[Event] Idomáros Önismereti Tréning

by **Silica** Csüt. Okt. 16 2014, 16:32

Egy nap páran arra ébredtek, hogy a petjeitek összecserélődtek, és egy kis számláló pereg lefele az adatlapjukon 24 órától visszafele számolva, és egyértelműen jelzi, hogy nem ennyi időtök van már hátra az életből, hanem ennyi ideig van mellettetek az újdonsült társaság. Ki mit kezdene ezzel, hogyan boldogulnátok? Ki tudja megnevelni Timidust, és kinek jut az öröm, hogy egy egész napra cirógathatja Álomkelőt? Tulajdonképpen most külön kell játszanotok idomárral és pettel, tehát ír egy postot Szophie user Vezérrel, erre Chan user Chan karival válaszol etcetc. Ezt, ha a színezés nem egyértelmű, tüntessétek fel a postjaitok elején. A rendszer annyit korlátoz le, hogy az esemény alatt egymást nem lehet megölni. Persze egy postban lehet mindkét karival is reagálni, ha egyértelműen különválasztjátok, illetve azt is megtehetitek, hogy találkoztok egymással, és akkor már ilyen gond sincs.

Fontos:

A peteket egy, a kényszerített teleportációhoz hasonló jelenség cseréli meg reggel 5 órakor.
A petek statjai és képességei megmaradnak és a habitusuk is, mindössze az új idomár mellett szerepel a nevük
DE az eredeti petje az eredeti idomár térképén már nem látszik, csak az új.

Párok:

Vezér – Chan
Álomkelő – Enheriel
Timidus - Morrigan
Daeva - Shu
Villámlás - Szophie

Az eventért előre meghatározott pénzösszeg jár, és a játékélmény.
Jó szórakozást! ^^

by **Shukaku** Csüt. Okt. 16 2014, 17:06

A sárkány furcsa bizsergést érzett a testében, amikor megtörtént a kényszerített teleportáció. Ideje már nem volt arra, hogy figyelmeztesse a lányt az eseményekre, azonban mivel nem először történt vele ilyen, és nem is először választották külön őket, ezért természetesen egyáltalán nem aggodalmaskodott. Igaz, hogy pontosan ilyen módon még sohasem tűnt el mellőle a lány, de ezzel nem volt ideje foglalkozni, inkább arra készült fel az alatt a pár tizedmásodperc alatt, hogy megérkezvén oda, ahova az ismeretlen valaki őt vinni szeretné, azonnal támadhasson, vagy egyéb esetben megfelelően tudjon védekezni. Természetesen mindenre felkészítette a lányt is, tehát az ilyen esetekre is. Ha Timidus nélkül találta magát, és biztonságban volt, akkor a sárkány megígértette vele, hogy ott is fog maradni. Most már szerencsére az is meg volt oldva, hogy ilyen esetekben értesíthesse Anatolet, aki kicsit több helyzetmegoldó képességgel bírt az ilyen esetekre mint Shu. Természetes tehát, hogy a pet azt is megfigyelte, mielőtt eltűnt, hogy a lány teste is elkezd-e pixeleződni, Shu azonban nyugodtan aludt tovább… majd el is tűnt a szeme elől. A következő pillanatban már a nagy síkságon találta magát, nem messze a Kezdetek városának falaitól, és leginkább nem messze egy nemrég megismert új embertől, Morrigantől. Timidus nem sokat teketóriázott, már eleve ugrásra készen várt, és ahogy a testét alkotó pixelek összeálltak, azonnal rá is vetette magát a nőre, útközben végezve egy, az idomár felé tartó malaccal is, akivel valószínűleg ezidáig csatázott, és belevájta a karmait az idomárba, persze csak annyira, hogy a rendszer ne érzékelje sebzésnek, de földhöz szegezze a másikat.
-Most azonnal elmondod, hogy miért vagyok itt, és hogyan sikerült teleportálnod csak engem, különben végzek veled.

by **Chancery** Csüt. Okt. 16 2014, 17:50

Hogy a jó édes mérgezett egér esne mindenkibe, aki nem hagy aludni. ><* Mármint Dzséj, ha lennél szíves nem csikizni, annak nagyon tudnék örülni! Na, végre, abbahagyta, jól van. Ki se nyitom a szemem, nincs kedvem még felkelni, amúgy is, még éjnek évadja van, még aludni kell, hogy hatékonyan lehessen harcolni meg kalandozni később. Meg vadászni :F
Így vissza is merülök az Alvó állapotomban. Hmm, mit is értekezett erről a Csan valamikor? Hogy ez az, amikor a gép lementi a memóriájába az adatokat, de még nagy áramot vesz fel, mert forgat valamit? Filmen kívül... már a fene se tudja. Nem értek én az ilyen informatikai maszlagokhoz, sőt, szerintem valójában ő sem, csak hát elvégezte az oskolát rajta, aztán ha már megtette, had használja valamire azt a picike tudást, amit bele tudtak tömni a bolond agyába.
Végül aztán eljön az idő, mikor ébredni kell. Ki is nyitom a szemem, aztán jöhet a reggeli torna; ásítás, nyújtózás, a tagok megmozgatása, hát domborítása, ilyesmi, afféle macskás dolgok. Szükség is van rájuk, hisz máskülönben nem lehetnék ilyen hatékony védelmező, mint amilyen vagyok ˇ^ˇ

És hát muszáj lépést tartani a fiatalsággal is, na nem mintha én nem lennék az, de néha olyan érzésem van, hogy a többi pet mellett én egy matuzsálem vagyok... mindegyiket csak a kaland meg az izgalom érdekli Suspect

Pedig olyan jó néha pihenni is.
Na, ez mind szép és jó, de valami nem stimmel. Én nem ezeket az illatokat szoktam meg. Mármint, nincs ott sehol az illatom. Pedig biztos, hogy kéne lennie Suspect

Jobban körbenézek. Nem, ez nem a Csan szobája. Határozottan nem az... Suspect

Nem, itt egy szőke liba fekszik, aki a szaga alapján...
~Teveled én találkoztam egyszer... Suspect

~
Határozottan, mert amikor felveszem a csatornát, megismerem az adatait. Ez Enheriel, egyike azoknak, akik ugyanúgy is írják a nevüket, ahogy ki kell mondani, azt hiszem. Suspect

~Mi a frász...? Suspect

~
Jóformán ennyi a kérésem felé, akár ébren van, akár nem. Ha kell, megismétlem, de nem tágítok róla, amíg nem válaszol. Vagy le nem dob Suspect

//Megjegyzés: Álom négy lábra állva úgy térdig ér, szóval nem kiscica már :3//

by **Szophie** Csüt. Okt. 16 2014, 19:42

Jólesően rohamozta meg az ágyat gazdám, aki a tegnapiról maiba nyúló csatározásban kissé kimerült. De legalább végre magunk mögött tudhatunk egy sikeres kazamatázást. Mostanában olyan érzésem van, hogy hiába a sok harc, mintha csak mindig egy helyben toporognánk. Így hát biztosan még több kell. Már az éjszakákat sem szabad szundival tölteni. Legalább is nem többel, mint amennyi feltétlen szükséges.
Természetesen én is kifáradtam, habár ezt a világért sem mutatnám mindig nyafogó gazdámnak. Hisz kell neki egy példakép, szerény személyemben.
Gyorsan befaltam egy adag szép zsíros nyúl húst, majd jóleső fáradtsággal vonszoltam be testemet a szobámba, ahol rögvest a puha ágyba vetettem magamat, orromat Brumi bundájába fúrva. Az ő illatával aludtam el.
És valaki teljesen máséval keltem. Meg kell vallanom, ezt a szagot is kedveltem, minden macskásságával együtt. Egy kissé még szúrja az orrom, de ez csak a folyamatos csipkelődésünkre emlékeztet. Egy pillanatig körbeszaglásztam, de a körülöttem terjengő illatok egyike sem utalt veszélyre, így aztán nyugodtan pihentem tovább, államat a mancsomon nyugtatva, fülemet természetesen folyamatosan hegyezve. Mígnem végül az alvás ködén át leereszkedett hozzám az információ. Mégis miért vesz körül engem ilyen, az otthonomban már rég elkopott illat? És hol az édes Szophie szag? A büdös Falat? A mindent átható sütemény?
Hamarosan talpon voltam, megszimatolva ezt is - azt is a miénknél kisebb, de nem picike szobában. Végül figyelmet fordítva az ágyban csicsikáló idomárra. Nem ismertem igazán. Fogalmam sincs, hogy kell bánnom vele, vagy mikre képes. Egyáltalán azt nem tudtam, hogyan is kerültem oda, ahova.
Orrommal óvatosan megböködtem, felkeltettem. A mellette fekvő fiúval nem is igazán törődtem (Ha Jay is otthon van, és melletted pihen.) Őt nem ismertem, és nem is volt lényeges. Ártalmatlannak tűnt. Na nem mintha az általában macskafüleket hordó kisasszony nem lenne számomra az.
- Hé, hol vagyok? Mit rontott már megint el Szophie, hogy ide kerültem? - teszem fel rögtön a kérdéseket - ahogy Macskusz hívta - Csannak, amint kinyitja a szemét.

