanúgy csalni akart, mint ahogy te most. Olyan szabályokat akart hozni, amik csak neki kedveztek, és azt mondta, hogy ha nem áll így ki ellene Freya, akkor veszít, pedig nem is. Tudom ám, mert beszéltem vele! Nagyon nagyra tartja magát, de ha legyőzik, akkor mindig csak kifogásokat keres, hogy szegény solosként nincs pénze felszerelésre meg itemekre.
Kulcsolta össze kezeit mellkasa előtt. Annál nagyobbat Ren nem is éghetett volna, mint ott az Arénában. Freyától elveszi a felszerelését, de neki maradjon meg minden, azért, mert neki nincs felszerelése. Mint az oviban, ha nekem nem lehet kisautóm, akkor neked se legyen. És még ők a nagy férfiak, akiknek kötelességeik vannak…
-Az Aréna szabályai ismertek voltak mindenki számára. Úgy jöttél ide, hogy tudtad, hogy meg kell ütnöd az ellenfelet. Elfogadtad a kihívást. Hajlandó vagy kiállni ellenünk bármifajta változtatás nélkül, vagy megfutamodsz, ami a mi győzelmünkhöz vezet?

by **Silver** Szer. Nov. 05 2014, 16:10

Ez a kislány... úgy éreztem, teljesen magába szippantotta a virtuális világ. Noha az erős-gyenge párhuzamban igaza volt, de mindehhez csak és kizárólag itteni példákat hozott fel, arról nem is beszélve, hogy ezt a rágcsálómadarat is elnevezte sárkánynak. Szegény állat pedig készséggel elhitte, pont úgy, ahogy egy kutyák között felnövő macska is ebként viselkedik. Csak remélni tudom, hogy nem jutok el arra a szintre, amikor már olyannyira megszokottá válnak az itteni cselekedeteim, hogy majd "használni" akarom a vajat, vagy a levegőben kapálózok, hátha legördül a menü.
- Hey-hey, én nem csalni akarok! Kikérem magamnak! - fortyantam fel, már a gondolat is felháborított legbelül, mihelyst meghallottam a feltételezést - Nem illik alaptalanul vádaskodni, Little Miss - folytattam, és azzal odaléptem a kislányhoz, majd finoman homlokon pöcköltem. Hát ilyet, micsoda tiszteletlenség ez? Senki sem tanította meg neki, hogy az idősebbet tisztelni kell? Kénytelen voltam viszont újfent felsóhajtani most.
- We're not getting anywhere... - és így, hogy nem jutottunk egyről a kettőre, muszáj volt más megközelítést alkalmazni. Ahelyett, hogy én próbálok javaslatokat tenni, ideje rájuk hárítani a felelősséget. Nekem gyakorlatilag mindegy volt, milyen módszerrel oldjuk meg a problémát, csak oldjuk meg. És ha az én ötleteim nem tetszenek nekik...
- Look, én nem fogok egy kislányt bántani semmilyen formában, ugyanakkor a párbajt meg szeretném vívni veletek. Ha a "sárkányt" - itt az ujjaimmal jeleztem a macskakörmöket - kell támadnom ehhez, megteszem, de akkor úgy kell engem támadnotok, hogy az én életcsíkom se sérül. Másképp nem lenne tisztességes. Szóval hogy szeretnétek megoldani, ha az én ötletem nem felel meg nektek? - szegeztem nekik a kérdést, de ezzel még nem volt vége. Ideje volt felhasználni azt a pár szót is, amit az imént intéztek hozzám.
- Most ti is olyan szabályokat akartok hozni, amik csak nektek kedveznek, és azt állítjátok, hogy ha megfutamodok, akkor ti győztetek. Pont, mint Ren bácsi - vontam párhuzamot, hiszen az csak nekik kedvez, hogy csak én sérülhetek, ahogy azt sem tisztességes az előnyükre fordítani, hogy nem tudnék megütni egy kislányt.

