Re: Rejtélyes folyosók

by **Kuradeel** Kedd Márc. 01 2016, 20:19

Yuichi: [T1] Kemény *Pallos/Fejsze/Pöröly*
Hinari: [T1] Hosszú Karom
Nio: [T1] Denevér Kristály

by **Leonard** Szomb. Május 08 2021, 12:37

Makuda

Leo végigfutott a folyosón, le a csigalépcsőn. Elszáguldott a konyhában békésen reggelizgető céhtársai mellett, majd tovább kanyarodott az előcsarnokba. Már majdnem befutott az egyik nyitva hagyott, szélesre tárt faajtón valamelyik szobába, csakhogy hirtelen nekiütközött valaminek és a lendület mindkettejüket eldöntötte. Káromkodva tápászkodott fel és kiáltott az ajtó felé.
- Tapsi! Azonnal gyere vissza! - A nyúl azonban, mint általában, most sem hallgatott rá. Leo a fogait csikorgatta. Gyűlölte azokat a napokat, amikor Hinari és Nestor elmentek vadászni és még Noise sem volt odahaza, mert ilyenkor szinte lehetetlen volt lekötni a virgonc nyúl energiáit. És mivel kardforgató és petje ugyanazokon a pontokon osztozott, értelemszerűen képtelen volt lefaragni a közöttük lévő távolságot.
Bosszankodása közben észrevette, hogy továbbra is valami furcsán puhán térden. Lenézett és megdöbbenve látta, hogy egy ember az.
- Ohh, bocsáss meg, csak a nyulam... - szabadkozott és azonnal leugrott a szerencsétlenül járt férfiról, aztán hogy hibáját jóvá tegye, egy hatalmas rántással talpra rántotta őt. Arról mondjuk fogalma sem volt, ki ez a tag és mit keres a Palotában. Összeráncolt szemöldökkel méregette. Talán abból a vendégszobából jött ki?
Újra rápislogott a nyitott faajtóra, és most már derengeni kezdett neki, hogy ez a kastélynak azon szeglete, ahol ő még sosem járt. Egész egyszerűen azért, mert ezek az ajtók valamilyen rejtélyes oknál fogva... mindig zárva vannak. Újra rábámult a srácra, akinek feje felett eközben felfedezte a céhlogót és hirtelen eszébe jutott, hogy Hinari hablatyolt valami új tagról korábban. Csakhogy még sosem volt alkalmuk eddig összefutni - talán épp azért, mert Leo általában olyan elfoglalt.
Belsejében növekvő aggodalommal pillantott az előttük fekvő szobára, és most már azt is észrevette, hogy az nem is egy szoba, hanem egy félhomályos folyosó, amit két oldalról páncélok szegélyeznek. A legvégén pedig egy csigalépcső vezetett egyenesen a mélybe...
Nyelt egyet és újra visszanézett a srácra.
- Te jártál már ott? Vissza kellene hozni a nyulamat... - vetette fel némi hezitálás után. Hinari vajon az új tagot beavatta már abba, mi minden veszedelem rejtőzik odalent? Ketten együtt vajon megbirkózhatnak vele, vagy Tapsi örökre elveszett a Palota alatt meghúzódó sötét félhomályban?

by **Makuda** Hétf. Május 10 2021, 21:57

Éppen fedeztem fel a Palotát mikor egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy egy nyúl szalad el a lábam alatt majd megfordulok, hogy honnan jött már csak azt veszem észre, hogy földön vagyok és térdel rajtam valaki. Elkezdtem nyüszögni, hogy talán észrevesz és le lép rólam. Szerencsére ez is történt és fel is segített. Mikor felálltam nyújtóztam egyet majd üdvözöltem a fiút.
-Nincs baj, a nevem Makuda. -Mutatkoztam be. Annak ellenére, hogy nem ismertem sejtettem, hogy egy céhtag hiszen nem hinném, hogy egy vad idegen csak úgy belép egy céhházba úgy mintha otthon érezné magát. Persze ezt a feltételezést hamar megerősítette a céhlogó. "Kész állatkert van ebben a céhben. Chocobo, róka, nyúl és még lehet a felét sem láttam." Morfondíroztam magamba.
-Nem jártam még itt, most még fedezem fel a Palotát. - Ismertettem vele a helyzetemet. -Segíthetek megkeresni, csak nem mehetett annyira messzire. -Mondtam neki, majd néztem végig a folyosón. -Mivel most vagyok itt először szerintem te menjél előre, csak tudod , hogy melyik szobába bújhatott meg, nem? - Kérdeztem a szőke srácot. Miközben körbe jártam a Palotát arra számítottam, hogy már mindenkivel találkoztam, de tévedtem. A reggelin túl voltam és nem terveztem semmi rendkívüli dolgot csinálni emiatt egyeztem bele a nyúl keresésbe.
-Nincs amúgy valami kutyátok aki talán szagot foghatna? Úgy egy kicsit könnyebb lenne a keresés. - Mosolyogtam a fiúra. -Mellesleg meg kérdezhetem, hogy hogy találkoztál vele, és miért nem inkább, hogy is mondjam... - Szakítottam meg a mondandóm, hogy ne bántsam meg. Tudtam jól, hogy vannak olyan emberek akiket nagyon érzékenyen érint az ilyen téma, így inkább nem is folytattam.