by **Morrigan** Csüt. Okt. 16 2014, 19:47

Annak ellenére, hogy személy szerint cseppet sem vagyok elalélva Morrigan jó tulajdonságaitól - mivelhogy nincs neki olyan, szerény véleményem szerint - , azért be kell látnom, legalább a reggeli rutinnal nincs gond. Fél ötkor kelés, 5 perc összekészülődés, aztán mehetünk a rétre mobokat hentelni. \o/ Ez már csak azért is kifizetődő, mert sokkal kevesebben mennek ki ilyenkor a szintekre. Persze mindig van egy-két elvetemült. De nem szeretem a tömeget. Főleg, ha ellopják a fragemet. Khhh... ölni tudnék, amikor lekáeselnek, bármit is jelentsen az. ¬_¬
Szóval éppen mobokat öltünk, egy halott itt, egy halott ott, s azt vettem észre magamon, hogy csodák csodájára egyáltalán nem éreztem szimpátiát a varacskosak iránt. Alantas kis férgek, bár jó gyalogosok lesznek majd a hadseregemben, amikor világuralomra török. Már hetek óta dolgozok egy újabb zseniális tervem. Azt hiszem pedig, hogy ez minden eddiginél túltesz. Érzem magamban a zsenialitást, s szabadidőmet újonnan más fajta elfoglaltsággal töltöm, mint a csúf némber, s társainak halálának művészi csipkére vetése. Mégpedig nem több, nem kevesebb, mint eme csodálatosan fantasztikus és mérhetetlen gonosz tervemnek a szövése. Szövögetek. Szó szerint. A tervem vázlatát ugyanis, amivel átveszem az irányító hatalmat Aincrad felett, egy újabb terítőre alkotom. Amikor pedig bárki azt kérdezi, mivel is foglalkozok ennyire elmélyülten hetek óta, csak annyit válaszolok: A Mesterművemet. Ezek az ostoba, két lábon álló, programhibás pixelpatkányok pedig nem is sejtik, hogy nem holmi művészeti alkotásnak szánom a terítőt. Bár tény, annak is elmenne, tekintve tökéletes asszimetriáját és érdekes mintázatait. A két szeműek ugyanis csak ennyit látnak belőle. De ahhoz, hogy igazán, ténylegesen érthető legyen, nyolc szemmel kell látni a világot. Az én fejemben tehát egészen másként néz ki a Mesterművem, mint ahogyan azt Morrigan, vagy a többi szánalmas teremtmény látja azt.
Ugyan hozzászoktam a korai keléshez, a harcból, ahová Morrigan elcipelt, nem igazán veszem ki a részem. Úgyis ő az, aki fegyverét az ellenmobokba döfi. Nekem nincs más dolgom, mint leheveredni a nőszemély vállára, s tovább szőni a Mesterművemet. Néhány körönként picit megcsípem Morrigant - ez a nap fénypontja ugyanis. Ilyenkor viszont sajnálatos módon a csáprágóimból kiszivárgó méreg nemhogy megölné, de még fel is gyógyítja. Ami pedig a legszörnyűbb az egészben, hogy furcsa, s számomra teljesen érthetetlen módon ez jó érzéssel és elégedettséggel tölt el. Undorító.
A kis szintű mobok ellen Morrigan így gyakorlatilag halhatatlan. Éppen annyira tudják megsebezni, hogy mikor már vészesen a sárga alján pereg az életcsík, vissza tudjam gyógyítani őt annyira, amennyire kibírja még egy darabig. Meg aztán nekem se lenne jó, ha csak úgy elhalálozna. Ez bizonyos komplikációkat jelentene számomra is, ugyanis.
Szóval éppen azon voltam, hogy a Mesterműben újabb öltést tegyek, ezzel tökéletesítve egy mintát, mikor egyszer csak megszűnök Morrigan vállán létezni. Grrrrrrrr.... Már tapasztaltam kényszerű elteleportálást, azonban azonnal érzem, hogy valami nincs rendben. Ugyanis Morrigan nem jött velem. Mi a hét szentséges Tesla mindenségit neki? Talán... talán felszabadultam?
Furcsa szorongás fog el. Kényelmetlenül érzem magam a bőrömben, pedig cseppet sem kell vedlenem. (mert igen, a pókok is vedlenek, és amióta "beidomítottak", azóta már én is a játékban). Pillanatnyi kétségbeesésem után észlelem viszont, ami a legjobban fáj: a Mesterművemnek annyi. A kényszerű teleport közben mehetett tönkre. Khhhhh! ¬____¬ Ki ezért a felelős? Mégis ki? ¬.¬
Pillantom meg az alvó lányt, akit nem is olyan régen megismertem. Hiába tetteti nekem az ártatlant. Megfenyegetett, hogy végez törekvéseimmel, s lám, meg is próbálkozott vele. De mégis hol hibáztam? Úgy tudtam, minden tökéletesen titokban van.
Nem számít.
Cselszövésem, s a Mesterművem valamilyen fondorlatos módon meghíúsította, ezért most én is pokollá teszem a reggelét. A szétszabdalt terítő darabjaival kidekorálom ágyát, s további pókhálót erjesztek, hogy jó alapos dzsumbujt alkossak. Egy tökéletes kelepcét. Az anyag persze nem ér hozzá, azonban amint megmozdul, miután felkelt, első dolga lesz beleragadni. Majd pedig elbújok az ágy egyik sarkában, s várom, hogy hallhassam szenvedését. Bosszúm elérkezett, Shuukaku! Remélem, nem lesz könnyű szabadulnod. ¬_¬

//Megjegyzés: a pókháló csak ragad, legfeljebb kellemetlen, arra is alkalmatlan, hogy egy mobot elejts vele//

by **Shukaku** Csüt. Okt. 16 2014, 20:06

SHU

Egy kis forgolódás, amely során a pókocska éppen csak elkerüli, hogy Shu rá ne feküdjön. Persze védett területen belül amúgy sem esne baja, de igen hamar véget érnének a világuralmi tervei, legalább is addig biztosan, amíg Shu fel nem kel, és le nem száll róla, vagy éppen újra meg nem fordul az ágyon. Persze ez a forgolódás sem véletlen. Az első baljós jel az volt, hogy Shukakuról lekerült a takaró, és önmagának kellett félálomban visszaügyeskednie magára. Mondják, hogy az ördög nem alszik, de bizonyosan nem akárkivel. Timidus pedig bár nem az ördög, ahogy tévesen sokan képzelik, de ebben a tulajdonságukban történetesen megegyeznek. A sárkánynak is csak pihenésre van szüksége, hogy a kitartáspontjai felfrissüljenek, és persze azért, hogy a programja elvégezze a kellő bigyuszokat… amit általában a programok csinálnak. Persze Timidust már nem kell újraindítani ahhoz, hogy frissüljön, nincs bootolási fázisa, és lefagyni sem szokott. Úgy éli meg a programjai rendezgetését, mintha nap végén csak végiggondolná a történéseket. És való igaz, akárkivel sem alszik. Shu mellett is van feladata. Bár a lány vett neki kosárkát, amikor pici volt, a legjobb védelmet úgy tudja nyújtani számára, ha mellette van. Közvetlenül mellette. Ezért is kellett nagyobb ágyat szerezniük, amikor megnőtt. Feladata volt esténként felkelteni Shut, amikor rosszat álmodott, és itt visszatérve az eredeti problémához, betakarni, ha a lány lerúgta magáról a takarót, és természetesen mindig ő aludt az ágy külső felén, egyrészt azért, mert onnan érkezhetett nagyobb eséllyel a támadás, másrészt azért, mert így Shunak kevesebb lehetősége volt este leesni az ágyról. Szóóóval arra ugyan nem ébredt fel teljesen, hogy miért nincs betakarva, de egy elegáns mozdulattal tépte szét a pókica összes hálóját amikor átfordult a másik oldalára, és valamit még morgott is, bár az nem volt sem hallható, sem érthető, és talán értelmes sem.