by **Shukaku** Szer. Nov. 05 2014, 16:42

-Hát akkor mégis mit akar a bácsi, ha nem csalni?
Kapta a kezét Shu a homlokához elvörösödve. Már megint a magasságával szekálják, hogy homlokon tudják bökni.
-Ha mindenkinek ugyanannyit kéne ütni a másikba, akkor csak a fegyverkezelés pontok számítanának, és lehet, hogy neked az nagyon magas, és ezt te is tudod, és azért mondod ezt, mert úgy biztosan te győznél. És azt hiszed, hogy ezt nem tudom kitalálni magamtól. Hát igenis kitudom, úgyhogy nem is alaptalan!
Kiöltötte a nyelvét de úgy, hogy most már eltakarta a homlokát a kezével.
-No, we aren’t, Sir.
Megint ez az angol szöveg. Tud ő szépen japánul is, akkor minek erőlteti, ha angolul meg láthatóan… illetve jobban mondva hallhatóan sokkal rosszabbul beszél?
-De igenis másképpen is tisztességes lenne. Na várj!
Egy pár másodpercig kutakodott a menüjében, majd előhívott egy jegyzet panelt, amin még egy bevásárlólista volt. Ezt aztán bárki nyugodtan megnézhette, nem egy rejtett dolog. Lassan odasétált Silver mellé, a jegyzettel eltakarta a menüje többi részét, hogy csak az életcsík és a pont látsszon, és ezt készségesen megmutatta a kardforgatónak.
-Tessék. Harminc életpontom van, ami százötven pont.
Elfordult, majd elhuzigálta az jegyzetet úgy, hogy ezúttal csak a péncélcsík maradjon fedetlen.
-És itt a páncél, az pedig negyvenöt pont. Ez összesen százkilencvenöt.
Kicsit elgondolkodott, majd kihúzta magát.
-Ha annyira becsületes a bácsi, hogy nem akar kislányokat megütni, meg védi a lányokat, akkor biztosan nem fog hazudni az erejéről sem. Azt látni fogja, hogy ha Timit eltalálta volna, mert akkor felvillan az őt védő fal, én pedig szépen behúzok egy strigulát a füzetembe. Sőt… a bácsi is húzhatja, hogy biztosan ne csaljak. És Timidus sárkány, ez pedig pont olyan szabály, ami a bácsinak kedvez, mert nem kell megütnie engem.
Méghogy ők olyanok legyenek, mint Ren. Az egész bonyodalom onnan indult, hogy a kardforgató nem akar harcolni, és miatta kell háziszabályokat hozni… erre fel még ők csalnak. Pfff! Timidus pedig... Timidus ezalatt inkább leült, és elhatározta, hogy újraveszi a leckét Shuval arról, hogy a pontjaik titkosak...

by **Silver** Hétf. Nov. 10 2014, 15:09

Sigh. Nehéz volt vitatkozni a Little Missel, hiszen az ő szemszögéből nézve maximálisan igaza volt. Joggal feltételezhette, hogy egy idegen felnőtt csak csőbe akarja húzni. Ez a világ ilyen volt. Íratlan törvényekkel, csalással, hazugsággal. Nem volt, ki megálljt parancsoljon ezeknek. Kezemmel a tévedését jelezve legyeztem magam előtt.
- Igazából pont az ellenkezője, de nem akarom rád erőltetni, úgysem győznélek meg. Hiába mondom, hogy ha igazságtalannak érzed a párbaj végeredményét, akkor egyszerűen semmisnek tekintheted, mivel nem léptünk valódi párbajba, ugye? Szemben ezzel a te megoldásodban valódi a párbaj, és semmi sem garantálja, hogy elismered a vereséged, ha előbb talállak el elégszer. És ha rájövök a turpisságra, már késő lesz, mert az én életcsíkom közben megfogyatkozott - magyaráztam a különbséget a kettőnk ötlete között, hátha végre leesik neki, mire is akarok kilyukadni - A valóságban nincs se HP, se sebzés. Egy versenyszerű párbajban az győz, aki hamarabb viszi be a szükséges számú találatot, legyen az kettő, tizenegy, vagy éppen tizenöt. Én ilyenekhez vagyok szokva. - tettem hozzá, visszaemlékezve akár a kendóra, akár a ping-pongra, akár az európai vívásra. Sőt, truth to be told, kendó stílusban szerettem volna harcolni, hogy felelevenítsem a rég tanultakat. Viszont a kislány továbbra is ragaszkodott a saját ötletéhez, és tett is érte. Lemondó sóhajjal figyeltem az ügyködését, és egy gyors fejszámolás elegendő volt ahhoz, hogy megállapítsam, jól számoltam. Pont hat találatra lett volna szükségem ellene.
- Now-now... egyszer azt állítod, hogy csalni akarok és nem hiszel a jóhiszeműségemben, máskor meg egy szó nélkül elfogadnád, bármit is mondanék a sebzésemről, mert becsületesnek tartasz. Eldönthetnéd már, hogy most akkor milyen kép él rólam a fejedben - kacsintottam a Little Missre, és adtam neki egy buksisimit is. Ez a következetlenség késztetett arra, hogy megadjam magam. Különben is, ha végül beleegyezik, akkor amúgy sem lesz szükségem se a HP-mra, se a sebzésemre - 200 HP, 75 páncél és 35 sebzés. Ezt tudom én - árultam el a releváns pontokat egy halvány mosollyal az arcomon.