by **Leonard** Szer. Május 12 2021, 18:09

Nagyon furcsa érzés volt, hogy nemcsak megmozdult, de még fel is nyögött alatta a szőnyeg, amiről csakhamar kiderült, hogy egy ember. Ritkán fordult vele elő, hogy ennyire megfeledkezzen a környezetéről, de Tapsi helyzete egyre növekvő feszültséget ültetett a mellkasába, ami miatt nem tudott tisztán gondolkodni. A bemutatkozásra rápislogott újdonsült céhtársára és kis késéssel ugyan, de rájött, hogy bizonyos tiszteletköröket akkor is le kell futnia, ha éppen nagyon siet. Így aztán kezet nyújtott a srácnak és arcára széles vigyort tapaszott.
- Leo, örvendek. Szívesen elcsevegnék, de... elveszett a nyulam - ismételte meg az aggódó kijelentést, ebből pedig már érzékelhető volt, hogy igen csak fontos neki az apró kis szőrlabda, még ha normál körülmények között ezt sosem vallaná be. Makuda szinte éppen csak kimondta, hogy segít a keresésben, Leo máris az ajtó mögött termett. Na persze akkor is így tett volna, ha elutasító választ kap, de azért kettesben mégis csak jobb.
- Készítsd elő a teleport kristályod és légy óvatos - figyelmeztette a srácot és odafigyelt rá, hogy ne távolodjon el tőle nagyon, még akkor sem, ha gyorsasága megengedhette volna. - Ezek a termek ugyanis veszélyesek és ismeretlenek. Nézd csak - mutatott a menüjére, azon belül is a térképre. - Totál sötétnek, azaz felfedezetlennek jelzi nekem is. Ez az ajtó igazából nem szokott nyitva lenni, Hinari pedig azt mesélte, hogy egy igazi T-rex is él itt. De ennél sötétebb dolgok is lehetnek. Szóval megkeressük a nyuszit, aztán spuri vissza, mielőtt baj lesz. Remélem, megtaláljuk - hadarta le egy szuszra az információkat, de a helyzethez képest nyugodt volt. Láthatóan egyáltalán nem zavarta, hogy t-rexeket meg sötét járatokat kellett említenie, ami viszont a tapsifüles eltűnését illeti, érezhetően hiányolta egyetlen társát.
- Igazából ez nem rossz ötlet, Nestor tudna segíteni - hümmögött a kutyás felvetésre. - De sajnos ő most házon kívül van, szóval ezt ma magunknak kell megoldani.
Az utolsó kérdést azonban nem értette. Vagyis nem elsőre. Egy pillanatra rábámult Makudára, aztán megpróbálta befejezni a félbehagyott mondatot.
- Miért nem vadásztam le? Amikor vadászok, sosem ölöm meg a mobokat, csak megérintem őket, hogy elfogottnak érzékelje. Valahogy nem lennék képes arra, hogy... - lelki szemei előtt felsejlett a tyúk, aminek Hinari kitörte a nyakát, aztán vacsorára megfőzték. - Szóval városi gyerek vagyok, nem szoktam hozzá az ilyesmihez. Tapsi egyébként a Palota mögötti erdőből került ide, párszor megcsócsálta Hime kertjét és rendszeresen körülöttem ólálkodott, mielőtt befogadtam. Folyton a nyomomban járt és a teraszomon éjszakázott. Mi mást tehettem volna? A nyakamon ragadt, mint egy kolonc, most meg futkározhatok utána - sóhajtott színpadiasan és a hajába túrt. Közben meg-megállt, megnézni az őket körülvevő páncélokat, de azok természetesen mozdulatlanok és élettelenek voltak. Amikor pedig befordult a következő sarkon a csigalépcsőn a sötétbe, az egyik sarokban már meg is látta Nyúlurat.
- Gyere, ott van! - vigyorodott el örömében és már utána is vetette magát az állatnak, hogy aztán... rálépjen egy csapdára és a padló hirtelen beszakadjon alattuk. Métereket zuhantak, mielőtt földet értek egy koszos, dohos, penészes és vételen labirintusnak tetsző helyiségben.

/Nyugodtan írj hozzá te is a sztorihoz ám, ha akarsz vagy van valami ötleted. Ezek a szintek felfedezetlenek, szóóóval... sok minden megtörténhet. :3/

by **Makuda** Csüt. Jún. 10 2021, 19:08

A furcsa találkozást követően nem sok időbe tellett, hogy rájönnöm milyen aktív egy személyiség. Persze ez nem jelentett problémát, bár furcsának találtam, hiszen ránézésre egy nyugodt srácnak tűnt, ami mondjuk igaz, hogy nem rég találkoztunk és fontos számára az a tapsifüles, így jogos az, ha vigyázni akar rá. Főleg egy olyan helyen ami még fel sincs derítve. Ami ezt illeti...
-Hogy érted, hogy felderítetlen, nem ti alapítottátok a céhet és rendeztétek be? - Kaptam fel a fejemet, hiszen elméletben ez egy biztonságos terület. -Lehet egy kicsit naiv vagyok, de ha egy védett övezetben vagyunk akkor csak nem lesz nagy probléma. Legalábbis értelmetlennek tarom azt, hogy még a saját céhházadban sem vagy biztonságban. - Mondtam el a véleményemet Leonak. Tanácsára figyelve elővettem a teleport kristályt meg a kardomat is biztos ami biztos alapon, majd elkezdtem követni a fiút. "Tehát kutya is van." Erősödött meg bennem a gondolat, hogy a JL egy fél állatkert.