by **Chancery** Pént. Okt. 17 2014, 12:21

Rám igencsak jellemzőek a kocka álmok Suspect

Talán a Jun által felelevenített League of Legends című játék tehette, hogy eszembe jutott a hozzá hasonló másik MOBA, a Smite is. Álmomban ugyanis én voltam Fenrir, a láncra vert farkas, és szüleim nappalijában harcoltam pár bennszülött afrikai ellen. Mikor a harc véget ért, akkor pedig beszélgettünk és békét kötöttünk persze, mire bejött édesapám, hogy most akkor áruljam el, a kint épített fatoronyért mennyi pénzzel is tartozik.
Ez volt az a pont, mikor felébredtem, mert valami megböködött.
Elég ritka nálam, hogy ne tudjam felfogni rögvest, hol is vagyok és mi történik. Ahogy felnézek laposakat pislogva, a fekete farkas, Fenrir helyett egy hófehér fogad, akiről azonnal a Vezér név jut eszembe. Mikor pedig megszólal és megemlíti Szophie-t, elmosolyodom.
-Hö. Szia, Vezér... -fordulok a hátamra és dörgölöm meg a szemeimet, hogy kiűzzem belőle az álmok maradékát is. Jay egész egyszerűen a másik oldalára fordul.
-Először is keljünk fel, mindjárt utánanézek... csak hagyjuk őt aludni Suspect

-biccentek a fejemmel Jay felé, majd felülök az ágyon, miután Vezér, ha rajtam volt, leszállt rólam. Egyszerű szürke, telefonáló macskamintás hálóruhát viselek mindenféle seksiség nélkül, hisz ha egyébként se vagyok az, minek áltassam magam éjszaka is? :3 Nojó, Jay kedvéért, néha, de nem sűrűn Rolling Eyes

Egy ásítás még, nyújtózkodás, majd felkelek és kilépek az ajtón át a nappaliba, ahol Dust lángolgat aprócska tűzzel a kandallóban. Meleget nem ad, hisz egyenlőre még fölösleges, de télen bizonyára jól fog jönni :3
-Naszóval... -nyitom le a menümet és keresem meg Álomkelőt, de nem találom. Keresem még egyszer; sehol. Ahol az ő neve szerepelt eddig, ott most Vezéré foglal helyet, ezen kívül egy számláló.
-Ez fura... -keresgélek tovább és kezdek lassan megrémülni. Végül jobb híján megnyitom az üzenetes panelt és gyorsan pötyögöm a levelet, Szophie-nak címezve.

Szia!
Vezér itt van nálam. Olyannyira itt, hogy a rendszer az én petemnek titulálja. Álomkelő nincs véletlenül nálad? D: És nem tudod, mi történik már megint?

Chancery

Elküldöm, majd lerogyok az egyik fotelba. -Nem tudom, mi folyik itt. Írtam most neki, hát ha ő többet tud nálam. ><
Ezúttal nem tudok eleget tenni Worg tanításainak. Túlságosan aggódom amiatt, hol lehet Álomkelő ahhoz, hogy nyugodtnak tűnjek. Inkább egy kis türelmet kérek Vezértől és elvonulok a fürdőbe átöltözni.

by **Szophie** Pént. Okt. 17 2014, 17:15

Biccentettem, jelezve, hogy tudomásul veszem, amit Csan kért, és nem zavarom fel a fiút. Követtem a lányt, ahogy kivánszorgott az szobából, egy különös kis nappaliba, ahol továbbra is Álomkelő szaga terjengett, viszont volt itt valami új is. Az pedig a kandallóból jött. Prüszkölnöm kellett a szagtól. Rosszabb minden rossznál, még a macska - a rendes, házi macska - szagánál is szörnyűségesebb volt ez. Főnix, brrr.. Mint Regi. Büdös. És még meleg is. A sarki-farkasoknak nincs is nagyobb ellenségük, mint egy tüzet gyújtani képes lény. Feláll a hátamon a szőr tőle.
Emberi alakomra váltottam, hiszen úgy magasabb voltam, és kényelmesebben mozogtam az emberi használatra kialakított bútorzat között. Csan mögé léptem, és úgy figyeltem, mit csinál. Végül egy érdekes kis információ birtokába jutottam.
A pet helyén az én adataim szerepeltek. Más szóval, mostantól ő a gazdám. O.o Remek, mire végre az egyiket kezdeném kikupálni, jön ide nekem egy ilyen másik szerencsétlen. Ha jól tudom, ő még annyira sem közelíti meg Rent, a legerősebb idomárt, mint Szophie. Kivéve persze, ha megkapta azokat a pontokat, amelyeket én szereztem. És nagyon remélem, hogy így van, mert ha most a rendszer csinált ide nekem egy ilyen szörnyűséget, és lemaradtam az élmezőnytől, akkor én nagyon pipa leszek.
- Lényegtelen, mennyit tud. - jelentem ki. - Általában persze semmit. - legyintek. - Viszont én éhes vagyok. Nem tudom, mennyire tartasz itthon nyers husit farkasok számára, de felőlem el is mehetünk vadászni. - azzal el is indulnék az ajtó felé... már ha tudnám, merre is van az..O.o
- Ohh, és még valami. Utána neki állunk mobozni. - jelentem ki ellentmondást nem tűrően. - Ha jól láttam, te vagy az új gazdám, ami pedig azt jelenti, hogy veled kell folytatnom a harcokat. Nincs nagyon kedvemre a dolog... - vallom be. Már egészen megkedveltem az én különös Szophiemat. Ami azt illeti, el sem tudom igazán képzelni, hogy más petje legyek. De ha így történt, akkor sincs időm ezen keseregni. Folytatnom kell az előretörést. Ha szerencsém van, akkor minden pet máshová került, ami fejetlenséghez fog vezetni. Így pedig ha gyorsan összekapom magunkat, lehetőséget teremthetek a hatalomátvételre... Vagy legalább a No.1 pet címre.
- Szóval fejlődnünk kell. Mobozni! Exp-t szerezni! Minél többet, minél gyorsabbn! Fel kell törnünk a csúcsra, hogy elfoglalhassam megérdemelt helyem a legerősebb pet ranglétrán. És persze ha te is elég erős leszel, nem leszel annyira kiszolgáltatott másoknak. Mind a kettőnknek hasznos, de neked főleg.
- Szóval kapj be egy sütit, aztán indulás! - sürgetem, és meg kell vallanom, izgatott is vagyok. Érdekel, milyen lehet egy másik idomárral harcolni. Mit is tesz ő, hogyan reagál a helyzetekben.. Egy kicsit meg akarom ismerni. Megtudni, miben tér el Szophietól. Talán annyira nem is lesz más. Még az is lehet, hogy vele sikerül rendesen együtt dolgoznom, és nem kell mindig noszogatnom. Persze azért meglátogathatjuk Szophiet, úgy mondjuk.. minden harc után. Meg talán napközben is néha nála lehetünk. És néha ott is aludhatnánk. Vagy úgy minden második nap... Egy kis édesen irritáló sütemény illatban fürödve..

by **Morrigan** Pént. Okt. 17 2014, 23:47

Szokásos reggel. Hajnali ötkor pontosan ébren, mert ezt szoktam meg. Felöltözés, készülődés, mindez összesen 3 perc, cipőstül-fegyverestül-mindenestül, majd azonnal elcaplatok Daevával az egyik közeli rétre mobokat hentelni. Be kéne már érnem a szinthátrányomat. Rolling Eyes

A reggeli rutinból éppen csak a beágyazás hiányzik, hiszen hülyeségnek tartom. A katonaságnál ezt mindig kellett, különben ihajj-bihajj, de itt, hát mondhatni, egészen ellustultam. Tök felesleges, este úgyis visszafekszek.
Minden teljesen rendben megy, gyakorlatilag legyőzhetetlenek vagyunk. Cool

Amint egy picit is megsérültem, Daeva máris pumpálta belém az életenergiát, így full hápéval hentelhettem tovább, ez pedig királyságosság. Cool

Igazából fel sem tűnik, hogy Daeva elteleportál mellőlem. Hirtelen csupán annyit veszek észre, hogy az egyik rám támadó mobot valami egészen más pixelekre bontja. Aztán egyszer csak paff, a földre terít. Mi a franc? Mi történik? És… Timidus? Mit akarsz tőlem? O_O
- Gecc, csithass, nyugi van! Miért akarsz minden találkozásunkkor megmurdáltatni? O_O – döbbenten pislogok csak, a sokk hatása alatt pedig még az sem jut eszembe, hogy tök hiába vakerálok, mukkot nem ért meg belőle a sárkány. Hiába egy zseni, az ilyen valóságos dolgokban kábé Süsü és Paff szintjén áll. Pedig milyen jól elbratyultunk a múltkor is a Twisterben.
- Hé, hé, hé, hé! Héló! Miről beszélsz? Mi történt? – csak most kezdem el felfogni, hogy Daeva nincs is mellettem. Pedig egészen biztos vagyok benne, hogy az imént még itt csücsült a vállamon. o.o
- Daeva? Hova tűnt? Ööö… Nem tudom, mi folyik itt, de értékelném, ha nem akarnál minden áron megölni. De komolyan… Aszittem, spanok vagyunk. Nem láttad Daevát? Az előbb még itt pattogott, mint egy bespeedezett duracell nyuszi. – mindent meg lehet beszélni észérvekkel is, ugyanis. Hát remélem, tényleg így van. o.o