by **Shukaku** Hétf. Nov. 10 2014, 15:42

-Pff!
Shu csak fújt egyet. Hát miért nem tudja végre elhinni Silver, hogy ő nem olyan ám, mint a többiek, mint a felnőttek, és ő éppenséggel nem hazudik. Na persze nem az, hogy senkinek nem hazudik, de ha azt mondja, hogy nem hazudik, akkor nagyon kicsi az esélye annak, hogy ne hazudjon, főleg ilyenről ne.
-Csak gondolj bele, hogy ha itt most az Aréna közepén, mindenki szeme láttára becsapnánk téged, akkor soha de soha többé nem állna ki ellenünk senki, Timi meg szeret gyakorolni, meg fontos neki, én pedig nem rontom el a játékát, szóval nem fogok ilyet csinálni. De akkor tessék, Timidusnak ígérem meg, hogy elismerem a vereségemet. Azt már te sem hiheted bácsi, hogy neki is hazudnék. A pet és az idomár kapcsolatában nagyon fontos, hogy megbízhassanak egymásban, és biztos, hogy nem kockáztatnám meg azt, hogy Timidus csalódjon bennem. Így megfelel?
A sárkány felé pillantott, aki szintén bólintott, neki is megfelelt ez így.
-És ez itt a valóság, az itteni valóság ilyen. A te valóságodban sohasem tudnálak legyőzni, és például Rent sem tudtam volna legyőzni, mert ott biztosan sokkal erősebbek. Vagy például Freya sem lehetne ilyen ügyes, mert ott ő is csak kislány lenne, ahogy én. Kayaba bácsinak hála, most egyenlő szintről indultunk, és majd kiderül, hogy melyikünk az ügyesebb.
-Ha igazak az állításaitok ember, úgy két éved volt megszokni a világomat. Alkalmazkodj vagy elpusztulsz. A legtöbben ezt már megtanulták, és nem ragaszkodnak a képzelgéseikhez.
-Timidus… elég lesz…
A sárkány ismételten bólintott, Shu pedig kicsit megilletődve, egy bocsánatkérő pislantást vetett a férfi felé.
-Nem mondtam, hogy annak tartalak. Azt mondtam, hogy ha becsületes vagy, akkor nem fogsz csalni. Ha meg nem vagy becsületes, akkor majd a nézők úgyis elmondják mindenkinek, és soha senki nem fog veled többet párbajozni. A fejemben pedig…
Itt újra elpirult, és ismételten elhúzta a száját a buksisimi miatt. Legyen már elég, végül is most készülnek harcolni, vagy mifene!
-Kettőszázhetvenöt és harmincöt. Rendben.
A sárkány felröppent a magasba, és onnan figyelte az ellenfelét.
-Te kezdesz.
Shu pedig már el is küldte a párbajfelhívást, Timidusnak azonban esze ágában sem volt leereszkedni.

by **Silver** Csüt. Nov. 13 2014, 18:04

Öhm... öhm... öhm... okay, elég lesz. Elég. Elég lesz! Az arcomról szinte üvöltött, hogy nem szükséges tovább győzködnie, már megadtam magam az akaratosságának. Egy gyerekkel vitatkozni olyan, mintha egy fallal játszanék teniszmeccset: nem nyerhetek ._. Mindenesetre volt bennem egy jó adag kétség, ami ezt a harcformát illette és egy rossz előérzet.
- Az én valóságom? Az a te valóságod is, Little Miss - jegyeztem meg. Itt legfeljebb a madár említhetett volna ilyesmit. Újabb érvet tehettem le amellett, hogy szegény kislányt már teljesen beszippantotta ez a művalóság, ahol még az érintés és az ízek is tisztán hamisak :/ A szárnyas egér megjegyzését pedig inkább bölcsen elengedtem a fülem mellett, már csak az hiányzott, hogy egy magát sárkánynak képzelő, a saját világát foggal-körömmel védő aktivistával megpróbáljam megértetni, miért nem szabad teljesen hozzászoknunk a virtualitáshoz. Egyszóval ezt a rengeteg beszédet mindössze egy mondattal reagáltam le, és inkább azzal törődtem, hogy felkészüljek a párbajra mentálisan. Kiűztem a fejemből a zavaró gondolatokat, a tekintetem a petre összpontosítottam, és egy bólintással elfogadtam a párbajt. Teljes élet. Úgy biztosan ki fog jönni a különbség köztünk.
- Hmmm... aha - szökött ki az ajkaim között egy hümmögés. Kezdhetek, mi? De te meg nemigen fogsz leereszkedni onnan, right? Szerencsére csak az első találatig lesz kritikus a helyzet, utána még akkor is tudom támadni, ha a magasban marad, elvégre ahhoz, hogy megcsípjen, vagy valami ilyesmi, le kell majd ereszkednie, és akkor ellentámadhatok. Most viszont gyorsan cselekedtem, még a hatvan másodperc vége előtt aktiváltam az aréna menürendszerét, és bevezettem az állatka alá egy magas platformot, amire mind a négy oldalon lépcső vezet fel. A számláló nullázódásakor erre a bizonyos lépcsőre ugrottam fel, és a sebességemet kihasználva megrohantam az így elérhető közelségbe kerülő madarat. Nem bonyolítottam túl, a hasa felé suhintottam a fakardommal, viszont legnagyobb meglepetésemre még azelőtt újra felizzott a fegyverem, hogy ő képes lett volna támadásba lendülni. Szóval ugrottam még egyet, és most a fejem fölül indítottam egy függőleges csapást.