A félbemaradt kérdésemre való válaszra elkezdtem egyet nevetni a városi fiú megjegyzésen.
-Haha. Én is ugyan ebben a cipőben járok, az állatok megölése nem az én reszortom. - Mondtam Leonak egyre jobban közeledve egy csigalépcsőhöz. Ekkor meg is pillantottuk a kis szökevényt. Sajnos azonban nem vettük észre vagy későn vettük észre a vékony padlót és a nagy rohanást követően szépen be is szakadt alattunk. A zuhanásba lehet egy kicsit le is mehetett az életünk, persze csak akkor, ha ez már kívül esik a védett zónából.
-Ilyen az én szerencsém. - Vakartam meg a fejem hozzátéve teljesen jogtalanul hiszen eddig nem léptem be csapdába, legalábbis nem emlékeszem rá. A nyúl azonban továbbra is felettünk volt és ahogy egymásra estünk még a kis kíváncsi le is nézett ránk.

by **Leonard** Hétf. Jún. 28 2021, 18:36

Leo megtorpant egy pillanatra, és úgy meredt a srácra, ahogy azokra a kisgyerekekre szokás, akik butaságokat beszélnek.
- Hát persze, hogy védett övezeten belül is történhet veled egy csomó rossz dolog - jelentette ki és gondterhelten összeráncolta a szemöldökét. - Hinari a világ legerősebb játékosa, mégis képesek voltak elrabolni. A Palota pedig a világ legbiztonságosabb helye, de... itt a föld alatt vannak furcsa dolgok. - És ami azt illeti, a föld felett is, de Leo ezt már nem tette hozzá. Makuda majd meg fogja tapasztalni idővel. Az biztos, hogy a céhház nem volt hétköznapi, ahogy a céhtagok sem.
- Nem sokat tudok róla, de szerintem ez az épület már fel volt húzva, Lewis és az első csapat csak megvették annak idején. Az viszont biztos, hogy ide nem jár senki, és ezeket a járatokat még Hinari is kerüli. Még a levezető ajtó is zárva szokott lenni. Néha rejtélyes hangokat hallani, és sokszor rejtélyes dolgok történnek, de persze ha vigyázol magadra, nagy baj nem történhet. Maximum örök életedre elveszel a labirintusban - tette hozzá az utolsó mondatot félig ijesztegetésnek szánva, bár azért ő egymaga biztosan nem jönne le, és nem a semmiért aggódott Tapsiért sem. Ahogy pedig megtettek pár métert a páncélőrökkel teledugott folyosón, ki is derült, miért is olyan kiszámíthatatlan ez a hely. Semmi sem utalt csapda aktiválására, és mégis... Lezuhantak. Tapsi még lenézett rájuk a felső szint csempéjéről, aztán huss, már el is tűnt, ahogy az szokása.
- Úgy néz ki, ide az akrobatika kevés - húzta el a száját Leo, amint felocsúdott a döbbenetből, és lekászálódott Makudáról. Kezét nyújtva felsegítette a srácot is, aztán leporolta magát.
- Akkor ketten vagyunk a pácban, mert az én szerencsém sem jobb - próbálta meg poénnal elütni a helyzetet, aztán körbenézett, ellenőrizte a térképét, az üzenetküldő funkcióját, a teleport kristályát, de minden a szokásos módon működött. Szerencsére tehát nem kerültek - még - akkora pácba, hogy aggódni kelljen.
- Nem tudom, mennyire vagy tapasztalt játékos, de ha még annyira nem, akkor egy tanácsot fogadj meg tőlem: ha bemész egy ismeretlen helyre, mindig ellenőrizd a teleportálási és üzenetküldési lehetőségeidet, és ha egyik sem működik, feltétlenül készülj Folyosó kristállyal, már ha tudod már használni. A céhbankban mindig találsz egyet - döntött úgy, hogy "okoskodik" egy kicsit, mert a srácról az előző védett területes kijelentés alapján az jött le, hogy nem elég óvatos. Vagy azért, mert túlságosan laza hozzá, vagy azért, mert nem volt még elég kalandban része, amik megtaníthatták volna. Mivel Hinari felvette a céhbe, Leo gyanította, hogy ez utóbbi lehet, hiszen Hinari őt, Leot is mindig letorkolta, ha nem volt eléggé óvatos, és az élete elé helyezte a hősködést.

by Ajánlott tartalom