by **Shukaku** Szomb. Okt. 18 2014, 06:32

Timidus meg sem várja, amíg a nő befejezi az első mondatát, hanem ahogy odaér a csithass szóhoz, amelyet ő nem ért, azonnal közbevág, ellentmondást nem tűrő hangon.
-Nincs időm dekódolni a nyelvedet ember. Már a legutóbbi találkozásunkkor is megkértelek, hogy beszélj emberi nyelven, ha a társaságomban vagy. Kérdést tettem fel, válaszolj.
Ami a legkülönösebb volt a sárkány hanglejtésében, az talán az volt, hogy nagyjából nem volt neki olyan. A kérdő mondatoknál alkalmazott valamiféle kérdő hangsúlyt, de azt sem olyan szembetűnően, mint az emberek teszik, de nagy szerencséjükre a petek is a japán nyelvet használták, így kihallható volt, hogy mikor tesz fel kérdéseket. A japán nyelvben könnyű kérdéseket feltenni. Az angollal ellentétben, ahol is van ez az ostoba helycsere az alany és az ige között, a japánban mindössze egy „-ka” (か) partikulát ragasztunk a szó, kifejezés vagy mondat végére, ha kérdéssé akarjuk alakítani azt. A sárkánynak felszólító vagy felkiáltó mondatok azonban egyáltalán nem szerepeltek az eszköztárában. A hangerősséget mindössze arra használta, ha messzebbre kellett a szavait eljuttatnia. A felszólításokat minden esetben egyfajta tényközlésként adta elő, hiszen egyértelmű volt számára, hogy a kiadott utasítás végrehajtandó, azaz a jövőben bekövetkezik, tehát tény. Természetesen a második és harmadik mondat sem nyerte el a tetszését.
-Jelen esetben nem vagy olyan helyzetben, hogy kérdéseket tegyél fel. Ha pedig végezni akartam volna veled, már nem élnél. Megismétlem az én kérdéseimet, ajánlom, hogy válaszolj. Most azonnal elmondod, hogy miért vagyok itt, és hogyan sikerült teleportálnod csak engem, különben végzek veled. A hozzád tartozó pet védelme pedig szintén nem az én feladatom, hanem a ti problémátok. Erről a legutóbb informáltalak mindkettőtöket. Most pedig beszélsz, ha élni akarsz.

by **Enheriel** Vas. Okt. 19 2014, 15:26

Olyan jó volt aludni most. A kedvesem boldogan ölelt, miközben Regina a kosárkájában aludt. Mióta kedvesemmel alszom, azóta olyan szépeket álmodom. Hmm, vajon hogy csinálhatja Snowcat? ^^ Ám szép álmomat az zavarta meg, hogy valami nyújtózik az ágyon.
- Regina, ne mocorogj annyit kérlek... - mormogtam neki álmomban. Ám az agyamig jutott két dolog: Regina a kosárkában volt, illetve Villámlás jóval nagyobb. Ijedten ébredtem fel, majd megszeppenve láttam, hogy egy vadmacska volt itt. Nem is akármilyen. Chan-nak a petje. S a rendszer szerint az én petem! Meg is néztem az adatokat, s ott is a petemként jelezte. Nem értettem, hogy mi a fene van, amíg meg nem láttam a kijelzőt, hogy 24 óra van még hátra. Valószínűleg valamelyik programozó unatkozott. Minden esetre írtam egy levelet Chan-nak

Enheriel írta:Téma: Pet
Szöveg: Chan, nincs nálad véletlenül Villámlás? Mert itt van velem Álomkelő azt hiszem 24 óráig. Ha látod valahol Villámlást, kérlek szólj!

- Úgy tűnik, hogy a petem leszel egy teljes napig. - feleltem neki. - Ne aggódj, nálam jó kezekben leszel.^^ - simogattam meg Álomkelőt, ha engedte. - Megyek, hozok neked halacskát meg tejet.^^ - óvatosan felkeltem, hogy ne ébredjen fel a párom, s kimentem a konyhába. Szerencse, hogy Villámlás is szereti a halat, így az volt bőven, hogy legyen mivel etetni. Kivettem a tárolóból egy szép nagyot, amit tányérra tettem, majd egy tálkába friss tejet öntöttem, s így raktam Álomkelő elé.
- Jó étvágyat Álomevő. ^^ - mondtam neki kedves mosollyal. Annak ellenére, hogy térdig ér, még mindig nagyon aranyosnak találtam, mert olyan kis bolyhos volt a szőre most is. ^^

by **Chancery** Csüt. Okt. 23 2014, 13:58

Picit azért kirázott a hideg, mikor Vezér egyszer csak félig emberként magasodott fölém a hátam mögött, de hát szerintem nem is nagyon van olyan ember, aki ettől ne ijedne meg legalább egy minimálisan. Miután elküldtem az üzenetet és vártam a választ, aggódva gondoltam arra, vajon hol lehet Álomkelő és mit csinálhat. Remélem, egy jó emberhez, vagy magához Szophie-hoz került, így azon kívül, hogy most morgolódik, nem lesz semmi baja. Nagyon zavar, hogy nem látom őt sem a minimapon, se sehol...
-Maximum halam van. -válaszolom Vezérnek, majd elkerekedik a szemem, mikor közli, hogy mik a tervei a nap többi részére. Ahogy mondja és mondja, úgy döbbenek meg egyre jobban, majd lecsukom a menümet és szememet forgatva inkább az asztalhoz lépek, hogy nekidőlhessek.
-Nem. Már így is egy gyilkosnak vagyok tartva a bossolás miatt, nem fogom fokozni a dolgot. -morgom az orrom alatt úgy, hogy ő is jól hallhassa. -Egy napot ki fogsz bírni a mókuskereked nélkül.
A további dühnövekedést csak az tartja vissza, hogy emlékeztetem magam; ne hasonlítsam Timidushoz, és arra a sárkányra se rossz dologként gondoljak, hanem a jó tulajdonságait helyezzem előtérbe. Ugyanezt Vezérrel is meg kéne tegyem, de egyszerűen most túl ideges vagyok ahhoz, hogy maradéktalanul követni tudjam Worg tanításait. Most csalódna bennem, ha látna, hisz nem tudom megtartani a lelki békémet, mint eddig. Megmasszírozom a halántékom, még ha nem is segít, majd visszafordulok a farkas felé.
-Bocsánat. De előbb szeretném tudni, hogy Álom biztonságban van-e. A számláló pedig biztos jelent valamit. Előbb jöjjünk rá, mi folyik itt... aztán mobolhatunk... csak ne sokat...
Ekkor villan a bejövő üzeneteim postája. Megnyitom, abban a reményben, hogy Szo válaszolt máris, de nem; Enheriel a feladó. Nem igazán tudom, mit akarhat, így megnyitom rögvest, és mosoly terül az arcomra, mikor rájövök, mit jelentenek a szavak: nála van Álomkelő. Helyette most Villámlásról nem tudjuk, merre lehet Suspect

Már pötyögöm is a választ:

Szia!
Köszönöm, hogy szóltál, megölt volna az aggodalom ^^ Hozzám Vezér került, Villámlásról nem tudok. Ha látom valahol vagy megtudom, merre van, szólok. Álomnak üzenem, hogy ha tényleg csak 24 óra, akkor tartson ki és viselkedjen

-Előbb ne menjünk el Szophie-hoz? Hát ha nála van Villámlás... vagy mindenképp mobolni akarsz? >.> -kérdezem a farkast. Nem tudom, a süti hogy jön ide, de nem is törődöm vele. Megsimogatom Dust fejét a kandallóban, majd kinyitom az ajtót és kilépek rajta.
Bevallom, egy kicsit még állok tétlenül és nézek a második szint irányába. Nem tudom, Shu elköltözött-e már, és ha nem, szívesen bekopognék hozzá érdeklődni, vajon ő is a petcsere áldozata-e, és merre lehet Timidus, de... úgy érzem, ezt most nem szabad megtennem. Végül megrázom a fejem és elindulok lefelé.