// Mivel Timidusra koncentrálok, így neki kell hármast dobnia a találathoz, Shunak pedig kettest. Két támadás Timire \o/ //

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Nov. 13 2014, 18:04

The member 'Silver' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél 4767249862_5877ffd2ef_s

Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél 4767249862_5877ffd2ef_s

by **Shukaku** Csüt. Nov. 13 2014, 19:26

~Persze, persze! Hát nekem sokkal jobb ez a valóság, mint a másik! Majd meglátod, bácsi!~
Szegte fel egy kicsit a fejét a kislány, de vitatkozni már ő sem vitatkozott, hiszen értelmetlen volt. Ez a felnőtt is azon felnőttek csoportjába tartozott, akik még mindig elhitték, hogy bár a legerősebb frontharcosok a harmincadik szint felett járnak, és még így sem képesek legyőzni a tizennyolcas bosst sem, mégis valamiféleképpen majd pont ők lesznek azok, akik a századikat is legyőzik. Egyre több és több idő kellett a szintek kitisztításához, egyre lassabban haladtak és a szinturak is egyre erősebbek voltak. Eltelt két év, és még a negyedével sincsenek készen. Soha nem fognak kijutni, ezt Shu tudta, de úgysem hinné el neki senki, és nem ő akart az lenni, aki leugrasztja a szint széléről a reménykedő felnőtteket, amikor felvilágosítja őket.
A harc már eleve nem úgy kezdődött, ahogy Timidus tervezte. Jobban. Sokkal jobban. Kifogott egy értelmes ellenfelet. Régóta nem harcolt teljesen agyhalottak ellen, utoljára talán Suzu volt az, ahol gondolkodnia is kellett ahhoz, hogy győzzön. Bár megpróbált elröppenni, az ellenfele gyorsabb volt, ráadásul mint kiderült kétszer gyorsabb, ami egyáltalán nem kedvezett a sárkány Shu által vezetett pontjainak. Elismerően bólintott, majd magasabbra emelkedett.
-Eszes ellenfél vagy. Egyszerre használtad fel a gyorsaságodat és a területi előnyt. Erre még soha senki nem gondolt rajtam kívül előtted. Azt is tudod, hogy innentől kezdve ellentámadhatsz amikor támadok. Az arénát azonban csak a harc előtt és csak egyszer alakíthatod. Elhasználtad a lehetőségedet. A fal kétszer villant, Shu, írj fel hetven pontot Silvernek.
Ha esetleg meglepte volna a kardforgatót, hogy Timidus nemcsak számolni tud, hanem a nevét is le tudja olvasni a feje fölül, akkor az mégnagyobb meglepetés lehetett a számára, hogy saját nyelvén, csipogva adta ki az utasítást a lánynak, az pedig már bólintott is. Illetve… egy kis hezitálás után, de cselekedett. A sípnak volt ugyanis egy komoly hátránya, mégpedig az, hogy nem volt pengéje. Azt természetesen már kipróbálták, hogy bele kell-e fújni ahhoz, hogy megadja a statokat, és bár Shu előszeretettel fújkálta, mert szerette vele utánozni a sárkány csipogását, de kiderítették, hogy erre semmi szükség nincsen. A probléma ott volt, hogy hogyan lehet egy sípra mérget felvinni. Ezen ugyan elgondolkodtak egy ideig, de a megoldás itt is megszületett. A méreg beviteléhez találat kell, nem pedig vágás, mint a valóságban. Shu nemes egyszerűséggel rácsöpögtette a sípjára a mérget, megragadta a „fegyvert” a kötélnél, amivel általában a nyakába próbálta akasztani, és már rohant is előre, hogy megsuhintsa vele a kardforgatót, és ha ez megtörtént, a sárkány igyekezett a másik irányból egy erőteljes taszajtással és karmainak a testbe való beleereőszakolásával letessékelni az ellenfelet a porondról, természetesen ügyelve arra, hogy az ne az idomár felé guruljon, ha ez sikerül.

150/45 (-70) -> 125/0

Gyenge Paralízis Méreg elhasználva

Shu az első, Timidus a második kocka

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Nov. 13 2014, 19:26

The member 'Shukaku' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél 4766610511_dda12706fc_s

Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél 4766610511_dda12706fc_s

Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél 4767251444_0f76bf2817_s

by **Silver** Vas. Nov. 16 2014, 00:16

Bár felfelé mozogni jóval nehezebb volt, különösen úgy, hogy a lépcsőkre is figyelni kellett, felértem úgy, hogy elég közel kerültem a "sárkányhoz." Se az első, se a második suhintásom nem talált túlságosan tisztán, ha az én szabályaim szerint játszunk, hát ezeket nem írtam volna be pontnak. Azonban a lila fal felvillant mindkétszer, és jelen pillanatban csak ez számított. That's what counts! A talpra érkezésemet követően kicsit meginogtam, de két lépéssel sikerült végül megállapodnom egyensúlyi állapotban, és védekező pozícióba húztam fel magam elé a fakardom. Gyorsan körbefuttattam a tekintetem, a fejemet nem elfordítva, hogy merre van területem, majd eldöntöttem, hogyan is fogok kitérni, és miképpen fogok ellentámadást indítani. Igyekeztem olyan szögben maradni, hogy az ellenfelem lehetőségeit minél jobban korlátozzam. Azt akartam elérni, hogy megpróbáljon lelökni, így a hátam mögött nem hagytam sok helyet.
- Well, thanks! A rangsor vezetőjét illik komolyan venni, nem? - feleltem a dicséretre. Az állat okosabb volt, mint hittem, pontosan tudta, mire számítson. Valószínűleg jelentős szerepe van abban, hogy vezetik a listát, végtére is a gazdája csak egy bőséges fantáziájú kislány volt. Ez a felismerés viszont engem is kicsit másfajta hozzáállásra sarkallt. Ha tudja, hogy ellentámadásokra fogok készülni, akkor nem lesz olyan könnyű véghezvinni a terveimet, de azt még meglátjuk, hogy az észhez mennyi ügyesség párosul. Különösen az én szememmel szemben. Bár ahhoz még jobban meg kell ismernem a madár mozgását, hogy hatékony legyek. Némi fogalmam már volt arról, hogyan próbál védekezni.
Én magam viszont gigantikus failt mutattam be. Annyira koncentráltam a petre, hogy a rám rontó kislányra nem is figyeltem oda. Láttam, hogy jön a "sárkány", így a röppályájából kiindulva igyekeztem kitérni előle, de ezzel egyenesen belesétáltam a hátam mögül érkező Little Miss támadásába, ami ugyan minimális sérülést okozott, de ahogy a lendítésemből semmi sem lett végül, rájöttem, hogy nem is ez volt a lényege, hanem a bénítás. Paralizált. Gondolom méreggel, hiszen abban a pillanatban villant az ikon, hogy megéreztem az ütés okozta bizsergést. That's troublesome, nekem nincsenek ilyen itemjeim. Mindenesetre paralízis ide vagy oda, a lendületem segítségével valamennyire tudtam az esésem irányítani, így a pet nagy rössel elszállt fölöttem. Nem ért el, hála annak, hogy jobb a reakcióidőm, mint egy átlagos embernek. Anélkül alighanem nem szereztem volna elég lendületet a kikerülő manőverem és az ellentámadási kísérletem megindításával. Miközben a földre zuhantam, próbáltam követni az ellenfelet, de kitámasztás hiányában jó nagyot nyekkentem. Legalább a fejemet nem ütöttem be.