Ez az egész már most nem igazán tetszik nekem. Végigzongorázom a fejemben az ismereteimet; Engeriel, petje Villámlás, a griff. Villámlással abban a hülye oviban találkoztam először, akkor még pici volt, meg én is az voltam... de tudom, hogy ő is megnőtt azóta. Ő volt az, aki mindig felrepült hozzám a fára és nem hagyott volna az Istennek se békén. Jóhiszemű pet, legalábbis kölyökkorában az volt, és láttam már a bosson, hogy fiatal korára azért benőtt a feje lágya és ugyanúgy védelmezi a gazdáját, mint Timidusz a Sukakut.
Magáról a gazdáról nincs semmi információt. Ez gáz, enyhén szólva is Suspect

Inkább leugrottam róla magamtól is, mikor választ kaptam a kérdésre, miszerint 24 órát kell akkor itt töltenem. Uhh, ez nem lesz könnyű. Már megszoktam Csan hülyeségeit, amióta meg erre a nagy változásra szánta el magát, hogy önbizalommal telibb lesz meg optimistább és nem fog mindig összezuhanni minden apró sértésre, azóta csak még kíváncsibb vagyok, hogy vajon ezt be is tudja-e tartani. Bár ha jól csinálja, akkor a mai napot is egy ilyen "próbatételnek" fogja venni és átvészeli gond nélkül. De vajon ki került hozzá akkor, ha én itt vagyok? Ha Villámlás, akkor remélem, legalább annyiban megnyugodhatok, hogy van, aki vigyázzon rá.
~Nevemmel nem játszik játszani. Kelő, nem evő. És beszélj normálisan, nem vagyok kiscica... ˇ^ˇ

~ -fú, de nem szeretem az ilyen talpnyaló stílust. Azért vagyok már akkora, hogy egy harapásomba kerülne eltüntetni a kezét, akkor ne kezeljen úgy, mintha retardált lennék. Éhes ugyan perpillanat nem vagyok, de annyi illem szorult belém, már amennyire én megértettem az embereket, hogy elfogadjam az étket és legalább egy pár falatot magamba tömjek belőle, miközben az agyam továbbra is azon jár, vajon mi lehet az igazi gazdámmal.
Mikor azzal a pár falattal - tehát azért a hal fele megmaradt - végeztem, Enheriel felé fordultam.
~Tervek?~

by **Morrigan** Hétf. Okt. 27 2014, 09:43

Töpörödött törpördög! Hogy ez még mindig csak durmol! Khhhh! ¬_¬ De türelem, türelem. A türelem prédát terem. Megkeserülöd még, hogy keresztbe tettél nekem, te kislány! Most pedig úgy látom, nincs itt az áruló Timidus sem, hogy végezzen velem! Mwahahahaha! >D
Várakozok egy jó darabig, hogy történjen valami. Nem szeretem a későn kelőket. Mi már korán, egészen korán felkelünk azért, hogy intézhessük a magunk kis dolgát. Egy csapdát előkészíteni pedig nem olyan kis idő, de nem ám. >D Sajnos persze, amióta Morriganhez kerültem, a háló, melyet nagy munkákkal készítettem elő, valamiért sokkal gyengébb, mint azelőtt. ¬_¬ Nem tudom, mi ennek az oka, de gyanítom, ugyanaz, amiért ilyen bébi méretűvé váltam. Hajdanán nagy voltam és félelmetes. Most meg... Most pedig egy taposás is eltipor ahelyett, hogy én tipornék el mást.
Ezúttal azonban nálam az előny. A célpont még mindig az igazak álmát alussza. Bár mintha forgolódna. Remélem, álmában átéli a rá következő véget. ¬_¬ Amint megerősödök, részesítem őt a legfájdalmasabb, kínoktól kínos, s létező legszánalmasabb halálban, amit csak a játékban érvényesíteni tudok. Kufufufufufufu! >D Csupán annyit kell ehhez tennem, hogy játszom a petet, ami nem vagyok: engedelmes. Ezáltal Morrigan is felerősödik. S aztán... aztán már cserben hagyhatom. Megszabadulhatok tőle. Végleg. >D ¬_¬
Let the game begin! Kúszok fel csapdámon, hogy Shuukaku feje felett lebeghessek. Bántóan lassan leereszkedem, hogy nóziját birizgálhassam. Ettől majd biztos felkel. S majd, ha már úgy érzem, elég lesz, mocorgása által pedig végre életre kel, gyorsan megpróbálok visszakúszni csapdám tetejére. Erre biztos nem számítasz, igaz, kislány? Twisted Evil

by **Shukaku** Hétf. Okt. 27 2014, 09:59

Shu

Hogy mi történik akkor, ha valaki egy nyugodtan alvó ember, legyen az egy pici lány, vagy éppen egy hatalmas monstrum orrát kezdi el birizgálni? Nos természetesen az illető reagálni fog rá, méghozzá a szervezet, és a SAO-s szervezet is, hiszen Kayaba Akihiko elég ügyesen leutánozta az ilyesmit, automatikusan teszi a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy megszüntesse a zavaró tényezőket, a viszkető érzést, és szabaddá tegye a légutakat. Egyszóval Shukaku tüsszent, ami valószínűleg igen nagy hatást gyakorol az orra felett himbálódzó Deavára. Betegség ugyan nincsen, de többször tapasztalhattuk már, hogy sírás után, vagy csak úgy általában, ebben a világban is szükséges, hogy a főhőseink az orrukat esetenként törölgessék, vagy igénybe vegyenek olyan tárgyakat, mint egy zsebkendő. Azonban mivel Shu aludt, bármennyire is tisztelettudó volt is ébren, bármennyire is jól megtanulta, hogy ha tüsszentünk, akkor illik az orrunk elé egy zsebkendőt, vagy legalább a kezünket tartani, alvás közben azért senki nem várhatja el tőle azt, hogy ilyen dolgokra odafigyeljen. Azt már persze a nyájas olvasóra bízom, és persze játékostársam fantáziájára, hogy milyen állapotba került emiatt nyolc lábú barátunk, én nem kívánom részletezni. Azonban a higiéniai állapotok megváltozásán kívül ennek még annyi haszna is volt, hogy ettől végre Shu is felébredt, vagy legalább is átkerült az ébredezős fázisba, morgott valami olyasmit, hogy Timidus kérek még öt percet, és ma hétfő van, ami nem a szafari napja, tehát nem kell korán kelni, majd a fal felé fordult, hogy testtartásával is teljesen bizonyossá tegye, hogy ő bizony nem akar még egy ideig kikászálódni az ágyból.

by **Morrigan** Hétf. Okt. 27 2014, 10:51

Hát Timidus aztán rendesen fel van paprikázva. o.o Jó, jó, jó, értem én, hogy nem tudja, mif* van, én sem tudom, mert az is lehet, hogy fogalmam sincs, de na! Basz*tul nem akarok meghalni, értve vagyok??! O_O
- Na jó, fektessünk le néhány szabályt. Egy, ne fenyegetőzz, nem áll jól neked, és nem leszek tőle barátságosabb. Kettő, cserébe megpróbálok úgy dumálni, hogy te is felfogd. Megfelel? >.> - próbálom meg kicsit választékosabban megválogatni a szavaimat hozzá. Csóri... hogy pont a faja dolgokat hagyták ki a programozásából... Például a lazulást. Pedig chillelhetnénk is ahelyett, hogy a pofázmányával vicsorogna rám, mint egy megvadult... hát... nem is tudom, hogy mi is igazán. Mint egy megvadult házi pet, no. >.>
- Mondtam már, semmit sem tudok. Kijöttünk Daevával tápolni, izé, szóval megölni pár mobot, hogy szerezzünk némi exp-t, erre hirtelen hopp, itt vagy, Daeva pedig sehol. Semmi közöm az egészhez, eskü! - ha lecsitult kicsit, akkor csak úgy áramlanak belőlem az infók. Az információk arról, hogy fogalmam sincs. Mert tényleg nem tudom! Nem akarok én rosszat Timinek pláne, már csak Shuu miatt sem, hiszen jótét lélek ő, csak még ő sem igazán tudja. Kedvelem a csajszit, kicsit emlékeztet a régi önmagamra. Nem gondolnák, de én még a gimiben is a kis csendeske voltam, aki meghúzta magát a sarokban. Majd a művészetin megeredt a nyelvem, aztán pedig ráakadtam a katonaságra, mikor pár span kitalálta, csatlakozni akar. Úgy éreztem, nekem is ezt kell tennem, ott meg aztán pláne elvadultam. A szabályok teljes körű tisztelete mellett. Nekem pedig ez bejön, imádom.
- No figyu. Mit szólnál ahhoz, ha küldenék egy üzenetet Shuu-channak? Biztosan megkapja. Megtudjuk, hol van, megkeressük, és odaviszlek hozzá. Cserébe pedig ti is segítetek megtalálni Daevát. Deal? - ha nem tudja a deal szó jelentését, akkor lefordítom neki japánra. Csupán annyit akarok kifejezni vele, hogy benne van-e ebben az egyezségben. A jobbomat is felé nyújtom, hogy kezet rázzak vele, bár amennyire megismertem Timidust... szóval na. Rajta inkább látszik, hogy program, mint Daeván. Talán nem tápláltak belé annyi kommunikációs normát, hogy értse a kézrázást.
- Mi, emberek kezet rázunk valakivel, ha azt akarjuk jelezni, hogy nem jelentünk fenyegetést. Hogy Fair Play-t, vagyis tiszta játékot szeretnénk. Ez jelzi ugyanis, hogy nincs nálunk fegyver. Vagy ha van, nem ellened. - úgy érzem, a sárkány némi magyarázatra szorul. Csórikám... hát nem lennék a helyében. De valahogy érzem, hogyan is gondolkozik, sőt, igazából megértem. A helyében lehet, én is kifakadtam volna a dolgon.