200/200 HP
70/75 páncél
Támadás 2/3
Pihenés ?/4

by **Shukaku** Vas. Nov. 16 2014, 10:52

Azt talán sohasem fogják megbeszélni, talán Timidus fordít majd a harc után időt arra, hogy az ellenfél amiatt tudott-e kitérni a támadás elől, mert a méreg hatására összeesett, és legurult a lépcsőn, ezt jelenleg nem tudhatjuk. Azt azonban igen, hogy közvetlenül utána semmilyen jelét nem mutatta annak, hogy hibásnak ítélte volna meg a döntését, amiért előre engedte a sípos támadást, és későbbre a saját támadását. Leszállt a lány mellé, és onnan nézték, ahogyan a kardforgató lebucskázik a saját maga által épített lépcsőn. Shunak a slinky elnevezésű játék ugrott be, ami kis kuncogásra is késztette, de mivel nem akarta megbántani a bácsit, aki ezek szerint, ahogy Timidussal beszélt, mégsem volt olyan nagyképű. Persze Renhez viszonyítva Shunak már nem sok ember volt nagyképű, de egyértelműen nem tudott haragudni a mostani ellenfelére, hiszen csak a saját erkölcsi szabályai szerint játszott. Mikor odaértek, akkor azonban a sárkány nem támadott.
-Timidus… szerintem… szerintem nem sokkal gyorsabb nálunk. Ha… szerintem használnunk kellene lassító mérget.
-Miből gondolod?
-Hát… izé…
Kicsit távolabb húzta a sárkányt, és suttogni kezdett a fülébe. Nem tudta, hogy Silvernek van-e hallgatózása, de egy próbát megért.
-Láttam, hogy meglepődött, amikor engedve lett neki, hogy még egyszer támadjon. Lehet, hogy azért lepődött meg, mert azt hitte, hogy mi gyorsabbak vagyunk, de az is lehet, hogy azért, mert ő is tudja, hogy lassú, mint mi.
A sárkány bólintott. Shu ritkán adott tanácsokat neki a harc közben, de sohasem gondolta úgy, hogy ne kellene meghallgatnia az idomárt. Felemelte a fejét, és teljesen normális hangerővel adta ki az utasítást.
-Nézd meg, hogy mennyivel gyorsabb nálunk. Lebénítottad, nem fog tudni megtámadni.
-De… nem! Nem fogom ilyesmire használni a paralízis mérget, mert az csalás. Ennyi erővel fel is adathatnám vele a játékot, és akkor győznénk.
-Ez nekem is eszembe jutott, de azt tudom, hogy ennek nem örülne a közönség, ahogy annak sem, ha például megvakítanánk miközben paralizált. Jun mutatta meg, hogy ha félnek tőlem, akkor nem mernek kiállni ellenem, és ez probléma, mert nem tudok teljes fokozaton küzdeni, de annak érdekében, hogy legyen ellenfelem, be kell tartanom az emberek alkotta szabályokat is, nem csak az aréna szabályait.
-Hát… akkor ez is egy szabály, mert szerintem a másiknak sem örülnének, szóval nem csinálunk ilyet…
-Rendben.
Bólintott a sárkány, és egy gyors pillantást vetett a bámészkodókra. Nem sokakat érdekelt a harcuk ugyan, még így sem, hogy ők szerepelnek az első helyen. Kevesen vették komolyan őket még mindig, de Timidus adott Shunak az emberekkel kapcsolatos megítéléseire, mert ezekhez a lány értett jobban. A pet azt sem vette észre, hogy a kardforgató meglepődött volna, bár azt észlelte, hogy nem támadott azonnal, hezitált, de az arcára kiülő érzelmeket még nem tudta dekódolni, míg Shu vélhetően igen. Ennek hatására pedig Shu már csepegtette is a sípjára a gyenge lassító mérget, majd a férfi fölé hajolt, és meglegyintette a sípot. Tudta jól, hogy ahogy megindítja a támadást, a paralízis hatás megszűnik, így akár még ki is térhet előle Silver, de azért bízott benne, hogy sikerülni fog. Mindenesetre arra figyelt, hogy a férfi arca fölé hajoljon, elállva ezzel a szabad kilátását, így ahogy félreugrott, máris érkezett a sárkány a magasból, hogy lekaszabolja a karmaival az ellenfelét, majd ismét visszatért a levegőbe.

(Döntsd el, hogy ha a képességed a szemedben van, és Shu a képedbe mászik, tehát nem látod a sárkányt, akkor tudsz-e még Timire koncentrálni.)

Gyenge lassító méreg elhasználva.

Shué az első kocka, Timidusé a második.

by **Kayaba Akihiko** Vas. Nov. 16 2014, 10:52

The member 'Shukaku' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél 4767251444_0f76bf2817_s

Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél 4766612103_86ee832108_s

by **Silver** Vas. Nov. 16 2014, 21:13

Mihelyst megállapodtam az esés után, nem nagyon tehettem mást, mint hogy vártam a hatás megszűnését. A bénulás már csak ilyen, a tehetetlenség béklyója által megkötözve csak abban reménykedhettem, hogy nem használják ki jobban a helyzetet annál, mint amire ez a méreg szolgál. Amennyire a mozdulatlanság engedte, igyekeztem azért helyezkedni, egészen pontosan a fejemet arra fordítani, amerre ellenfeleim voltak, hogy legalább lássam, mit csinálnak és felkészülhessek. Legalább mentálisan. Nos, a vártakkal ellentétben nem láttam a lépcsőn lebukdácsoló Little Misst, sem pedig a fejemre szálló "sárkányt", helyette társalogtak. Stratégiai megbeszélés lenne? Talán, azonban egy halvány mosoly így az arcomra szökött. Hibáztak. Méghozzá nagyot. Addig kell a vasat ütni, amíg meleg, márpedig én most voltam forró. Mire ideérnek, addigra kihűlök Cool