by **Shukaku** Hétf. Okt. 27 2014, 11:09

A sárkány ugyan továbbra sem ért egyet, és nem is érti meg a lány szavait, de azért rábólint. Ő nem fenyegetőzött, ő csak közölte vele, hogy amennyiben nem adja át az információkat, akkor el fogja pusztítani. Ez mindössze figyelemfelkeltés vagy figyelmeztetés, tájékoztatás volt. A fenyegetőzésnek a célja a megfélemlítés, ő pedig pont azért mondta el ezt a nőnek, hogy megvédje az életét, és ne keljen megölnie.
-Megfelel. Esküdnöd azonban felesleges, mert az emberek ígéretei és esküjei nem érnek semmit. Képesek vagytok hazudni, így nem számít, hogy mit mondotok, nem bízhatok bennetek, nem az esküdözésed fogja eldönteni, hogy hiszek-e neked, vagy sem, hanem az, hogy mennyire logikusak a szavaid. A következetlenséget és a logikátlanságot észlelem, és amennyiben ilyet látok, azaz azt, hogy be akarsz csapni, úgy meg fogom tenni a kellő lépéseket annak érdekében, hogy a későbbiekben ez minél kevesebbszer fordulhasson elő.
És persze ebben az is benne van, hogy ha megöli, akkor egyáltalán nem hazudhat neki. Persze Timi nem akarta megölni az idomárt, hiszen már az ivóban kifejtette, hogy Shu érdekeivel ellentétes az, hogy vörös indikátort szerezzen, így ezt igyekszik elkerülni. Persze Morrigan megint hibásan fejezi ki magát, nem elég precíz.
-Nem kapja meg biztosan az üzenetet. Vettünk már részt olyan küldetésen, ahol blokkolódott a menü vagy az üzenetküldés. Shu pedig, ha ő nem teleportálódott el, akkor tudom, hogy hol van. Morishiben. A pókod megtalálása pedig sokadlagos jelentőségű a számomra.
Érdekes módon a mancsrázásba azonnal belemegy, tudja, hogy mit kell tennie.
-Shu ezt már elmagyarázta. Persze hasztalan mozdulat, hiszen enélkül is tudom, hogy nem jelentesz nekem komoly fenyegetést, a fegyveredet pedig akármikor előhívhatod, nem jelent semmit, hogy a mozdulatsor időpontjában nincs a kezedben.
Itt be is fejezte a mondatát, de ha Morr nagyon értetlenkedett, akkor még hozzátette a magyarázatot.
-Feladatom az idomár érdekeinek védelme. Shu örül annak, ha betartok néhány értelmetlen emberi etikettet. Ezért ráztam most veled kezet. Most pedig írd az üzenetet. Elküldés előtt olvasd fel, hogy megfelelő-e.

by **Enheriel** Szer. Okt. 29 2014, 16:57

Reggel nem igen fértem el a kosaramban valami miatt. Megint nőttem tán, vagy kihíztam? Majd rájöttem, hogy utóbbi nem lehetséges elvileg, de a kényelmetlenség elég volt, hogy kinyissam a szememet. Hogy azt lássam, hogy bizony nem Enhiék szobájában vagyok, de nem is a White Rose céhházában. A szoba jóval nagyobbnak látszott, mint Enhiéké, s a stílus se Enhire vallt. Aztán megláttam, miért is éreztem szűknek a kosarat: jóval kisebb volt, kb egy kutyának lett volna jó. Ki is szálltam, majd magam mellé néztem:
- KI VAGY TE?! - elég hangos voltam ahhoz akaratom ellenére, hogy a medvének öltözött sovány fiú felébredjen. Ha netalán felébredne, tovább bombázom a kérdéseimmel:
- hogy kerültem ide?? Hol van Enheriel?? Hol van Vezér?? - lehet, hogy kicsit sok lesz ez neki, de erre nem gondoltam, annyira meglepett a dolog. Majd pittyegést hallottam.
- neked jött üzeneted? - kérdeztem a medvejelmezest. Remélem nem rémült meg a méretem miatt, s nem fog elájulni itt nekem, mert igazából nem tudom, hogy mit tegyek. Szólni a céh társainak meg nem szívesen szólnák, mert egyrészt még biztos alszanak, másrészt meg pánik keletkezne abból, hogy egy embernagyságú griff vidáman mászkál a céhház folyosóin, ráadásul isten tudja honnan. Mondjuk ha gyorsan terjedne a hír, Enhi biztos meghallaná, s rohanna ide, hogy hazavigyen, miközben sűrűn elnézést kérne Hinari céhétől, amiért rájuk ijesztettem. Heh, jó kis vicc lenne így Halloween közeledtével, az biztos. XD De közben várom Szophie-tól a válaszokat, remélve, hogy ő tud valamit az egész helyzetről, s tud szólni Enherielnek, hogy itt vagyok, ne aggódjon miattam.

by **Morrigan** Szomb. Nov. 01 2014, 19:28

Hogy ez még mindig képtelen felkelni! Khhhh! ¬_¬ Nem értem, hogy lehet valaki ennyire lusta. Ami viszont a legelképesztőbb, hogy ennek ellenére micsoda szinteket elért! Ez számomra gyakorlatilag felfoghatatlan. Bizonyára a kis barátainak, meg az áruló Timidusnak köszönheti egyedül, hogy egyáltalán képes volt túlélni ez idáig. ¬_¬ Nos, én a magam részéről viszont nem vagyok az a fajta, aki kímélné ezeket az ostoba szolgákat a kíntól. Ha szenvedniük kell, hát szenvedjenek! Végtére is, csak a feladatomat végzem. Egyszerűen csupán gyűlölök mindent, aminek indikátora van, és nem egy másik mob. Bár vannak olyan mobok, amik még egymást is ölik, ha kell. Rolling Eyes

Mi, pókok ennél persze sokkal intelligensebbek vagyunk. Nem mintha sokan lennének, akik mernének velünk szembeszállni. \_¬
Még öt percet? Na várjál csak, aranyom. Még öt perc, s megkapod életed legpokolibb felkelését! Ahogyan csüngök a lány felett, hogy az orrát birizgáljam, várom a hatást. Igen, igen... az arca szépen, hirtelen megrándulni látszik. Jó lesz ez így, jó lesz. Konstatálom győzelmem, s hogy már csak egy kicsit kell kitartanom. Mwahahahaaaa! >D
Achoooou? O.O Hallom a furcsa, számomra tökéletesen ismeretlen zajt. Ez mégis mi volt? O.O Nem tudtam róla, hogy az embereknek efféle védekező mechanikájuk van, ha akkor piszkálják őket, amikor alszanak. Vagy talán az árulótól tanulta el? Úgy tartja a mondás, hogy alvó sárkányt ne ébredezz. ¬_¬ A védekező mechanizmus egy kész természeti csapást, egy igazi katasztrófát idéz elő. Másodpercekig csüngök valami furcsa, gennyes váladékban, ráadásul az a szövet is elszakad, melyen mindez idáig csüngtem.
Zajok. Mintha zajongana. Talán végre felébred? Nem lenne jó, ha el találna taposni a saját testsúlyával. <.¬ Iszkolok az ágy alá, s várakozok ott tovább. Igen, végre felébred. Remélem, tetszik majd neki a meglepetésem. ¬_¬

by **Shukaku** Szomb. Nov. 01 2014, 19:55

Shu

A kis pókocskának még az volt a szerencséje, hogy amikor Shu félálomban a kézfejével megvakargatta viszkető orrát, akkor ő már nem volt ott, mert a tüsszentés okozta áramlatok messzebbre repítették. Nem lehet tudni, hogy az a dörgölés mit okozott volna Deavának, és mit Shunak, ha arra ébred, hogy egy pókot dörgöl az arcához. Egyes városi hiedelmek szerint évente négy, nyolc pókot nyelünk le álmunkban. Nem lett volna vicces, ha a pet is ugyanerre a sorsra jutott volna. Persze azt azért tudjuk, hogy ez a szám igen nagy túlzás, még Ausztráliában is, hiszen a pók sem nagyon tűrné ellenállás nélkül az elfogyasztását, illetve az emberi anatómia sem kedvez az alvás közbeni nassolás ezen válfajának, így valójában majdhogynem lehetetlen ilyesmit tenni. Na persze a valóságban az is lehetetlen lenne, hogy egy rendszerhiba, vagy egy vicces kedvű játékmester összekutyulja kedvenceinket. Mindenesetre ott tartottunk, hogy Shu kikérte a szokásos öt perces szünetét a barátjától, és ilyenkor már az ő agya is elkezdett kattogni. Tudvalevőleges, hogy Timidus mindent szó szerint vesz, amiről még nem tanulta meg, hogy csak mondás, és mindent pontosan tart, az ígéreteket pedig számon kéri. Ennek egy remek ötvözete volt a még öt percet kérek, utána felkelek mondat, és Shu tudta, hogy ha letelik az a háromszáz kattanás a fejében, akkor a sárkány kegyetlenül kiragadja az álomvilágból, ezt pedig a legjobban úgy előzhette meg, ha magától felkelt. Kettő-száz-kilencven-hat, kettő-száz-kilencven-hét, kelek már… És valóban, ki is nyitotta a szemét, majd becsukta, hogy megdörgölhesse, leült az ágy szélére, kábán körülnézett, és ugyan nem látta a sárkányt, ettől nem nagyon ijedt meg, hiszen sokszor történt már olyan, hogy Timidus már a felszereléseket pakolta, amíg ő tollászkodott, így nemes egyszerűséggel elindult a fürdőszoba felé, és be is csukta maga után az ajtót.