Ez nem olyan méreg, ami megengedni, hogy hosszas diskurzusokat tartsanak, amíg az ellenfelük mozgásképtelen, épp csak annyira jó, hogy megakadályozza a támadásomat és esetleg, ha elég gyors vagy, akkor be tudsz találni, mielőtt elmúlik a paralízis. Már éreztem is, ahogy a rendszer blokkolása enged, de mozdulatlan maradtam. Minden az időzítésen múlott. Little Miss Shukaku sebzése elenyésző volt, az egyetlen veszélyt a mérgei jelentették jelenleg a számomra, így továbbra is elsősorban a petet tartottam szemmel, az ő mozgásából igyekeztem következtetni.
Mikor a gazdi elindult felém, a "sárkány" pedig felreppent, megfeszítettem az izmaimat a ruhám takarásában. Felkészültem a döntő fontosságú mozdulatra, és ami a legjobb, hogy még nem is kellett nagyon lepleznem, hogy pattanásig feszültek az idegeim, hiszen várhattam azt is, hogy az apró státuszikon eltűnjön a szemem sarkából. Valójában már rég nem volt ott. És amikor a kislány fölém hajolt, vettem egy mély levegőt. Most! Bevallom, találgattam az időzítést, igyekeztem nem megtörni az állat mozgásának kikövetkeztetésébe fektetett energiát, de szerencsére az ellenfelem elég lassan cselekedett ahhoz, hogy ne rontsam el. A sípja maximum a földön csattanhatott, hiszen mire megsuhintott volna vele, addigra én már nem voltam ott. Félregurultam, és a kardom markolatát megszorítva álltam féltérdre, majd egy lendületes dupla csapást igyekeztem bevinni a madárnak, mely nagyjából onnan érkezett, ahonnan számoltam vele: felülről. Mintha Morpehus lettem volna, aki a katanájával éppen felhasítja az ikrek autójának oldalát, és ezzel defektet okoz, majd a pisztolyával szétlövi és felrobbantja az üzemanyagtartályt.

200/200 HP
70/75 páncél
Támadás 3/3 - az első támadásom célszáma még 3, a másodiké már csak 2
Pihenés 3/4

by **Kayaba Akihiko** Vas. Nov. 16 2014, 21:13

The member 'Silver' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél 4766612103_86ee832108_s

Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél 4767250438_224285ea8b_s

by **Shukaku** Hétf. Nov. 17 2014, 07:29

Úgy tűnik, hogy az ellenfél vagy eleve immúnis volt a mérgekre, vagy képessége volt a mérgek ellen, vagy titokban ellenmérget aktivált, vagy a mérgek ebben a világban nem mindenkire ugyanúgy hatnak. Ez rendkívül érdekes dolog volt, és Shu már a támadás pillanatában ezen gondolkodott. Már az is fura volt, hogy Silver mozgathatta a fejét, és a kislány már ebből turpisságra következtetett, de az, hogy azonnal reagált, már biztos választ adott a kérdésére. Ennyire nem lehetett gyors. A méreg leírása szerint, egy körig megbénítja az ellenfelet, nem pedig két másodpercre vagy öt másodpercre, márpedig Silver körének akkor volt vége, amikor Shu támadott, a méreg hatása tehát nem telhetett le előbb. Még emlékezett is arra, amikor Regi ellen használták, és nyugodtan odasétálhattak mellé, és még arra is figyeltek, hogy ne üssék meg nagyon, amikor nem tud mozogni. Vagy éppen Freya, aki szintén csevegett még Rennel, miután megbénította. Legalább is Shu mintha így emlékezett volna. Persze Shu nem gondolkodott csaláson, Kayaba bácsi úgysem engedte volna senkinek ebben a világban a csalást, de az rendkívüli módon érdekelte, hogy mégis hogyan oldotta ezt meg a kardforgató, és biztos volt benne, hogy majd megkérdezi a küzdelmük végén. Persze bocsánatkérő pillantását azonnal a sárkányra vetette, de Timidus nem tűnt se haragosnak, se csalódottnak. Bár igen ritkán látott valami érzelmet kirajzolódni a sárkány pofijára, most sejtette, hogy a pet tényleg nem haragszik, így hát egy picit megnyugodott, a következő pillantását már a kardforgató kapta. Igen, remélte, hogy ő sem haragszik… na persze azt nem várta, hogy köszönje meg amiért nem engedte Timinek megvakítani, de azért egy mosolyt kaphatott volna azért, mert fair módon harcolnak. Persze ezen sem teketóriázhatott sokat, mert a sárkány csipogó hangja hallatszott a háta mögül, és cselekvésre sürgette. Rohant az ellenfél felé, és már pörgette is a sípot a kezében. Fura érzés volt benne… talán jól jönne Timidusnak egy vereség, és most tényleg nem állnak jól. De miért mondta ezt a sárkány? Talán arra épít… igaza van. Minden ellenfelüknek kevesebb volt eddig a kitartása. Az összesnek. Silvert még a listán sem látták, amíg volt lista, és bár lehet, hogy direkt leszedette magát… de ezt a kockázatot vállalniuk kellett. Persze azért Timidus ennél biztosabbra ment, és rengeteg, az ellenfél szintjére vonatkozó számítás után döntött úgy, hogy 72,87% esélye van annak, hogy Silvernek nem maradt elegendő pontja arra, hogy úgy alakítsa a kitartását, hogy még a következő körben se kelljen pihennie. A lány elől, a sárkány mögötte, ám az utolsó pillanatban Shu támadás helyett csak a markába rejtett kevés homokot igyekezett ellenfele szemébe szórni, Timidus pedig már érkezett is mögüle, megpróbálva bekapcsolni a második képességét, és kétszer támadni, azaz először elsuhant az ellenfél mellett, megpróbálva közben karmaival felszántani az oldalát, majd mögötte szűk kanyart téve, immár hátulról és a másik oldalról elvégezni ugyanezt a cselekvéssorozatot, majd újra felröppent, és várta a hatást. Ám ekkor érkezett Shu, aki még nem használta el a támadását, és ezzel megpróbálván magára vonni az ellenfél figyelmét, ha esetleg annak mégsem kell pihennie, ismételten felé csapott a síppal.

125/0 (-35) -> 90/0

Az első kocka Timié, ha a képi sikeres, akkor a második is.

A harmadik hatos Shué.

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Nov. 17 2014, 07:29

The member 'Shukaku' has done the following action : Kockadobás

#1 '6-os dobókocka' :
Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél 4767250438_224285ea8b_s

Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél 4766609959_af0c0eb7c7_s

--------------------------------

#2 'Római stílusos 6-os' :
Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél 4767244252_11aeb0c585_s

by **Silver** Pént. Nov. 21 2014, 20:41

Valami van a kezében. És azt a valamit felém fogja hajítani. Bevillant ez a gondolat, miközben hátráltam a támadás elől. Alig álltam talpra, és máris jöttek újra, nem igazán szerettek volna nekem szünetet hagyni. Ez egyfelől dicséretes volt, hiszen megmutatták, hogy nem kutyaütők. Tudják, mit kell tenni egy harc közben, minél kevesebb időt hagysz az ellenfelednek a reagálásra, annál jobb esélyed van arra, hogy hibára készteted. Feltéve, ha képes vagy folyamatosan nyomást helyezni rá. Nos, ez a páros most meg tudta ezt tenni velem, éreztem, hogy nem nyertem vissza még teljesen az egyensúlyomat, és a mozgásom is kissé szét volt esve. Obviously I wasn't happy about that! Nem is vigyorogtam, de azt egyébként sem szoktam harc közben. Azonban ennek a rendezetlen mozgásnak megvolt az az előnye, hogy kiszámíthatatlanná is váltam, bármelyik furcsa mozdulatból indíthattam valami támadásfélét. Vagyis... indíthattam volna, de éreztem, hogy ez nem fog összejönni. Csak annyi energiám volt, hogy hellyel-közzel védekezzek. Viszont mivel nem a Little Miss volt a fókuszom középpontjában, így csak addig jutottam, hogy valami van a kezében, amivel meg fog dobni. Ez pedig nem volt elég, és nem volt szerencsém. Homok volt, amit az arcomba dobott. Újabb botlással folytattam, de sajnos nem estem el belőle, pedig ha összeakadnak a lábaim, akkor nem tudott volna a "sárkány" megkarmolni. Próbáltam nyitva tartani a szemem, de ez épp csak annyira és annyi ideig sikerült, ameddig konstatáltam a tényt, hogy eltaláltak. Ezután feladtam az ellenkezést, inkább kitámasztottam, megálltam és kidörzsöltem a szememből a port, kvázi hagyva azt, hogy a kislány is megtaláljon a sípjával. Minimális volt a sebzése és a legbosszantóbb mérgen már túl voltam, úgyhogy megkockáztattam. Többet ért, hogy felkészülten fogadhassam a rágcsálómadár következő offenzíváját.
- Egész ügyes vagy osztottam ki egy dicséretet - De az ilyen piszkos (hehe) trükkök nem valók a harcmezőre - jegyeztem meg, kicsit lepihenve. Szaporán szedtem a levegőt, így bevetettem egy légzőtechnikát. Szembefordultam a Timidussal és védekezően emeltem magam elé a fakardomat, a testsúlyomat pedig hátra helyeztem, hogy könnyen ki tudjak térni és vissza tudjak támadni, amikor megpróbál megkarmolni... vagy harapni.

200/200 HP
10/75 páncél
Védekezés 1/3
Pihenés 4/4
-2 gyorsaság, így mostantól csak egyszer támadhatok.

by Ajánlott tartalom

	Pontok	Felszerelés
Élet	26	+4
Fegyverkezelés	25	+15
Erő/Irányítás	5/20	-/+35
Kitartás	20	+11
Gyorsaság	20	+13
Speciális képesség	30	+16
Páncél		+45

Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél

Re: Silver vs Timidus, avagy ismeretlen ellenfél