by **Morrigan** Vas. Nov. 02 2014, 19:04

Hát nem kis megerőltetés számomra, hogy úgy közöljem az infók áradatát Timidusnak, hogy ő is megértse. o.o Azt hiszem, értem, mit ért az alatt, hogy nem vágja, mit vakerálok. Anno az egyetem viszont ilyen hatással volt rám… Egyszerűen rászoktam. Pedig a gimiben még én voltam a csendes kis jó gyerek, aki mindig mindenkinek megfelelt. Rolling Eyes

Aztán szakítottam ezzel a hagyománnyal, s leginkább önmagamnak akarok megfelelni azóta is. Meg persze a feletteseimnek. A sao-ban viszont nincsenek ilyenek, így a saját morális kódexemet kell követnem. Mert biza, nekem olyan is van. Cool

Azt azonban nem szeretném, hogy Timit az őrületbe kergetném a beszédstílusom miatt. Tény, tény, nem lehet ettől még folyamat leállni a saját nyelvezetemről, de majd magyarázok. Abban jó vagyok. Cool

- No, örülök, hogy Shuu hasznos dolgokat is tanít. – vigyorodok el. Annyira nem is vészes. Shuut igazán becsülöm, amiért így tud bánni a saját petjével. Nekem ez Daevával valamiért nem megy. Bár annyi a különbség, hogy ő felfogja az emberek közti interakciókat. Önmaga viszont, mikor úgy tűnik, mintha megmozdulna benne valami… hát kész katasztrófa. Különösen a világuralmi tervei.
- No figy, Timidus. Én egyenes ember vagyok. Mindig fognak mászkálni az emberek között olyan rohadékok, akik lopnak, csalnak hazudnak. De én ezt nem tehetem meg. Nem engedem meg magamnak. Katona vagyok... Ha valaha is ellenetek akarnék fordulni, azt szemtől szembe fogom tenni. – aztán merjük remélni, hogy nem veszi szavaimat fenyegetésnek. De remélem, érzi azért a törődést. Paskolom meg a vállát, hiszen a sárkánynak is van egy, majd megnyitom az üzenetküldő panelt.
Szasz, Shuu! Timidus keres téged, aszongya, ideteleportált. Meg kegyeg nekem valami fura óra, mintha bombarobbanásra kéne számítani. Össze kéne futni, esetleg burkolni valamit. Ja, és Daeva pedig felszívódott, pedig öt perce még együtt csapkodtuk a monsztákat.
Peace! Morrigan (& Timidus)
- Na, tessék, ez asszem, meg is felel. – húzom ki magam büszkén. Jó, jó, Timidusnak nem beszélek annyi szlenggel, de Shuu le fogja vágni, mi a hézag. Cool

by **Shukaku** Vas. Nov. 02 2014, 19:31

-Hasznos. Néha. Valóban. Jelenleg ennek a hatékonyságának a kitárgyalása időhúzás.
Ez már majdnem a ráhagyás esete, de Timidus olyasmit nem szokott, és nem is engedheti meg magának. Mindent lezár, és a másik képébe mondja, ha történetesen fikarcnyit sem érdekli a szövegelése. Shu és Timidus jól kijövése pedig még mindig nem egy nagy ördöngösség, mindössze annyi, hogy a programot erre tervezték, a kislány pedig folyamatosan adja alá a lovat, és rengeteg minden allűrt elnéz a sárkánynak, amit talán Morrigan nem értékelne, és ugyanúgy szólna vissza, mint amiképpen ezt Deavával teszi. Na persze Timidust a szavak továbbra sem hatják meg, így csak ismételten legyint egyet a farkával, ahogy mindig is csinálta annak kifejezésére, hogy pont elég volt a másikból, és annak szavai lényegtelenek. Persze válaszolni válaszol.
-Semmi sem garantálja azt, hogy a most elmondott szavaid nem hazugságok. Történt már ilyesmi. Shu talán elhisz neked dolgokat akkor, ha sokáig mondod, sokszor, vagy elég hangosan, ám ez nálam nem válik be, hiába ismételgeted. Az, hogy katona vagy pedig nem jelent semmit. Majd a cselekedeteid igazolják vagy megcáfolják a szavaidat, addig felesleges is bármit mondanod ezzel kapcsolatban, hiszen elmondtam, rám nézve hatástalanok. Abban az esetben pedig, ha Shu ellen kívánsz fordulni, és ezzel párhuzamosan azt sem szeretnéd, hogy az életed véget érjen, úgy ezt ne add a tudtomra, és vesd el az ilyen irányú terveidet. Ha megtámadod a lányt, és esetleg úgy ítélem meg, hogy valós veszélyt jelent a létezésed, akkor végzek veled. Ez a kötelességem. A leveled pedig ha jól értem tartalmazza a kellő információkat. Amennyiben Shu megérti, akkor nekem is megfelel. Most pedig indulunk. Ha jól sejtem nem vagy képes eljutni a tizenötödik szintre, úgyhogy a kezdetek városának teleportkapujához megyünk, hogy ott találkozzunk Shuval.
És amint ezt leszögezte, már indult is. Ha Morrigan követte, akkor követte, ha nem, akkor nem.

by **Morrigan** Hétf. Nov. 03 2014, 14:18

A helyzet rosszabb, mint gondoltam. Ez az emberfattyú annyira sem reagál a csapdámra, mint ahogyan kéne. Jól emlékszem azokra a régi szép időkre, mikor hálóm még olyan erős volt, hogy az akkori frontharcosoknak is meggyűlt vele a bajuk! Minő élvezet volt végignézni, ahogyan azon vergődnek elveszetten, hogy tudnak kiszabadulni belőle! Aztán pedig a félelem az arcukon, mikor megláttak, awwwh! *w* Mindez azonban a múlté. S bevallom, jól esik ezért ezt a fattyút, meg az áruló Timidust hibáztatni.
A régi időkkel ellentétben hálóm most legfeljebb csak kellemetlen. Úgy mászik el a fattyú a fürdőszobáig, hogy gyakorlatilag észre sem veszi a fehér, ragacsos anyagot, amibe belebukózott, khhhhh! ¬_¬ Na majd megfizet ezért... ezért is, meg azért, mert tönkretette a tökéletes tervemet. Nem tudom, hogy csinálta, de nem fog fizetni érte!
A fürdőszoba ajtaja alatti résen könnyedén átférek, hogy közelebb férkőzzek áldozatomhoz. Valami új tervet kell kitalálnom. Felmászok a plafonra, majd onnan rátelepedek a fattyú vállára. Odaosonok a füléhez, s hangomat eltorzítva szólok bele.
- Magadra maradtáááááááál. - démoni hangon suttogok fülkagylójába, majd hátraosonok a tarkójára, hátha akkor nem talál meg. Mwahahahaha! Egy Shuu-féle kislány számára nincs is rosszabb a magánynál! Most nincs itt az áruló barátod, hogy megmentsen téged, fattyú! Most nincs itt, hogy támaszkodj rá! ¬_¬ Kufufufufu... Magamnak most jó szórakozást. Twisted Evil

Remélem, nagyon remélem, hogy megfelelő műsorral fog ez a szolga szórakoztatni. ˇ^ˇ

Ez a minimum azok után, amit velem, valamint nagyra törő terveimmel tett. Tudom én, hogy gonosz dolog kihasználni egy kislány instabil érzelmi világát, de végtére is ez a dolgom. Hiszen gonosz vagyok. Ha ember formát öltenék, akkor még kezet sem mosnék. Hiszen ezt teszik a gonoszok. Tudom ám!

by **Morrigan** Hétf. Nov. 03 2014, 14:27

Hát, azért elég pofátlan dolog, hogy még most sem hisz nekem. Utálom, ha nem bíznak bennem! Persze, emberekből vagyunk, ami meg Timit illeti, ööö, bitekből van, szóval érthető a bizalmatlanság. De én őszinte embernek tartom magam. Nem az a fajta vagyok, aki szeret a másik háta mögött sunyulni. Ha problémám van, akkor a szemébe mondom úgyis. Szal nem kell a para, jó leszek így is. Ezért sem jövünk ki Daevával igazán, hiszen ő teljesen mást képvisel. Nagyon más az ízlésvilágunk is, ami azt illeti. Ő imád a háttérben maradni, sunnyogni, tervezgetni. Én viszont nem félek megmutatni magamat, s felvállalom azt, aki vagyok. Minden jó és rossz tulajdonságomat egyaránt.
- Hát ahogy érzed. - azt hiszem, felesleges lenne pont Timidusnak bizonygatnom, hogy márpedig én nem vagyok olyan. Előbb-utóbb maga is megtapasztalja. Talán kicsit türelmesebbnek kéne lennem.
Az üzenetet annyira módosítom csak, hogy Shuu-chan is tudja majd, hogy hova kell érkeznie. Valóban, nincs bejárásom a magasabb szintekre, hiszen nem vagyok elég tápos hozzá. Ezt Timidus jól látja, azonban furcsa mód nem veszem sértésnek állítását.
- A teleportkapu jó lesz. De... nem kéne előbb megkeresni Daevát is? A térképen sem látom. Sőt... - indulok elfele. Nem a magasabb szinteken tartózkodunk, annyira pedig nem lehetünk lusták, hogy erre a tíz perces sétára is teleportkristályt használjunk. Ugye? Suspect

- Igazából a térképemen csak téged látok. Meg egy órát, ami kegyeg. Mint egy visszaszámlálás. Ötleted sincs, hogy mi lehet, mi? - azért próba cseresznye. Hátha mégis tud vakerálni valami infót. Az sosem árt ugyebár. Úgy hiszem, a sárkánynak sokkal nagyobb a tudása a játékot illetően. Végtére is, ezért teremtették. Hát, mondjuk így se lennék a helyében. Tele van olyan dolgokkal ez a világ, ami miatt nem bírom elviselni. Hát mi az már, hogy nem tudsz egy kocsmában tisztességesen egy szöget fejelni az asztalba??? Surprised

by **Shukaku** Kedd Nov. 04 2014, 08:34

Még mindig benne van a lányban a szokás. Nem mondhatjuk róla, hogy a szokások rabja, azonban félálomban, minden reggel eljut odáig, hogy ha felkelünk, utána szépen elindulunk a fürdőszoba irányába. Persze az ajtó csukódásának a hangja mindig kizökkenti, így Deava nem tapasztal semmifajta olyasmit, amit esetleg nem érthetne, hiszen Aincrad lakóinak nincs anyagcseréje. Shu azonban, ha ezt a lépést ki is hagyja, a reggeli mosakodásról nem hajlandó lemondani. Hideg vízzel meglögyböli az arcát, hiszen ez nem csak a tisztálkodás miatt fontos, hanem fel is ébreszti. A kávé ízét továbbra sem szereti, meg az anyja azt is mondta, hogy olyat a gyerekek nem ihatnak, ő pedig máig engedelmeskedik az akaratának.Ezután jön a fogmosás, amit néha Timidussal is meg szokott ejteni, bár a sárkány már nincs oda annyira a buborékokért, mint kiskorában, ha már a lánynak jól esik, hogy törődhet vele, akkor hagyja magát, és végig megy ezen a különös és haszontalan emberi procedúrán ő is. Már nyúlna is a tubusért, amikor valami különös hang üti meg a fülét. Kell pár másodperc, amíg felfogja, hogy meg kellene ijednie, hiszen itt senkinek nem szabadna szólnia hozzá Timiduson kívül, az pedig még tovább tart, hogy azt is felfogja, hogy mit is mondott a hang. Egy hatalmasat sikít, azonnal az ajtó felé fordul, tekintetével a hang tulajdonosát keresi, ám az megakad még valamin, amit eddig nem vett észre. Egy üzenet. Kapkodja nyitja meg, és futja át a sorokat.
-Timidus…
Hangja remeg, de az előbbi hang már ki is esik a fejéből, szinte átrohan az egész házikón, útközben váltva át a felszerelését valami utcai ruhára a pizsamáról, miközben a kristályát is előkeresi, és már mondja is be a Kezdetek Városának nevét. Gyorsabb volt, mint levelet írni.

Ezalatt Timidus ismételten bólint. Ahogy érzi. Újabb értelmetlen emberi szófordulat. Miért nem tanulták végre meg, hogy ő nem érzésekből dolgozik, hanem tudatosan, jól felépített elgondolások és taktika alapján, amelynek semmi köze nincsen az ő érzelmekből hozott logikátlan és értelmetlen lépéseiknek. Ahogy érzi. Na persze! Majd megint Daeva, Daeva, Daeva. Mintha csak egy picit is érdekelnie kellene a pók holléte. Erre viszont már válaszol is, hiszen a nő valószínűleg ezt várja, bár már százszor elmondta, hogy mi a tényállás.
-Nem kéne előbb megkeresni. Shut kell megkeresni, mert az ő biztonsága a legfontosabb, és tapasztaltam már, hogy mennyire ki tud borulni akkor, ha nem vagyok mellette. Szüksége van rám, ami a közted és a pók közötti kapcsolatról nem mondható el. A kérdést pedig ismételten hibásan tetted fel. Természetesen van ötletem arról, hogy mi lehet. Számos ötletem van, ami mindegyik egy-egy lehetőség, melyek kisebb vagy nagyobb valószínűségi aránnyal rendelkeznek, így azt is meg tudom mondani, hogy véleményem szerint mi lehet leginkább, ám ez felesleges találgatás lenne, ami akár rossz irányba is elterelheti a cselekedeteinket, amit jelenleg nem engedhetek meg magamnak. Most az elsődleges feladat az, hogy Sut megtaláljuk. Minden más lényegtelen, és úgy akarom, hogy ezt végre te is lásd be, és ne hátráltass olyan felesleges kérdésekkel, amelyekről te is tudod, hogy nincsenek rá biztos válaszaim. Mindössze annyit közölj, hogy jelenleg mennyi időnk van még addig, amíg letelik a visszaszámlálás, én pedig annyit közlök veled, hogy amennyiben megtaláljuk Shut, lehetőség lesz Daeva felkutatására is. Te csak figyeld a levelet, hogy megnyitotta-e, és jelents, ha válaszolt.

by **Morrigan** Kedd Nov. 04 2014, 13:33

- Oh My Gosh, neked aztán van beszélőkéd... - forgatom a szemeim, miközben a hegyi beszédet hallgatom. Nem vagyok oda az efféle prédikálásokért.
- Remélem, tisztában vagy vele, hogy az érzelmi indokaid elvakítottak. >.> - sanda pillantás a sárkányra, hiszen eddigi találkozásaink alkalmával már nagyjából kitapasztaltam, hogy hogyan is gondolkozik. Azonban egy valamit nem vesz figyelembe. Önmagát kivételnek tekinti. S lám, most mégis úgy cselekszik, ahogyan mi, emberek. Ez az élő bizonyítéka, már amennyire élőnek lehet titulálni egy mesterséges intelligenciát egy virtuális játékban. Csupán kifogás és hárítás mindaz, melyet mindeddig önmaga védelmére felhozott tehát? Miszerint neki az idomár érdekeit kell néznie? Eleget hallgattam tőle ezt a rizsát, s most is ezzel próbálkozik. De mégis... Fél. Fél tőle, hogy elveszíti. Ez még az én kőszívemet is megdobogtatja. Pedig arra lettem nevelve, hogy mindig legyek kemény, s mindig a logikus utakat keressem. Mégis, a hadseregnél is fő szempont nálam, hogy minden egyes missziónál a lehető legkevesebb emberveszteséggel oldjam meg a feladatokat. Lehetőleg halál nélkül, ha elkerülhető.
- Te félsz. - jelentem ki. Nem kétlem, hogy lesz hozzám néhány újabb kedves szava. Önvédelem. Mindez csak önvédelem.
- Kezdesz emberré válni, Timidus. - néhány másodpercig tűröm a szemkontaktust, sőt, kifejezetten keresem vele. Megpróbálom kiolvasni belőle, hogy milyen gondolatok is lapulnak a rétegelt textúrák mögött. végül pedig bólintok benne, hogy úgy legyen. Nem áll szándékomban sem neki, sem pedig Shuunak ártani. Daeváról azonban ugyanez nem mondható el. Éppen ezért nem tartok tőle, hogy ne találná fel magát. Mégis meg akarom találni. De legyen, előbb találkozzunk a lánnyal.
- Elolvasta. Válasz nincs... - emiatt talán egy pillanatra elfog némi aggodalom, hiszen lehet, hogy nem tud odaérni. De nem állok le neki komplikálni, hiszen úgy hiszem, hogy a legjobb lesz, ha mi magunk győződünk meg róla.
- 23:35:41. Induljunk, néhány perc és ott vagyunk. Aztán meglátjuk, mi lesz. - indulok el a Kezdetek Városa felé. Nem egészen így képzeltem el a reggelt. Egészen másra számítottam a mai napomon.

by Ajánlott tartalom

[Event] Idomáros Önismereti Tréning

[Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning

Re: [Event] Idomáros Önismereti Tréning